Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

%0 VtLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 23. szám 1983. január 28., péntek Ára: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZ O TTSÁGÁNAK LAP j A Sarlós István látogatása Szegeden Megbeszélés a megyei pártbizottságon Eszmecsere a gabonatermesztésről — Politikai aktívaülés Dr. Komócsin Mihály köszönti Sarlós Istvánt Tegnap, csütörtökön Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese megyénkbe látogatott A reggeli órákban Szegeden, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának székházában dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság elsó titkára fogadta. A megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizottság titkárai, Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és Kalas László, a KB munkatársa. Dr. Komócsin Mihály beszámolt a XII. kongresszus és az 1980-as megyei pártértekezlet óta végzett munkáról. s tájékoztatta a vendéget a megye társadalmi, gazdasági, kulturális és pártéletének helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a feszültebb nemzetközi helyzet. az ismert gazdasági gondjaink ellenére a megye lakosságának politikai hangulata összességében jó, a közélet és politikai aktivitás kielégítő, és tenni akarás tapasztalható a dolgozó emberek körében. A megyében eddig megtartott pártnapok Is ezt bizonyítják. A megyei pártbizottság az elmúlt években áttekintetteaz egyes társadalmi osztályok és rétegek helyzetét, és megállapította, hogy a társadalmi mobilitás csökkent. Bizonyos visszaáramlás tapasztalható a mezőgazdaságba olyan módon, hogy az ott munkát keresők nem mezőgazdasági, hanem ipari és szolgáltató jellegű tevékenységet folytatnak. A kisiparosoknál, kiskereskedőknél némi létszámnövekedés észlelhető. Az új kisvállalkozási formák pozitív hatása még kevéssé érezhető a gazdasági életben. Helyenként találkozhatunk a kispolgári tendenciák élénkülésével, a jogszabályok megsértésével. A közrend, közbiztonság megfelelő a megyében. Az ipari termelés üteme lassult az elmúlt években, egyidejűleg tavaly a mezőgazdasági termelés az országos átlagot meghaladóan 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági üzemekben a föidkihasználtság javult, kevesebb volt a parlagterület, s az eszközkihasználtság is hatékony. A megye az exportra való termelés tekintetében jelentős eredményeket ért el, bár az 1982-es exportcélokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. % . ^^g 1 A vendég a GKI üvegházában megtekinti a nemesítőni unkát Ilii >.•?. Enyedi Zoltán felvételei A politikai aktívaiilés résztvevői Megyénkben az energiaracionalizálási programok realizálásában nagy eredmények születtek, s az anyagtakarékosságban is jó kezdeményezésekre került sor. A lakosság életkörülményei javultak az elmúlt években. Az aktív keresők jövedelme az elmúlt három évben 20 százalékkal nőtt. ezenkívül azonban jelentős a másodlagos jövedelmek aránya, mert a megyében az aktív népesség mintegy (Folytatás a 2. oldalon.) ' Jól telelnek a növények A hótakaró hiányát az enyhe idő miatt nem sinylik meg az őszi vetések. Amint az Országos Meteorológiai Intézet agrometeorológiai szolgálatánál elmondták: a növények jói telelnek. Mivel csupán kisebb lehűlések voltak az elmúlt hetekben, ezek nem károsították a növényeket, nagyobb veszélyt csupán a mínusz 10 fok alatti hidegek okoznának. Az előrejelzés szerint tovább foly-' tatódik az évszakhoz képest enyhe idő. A napsütés azonban némiképp csökken, megnövekszik a felhőzet, amely kisebb esőket, havazást hozhat Budapesten lesz Nemzetközi faluszociológiai kongresszus Az Európai Faluszociológiai Társaság július végén Budapesten tartja XII. kongresszusát. A társasághoz 42 ország tartozik, de — elnevezése ellenére — tagja az Egyesült Államok, Kanada, Egyiptom, Ghana, Brazília, Argentína, Mexikó, Üj-Zéland és Ausztrália is. A nyári esemény előkészítését és szervezését a kongresszus magyar nemzeti bizottsága már megkezdte. A bizottság tagjait a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. valamint néhány tudományos kutatóintézet képviselőiből választották. A kongresszus — melyre kétszáznál több külföldi szaktudóst várnak — központi gondolatának A vidéki fejlődés: összehasonlító perspektívák címet választották. Az elnevezés a „nem városi" fejlődés útjainak vizsgálatára, az e téren tapasztaltak összemérésére, kicserélésére utal. A kongresszus munkacsoportjaiban egyebek között megvitatják a különféle agrárpolitikák társadalmi következményét, hatását. Hol a füvedelein felső határa? Az adózás és illeték változásairól Az adózás mindig is zsebbe vágó kérdés volt. Különösen napjainkban, amikor pénzügyi érzékenységünk sokat váltoaatt, s az adózás reformon ment keresztül. 1983 is többféle újdonságot hozott ezen a területen. Csokorba gyűjtve a változásokat a szakemberek segítségével most arra adunk választ, hogy a pénzügyi jogszabályok milyen helyzetet teremtettek mindennapi életünkben. Debreczeni Páltól, a szegedi tanács pénzügyi osztályvezetőjétől először az iránt érdeklődtünk, vajon az új szervezeti változásnak örüljön-e a helybeli lakos. — Január elsejével létrejött a Szeged megyei városi tanács vb adó- és illetékhivatala és ez olyan változás-e a közigazgatásban, ami az állampolgárok érdeklődésére igényt tarthat. — Bizonyára könnyebb lesz a szegedieknek, ha illeték, adó és egyéb pénzügyi kérdésekkel ezentúl nem kettő — mint koráSban volt —, hanem csak egy hivatal kapuján kopogtatnak. Ugyanis a nevezett új intézményt kell felkeresniük mindenfajta pénzügyi-hatósági ügyben. Tehát az újév napjától kezdve adót, illetéket egy helyen intéznek. Megszűnt a párhuzamos ügyintézés, ami többek között a tanács korszerűsítésének számlájára is írható. Az egyszerűsítés és korszerűsítés lehetőséget biztosított, hogy a szakapparátus erősítsük. , — Gazdasági életünk, az ismert szituáció mennyiben sürgette az átszervezést? — A kisvállalkozások, a lakáspolitika, a sorozatos jogszabályi változások hozzájárultak ahhoz, hogy pénzügyi vonalon a már a korábbi években megkezdődött korszerűsítési folyamatot meggyorsítsuk. Át kellett értékelni az eddigi gyakorlatot, hiszen az adóztatással szemben a társadalmi elvárások megnövekedtek. Más lett az adózás közgazdasági jelentősége. Az adópolitikának napjainkban az a szerepe, hogy a termelés és ellátás gazdasági célkitűzéseit elősegítse, a lakásépítéshez, lakáscserékhez nagyobb kedvet adjon, a nem munkából származó, illetve azzal arányban nem álló jövedelmeket korlátozza. — Apropo, jövedelem. A pénzügyminiszter parlamenti expozéjában kifejtette, a jó munka fizetségének határa a „csillagos ég". Valójában hol is a határ? — Gyakorlatilag nincs határ. Van olyan szegedi kisiparos, akinek a forgalma évi tízmillió forint. Sem őt vagy mást semmilyen jogszabály nem kényszeríti arra, hogy munkáját visszafogja. Érdemes dolgoznia, akár ezt a forgalmat megdupláznia, hiszen akkor több a haszna. Természetesen, mint mindenütt a világon, a termelési. érték növekedésével az adó progresszíven emelkedik. — Mit jelent akkor az ön által említett jövedelemkorlátozás? — Az adóhatóságoknak ebben a kérdésben az a feladata, hogy megakadályozza a munkával arányban nem álló vagyonosodást Az ellenőrzések a kirívó, a közhangulatot irritáló vagyongyarapodásra felfigyeljenek és a láthatatlan jövedelmeket — amelyeket a hatóság elől szeretnének kivonni —• megfelelően adóztassák. Csak így lehet megteremteni a társadalmi igazságosság körülményeit és elérni. hogy mindenki tényleges jövedelmének megfelelően viselje a közterheket, amelyeknek egyszerű megnyilvánulási formája, hogy aki félmilliót keres egy évben, az ne anynyi óvodai, bölcsődei díjat fizessen, mint, aki havi 3 ezer fixből él. — Kérem, tájékoztassa olvasóinkat a közérdeklődésre leginkább számottartó adópolitil fai változásokról. — A felsorolás nera lesz teljes. Mindenképp figyelemre méltó jelenség, hogy az új adózási forma lehető* réget teremt arra. hogy a kisiparosok fejlesztési alapot képezhessenek. technikai színvonaluk javítására. (Munkaeszközeik. berendezéseik stb. felújítására.) A jogszabályok külön kitérnek arra, hogy a fejlesztési aiap nagysága arányban legyen az adóköteles jövedelmével, tehát erején felül senki se ruházzon be, ha úgy tetszik kockáztasson. Megváltozott a fizetővendég-szobák utáni díjakból levonható adó mértéke is. Az évi 60 ezer forinton felüli bevételnél 40röl 25 százalékra, 100 ezer forinton felüli összegnél pedig 70-ről 50 százalékra mérséklődött az adókulcs. Csökkent az adóelvonás mértéke a szerződéses kereskedőknél. A házadónál Í6 lényeges a változás — igaz, ez már egyéves jogszabály, de még sincs a köztudatban. Emelkedett az ötszobás és annál nagyobb lakások, a négy és többszobás üdülök adója. Ezzel szemBen a házértékadót megszüntették. Üj vonása az .adópolitikának, ha a jogszabályban meghatározott igény mértékét meghaladja a ház nagysága, akkor az állampolgárt nem illeti meg a házadómentesség. Aki szabálytalanul épít, az nem élvez adómentességet. Néhány adókulcsról röviden. Az ötszobás ház évi adója 460-ról 930 forintra emelkedett, a gépkocsiknál az ezer köbcentis Diesel-autók adója 3120 forintról 5340 forintra, 3 ezer köbcentisnél 6360 forintról 10 ezer 80 forintra nőtt. — Mi a helyzet az illetékeknél? — A magánerős építkezések elősegítése érdekében és a lakáspiac élénkítése miatt csökkentek az illetékkulcsok bizonyos körben. Január 1től a lakásvásárlásnál 12 százalékról 7 százalékra, az OTP által újraértékesített lakásnál 7 százalékról' 2 százalékra, a magántulajdonú lakások cseréjénél 12 százalékról 7 százalékra csökkent az illeték. Az üdülő, üdülőtelek és építési telek adásvételénél az illeték 17 százalék maradt. Ha azonban a vásárlás után meghatározott időn belül az építési telken házat emelnek, illetéket nem kell fizetni. — Milyen Szegeden az adózási morál? — Köztudott — legalábbis azt hiszem —. hogy a lakossági adóból fedezzük a városüzemelés költségeinek egy részét. Így nem közömbös. hogy milyen az állampolgári fegyelem, mert végül is minősége a közállapotot is meghatározza. Ezen a területen nincs gondunk, sokat javult a helyzet ?s elmondhatom, hogy jó az adófizetési morál. Halász Miklós •