Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

2 Kedd, 1983. február 15. Moszkvában | fi kapcsolatok Barátsági nagygyűlés fejlesztéséről £5 Moszkva (MTI) Barátsági nagygyűlést rendeztek hétfőn Moszkvá­ban, a Vlagyimir Iljics Vil­lamosgépgyárban, a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 35. évforduló­ja alkalmából. Az ünnepségen jelen vol­tak a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság vezetői, meg­jelent Rajnai Sándor. ha­zánk moszkvai nagykövete. A gyűlésen Vaszilij Golub­jev. az SZKP KB tagja, az SZMBT elnökhelyettese és Molnár Endre kereskedelmi tanácsos mondott beszédet Az ünnepség előtt a ma­gyar vendégek ellátogattak az 1847-ben alapított, ma Lenin nevét viselő nagy múltú üzembe, megismer­kedtek a gyár munkájával, történetével. A Vlagyimir Iljics gyár munkásgárdája kollektív tagja a megalaku­lásának 25. évfordulóját ün­neplő Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaságnak. Az üzem SZMBT-szervezete jelentős részt vállalt a szovjet—ma­gyar kapcsolatok ápolásá­ban, szoros szálak fűzik az MSZBT-szervezetelhez. A hétfői nagygyűléssel kezdődött az ünnepségsoro­zat amelyen megemlékez­nek a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés évfor­dulójáról. Ebből az alka­lomból Moszkva több nagy­üzemében. s a szovjet köz­társaságok fővárosaiban is barátsági gyűléseket tarta­nak. 85 Budapest (MTI) Arne Bemer, a Finn Köz­társaság külkereskedelmi nAinisztere — Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására — hétfőn ha­zánkba érkezett. A finn mi­niszter a két ország gazda­sági kapcsolatainak fejlesz­téséről folytat tárgyalásokat. Kiprianu győzelme ® Nicosia (MTI) Szpirosz Kiprianut, a de­mokratikus együttműködés választási koalíció közös je­löltjét újraválasztották a Ciprusi Köztársaság elnöké­vé a vasárnapi választáson. Szovjetunió Á munkafegyelemről Gorkijban, a fémipari kombinátban közgazdászok kiszámították: a múlt ev 11 hónapjában hal«er munka­nap esett ki az üzem ter­meléséből a dolgozók hiány­zásai miatt. Ez annyi, mint­ha a kombinát valamennyi dolgozója két teljes műsza­kot kihagyott volna a mun­kából. Az Ekonomicseszkaja Ga­zetában közölt adat csak egyike a rengeteg számítás­nak, ami az utóbbi időben a szovjet sajtóban, es más tö­megtájékoztatási eszközök­ben megjelent. Valamennyi cikk azt a kérdést próbálja körüljárni, milyen károkat okoz az országnak a 1c nem dolgozott, de kifizetett mun­kaidő, mit kell tenni a mu­lasztók megbüntetéséért, a munkafegyelem erősítéséért. A tíz-húsz perces késések a műszak kezdetekor, vagy a munkaidő lejárta előtti tá­vozások, hosszabb-rövidebb távolmaradások országos méretekben százezer ton­nákban és milliárd rubelek­ben merhető vesztesegeket okoznak. A statisztikánál maradva: a munkaidő teljes kihaszná­lása — mindenfajta beruhá­zás és anyagi ráfordítás nél­kül — az üzemek jelentős részénél a munkatermelé­kenység 1—2. más számítá. sok szerint 3 százalékos emelkedését eredményezné. Egyebek között ezzel is ér­velnek mindazok, akik — szakszervezeti es párttanáes­kozásokon, mumkásgyúlése­ken — a szigorúbb munka­legyeimet, a lúgosok meg­büntetését követelik, hang­súlyozva. A munkafegyelmet meg­sértőket nem lehet pusztán meggyőző szavakkal „jó út­ra téríteni". Ezért is sürge­tik mind többen — szakér­tők, vállalati vezetők és munkasok egyaránt —. hogy olyan anyagi jellegű bünte­tésekel kelj bevezetni, ahol a dolgozó a saját zseben érzi meg, ha teljesít, illet­ve munkája elmaradt az elő­írttól. Javasoljak például, hogy a valojaban le nem dolgozott munkaidő, illetve a vállalatnak okozott kár el­lenértékét vonják le a fize­tésből. A javasolt intézkedé­seik között szerepel az is, hogy ha a mulasztasok oka a rendszeres italozás, akkor a vállalati kollektívának le­gyen joga gyógykezelésre küldenie a dolgozót. Valójá­ban eddig Í6 léteztek bizo­nyos anyagi jellegű szankci­ók: a prémium, a 13- havi fizetés elvonása, illetve sza­badságát az illető nem ve­hette ki a nyári hónapok­ban. Ezek azonban vajmi kevés hatást gyakoroltak a fegyelemre, hisz a terv tel­jesítése érdekében szinte ..könyörögtek" a rendszere­sen elmarasztalt dolgozónak is. hogy prémium ellenében áldozza fel szabadnapjait. Hasonló helyzet alakult ki a .szabadságolásokkal is: a legjobb dolgozók se mindig Lakat alatt a „banditák királynője" G tlj-Dclhi (AP) A 27 év kórüli asszony megbánó arccal átnyújtotta fegyveret, majd lehajolt, és szajával rrcegorintette az előtte álló férfi lábát. A je­lenet az Uj-Delhitöl 300 ki­lométerre, délkeletre levő közep-indiai Madhija Pra­des állam Bhind városában zajlott le. A színpadiasságot sem nélkülöző aktus két, fent emiitett főszereplője: az önmagát a hatóságoknak feladó Phulan Devi es Ardzsun Szingh. a szóban forgó állam föminiszlere. Egy iskola udvarára több ezer kíváncsiskodó gyúlt össze, hogy tanúja legyen a szövetségi, állam határain túl is keresett búnözőnő hi­vatalos őrizetbe vételének. Az indiai televízió által is közvetített eseménnyel a jelek szerint véget ért az Indiában leRinkább keresett terroristavezér pályafutása. Phulan Devil — akit ban­dájának tagjai a „szurdo­kok. a hegyszorosok király­nőjének" kereszteltek el — a hatóságok neoi kevesebb mint 70 gyilkossággal, vala­mint fegyveres rablások és más terrorcselekmények el­követésével vádolják. Ot és bandáját vádolják a két év­vel ezelőtt, 1981. február 14­én UttarPrades államban el­követett brutális terrorakció elkövetesével is. A bandi­ták — állítólag azért, hogy megbosszulják Phulan Devi szerelmesének megölését — kiirtották egv település la­kosait. mintegy 23 embert, ko/tük asszonyokat és gyermekeket. A közép-indiai szövetségi állam hatóságai — jelen­tette a PTI , indiai hírügy­nökség — megbánás esetén enyhébb ítélet kiszabását ajánlották fel a bűnözők­nek. Mint az állam főmi­nisztere közölte: az utóbbi időben a halálbüntetés el­kerülésének felajánlása fe­jében nem egv bandavezér adta meg magát a hatósá­goknak. Phulan Devi ügvének tár­gyalását az állami fő­ügyészség hamarosan meg­kezdi. nyáron akarnak pihenni. Nem beszélve arról, hogy ha az intézkedések valakinek nem tetszettek, az esetleg fogta munkakönyvét és odébbállt a szomszéd üzembe, ahol — a munkaerő-hiány miatt — tárt karókkai fogadtak, és fi­zetésé sem volt kevesebb. Ezeket a jelenségeket igen élesen bírálják ma a Szov­jetunióban. Megengedhetet­len — hangzik el egyre több fórumon —. hogy a becsületes dolgozókkal szemben a munkájukat ha­nyagul. fegyelmezetlenül végzők „diktáljanak". Vala­mennyi elemzés és cikk fi­gyelmeztet árrá is. hogy el­sősorban azokat az okokat kell megszüntetni, amelyek lehetővé teszik a laza mun­kafegyelem kialakulását. A munkások legtöbbje ugyan­is valóban azért megv a munkahelyére, hogv dolgoz­zon. De ha nincs anyag, al­katrész. ross7. a munkaszer­vezés. akkor ez azoknak szolgáltat ürügyet, akik a munkafeltételek meglétekor is csak tessek-lássék dol­goznak. Az Ekonomicsesz­kaja Gazeta cikke világo­san fogalmaz: ott. ahol a vállalati kollektíva élén agilis szervező, magas szak­képzettségű vezető, a hiá­nyosságokat, lazaságokat, pazarlást nem túró vezető áll. ott igen ritkán fordul­nak elő munkafegyelmi problémák. Az is kiderül a cikkekből, hogv nem kizá­rólag vállalaton belüli, ha­nem annál sokkal átfogóbb problémáról van szó. Mindezt ma a Szovjetunió­ban — a legmagasabb szin­tű vezető testületeknek a témával kapcsolatos ülései és útmutatásai nyomán — úgy fogalmazzák meg. hogy olyan feltételeket keli te­remteni az élet minden te­rületén. hogv mindenkinek kötelessége és módja is le­gyen minden munkaóra ki­használására. munkája ma­gas színvonalú teljesítésére. S ezt nem tiszavirágéletű kampánynak, hanem hosz­szú évek kemény és követ­kezetes munkával elérhető célnak tekintik. Kovács Bognár Sándor Lapszemle 1945 kora tavaszáról „Most végre felröppent a szabad szó piros rakétája a fekete magyar égre." (Népszava, február 18.) 3 Február 22-én, csütör­• tökön jelenik meg a Népszavában a „Belövés" cí­met viselő írás: „Naponta többször meg­történik, hogy robbanásfizeni zajra leszünk figyelmesek. Az utcán néhány ember egy pillanatra megáll, de a leg­több közönyösen dolga után siet. Tudják, hogy az oro­szok robbantanak beomlott házakat, közlekedési akadá­lyokat Akad azonban min­dig valaki, aki „nagy szak­értelemmel" megállapítja, hogy ez a mennydörgésszerű hang belövéstől származik. Termeszetesen, német belö­vestől. Hogyan tudnak a né­metek Komárom és Székes­fehérvár környékéről Buda­pestre belőni, az öt legke­vésbé érdekli. Neki csak az a fontos, hogy nyugtalansá­got keltsen, bizonytalanságot ae ót hallgató asszonyokban, akik félelemtől dobogó szív­vel mennek tovább. Ezek a bárgyú stratégák voltak azok, akik, mikor Buda kapitulált, és a vár ormára kitűzték a vörös lobogót azt a hírt ter­jesztették. hogy a németek Újpesten átjöttek a Dunán, és a Nyugati pályaudvar fe­lé nyomulnak előre. Ezek voltak azok, akik a körül­zárt Budapesten a „felszaba­dító" hadsereg megérkezése­rői regéltek és kijelentették, hogy annak egyik páncélos éke már befutott az Üllői útra. Hogy miért eppen az Üllői útra, ez az ő titkuk maradt. Vigyázzatok, elvtár­sak, ezekre a vesaedelmeapá­nikterjesz tökre, akik még mindig fel-felbukkannak a bűzös Szálasi-rendszer mo­csarából, és bánjatok velük érdemük szerint". Élelmiszer érkezéséről ad hírt a Népszava február 23­án, pénteken: „Orosháza népe ismét ta­núbizonyságot tett mindig se­gíteni akaró testvéri érzel­meiről. Szarvas lakóival öszr szeíogva újabb nyolc vagon élelmiszert juttatott el Bu­dapest lakosságának. A szál­lítmányból 43 000 kiló Oros­háza népének adománya, fő­leg kenyér, liszt, búza és hab. de van a szállítmányoan zsír, szalonna, kolbász, füs­tölt hús. vágott baromfi és 30 000 tojás is. A főváros betegei részére még két. zsák magyar teít is Küldtek. Orosháza népe a jövőre is gckidol: nagy lelkesedéssel megindította az építőmun­kát, és máris részletes ter­vet dolgoztak ki arra, hogy a falu határában egyetlen talpalatnyi föld sem ma­radjon bevetetlenül". Égye6 közszükségleti cik­kek házilagos előállítását szorgalmazza a Népszavában február 24-én, szombaton napvilágot látó javaslat: „Nincs gyufa!... könnyen pótolható, ha felújítjuk az acél-kovatapló hármast, mo­dern kiadásban. Az acél megmarad, kovakő helyett bármilyen nvás kemény ás­vány vagy kőzet használható, sőt. vas is megteszi. A tapló helyettesei: használt film­szalagcsikok. celluloi.d. amit a fogkefe nyeléről kaparunk le. Nincs elem! A zseblámpát kukoricacsutkával pótolhat­juk, ha izzásba hozzuk. Már az izzást fokozó anyagokkal való átitatás nélkül is eleg erős és tartós fényt ad a csutkaparázs ahhoz, hogy akadályokat átlépjünk, lép­csőt. fordulót eszrevegy un k. Ha elaludni készül a pa­rázs, mozgassuk a csutkát. Nincs cukor! A cukor pót­lására házilag előállítható az úgynevezett „szaladós", — vagy altogy Jókai nevezi Aranyember című regényé­ben, „Felséges mézédes csí­ramáié". Konkolytól megtisz­tított és egy éjszakán át áz­tatott búza csírájából ké­szül". Indul az élet, épül a régi romjain. És az asszonyok? Hol vannak 6k? Erre vála­szol a Szabadság riport­ja: „Nezzetek, ott mennek a XIV. kerületben. Számba vesznek minden elhagyott or­vosi rendelőt, tápszert visz­nek a csecsemőknek, nap­közi otthont szerveznek a gyermekeknek, közösen mos­nak. A VIII. kerületben élel­miszert gyűjtenek, a VII. kerületben székházat, fészket vernek, a VI. kerületben most szervezkednek, a IX. kerületben gyűléseznek. Ezekről beszélgetünk a Magyar Nők Demokratikus Szövetségében tömörült asz­szonyokkal. Még nem szék­házukban. a Vilma királynő úton. mert ott még a rom­eltakarítás munkái foly­nak. Egyre új és új asszonyok érkeznek tanácsért, útba­igazításért vagy azért, hogy végzett munkájukról beszá­moljanak. Kopott kabátos fintalaez­szony veri le magáról a havat, és előadja. miként kepzeli el ae elhagyott es elárvult gyermekek felkuta­tását. összegyűjtését, felne­velését. Közben sok szó esik szögről, ablaküvegről, kály­háról. tüzelőről, romról es romeltakarításról. Aztán, fehér hajú. kék kö­töttkabátos munkásasszony mondja mosolyogva: — Én Pest-Szentlónncről jöttem. El akarom monda­ni. hogy nálunk miként fo­lyik a munka. Van már is­kolánk. napközi otthonunk, tíz csecsemőt látunk el. fel­kutatjuk a rejtett élelmisze­reket, ezért van 10 méter­mázsa cukrunk ... és van, képzeljék el asszonyok, van öt tehenünk is. Tudunk te­jet adni a gyerekeknek". Február 25-i, vasárnapi számában a Népszava hírül adja: „A főváros támogatása le­hetővé tette, hogy a „Pontos idő" óraüzem a város főbb helyein ismét üzembe he­lyezze a nyilvános órákat. Elsőként a Nemzeti Színház előtti órát kapcsolják be, majd pedig fokozatosan ke­rül sor a többi hat órá­ra". összeállította: Tuza István Hogyan Is főrfént? Éppen szünetelt a szőnyeg­bombázás. Az utcán vagy inkább az utca romjai kőzött ismexős gyerekekkel talál­koztam. Rongyosak, piszko­sak, kiéhezettek és elhagya­tottak voltak. „Iíje hallgassa­tok — mindtam nekik. — Itt van a Damjanich utcában a német birodalmi iskola. En­gem kibombáztak, tl is hon­talanok vagytok. gyerünk oda. Ha }ók lesztek, vigyá­zok rátok. Túléljük a há­borút, a szovjetek már egé­szén közel vannak". Mire az iskolához értünk, egesz kis hadsereget alkot­tunk. mert magunkkal hív­tuk az utcán kóborló gye­rekeket. De jöttek maguktól is. egyre többen. mintha hangszóró csalogatná őket. Amikor a felszabadító szov­jet katonák hozzánk is el­jutottak, több száz gyere­Katasztrófa a moziban • Kóma (MTI) Vasárnap tűz ütött ki To­rinó egyik 1000 személyes mozijában: 64 néző életét vesztette, többségük füst­mérgezésben. Az este hétkor keletkezett tűz következté­ben a moziban óriási pánik tört ki. A menekülni próbá­lók a második emeleti néző­téren — ahol a legtöbb ha­lott volt — a. vészkijárati ajtót nem tudták kitárni, mert. a kinyitással rossz aranyban próbáik óztak: Olaszországban ugyanis az ajtókat általában befelé kell húzni, míg a vészkijárati aj­tók kifelé nyílnak. Időköz­ben lángot fogott a mozi műanyag burkolata, s az ál­dozatok többsége a sűrű füstben fulladt meg. Nem sikerült eddig meg­állapítani. pontosan mi okoz. ta a tragédiát; nem tudták még azonosítani az áldoza­tok többségét sem. Mindösz­sze annyi ismert, hogy a tűz az első emeleten, a vetítő­fülke közelében keletkezett. Válaszol: dr. Qntos Istvánná ket találtak a volt német bi­rodalmi iskola három épü­letében. Elhívtak a szovjet pa­rancsnokságra, a Benczúr ut­cába. Megkérdezték, miben segíthetnek. Eleimet/ ruhát, gyógyszert kértem. Le is írták pontok szerint a „kí­vánságlistát". Ahogy visz­szaérkeztem, ott gőzölgött az udvaron két hatalmas bog­rácsban a gulyásleves. Szov­jet kiskatonák hozták, de a kapuőrök nem engedték ki­osztani, mondván, erre csak Erzsi pajtás adhat enge­délyt. Engem neveztek a gyerekek pajtásnak, mert ta­nárjelölt létemre bizonyára fiatalosan nézhettem ki. Semmi sem lett a lakmá­rozásból. Visszaküldtem a bogi-ácsokat gulyáslevessel együtt, sarkon fordultam, és ismét a parancsnokságra mentem. Megmondtam, ilyen kiéhezett gyerekeknek nem hú® kell, meg más effajta nehéz koszt, mert attól rosz­szul lesznek, hanem tejpor, szárazabb kenyérfélék. Iga­zat adtak, és azonnal intéz­kedtek. Állandóan éreztük a szov­jet emberek támogatását. Nemcsak elei-mez.lek el­hagyatott és elárvult gyere­keket. de amint az idézett újságcikkben is szó esik ró­la, felszerelésükről. tüzelő­jükről is gondoskodtak. A parancsnokság szerződést kö­tött velünk, amelynek ma­gyar nyelvű szövege így szólt: „Átengedjük dr. An­tos Istvánnénak a német bi­rodalmi iskolát a nemzetkö­zi jog alapján, hogy ott a demokráciát erősítő intézmé­nyeket létesítsen". Aláírta Zamercev városparancsnok, Komarov és Nyikolajev. a Szovjetunió magyarországi vagyonát kezelő hivatal két gazdasági vezetője. Ünnepé­lyesen felavattuk az ifjú­sági es — amint az elne­vezést később kiegészítettük — kultúrtelepet. amely hi­vatalosan is felvette . Petőfi nevét. A telepre látogató szovjet katonák, tisztek sokat me­séllek a pionírokról, s tu­lapdonképpen a felszabadu­lás pillanatától kezdve ér­lelődött a gondolat, hogy új magyar gyermekszervezetre van szükség. A Gyermekba­rátok Egyesületének rendez­vényein már pajtásnak szó­lították egymást a lányok, fiúk. 1945. november 20-án pedig a mi gyerekeink rész­vételével. a felszabadulás után elsőként zászlót bon­tott a József Attila úttörő­csapat.

Next

/
Thumbnails
Contents