Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-11 / 8. szám

6 Kedd, 1983. január 11. ) Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A SZOVJETUNIÓ idei első számában összeállítás mutatja be az egységes szovjet népgazdasági komplexumot. Képes riport érzékelteti. miként fejlődött ki az a hatalmas teljesítményű szovjet vegyipar, amely ma a világ műtrágyatermelésének egyötödét állítja elö. A Fúrótorony a jegtorla6zok között című cikk hajókon működő olajfúró tornyokról szól. Sok érdekességet tudhatunk meg az észtországi egyetemrői. A művészet is úttörő síterepet játszhat a tudományos fejlődésben — állítja az Elmélkedés a scifikröl című cikk. A Vörös harangok című írás bemutatja Szergej Bondarcsuk új filmeposzát: a világhírű amerikai újságíró, John Reed könyvei alapján készült alkotás első része a Mexikó lángokban, a második része a Láttam megszületni az új világot címet viseli. Á LÁNYOK, ASSZONYOK' januári száma képes riportban mutatja be Hajdú-Bihar megye és a Litván SZSZK több esztendős testvérkapcsolatát. A népi iparművészetről szóló rovat ezúttal a kirgiz jurtát ismerteti. Egy cikk arról gZól, hogyan segíthetik a szülők az orvosok gyógyító munkáját, amikor a gyerek már hazatért a kórházból. A lapban két új sorozat indul: az Ügyeskedj, okoskodj! című* rovat, amely játékötleteket, tréfás feladatokat kínál Julián Szemjonov Szemtől szembe című kisregénye a nácik által elrabolt kincsek utáni nyomozásról szól. A Szovjetunió népeinek viseletét bemutató, színes 1983. évi naptár egészíti ki a januári számot. A SZPUTNYIK korunk nagy kérdésétiéi is foglalkozik. Az egyik tanulmány elme: Négy doktrína, avagy 38 év nukleáris fenyegetés a Szovjetunió ellen. Tudósok és szakemberek megállapították. hogy bolygónkon az energiafogyasztás minden 20 évben megkétszereződik. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a világ kőolaj- és földgázkészleteinek felmérése korunk egyik legfontosabb kérdtse. Ezt a témát faggatja A kőolaj és a földgáz c. cikk. Hány napig tud meglenni egy magára maradt gyenge nő elzárva a világtól? Három hétig minden bizonnyal — ezt igazolja Valentyina Kaurtajeva geológus naplója. A lap sorozatban mutatja be a Leningrádi Állami Orosz Múzeumot A SZOVJET IRODALOM Alekszej Tolsztoj-emlékszámot jelentetett meg. A 100 éve szülelett író magyarul korábban meg nem jelent műveiből olvashatunk hat novellát, verseket, meséket, drámát. Közli a lap az író emigrációból küldött levelét, mely politikai-életszemléleti hitvallását tartalmazza. Az Író csodája címmel a szerkesztőség körkérdésére írók és közéleti személyiségek adtak választ A sci-fi íróról is érdekes tanulmányok olvashatók. Megtalálható a lapban Tolsztoj magyarul megjelent műveinek bibliográfiája is. A SZOVJET SPORTMAGAZINT lapozgatva bizonyára sokak figyelmét megragadja az Egyessel a hátán című portré Rinat Daszajevről, a labdarúgó-válogatott 25 éves kapuskiválóságáról. Érdeklődésre tarthat számot az Ismeri-e ön a szovjet sportot? című vetélkedő eredményhirdetése. kiegészítve a hatfordulós pályázat kérdéseinek megismétlésével, s a helyes válaszokkal. A 38—39. oldalin tplúJlhutó a£ 1982. évi világbajnokok listája, s helyet kapott a lapban a közelmúltban lezajlott szovjet bajnokságok győzteseinek névsora is. A stadionok csillagai rovat ezúttal Vali Ionescu román távolugrónőt mutatja be. Könyvekről Kertészek növényvédelmi zsebkönyve Kazankban az összes gyümölcstermelés 90 százaléka a házikertek és a zártkertek fáiróJ származik, az itt megtermett zöldségfélék menynyisége is nagyon jelentős. A még több és jobb minőségű kertészeti termék előállítása nemcsak a nagyüzemek. a kistermelők, hanem a népgazdaság, valamennyiünk érdeke. A sikernek azonban feltétele a korszerű növényvédelem. A könyv célja, hogy könnyen áttekinthető formában, röviden. táblázatokba foglalva ismertesse a kertészeti növényvédelem gyakorlatában (üzemekben és házikertekben) hasznosítható tudnivalókat. Az anyag általános része, tömör áttekintést ad a beteg. károsodott növényről, a gyomnövények által okozott károkról, a védekezési módszerekről. a kémiai védekezés anyagairól. A részletes rész gerince a zöldségfélék, a gyógy- és dísznövények, a díszfák és díszcserjék, a gyümölcsfélék kár- és kórokozóiról közölt tünethatározó és a növényfajonkénti, a fejlődési szakaszokra épülő védekezési technológia. Ismerteti a védekezés helyes idejét. módját, eszközét, anyagát. (Mezőgazdasági Kiadó) Városok vízellátása Manapság bolygónkon a szárazföld 60 százalékán vízhiány észlelhető, s a prognózisokból ítélve a hiány még • növekedni fog. Honnan vegyünk vizet? Szovjet szakértők legutóbbi becslései szerint bolygónk összes édesvízkészleteinek körülbelül az egyharmada a lóid alatt, a földkéreg felszíni rétegeiben összpontosul. Van a földkerekségnek olyan övezete, ahol a föld alatti vizek ivásra és öntözésre való felhasználásának régi története van. A legutóbbi időkig azonban éppen ez a tapasztalat volt a fő oka annak, hogy sok szakember kétségbe vonja a nagyvárosok föld alatti forrásokból származó tartós vízellátásának lehetőségét. A legveszélyesebb a földfelszín süllyedése: a földalatti vizek szintjének csökkenése a földfelszín 1—50 centiméteres süllyedését váltja ki. Ujabb probléma: a föld alatti vizek nagyarányú kiszivattyúzása kárt okozhat az ökológiai rendszernek. Egyes, a közelmúltban még virágzó földek pusztasággá válása a vizet tartalmazó rétegek kizsarolásának következménye. A part menti körzetekben a víz fokozott kiemelése a föld mélyéből a sós tengervizek gyors behatolásához vezet. Ezenkívül a föld alatti hidroszféra nagyon sebezhető a szenynyezők részéről. Különösen veszélyes a műtrágyák és vegyszerek átszivárgása a mezőgazdasági területekről. — A föld alatti források bővizűek és tiszták maradhatnak, intenzív felhasználásuk negatív következményei pedig a minimumra csökkenthetők JJTT' állítja Igor Zecker professzor; .az ismert Szovjet hidrológus. akínék' vezetésével a föld alatti hidroszféra vizsgálatát célzó munkálatok folynak a Szovjet Tudományos Akadémia vízproblémák intézetében. A Szovjetunióban már vannak pozitív tapasztalatok e probléma megoldására. A szovjet városoknak csaknem kétharmada már most a föld alól kiemelt vizet használ. A szegedi lakásügyi tanácsrendeletről Miután a Minisztertanács módosította a lakasok elosztásáról és a lakásbérletről szóló rendeletét, a tanácsok is új rendeletet alkottak e témakörben. Szeged megyei város tanácsa az őszi ülésen vitatta meg és fogadta el rendeletét, amely 5 1982. számmal került be a helyi tanácsrendeletek sorába. Bár ezt rendeletet az ügyfélszolgálati irodán mindenki beszerezheti és tanulmányozhatja, bizonyára nem lesz haszontalan, ha ismertető sorokban elemezzük és magyarázzuk. A rendelettel kapcsolatos kérdésekre dr. Földi Gábor, Szeged megyei város tanácsa igazgatási osztályának vezetője válaszol. Országos és helvi lakásrendelet ... Micrt van szükség kettőre is? Mi a tanácsi rendelet tartalma? Már az 197l-es jogszabály is felhatalmazta a tanácsokat, a mostani rendeletmódosítás pedig még inkább, hogy az országos jogszabály keretei között, az abban kapott jogosítvány szerint, helyileg, a sajátosságok figyelembevételével szabályozzanak bizonyos lakásiiggyi kérdéseiket. Így kapcsolódik öszsze a helyi jogszabály-alkotás az országossal. E kapcsolatrendszerben a helyi vonatkozások minden esetben az általános kérdések speciális kiegészítései. Az országos jogszabály például nem rendelkezik arról, hogy ki milyen lakásra jogosult, ezt egyértelműen és minden részletében a helyi rendeletre hagyja, s minthogy az egyes .v#r<Asak lehetőségei ©ltérr)e)í egymástól, könnyen lehetséges, hogy a» helyi • • tanácsi lakásrendeletek ebben eltérően intézkednek. Az országos lakásügyi jogszabálynak tehát kisegítő rendelete a tanácsi rendelet; az ebben nem szabályozott részeket foglalja paragrafusokba, mert hiszen ilyen részletek nélkül az országos rendelet sem állna meg. Vagyis amikor lakásügyekben akarunk eligazodni, a kettőt mindig együttesen kell kezelni. Tanácsrendeletet azoknak a tanácsoknak kellett alkotniuk, amelyeknél lakásgazdálkodás folyik. Ezeknek körét a megyei tanácsok határozták meg Sokan úgv kommentálják: amit az ország nem bír megoldani anyagi erővel. énítőkanacltással —< megoldja rendelettel. Kevesebb lakás énül? — csinálunk úi lakásrendeletet. Mi a mostani lakásrendelet igazi előzménye? Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és elosztás fejlesztéséről 1982. IV. 7-én elfogadott irányelvei rámutattak arra, hogy az 1971ben kialakított elveket a lakásgazdálkodás és elosztás gyakorlata nem szolgálta következetesen. A lakáshozjutásban az esélykülönbségek: az indokoltnál nagyobbak, a lakásépítési és fenntartási terhek megoszlása az állam és a lakosság, illetőleg a lakosság különféle csoportjai között aránytalanok. A lakáselosztási rendszer korszerűsítésének célja elsősorban az, hogy az eltérő szociális és jövedelmi helyzetű családok lakáshoz jutási esélyei egyenlőbbek legyenek, az állam és lakosság pénzügyi terhei váljanak aranyosabbá, és erősödjön a társadalmi igazságosság. E célok elérését segítik az országos jogszabályok, e célok érdekében vizsgáltuk felül a lakásügyi tanácsrendeletünket,, és elkészült az űj 5/1982. számú Szeged megyei városi tanácsrendelet az egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról és a lakásgazüalKodasrol. Korábban az volt jellemző, hogy a lakás vagyonnal nem gazdálkodott az ország megieietoen, nanem osztottuk a lakásokat A hiánygazdálkodás tipikus esete volt ez, sorbaállással, keretekkel. És a sorra kerülő családoknak szinte egyszerre kellett kielégíteni majdnem a teljes életre szóló egyszeri és végleges igényüket, még akitor is, ha olyan szinten az igénykdelégilés még nem is volt időszerű. A lakáshozjutás így az áüampolgárnak szinte alanyi jogává vált a köztudatban, függetlenül attól, hogy ő milyen polgára az országnak. E gyakorlat tarthatatlansága mindenki számára bebizonyosodott A kötöttségek felszabadítása időszerűvé vált. Megmaradt ugyan a központilag szabályozott lakáselosztási rend, de leváltak róla a nehezítő merevségek és ésszerűtlenségek. Mert most például lehet pályakezdő fiatalok, fiatal házasok első lakása feltétel nélkül állami lakás — ezek általában alacsonyabb komfortfokozatúak —, de ez átmeneti megoldás számukra, amely helyzetük végső rendezéséhez segítheti őket Minden egyszobás állami lakás felhasználható lesz mostantól ilyen célra. Az észszerűség tehát rendeleti szabályozásban öltött testet. (Folytatjuk.) Meteoritkráter — tómederben Svéd geológusok a Stockholmtól délnyugatra fekvő Hummeln-tó fenekén egy kráterre bukkantak. Feltételezik. hogy ezt a mélyedést a Föld történetének egy korai szakaszában lehullott Debreczeni Béla—Debreczeni Béláné: A tápanyag és vízellátás kapcsolata A növények hozamát és a termelés minőségét a külső és belső tényezők alakítják és határozzák meg. A tápanyag, a talaj, a hő, a fény. a víz közül a tápanyages a vízellátást tudjuk hatékonyan szabályozni. A cél az. hogy megismerjük a termesztett növények számára optimális szükségletet a különböző ökológiai környezetekben, s a gazdaságosság határain belül ezt ki is elégítsük. A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a „mennyit" mellett a „menynyiért" is fontos szemponttá vált. ezek az ismeretek közvetlenül a gyakorlatban használható eredmenyeket ígérnek. Ezért kerültek elő/ térbe a tápanyag: es vízforgalommal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kutatások. Az eddigi eredmények közreadásával a gyakorlatban való minél hatékonyabb hasznosítását kívánják a szerzők elősegíteni. A mű első részében tárgyalják a növények tápanyag- és vízforgalmához szükséges növényélettani ismereteket, majd a saját és a nemzetközi kísérletek eredményeit bemutatva a talaj-növényvíz kölcsönhatását elemzik, kiemelve a műtrágyák hasznosulását befolyásoló tényezőket és az időjárási tényezők. továbbá a talajtermékenység szerepét az öntözés és a műtrágyázás hatékonyságában. (Mezőgazdasági Riadói . HÁZASSÁG Braun József és Bokor MSria . £va, Piti Elek Pál es Széli Katalin, Szabó Sándor Ádám es Szalárdy Mária, Loránth Ervin és -Végh Margit, Lnkalos Dezső es Farkas Erzsébet, Kónya Mihály és Duknicz Aranka, Bereezky Károly és Papp Angyalka, Kántor István János és Bakri Magdolna Piroska, Szobotn József és Vecsernyés Gizella, Mucsi Árpád Ernő és Kovalcstk Eva Katalin, Végh Gyula Zoltán és Albel Ágnes Jolán, Berkö Antal és Megyeri Mária. Busa István és Virág Mária. UrbVn György és Kolompár Edit. Kökény István András és Bódi Zsuzsanna, Vass György és Arányi Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I>r. ZsáimOokl Jánosnak és dr. FArizs Annának Anina. KozJa Jenőnek és .Szamosvölgy 1 Rozáliának Zsolt Jenő, Miklós Károlynak és Kovács Mariettának Károly Gábor, Siprtkó Sándornak es Vígh Katalinnak Alexandra Bernadett, Szűcs István Jánosnak és Csiszár Erikának Nikolett Szandra. Cz.ékmán Imrének és Feles Katalin Juditnak Balázs István. Barát Istvánnak és Somogyi Margitnak Boglárka, Gémes Antalnak és Tóth Annának Dániel Bálint, Mlskolczi Józsefnek és Kiss Teréznek Gábor Ta-m.ás. Szabó Ferencnek és Kovács Évának Zsolt Ferenc. Argyelán Józsefnek és Zsótér Zsuzsanna Máriának Orsolya. Németh Istvánnak és Benedek Gyöngyi Gabriellának Zoltán Balázs, Farkas Rudolfnak és Szabó Éva Juditnak Balázs. Móc7ás Józsefnek és Ka7.inc7i Erzsébet Franciskának Krisztián Zsolt. Kováts Tibornak és Sátl Erzsébet Máriának Tibor János. Bordás Andrásnak és Vígh Timeá-nak Adrienn. Jegyugya Jánosnak és Czinkóczi Erzsébetnek Judit. Szalma Józsefnek és Dobó Etelkának Csalta. Egri János Józsefnek és Baráti í Mária Matildnak Mónika. Kari!

ka Zoltánnak és Tanda.i-1 Rozáliának Anita. dr. Tamdari Já| nottiiak es Dömötör Katalinnak 1 Zsuzsanna, Nadauda lat vannak Családi események és Szalma Ilonának Andrea, Halmost Józsefnek és Asztalos Annának TI "oa. NóráJi .' sósnak és Borbola Máriának Zsolt, Bádi Bélának és Csányl Idának Róbert, Málovics Jánosnak és Scháb Évának Kata. Süli Péter Pálnak és Nagy-Jó járt Juliannának Zoltán. Olveczki Imrének és Czékus Ilonának Krisztina. Kotihen-cz Károlynak és L-tczi Évának Attila Zoltán, dr. Malőr Tibornak és Bod > Márta Máriának István Árpád, Rácz Andrásnak és Kiss Gabriellának Nikoletta. Szunyi Balázsnak és Kopasz Juliannának Gábor. M-zgylk Pálnak és Varga Ágnes Erzsébetnek Ágnes. Forgó Árpádnak és Rostás Katalinnak Roland Árpád. Csikós Andrásnak é- Rác- r»tnns.kiá "Bálint. Szász. Józsefnek és Cservenyák Annának József. Báló Mihálynak és Gál Erzsébet Roz-Mlának Róbert. Kuklls László Gábornak és Farkas Évának Mariann, Lakatos Zoltán Józsefnek és Vecsernyés Ilonának Gábor, Ocskó Péter Pálnak és Zádori Máriának Ágota, Petrovics Ferencnek és Farkas Máriának István Tibor. Csányl Józsefnek és Nagy Teréziának Attila, Gyuris Jánosnak és Szekres Évának Nikolett, Manosvr.lesl Józsefnek és Balázs Erikának Csaba. Kakilsz! Györgynek és Tóth Erzsébet Annának Krisztina. Jánosi Imre Lajosnak és Joó Éva Juliannának Imre. Szűcs Bélának és Makra Piroskának Melinda. Molnár István Jánosnak és Albertul Rozáliának Zoltán. Antal Bélának és Horváth Erzsébetnek Henriett, Igaz Andrásnak és Pesti Etelkának Róbert. László Sándor JozaeXnek es Grega Éva Erzsébetnek Zsuzsa. Gyeael Zö-ián Istvánnak es Eperjesi Magdolnának Zóra, Ber-man Tibornak, es Körmendi Margitnak Gergely, Döme Sándor Lajosnak es Kardos Piroska Juliannainak Mariann, Csótl Janosnak ea Gál, Ilonának Hajnalka. Kiss Ferencnek és Vincze Katalin Teréziának Gábor nevű gyermekük szüleletu HALÁLOZÁS Csinyi János, Király András, Borzl Jánosné Kut.k ,yáno Uona Zsuzsanna, tiuuug Antal, Papp István, Zagyi Margit Katalin, Suinrtpf Gyu.ané Polák Rozália, Tölgyesi Lászlóné Kovácsién Anna, dr. Arvay Bél iné Szí. .ary Ilona, Jóján Antalié Papp Erzsébet, illés Antalné Todt Mária, Bakos József, Jó László, Győri Ferenc, Oláh Mihalyné Pa tik Viktória, Fricska Gáspár, Németh László, Varga János Ferenc, Soós Sándor, Gombos Antal Istvánné Lavrencic Antónia, Havasi András, Csiszár I Jánosné Cservencstk Mária, Acs Antal, Szél Mihály, Schönberger Lajosnié Nóvé Ilona Mária. Ván Ilona, Tóth Ferenc István, Tóth Gergelyné Farkas Julianna, Horváth Józsefné Torma Rozália. Harkal Sánlor, Komlóssy László Srtndo,rné Ormai Margit, Mezei László, Keresztes Zoltdnné Nagy Mária, Bíró Karolina, Karai Mihályné Fodor Rozália. Törköly Józsefné Bróda Mária. Papp István, Kocsis Gizella, Füvest János. Balog Mlhátvné Konosz Erzsébet. Ezslás Mlhályné Palócz Julianna. Szabó Józsefné Tóbiás Erzsébet. Szabó Sándorné B"rkecz Piroska. Abrnháim Györgyné Ovula Ilona, Kálmán Ferenc, Bogdán tslván. Kovács Géza. Kappan-Tóth Ferenc, dr. Btró János, Kaszap István. Rajnai Rozália. Erdódi Szllvcszterné Csillag Veronika. Kertész István. Szarka Lajosné Márton Julianna. Rónai LiDót. Bonyhádi Józsefné Simon Erzsébet. Locska1 Jenő. Kondász Józsefné Gábor Anna. Kálmán Dávldné Nagypál Viktória. Godó Istvanne Juhász JLlona, Hebók József meghalt. meteorit becsapódása okozta. A tó prekambriuni korból, a földtörténeti őskorból származó gránitból álló sziklatömbben van, s a jégkorszakban jégpáncél borította. A tó meteoreredetét föltételező elmélet mellett szól az a tény, hogy medrében nagy mennyiségű, omlékony törmelék található, amely a gránitalapból származik. Ugyanerre utal a kráter peremes, becsapódásra valló alakja. Annak a feltételezésnek. hogy a kráter vulkáni eredetű, ellentmond az a tény. hogy ezen a környéken a vulkáni tevékenység a kráter keletkezése előtt 500 millió évvel korábban befejeződött. A svéd tudósok azt áll'tlák. hogy ez a Földen található legrégebbi olyan kráter. amely az eddigi ismeretek szerint meteorit becsapódásából keletkezett üj Könnyűfém* flruház A Magyar Alumíniumipari Tröszt kereskedelmi vállalata, /az „ALUKER" megnyitotta új Könnyűfém Áruházát Budapesten, a X., Keresztúri űt 39—41. szám alatt. Az áruház 600 négyzetméter alapterületű, és nyitó készlete mintegy 10 millió forint értékű. Kaphatók többek között alumínium nyílászárók, alumínium kerítésfonat, alumínium ételláhák. fóliatépő, alumínium plomba, iparj és mezőgazdasági célú alumínium létrák.