Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
2 Kedd, 1983. február 15. Moszkvában | fi kapcsolatok Barátsági nagygyűlés fejlesztéséről £5 Moszkva (MTI) Barátsági nagygyűlést rendeztek hétfőn Moszkvában, a Vlagyimir Iljics Villamosgépgyárban, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 35. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen jelen voltak a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetői, megjelent Rajnai Sándor. hazánk moszkvai nagykövete. A gyűlésen Vaszilij Golubjev. az SZKP KB tagja, az SZMBT elnökhelyettese és Molnár Endre kereskedelmi tanácsos mondott beszédet Az ünnepség előtt a magyar vendégek ellátogattak az 1847-ben alapított, ma Lenin nevét viselő nagy múltú üzembe, megismerkedtek a gyár munkájával, történetével. A Vlagyimir Iljics gyár munkásgárdája kollektív tagja a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Az üzem SZMBT-szervezete jelentős részt vállalt a szovjet—magyar kapcsolatok ápolásában, szoros szálak fűzik az MSZBT-szervezetelhez. A hétfői nagygyűléssel kezdődött az ünnepségsorozat amelyen megemlékeznek a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés évfordulójáról. Ebből az alkalomból Moszkva több nagyüzemében. s a szovjet köztársaságok fővárosaiban is barátsági gyűléseket tartanak. 85 Budapest (MTI) Arne Bemer, a Finn Köztársaság külkereskedelmi nAinisztere — Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására — hétfőn hazánkba érkezett. A finn miniszter a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről folytat tárgyalásokat. Kiprianu győzelme ® Nicosia (MTI) Szpirosz Kiprianut, a demokratikus együttműködés választási koalíció közös jelöltjét újraválasztották a Ciprusi Köztársaság elnökévé a vasárnapi választáson. Szovjetunió Á munkafegyelemről Gorkijban, a fémipari kombinátban közgazdászok kiszámították: a múlt ev 11 hónapjában hal«er munkanap esett ki az üzem termeléséből a dolgozók hiányzásai miatt. Ez annyi, mintha a kombinát valamennyi dolgozója két teljes műszakot kihagyott volna a munkából. Az Ekonomicseszkaja Gazetában közölt adat csak egyike a rengeteg számításnak, ami az utóbbi időben a szovjet sajtóban, es más tömegtájékoztatási eszközökben megjelent. Valamennyi cikk azt a kérdést próbálja körüljárni, milyen károkat okoz az országnak a 1c nem dolgozott, de kifizetett munkaidő, mit kell tenni a mulasztók megbüntetéséért, a munkafegyelem erősítéséért. A tíz-húsz perces késések a műszak kezdetekor, vagy a munkaidő lejárta előtti távozások, hosszabb-rövidebb távolmaradások országos méretekben százezer tonnákban és milliárd rubelekben merhető vesztesegeket okoznak. A statisztikánál maradva: a munkaidő teljes kihasználása — mindenfajta beruházás és anyagi ráfordítás nélkül — az üzemek jelentős részénél a munkatermelékenység 1—2. más számítá. sok szerint 3 százalékos emelkedését eredményezné. Egyebek között ezzel is érvelnek mindazok, akik — szakszervezeti es párttanáeskozásokon, mumkásgyúléseken — a szigorúbb munkalegyeimet, a lúgosok megbüntetését követelik, hangsúlyozva. A munkafegyelmet megsértőket nem lehet pusztán meggyőző szavakkal „jó útra téríteni". Ezért is sürgetik mind többen — szakértők, vállalati vezetők és munkasok egyaránt —. hogy olyan anyagi jellegű büntetésekel kelj bevezetni, ahol a dolgozó a saját zseben érzi meg, ha teljesít, illetve munkája elmaradt az előírttól. Javasoljak például, hogy a valojaban le nem dolgozott munkaidő, illetve a vállalatnak okozott kár ellenértékét vonják le a fizetésből. A javasolt intézkedéseik között szerepel az is, hogy ha a mulasztasok oka a rendszeres italozás, akkor a vállalati kollektívának legyen joga gyógykezelésre küldenie a dolgozót. Valójában eddig Í6 léteztek bizonyos anyagi jellegű szankciók: a prémium, a 13- havi fizetés elvonása, illetve szabadságát az illető nem vehette ki a nyári hónapokban. Ezek azonban vajmi kevés hatást gyakoroltak a fegyelemre, hisz a terv teljesítése érdekében szinte ..könyörögtek" a rendszeresen elmarasztalt dolgozónak is. hogy prémium ellenében áldozza fel szabadnapjait. Hasonló helyzet alakult ki a .szabadságolásokkal is: a legjobb dolgozók se mindig Lakat alatt a „banditák királynője" G tlj-Dclhi (AP) A 27 év kórüli asszony megbánó arccal átnyújtotta fegyveret, majd lehajolt, és szajával rrcegorintette az előtte álló férfi lábát. A jelenet az Uj-Delhitöl 300 kilométerre, délkeletre levő közep-indiai Madhija Prades állam Bhind városában zajlott le. A színpadiasságot sem nélkülöző aktus két, fent emiitett főszereplője: az önmagát a hatóságoknak feladó Phulan Devi es Ardzsun Szingh. a szóban forgó állam föminiszlere. Egy iskola udvarára több ezer kíváncsiskodó gyúlt össze, hogy tanúja legyen a szövetségi, állam határain túl is keresett búnözőnő hivatalos őrizetbe vételének. Az indiai televízió által is közvetített eseménnyel a jelek szerint véget ért az Indiában leRinkább keresett terroristavezér pályafutása. Phulan Devil — akit bandájának tagjai a „szurdokok. a hegyszorosok királynőjének" kereszteltek el — a hatóságok neoi kevesebb mint 70 gyilkossággal, valamint fegyveres rablások és más terrorcselekmények elkövetésével vádolják. Ot és bandáját vádolják a két évvel ezelőtt, 1981. február 14én UttarPrades államban elkövetett brutális terrorakció elkövetesével is. A banditák — állítólag azért, hogy megbosszulják Phulan Devi szerelmesének megölését — kiirtották egv település lakosait. mintegy 23 embert, ko/tük asszonyokat és gyermekeket. A közép-indiai szövetségi állam hatóságai — jelentette a PTI , indiai hírügynökség — megbánás esetén enyhébb ítélet kiszabását ajánlották fel a bűnözőknek. Mint az állam főminisztere közölte: az utóbbi időben a halálbüntetés elkerülésének felajánlása fejében nem egv bandavezér adta meg magát a hatóságoknak. Phulan Devi ügvének tárgyalását az állami főügyészség hamarosan megkezdi. nyáron akarnak pihenni. Nem beszélve arról, hogy ha az intézkedések valakinek nem tetszettek, az esetleg fogta munkakönyvét és odébbállt a szomszéd üzembe, ahol — a munkaerő-hiány miatt — tárt karókkai fogadtak, és fizetésé sem volt kevesebb. Ezeket a jelenségeket igen élesen bírálják ma a Szovjetunióban. Megengedhetetlen — hangzik el egyre több fórumon —. hogy a becsületes dolgozókkal szemben a munkájukat hanyagul. fegyelmezetlenül végzők „diktáljanak". Valamennyi elemzés és cikk figyelmeztet árrá is. hogy elsősorban azokat az okokat kell megszüntetni, amelyek lehetővé teszik a laza munkafegyelem kialakulását. A munkások legtöbbje ugyanis valóban azért megv a munkahelyére, hogv dolgozzon. De ha nincs anyag, alkatrész. ross7. a munkaszervezés. akkor ez azoknak szolgáltat ürügyet, akik a munkafeltételek meglétekor is csak tessek-lássék dolgoznak. Az Ekonomicseszkaja Gazeta cikke világosan fogalmaz: ott. ahol a vállalati kollektíva élén agilis szervező, magas szakképzettségű vezető, a hiányosságokat, lazaságokat, pazarlást nem túró vezető áll. ott igen ritkán fordulnak elő munkafegyelmi problémák. Az is kiderül a cikkekből, hogv nem kizárólag vállalaton belüli, hanem annál sokkal átfogóbb problémáról van szó. Mindezt ma a Szovjetunióban — a legmagasabb szintű vezető testületeknek a témával kapcsolatos ülései és útmutatásai nyomán — úgy fogalmazzák meg. hogy olyan feltételeket keli teremteni az élet minden területén. hogv mindenkinek kötelessége és módja is legyen minden munkaóra kihasználására. munkája magas színvonalú teljesítésére. S ezt nem tiszavirágéletű kampánynak, hanem hoszszú évek kemény és következetes munkával elérhető célnak tekintik. Kovács Bognár Sándor Lapszemle 1945 kora tavaszáról „Most végre felröppent a szabad szó piros rakétája a fekete magyar égre." (Népszava, február 18.) 3 Február 22-én, csütör• tökön jelenik meg a Népszavában a „Belövés" címet viselő írás: „Naponta többször megtörténik, hogy robbanásfizeni zajra leszünk figyelmesek. Az utcán néhány ember egy pillanatra megáll, de a legtöbb közönyösen dolga után siet. Tudják, hogy az oroszok robbantanak beomlott házakat, közlekedési akadályokat Akad azonban mindig valaki, aki „nagy szakértelemmel" megállapítja, hogy ez a mennydörgésszerű hang belövéstől származik. Termeszetesen, német belövestől. Hogyan tudnak a németek Komárom és Székesfehérvár környékéről Budapestre belőni, az öt legkevésbé érdekli. Neki csak az a fontos, hogy nyugtalanságot keltsen, bizonytalanságot ae ót hallgató asszonyokban, akik félelemtől dobogó szívvel mennek tovább. Ezek a bárgyú stratégák voltak azok, akik, mikor Buda kapitulált, és a vár ormára kitűzték a vörös lobogót azt a hírt terjesztették. hogy a németek Újpesten átjöttek a Dunán, és a Nyugati pályaudvar felé nyomulnak előre. Ezek voltak azok, akik a körülzárt Budapesten a „felszabadító" hadsereg megérkezéserői regéltek és kijelentették, hogy annak egyik páncélos éke már befutott az Üllői útra. Hogy miért eppen az Üllői útra, ez az ő titkuk maradt. Vigyázzatok, elvtársak, ezekre a vesaedelmeapánikterjesz tökre, akik még mindig fel-felbukkannak a bűzös Szálasi-rendszer mocsarából, és bánjatok velük érdemük szerint". Élelmiszer érkezéséről ad hírt a Népszava február 23án, pénteken: „Orosháza népe ismét tanúbizonyságot tett mindig segíteni akaró testvéri érzelmeiről. Szarvas lakóival öszr szeíogva újabb nyolc vagon élelmiszert juttatott el Budapest lakosságának. A szállítmányból 43 000 kiló Orosháza népének adománya, főleg kenyér, liszt, búza és hab. de van a szállítmányoan zsír, szalonna, kolbász, füstölt hús. vágott baromfi és 30 000 tojás is. A főváros betegei részére még két. zsák magyar teít is Küldtek. Orosháza népe a jövőre is gckidol: nagy lelkesedéssel megindította az építőmunkát, és máris részletes tervet dolgoztak ki arra, hogy a falu határában egyetlen talpalatnyi föld sem maradjon bevetetlenül". Égye6 közszükségleti cikkek házilagos előállítását szorgalmazza a Népszavában február 24-én, szombaton napvilágot látó javaslat: „Nincs gyufa!... könnyen pótolható, ha felújítjuk az acél-kovatapló hármast, modern kiadásban. Az acél megmarad, kovakő helyett bármilyen nvás kemény ásvány vagy kőzet használható, sőt. vas is megteszi. A tapló helyettesei: használt filmszalagcsikok. celluloi.d. amit a fogkefe nyeléről kaparunk le. Nincs elem! A zseblámpát kukoricacsutkával pótolhatjuk, ha izzásba hozzuk. Már az izzást fokozó anyagokkal való átitatás nélkül is eleg erős és tartós fényt ad a csutkaparázs ahhoz, hogy akadályokat átlépjünk, lépcsőt. fordulót eszrevegy un k. Ha elaludni készül a parázs, mozgassuk a csutkát. Nincs cukor! A cukor pótlására házilag előállítható az úgynevezett „szaladós", — vagy altogy Jókai nevezi Aranyember című regényében, „Felséges mézédes csíramáié". Konkolytól megtisztított és egy éjszakán át áztatott búza csírájából készül". Indul az élet, épül a régi romjain. És az asszonyok? Hol vannak 6k? Erre válaszol a Szabadság riportja: „Nezzetek, ott mennek a XIV. kerületben. Számba vesznek minden elhagyott orvosi rendelőt, tápszert visznek a csecsemőknek, napközi otthont szerveznek a gyermekeknek, közösen mosnak. A VIII. kerületben élelmiszert gyűjtenek, a VII. kerületben székházat, fészket vernek, a VI. kerületben most szervezkednek, a IX. kerületben gyűléseznek. Ezekről beszélgetünk a Magyar Nők Demokratikus Szövetségében tömörült aszszonyokkal. Még nem székházukban. a Vilma királynő úton. mert ott még a romeltakarítás munkái folynak. Egyre új és új asszonyok érkeznek tanácsért, útbaigazításért vagy azért, hogy végzett munkájukról beszámoljanak. Kopott kabátos fintalaezszony veri le magáról a havat, és előadja. miként kepzeli el ae elhagyott es elárvult gyermekek felkutatását. összegyűjtését, felnevelését. Közben sok szó esik szögről, ablaküvegről, kályháról. tüzelőről, romról es romeltakarításról. Aztán, fehér hajú. kék kötöttkabátos munkásasszony mondja mosolyogva: — Én Pest-Szentlónncről jöttem. El akarom mondani. hogy nálunk miként folyik a munka. Van már iskolánk. napközi otthonunk, tíz csecsemőt látunk el. felkutatjuk a rejtett élelmiszereket, ezért van 10 métermázsa cukrunk ... és van, képzeljék el asszonyok, van öt tehenünk is. Tudunk tejet adni a gyerekeknek". Február 25-i, vasárnapi számában a Népszava hírül adja: „A főváros támogatása lehetővé tette, hogy a „Pontos idő" óraüzem a város főbb helyein ismét üzembe helyezze a nyilvános órákat. Elsőként a Nemzeti Színház előtti órát kapcsolják be, majd pedig fokozatosan kerül sor a többi hat órára". összeállította: Tuza István Hogyan Is főrfént? Éppen szünetelt a szőnyegbombázás. Az utcán vagy inkább az utca romjai kőzött ismexős gyerekekkel találkoztam. Rongyosak, piszkosak, kiéhezettek és elhagyatottak voltak. „Iíje hallgassatok — mindtam nekik. — Itt van a Damjanich utcában a német birodalmi iskola. Engem kibombáztak, tl is hontalanok vagytok. gyerünk oda. Ha }ók lesztek, vigyázok rátok. Túléljük a háborút, a szovjetek már egészén közel vannak". Mire az iskolához értünk, egesz kis hadsereget alkottunk. mert magunkkal hívtuk az utcán kóborló gyerekeket. De jöttek maguktól is. egyre többen. mintha hangszóró csalogatná őket. Amikor a felszabadító szovjet katonák hozzánk is eljutottak, több száz gyereKatasztrófa a moziban • Kóma (MTI) Vasárnap tűz ütött ki Torinó egyik 1000 személyes mozijában: 64 néző életét vesztette, többségük füstmérgezésben. Az este hétkor keletkezett tűz következtében a moziban óriási pánik tört ki. A menekülni próbálók a második emeleti nézőtéren — ahol a legtöbb halott volt — a. vészkijárati ajtót nem tudták kitárni, mert. a kinyitással rossz aranyban próbáik óztak: Olaszországban ugyanis az ajtókat általában befelé kell húzni, míg a vészkijárati ajtók kifelé nyílnak. Időközben lángot fogott a mozi műanyag burkolata, s az áldozatok többsége a sűrű füstben fulladt meg. Nem sikerült eddig megállapítani. pontosan mi okoz. ta a tragédiát; nem tudták még azonosítani az áldozatok többségét sem. Mindöszsze annyi ismert, hogy a tűz az első emeleten, a vetítőfülke közelében keletkezett. Válaszol: dr. Qntos Istvánná ket találtak a volt német birodalmi iskola három épületében. Elhívtak a szovjet parancsnokságra, a Benczúr utcába. Megkérdezték, miben segíthetnek. Eleimet/ ruhát, gyógyszert kértem. Le is írták pontok szerint a „kívánságlistát". Ahogy viszszaérkeztem, ott gőzölgött az udvaron két hatalmas bográcsban a gulyásleves. Szovjet kiskatonák hozták, de a kapuőrök nem engedték kiosztani, mondván, erre csak Erzsi pajtás adhat engedélyt. Engem neveztek a gyerekek pajtásnak, mert tanárjelölt létemre bizonyára fiatalosan nézhettem ki. Semmi sem lett a lakmározásból. Visszaküldtem a bogi-ácsokat gulyáslevessel együtt, sarkon fordultam, és ismét a parancsnokságra mentem. Megmondtam, ilyen kiéhezett gyerekeknek nem hú® kell, meg más effajta nehéz koszt, mert attól roszszul lesznek, hanem tejpor, szárazabb kenyérfélék. Igazat adtak, és azonnal intézkedtek. Állandóan éreztük a szovjet emberek támogatását. Nemcsak elei-mez.lek elhagyatott és elárvult gyerekeket. de amint az idézett újságcikkben is szó esik róla, felszerelésükről. tüzelőjükről is gondoskodtak. A parancsnokság szerződést kötött velünk, amelynek magyar nyelvű szövege így szólt: „Átengedjük dr. Antos Istvánnénak a német birodalmi iskolát a nemzetközi jog alapján, hogy ott a demokráciát erősítő intézményeket létesítsen". Aláírta Zamercev városparancsnok, Komarov és Nyikolajev. a Szovjetunió magyarországi vagyonát kezelő hivatal két gazdasági vezetője. Ünnepélyesen felavattuk az ifjúsági es — amint az elnevezést később kiegészítettük — kultúrtelepet. amely hivatalosan is felvette . Petőfi nevét. A telepre látogató szovjet katonák, tisztek sokat meséllek a pionírokról, s tulapdonképpen a felszabadulás pillanatától kezdve érlelődött a gondolat, hogy új magyar gyermekszervezetre van szükség. A Gyermekbarátok Egyesületének rendezvényein már pajtásnak szólították egymást a lányok, fiúk. 1945. november 20-án pedig a mi gyerekeink részvételével. a felszabadulás után elsőként zászlót bontott a József Attila úttörőcsapat.
