Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

Mindenből kettő Kőkórusok a Duna-kanyarban » Mészáros Dezső szobrászművész évtizedei A Duna-kanyar egyik legszebb és leglátogatottabb vidékünk. Ugyanakkor történelmünk ese­menyeinek őrzője, felidézője. Ha­zánk egyik legfrekventáltabb ide­genforgalmi központja. Művésze­tek otthona. Itt éL, Visegrádtól néhány kilométernyire, az Áp­rily-vülgyben Mészáros Dezső szegedi születésű Munkácsy-díjas szobi-ászművész, aki több mini egy évtizede faragja hatalmas kő­oszlopait, totemjeleit, több mázsás idoljait, különös szobrait a tör­ténelmi levegőt árasztó tájban, a természet ölén. S szobraival be­nepésítette az esztergomi bazilika melletti domboldalt, s ez a cso­port rhint egy görög kórus, zengi az erő, a humánum és a szépség dicséretét. Visegrádi szoborpark­ja, a feltárás alatt levő Mátyás­palota előtt, mintha a nagy ki­rály testőrsege volna. A legfris­sebb, dömösi szoborkollekció egy atírtabb, absztraktabb világot idéz. • ..Alsóvároson, a Dobó utcában születtem, s Szegeden éltem 1947-ig. Amikor megjöttem a há­borúból, apám épp üstházat ta­pasztott. Fogtam a sarat, s egy­szer csak kikerült a kezem közül a szomszédasszony arcmása, aki mikor meglátta, botjával megfe­nyegetett, mondván: Maszkát csi­nálsz belőlem?! Ezt az indulást segítette Vinkler László biztatása és Pátzay Pál, aki az őserőt, a féktelen energiát látta munkáim­ban. Akkoriban kürtölte szét a rádió a felhívást, tehetséges mun­kás- és parasztfiatalokat keres­nek a művészeti főiskolák. De mivel' nekem nem volt pénzem, bekopogtattam Dénes Leó pol­gármesterhez. s bar nem tudott segíteni, mégis bepakoltam a há­tizsákba vagy fél mázsányi szob­rot. hatamra akasztottam es be­kopogtattam a Derkqvits-kollé­giumba, ahol Beck András el­húzta |a szájat. « azt mondta: Sajnos, maga el van rontva! Egy világ omlott össze bennem, de hogy milyen az elei. egy másik ajtón igyekeztem kifelé, s ahogy kinyílt, láttam, jó néhány ha­sonszőrű fiatal egy meztelen nőt rajzol. Valamelyikük odafordult, s azt mondta: Most gyüttél ? Gye­re. oszt rajzolj! Reggeltől délután 2-ig telirajzoltam egy egész irkát, csak úgy szakadt a papír, majd bejött a bíráló bizottság. Kállai Ernő, Kmetty János, Iíoffán Ká­roly, Pogány Ödön Gábor, Beck András. Megálltak a hátam mö­gött, s Kmetty azt mondta: „Fi­am, akkor te itt maradsz." Ma már tudjuk, hogy a fényes szelek nemzedékének nerh volt könnyű indulása. Épp csakhogy föltöltődtek a friss Ismeretekkel, éppen csak rácsodálkoztak, a vi­lágra, épp csakhogy fölszaggat­ták a szűk horizontokat, máris bezárultak előttük a lehetőségek. A szocreál mást kívánt, s ez az igény igencsak szigorú volt. Vol­tak olyan müvészalkatok, akik természetesen tudtak alkalmaz­kodni ehhez a kívánalomhoz, mások idegenkedtek tőle, kínlód­tak, gyötrődtek. Ezek közé tarto­zott Mészáros Dezső is. Portrékat készített elsősorban. Aztán a hat­vanas évek végén egy felszaba­dító élmény indította új irányba. 1969-ben olaszországi ösztöndíjat kapott, a Római Magyar Akadé­mia udvarán kezdte kifaragni kis márvány madarait, summázott asszonyalakjait, egy-egy mozdu­lat jellé formált szobrait Ott rendezte meg első kiállítását is, amellyel egy évvel később Buda­pesten nagy sikert aratott. Az itáliai és görögországi élmények, az ott látott ősi idolok, kőbál­vanyok, a románkori s/jíbrászat kőcsodái felszínre hozták azt a benne feszülő ősi erőt, amelyet már ifjú korában megsejtett Pá­tzay. Kiköltözött Visegrádra, s választott anyaga immár a kő lett. mégpedig hatalmas tömbök, amelyeket a természet közelsé­gében óriási csörlők, csigák és maga készítette szerszámok se­gítségével munkál meg. „Leginkább az hatott rám a hetvenes évek fordulóján, az itá­liai és görögországi élményekből, hogy milyen csodálatos módon szelídítették meg a követ, hogy szobraik nem csupán felületek, héjak, hanem tömörek, súlyosak. Ráadásul természeti közegben szervezik a teret, meghatározzák léptékét, arányrendjét. A kora román építészet és a hozzá szer­vesen kapcsolódó szobrászat ne­mes arányossága és az átírások nagyszerűsége magával ragadott. Első nagyméretű kőszobraim még idézték az emberi alakok ará­nyalt, s egymás mellé állítva eze­ket a jeleket egy különleges te­ret lehetett kialakítani, ahol na­gyon fontos szerepe van a kő formáinak éppúgy, mint a szob­rok Egymáshoz való viszonyának, a szobrok közötti állandóan vál­tozó negatív foltoknak. Míg az esztergomi szoborpark jórészt szimmetrikus idolok csoportja, a visegrádi már játékosabb, aszim­metrikusabb, a legutóbbi dömösi szobrok pedig teljesen új indít­tatásból születtek. A kőtömbökön belül jelenik meg a negatív folt, ezek az áttörések — amelyek lé­nyegi tartozékai a plasztikának — idézik akár a figurális emléke­ket is." Mészáros Dezső nem volt haj­landó behódolni semmilyen di­vaté ramlatnak. Többezer éves idol előképek nyomán faragja kőbe a 20. századi ember érzés­és gondolátvilágát, töprengéseit, vívódásait. Egyszerűsített jelei, egymással mindig tartalmas vi­nyonyban levő szobrai, arány­rendje, felületi izgalmassága, a szimmetria és aszimmetria, a pozitív és negatív foltok harmó­niája egy tiszta plasztikai nyel­vezet elemei. A kő pedig — vá­lasztott anyaga — az emberiség egyik legfontosabb és legősibb nyersanyaga. ' / A természetnek az az aiándéka amely először nyílhegy volt, majd házépítő anyag és az alkotói gon­dolat maradandó megtestesítője. Mészáros Dezső művészi program­ja egyszerre kapcsolódik az ős­kori előképekhez, és mai vilá­gunkhoz. Klasszikus és modern, műit és jelen sűrűsödik ezekben a tiszta, jelszerű, erőteljes mű­vekben. S következetes formai vi­lága sűríti az emberi nem fo­lyamatosságának, a humánum tartalmainak lényegét. Udvarán mintegy 50 tonna kő vár megjnunkálásra. Aki ismeri Mészáros Dezsőt, kezet fogott kér­ges tenyerével, látta hatalmas iz­mait, nem kételkedhet abban, hogy a süttői mészkőtömbökből kibontja a benne rejlő szobro­kat. Görögországba készülnek mü­vei — Szalon ikiben. a tengerpart és egy rondella közötti terüle­ten minden évben más-más or­iszág egy művésze kap bemutat­kozási lehetőséget. Magyarorszá­got Mészáros Dezső kőkórusa kép­viseli majd. Barcsay Jenő azt mondja munkáiról, hogy páratla­nul invenciózusak és egyedü'ál­lók. Az idősebb pályatárs, Vilt Tibor pedig így vélekedik: „Az az oeuvre, amelyet Mészáros lét­rehozott. egyike a magyar szob­rászat kiemelkedő értékeinek ... Legalább olyan indulati és érzel­mi erővel kell a műveket meg­közelíteni. mint amilyennek Mé­száros ezeket létrehozz^." A szegedi származású szob­rásznak két műve áll a városban. Ady portréia a panteonban lát­ható. Radnótija a költőről elne­vezett gimnázium előcsarnokában — nem valami szerencsés elhe­lyezésben. Bizonyára gazdagabb lenne Szeged Mészáros Dezső kő­bálványaival. Ja, majd elfelejtet­tem, holnapután lesz 60 éves. TANDI LAJOS Ha nevén akarjuk nevezni a gyereket, az elején mindjárt ki kell mondanunk, hogy a szak­munkásképző intézet kollégiuma a pedagógiai mesterség nehéz terü­lete. Nem válogatnak, aki jelent­kezik, azt fölveszik. Az elbocsá­tás, a „kicsapás" is ismeretlen fo­galom, aki megbukik az iskolá­ban. az is maradhat még. Azon­nal előkéredzkedik az első kér­dés: hogyan lehet jóra bírni azt. aki rossz természeténél fogva nem akarja a jót? A második is: hogyan lehet megóvni a rossz természetűektől azt. aki egyéb­ként hajlana a jóra? Ha a til­tást. a megtorlást vesszük a pe­dagógia legfőbb eszközének, ak­kor az itt dolgozó nevelöket esz­köztelennek tekinthetjük. Ne szépítsük a dolgot ezután se. maradjunk tárgyilagosak, amennyire a terjedelmünk en­gedi. Aki jól tanul az általános iskolában, az gimnáziumba megy. vagy szakközépiskolába. Aki nem tanul jól, már kicsi korában avval fenyegetik, hogy inasnak adják. Jó lesz kőművesnek, cuk­rásznak, csemperakónak, vasön­tőnek, ácsnak, suszternak. Régen viszont a kovács, a bognár vagy a suszter egy kicsit a falu eszé­nek számított. Ennyire lejjebb mentünk a létrán, hogy ide már a maradék ember is ió? A múl­tat se érdemes szépíteni, hiszen tulinty asztalos is volt. akiből ké­sőbb se lett tanácselnök. Vegyük inkább figyelembe, hogy réges­régen kinyíltak a lehetőségek nagykapui. Aki azelőtt éles eszé­vel legföljebb a kaptafáig jut­hatott el. annak hasonlóan éles eszű gvermeke talán éppen most védi meg a nagydoktori disszer­tációját az Akadémián. Válo­gat az élet, mert módja van ben­ne. Jó ezt elmondani, de más ága is van. Ha a csapszerelő vagy a szobafestő arcáról első pillanat­ban a szellemi képességek alsó foka olvasható csak le. a laká­sunkba se engedjük be szívesen. El'-árjuk. hogv a szakmunkáskép­ző intézet ne csupán szakmára ta­nítson, haherri józan és okos em­berségre is. Mesé/ a zene A jó pedagógia nem a megfu­taniodások tudománya. A jó ne­velőnek nem a haja szála áll az égnek, inkább ezt mondja: itt aztán lehet nevelni. Itt aztán muszáj nevelni! De mivel? A kollégium igazgatója. Jójárt István azt mondja, speciális esz­közökkel. Olyasmivel például, amit máshol a népművelés le­hetőségeiként emlegetnek. — Nálunk sokkal több a sza­bad idő, mint más kollégiumok­ban. Aki ezen a héten iskolá­ba jár. annak délután bőven van tanulnivalóia. de aki gya­korlati hetét tölti, az munkaidő után .pihenést és kikapcsolódást keres. — Könnyű is lenne megszer­vezni. ha mind egyszerre végez­ne. — Kétszázkilencven diákunk 64 szakmához kötődik. Vannak, akik reggel fél 6-kor már do'goznak. és olyanok is. akik este tíz után érkeznek haza. A benti kollégiu­munkban nyolcágyas szobák van­nak. de egy szakma nem tölt meg egv szobát. Nehéz egymáshoz is iga+odniuk és nemigen lehet egv­faita rendezvénnyel lekötni ér­deklődésünket. A repülőtéri kol­légiumban valamivel egyszerűbb, ott egyszerre mozdulhatnak az egy szobában lakók. — A lehetőségek? — A régi jó mesterektől nem kérdezte meg senki, mit látott utoljára a színházban, a mi kol­légiumunknak százhúsz bérlete van. Egy-egy teljes előadást bé­rel az iskola, akkor csak szak­munkástanulók ülnek a nézőté­ren. — És figyelnek? — Fölzaklatta a közvéleményt a pesti színházi fegyelmezetlen­ség. jogos tehát a kérdés. Tanári ügyelet mellett vannak ott, ha kell, abba is beleszólnak a taná­rok. ki hová üljön. Eddig még nem volt kellemetlenségünk. Az öltözetükre is mi vigyázunk, hi­szen nem volt alkalma megtanul­ni otthon, miiyen ruhában illik, és milyenben nem illik színház­ba menni. Ismertetőt teszünk W a faliújságra, legalább a törté­netet tudja mindenki, mielőtt elindul. — Alapok is kellenek az ope­rához. — Mindenféle zenéhez kell az alap. és a mi diákjaink nem tor­ták zeneóvodába. Van egy házi sorozatunk. Mesél a zene a cí­me. Minden második héten és érdeklődésből, lelkesedésből nin­csen hiány. Lemezeket hallgat­nak. és lemezt nyerhetnek. Itt kezdődik, és a színházban foly­tatódik. Karatésok öntőmunkás az operában? A fölnövekvő nemzedéknek ezt a szokását ritkán szoktuk emle­getri. — Kapcsolatot tartunk a TIT­tel is. — Ez fgy nem mond semmit. Annyit beszélünk ilyen-olyan kapcsolatokról, hogy elfelejtünk mögé látni. — Jó. akkor másként mondom. Többnyire egyetemisták jönnek hozzánk előadást tartani. Bölcsé­szek. orvostanhallgatók, vagy jo­gászok. Nekik is jó, mert van alkalmuk későbbi munkájuknak ezt a részét is gyakorolni, ne­künk pedig különösen jó, mért könnyen szót értenek növendé­keinkkel. — Szervezni nehéz? — Egyre könnyebb, noha min­denből kettőt szervezünk: egyet a benti, egyet a kinti kollégium­ba. A témák is kapcsolódnak al­kalmanként egymáshoz, de né­ha csak az a közös bennük, hogy ezt a korosztályt különösen ér­deklik. Szakköreink minden kí­váncsiság előtt szeretnének ab­lakot nyitni. Akit a fotó érde­kel, azt próbálja, aki főzni akar megtanulni, annak mesterszakács segít. — Túl szép így a kép. Aki fia­tal, annak fölösleges energiái is . vannak. — Sportegyesületekben szívesen járnak innen, és szívesen is fo­gadják őket. — Járvány nincs? — Hogyne volna! Karatézni mindenki szeretne. — Csupán a jámbor érdeklődés dolgozik itt is? — Tetszik a kemény roort a legtöbb kamasznak. Odaütni! Le­győzni. Rejtett agresszivitás is lehet mögötte. Nem festhetjük ót őket, inkább arra vigyázunk, hogy mederbe tudjuk tartani az indulatokat. Belekóstolni Szegedbe — Érettségizettek Is laknak itt. — Először inkább csak baj volt velük. Betöltötték a tizennyolc évüket, ők már nem gyerekek. Mi viszont tudjuk, hogy még nem felnőttek, .mert eddig csak isko­lába jártak. Ügy is mndhatnánk, lombikban nevelkedtek. Belső kö­vetkezményei is lennének a kor­látlan szabadságnak: a többivel se bírnánk. — A megoldás? — Segítenek nekünk. Képzet­tebbek, mint a többiek, tehát tud­nak segíteni. Kultúrfelelö&ünk ia érettségizett, a diáktanács tagjai között is ott találjuk őket. — Hallgatnak rájuk? — Akármilyen furcsán hang­zik is. egy lényeges fordulathoz mi még csak most jutottunk el: ebben az iskolában is meg lehet bukni. Volt itt egy szülő az előbb, villanyszerelő lesz a fia. — ö is azért jött. mert gyön­gén áll a gyerek. Rájöttek, hogy ide sem elég beiratkozni, helyt is ke'l állniuk. Azt ígérte a kedves papa. ráncbaszedi a fiát: — Másfajta tanintézetek pa­naszkodnak, hogy Szegedből ke­veset ismer meg. aki itt tanul. — A mi kollégiumunkban min­denki bele akar kóstolni Sze­gedbe. Inkább az a gondunk, hogv nem abba a rétegébe, amibe ér­demes. Sok a félrevivő alkalom és sokan nagyon nehezen tud­nak ellenállni. Vannak olyanok is, akik lehozzák már a kvarc­órát, ha találnak, vagy a 700 forintot is. de ne fössük az eget. mert olyan is van, aki ellopja. Ez az alsó szint, innen kell indul­nunk. HORVÁTH DlíZSÖ

Next

/
Thumbnails
Contents