Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

hMo i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 39. szám 1983. február 16.; szerda Ara: i 1.40 forint AZ M SZM P S Z EGED VÁROSI Bl Z O T T S Á G Á N A K LAPJ A A KSH jelentése Áz ipar és exportja Csongrád megyében az ipar termelése az elmúlt három évben az 1979-es szint körül ingadozott, ezen belül tavaly az előirányzott 1-2 százalékos növekedéssel szemben a megelőző évi szinten maradt —, jelzi a KSH megyei igazgatóságának összegzése. A termelékenység mind a három esztendőben növekedett. s 19821ben az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2, az egy órára jutó pedig 6,4 százalékkal magasabb volt. mint egy évvel korábban', a teljesített óráknak az 5 napos munkahétre való átállás miatti, csökkenése következtében. A főbb ágazatok közül a nehéz- és az élelmiszeripar növelte termelését 2. illetve 1,9 százalékkal, a könnyűiparé viszont 4,1 százalékkal , csökkent. Országosan a nehéziparban 1,2. az élelmiszeriparban 3 százalék volt a termelés növekedése, a könnyűiparban pedig 2,8 százalék volt a visszaesés. A megye fontosabb termékei közül kismértékben csökkent a kőolaj, a falburkoló csempe, a padlóburkoló lap. a félporcelán lakásfelszerelési termék, egyes kábelek. a gyorsmérleg, a gumitömlő. a kender és kentiertípusú fonal, a kötött és hurkolt kelme, a konfekcionált zsák és zsáktermék., a szalámi, ugyanakkor emelkedett a földgáz, a propánbután gázkeverék, a stabilgazolin. a gumi szállítóheveder, a műanyagredőny, a vágott baromfi, a gyümölcskonzerv és a fűszerpaprikaőrlemény termelése. Kitűnik az összegzésből, hogy ágazatonként igen differenciáltan alakult megyénkben az ipar termelése. Az ipar vezető ágazata, a kőolaj- és földgázkitermelés továbbra is meghatározója a termelésnek, nélküle az ipar többi ágazata 0,8 százalékkal kevesebbet termelt tavaly, mint tavalyelőtt. Af okok között soroljál* föl. hogy a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel a piaci helyzet és a nem kielégítő versenyképesség miatt mérsékeltebb. A belföldi vásárlóerő korlátozására tett intézkedések következtében több területen mérséklődött a belföldi kereslet. A konvertibilis valutákban elszámolt import akadozása esetöYiként fékezte a termelést. A könnyűiparban — a bútor kivételével — valamennyi ágazatban csökkent a termelés. Az élelmiszeriparban az ágazat több mint négytizedét képviselő vállalatoknál — a tartósító- és malomiparban — esett vissza a termelés, a baromfi-, és a boripar viszont jelentősen növelte termelésének mennyiségét. Az ipar korábban növekvő export célú értékesítése 1982ben folyóáron számítva 3.7 százalékkal, összehasonlító áron pedig 5.2 százalékkal csökkent. Az összes kiszállításokon belül a konvertibilis valutákban elszámolt export értéke 11,3 százalékkai kevesebb a transzferábilis rubel elszámolású pedig 7,2 százalékkal több volt. mint egy esztendővel kqrábban. A szegedi és a környékbeli ipar jelentősebb nagyságrendben exportáló ágazatai közül egyik jem tudta növelni tavaly külföldi eladásait, Az összes kiszállításokon belül a helyi célkitűzésekkel elleniében a konvertibilis elszámolású export is csak a vegyiparban nőtt. Az élelmiszeripar évek óta dinamikusan növekvő konvertibilis exportja is 3 százalékkal csökkent. Visszaesett exporttermékeink közül az izobután, a pébégáz. a különleges kábel, a mechanikus és elektronikus mérleg. a gumi szállítóheveder, a betétes gumitömlő, a kender és kendertípusú fonal, a -zsineg, a konfekcionált zsák és a kötött felsőruházat kiszállítása. Az 1982. évi különböző importkorlátozó és importkiváltó intézkedések ellenére nem csökkent számottevően a megyében az ipar importigénye. A legnagyobb importot igénylő vállalatok mu\ évi importanyag- és alkatrészfelhasználása megközelítette a korábbi évit. A megfigyelt megyei székhelyű • nehéz- és könnyűipari vállalatok 1983. I. negyedévre megkötött szerződéseinek értéke január végén több mint 2,5 milliárd forint volt, folyóáron megközelítően annyi, mint egy évvel korábban. Az előző időszakról áthúzódó nem teljesített szerződések aránya jelentősen lecsökkent. Ami mégis áthúzódott. annak legfőbb oka az voltí hogy nehézségek adódtak az import és a belföldi anyagok ellátásában, a szállítási határidők elhúzódásában. Előzetes adatok szerint a megyei székhelyű minisztériumi vállalatok 1982-ben 20 százalékkal kisebb érdekeltség alapjául szolgáló eredményt értek el. mint az előző évben. Az anyagkészletek értéke 5,7 százalékkal kevesebb volt mint az elmúlt év elején, ugyanakkor o késztermékek készlete — az értékesítési nehézségeitkel összefüggésben — mintegy 25 százalékkal növekedett. Az ipar termelési eredményeit összegező statisztikai adatokból végül is azt olvadhatjuk ki, .hogy Csongrád megye iparvállalatainál éppen olyan gondok vannak, mint a más megyékben levőknél. A termelés stagnál, a növekedésben a külső és a belső piaci helyzet alakulása játssza a főszerepet. A kereslet mérsékelt, így a ter melés „várakozó" álláspontot foglal el. Egyelőre ez a helyzet. s nem rosszabb, de nem is jobb az országos átlagnál Csongrád megye iparának múlt esztendei munkája. Több mint hatvanmillió a nyereség Forráskúton Megemlékezés A Magyar Tudományos Akadémián kedden. tegnap emlékülést tartottak a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa (ICSU) Magyar Nemzeti Bizottsága és az Akadémia testületei részvételével. Az első és második poláris év századik, illetve 'ötvenedik, és a geofizikai év 23. évfordulója alkalmából tartották a megemlékezést. Alakulása óta legjobb évét zárta a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet. A tavalyi esztendő 60 millió 123 ezer forint nyereséget hozott. Ez a hatalmas summa nem az égből pottyant, mondotta a vezetőség Deszámolójában Sándor Tibor elnök. Minden forintért meg kellett küzdeni, hiszen mar a tavalyi év sem tartozott a kiválóak közé. Mégis maradt annyi erő a termelőszövetkezetben, hogy a gabonákat kivéve, jó termést takarítson be. A mérleg adatai szerint 1982-ben 329 millió 908 ezer forint volt a termelési érték. Főleg a burgonyával, fűszerpaprikával s a iucernaterméssel voltak megelegedée a forráskútiak.- A kertészettel — bár 11 millió forintos nyereségük lett — mégsem elégedettek. Nehezen birkóztak meg a szüretelők a bőven termő lugasokkal, hiszen a 273 hektáron termő szőlőhöz mar régóta nem elegendő a forráskútiak igyekezete. Vendégmunkásokat muszáj .,kikönyörögniük" ősz táján. Szeretnének enyhíteni a gondokon, s tavaly két szüretelökombájnt rendeltek. Az állattenyésztés bevéteI lével is elégedettek. A baroipfi tartása a nehezedő körülmények ellenére is gazdaságos. s ugyanez mondható el a hízómarhaállományról is. A kereskedelmi forgalom árbevétele 1981-ben 159 millió forint volt, tavaly elérte a 170 millió forintot. A háztájiból 79,5 millió forint értékű árut vettek át, 2,5 millióval többet, mint 1981-ben. Elmondotta az elnök, hogy a növénytermesztés 42 millió 779 ezer forintot hozott a konyhára, míg az állattenyésztésből 12 millió 538 ezer forintjuk származott. :A „mellékesből" , valamivel több bevételük lett, mint az állatok tartásából. Többen véleményt formáltak a járás legnagyobb nyereségét elérő szövet,<ezetében, a vezetőség beszámolója után. Dudás Gusztáv, az ellenőrző, Juhász Mihály, a döntő-, Kómár Miháiyné pedig a nőbizottság munkáját összegezte, majd Pesti Menyhért a minőségi munka hasznosságát vázolta. Az összeszokott vezetést és a tagok helytállását említette a siker okául, mégpedig azért, mert időben megpróbálták oda vinni az arut, ahol még jó pénzt adtak érte. Kondász István a küldöttgyűlésen a megalapozott közös vagyonra vezette vissza a mostani eredményi. Mint említette, a sokrétű gazdálkodás következménye, hogy a téesz kisebb terme-" szeti csapásokrfak is eiieni tud állni. Juhász Vince nyugdíjas szintén az eiinúit 22 év összefogásának sixerei nevezte meg hozzászoiasaban. Az igazság, a szerelt i és a megbecsülés adja a szép eredményt. A haladas alapjának nevezte, hogy az embeVek becsülik egymást, és a jó szándék vezérli tetteiket. Kakuszi Ferenc azt hozta föl, hogy a fo.iáakúti, üllési emberek ouszkén nevezik, magukat a Haladás Tsz tagjának. < Megtalálta a vezetés a rögtöni váltások módját. Ma má" rang a közösség tagjának lenni. Erre a vezetőség is határözatot hozott, hiszen feltételekhez köti a belépést. Farkas István a nyugdíjasok nevében köszönte meg az idősekről való gondoskodást .Dudás Kálmán a fiatalok hangjára lett volna kíváncsi, azokéra, akik a summás eredmény elérésében élenjárnak. Mint ismeretes. ők hozzák a hatalmas nyereség oroszlánrészét, s szinte csak az éjjelt töltik a családjukkal. Az eredmények vázolásakor megemlített néhányat a gondokból is, amely általános jelenseg a termelőszövetkezetekDen. Dr. Somogyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, a meghívottak (megyei tanács, TESZÖV, s a társgazdálkodók) nevében is köszöntötte a kiváló eredményt elért forráskúti szövetkezetet. Mint említctie, a szövetkezet vezetése nagyfokú piaci és közgazdasági érzékenységével összeegyeztette a népgazdasági és csoportérdeket. Helytálló tagjai becsületes munkája révén a megye második legjobb szövetkezetévé léptek elő. (A szentesi Árpád Tsz után.) Munkájukat — egyben az összes jól dolgozó szövetkezet munkáját is — a párt és a kormány is elismeri. A szövetkezeti demokráciáról mondotta, hogy a hozzászólásokban fölvetett igazság és megbecsülés .is egyik része ennek. Felhívta a figyelmet az első titkár, hogy a megváltozott gazdasági körülmények új értékelést kívánnak. Nem biztos, h0gy ami eddig olajozottan működött, az a jövőben is ugyanúgy fog. Gyors információs rendszer segítheti a gondok megoldását. Manapság sokszor fölvetődik a kérdés, mi legyen a baromfiágazattal, maradjon-e vagy sem. A forraskútiak olcsó energiára létesített „csirkeneveideje" mindenképpen azt péidazza, hogy a jelenlegi neh.'z értékesítési körülmények ellenére is nyereséges lenét a baromfihizlalás. Elismerésre méltó a gyenge nomokon gazdálkodó téeszoen, hogy minden befektetett száz forintnak 18 forint a nyeresége. Ez abból is adódik, hogy a forráskúti—üllési gazdák úttörők a megyében a termálenergia ésszerű ' hasznosításában. Kiemelte az első titkár, hogy nem elég csak jól termelni, észszerűen muszáj követni a piac mozgását. A homoki közösség ebben is élen jár. A téesz és a termelési rendszerek kapcsolatáról elmondotta dr. Somogyi Ferenc, hogy a szövetkezet jól él az adottságaival. Az apróbb zökkenők ellenére is tovább tudja erősíteni a kapcsolatot úgy, hogy az a közösség érdekeit szolgálja. Az életszínvonal-politikank egvik sikere, hogy a téeszek, köztük a forráskúti is, fáradságos munkával "megteremtette az előrelépés feltételeit. Aki többet dolgozik, Számadó termelöszövelkezetek annak több is jár. Az emberi tényezőkről kifejtette; hogy a munkamozgalom hagy lehetőségeket rejt a tisztább értékek kiteljesedésében. A kollektíva sok öíömet adhat az embereknek. Említette fölszólalásábaB az első titkár, hogy a íárás legnagyobb öröme, hogy az idén nem szanálnak téeszt, és az eddigi legnagyobb nyereséget mondhatják magukénak az itteni gazdaságok. Csaknem 300 millió forintra tehető ez az összeg. A kiemelkedő évben a toeszek 207, a szakszövetkézetek 63, az áltatni gazdaságok 30 millió forint nyereséget értek el. Végezetül azt említette az első titkár, hogy a gazdaságoknak a piac igényeihez kell alkalmazkodniuk. A forráskúti téesznek pedig — bár egyre jobban erősödik a szomszédos rúzsai termelőszövetkezet — az élenjáró szerepét növelni és erősíteni kell. A tegnap, kedden, a forráskúti művelődési házbaa tartott küldöttgyűlésen Sándor Tibor összegezte az elhangzottakat. majd Tóth Imre párttitkár zárszavával éat véget az összejövetel. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályát dr. Tóth Mihály megyei főkertész. a megyei területi szövetséget pedig Haskó Pál titkár képviselte. A szegedi Felszabadulás Téeszben ' Elkészül! az A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet kertészeti telepén tegnap, kedden tartották a zárszámadó küldöttgyűlést. A számvető tanácskozáson jelen volt Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára. dr. Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Bányainé dr. Birkás Mária, a Szeged városi tanács elnökhelyettese és Bagi Ádám a Csongrád megyei TESZÖV titkárhelyettese. Kotogány Mihály tsz-el-. nök adott számot az elmúlt év legfontosabb eredményeiről, fölidézve a tervfeladatokat és beszámolva azok végrehajtásáról. 1982-ben befejeződött a hat és fél hektáros növényház építése. Ez a beruházás, amely végül többe került, mint amennyit terveztek, nagyjából annyit ér. mint a szövetkezet összes többi állóesziköze. A nagy kérdés: visszaadja-e maid. amit belefektettek? Mióta az elképzelés megszületett, változtak a gazdasági körülmények. lényegesen emelkedtek a ráfordítások: lehet-e ennek ellenére is gazdaságosan termelni az üvegházban? A kérdést egyelőre nem lehet eldönteni, hiszen nem lehet évekre előre kiszámítani a i körülménvek, gazdasági feltételek változását. Márpedig ezek egyegy főhatósági tollvonással milliókkal kurtíthatják meg az éves eredményt. A szegedi gazdaságban mindenesetté keresik a módját, hogyan lehetne minél többet kihozni a korszerű üvegházból. Tervezik, hogy nemcsak primőr zöldséget. hanem virágot is nevelnek majd benne — az pillanatnyilag gazdaságosabb. A próbaüzem eredményesebb volt a tervezett-, nél. A géppark mintegy 75 százaléka elhasználódott, felújításra érett. Az üzemen belül jobb szervezéssel még így is lehetne a költségeket csökkenteni, gazdaságosabban kihasználni a nagy értékű eszközöket. Megbízható, eredményes munkát végzett a szövetkezet 92 lóból álló fogatos részlege. Az állattenyésztésben is történt előrelépés: a sertéstelep rekonstrukciója a természetesebb takarékosabb tartási körülmények bizonyos fokú újrahonosítását eredményezte. Építkezés közben sem állt meg a munka, növekedett a sertések száma, több malac született, s arányosan töb maradt közülük életben. A visszamaradókat, az úgynevezett technikai selejtet a szövetkezet saját kis vágóhídján dolgozzák föl. Romlottak a juhászat lehetőségei. Továbbra sem üzlet a baromfi. A piaci igények változása arra figyelmeztet: csak azt és csak addig szabad termelni, amit és ameddig el lehet adni. A növénytermesztési fő. ágazatban jó eredményeket . produkált a kukorica és a búza. Gazdaságosnak bizonyult a napraforgó termesz* tése is. Ebben az ágazatban annak a határnak a kitapogatása a legfontosabb feladat, meddig növelhetők gazdaságosan a terméshozamok. A szövetkezet tagjainak átlagos alapmunkabére 1982ben 50 ezer 548 forint volt. A' legmagasabb beosztású vezetők. teljesítvén prémiumfeltételeiket. részesedésük egy részét kiváló munkát végző beosztott vezetőknek engedték át. Üj volt a tagok jutalmazása is: a legjobbaknak nem a csúcsvezetöség. hanem a közvetlen munkahelyi fölöttesek osztották a pénzt, a végzett munka arányában. Berta István a városi pártbizottság titkára mégállapította, hogy noha nem kiemelkedő a Felszabadulás Tsz 15 millió 97 ezer forintos nyeresége. de stabil, megbízható a gazdaság. A 82-es jó eredményeket is túl lehet szárnyalni megjelelő munkával, a lehetőségek okos kihasználásával. Kiemelte a háztáji integráció jelentőségét, a szövetkezetek szerepét és felelősségéi a közellátásban. Külön szólt a sertéstenyésztő szakcsoportról. amely tavaly alakult a téeszben. és a kezdeti nehézségek után mindinkább kibontakoznak egy eredményes és hasznos vállalkozás körvonalai. Az , elért eredményekért elismerését fejezte ki. A küldöttgyűlés egyhan. gúlag elfogadta a mérleg.beszámolót és az 1983-ra szóló tervet. >