Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-11 / 8. szám

Kedd, 1983, január 11. 3 Közlekedési fejlesztő vállalat alakult Á közlekedési és szállítási vállalatok magasabb szín­vonalú gazdálkodásának elősegítésére Transinnov né­ven közlekedési műszaki fejlesztő leányvállalatot ala­pított a Közlekedéstudomá­nyi Intézet. A leányvállalat a közle­kedési szervezetek és válla­latok sajátosságait figyelem­be véve. azok érdekeit szol­gálva vállalkozik műszaki, kutatási és fejlesztési fel­adatok megoldására egyebek között a járműtechnika, a járműfenntartás, az energe­tika és az elektronika terü­letein. Tevékenységi körébe számos műszaki szolgáltatás tartozik; így például készülé­kek. eszközök, módszerek, berendezések fejlesztése, il­letve gyártása, újdonságok kikísérletezése. Elvállalják licencek, technológiák adap­tálását. berendezkednek tervezésre, szervezésre, mű­szaki és minőségi ellenőr­zésre, továbbá szakoktatásra, valamint információs rend­szerek kialakítására. A minél magasabb szín­vonalú szolgáltatást a tudo­mányos kutatásban és fej­lesztésben, valamint műszaki megoldásak kivitelezésében nagy jártasságot szerzett, ko­rábban közlekedési kutató intézeteknél dolgozó szak­embergárda. s megfelelő technikai háttér biztosítja. Alap és innováció Gazdasági körkép Mindenki az eddiginél okosabban szeretne gazdálkod­ni. Valamennyi vállalatnak az a célia. hogv fokozza rész­vételét a külgazdasági egyensúly iavításában. A termelés­nek 2 százalékkal kell bővülnie. Gazdasági, körképünkben olvan példákat mutatunk be. melvekre a megvei pártbi­zottság állásfoglalásának következő passzusa vonatkozik: ,A szűkebb anvagi lehetőségeket célirányosabban használ­ják fel az exportárualapok bővítésére, az anvag. és ener­giagazdálkodást ésszerűsítő, illetve importot kiváltó fej­lesztésekre." Meddig nőnek a fák? Család talál ki családot Fórumok, barátsági napok Az NDK-centrum terveiről Gazdag programot terve­zett ez evre is az NDK Kul­turális és Tájékoztató Köz­pontja. Miként Erwin Skeib igazgató helión a sajtó kép­viselőinek elmondta, rendez­vénysorozaton emlékeznek meg Marx Károly születésé­nek 16 5. évfordulójáról. Márciustól novemberig mű­vészét! és irodalomtudomá­nyi előadásokat, zenés mű­sorokat, kiállítást rendeznek az NDK-ból meghívott elő­adók, művészek közreműkö­désével. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemmel és a berlini közgazdasági fok .olaval kö­zösen tudományos fórumot tartanak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulóján a Marxról elne­vezett szocialista brigádok és más USzIásségek együttes ren­dezvényein ismertetik Marx tanításai naiv megvalósulását. Tolna megyében barátsági héten ápolják, fejlesztik a Karl-Marx-Stadt megyéhez fűződő testvén kapcsolato­kat. A Némettanárők Nemzet­közi Szövetsége VII. kong­resszusához kapcsolódva a többi közt klubbeszélgetése­ket szerveznek a német nyelv tanításáról, s helyet adnak az írók az NDK kép­zőiművészetében kiállításnak. A német lektorátussal közö­sen a központban, Pápán és Komárumban eseménysoro­zaton emlékeznek 'Luther Mártonra születésének 500. évfordulója alkalmából. A központ az idén is részt vesz az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront béke és barátság rendezvényein. Bács-Kiskun. Baranya, Csongrád, Győr-Sopron, Haj­dú-Bihar, Pest, Tolna, Vas megyeben barátsági napokon ismertetik az NDK fejlődé­sét. hozzájárulását a világ békéjének védelméhez, A to­vábbiakban is céljuk: elő­segíteni a kortárs német iro­dalom, művészet megismer­tetését. a német nyelv elsa­játítását. Támogatják az NDK- és a magyar partner­üzemek — például a Ganz­MAVAG és a Lew Hen­nrngsdorf-i üzem — munka­közösségeinek tapasztalatcse­réjét is. Minden hónapban rendez­nek egy-egy kiállítást. A központ tavalyi tevé­kenységéről szólva az igaz­gató elmondta: csaknem 700 előadáson, zenei és irodalmi esten, filmvetítésen, barátsá­gi napokon 82 ezren vettek részt Több mint 93 ezren kölcsönöztek könyvet és fil­met. Tizenkilenc­millió tégla A nemzetközi fapiacon és számos terméknél- itthon is kedvezőtlenek az értékesíté­si lehetőségek, mindez meg­határozza az erdőgazdálko­dás és az úgynevezett elsőd­leges faipar idei terveit. A VI. ötéves tervben előirány­zottnál mérsékeltebb ütemű fejlődéssel számolnak, az el­múlt évihez képest 3—3,5 százalékkal emelik a terme­lés értékét. Az elmúlt két évben kialakult piaci hely­zetben ez a visszafogottabb tervezés látszik indokoltnak. Idén a hazai erdörészeken 21,5 ezer hektárt újítanak fel, ebből legtöbbet az erdő­gazdaságokban. s emellett jelentős területeket — 7500 hektárt — a termelőszövet­kezeti erdők területén. Az erdőfenntartási alap kellő pénzügyi fedezetet biztosít a munkák elvégzéséhez. A cél az, hogy a kitermelt erdők helyére gyorsan növő és nagy termőképességű, to­vábbá jó minőséget adó fa­állomány kerüljön. Űj er­dősítési eljárások bevezeté­sét tervezik, és a gépesítés fokozásával javítják a haté­konyságot. Az élő munkát a lejtős területeken is mind­inkább gépekre bízzák. Az új erdők telepítéséhez a pénzügyi források egyelő­re szűkösek. A munkákat tá­mogató célcsoportos beruhá­zási kedvezmén^líéf" páJj/m-I zat útján nyerhetik él dakágók. Ázók"' áz1 "'tfzertiék' számíthatnak kedvező elbí­rálásra, akik a kivitelezés­ben nagyobb saját terhet vállalnak, és erdősítésre szánt területeik alkalmasab­bak a tervezett fejlesztésre, továbbá szakember-ellátott­ságuk és műszaki felké­szültségük is jobb. Az elmúlt időszakban az energiahordozók drágulása és a takarékossági intézke­dések nyomán nőtt a tűzi­fa iránti kereslet. Keresetté váltak a korábban nehezen értékesíthető, gyengébb mi­nőségű faanyagok is, jól el­adható a más célra kevésbé értékes fakészlet, s ez jó le-' hetőségeket kínál az üze­Imeknek 1983-ban is. Az elmúlt évhez képest | az idén 1.5 százalékkal nö­vekszik a fakitermelés, ami az egy évvel korábbinál va­lamivel szerényebb előirány­zat. Az erdőgazdaságok válto­zatlan mennyiségű fát ter­melnek ki. ellenben keve­sebb fa kerül majd ki a nem erdőjellegű fás területekről. A fűrészipari termékek iránt csökkent a kereslet. Az export árai is mérsék­lődnek a tavalyi értékekhez viszonyítva. A gazdasági szabályozók hatásai is ked­vezőtlenül érintik a válla­latot, hiszen a nyereségből nagyobb összeget vonnak el. Tavaly 2 százalékkal fo­gyott a DEFAG-nál a lét­szám. A bérszínvonal 7 szá­zalékkal növekedett. 1983-ban nem tervezik teljesítményük növelését. A piaci igények kielégítése, a termékszerkezet javítása a céljuk úgy, hogy minden tőlük kikerülő árucikk meg­feleljen az egyre szigorúbb követelményeknek. Ügy ter­vezik, termelési értékük 902 millió forint lesz, tőkés ex­portra 53 millió forint érté­kű árut adnak el, a válla­lati nyereség pedig körülbe­lül 62 milliónyi. Dolgozóik .bérét ebben az esztendőben valószínűleg 2,7 százalékkal tudják növelni, a rendelkezésre álló össze­get" azonban differenciáltan Az acrosolos flakonok töltősora a szövetkezet telephe­lyén 1 öondölha-R -á - rírimkakörüte mények javítására is: erre 23 millió forintot áldoznak ebben a gazdasági évben. A vállalat vezetői felmér­ték, parírozniuk kell a ked­vezőtlen hatásokat. Az ed­digieknél is többet szüksé­ges tenniük az erdők faállo­mányának tervszerű védel­méért és gyarapításáért, ja­vítaniuk kell a kitermelés hatékonyságát; muszáj a gé­peket jobban kihasználni­uk, törekedni arra, hogy fel­dolgozó üzemeikből valóban piacképes áru kerüljön ki. Ahogyan Sás János osz­tályvezető elmondta, ezek­nek a feladatoknak eleget fog tenni 1983-ban a Dél­alföldi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság kollektívája. Erre az is garancia lehet, hogy a vállalat dolgozóinak többsége úgymond „kipró­bált harcos". Aligha van Magyarorszá­gon olyan ember, aki r\e is­merné a Médea fantáziane­vű kozmetikumcsaládot. Le­hetséges persze, még keve­sen tudják, hogy ezek a kijjőnq szerek..-Szegeden- ké— psöítrek, ja méghozzá J. olyan­E aostoha* körülmények kö­öt<tmarniY>őicét rrto itatjuk-'égy gazdag Vállalat el sem tud­na képzelni. Sokat beszélünk a szelle­mi tőke hatékonyságáról. Ez tulajdonképpen nem je­lent mást, mint azt, hogy valamennyi hasznosítható ötlet időben és gyorsan megvalósulják,1 • minél ol­csóbb megoldásokkal készül­jenek az ipari termékek. Az innovációról van szó. A szegedi Universál Ipa­ri Szövetkezet az elmúlt esztendőben' 245 millió fo­rintnyi termelési értéket ál­lított elő. — Hány dolgozójuk van? — kérdeztem Cselovszkí Jánosáétól, a szövetkezet főmérnökétől. — Vagyunk vagy másfél százan. — A jelek szerint nagyon szép eredményeket produ­kálnak. — Tudjuk, hogy talpon kell maradnunk a mai élet gazdasági versenyében. — Mire támaszkodnak? — Az egyik, hogy a leg­fontosabb tevékenységet, a gyártmányfejlesztést, senki ne sajátítsa ki magának. Nálunk valóban csapatmun­ka van. r— Bizonyítaná? — Mi sem könnyebb. A DDVT-alapanyagbál készült növényvédő szerek (az UNIFOSZ-család) és az UNITRON növényvédő sze­rek egyaránt bizonyították, hogy ezen a területen is ké­pesek vagyunk világszínvo­nalú termékeket előállítani. Azt csak megemlítem, hogy 1982-ben DDVT-alapanyagú termékekből 45 tonnányit exportáltunk "Vietnamba is. A cég igazából a kozme­tikumokról híres. — A Médea-család, az Ad­ria fürdőhab, a különféle körömlakkok, a Centrum áruházak részére készített A—Z kollekció, a Skála de­sodor, hajlakk és samphon mind kelendő cikk. mi i| tudjuk ezt. de a folyamatai gyártmányfejlesztésről ez után sem mondunk le. El évben például új fertőtlení­tő szerekkel jelentkezünk a piacon. — Termelési tervük? — 35 millióval szeret­nénk a tavalyi eredménvt túlszárnyalni. az erdőfoltokról, az útmenti rendezetlen fatelepítésekről, és emiatt az idén jobban igénybe kell venni a mező­Bővül a gázvezeték-hálózat Ha sorba álliíanák azokat a házakat amelvek évente a miíve falvaiban, városaiban épülnek, ciív-eev közepes talu kitelne belőle. A magánerős lakásépítést sokáig hátráltatta anyaghiány. Ma sem lehet meg mindig mindent kapni, de lényegesen javult a helyzet az utónbi években. Hozzájárult c' hez a szegedi téglagyár is. Tavaly 19 millió 60i) ezer tég­lát gyártott a inagancDíttctoknek gazdasági üzemek, állami gazdaságok. termelőszövet­kezetek fakészleteit. A kiter­melést elsősorban itt növe­lik. A fajösszetétel alig vál­tozik; az ipari fa piacának élénkülésével összefüggésben a tölgy, a bükk és a nyár kitermelésénél számolnak kisebb növekedéssel. A dél-alföldi vállalat több mint 917 millió forintnyi termelési értéket produkált 1982-ben. A vállalat nyere­sége több mint 90 millió volt. Az itteni erdőkből ki­termelt fa 59 és fél millió forintot hozott; pontosabban szólva ennyi értékű termé­ket adott el az erdőgazda­ság tőkés piacon. Mit terveznek erre az esz­tendőre ? A Dél-magyarországi Gáz­gyártó és Szolgáltato Valla­lat eredményes esztendőt mondhat magúénak, hiszen tavaly 11 ezer új fogyasztó­hoz vezették el a földgazt. A legtöbb új bekötést Sze­geden végezték. 2 ezer 830 otthonba jutott el szolgálta­tásuk. Természetesen ezek a számok csalókák is lehet­nek. mivel nem azt jelentik, hogy a peremterületeken bővült volna a gázszolgál­tatás, hanem azt, hogy a n3gy, városi lakásépítkezések (Szegeden az északi és a rókiusi lakónegyedek) sza­porodtak és hoztak újabb fogyasztókat. Örömmel nyugtázták viszont, hogy a korábban bekapcsolt Kiste­lek nagyközségben újabb utcákba és lakásokba jutott el a vezetékes gáz. Az is érdekes adat. hogy vajon mennyi földgázt ége­tünk el egyetlen esztendő folyatnán. Lehet, hogy a lai­kusoknak meglepő: tavaly 600 millió köbméter földgázt fogyasztottunk. Ez — mond­hatnánk úgy is -*- csak to­vábbítást jelentett a DÉGÁZ­nak. de ehhez sok mindenre szükség van. Vezetékekre, berendezésekre és más dol­gokra. A vállalat főmérnöke, Galambost István elmondta, hogy 1982-ben 260 kilomé­ter hosszúságú vezetéket építettek a környékünkben. A vezetékek kivétel nélkül műanyagból készültek. Eb­ben az új technikában és technológiában a DÉGAZ korábban is kezdeményező szerepet játszott. A mű­anyagcsövek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket: 32—320 milliméteres átmé­rőjű csövek mindenben meg­felelnek a követelményeknek. Ma már 800 kilométer hosz+ szúságban háló&zák be a vállalat által ellátott terü­letet. A terebélyesedő veze­tékrendszer eredményeként az új fogyasztók kövében •2600 magánlakást láttak el vezetékes gázzal. A pébé­fogyasztók száma is növeke­dett. Tavaly 4 millió palac­kot töltöttek újra a gázmü­vek szakemberei. Az idei esztendőben is to­vább fejlődik a gázszolgál­tatás. Üjabb 10 ezer fogyasz­tóhoz szeretnék eljuttatni ezt a „kényelmes" energiát. A legtöbben idén is Szegeden kaphatnak földgázt, s ebben a lakásépítkezések játsszák a főszerepet. Galambosi Ist­ván elmondta, hogy 1983-ban újabb 300 kilométer hosszú­ságú vezetéket építenek a Dél-Alföld három megyéjé­ben. Ügy tervezik, hogy 2 ezer 700 lakásba vezetik be a" földgázt ebben az évben. x

Next

/
Thumbnails
Contents