Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

#60 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZ P S V A RO SI B I Z O TT S AGA N A K L Af J A 73. évfolyam Ké i ItW Gazdasági körkép Nehéz esztendőt hagyott maga mögött a magvar népgazdaság. s minden jel arra vall. liogv az úi év sem lesz könnyebb. Azonban, ahogyan az MSZMP Csongrád megvei bizottságának állásfoglalása megállapítja: ..A nehezebb feltételek ellenére a gazdaság összességében a Köznonti Bizottság, valamint a megyei náitbizoltság határozatai által megjelölt irányban fejlődött. Kiemelt gazdaságnolitikai céljaink megvalósításában további előrelépés következett be. de azokat » korábbiaknál nagyobb 'erőfeszítések árán értük el..." Ügy tűnik. a megye vállalatai a korábbinál' nagyobb rugalmassággal alkalmazkodtak 19S2-ben a változó és nehezebb körülményekhez, követelménvehbez. s ezt az utat kívánlak járni az idén. 1983-ban is. Hogv ki milyen módon? Erre is keressük a választ gazdasági körképünkben. Gyufák, pihenőben Hármas feladat A gyufagyáriak új rönktelepi gépe munka közben Már két esztendővel ezelőtt tapasztalták, hogy termékeik iránt csökken a kereslet, s ez a tendencia tartósnak mutatkozott. 1982 júliusában huszonkétmillió ilobd2 gyüfa pihen a Szegedi Gyufagyár raktáraiban; ötmilliós készlet! — Gyorsan kellett cselekednünk — mondja Kovács József üzemvezető —, egy hétre leállítottuk a gyárat. — Ez volt a segítség? — Nem, nem tétlenkedtünk közben, törtük a fejünket. hogy miként tudunk leghamarabb kilábalni a bajból, mert baj az volt elég, nyár derekán komoly pénzügyi problémáink . is mutatkoztak. Akkoriban sokan nem hittek abban, hogy eredményes évet tudunk zárni, teljesítjük a tervet. — Sikerült? — Örömmel mondhatom: igen. Az eredeti terv szerint kilencvennyolcmillió ' értékű árut kellett előállítanunk. Es százegyet sikerült! — Hogyan? — Keresett cikkek gyártására álltunk rá nagyon rövid idő alatt; a tervezett százezer doboz fogvájó helyett kétmillió-kétszázezret csináltunk. Készítettünk fadugókat, kosárháncsot (ezt a fémiparban használják koptatásra) és ládatetőket, összesen nyolcszázhatezer darabot. Az új termék majdnem ötmilliót hozott. A gyár rekonstrukcióját is folytatták. Elkészült két speciális gyufagyártó célgép, fűrésztelepükön pedig olyan berendezést állítottak munkába, amelyik jelentős mértékű anyagmegtakarítást tesz léhetővé. A géppark korszerűsítésére ötmilliót fordítottak, s úgy látják, hogv ebben az esztendőben is körülbelül ennyit költhetnek modernizálásra. Sokat beszélünk az ésszerű anyaggazdálkodásról... — E téren sincs mit szégyenkeznünk, kartonból ötvenhat tonnát, rönkfából száznyolcvan köbmétert takarítottunk meg, csak megjegyzem, hogy az utóbbi köbmétere kétezerkétszáz forintba kerül... — Patronálják a petőfitelepi öregek napközi otthonát. — A szokásos összeget idén is megkapták, de jutott a társadalmi munka és a kommunista műszakok béréből lakásfejlesztési alapunk bővítésére is. — 1983? — Hasonlóan jó évet várunk, bár tudjuk, hogy talán még a mostaninál is nehezebb lesz gazdálkodni. Bízunk azonban találékonyságunkban. A gyár kollektívája 1982-ben fényesen bizonyította, hogy rugalmasan alkalmazkodik a változásokhoz. • A Szegedi Szalámigyár és Húskombinátnak hármas feladatot kell teljesítenie: az általa készített termékekből biztosítani a' hazai ellátást, eleget tenni szocialista exportkötelezettségeknek és minél több árut gazdaságosan exportálni nem rubellel fizető piacokra. Ezek a fő követelmények teljesültek 1982ben, és — bár nehezebb körülmények között — teljesülnek idén is. Bálint László vezérigazgató elmondta: termelésük alapja, hogy a mezőgazdaság neveljen fölvásárolni való élő állatot. Az állattenyésztőkkel nagyon jó a kapcsolatuk. Ez hosszú ideje tartó, tudatosan alakított, kölcsönös érdekekre épülő felvásárlási politika eredménye. Mindez számokkal is bizonyítható: a terv szerint 3,5 —4 százalékkal több jószágot kellett volna fölvásárolni, mint az összehasonlítás alapjául szolgáló 81-es évben. A tervezett mennyiséget is sikerült 2,5—3 százalékkal fölülmúlni. Növekedett a szarvasmarha- és a juhfelvásárlás. Amit fölvásároltak, nagyobbrészt föl is dolgozták. (Azért nagyobbrészt, mert olykor az élő állatok kivitele mutatkozik gazdaságosabbnak.) A földolgozás és értékesítés is meghaladta hát a tervezettet. Árbevételi tervüket értékben 8,2 százalékkal teljesítették túl, tőkés devizáért a tervezettnél 11 százalékkal exportáltak többet. Hazai piacon 3—3,5 százalékkal több árut értékesítettek. Több mint 100 millió forintot érő beruházás valósult meg, má^ik ekkora összegért pedig felújítási munkákat végeztek. Mindezek célja, hogy viszonylag kevés költséggel javítsák a műszaki színvonalat. Tartós gondjuk viszont a munkaerőhiány: nem tudták föltölteni a létszámot. Aki jelentkezik, az sem bizonyos, hogy sokáig marad, s ahogyan a vezérigazgató fogalmazott: egyre inkább hiánycikknek számít a „minőségi" munkaerő, a vállalat érdekeit a sajátjának tekintő, lelkiismeretes dolgozó. Gondot okozott az is, hogy termékeiket egyre inkább csak nyomott árakon tudják értékesíteni a világpiacon. Ahhozc hogy tavalyi devizabevételeiket elérjék 83-ban is, lényegesen több árut kell exportálniuk. Néhány új terméket is gyártani kezdtek tavaly, egyik közülük a BNV nagydíját is elnyerte. Üj csontszeparátor kezdte meg a munkát, s ez lehetővé teszi, hogy olcsóbb, de ízletes termékcsaládot fejleszszenek ki. 1983-ban fő vonalaiban ugyanaz a feladat, mint tavaly, legfeljebb a körülmények válnak még nehezebbé. Az élőállat-felvásárlással nem lesz gond, a már megkötött szerződések biztosítják, hogy valamivel növeljék is a tavalyi mennyiséget. A feldolgozást a 82-es körüli szintre tervezik. A terv részleteinek kidolgozása még folyamatban van. Végleges tervet különben Is nagyon nehéz készíteni: a piaci viszonyok gyors döntéseket, racionális cselekvést igényelnek. A gazdaságosság javításának a fő irányai azonban ismertek: takarékosság energiával, anyaggal; a színhúskihozatal arányának növelése, mipdez az egyes üzemrészek, munkahelyek sajátosságaihoz igazítva, az ottani tapasztalatokra, kezdeményezésekre épülve Továbbra is gondot okoz majd a munkaerő hiánya, s az is, hogy csökken termékeik világpiaci ára, ugyanakkor a minőségi követelmények igen szigorúak. Nehéz évnek néznek elébe, de megalapozott bizakodással. Kádár János vezetésével Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Prágába Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn, tegnap magyar párt- és kormányküldöttség utazott Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülésén. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós Istnán, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke: Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője; Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter; Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi. Kamara János belügvi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai; továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A magyar párt- és kormányküldöttség az esti órákban megérkezett a csehszlovák fővárosba. A prágai főpályaudvaron a magyar vendégeket Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök és több más magas rangú csehszlovák személyiség üdvözölte. A fogadtatáson jelen volt Kovács Béla prágai magyar nagykövet is. Az új év alkalmából Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit Földek, gépek, hozzáértés Kicsit megmutatta magát a tél, de nem lett olyan tartós, hogy a gazdaságokban megváltoztatta volna a munkák menetét. Az új esztendő is azzal folytatódott, ami pár napja abbamaradt. A termelő- és a szakszövetkezetekben a mérlegelések időszaka a mostani. Megszámolják az állatokat, megnézik, kitart-e nekik újig a takarmány, az abrak. Van-e elegendő zöldséges láda, megvannak-e darabra a gépek? A leltározás után kapnak majd adatokat a tavalyi mérleg képzeletbeli serpenyőjébe. A szegedi Felszabadurás Tsz-ben még nem mernek se jót, se roszszat mondani a hátúnk mögött hagyott esztendőre. Nagyjából azért már sejteni lehet, hogy a kitartó ősz jól jött a gazdaságnak. Bőven teremtek a búzaföldek, pénzt hoztak a konyhára a napraforgó- és a kukoricaparcellák. Kevesebb olajjal is meg tudták szárítani a termést, és idejében földbe sikerült tenniük a kenyérnekvaló magját. Szépen mutat, megerősödve indul a télnek az 1100 hektárra vetett búza és a 300 hektárra szórt árpa. A szakemberek mondják, nincs túl bokrosodva, de nem is gyenge. A száraz őszi időjárásnak köszönhető. hogy könnyebben végeztek a talajmunkákkal. Jobban ki lehetett kímélni a gépeket, nem kellett a sárban-latyakban birkózniuk, s így természetesen üzemanyagot is kevesebbet használtak. Az állattenyésztés tavalyi sikerei közé sorolják, hogy ezer új kocát engedtek a régiek közé, s azok is jól beváltak. A tavalyi esztendő volt a próbája a hat és fél hektáros üvegháznak, s az első summázat. hogy minden rendben. Termi bőven az uborkát, a hegyes paprikát, paradicsomot meg mindent, amire szüksége van a piacnak. A napfényes évkezdeten fölbuzdulva most is ültetik a palántákat. Az idén is a korábbi évek jól bevált gyakorlatát követik. Főleg az ipari növények termesztésére, a sertéstelep jó munkájára és a kertészeti teendőkre fordítanak figyelmet. Kimondani még nem merik, de igazán elégedettek lennének, ha az 1982-es évben elért szintet sikerülne tartani az új esztendőben is. A szabályozók változása sok fejtörést oko'zott eddig is a gazdálkodóknak, hogyan s miként lehet ellensúlyozni az egyre súlyosbodó terheket. A legutóbbi módosítás apró részletei még nem ismeretesek, de egyöntetű a vélemény, alapjaiban a népgazdaság érdekeit szolgálják. Az emelkedő költségek a pénz megfogására ösztönzik a szövetkezeteket. Jobb gazdálkodást, a takarékos szemlélet továbbbi erősödését váriák a munkálkodóktól. A szegedi téeszben is latolgatják. miből mennyit áldozzanak, hogv az elkéozelést siker koronázza. Több biztosíték közül az egvik, hogy mindig megpróbáltak alkalmazkodni az igényekhez. Az is igaz, ha csak a tagok szorgalmán, a vezetők igyekezetén múlik, minden okuk megvan a jogos bizodalomra. Az alapok adottak: erős földeken, elfogadható gépekkel, sok hozzáértéssel gazdálkodnak. A Budapestre akkreditált diplomáciai, képviseletek vezetői hétfőn, tegnap az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács elnökének fogadásán az Országházban részt vett Trautmann Rezső. az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívényes légkörben zajlott le. Sziget rendelésre Mélyvízi szerkezetek gyára a Kaszpi-tengernél Azerbajdzsán legjelentősebb beruházásai közé tartozik a Kaszpi-tenger partján, Baku közelében épülő mélyvízi szerkezetek gyára. Termékei mesterséges acélszigetek, amelyekről lehetővé válik a kőolaj fúrás kétszázméteres vízmélységekben is. Már jól kivehetők a jövendő gyáróriás körvonalai. Kékbe öltözött a főépület, ahol a csövek, tartószerkezetek és fődarabok készülnek majd. Mellette épülnek a fedélzet-műhelyek — egyegy fedélzet mérete alig lesz kisebb, mint egy labdarúgój pálya, a háromszintes étte! rem és a tisztítóberendezéi sek. A gyár területe messze belenyúlik a tengerbe. A háromkilométeres távolságra ív alakban nyúló két gátrendszer biztonságos védeflmet nyújt a szél ellen. Gyakorlatilag olyan óriási kikötőt képeztek ki. ahonnan munkába indulhatnak az emberi kéz alkotta acélszigetek Kőolaj tartalékai Bakut már a múlt század végén híressé tették. Századunk elején a bakui kutak termelték a világ teljes kihozatalának több mint a felét. Az évek múltával számos változás ment végbe ezen a területen is. Az azerbajdzsán tengeri kőolajbányászat tapasztalatait azonban ma is széles körben hasznosítják. Baku volt az első. ahol a Kaszpi-tengei kontinentális talapzatán megkezdték a lelőhelyek kitermelését. A sekélyvizű parti lelőhelyektől fokozatosan jutottak messzebbre a 100—110 méteres vízmélységekig. Ugyanakkor a geológusok 50 olyan kőola.igyűjtő-heiyet fedeztek fel. ahol a víz melysége elerte. sőt meghaladta a 200 métert. Hogyan lehetne kiaknázni ezeket a tartalékokat? A szakemberek vizsgálatai | azt bizonyították, hogy a legcélszerűbb önálló kutakat képező aeélszigetekről megközelíteni a leió helveket. Így került sor a mélyvízi szerkezetek gyárának építésére. Évente négy egyenként húsztonnás acélsziget gyártására kerül sor. amelyeknek mindegyikéről 24 olajkút fúrására van lehetőség. A fúróberendezéseken kívül a mesterséges szigeten raktárak, a vegvi anyagok és a kiemelt. rétegek részére tárolók épülnek, ezenkívül szállodai típusú lakóházak, mozi. étterem és orvosi rendelő. Mindez ma még a jövőben megvalósuló terv. Jelenleg a felvonulási terület az építőké. szerelöké. hidrotechnikusoké. Az első ütem átadására az idén. 1983-ban kerül sor. (APN) »