Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
Kedd, 1983, január 11. 3 Közlekedési fejlesztő vállalat alakult Á közlekedési és szállítási vállalatok magasabb színvonalú gazdálkodásának elősegítésére Transinnov néven közlekedési műszaki fejlesztő leányvállalatot alapított a Közlekedéstudományi Intézet. A leányvállalat a közlekedési szervezetek és vállalatok sajátosságait figyelembe véve. azok érdekeit szolgálva vállalkozik műszaki, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására egyebek között a járműtechnika, a járműfenntartás, az energetika és az elektronika területein. Tevékenységi körébe számos műszaki szolgáltatás tartozik; így például készülékek. eszközök, módszerek, berendezések fejlesztése, illetve gyártása, újdonságok kikísérletezése. Elvállalják licencek, technológiák adaptálását. berendezkednek tervezésre, szervezésre, műszaki és minőségi ellenőrzésre, továbbá szakoktatásra, valamint információs rendszerek kialakítására. A minél magasabb színvonalú szolgáltatást a tudományos kutatásban és fejlesztésben, valamint műszaki megoldásak kivitelezésében nagy jártasságot szerzett, korábban közlekedési kutató intézeteknél dolgozó szakembergárda. s megfelelő technikai háttér biztosítja. Alap és innováció Gazdasági körkép Mindenki az eddiginél okosabban szeretne gazdálkodni. Valamennyi vállalatnak az a célia. hogv fokozza részvételét a külgazdasági egyensúly iavításában. A termelésnek 2 százalékkal kell bővülnie. Gazdasági, körképünkben olvan példákat mutatunk be. melvekre a megvei pártbizottság állásfoglalásának következő passzusa vonatkozik: ,A szűkebb anvagi lehetőségeket célirányosabban használják fel az exportárualapok bővítésére, az anvag. és energiagazdálkodást ésszerűsítő, illetve importot kiváltó fejlesztésekre." Meddig nőnek a fák? Család talál ki családot Fórumok, barátsági napok Az NDK-centrum terveiről Gazdag programot tervezett ez evre is az NDK Kulturális és Tájékoztató Központja. Miként Erwin Skeib igazgató helión a sajtó képviselőinek elmondta, rendezvénysorozaton emlékeznek meg Marx Károly születésének 16 5. évfordulójáról. Márciustól novemberig művészét! és irodalomtudományi előadásokat, zenés műsorokat, kiállítást rendeznek az NDK-ból meghívott előadók, művészek közreműködésével. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel és a berlini közgazdasági fok .olaval közösen tudományos fórumot tartanak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a Marxról elnevezett szocialista brigádok és más USzIásségek együttes rendezvényein ismertetik Marx tanításai naiv megvalósulását. Tolna megyében barátsági héten ápolják, fejlesztik a Karl-Marx-Stadt megyéhez fűződő testvén kapcsolatokat. A Némettanárők Nemzetközi Szövetsége VII. kongresszusához kapcsolódva a többi közt klubbeszélgetéseket szerveznek a német nyelv tanításáról, s helyet adnak az írók az NDK képzőiművészetében kiállításnak. A német lektorátussal közösen a központban, Pápán és Komárumban eseménysorozaton emlékeznek 'Luther Mártonra születésének 500. évfordulója alkalmából. A központ az idén is részt vesz az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront béke és barátság rendezvényein. Bács-Kiskun. Baranya, Csongrád, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Tolna, Vas megyeben barátsági napokon ismertetik az NDK fejlődését. hozzájárulását a világ békéjének védelméhez, A továbbiakban is céljuk: elősegíteni a kortárs német irodalom, művészet megismertetését. a német nyelv elsajátítását. Támogatják az NDK- és a magyar partnerüzemek — például a GanzMAVAG és a Lew Hennrngsdorf-i üzem — munkaközösségeinek tapasztalatcseréjét is. Minden hónapban rendeznek egy-egy kiállítást. A központ tavalyi tevékenységéről szólva az igazgató elmondta: csaknem 700 előadáson, zenei és irodalmi esten, filmvetítésen, barátsági napokon 82 ezren vettek részt Több mint 93 ezren kölcsönöztek könyvet és filmet. Tizenkilencmillió tégla A nemzetközi fapiacon és számos terméknél- itthon is kedvezőtlenek az értékesítési lehetőségek, mindez meghatározza az erdőgazdálkodás és az úgynevezett elsődleges faipar idei terveit. A VI. ötéves tervben előirányzottnál mérsékeltebb ütemű fejlődéssel számolnak, az elmúlt évihez képest 3—3,5 százalékkal emelik a termelés értékét. Az elmúlt két évben kialakult piaci helyzetben ez a visszafogottabb tervezés látszik indokoltnak. Idén a hazai erdörészeken 21,5 ezer hektárt újítanak fel, ebből legtöbbet az erdőgazdaságokban. s emellett jelentős területeket — 7500 hektárt — a termelőszövetkezeti erdők területén. Az erdőfenntartási alap kellő pénzügyi fedezetet biztosít a munkák elvégzéséhez. A cél az, hogy a kitermelt erdők helyére gyorsan növő és nagy termőképességű, továbbá jó minőséget adó faállomány kerüljön. Űj erdősítési eljárások bevezetését tervezik, és a gépesítés fokozásával javítják a hatékonyságot. Az élő munkát a lejtős területeken is mindinkább gépekre bízzák. Az új erdők telepítéséhez a pénzügyi források egyelőre szűkösek. A munkákat támogató célcsoportos beruházási kedvezmén^líéf" páJj/m-I zat útján nyerhetik él dakágók. Ázók"' áz1 "'tfzertiék' számíthatnak kedvező elbírálásra, akik a kivitelezésben nagyobb saját terhet vállalnak, és erdősítésre szánt területeik alkalmasabbak a tervezett fejlesztésre, továbbá szakember-ellátottságuk és műszaki felkészültségük is jobb. Az elmúlt időszakban az energiahordozók drágulása és a takarékossági intézkedések nyomán nőtt a tűzifa iránti kereslet. Keresetté váltak a korábban nehezen értékesíthető, gyengébb minőségű faanyagok is, jól eladható a más célra kevésbé értékes fakészlet, s ez jó le-' hetőségeket kínál az üzeImeknek 1983-ban is. Az elmúlt évhez képest | az idén 1.5 százalékkal növekszik a fakitermelés, ami az egy évvel korábbinál valamivel szerényebb előirányzat. Az erdőgazdaságok változatlan mennyiségű fát termelnek ki. ellenben kevesebb fa kerül majd ki a nem erdőjellegű fás területekről. A fűrészipari termékek iránt csökkent a kereslet. Az export árai is mérséklődnek a tavalyi értékekhez viszonyítva. A gazdasági szabályozók hatásai is kedvezőtlenül érintik a vállalatot, hiszen a nyereségből nagyobb összeget vonnak el. Tavaly 2 százalékkal fogyott a DEFAG-nál a létszám. A bérszínvonal 7 százalékkal növekedett. 1983-ban nem tervezik teljesítményük növelését. A piaci igények kielégítése, a termékszerkezet javítása a céljuk úgy, hogy minden tőlük kikerülő árucikk megfeleljen az egyre szigorúbb követelményeknek. Ügy tervezik, termelési értékük 902 millió forint lesz, tőkés exportra 53 millió forint értékű árut adnak el, a vállalati nyereség pedig körülbelül 62 milliónyi. Dolgozóik .bérét ebben az esztendőben valószínűleg 2,7 százalékkal tudják növelni, a rendelkezésre álló összeget" azonban differenciáltan Az acrosolos flakonok töltősora a szövetkezet telephelyén 1 öondölha-R -á - rírimkakörüte mények javítására is: erre 23 millió forintot áldoznak ebben a gazdasági évben. A vállalat vezetői felmérték, parírozniuk kell a kedvezőtlen hatásokat. Az eddigieknél is többet szükséges tenniük az erdők faállományának tervszerű védelméért és gyarapításáért, javítaniuk kell a kitermelés hatékonyságát; muszáj a gépeket jobban kihasználniuk, törekedni arra, hogy feldolgozó üzemeikből valóban piacképes áru kerüljön ki. Ahogyan Sás János osztályvezető elmondta, ezeknek a feladatoknak eleget fog tenni 1983-ban a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kollektívája. Erre az is garancia lehet, hogy a vállalat dolgozóinak többsége úgymond „kipróbált harcos". Aligha van Magyarországon olyan ember, aki r\e ismerné a Médea fantázianevű kozmetikumcsaládot. Lehetséges persze, még kevesen tudják, hogy ezek a kijjőnq szerek..-Szegeden- ké— psöítrek, ja méghozzá J. olyanE aostoha* körülmények kööt<tmarniY>őicét rrto itatjuk-'égy gazdag Vállalat el sem tudna képzelni. Sokat beszélünk a szellemi tőke hatékonyságáról. Ez tulajdonképpen nem jelent mást, mint azt, hogy valamennyi hasznosítható ötlet időben és gyorsan megvalósulják,1 • minél olcsóbb megoldásokkal készüljenek az ipari termékek. Az innovációról van szó. A szegedi Universál Ipari Szövetkezet az elmúlt esztendőben' 245 millió forintnyi termelési értéket állított elő. — Hány dolgozójuk van? — kérdeztem Cselovszkí Jánosáétól, a szövetkezet főmérnökétől. — Vagyunk vagy másfél százan. — A jelek szerint nagyon szép eredményeket produkálnak. — Tudjuk, hogy talpon kell maradnunk a mai élet gazdasági versenyében. — Mire támaszkodnak? — Az egyik, hogy a legfontosabb tevékenységet, a gyártmányfejlesztést, senki ne sajátítsa ki magának. Nálunk valóban csapatmunka van. r— Bizonyítaná? — Mi sem könnyebb. A DDVT-alapanyagbál készült növényvédő szerek (az UNIFOSZ-család) és az UNITRON növényvédő szerek egyaránt bizonyították, hogy ezen a területen is képesek vagyunk világszínvonalú termékeket előállítani. Azt csak megemlítem, hogy 1982-ben DDVT-alapanyagú termékekből 45 tonnányit exportáltunk "Vietnamba is. A cég igazából a kozmetikumokról híres. — A Médea-család, az Adria fürdőhab, a különféle körömlakkok, a Centrum áruházak részére készített A—Z kollekció, a Skála desodor, hajlakk és samphon mind kelendő cikk. mi i| tudjuk ezt. de a folyamatai gyártmányfejlesztésről ez után sem mondunk le. El évben például új fertőtlenítő szerekkel jelentkezünk a piacon. — Termelési tervük? — 35 millióval szeretnénk a tavalyi eredménvt túlszárnyalni. az erdőfoltokról, az útmenti rendezetlen fatelepítésekről, és emiatt az idén jobban igénybe kell venni a mezőBővül a gázvezeték-hálózat Ha sorba álliíanák azokat a házakat amelvek évente a miíve falvaiban, városaiban épülnek, ciív-eev közepes talu kitelne belőle. A magánerős lakásépítést sokáig hátráltatta anyaghiány. Ma sem lehet meg mindig mindent kapni, de lényegesen javult a helyzet az utónbi években. Hozzájárult c' hez a szegedi téglagyár is. Tavaly 19 millió 60i) ezer téglát gyártott a inagancDíttctoknek gazdasági üzemek, állami gazdaságok. termelőszövetkezetek fakészleteit. A kitermelést elsősorban itt növelik. A fajösszetétel alig változik; az ipari fa piacának élénkülésével összefüggésben a tölgy, a bükk és a nyár kitermelésénél számolnak kisebb növekedéssel. A dél-alföldi vállalat több mint 917 millió forintnyi termelési értéket produkált 1982-ben. A vállalat nyeresége több mint 90 millió volt. Az itteni erdőkből kitermelt fa 59 és fél millió forintot hozott; pontosabban szólva ennyi értékű terméket adott el az erdőgazdaság tőkés piacon. Mit terveznek erre az esztendőre ? A Dél-magyarországi Gázgyártó és Szolgáltato Vallalat eredményes esztendőt mondhat magúénak, hiszen tavaly 11 ezer új fogyasztóhoz vezették el a földgazt. A legtöbb új bekötést Szegeden végezték. 2 ezer 830 otthonba jutott el szolgáltatásuk. Természetesen ezek a számok csalókák is lehetnek. mivel nem azt jelentik, hogy a peremterületeken bővült volna a gázszolgáltatás, hanem azt, hogy a n3gy, városi lakásépítkezések (Szegeden az északi és a rókiusi lakónegyedek) szaporodtak és hoztak újabb fogyasztókat. Örömmel nyugtázták viszont, hogy a korábban bekapcsolt Kistelek nagyközségben újabb utcákba és lakásokba jutott el a vezetékes gáz. Az is érdekes adat. hogy vajon mennyi földgázt égetünk el egyetlen esztendő folyatnán. Lehet, hogy a laikusoknak meglepő: tavaly 600 millió köbméter földgázt fogyasztottunk. Ez — mondhatnánk úgy is -*- csak továbbítást jelentett a DÉGÁZnak. de ehhez sok mindenre szükség van. Vezetékekre, berendezésekre és más dolgokra. A vállalat főmérnöke, Galambost István elmondta, hogy 1982-ben 260 kilométer hosszúságú vezetéket építettek a környékünkben. A vezetékek kivétel nélkül műanyagból készültek. Ebben az új technikában és technológiában a DÉGAZ korábban is kezdeményező szerepet játszott. A műanyagcsövek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket: 32—320 milliméteres átmérőjű csövek mindenben megfelelnek a követelményeknek. Ma már 800 kilométer hosz+ szúságban háló&zák be a vállalat által ellátott területet. A terebélyesedő vezetékrendszer eredményeként az új fogyasztók kövében •2600 magánlakást láttak el vezetékes gázzal. A pébéfogyasztók száma is növekedett. Tavaly 4 millió palackot töltöttek újra a gázmüvek szakemberei. Az idei esztendőben is tovább fejlődik a gázszolgáltatás. Üjabb 10 ezer fogyasztóhoz szeretnék eljuttatni ezt a „kényelmes" energiát. A legtöbben idén is Szegeden kaphatnak földgázt, s ebben a lakásépítkezések játsszák a főszerepet. Galambosi István elmondta, hogy 1983-ban újabb 300 kilométer hosszúságú vezetéket építenek a Dél-Alföld három megyéjében. Ügy tervezik, hogy 2 ezer 700 lakásba vezetik be a" földgázt ebben az évben. x