Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

#60 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZ P S V A RO SI B I Z O TT S AGA N A K L Af J A 73. évfolyam Ké i ItW Gazdasági körkép Nehéz esztendőt hagyott maga mögött a magvar nép­gazdaság. s minden jel arra vall. liogv az úi év sem lesz könnyebb. Azonban, ahogyan az MSZMP Csongrád megvei bizottságának állásfoglalása megállapítja: ..A nehezebb feltételek ellenére a gazdaság összességében a Köznonti Bizottság, valamint a megyei náitbizoltság határozatai által megjelölt irányban fejlődött. Kiemelt gazdaságnoliti­kai céljaink megvalósításában további előrelépés követke­zett be. de azokat » korábbiaknál nagyobb 'erőfeszítések árán értük el..." Ügy tűnik. a megye vállalatai a koráb­binál' nagyobb rugalmassággal alkalmazkodtak 19S2-ben a változó és nehezebb körülményekhez, követelménvehbez. s ezt az utat kívánlak járni az idén. 1983-ban is. Hogv ki milyen módon? Erre is keressük a választ gazdasági kör­képünkben. Gyufák, pihenőben Hármas feladat A gyufagyáriak új rönktelepi gépe munka közben Már két esztendővel ez­előtt tapasztalták, hogy ter­mékeik iránt csökken a ke­reslet, s ez a tendencia tar­tósnak mutatkozott. 1982 júliusában huszonkétmillió ilobd2 gyüfa pihen a Szegedi Gyufagyár raktáraiban; öt­milliós készlet! — Gyorsan kellett csele­kednünk — mondja Kovács József üzemvezető —, egy hétre leállítottuk a gyárat. — Ez volt a segítség? — Nem, nem tétlenked­tünk közben, törtük a fejün­ket. hogy miként tudunk leghamarabb kilábalni a bajból, mert baj az volt elég, nyár derekán komoly pénzügyi problémáink . is mutatkoztak. Akkoriban so­kan nem hittek abban, hogy eredményes évet tudunk zár­ni, teljesítjük a tervet. — Sikerült? — Örömmel mondhatom: igen. Az eredeti terv szerint kilencvennyolcmillió ' értékű árut kellett előállítanunk. Es százegyet sikerült! — Hogyan? — Keresett cikkek gyártá­sára álltunk rá nagyon rö­vid idő alatt; a tervezett százezer doboz fogvájó he­lyett kétmillió-kétszázezret csináltunk. Készítettünk fa­dugókat, kosárháncsot (ezt a fémiparban használják koptatásra) és ládatetőket, összesen nyolcszázhatezer darabot. Az új termék majdnem ötmilliót hozott. A gyár rekonstrukcióját is folytatták. Elkészült két spe­ciális gyufagyártó célgép, fűrésztelepükön pedig olyan berendezést állítottak mun­kába, amelyik jelentős mér­tékű anyagmegtakarítást tesz léhetővé. A géppark korszerűsítésére ötmilliót fordítottak, s úgy látják, hogv ebben az esztendőben is körülbelül ennyit költhet­nek modernizálásra. Sokat beszélünk az ésszerű anyaggazdálkodás­ról... — E téren sincs mit szé­gyenkeznünk, kartonból öt­venhat tonnát, rönkfából száznyolcvan köbmétert ta­karítottunk meg, csak meg­jegyzem, hogy az utóbbi köbmétere kétezerkétszáz forintba kerül... — Patronálják a petőfite­lepi öregek napközi ottho­nát. — A szokásos összeget idén is megkapták, de jutott a társadalmi munka és a kommunista műszakok bé­réből lakásfejlesztési ala­punk bővítésére is. — 1983? — Hasonlóan jó évet vá­runk, bár tudjuk, hogy ta­lán még a mostaninál is nehezebb lesz gazdálkodni. Bízunk azonban találékony­ságunkban. A gyár kollek­tívája 1982-ben fényesen bi­zonyította, hogy rugalmasan alkalmazkodik a változások­hoz. • A Szegedi Szalámigyár és Húskombinátnak hármas fel­adatot kell teljesítenie: az általa készített termékekből biztosítani a' hazai ellátást, eleget tenni szocialista ex­portkötelezettségeknek és mi­nél több árut gazdaságosan exportálni nem rubellel fi­zető piacokra. Ezek a fő kö­vetelmények teljesültek 1982­ben, és — bár nehezebb kö­rülmények között — telje­sülnek idén is. Bálint László vezérigazga­tó elmondta: termelésük alapja, hogy a mezőgazdaság neveljen fölvásárolni való élő állatot. Az állattenyész­tőkkel nagyon jó a kapcso­latuk. Ez hosszú ideje tartó, tudatosan alakított, kölcsö­nös érdekekre épülő felvá­sárlási politika eredménye. Mindez számokkal is bizo­nyítható: a terv szerint 3,5 —4 százalékkal több jószá­got kellett volna fölvásárol­ni, mint az összehasonlítás alapjául szolgáló 81-es év­ben. A tervezett mennyisé­get is sikerült 2,5—3 száza­lékkal fölülmúlni. Növeke­dett a szarvasmarha- és a juhfelvásárlás. Amit fölvásároltak, na­gyobbrészt föl is dolgozták. (Azért nagyobbrészt, mert olykor az élő állatok kivite­le mutatkozik gazdaságo­sabbnak.) A földolgozás és értékesítés is meghaladta hát a tervezettet. Árbevételi tervüket értékben 8,2 száza­lékkal teljesítették túl, tőkés devizáért a tervezettnél 11 százalékkal exportáltak töb­bet. Hazai piacon 3—3,5 szá­zalékkal több árut értékesí­tettek. Több mint 100 millió fo­rintot érő beruházás valósult meg, má^ik ekkora összegért pedig felújítási munkákat végeztek. Mindezek célja, hogy viszonylag kevés költ­séggel javítsák a műszaki színvonalat. Tartós gondjuk viszont a munkaerőhiány: nem tudták föltölteni a lét­számot. Aki jelentkezik, az sem bizonyos, hogy sokáig marad, s ahogyan a vezér­igazgató fogalmazott: egyre inkább hiánycikknek számít a „minőségi" munkaerő, a vállalat érdekeit a sajátjá­nak tekintő, lelkiismeretes dolgozó. Gondot okozott az is, hogy termékeiket egyre inkább csak nyomott árakon tudják értékesíteni a világpiacon. Ahhozc hogy tavalyi deviza­bevételeiket elérjék 83-ban is, lényegesen több árut kell exportálniuk. Néhány új ter­méket is gyártani kezdtek tavaly, egyik közülük a BNV nagydíját is elnyerte. Üj csontszeparátor kezdte meg a munkát, s ez lehetővé teszi, hogy olcsóbb, de ízle­tes termékcsaládot fejlesz­szenek ki. 1983-ban fő vonalaiban ugyanaz a feladat, mint ta­valy, legfeljebb a körülmé­nyek válnak még nehezebbé. Az élőállat-felvásárlással nem lesz gond, a már meg­kötött szerződések biztosít­ják, hogy valamivel növel­jék is a tavalyi mennyiséget. A feldolgozást a 82-es körüli szintre tervezik. A terv rész­leteinek kidolgozása még folyamatban van. Végleges tervet különben Is nagyon nehéz készíteni: a piaci vi­szonyok gyors döntéseket, racionális cselekvést igényel­nek. A gazdaságosság javítá­sának a fő irányai azonban ismertek: takarékosság ener­giával, anyaggal; a színhús­kihozatal arányának növelé­se, mipdez az egyes üzemré­szek, munkahelyek sajátos­ságaihoz igazítva, az ottani tapasztalatokra, kezdeménye­zésekre épülve Továbbra is gondot okoz majd a munkaerő hiánya, s az is, hogy csökken termé­keik világpiaci ára, ugyan­akkor a minőségi követelmé­nyek igen szigorúak. Nehéz évnek néznek elébe, de meg­alapozott bizakodással. Kádár János vezetésével Magyar párt- és kormány­küldöttség utazott Prágába Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével hétfőn, tegnap magyar párt- és kor­mányküldöttség utazott Prá­gába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének soron következő ülésén. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke, Várkonyi Péter, a Köz­ponti Bizottság titkára. Czi­nege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter és Púja Frigyes külügymi­niszter, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatá­sára a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Németh Károly, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós Istnán, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a Politikai Bizottság tag­jai; Gyenes András, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke: Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának ve­zetője; Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ter; Csémi Károly vezérez­redes, honvédelmi. Kamara János belügvi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai; továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt And­rej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. A magyar párt- és kor­mányküldöttség az esti órák­ban megérkezett a csehszlo­vák fővárosba. A prágai főpályaudvaron a magyar vendégeket Gus­táv Husák, a CSKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök és több más magas rangú csehszlo­vák személyiség üdvözölte. A fogadtatáson jelen volt Kovács Béla prágai magyar nagykövet is. Az új év alkalmából Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit Földek, gépek, hozzáértés Kicsit megmutatta magát a tél, de nem lett olyan tartós, hogy a gazdaságok­ban megváltoztatta volna a munkák menetét. Az új esz­tendő is azzal folytatódott, ami pár napja abbamaradt. A termelő- és a szakszövet­kezetekben a mérlegelések időszaka a mostani. Meg­számolják az állatokat, megnézik, kitart-e nekik újig a takarmány, az abrak. Van-e elegendő zöldséges láda, megvannak-e darabra a gépek? A leltározás után kapnak majd adatokat a tavalyi mérleg képzeletbeli serpenyőjébe. A szegedi Felszabadurás Tsz-ben még nem mernek se jót, se rosz­szat mondani a hátúnk mö­gött hagyott esztendőre. Nagyjából azért már sejte­ni lehet, hogy a kitartó ősz jól jött a gazdaságnak. Bő­ven teremtek a búzaföldek, pénzt hoztak a konyhára a napraforgó- és a kukorica­parcellák. Kevesebb olajjal is meg tudták szárítani a termést, és idejében földbe sikerült tenniük a kenyér­nekvaló magját. Szépen mu­tat, megerősödve indul a télnek az 1100 hektárra ve­tett búza és a 300 hektárra szórt árpa. A szakemberek mondják, nincs túl bokro­sodva, de nem is gyenge. A száraz őszi időjárásnak kö­szönhető. hogy könnyebben végeztek a talajmunkákkal. Jobban ki lehetett kímélni a gépeket, nem kellett a sárban-latyakban birkózni­uk, s így természetesen üzemanyagot is kevesebbet használtak. Az állattenyésztés tavalyi sikerei közé sorolják, hogy ezer új kocát engedtek a régiek közé, s azok is jól beváltak. A tavalyi esztendő volt a próbája a hat és fél hektá­ros üvegháznak, s az első summázat. hogy minden rendben. Termi bőven az uborkát, a hegyes paprikát, paradicsomot meg mindent, amire szüksége van a piac­nak. A napfényes évkezde­ten fölbuzdulva most is ültetik a palántákat. Az idén is a korábbi évek jól bevált gyakorlatát kö­vetik. Főleg az ipari növé­nyek termesztésére, a ser­téstelep jó munkájára és a kertészeti teendőkre fordí­tanak figyelmet. Kimondani még nem merik, de igazán elégedettek lennének, ha az 1982-es évben elért szintet sikerülne tartani az új esz­tendőben is. A szabályozók változása sok fejtörést oko­'zott eddig is a gazdálkodók­nak, hogyan s miként lehet ellensúlyozni az egyre sú­lyosbodó terheket. A leg­utóbbi módosítás apró rész­letei még nem ismeretesek, de egyöntetű a vélemény, alapjaiban a népgazdaság érdekeit szolgálják. Az emelkedő költségek a pénz megfogására ösztönzik a szö­vetkezeteket. Jobb gazdál­kodást, a takarékos szemlé­let továbbbi erősödését vár­iák a munkálkodóktól. A szegedi téeszben is latolgat­ják. miből mennyit áldozza­nak, hogv az elkéozelést si­ker koronázza. Több bizto­síték közül az egvik, hogy mindig megpróbáltak alkal­mazkodni az igényekhez. Az is igaz, ha csak a ta­gok szorgalmán, a vezetők igyekezetén múlik, minden okuk megvan a jogos bizo­dalomra. Az alapok adot­tak: erős földeken, elfogad­ható gépekkel, sok hozzáér­téssel gazdálkodnak. A Budapestre akkreditált diplomáciai, képviseletek ve­zetői hétfőn, tegnap az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács elnöké­nek fogadásán az Országház­ban részt vett Trautmann Rezső. az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívényes lég­körben zajlott le. Sziget rendelésre Mélyvízi szerkezetek gyára a Kaszpi-tengernél Azerbajdzsán legjelentő­sebb beruházásai közé tar­tozik a Kaszpi-tenger part­ján, Baku közelében épülő mélyvízi szerkezetek gyára. Termékei mesterséges acél­szigetek, amelyekről lehe­tővé válik a kőolaj fúrás kétszázméteres vízmélysé­gekben is. Már jól kivehetők a jö­vendő gyáróriás körvonalai. Kékbe öltözött a főépület, ahol a csövek, tartószerkeze­tek és fődarabok készülnek majd. Mellette épülnek a fedélzet-műhelyek — egy­egy fedélzet mérete alig lesz kisebb, mint egy labdarúgó­j pálya, a háromszintes étte­! rem és a tisztítóberendezé­i sek. A gyár területe messze belenyúlik a tengerbe. A háromkilométeres távolságra ív alakban nyúló két gátrend­szer biztonságos védeflmet nyújt a szél ellen. Gyakor­latilag olyan óriási kikötőt képeztek ki. ahonnan mun­kába indulhatnak az emberi kéz alkotta acélszigetek Kőolaj tartalékai Bakut már a múlt század végén híressé tették. Századunk elején a bakui kutak termel­ték a világ teljes kihozatalá­nak több mint a felét. Az évek múltával számos vál­tozás ment végbe ezen a területen is. Az azerbajdzsán tengeri kőolajbányászat ta­pasztalatait azonban ma is széles körben hasznosítják. Baku volt az első. ahol a Kaszpi-tengei kontinentális talapzatán megkezdték a lelőhelyek kitermelését. A sekélyvizű parti lelőhelyek­től fokozatosan jutottak messzebbre a 100—110 mé­teres vízmélységekig. Ugyan­akkor a geológusok 50 olyan kőola.igyűjtő-heiyet fedeztek fel. ahol a víz melysége el­erte. sőt meghaladta a 200 métert. Hogyan lehetne ki­aknázni ezeket a tartaléko­kat? A szakemberek vizs­gálatai | azt bizonyították, hogy a legcélszerűbb önálló kutakat képező aeélszige­tekről megközelíteni a leió helveket. Így került sor a mélyvízi szerkezetek gyárának építé­sére. Évente négy egyen­ként húsztonnás acélsziget gyártására kerül sor. ame­lyeknek mindegyikéről 24 olajkút fúrására van le­hetőség. A fúróberendezé­seken kívül a mesterséges szigeten raktárak, a vegvi anyagok és a kiemelt. réte­gek részére tárolók épülnek, ezenkívül szállodai típusú lakóházak, mozi. étterem és orvosi rendelő. Mindez ma még a jövőben megvalósuló terv. Jelenleg a felvonulási terület az épí­tőké. szerelöké. hidrotechni­kusoké. Az első ütem átadá­sára az idén. 1983-ban ke­rül sor. (APN) »

Next

/
Thumbnails
Contents