Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

Szombat, 1983. január 15. 99 Ax interfűrontermelést kiváltó induktorokat a szegedi ívártiák: tojásokba oltják a vírust Szegedi- kutatások eredménye rUj lehetőségek a gyógyításban intézetben KFT. Így rövidítik a társaság nevét, amelyet a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézete, az Országos Haematologiai és Vértranszfúziós Intézet, valamint az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyára hozott létre. A Kutatási, Fejlesztési, Termelési Társaság égisze alatt rövidesen megkezdődik Budapesten az interferon gyártása. Az ország legsterilebb munkahelye lesz az interferongyár, amely viszonylag rövid idő alatt (beruházási gyakorlatunkban rekordnak számít az alig több, mint egy év) készült eL Sok pénzért (amely azonban rendkívül gyorsan megtérül), sok fáradsággal, figyelemreméltóan tehetséges menedzseléssel, szervezéssel. Az itt előállítandó termék menynyiségét grammokkal, árát dollármilliókkal mérik, valóságos értékére pedig nincs mértékegység. Hogyan méricskéljük új lehetőségeinket — az életre? Az üzemszerű gyártáshoz sok minden kellett, de talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: alapvetően a szegedi intézet munkatársainak eredményes kutatómunkája. A mikrobiológiai intézet igazgatójával, dr. Oláhné dr. Béládi Ilona egyetemi tanárral elsősorban arról beszélgettünk, ami a laikusokat leginkább érdekli. — Az interferonok az ember és az állatok sejtjeiben termelödnek, vírusok, valamint mikroorganizmusok és egyéb anyagok hatására. Kevés szénhidrátot tartalmazó, envhén bázikus fehérjék. Huszonöt évvel ezelőtt, mint vírusellenes anyagot fedezték fel. Rendkívüli érdeklődést keltett már akkor, részben azért, mert kevés a vírusellenes szerünk, másrészt, mert hamar kiderült, hogy másféle hatásai is vannak: szerepet játszik az immunrendszer működésében és gátolja a daganatos sejtek osztódását is. — Alighanem ez utóbbi hatása magyarázza, hogy a kutatókon kívül a laikusok milliói érdeklödnek az interferon iránt. Mi a tudomány álláspontja: használható-e ez az anyag a rákos megbetegedések elleni nehéz küzdelemben? — Feltehetően. A kutatások jelenlegi eredményei szerint az interferonok gyakorlati alkalmazásának két fő területe ígérkezik: vírus- és tumorellenes szerként használhatjuk majd. A jövőbe utalást azért tartom szükségesnek, mert bár roppant anyagi és szellemi erőket vetettek be eddig az interferon előállításáért és kijnikai kipróbálásáért, az eredmények csak biztatónak mondhatók. Sok nyitott kérdés van még a kutatók előtt és az elméleti tisztánlátást számos gyakorlatias nehézség is gátolja. — Az interferon előállításának a nehézségeire gondol? — Részben. Tudni kell, az interferonok lényeges tulajdonsága, hogy hatásaikat csakis annak a fajnak a sejtjeiben fejtik ki, amelyben termelődtek. Vagyis az emberi szervezetben csak emberi sejtekben képződött interferonok hatnak, bár ismeretes néhány ellentétes adat is. például a borjú vagy a disznó interíeton humán sejtekben is hatásos. Hogy megértse a gyakorlati alkalmazás elé tornyosuló jelenlegi akadályokat, el kell mondanom: nem egyféle interferon létezik. A vírussal fertőződött sejtek által termelt interferonok közül azokat, amelyeket emberi fehérvérsejtek termelnek a, amelyeket kötőszöveti eredetű sejtek termelnek ff interferonoknak nevezzük. Az antigének hatására képződnek a y interferonok. Az eddigi klinikai kísérletek során a és P interferonokat alkalmaztak. A vértranszfúziós állomásokon összegyűjthető fehérvérsejtek száma korlátozott, a kötőszöveti eredetű sejtek tenyésztését nagy mennyiségben 'igen nehéz megoldani. Márpedig nagy mennyiségű interferonra van szükség ahhoz, hogy a gyakorlati alkalmazás módjairól és területeiről megszülethessenek a végső következtetések. — Ügy tudom, az interferon gyártására a finn Cári Cantell és munkatársai által kidolgozott eljárás módosított változatát alkalmazzák majd a budapesti gyártás során. És a világ néhány laboratóriumában sikereket értek már el a szintézissel, illetve a génsebészeti úton történő előállításban is. — Ez utóbbi módokon előállított. interferonokat most próbálják ki. Reméljük, hogy sikerül a tömeges termelést megoldani, következésképpen a terápiás alkalmazás lehetőségeit pontosan meghatározni. — Kérem, beszéljen részletesebben az eddigi klinikai kísérletek eredményeiről! — Az interferont sokan a penicillinhez hasonlítják. Mindkettő természetes anyag, egyik a vírusokkal, a másik baktériumokkal szemben hatásos. A felfedezés!? követő években a penicillint sem kellően tisztított formában használták és akkor kevésbé is volt hatásos. Valószínű, hogy az interferon további tisztításával és megfelelő esetekben a nagyobb dózisokkal jobb eredményeket lehet majd elérni. A kezdeti klinikai kipróbálások folyamán, mint vírusellenes anyag, ráért nem váltotta be a hozzá fűzött nagy reményeket, mert a kelleténél kisebb mennyiséében alkalmazták. Ma már nyilvánvaló, hogy a különféle vírusok okozta megbetegedések gyógyításában és megelőzésében, az emberiséget súitó járványok vagy váratlanul fellépő, súlyos lefolyású. nagy mortalitással járó vírusbetegségek kezelésében eredményesen használhatjuk. A másik alkalmazási területen, a daganatos megbetegedések elleni felhasználás során fordított volt a tapasztalat útia. Az első kísérletek sikerei után bizonyos fokú kiábrándultság következett. Egyes kutatók ma is azt állítják, hogy az interferon semmivel sem hatásosabb tumorellenes szer, mint az eddig bevált szerek és eljárások. Való igaz. hogy a korábbi klinikai próbákat csak a hatás feltételezésével megválasztott, kisszámú brtegen végezték, s nem is kontrollálták kellőkóprvn. Az akkori jó eroHménvok tehát nem általánosíthatók. Az. utnhhi két evben azonban megfelelően ellenőrzött körülmények között próbálják ki Amerikaban, meg kell várnunk ezeknek a kísérleteknek az eredményeit. Annyi már most bizonyos, hogy az interferonnal nagy jelentőségű szert nyert az emberiség; vagy az eddigi gyógymódokkal kombinálva, vagy azokat helyettesítve eredménnyel használhatjuk a rák ellen. — Azért előnyösebb az interferon, mert természetes anyag lévén nincsenek súlyos mellékhatásai? És a daganatos betegnek vírusellenes védelmet is ad? — Az interferon nem csodaszer, de valóban előnye van az eddigi kezelési módokkal és szerekkel szemben. Nem beszéltünk eddig részletesen az immunrendszert befolyásoló hatásáról, amely egyszerűsítve abban áll, hogy fokozza a szervezet ellenállóképességét. Köztudomású, hogy a rákos betegek a kezelés során alkalmazott gyógymódok és -szerek hatására, sajnos, kifejezetten fogékonyak lesznek a fertőzésekre, a szervezet ellenállóképessége meggyengül, nemegyszer belehalnak egy banális vírusfertőzésbe. Interferon használata esetén ez nem fordulhat elő. Ha a sejtosztódást gátló hatása révén csak annyit érünk el vele, mint az eddigi cystostatikumokkal, másik hatása, az immunrendszer védelme — akkor is mellette szól. — A szegedi intézetben milyen hatásait vizsgálják az interferonoknak? — Mindhárom hatásukat vizsgáljuk, mérjük. Az a és a v interferon gyártósára szabadalmaztatott eljárásunk van, de foglalkozunk a fi interferon termelési technológiájának kidolgozásával is. Más kutatóintézetekkel együttműködve a génsebészeti úton való előállítás felé szeretnénk fordulni, de ennél talán sürgetőbb, hogy a tisztítás módozatait tökéletesítsük. Sorolhatnám még; sok évig ad munkát nekünk az interferon. — Nem kevés, amit eddig tettek. Mi a titka, hogy egy ki esi egyetemi intézet olyan teljesítményre képes, amelyet elérni, tudomásom szerint, máshol, máskor meg sem kísérelnek — alapkutatási intézményi bázis hiányában? — Csak azt tudom mondani, hogy érdemes beskatulyózódni, egyetlen, szűknek látszó kutatási területre koncentrálni. Intéze. tünkben Ivánovics György professzor kezdeményezte a víruskutatást. 1964 óta külön témaként kutatjuk az adenovirust, amely interferont képez a sejtekben. Akadémiai támogatással, megfelelő témakoncentrációval, kiváló kutatótársakkal, a körülmények szerencsés alakulása révén jutottunk eddig. Abban, hogy laboratóriumi körülmények között sikerült kidolgozni az eljárást: hogyan nyerhetünk a fehérvérsejtekből interferont — dr. Mécs Imrének, az MTA tudományos főmunkatársának volt nagy szerepe. A megvalósításban dr. Pusztai Rozália egyetemi docensnek. dr. Tóth Miklós egyetemi tanársegédnek, dr. Rosztóczi István egyetemi docensnek, dr. Tóth Sándor nak, az MTA tudományos segédmunkatársának, dr. Taródi Bélának, az MTA tudományos munkatársónak, Endresz Valériának, az EGYT biológusának. Dr. Gál György egyetemi tanárnak és munkatársainak köszönhetjük, hogy a véradó állomásról a vérnek a fehérvérsejteket tartalmazó részét megkaptuk a kísérleteinkhez. Az előállítási módszerünk nagyításához. az üzemi méretű' interferongyártás technológiájának kidolgozásához is olyan partnereket találtunk, akik gyorsan át tudták venni és továbbfejleszteni a mi eredményeinket. Dr. Béládi Ilona 1974 óta igazgatja az intézetet, ahova egyébiránt már harmadéves egyetemista korában is beiárt dolgozni. Az interferonkutatás tárnáiból írta kandidátusi és nagydoktori értekezését. Egyetemi intézet lévén, az itt dolgozóknak elsőrendű feladata az oktatás. Az alapkutatásnak számító interferonkutatási témákból mégis négy kandidátusi értekezés született, mióta a professzorasszony vezeti a kis létszámú kutatócsoportot. Titok tehát nincs, dr. Béládi Ilonának és munkatársainak nyilvánvalóan a munka a hobbiiuk. Napok múlva azért is készülhet fítldapestm a mngvar intrrlernn. SULYOK ERZSÉBET Szekeres Vince emiékezete 1903. január 16-án született Szeged-Királyhalmon, földműves családban. Szülei a várostól bérelt 5 hold földön gazdálkodtak, illetve napszámba jártak. Heten voltak testvérek, hat fiú és egy lány. Vince harmadik gyermekként született. Apjukat, Szekeres Andrást korán elvesztették, 1918ban az olasz fronton hősi halált halt. Az apa nélkül maradt gyerekeket édesanyjuk. Császár Julianna nevelte és vezette a háztartást. Szűkös anyagi helyzetük nem tette lehetővé a család minden tagjának hosszabb iskoláztatását. Vince az egyetlen, aki 1915-ben befejezte a szeged-köröstéri Állami Elemi Népiskola 6. osztályát, míg testvérei csak a negyedik osztályig jutottak el. Húszéves korában, 1923-ban asztalosinas lett, s szakmájában dolgozott Faipari mestervizsgát tett később, s az Első Szegedi Bútorgyár Rt. alkalmazta rajzolócsoportvezető munkakörben. A gazdasági válság hamarosan Pestre kényszerítette munkát keresni. 1932 márciusától 1932 november végéig a Drasche cégnél dolgozott mintakészítő asztalossegédként. Elbocsátása után újra Szegeden próbálkozott, de ekkor mór nemcsak az elhúzódó dekonjunktúra miatt nem kapott állást, hanem egyre nyilvánvalóbbá lettek baloldali nézetei, s ez sok esetben kizárta alkalmazásának lehetőségét. A munkásmozgalommal még inaslegény korában került kapcsolatba. 1927-ben felvették a Magyarországi Famunkások Szövetségébe, itt a munkásszolidaritás gyakorlati megvalósulását tapasztalhatta. Szekeres Vince aktivitásával elsősorban az eszperantistáknál tűnt ki. A szakosztály két „nyelvtanára", Tombácz Imre és Cseszkó Jenő segítségével gyorsan megtanulta az eszperantó nyelvet. Felesége, valamint egykori, ma még élő barátai elmondták, hogy nyelvtudását külföldi, baloldali kapcsolatainak kiépítésére használta fel. A politizálás fő színtere a Hétvezér utcai Munkásotthon volt. Itt bukott le egyik akciójánál 1937-ben. önéletrajza és a viszszaemlékezők szerint abban az évben Valenciából a spanyoL népfrontkormány hivatalos, eszperantó nyelvű lapján (Popolo Fronto) kívül egy ftagy méretű antifasiszta plakát is érkezett címére. Ez utóbbi annyira megtetszett Lájer Dezsőnek, azSZDP akkori szegedi titkárának, hogy kitűzette a Munkásotthon faiára. Néhány óra múlva már tudomást szerzett róla a rendőrség és Szekeres Vincét letartóztatták. Rövid vizsgálati fogság után azonban szabadon engedték, de ettől a perctől kezdve állandó megfigyelés alatt állt. Gyakran tartottak házkutatást lakásán felforgató iratok után kutatva. Megélhetési lehetöségetől a hatósági eljárások sem fosztották meg, 1932-től piperecikkek házaló kereskedésével foglalkozott. A német megszállás után szigorúbbá váltak a mozgalmi munka feltételei. Szekeres Vincét ismét letartóztatta a rendőrség. Még aznap kihirdették előtte a városból való kitiltásáról hozott határozatot, majd több társával együtt Ricsére (Zemplén megye) internálták. Szeptember 3-án, azon a napon, mikor a többiekgt' Németországba szállították, tekintettel második fia megszületésére, hazaengedték. Nem maradt Szegeden, hanem az újabb elfogatás elől sógorához Ásotthalomra menekült. Ott bujkálta város felszabadulásáig. Október 15-én jelentkezett a frissen szervezett Polgárőrségbe, ahol hamarosan a politikai osztály nyomozó-csoportvezetője lett. 1945. július 7-én kelt tagkönyve szerint a Magyar Kommunista Pártba 1944. október 25-én lépett be. Munkakönyve az alábbi munkahelyekről tudósít: a párádfürdői II. számú Fürdökórház telepvezetője, innen áthelyezték a Tolna megyei Gyógyszertár Vállalat élére. Csak 1954-ben tért vissza Szegedre. s rövidesen kinevezték előadónak a III. kerületi Tanácshoz. A nyugalmi periódus nem tartott hosszan: 1956. augusztus 15-én felmondtak neki és újra az asztalosszakmájában helyezke dett el. Október 24-én, az ellenforradalmi események hírére jelentkezett a pártbizottságon, és több társával együtt beosztották — akkori szóhasználattal — a „pufajkások" (karhatalmisták) közé. A zűrzavar elülte után néhány hónapig a karhatalmi zászlóalj rang nélküli katonájaként teljesített szolgálatot. 1957. április 17-i hatállyal visszakapta végi rangját, és hamarosan az állását is: a rendőrségi Fogadóiroda vezető posztját foglalhatta el. Századosi rangban nyugdíjazták 1965-ben. Nyugdíjaséveiben is élénk társadalmi tevékenységet folytatott, dolgozott a Városi Pártbizottság panaszirodáján, tagja volt az I. kerületi Tanácsnak, ellenőrizte az óvodák és orvosi rendelők egészségügyi rendjét. Szekeres Vince a Szocialista Hazáért Érdemrend, a MunkásParaszt Hatalomért Emlékérem, a Kiváló Szolgálatért Érdemérem, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatának kitüntetettje 1981. február 28-án halt meg. MARJANUCZ LÁSZLÓ REICH KAROLY RAJZA