Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

X Vasárnap, Í983. január 30. Fiataloknak — szabad időben Könyv, zen Amikor az ötnapos mun­kahét általánossá vált. egyik nem is titkolt várakozás az volt: a megnövekedett sza­bad időben majd nagyobb tere lesz a közművelődés­nek A szabad idő kulturált eltöltését szolgáló intézmé­nyekben ezért szombaton is várják a látogatókat. Sót. az eredeti várakozás szerint éppen a hétvégi szabad na­pon kellene tömve lenniük a könyvtáraknak, kiállítási termeknek, kultúrközpon­toknak. Tegnap városunk if­júsági könyvtárában kérdez­tük meg Tóth Ferencnét és Simon Mihályt: különbö­zik-e a szombati forgalom a hétköznapitól. — Jó közepes hétköznapi látogatottságnak felel meg a szombati. A hétköznapi csú­csokat különben nem éri el a szombat délutáni forga­lom. — Érdemes azért nyitva tartani ? — Mindenképpen. Aki ná­lunk akarja eltölteni az ide­jét. annak rendelkezésére ál­lunk. Népszerű a könyvtá­runk, ez nemcsak a mi sze­rénytelennek tűnő vélemé­nyünk. hanem a statisztikák is bizonyítják. Sőt, statiszti­ka sem szükséges: néha anv­nyian vagyunk, hogy alig férünk. — Mit nyújtanak az ol­vasóknak? — 62 folyóirat jár hoz­zánk. a zöme művészeti szaklap, de a napilapokat is lehet itt böngészni Nálunk — más könyvtáraktól elté­rően művészeti könyveket, albumokat is lehet kölcsö­nözni. Ez a könyvtár profil­jából következik. — Másutt rffiérf nem le­hét ilyeneket kölcsönözni?, — Feltehetően azért, mert ezek értékes, több száz fo­rintot érő müvek, és féltik őket. Különösen az idegen nyelvű, külföldi kiadványok kerülnek sokba a könyvtár­nak. Ha kikölcsönzik őket, gyorsabban rongálódnak. — Maguk nem * féltik őket? Az innen kikölcsön­zött kiadványok is nyilván gyorsabban használódnak, mintha csak a könyvtárban lehetne kézbe venni őket. — Ahogy tudjuk, védjük őket Fóliázzuk, ha szűkééig van rá. újraköttetjük. Egyéb­ként az a tapasztalatunk, hegy az olvasók szándéko­san nem rongálják a köny­veket. csak a természetes elhasználódás látszik meg rajtuk, az viszont mindén könyvön meglátszik, amit forgatnak az emberek. A kö :yvtár előterében grafikai kiállítás — A Tömörkény gimnázi­ummal szoros kapcsolatot építettünk ki. Először a ze­nei, majd a képzőművészeti részlegnek is állandó ven­degei lettek a gimnázium tanulói. Decemberben már volt itt egv másik kiállítás, amatőr művészeké. Most oe­dig a Tömörkény g mnázium tanulóinak munkáit mutat­juk be. — Van rá lehetőség, hogv a jövőben mások is kiállít­hassák itt alkotásaikat? — Bizonyos korlátokkal — igen. Először is: a helyünk kevés. Ezért csal: kamara­kiállításokat lehet rendezni. A másik: csak valami mó­don zsűrizett alkotások mu­tathatók be. Mi itt könyv­tárosok vagyunk, nem kéo­zőművészeti szakemberek. Következésképpen a művé-' szeti színvonalat önmagunk­ban nem tudjuk garantálni. Ezért olyan alkotásokat fo­gadunk el, amelyeket vagy a múzeum művészeti szak­értői, vagy például a Tö­mörkény gimnázium művész tanárai megtekintettek és bemutatásra érdemesnek tartanak. — Amatőr képzőművészek éppen amiatt panaszkodnak gyakran, hogy nincs olyan Fiatalok a könyvtárban fórum, amely nekik módot adna alkotásaik bemutatá­sára. Olykor a kiválasztás szempontjait is megkérdő­jelezik. magyarán: panasz­kodnak a zsűrire. Nem vál­hatna-e a kezdők fórumává az itteni kamarakiállítási lehetőség? — Válhatna és válhat is. Bizonyos művészi színvonal azonban minimális követel­mény. különben a dilettán­sok fórumává válnának tár­lataink. Ami még az itteni minigalériát illeti: a kiállí­tónak magának kel] gondos­kodnia a rendezésről. Szöget verni, képet lógatni termé­szetesen segítünk, de ez el­sősorban könyvtár, és csak mellékeden kiállítóterem. — Van törzsközönségük? — Van. Az olvasók több mint' felé középiskolás körű, mintegy 30 százaléka egye­temista vagy főiskolás. So­kan vannak, akik már a hetvenes években, az átala­kítás előtt is rendszeres lá­togatói voltak a • könyvtár­nak. Amikor újra megnyílt ez a helyiség, örömmel jöt­tek vissza. Azt mondják, meghittebb ez a könyvtár a Somogyinál; ott fent túl sok „ellenőrző ponton" kell át­haladnia az olvasónak, lép­csőt mászni, körülménye­sebb, mint egyszerűen be­lépni az utcáról. — Mennyi időt tölt itt egy-egy olvasó? — Változó. Sokan jönnek be lemezt hallgatni. Régeb­ben a nagy könyvtárban le­hetett komoly zenét hall­gatni. De ott az is körülmé­nyesebb volt. Itt zömében komoly zenei lemezeink vannak, de tartunk könnyű zenét is. Lehet lemezt is kölcsönözni. Van olyan ven­dégünk. aki megveszi a sa­ját pénzén a lemezt — hoz­zánk a megrendelés után hosszú időre érkeznek meg az újak —. b?JÖn*Midé''"KáTltt gathj. s hagyja, hogy mások ORV — Mit várnak a Dóm téri új épületbe költözéstől? — Ott jóval szebb, na­gyobb. jobb hely lesz. De egy picit tartunk is tőle; esetleg ez a meghitt hangu­lat megszűnik. T. I. Diplomaosztás Vásárhelyen Az Állatorvostudományi Egyelem Állategészségügyi Főiskolai Karán Hódmező­vásárhelyen tegnap, szomba­ton délelőtt diplomaosztó ünnepséget tartottak. Dr. Facsar Imre főiskolai tanár, igazgató, állathigiéniai szakos üzemmérnöki diplo­mát adott át a tanulmányait levelező tagozaton most be­fejezett huszonegy hallgató­nak. Valamennyien már évek óta állattenyésztő üzemmér­nökként dolgoznak ország­szerte mezőgazdasági nagy­üzemekben, és most már két diplomával rendelkeznek. Az újabb üzemmérnöki ké­pesítés lehetőséget nyújt szá­mukra, hogy a szakosított telepeken a termelés irányí­tása mellett állategészség­ügyi feladatokat is ellássa­nak, különösen ott. ahol élelmiszer-a Lapanyagok elő­állításával is foglalkoznak. Korunk és Madách Madách Imre születésének százhatvanadik, s a Tragédia bemutatásának századik év­fordulója alkalmából tudó­sok, oktatási és közművelő­dési szakemberek részvételé­vel országos tudományos ta­nácskozást rendeztek szom­baton Salgótarjánban. A konferencia előadói elsősor­ban az író munkájának a ma kultúrájában is jelenlevő elevenen ható értékeivel fog­lalkoztak. Mezei József tan­székvezető egyetemi tanár rámutatott: a madáchi élet­mű máig érvényes gondolati­művészi aktualitásának egyik forrása, hogy a költő egy volt századával, de gondol­kodása ' megelőzte azt. Kora és minden korok emberéhez szólva szenvedélyesen kutat­ta: oly magasztos eszmék kufárok kezén miként seké­lyesedhetnek el. A rombolás, az elsilányosodás ellenébe Madách az éle* törvényeit állítja. • r lene es Az első pszichiátriai kongresszus után Hétköznapok Jelképes üzenet? Hány. de hányféle mód­ja van annak, hogv érzé­seinket, gondolatainkat, szándékunkat mások tud­tára adjuk! Nem, nem­csak a szóra gondolok, nem a fintorokra, moso­lyokra. kézmozdulatokra! Még csak nem is a gyö­nyörű sze; etet jelképre, a virágra. Tárházunk kimeríthe­tetlen. s olykor a legvárat­lanabb pillanatokban is el­kapunk egv-egv efféle üzenetet Mert minek ve­i t»ve a ttázia.ssronv. ha tör­ténetesen túróscsuszát fő­zendő. beleüntj a zacskó­ból a tésztát a forró vízbe és kavargatis közben fé­mes. görgeteg hang üti meg a fülét. Merthogy 1 eleddig nem szoktuk meg. hogy éhünkben még a I vasszöget is . . . Halászni kezdi a címzett a furcsa üzenetet. „Valami gömb alakú fém. az egyszer szent" — gondolja, mert lehetetlen nyakon csípni. Föladja a próbálkozást, hát fő az a valami együtt a tésztával és buzgón kocogtatia a fa­zék falát. A következő „menetben" aztán végre fönnakad a szűrőn. Na mi? Egy csilligó-villogó fémgolyó. Jelképes üze­net? A háziasszony elő­ször elneveti magát a gondolatra. aztán színt változtat: mi történik, ha nem veszi észre, ha a Rverek véletlenül lenye­li? Föltételezhető. hogv a golyó nem szánt szándék­kal került a tésztába. Sőt az is valószínű, hogy az nem egy jelképet hordozó fajta volt, csupán egy csa­págygolyó. Persze, megsé­rülni ettől is lehet. Más. Mit tanultunk meg a. sokat szajkózott hirde­tésből, mit vásároljunk hétvégén? Bontott csirkét, bontott csirkét! Olykor meglesszük. minden bizo­dalmunk benne, hogy a belsőségek már nincse­nek benne. Illetve az ehe­tők külön kis nylon zacs­kóban. Azért bontott, hogv a sokszoros szereposztást játszó, emancipált nő drá­ga idejét, energiáját meg­takarítandó. kedvesked­jék neki valamivel az ipar.' Olykor azonban megkeseredik a szánkban ez a ..kedvesség". Mert ha csak kimossa az asz­szonyember a csirke bel­sejét, anélkül, hogy bele­kukucskálna az alvégen, bizonv megjárhatja Az egybensülő csibe zöldül­ni kezd. miközben átitatja az egész pecsenvét az át­ható kesernyés íz . .. Nem akarok rosszmájú lenni, de a7 efféle epés ..üzeneteket" legjobb len­ne visszaküldeni a feladó­hoz. Csak akkor hová len­ne a macska váratlan va­sárnapi csemegéje? Ki a gyámolítandó ? Testes, csupaerő asz­szonyság fúródik föl a buszra. megelőzve egv csenevész kisdiákot, aki pusztán hátitáskája súlyá­tól is meginog, hát még ha lökik. Szerencsére el­kapja a mögötte álló föl­nőtt. és fölsegíti a jármű­re. Ott parázs vita kereke­dik. Az ősz asszonyság hajtja a magáét! mond­ván, nem tanítják meg ezeket a kölyköket udva­riasságra, mit tudják ezek. hogv az idősebbeké az el­sőbbség! Nem hogv nem engedik előre az embert, még le is ülnek, ahelyett, hogy átadnák a helvet a magafajta öregasszonynak. Szegény gyerek csak pislog riadtan a sapkája alól, védelmet remél vala­honnan Sírásra görbül a szája, mamájára gondol, meg sokat dicsért önálló­ságára. arra. kell-° neki „nagyfiúnak" lennie, megéri-e? Amíg ..kicsi" volt. az úton el sem en­gedte a mama kezét, most meg itt idegen em­berek szidják, lökdösik . . . Eevszercsak megsimítja valaki a fejét, jó szót is szól hozzá, s azt mondia az asszonyságnak: „Kis­gyerek ez még. miért bántja? Csak most kezdi elengedni az anyja szok­nyáját ..." Igaza van. A kisgyere­kekre is vigyáznunk kell, mindannyiunknak, aki föl­nőtt. aki tapasztaltabb és biztosabban áll a lábán mint ők. Chikán Ágnes A közelmúltban tartotta el­ső kongresszusát az 1930-ban alakult Magyar Pszichiátriai Társaság. Lehetetlen vállal­kozás lenne a háromnapos tanácskozás körülbelül 200 előadásában elhangzott té­máknak még csak érintőle­ges ismerte ése is. Ezért csak arra kérhettem dr. Szilárd János egyetemi tanárt, a tár­saság főtitkárát, vázlatosan ismertesse, miről volt szó a magyar pszichiáterek első 1 nagyszabású találkozóján. — Nemcsak Magyarorszá­gon. de világviszonylatban is jellemző, hogy a pszichiáte­rek két láborra oszlanak. Az egyik csoport az úgynevezett organikus vagy biológiai pszi­chiátria híve. Azt vallják, hogy a pszichés betegségek többségének testi kiváltó oka van. A másik irányzat — a szociálpszichiátria hívei — szerint az emberi környezeti tényezők okozzák a betegsé­geket. A tanácskozáson kiéle­ződött-e a két tábor, irány­zat harca? — Megszólaltak a végletek itt is. Volt olyan előadó, aki azt mondta, hogy a pszicho­analízis meghalt, a jövő csak a biológiai pszichiátriáé. A másik végletes megnyilvánu­lás szerint a biológiai pszi­chiátriának járt le a kora, többek között azért is, mert hiányoznak a kutatásokhoz szükséges műszerek. A kon­ferencia már a három fő té­ma megválasztásával is tö­rekedett arra. hogy mindkét irányzat képviselői szót kap­janak. Hiszen az első nagy témakör a betegségek társa­dalmi hátterével foglalkozott, míg a második a biológiai kutatások eredményeivel. Rendkívül fontos ugyanis a betegek érdekében, hogy mi­hamarabb olyan egységes szemlélet alakuljon ki. amely a biológiai és szociológiai okokat egyaránt figyelembe veszi.- Véleményem szerint egyik irányzat sem létezhet a másik nélkül, hiszen a bio­lógiai tényezőknek, okoknak és vizsgálati módszereknek rendkívül fontos szerepe van a kórképek kialakulásában, felismerésében és a kezelés­ben. Ugyanakkor sohasem lehet figyelmen kívül hagyni a különböző környezeti ha­tásokat a lelki betegségek létrejötténél. — Ahogyan említette, az első nagy témakör volt: a pszichiátria és a mentál­higiéné kapcsolata. Sokak számára ismeretlen ez utóbbi kifejezés. — A mentálhigiéné a lelki folyamatok kóros elváltozá­sának a megelőzését jelenti. Vannak olyan betegségek — mint például a skizofrénia —. amik mai tudásunk alap­ján nem előzhetők meg. A mentálhigiéné azokban az esetekban érvényes szakszó, amikor a pszichés elváltozá­sok az emberi együttélés konfliktusaiból származnak, illetőleg ezzel összefüggnek. Ebből következően a lelki be­tegségek létrejöttének meg­akadályozása mésszé túlmegy az orvosi tevékenységen. A megelőzésben szerepe van az iskolának, a munkahelynek, a házassági tanácsadónak, a szülők nevelési módszerének, a különböző nemzedékek egymáshoz való viszonyának .— de sorolhatnám vég nél­kül tovább —, egyszóval minden emberre ható ténye­zőnek. A kongresszuson pél­dául egy rendkívül érdekes vizsgálat tapasztalatait is­mertették. aminek a lényege a következő. A sok évtize­dekkel ezelőtti üldöztetése­ken. deportálásokon átesettek utódaira — több generáción keresztül is — személyiség­torzítóan hat és beilleszkedé­süket zavarja a problémák elhallgatása. Ezeknek az em­bereknek utódai számos el­lentmondást hordoznak ön­magukban, ami miatt konf­liktushelyzetekbe kerülnek, s lelki betegek lesznek. Ez sem tisztán pszichiátriai problé­ma, hanem elsősorban társa­dalmi. A mentálhigiéné má­sodik „lépcsőfokán lép csak be" az orvos, a pszichiáter, aki már a megbetegedett em­berrel találkozik. A pszichiá­ter feladata a kezelés és a betegség krónikussá válásá­nak megakadályozása. Az el­mondottakból talán kiderült, hogy — a köztudatban még oly kevésbé ismert fogalom — a mentálhigiéné, a pszi­chés betegségek megelőzése nem a pszichiátria, hanem az egész társadalom. minden egyes ember feladata, köte­lessége. — A biológiai pszichiátria képviselői milyen eredmé­nyekről számolhattak be a tanácskozáson? — Lassan, de gyűlnek a kísérleti-vizsgálati adatok, s egyre több — eddig isme­retlen okú — betegség eseté­ben ma már megfoghatók a jellegzetes szervi elváltozó sok. Például számos vizsgá­lati tény bizonyítja, hogy az idegrendszeren belül találha­tó anyagok összetételének és arányának jellegzetes válto­zása, valamint bizonyos anyagcsere-elváltozások az okozói, de legalábbis pontos kísérői á hangulati élet szá­mos zavarának. Az ilyen fel­ismerések nyilvánvalóan a gyógyszeres kezelés eredmé­nyességét segítik. Sok-sok évig problémát jelentett a pszichiátereknek, hogy bizo­nyos gyógyszer az egyik em­ber esetében kiválóan hatott, a másik betegnél viszont nem segített. Ma már az eltérő egyéni sajátosságok törvény­szerűségeinek ismeretében sokkal pontosabban tudjuk alkalmazni a gyógyszeres ke­zelést. A biológiai pszichiátria egyik új kutatási területe a pszichés működések és a bel­ső elválasztású mtt-igyek kö­zötti összefüggés vizsgálata. A hornionjcllégű gyógyszeres kezelések előtt — egyes pszi­chés betegségeknél — nagy jövő áll, de sajnos, ma még ezek kísérleti szakaszban vannak. — A tanácskozás harmadik nagy témája a sürgősségi el­látás kérdése volt. Mit je­lent ez a pszichés betegségek esetében? — Vannak testi értelem­ben vett sürgősségi esetek. Egyes pszichiátriai betegsé­geknél testi jelek mutatják az azonnali orvosi beavatko­zás szükségességét. Például az úgynevezett alkoholos de­lírium esetén az anyagcsere összeomlása sürgős és nehéz életmentő feladat. Más a helyzet a pszichés értelem­ben vett sürgősségi esetek­nél. amikor látható betegség­tünetek vagy testi elváltozá­sok nincsenek. Szaknyelven ezt krízisállapotnak hívják. Olyan váratlan konfliktus­helyzet ez, amikor az ember önmaga nem képes megol­dani egy adott problémát. Krizisáíiapoíban az ember lelke nagyon fogékony. S az ilyen helyzetben levő bete­gen az tud sürgősen és hat­hatósan segíteni, aki először találkozik vele. a közvetlen környezetében élő emberek; a családja, a szomszédja, a munkatársa. De sajnos, a pszichológiai kulturáltság nem áll olyan fokon, hogy az esyik ember észrevegye a másik ember lelki összeom­lását, segél vkiáliását. Mint ahogyan a körzeti orvos és más szakorvos SUTI veszi ezt észre minden esetben. A sür­gősségi beavatkozások dön­tően nagy részét az alapel­látás orvosai végzik. Az egészségügynek is van tenni­valója a sürgősségi ellátás területén. De a társadalom­nak is hiszen csak a pszi­chológiai kulturáltság javu­lása segíthet csökkenteni a pszichés betegségek nagyság­rendjét és az ezekből adódó katasztrófád számát. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents