Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

4 Csütörtök, 1983. január 13. A szegedi lakásügyi tanácsrendeletről Litván gyógyüdülők » 3. ! Remidéiből lerraesielc­sen nem lesz több lakás. De élénkíteni lehet a la­kásgazdálkodást. Milyen szabályozás segíti elő ezt? A lakáshoz jutáé lehetősé­ge igen összetett rendszer. Függ a rendel kezesre álló lakásmennyiségtől, az épülő lakások számától, az igények megjelenesétől és a lakásra várók anyagi helyzetétől. Minthogy az igények évti­zedek óta meghaladják az ország gazdasági és épitő­kapacitás-beli erejét, nem csak számszerűen kevés a lakás, hanem a lakásvagyon eltér az elvárt lakásszerke­zeti összetételtől is (alapterü­let. szobaszám, komfortfoko­zat stb.). A szegedi igénylök például általában csak új lakással vélik kielégítettnek lakáskérelmüket (90 százalék) és minimálisan 2 szobás összkomfortos lakással (80 százalék), legfeljebb a ne­gyedik emeletig. Ezzel szem­ben sok a tízszintes épület; leglöbb lakás pedig másfél szobás — vagyis, sehogyan setn fedi egymást az igények rendszere és a realitás. E lapasztalatok elég frissek, egy nem régi felmérésen ala­pulnak, tehát, mai érvényes­ségükhöz nem fér kétség. Va­lamit változott a gondolko­dás atekintetben, hogy „hol legyen" az a lakás. Tíz év­vel korábban még szinte mindenki a Nagykörúton be­lüli lakást tartotta igazán elfogadhatónak, mára már jelentőségét vesztette ez a részlet, vagy a belátás állt a helyére, "oiimbv, sdJnoq A tanácsi lakásrendeletnek új eleme, hogy megfogalmaz­za e fokozatosság elvét. Ér­demes szó szerint is idézni az ide vonatkozó 11. parag­rafust • „A lakáskiutalásnál biztosítani kell, az igények fokozatos kielégítését. Ennek során a lakással nem ren­delkező igénylök számára — méltánylást érdemlő esetek kivételével — a lakásügyi hatóság általában a lakás­igény mértékének alsó ha­tárát meg nem haladó szo­baszámú, nem új, és nem összkomfortos lakást bizto­sít." Ez feltételezi, hogy a továbbiakban magasabb igényszintű lakás megszer­zésére is lesz mód — még­pedig egy rugalmas csere­rendszer bevezetésével. Olyanféle mobilitást kell ki­alakítani. amely követni tud­ja az igényváltozásokat mind­két irányba. Ha kisebb lett a család — legyen érdek a nagy lakás visszaadása; ha generációk egybe akarnak költözni, álljon rendelkezésre nagy családoknak alkalmas cserelakás. A változó körül­menyeket az eddigi elosztá­si gyakorlat merevsége nem tette lehetővé, de anyagi ér­dek sem motiválta. A lakáscsere-lehetőségeket elősegítő helyi szabályozásra módot és ösztönzést adott az országos rendelet, söt föl­számolt jogi korlátokat, kö­telezettségeket írt elö a ta­nacsok számára. A rendelet sok minden­ben új helyzetet teremt. Példa a fokozatosság is.. Megszűnne hát az a gya­korlat. hogy az igénylő visszautasítja a fölajánlott lakást? Ki mit igényelhet most? Ez kétoldalú dolog. A köz­tudatban még mindig az él, hogy a lakásügyek megol­dását (mint erről máshol is beszéltünk), újjal, összkom­fortossal, több szobással te­kintik igazinak vagy végle­gesnek. Fontos tehát az igénylők tudatában is meg­felelő helyre emelni azt a realitást, hogy olyat kérni, amiből igen korlátozottan van vagy nincs — nem le­het célravezető. Az igénye­ket és a lehetőségeket a mos­tani rugalmasabb szabályo­zás kereteiben közelebb le­het hozni egymáshoz. A ki mire jogosult?-téma alapjaiban ugyanaz, mint megelőzőleg. Válogatni — az már nehezebb. Aki jogo­sultsága alsó határának ki­elégítésére nemet mond, an­nak igazi. komoly lakás­problémája nem lehet. Az igénylő szociális hely­zete most sokkal dominán­sabbá válik, de a jövedelmi határok is elasztikusabbak. Szociális lakás kiutalása ese­tén a jövőben minden eset­ben meg fogjuk hallgatni például a munkahely véle­ményét is. Az igénylés jogos mér­téke a lakás í&ohaszámára vonatkozóan nem változott, de változtak bizonyos anya­gi kategóriák. A helyi sza­bályozás éppen arra való, hogy mértékrendszere alap­ján el lehessen dönteni, az igénylő jogosult-e arra, amit kért. Bizonyos kategóriáknál bizonyos kizáró okok vannak. Aki például nem Szegeden él, vagy nem Szegeden dol­gozik — itt nem kérhet la­kást. Bárki kérhet OTP-tár­áaslakást, de nem kérhet mindenki tanácsi szociális bérlakást. Nem szociális ala­pon ismét igényelhet bárki tanácsi bérlakást, de ezek­nek a száma nem lehet több az összes megüresedett la­kások tíz százalékánál (éven­te 20—25 lakás). Kétségtelenül hangsúlyo­sabbá vált az igényszintnek az. alsó határon való kielé­gítése — például 4 főnek 2 szoba. De az nem jelenti azt, hogy egy életre le kell mon­dania egy ilyen családnak a kiutalható maximumról, a 3 szobáról. A fokozatosság ilyen esetekben is érvényes. (Folytatjuk.) Évente csaknem egymillió ember pihen és gyógyul Litvánia üdülőhelyein. A statisztika azt bizonyítja, hogy ezek az emberek rit­kábban betegszenek meg. A természetnek kedvező hatása va az emberre: a szemet gyönyörködtető táj a szervezetet élénkítő és erő­sítő éghajlat, az ásványvi­zek, a gyógyiszap már év­tizedekkel ezelőtt is segítet­te regenerálni az embereket. Ma megváltozott a gyógy­mód, sokkal átfogóbb lett. s új módszereket alkalmaznak még az üdülőkben is. Az ilyen gyógykezelések időtartama átlagosan 24 nap. Minden ideérkező szá­mára az orvosok egyéni gyógymódot dolgoznak ki, amely nemcsak a hagyomá­nyos módszerekre támasz­kodik. Közismert például, hogv azok az emberek, akik kró­nikus gyomorhurutban, fe­kélyben, epehólyaggyulla­dásban, bőrbetegségekben, reumában szenvednek, egy­ben az idegrendszer műkö­dési zavaraival is küzde­nek. A litván gyógyüdülők­ben ezeknek a betegeknek olyan kezelést írtak elő, amely pszichoemocionális rendszerüket erősíti. Jó I eredményeket érnek el a zeneterápiával is. A páci­ensnek érzelmi állapotától, betegségének jellegétől füg­gően, különféle zenedarabo­kat játszanak, amelyek meg­nyugtatják, jó hangulatot teremtenek, csökkentik depresszióját, amely rendsze­rint együttjár a belső szer­vek megbetegedésével. F ¥ I • • mosogep karrierje Az emberiség civilizáció­jában a mosás kezdettől fogva a mindennapok szer­ves részévé vált. E nehéz fizikai munkát évszázado­kon keresztül kézzel végez­ték. rendszerint a nők. az ókorban mindig a rabszol­gák. Érdekes, hogy már a görögök és a rómaiak is ké­pesített. szakemberekkel vé­geztették ezt a szolgáltató munkát, külön hajókon, job­bára a papok és a katonák számára. Az igen fáradságos mun­ka gépesítésére először a 17. század végén gondoltak, és az első háztartási mosógép 1750-ben jelent meg a tech­nikatörténetben, az angliai York városában. Innen ere­dően yorki mosógépnek ne­vezték. Ezt a szerkezetet úgy alakították ki. hogy egy fakádban keverőszerke­zetet forgattak. A forgatás­nál az íjjra feszített kötél összecsavarodott, és a forga­tás abbahagyásával, ellenté­tes irányban visszaforgatta a keverőt. Tehát a fizikai munkát, a forgatást fele részben végezte csak az ember. Ezt a gépiét Német­Sivatag! kozmetika A körültekintő kozmetikai kezeléstől ezúttal nem a pa­ciens megfiatalodását, ha­nem „csak" puszta fennma­radását várják. A helyszín Kairó, pontosabban Gíza, a sivatag, s a különleges iszap­pakolást a csaknem 5 ezer esztendős szfinx kapja. A ke­zelés időtartama két hét. — ennyi idő után lepattogzik a hatalmas szoborra felvitt különleges hatóanyagú réteg — miután magába szívta a mészkövet pusztító szennye­ződéseket, ásványi sókat.' Az ererlmenyt régészek, építészek, szobrászok várják izgatottan — tudósok, bi­zottságok tagjai, akik tudo­mányos eljárásokkal kisérle­' <-pelt, a. #a£»ax aaettmeDtése céljából, mert szeretnék még sok nemzedéknek megőrizni az évezredekkel ezelőtti kul­túra e szépséges emlékét. Persze, még ha az eróziót sikerülne is megállítani, olyan már akkor se lesz so­ha, amilyennek 4800 eszten­dővel ezelőtt Khephren fáraó parancsára megalkották. A három piramis (köztük Khephren sírhelye) előterében magasodó oroszlántest ma is az egykori uralkodó hatal­mát jelképezi, de a felkelő nap felé tekintő méltóság­teljes emberfejen az idő — és a történelem — helyre­hozhatatlan károkat okozott. Most a további károsodást akarjak mcgalliuau országban továbbfejlesztet­ték és 1763-ban elérték, hogy ezen elven működő géppel óránként 3 kg textiliát mos­tak. A következő mosógép 1876-ból való, származási helye Amerika Ez a készü­lék vertikális irányban moz­gó haranggal végezte a mo­sást, és a mechanikai mosó­hatást. áramlással fejtette ki a gép. lúg alkalmazása mel­lett, kémiai hatással együtt. Ezt a működési elvet még a második világháború után gyártott több mosógépnél is alkalmazták. Az első, motorral felsze­relt mosógép 1907-ben — nemrégiben múlt 75 éve — került forgalomba. E beren­dezést már fémből készült motoros meghajtású henge­rekből álló ruhafacsarókkal látták el. Az első világhá­ború idején, 1918-han készí­tették az első olyan mosó­gépet, amelyet nem a mán­gorlóhoz hasonló ruhafacsa­róval. hanem centrifugadob­bal látták el Az első olyan berendezést, amely horizontális forgódob­bal készült, 1925-ben állí­tották elő. Ez a legrégibb ipari mosógép, amely később némi átalakításokkal bevo­nult a háztartásokba is. Az amerikai Bendix cég gyártotta 1938-ban az első atomata mosógépet. Ez a korabeli újdonság már prog­ramvezérléssel horizontális elrendezésű és egyirányban, forgódobbal végezte a mo­sást. A forgódob fordulat­száma percenként elérte a 40-et, centrifugálásnál pedig a 300-at. Ezt a típust a padlózathoz kellett rögzíteni, mivel nem látták el kiegyen­súlyozó megoldással A rög­zítésnélküli mosógépeket 1948-ban a Bendix cég kezd­te gyártani. Ez a cég volt a világban az első amely egymilliónál több mosógépet gyártott és értékesített. Az •eisö olyan automata rrvoso­gép, amely a ruhát szárí­totta is. 1953-ban készült. Európában az első világ­háború előtt már megjelen­tek a mai értelemben vett mosógépek. Ezek forgódob­bal vagy olyan mozgatószer­kezetekkel rendelkeztek, miht az első amerikai rendsze­rűek, függőleges irányban mozgó harang végezte a mosást. Az egyéb rendszerű berendezések. forgótárcsás, átöblítéses. szivattyús, köz­vetlen 1945 után kezdtek elterjedni Európában. A ma háziasszonya egy­másutánjában ismerte meg a keverőtárcsás (fordulat­szám: 700—800 ford./min.), a lengőlapátos (a lengések szá­ma: 60—90/perc). a forgó­dobos (40—50 ford./min.) mosógépeket Ismertek a bioprogramos berendezések A centrifuga külön vagv egybeépítve szintén ió segí­tője ennek a tisztítási fo­lyamatnak. és ehhez járul­nak a kondenzációs rendsze­rű ruhaszárítók. Korunk háziasszonyának, hála a műszaki-tudományos haladásnak. a háztartási készülékek egész nagy lehe­tősége rendelkezésre áll amelyekkel a szennyezett ruhaneműt tisztíthatja, ere­deti felhasználásra könnye­dén alkalmas állapotba hoz­hatja. A mosógépek ma már áztatnak, előöblítenek, mos­nak. öblítenek, vízteleníte­nek (esetenként szárítanak). A hazai mosógépgyártás­ban a Hajdúsági Iparművek jeleskedik, és egyes gyárt­mányaival — például az Energomat energiatakarékos szuperautomatával — 40 százalékos energiamegtaka­rítással, jól végezhető a mo­sás összetett, bonyolult fo­lyamata, amelynek három fő tényezője fontos: mecha­nikai. kémiai és időtényező. És mindaz a hatalmas fej­lődés. amely eredményeinek háziasszonyaink mindinkább haszonélvezői az. elmúlt 75 év alatt ment végbe. Bátyai Jené rejlektor A vád képviselője mindannyiunkat véd Találomra kiválasztott, a világ dolgaiban egvébként járajos ismerőst faggattam, amikor e cikk írására ké­szültem: azt kérdezvén tőle, ugyan mit csinálhat szerinte a közlekedési ügyész. Gyor­san kiderült, filméiménvek után kutatott emlékezeté­ben. híres bírósági perek se­gítették a válaszadásban, ilyenformán: „a közlekedési balesetek okozóinak bírósági tárgyalásain az ügyész kép­viseli a vádat". És amikor éppen nem vádindítványt fogalmaz, ter­jeszt a bíróság elé? Ismerő­söm tanácstalanul vállat vont. Közlekedési soroza­tunk mai fejezetének fősze­replője. dr. Keresztes Má­tyás Csongrád megyében az egyedüli megmondhatója annak, hogy a vádemelés „munkaköri leírásának" csunán egv tétele, sok más mellett. Azért, ő az egyedül illetékes, mert — talán már ki is következtették olvasó­ink — a megyehatáron be­lül ő az egyetlen közlekedé­si ügyész. Amikor beszélgetésünk helyét, idejét pontosítottuk telefonon, épp egv közleke­dési baleset helyszínéről ert vissza. Reggel hétkor riasz­tották, még otthonában, s csaknem dél volt, mire az­napi munkájához láthatott. Másnap a KPM szegedi igazgatóságán várták, a la­kott területen kivüli főútvo­nalak forgalomszervezési vizsgálatának tárgyalására. Naptárában gyakoriak a hi­vatali idő utáni beírások i«: előadás az öregek nanközi otthonában: továbbképzés az MHSZ oktatóinak. elnökségi ülés a Közlekedésbiztonsági Tanácsnál. Mindezzel ózon­ban még korántsem világí­tottuk me» mi is tartozik a közlekedési iigvész feladat tai közé. Munkája ió rés-e ugvanis a nyilvánosság előtt rejtve marad. Aligha sejti az utca em­bere. hogy egy-egy forgal­mas útkereszteződés átépíté­se, közlekedési rendiének megváltoztatása hányféle szempont figyelembevételét követeli meg. jól jön az elő­zetes egyeztetéskor az a ta­pasztaltság. amely dr. Ke­resztes Mátyás 15 éves köz­lekedési ügyészi gvakoria­tán. megannyi baleset körül­ményeinek ismeretén ala­pul. Amikor például Szege­den a sugárutak addigi el­sőbbségét megváltoztatva az átmenő forgalmat lebonyo­lító körutak elsőbbségéről döntöttek a közlekedésszer­vezők. az ügyére egvebek között a József Attila su­gárút és a Nagykörút ke­reszteződésében a vakarta bekövetkező balesetekre i­hivatkozhatott. Meg persze te eurónai nagyvárosok gya­korlatára is, nbol a főútvo­nalakon haladók folyamatos isőbbsöeef, é'veznek a váró­nkon átkelvén. S tem. az >rveket utólag igazolta az 4'et- a helvhopek is meg­szokván az úl rendet, lénye­gesen kevesebb ott a kocca­nás, n sérüléssel végződő baleset. A közlekedési de vész tanöesát egvre gvik­rabhan kérik a forsalom­szervezők. maguk is felmér­vén: az előzetes vizsgál stok a veszélyhelyzeteket csök­kentik ... A forgalomszervezéssel foglalkozók munkájának ál­talános felügyelete a meg­előzést szolgálja. Az állam­polgárok érdekvédelmét pe­dig az úgynevezett törvé­nyességi felügyelet. A rend­őrség szabálysértési előadói­nak tevékenységét, a közle­kedési vállalatok fegvelml ügyintézését is rendszeresen ellenőriznie kell ugyanis a közlekedési ügyésznek. Rá hárul az a feladat hogy a közlekedési szabálysértési ügvekben a törvény szelle­mét érvényesítse, ha az ügyintéző netalán tévedett, hibásan Ítélte meg a hely­zetet. Az ügyész — fél éven belül — megóvhatja a dön­tést. Törvényességi óvással a bírói döntést is. Mint pél­dául annak az ittasan ve­zető segédmotorosnak az ügyében, akit csak az A-ka­tegóriás járművek vezetésé­től tiltottak el, B-kategóriás vezetői engedélyét meghagy­ták. Az ügyészi óvás rámu­tatott: mivel az illető a B-kategóriás engedéllyel se­gédmotort is vezethet. az eltiltás ilyen formában nem járt volna a kívánt ered­ménnyel. Az ügyészi „köz­reműködés" bizonyította be annak a „szabálvsértő" tra­bantosnak az igazát is, aki — zöld jelzésre indulván — egv jobbról érkező, igaz, megkülönböztető jelzését használó járművel ütközött. Az autós azzal védekezett: az őt közrefogó két pótko­csis kamion zajától, csukott ablak mellett nem hallotta, s látni sem láthatta a sziré­názó járművet. A baleset bekövetkeztéért. vééül is nem a trabantost tették fe­lelőssé. Már az Imént! példa is azt szemlélteti, hogy a kö­rülmények, egy-egy Pa leset előzményei milyen fontos szerepet játszanak a felelős­ség megállapításában Ez meg inkább érvényesül a büntetőjogi következmé­nyekkel járó baleseteknél, amelyek helyszínének meg­őrzését, a nyomok sértet­lenségét meg is követelik a jogszabályok. Egy-egy bal­eset körülményeinek tisztá­zása, a nyomozás a helyszí­nen kezdődik. S mivel a nyomozás törvényessége fe­letti felügyeletet is a közle­kedési ügyész, látja el. ma­ga is gyakran bekapcsolódik e folyamatba, már a kezdet kezdetén. Tömegszerencsétlenség, több ember halálát okozó közle­kedési baleset esetén, ha külföldi állampolgár is ré­szese a balesetnek, ha a bal­eset okozója a segítségnyúj­tást elmulasztja, s elhagvia a helyszínt — riasztják a közlekedési ügyészt. Ö dönt­het ugyanis arról, hogv szakértő közreműködését, kell-e kérni, ő felelős azért, hogv külföldi állampolgári! indokolatlanul ne tartsanak vissza, s persze neki is ér­deke, hogy a nyomozás leg­első szakaszában fénv derül­jön minden lehetséges. a vétkes mellett vagv ellen szóló okra, körülményre. (A balesetek utólagos rekonst­ruálása ugvanis meglehető­sen ncRő7kf,s) A kom-üex helyszínelés. a rendő-ség vizsgálótisztiével, az ieaz­s-igügvj szakértővel és a közlekedési üevésszel kiegé­szülő helvszínelő csoport munkája sokkal eredniéove­sehb• a látási és i'riviszonvnk ismerete, a he'vszfnen még meglevő nyomok az esetek eev részben a tegiobb vé­dőügyvéddel felérnek' A büntefőtörvénvkönvv. a KRESZ és kiegészítő rende­letei, a közlekedési vállala­tok belső forealmi utasítá­sai. a műszaki előírások, a szabálysértési kódex alapos ismerete nélkül elképzelhe­tetlen lenne a közlekedési ügvész tevékenvséae — c felsorolásunk korántsem tel­jes Ám azt sem szabad gve'men kivid hnevpi srrv' akár gvaknrlatrnk ak* élettapasztalatnak is n«v» hetünk. Keresv+o«: Mátvr például a közlekedési pír ság fogalmazójaként rnntd évekig bírójaként készült mostani hivatására Azt is már tizenötödik éve gyako­rolja. ' Nem tőle tudom, hogvoa elfordított, kitört ielzőtáh lát. félreérthető <jtjetzéc< balesetveszélyt fedez felemeli a telefont Tekinté lye van a szavának. A vád képviselője bennünket véd. Mindannyiunkat. Palfy Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents