Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

Szerda, 1983. január 12. 3 Németh Károly látogatása a KISZ KB-nál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának taaia. a KözDonti Bizottsáa titkára kedden látogatást tett a Magvar Kommunista Ifjúsági Szövetsée Központi Bizottsáeánál. ahol találkozott a KISZ KB titkáraival. Meghallaatta Fejti Györavnek. a KISZ KB első titkárának és a KISZ KB titkárainak táiékoztatóiát az ifiúsáai szövetsée elmúlt évi murikáiáról és ez évi terveiről. Németh Károlv az ifiúsáai szövetség vezetőivel folytatott megbeszélésen szólt a Dárt. az orszáa előtt álló feladatokról. és ezek meaoldásában a KISZ. a maavar ifiúsáe felelős részvételének fontosságáról. Jelölő gyűlés Szegedi Hétfőn este Szegeden, a Radnóti Miklós Gimnázium egyik osztálytermében 65-en foglaltak helyet. Diákoktól nyugdíjasokig minden korosztályt képviseltek a tanácstagi jelölő gyűlés résztvevői, akiket dr. Diós József, a népfront szegedi városi alelnöke köszöntött. Néhány mondatban ismertette a gyűlés célját, a 20. számú választókerület polgárai előtt, majd Kulcsárné dr. Kiss Piroskát, a népfront szegedi városi bizottságának titkárát kérte fel arra, hogy tájékoztassa a résztvevőket a közérdekű várospolitikai kérdésekről. Szeged az utóbbi években is folyamatosan fejlődött — hangsúlyozta a népfrontbizottság titkára. Részletesen ismertette a nagyszabású lakásépítési program eredményeit. a korszerű lakótelepek felépítését. A jövő terveiről szólva beszélt arról, hogy növekszik a magánerős építkezések jelentősége. Ismertette a szociális körülmények javulását, az egészségügyi ellátás és hálózat korszerűsítését, az öregekről való gondoskodás újabb módjait Szegeden. Feltehetően az idén átadiák Rókuson az új. 80 férőhelyes bölcsődét és, a 100 ki agyér., nv-k ''MSső'tffk olthonánnk' szá'nt 'óvodát. MiiVt fnőfidta. az élelmiszer-ellátás színvonala és az áruk minősége javult. Ez annak ellenére ígv van. hogv léteznek hiánycikkek is. Vázlatosan ismertette a Belváros rendezési tervét, azt, hogv a 20. választókerületben több száz négyzetméter alapterületű ABC-áruházat. korszerű tej- és ételbárt, valamint paoírüzietet terveznek megépíteni még a mostani ötéves tervidőszakban. Elmondta még azt is, hogy előreláthatólag 1985-re elkészülnek az építők a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciós munkáival. Ezután a gyűlés' résztvevői dr. Miiller Józsefnét, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetőjét jelölték tanácstagnak. Ezt követőem az elhangzott hozzászólásokban jó néhány közérdekű kérdés merült fel. Dr. Somogyi Ferenc nyugdíjas elmondta, hogy a lakás felmérések során eddig — ismeretei szerint — jó néhány olyan otthont találták, amelynek nincs gazdája, pedig a felmérés felével sem Végeztek még Szegeden. Megválasztásra javasolta dr. Miiller Józsefnét és egyben kérte, hogy a testületben tegyen majd meg mindent a hasonló hiányosságok megszüntetésére. Elmondta azt is. hogy véleménye szerint Szeged lakói szívesen végeznek társadalmi munkát, viszont keserű tapasztalatuk, hogy azt a virágágyást, amelyet beültettek, egy-egy építkezés miatt nem sókkal később széttiporták. Nádas László pedagógus, mint a jelölt hajdani osztályfőnöke. későbbi kollégája. sókeves ismeretségükre .hivatkozva ajánlotta a gyűlés résztvevőinek bizalmába, dr. Müller Józsefnét. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Horváth István, a Belváros II B körzeti pártbizottságának titkára: csakúgy, mint Csanádi Mihályné, Zalahegyi Lajos és László Imre is. A felszólalásokban elhangzottakra Kulcsárné dr. Kiss Piroska adott választ, majd dr Müller Józsefné köszönte meg a bizalmat. Az élelmiszeripar idei feladatai Gazdasági körkép Mindenki szeretne előbbre lépni az elmúlt évinél eredményesebben gazdálkodni. ÉDDen ezért tervezik meg tudatosan a vállalatok évről évre feladataikat. Ügv teszik persze. nogv számolnak, méghozzá reálisan számolnak az igényekkel és a lehetőségeikkel. Tulaidonkéooen a ió vezető mindig arra gondol, hogv egv-egv százalékkal, esv-eev méterrel vagy tonnával mindig lehet fokozni a teliesítményt... Gusztus és pénztárca Békeidő Veknik a gyártósorén A; élelmiszeripar ez éri legfontosabb ieladala. hoau a tavalyihoz hasonló egyenletes. ió színvonalú ellátásról gondoskodjanak, az export értéket pedig 7,? szúzalékkal növelje. Az ágazat — változatlan áron számítva — bruttó termelési érié ének 2 százalékos növelését tervezi, e/en belül azonban az állati eredetű termékek feldolgozását 3.2. a nővénvi eredetűeket pedig 1.1 szu/.azalékkal növelik. Az édes-, a szesz-, az ásvtov- és szikvíz1-. a sütő- és tészraipar termelése 3 százaiéi; kai csökken az 19«2-esaez képest. A terv az eav före iutó 10ovasztas további növelésével számol. Eszerint húsfélékből a fogyasztás 1.3 százalékkal, ezen belül a baromfié 4.1 százalékkal, a tejtermékeké 2,3. a toiásé 2.2 százalékkal, a gyümölcsé 1.4 százalékkal növekszik. míg zöldségből megközelítően a tavalyival azonos mennyiséget vásárolunk. A terv megvalósításához mindenekelőtt a minősén javítására. a termékek beltartalmi értékének növelésére, a csomaoolás fejlesztésére van szükség, annál is, inkább mert a külpiaci versenyképesség megőrzésének ezek elengedhetetlen feltétetek Ugyanakkor a sikeres export érdekében célszerű korsze rűsíteni a külkereskedelmi munkát, ehhez Következetesebb piackutatásra, a vásárlókör bővítésére van szükség Az idén új beruházás nem indul ualian de a tavalyihoz hasonlóan 700—8Ó0 millió torint értékben vásárolnak, illetve úiitanak fel gépeket, berendezéseket az üzemek. A jelentősebbek közé tartozik a cukoripari rekonstrukció folytatása, a tatabányai húsüzem építésének befejezése. A gépi rekonstrukcióknak némiképp aátat szabnak a szűkös tőkésirrVDort-lehetőségek. Előnvös viszont az üzemek számára a ianuár 1-től életbe lépfett termelői árnövekedés. Az elmúlt években megemelkedett ráfordítási költségek egv része komoenzálódik ilv módon. A termelői árnövekedés (a foavasztói árak zömét nem érinti. Az idén a tavalyihoz hasonlóan minteav 100—120féle úi élelmiszer is meaielenik a választék oazdaaítására. Az üzemek törekvése főként az olcsóbb termékek körének bővítése, elsősorban a hús-, a baromfi-, a tei- és az édesipar ielenik mee ilyen cikkekkel. I — Szeretem a burgonyás kenyeret... — Elhiszem — mondja dr. Veress Ferenc, a Szegedi Sütőipari Vállalat igazgatója —, mert ez az új termékünk, amit 1982 első negyedévében kezdtünk gyártani, igen hamar népszerű lett a fogyasztók körében. Hétköznap ötven, szombatonként pedig kilencven mázsát gyártunk belőle. — A vázsonyi kenyér sem rossz... — Az elmúlt év szeptembere óta gyártjuk; gyorsan megkedvelték, ma már 70 mázsányit, kell .előállítani helőle,»de azi ihiszemy' hogyi au. igényeket, még, mindig nem. tudjuk teljes mértékben kielégíteni. — Mit gondol, miért vásároljuk ezeket a kenyérféléket szívesen? — Magam is szeretem őket, főként amiatt, mert kitűnő ízűek, de azért is, mert mindkét kenyérfajta 3—4 napon át is friss marad. — Szóval? — Tavaly is arra törekedtünk, hogy korszerűsítsük a termékszerkezetünket, azaz bővítsük a kenyér és a péksütemények választékát. — Az utóbbiakról még nem beszéltünk... — Gyártani kezdtünk egy vajas jellegű 'nagykiflit, piacra dobtuk a vajasrudat. Információink szerint egyik termékünk sem vallott szégyent a fogyasztók előtt. — Az elmúlt esztendőben emelkedtek a sütőipar alapanyagárai. — Mindez nem kis gondot okozott nekünk. Éppen arra törekedtünk, hogy olcsó, ám mégis jó minőségű termékeket állítsunk elő. • — Mondana erre példát? — Talán emlékszik a '.semlecipóra, ami 5 forint 40 fillérbe került... Helyette kezdjük el gyártani a búzacipót, aminek az ára csak 3 forint 50 fillér. — Vásárolhattunk hét forintért húsos pirogot... — Ez a termékünk ma is kapható, ugyanakkor gyártunk már almás pirogot 4 és meggyeset 5 forint 60 fillérért. Mindenki választhat tehát gusztusa és pénztárcája szerint. — A fogyasztók még mindig panaszkodnak a kenyér minőségére. — Pedig 1982 augusztusában bevezettük a konténeres szállítást. így nem törődik a j kenyér, jobÓv«ünő.ségű árufo; ,, váíj^roiiiaytaij;. a, boltokban,., ' El kell mondanom, hogy a minőség javítását dolgozóink fokozottabb anyagi ösztönzésével is igyekeztünk elősegíteni. A minőségi prémium havonta két és félszeresére növekedett, — Sokat beszélünk az energiagazdálkodásról... — Az elmúlt évben tízmilliós költséggel számoltunk. Hétszázezer forintot sikerült megtakarítanunk. Ennél azt hiszem, felesleges többet mondani. Javultak a termelékenység mutatói is. Nem kevéssel, 10 százalékkal. Mindez az új munkaszervezési eljárásoknak köszönhető. — 1983-ban? — Még többet kívánunk előállítani a három-négy napig frissen maradó minőségi kenyerekből. Bővíteni akarjuk a diabetikus termékek választékát. Javítjuk a belső ellenőrzés színvonalát. Termelékenységünket újabb 2—3 százalékkal növeljük. Reméljük, hogy azt a gyártóvonalunkat, amelyen az 1 kilogrammos kenyeret, álb'tjuk elő, korszerűsíteni tudjuk. — Hogyan zárták a tavalyi évet? — Szerencsére semmi különös nem történt — mondja dr. Simády Béla, az ATIVIZIG igazgatója. Semmi különös nem történt, mert nem kellett árvíz ellen védekezni, a belvizek sem okoztak nagyobb gondot. Mindez szerencse az országnak csakúgy, mint a vízügyi igazgatóságnak. A vízügyesek azonban ilyen esztendőben sem ülhetnek békésen babéraikon. hiszen fejleszteniük kell az ár- és belvízvédelmi rendszert, gondoskodniuk kell a gátak, csatornák, szivattyúállomások fönntartásáról. Sőt, arról is. hogy az esetleges árés belvízveszélyes időszakokra létrehozott kapacitásaikat hasznosan fölhasználhassák. Mindez ma már tekintélyes piackutató munkát Is igényel. Az ATIVIZIG szinte minden szempontból eredményes esztendőnek könyvelheti el 1932-t. Ügy tervezték. termelési értékük 270 millió forintot tesz majd ki, ezzel szemben 315 millió forint értékű munkát produkáltak, ami komoly eredmény, lévén, hogy az öszszegben alacsony anyaghányad szerepel. Beruházási és fönntartási munkáik a tervek szerint alakultak, külső megrendelők számára azonban több munkát tudtak vállalni és teljesíteni, mint amennyit terveztek. Építettek halastavat, kis hidakat, végeztek alagcsövezést, s részt vesznek például a gázcsőépítési programban. Mindez nyereséget is hozott a konyhába, a tervezett, Í5 millió forint helyett mintegy ,20 milliót. Jól is jött az igazgatóságnak a nyereség, hiszen ők is eszerint tudják például dolgozóik fizetését javítani. Tavaly 7 százalékkal tudták munkásaik átlagbérét emelni, s 6 százalékkal alkalmazottaikét. Az idei évre 4,3 százalékos bérfejlesztést tervezhettek, mert az országban náluk a legmagasabb a termelékenység a vízügyi igazgatóságok között. Remélik azonban, hogy meg tudják fejelni ezt az összeget, mivel kapacitásaikat szinte teljes mértékben sikerült 1933-ra lekötniük. Természetesen békeidőben is akad teendő saját házuk táján. Tavaly például befejezték a Maros bal partján a töltés megerősítését, megkezdték az új téli kikötő medencéjének kiépítését és a szárazféri csatornarendszer rekonstrukcióját. A nehezebb gazdasági helyzet következményeit természetesen a vízügyi igazgatóság is megérzi. Lelassult például a téli kikötő építése, s a védművek fönntartására rendelkezésre álló százmillió forintból is kevesebbre futja, mint korábban. A biztonsági követelményeknek természetesen így is eleget tudnak tenni — lévén ez alapvető követelmény —, legföljebb az esztétikumra jut kevesebb. Az is eredménynek tekinthető, hogy a Csongrád és Békés megyei vízrendezésre továbbra is a korábban megállapított összegek állnak rendelkezésre. Az idén tovább folytatják a megkezdett munkákat a Száraz-ér környékén és a téli kikötő építését, s eleget tesznek a kiiíső megrendelők igényeinek is. Közétkeztetés előnyben A Kisteleki Egység Áfész változatlan áron számolva az 1981. évivel megegyező forgalmat bonyolított le tavaly, összes árbevételük 618 millió forint volt, mintegy 20— 22 milliós nyereséggel zárják az évet. Bischof József elnök szerint azért nem növekedett a kereskedelmi forgalom, mert a lakosság vásárlóereje is stagnál. Ellátási probléma nem volt A szövetkezet legfontosabb kötelezettségét. a kiegyensúlyozott alapellátást teljesítette. Vonatkozik ez a működési területén levő falvakra é6 az általa kezelt 24 tanyai boltra. Néhány probléma adódott azért: egy részük országos gondok helybéli megjelenése, mások a szövetkezet téves lépéseinek következménye. Kisteleket sem kerülte el a nyári mosóporkrízis. A Elegáns nők, táskával Elegáns nő aligha képzelhető el kézitáska nélkül. Már csak azért sem, mert a táska öltöztet. Harcedzett férjek szerint viszont arra is jó. hogy háromszor annyi fölösleges cuccot zsúfoljanak bele, mint amennyi valójában belefér. A női táska fontos, sőt nélkülözhetetlen kellék Feltalálták, s azóta nem megy ki a divatból. Bár néha megpróbálják különféle szatyrokkal és sporttáskákkal felváltani. A Szegedi Bődíszmű Ipari Szövetkezet háromszáz dolgozója tulajdonképpen azért nyugodt. mert tudják, hogy termékeik mindig vevőre falainak. 1982-ben 767 ezer táskájuk kelt el. — Az elmúl évben 602 ezer darab női táskát értékesítettünk szocialista piacoa — mondja Molnár Mihályné a szövetkezet főkönyvelője. — A belföldi partnerek 161 ezer táskát rendeltek, a tőkés • piacon pedig 4300 kelt el. — Kíváncsi lennék mely országokban népszerűek a Szegeden és Mindszenten gyártott táskák ? — Az Egyesült Államokban és Kanadában. Sajnos, a tavalyi esztendő tőkés export tekintetében nem sikerült úgy. ahogyan terveztük. Ebben valószínűleg közrejátszanak. a recesszió körülményei. — Volt elég modell? — A mintázok erejüket megfeszítve dolgoztak, ötletekben sem volt hiány — Akkor? — Az elmúlt év végén itt járt amerikai Klassic Aura cég képviselője. Elégedettnek mutatkozott.. Eddig 8 ezer 300 darab táskáról tudunk, amelyik útra kel majd a tengeren túlra. — Itthon? — A belföldi kereslet úgy érezzük csökken. Valószínűleg csak 100 ezer darab táskát tudunk értékesíteni. Viszont növelni akarjuk a szocialista országokba exportálandó mennyiséget. — 1982-ben 111 millió volt az árbevételük. — Optimisták vagyunk. Erre az évre 125 milliót tervezünk. — Meglesz? — A szerződéskötések alapján úgy látjuk, igen. Amit még hallottam a főkönyvelőnőtől: javítják a termelékenységi mutatókat. Egyszerűsítik a gyártási műveleteket. A nagyobb termelési értéket úgy állítják elő, hogy három százalékkal fogy majd a létszám, különböző szénfajtákhoz sem mindig lehetett hozzájutni. Országosan kevesebb brikett és jó minőségű darabos szén állt rendelkezésre, mint amennyire igény lett volna. A ' Kisteleki Áfész-nél tetézte ezt, hogy a szövetkezet rosszul mérte föl a közületek igényeit. Hivatalokban, iskolákban áttértek az olajtüzelésről a széntüzelésre, igényeiket a lakosság rovására tudták csak kielégíteni. Az élelmiszer-forgalom 1981-hez képest 11 százalékkal nőtt. A korábbinál 3 százalékkal többet költöttek ruházati cikkekre, az előző év szintjén maradt a vegyesiparcikk-forgalom. Több mim 6 százalékkal nagyobb a ven déglátó egységek bevétele, Ez a szám azért figyelemre méltó, mert nem nőtt a szeszesital-fogyasztás, viszont bővítették a közétkeztetést. Több fogyott a szeszmentes üdítő italokból is. Visszaesett viszont a fölvásárlás. Ennek oka. hogy a Zöldért olcsón és korlátozott mértékben vásárolt föl árut a szövetkezettől, ugyanakkor a többcsatornás értékesítés adta lehetőségekkel sem sikerült élni. Csaknem másfélszeresére nőtt az ipari termelés: főként malacot és birkát vágtak, vadbőrfelvásárlásból és kikészítésből is tekintélyes jövedelmük származott, 1983-ban 6.2 százalékos forgalomnövekedést terveztek. Ez kissé merésznek tűnik, a kisteleki szövetkezet vezetői azonban úgy vélik: jó munkával elérhető, hogy a lakosság a kiegészítő gazdaságban szerzett nem csekély jövedelmét is á szövetkeze tnel költse el.