Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

73. 'óvfol.vam 10. szám 1983. január 13., csütörtök Ara: 1,40 forint Befejeződött az országos ideológiai tanácskozás Szerdón Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság székházában befejeződött a Maavar Szocialista MunkáSDárt Köznonti Bizottsága rendezte kétnapos országos gai­tációs. Dronaaanda- és művelődésDolitikai tanácskozás. Az értekezlet elnökségében többek között helvet foglalt Sarlós István. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Szent­ágothai János. a Magvar Tudományos Akadémia elnöke es Köpeczi Béla műve­lődési miniszter. A résztvevők — társadal­mi-politikai életünk személviségei. az ideo­lógiai. a kulturális, a tudománvos élet kép­viselői. írók. újságírók, művészek, a mű­velődési intézmények vezető munkatársai — megvitatták Aczél Györgynek. az MSZMP Politikai Bizottsága tagiának, a Központi Bizottság titkárának A párt esz­mei. ideológiai tevékenysége néhánv idő­szerű kérdéséről — a tanácskozás első naoián elhangzott — előadását. A szerdai vitában szót kapott: Boldizsár Iván író. az Országos Béketanács elnök­helyettese Király András né. az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. Bognár József akadémikus az MTA Világgazda­sági Kutató Intézetének igazgatóba Kulin Ferenc, a Mozgó Világ főszerkesztőie Ju­hász Gyula történész egvetemi tanár. Hu­bai/ Miklós író. a Magvar Jrók Szövetté­gének elnöke. Fekete Gyula író. a Magvar írók Szövettégének alelnöke. Óvári Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának t.aeia a Központi Bizottság titkára. Kozma Fe­renc, a Minisztertanács nemzetközi gazda­sági kapcsolatok titkárságának főosztálv­vezetőie. Szinetár Miklós, a Magvar Tele­vízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem tanszékvezető tanái a. A vitában felszólaló övá- következetesebben, gyorsab- remtsenek olyan eszmei-po­ri Miklós, az MSZMP Poli- ban elemezzük, és válaszol- litikai légkört, amelyben tikai Bizottságának tagja, a juk meg a nemzetközi hely- eredményeinket és gondja­Központi Bizottság titkára zettel, a világgazdasági vál- inkát egyaránt tükröző és leszögezte: a közvéleményt tozásokkal, a belső fejlődés- eszméinket, értékeinket foglalkoztató kérdések sorá- sel kapcsolatos időszerű kér- megfelelően képviselő és ban első helyen áll a béke déseket. gazdagító alkotások szület­védelme. Ez minden belső Folytonosan változó vilá- hetnek. A műhelymunkában problémánk megoldásának gunk új kérdéseire senki problémák ott keletkeznek, alapvető feltétele. Hazánk — sem várhat azonnali és vég- ahol jog és felelősség ese­bár kis ország — sokat te- leges válaszokat, kész re- tenként különválik, ahol a het ennek érdekében. Kül- cepteket. Az új meg új kér- döntés joga nem párosul a földön becsülik, tisztelik or- dések megválaszolására döntés felelősségével, szágunkat, az elmúlt ne- azonban nem vagyunk min- Az ideológiai munka Jeg­gyedszázadban elért eredmé- dig kellően felkészülve. Eh- fontosabb területei között nyeinket, nyílt, kiszámítha- hez — hangzott el — szük- említették a felszólalók a tó politikánkat, s nem utol- ség lenne a világban várha- tömegtájékoztatást. Aláhúz­sósorban belső stabilitásún- tó ideológiai változások, il- ták rendkívüli hatását, s kat, amely e politikának hl- letve azok hazánkra gya- ezzel kapcsolatos felelőssé­telt ad. Népünk leginkább a korolt hatásának tudatosaob gét a közvélemény formálá­szocializmus sikeres építé- és tervszerűbb elemzésére, sában. A sajtó, a rádió és sével, a nemzeti egység erő- Az ideológia területén ílyan- a televízió munkáját elis­sítésével járulhat hozzá a új szintézisek megalkotására merő szavak mellett észre­béke megvédéséhez — hang- lenne szükség. amelyek vételek hangzottak el, ame­súlyozta. munkánkat segítve válasz- lyek kifogásolták a tájékoz­A jelenlegi gazdasági keresésre, gondolatébresztő tatás hiányosságait, eseten­helyzetünkkel kapcsolatos tapasztalatcserére ösztönöz- ként lassúságát. Kiemelték: tudatformáló, agitációs mun- nek. Sok szó esett a marxiz- a hazai tömegtájékoztatás­ka feladatairól szólva el- mus hegemóniájáról, amely- nak is fel kell készülnie a mondotta, hogy gondjainkat nek része múltunk marxista kommunikációs technika közvéleményünk ismeri, ám történelemszemléletű viz.s- robbanásszerű fejlődésére, gálata éppúgy, mint a múlt de a legfontosabb, hogy a és a jelen kapcsolatának tájékoztatási intézmények megfelelő elemzése. jól képviseljék eszméinket, Többen utaltak arra, hogy politikánkat, művészi, kultu­a szocialista demokrácia rális értékeinket. Megfogal­mazódott. hogy e munka menetében sokkal nagyobb energiát kell fordítani az emberek meggyőzésére, a szocialista vitakultúra erő­sítésére. Gazdaságunk korszakos I Tranzitáruk ellenőrzése A Minőségi Ellenőrző Rt. szakemberei évente több tíz­ezer vagonnyi tranzitárut el­lenőriznek — az esetek több­ségében Záhonyban, illetve Sopronban a külföldi im­portőr és szállítmányozó cé­gék megbízása alapján. Vizs­gálják a Magyarországon át­haladó áru állapotát, az át­rakás, az átfejtés szakszerű­ségét, minőségét, s felmérik a sérüléseket. A vizsgálatról a MERT külföldi megbízói­nak idegen nyelvű bizonyít­ványt állít ki. A záhonyi vasúti határál­lomás térségében, ahol kü­lön MERT-képviseletet léte­sítettek, mintegy 60 válla­lati szákember dolgozik. A szovjet vasúttal kialakított jó kapcsolat eredményeként a tranzitáruk ellenőrzésére már nemcsak a határállomás innenső oldalán, hanem egy­re nagyobb számban szov­jet területen. Csap térségé­ben kerül sor. A Minőségi Ellenőrző Rt. a tranzitáruk ellenőrzésével évről évre bővíti szellemi ex­portját. A MERT devizabevé­tele a tranzitáruk minőség­ellenőrzéséből évente átlago­san meghaladja a 10 millió forintot. (MTI) a nehézségek jellege, s le­küzdésük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudatformálásnak, a propa­gandának abban kell na- _ _ gyobb segítséget nyújtania, fejlesztése sokrétű"— többek hogy a vívmányainkért, a között ideológiai — feladat fejlodesunk lehetosegeiért Ennek megoldása is hoz/á­érzett aggodalom cselekvés- járulhat ahhoz, hogv »gy re mozgósító erővé váljék, hitelesebb, a valóságos fej­A szocialista demokrácia lődési folyamatokat hűen fejlődésének nélkülözhetet- tükröző, s egyben jövőbe kuljon ki. építenünk len feltétele a tájékozottság — hangsúlyozta a továboi­akban. A tájékoztatás hely­zete tehát közüfey, s a párt ekként is kezeli, amikor a nyílt politika, az őszinte szó, a szavak és tettek egy­ségének gyakorlatát követi. Közvéleményünk tájékozta­tását azonban tovább kell javítani, elsősorban az irá­nyítás és a tömegkommuni­káció területén dolgozók együttes munkája, erőfeszí­tései révén. Ezzel összefüg­gésben szólt arról a nélkü­lözhetetlen szerepről, ame­lyet a sajtó munkásai vál­lalnak a párt politikájának népszerűsítésében, társadal­mi céljaink képviseletében. Ez felelősségteljes feladat, amelynek az újságírók csak legújabb magas politikai, eszmei és szakmai színvonalon tehet­nek eleget. A párt és az ál­lam vezetői értékelik ezt a munkát, és mindjobban ki­vannak élni a tömegtájékoz­tatás adta lehetőségekkel — mondotta többek között Óvári Miklós. Az eszmei-ideológiai kér­dések széles körét felvető bevezető előadásnak megfe mutató szocializmuskép ala- változásai ideológiai kérdé­Ebbe kell bele­elmúlt ne­seket is felvetnek. Az ideo­lógiának segítenie kell gyedszázad alatt szerzett gazdaság működő- és alkal­alapvető tapasztalatainkat, mazkodóképességét, megúju­vívmányainkat. s az előre- lási- törekvéseit. Elméletileg mutató gyakorlati törekvé- is e10 kell készíteni és támo­seket. A vita megerősítette: gatni kell azokat a változ­szociaüzmus-képünknek hosz- tatásokat, reformodat, anie­szú távon érvényesülő tör- '/ékre gazdaságunknak az ténelmi tendenciákat kell ,UJ, körülményekhez való al tükröznie, folyamatosan lé- kalmazkodás érdekében pést tartva a valóságos fej- -va" h A. .h!telf ?bb Íöriócsol . es meggyőzőbb tájekoztaías 1 " a színvonalasabb elméleti E gondolatcsoporthoz is munka, a mai nemzetközi és kapcsolható az a felszólalás, világgazdasági kérdésekre amely a tudomány népsze- adott helves válaszok haz rűsítésére hívta fel a fi- zásegíthetnek ahhoz is, hogv gyeimet. Különösen nagy lakosságunk reálisabban ér­érdeklődés nyilvánul meg tékelje a szocialista világ­történelmünk. elsősorban ban végbemenő változáso­kon történelmünk kat, felismerje, hogy azok a alapos feldolgozása iránt, működési zavarok, amelvek Ennek részeként adhatunk egv-egy országban ma ie­osztályszemléletű internacio- lentkeznek. nem a szocialis­nalista. tehát hiteles választ ta rendszer válságából, ha­azokra a ' kérdésekre is, nem . a sok szempontból amelyek a magyar társada- megváltozott viszonvok kó­lómban a nemzeti kérdéssel kapcsolatban vetődnek fel. A tanácskozáson szóba ke­rültek művészeti, művelő­déspolitikai kérdések nehézségei­zötti növekedés bői fakadnak. A tanácskozáson nagy súllyal szólták a párton be­lüli eszmei-politikai munka fontosságáról. Elsőrendű je­lentősége van a párttagság a rendszeres tájékoztatásának , . . ..,,... . , ,, , , asabb agitáció­vabba eszmei-ideológiai mi műhelyek a tarsadal- nak és propagandának Eb­munkánkat. Hangsúlyozták: munk előtt álló feladatok ben különösen nagy az ilap­további politikai sikereket megoldásáért. Többen szól- szervezetek szerepe amelye­csak akkor érhetünk el, ha tak az alkotóműhelyek íele­az ideológiai szférában is Jósségéről, hangsúlyozva; te- (Folytatás a 2. oldalon.) lelően a vitában felszólalók legtöbbször azt vizsgálva nagy figyelmet fordítottak mit tehetnek az alkotók arra, hogyan tehetjük akti- különböző művészeti, irodai- a színvonalasabb Ölést tartott a szegedi járási pártbizottság r, ' . . Tegnap. szerdán délután a szegedi iárási hivatal épü­letében kibővített ülést tartott a Maavar Szocialista Mun­káspart szegedi járási bizottsága. A tanácskozáson — me­lyen Fodor István, a Iárási hivatal elnöke elnökölt — elő­ször az MSZMP Központi Bizottságának 1982. december l-l üléséről hallgatott meg tájékoztatót a testület. Ezt dr. So­mogyi Ferenc, a iárási pártbizottság első tikára tartorta. Ezután a iárási pártbizottság megvitatta a iárás gazda­ságának 1982. évi fejlődéséről szóló íelentést és az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokra kidolgozott Javaslatot. Az írá­sos anyaghoz a iárási első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A téma vitájában felszólalt Tóth Imre (Forráskút) Kali• voda Imre (Domaszék). Róvó József (Sándorfalva), dr. Fa­raaó M. Vilmos (Zsombó). Szabó Jánosné (a megyei tanács elnökhelyettese). Róvó Géza (Kistelek). K. Tóth János (Eordány). Pőcze Levente (Ásotthalom). Fischer István (Szatvmaz). Darázs József .(Sándorfalva). Gruber János (Pusztaszer). Fodor István és Fülöp Vincéné (Baks). A testület tudomásul vette a KöZDonti Bizottság ülé­séről szóló beszámolót, elfogadta a gazdaságpolitikai fel­adatokról szóló jelentést és ióváhagvta az idei gazdaságpo­litikai feladatokra vonatkozó 'i ''tot valamint a járási pártbizottság és munkabizottság, munkatervét, végül pedig személyi kérdésekben döni jit. Más munkate­rületre való távozása miatt, eddiai munkái át megköszön­vén. dr. Kántor Gézát pártbizottsági tagsága alól felmen­tette. a nártbizottság tagjai sorába választotta dr. Szőke Pé­tert (Szeged) és Kalivoda Imrét (Domaszék). Korszerű laboratóriumok itagy L/aoziu íctveicici A költözködés után már a megszokott rend szerint végzik a munkát a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás úi otthonában, a Tisza bal partján fölépült korszerű épületben. A különböző osztályokon, a jól felszerelt laboratóriumokban 220 ember látia el — im­már megfelelő körülmények között — felelősségteljes feladatát. Különösen jelentős, hogy mcltó helyen működhet a regionális szerepet betöltő sugárcgészségügvi vírusvizsgáié, a _ _ . zaiártalominérő és a talajecészségügvi laboratórium is VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents