Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

6 Csütörtök, 1983. január 27. Bocsánatos bán? Bevonulás előtt A vám- és deviza-bűncselekményekről A bűnözési helyzet érté­kelésénél tavaly már jelez­tem, hogy emelkedő tenden­cia figyelhető meg a vám­e* deviza-bűncselekmények alakulásában. Ezen a hely­zeten akartunk javítani, amikor úgy döntöttünk, hogy a turistaidény kezde-. te előtt a sajtó segítségét is igénybe vesszük, felhív­juk az utazók figyelmét azokra a fontosabb vám­és devizarendelkezésekre, amelyek megsértése eseten­ként tudatlanságra, ismeret­hiányra vezethető vissza. Is­mertettük azokat a fonto­sabb tudnivalókat, amelye­ket a külföldi utazások al­kalmával. illetőleg az eset­leges illegális belföldi vá­sárlásoknál. a tévedések el­kerülése végett, tudni kell. Azt reméltük és vártuk, hogv ezzel is hozzájárulha­tunk a jogsértő magatartá­sok visszaszorításához. Elképzelésünk és tervünk nem vált valóra; 1982-ben — főképpen a nyári hóna­pokban — a vám- és deviza­vétségek és szabálysértések száma igen magas volt. Az esetek túlnyomó többségében már nem lehetett azt állí­tani. hogy csupán tévedés­ből sértették volna meg jogi rendelkezéseinket. Sajnos nem titok, hogy a társadalmi megítélés nem sokat válto­zott. még mindig sokan nem látják e cselekmények tár­sadalmunkra és gazdasági életünkre gyakorolt veszé­lyes hatását. A vámszervek határállomásokon tett intéz­kedéseit felesleges zakla­tásnak tartják, szükségtelen­nek a jogszabályi rendelke­zéseket. Azzal most nem foglalkoznék, milyen jelen­tős gazdasági érdeke fűződik államunknak ahhoz, hogy a vám- és devizarendelkezése­ket az állampolgárok betart­sák. Meg kell azonban je­gyezni: minden államnak alapvető érdeke fűződik ah­hoz. hogy pénzügyi és gazda­sági helyzetének stabilitását fenntartsa, és ha szükséges, ezt adminisztratív intézke­déssel ls biztosítsa. Nem hi­szem. hogy éppen napjaink­ban kellene ezt bővebben magyarázni. Amennyiben csupán a törvényesség oldaláról néz­zük a kérdést, nyilvánvaló, hogy minden állampolgár­nak be kell tartania a ha­tályban levő törvényes ren­delkezéseket! Nem lehet a jogsértő magatartást egyéni, önző, sokszor elferdült er­kölcsi érzék indokaival ma­gyarázni és semmibe ven­ni. Az érvényben levő jog­szabályok egyértelműen és félreérthetetlenül meghatá­rozzák. hogy milyen értékű és milyen fajta árut lehet engedély nélkül, illetőleg engedéllyel az országból be­és kivinni. A jogszabályban való eligazodást hivatottak elősegíteni azok a képes magyarázó táblák is, ame­lyek ma már valamennyi határállomásunkon megta­lálhatók. Persze a gyakran utazók előtt — az elköve­tők többsége közülük kerül ki — nagyon is közismert a szabályozás, különben mi indokolná az értékek elrej­tését. Szeged — földrajzi hely­zeténél fogva — hosszú időn keresztül alkalmat szolgál­tatott arra. hogy bizonyos helyeken, illegális vásárlá­sokat lehessen lebonvolitani. E perzsavásári körülménye­ket — részben a megtett intézkedések hatására — kellő mértékben vissza le­hetett szorítani, a vám- és devizacselekmények száma mégsem csökkent. Jelenleg főképpen illegális valuta­eladással és vétellel foglal­koznak azon kívül, hogy meg nem engedett mennyi­ségben és minőségben enge­dély nélkül akarnak igen sokan árut kivinni az or­szágból. A csábító lehetőség még a megfelelő értelem­mel és intelligenciával ren­delkező állampolgárokat is kisértésbe viszi. Ezzel ma­gyarázható, hogy többen na­gyobb összegű külföldi fi­zetőeszközt vásároltak. Ille­tőleg olyan mennyiségben akartak ki- és behozni árut, melyet az idevonatkozó jog­szabályok tiltanak. Tapaszta­lati tényként lehetett meg­állapítani, hogy az elköve­tők többsége nem elsőízben utazott külföldre, és igen sok közöttük a nyugdíjas. Az egyik Jlyen elkövető több tucat bőrkesztyűt vá­sárolt fel, azt próbálta ki­vinni. A devizarendelkezések megszegői nyilvánvalóan kevésnek tartják a hivata­losan rendelkezésre álló va­lutamennyiséget, ezért vá­sárolnak különböző valutá­kat. vagy próbálnak meg nagyobb összegű forintot kivinni. De jó tudni, hogy a. hivatalosan rendelkezésre bocsátott valu lámennyiség nem az áruvásárlást, hampm a külföldi ország megisme­rését, az ott tartózkodás mindennapi szükségletét hi­vatott fedezni. Ak( engedély nélkül visz ki valutát, szá­molnia kell azzal, hogy jog­ellenes magatartását lelep­lezik. s ennek nemcsak az á következménye, hogy az utazásból kizárják, a meg­talált valutát elkobozzák, hanem még meg is büntetik! Bizonyos értelmetlenség tapasztalható azokban az esetekben is. amikor a kül­földi utazásokról visszatérő­en nem tesznek vámnyilat­kozatot. holott az általuk behozni kívánt tárgy értéke meghaladja a jogszabály ál­tal engedélyezett értékha­tárt, jóllehet nem tiltott áru! A vámrendelkezések kevés olyan árucikkről szól­nak, amit az országba egyál­talán nem lehet behozni, ennek ellenére olyan árufé­leségeket is elrejtenek, ami — a vám megfizetése mel­lett — minden további nél­kül vámkezelhető és behoz­ható (Például rádiókat, magnókat). Nyilvánvaló, hogy jogszabályaink nem en­gedélyezik a személyes szük­ségleten túli, kereskedelmi jellegű árubehozatalt, még vám megfizetése mellett sem. Éppen ezért érthetet­len. hogy az elmúlt évben is hányan hallgattak a Török­országban vásárolt bundáról, kabátról, különböző nyugati országban vett, vagy aján­dékba kapott elektroakusz­tikai cikkekről, holott ezek — amennyiben a vámnyilat­kozaton feltüntetik és meg­fizetik értük a vamot — minden további nélkül be­hozhatok lettek volna, és vásárlóik még mindig ..job­ban járnak"! Sokszor — különösen az utóbbi időben — felzúdulás volt tapasztalható amiatt, hogy az itt tartózkodó kül­földiek élelmiszereket és egyéb élvezeti cikkeket vá­sároltak. Számosan nyilat­koztak elítélően, ugyanak­kor sok magyar állampolgár több kiló kávéval. élelmi­szerrel kívánta az országot elhagyni. Ezek az állampol­gárok nem gondolnak arra, hogy az efféle egvéni kivi­telekkel nehezíthetik az or­szág gazdasági helyzetét, hi­szen összességükben e téte­lek jelentős mennyiséget képviselnek. Csongrád me­gyében 1982-ben — decem­ber l-ig — csak kávéból 4431,57 kilogrammot koboz­tak el a vámszervek a hatá­ron, tejtermékből 2450,15 kilogrammot, mosószerből 1519.21 kilogrammot, cukor­ból 933,84 kilogramfnot. hús­áruból 501,95 kilogrammot. Ügy gondolom a felsorolás is mutatja, hogy a magán­jellegű kereskedelmi tevé­kenység milyen veszélyt rejt. a vámszervek intézke­dései tehát szükségszerűek. AZ elkövetőknek persze szá­molniuk kell azzal is, hogy az útlevéltörvény rendelke­zéseinek érteinkében, meg­határozott, ideig él is utásít­hatják útlevélkérelmüket. Nemcsak a fentiekben em­lített joghátrányoknak kell elgondolkodásra késztetniük az állampolgárokat, hanem az is, hogv magatartásuk az állam érdekeit súlyosan sér­ti. jogellenes cselekményük­kel becsületükön is csorba esik. Az utazási vágy és ér­deklődés idén sem csökken; ió lenne, ha utazásra készü­lődés közben gondolnánk arra is, hogy a magyar ál­lam törvényes rendelkezése­it be kell tartanunk. Dr. Jármai Tibor A haza védelme, a kato­nai szolgálat teljesítésének kötelezettsége újra szólítja a soron levő fiatalokat. Febru­ár második felében ismét benépesedik a megyei had­kiegészítő parancsnokság bevonulási központja; szol­gálattételre jelentkeznek a katonajelöltek, búcsúznak a hozzátartozók. A behívásra szóló előzetes értesítést sor­köteleseink a múlt év de­cemberében már megkap­ták. és rövidesen a behívó­parancs is megérkezik. Az ifjú ..regrutát" nem éri teljesen váratlanul a bevo­nulás. hiszen, aki a sorozá­son „alkalmas" minősítést kapott, ugyanakkor a behí­vás várható idejéről is tájé­kozódott. számol azzal, hogv a megjelölt időben be kell „rukkolnia". Készül erre a család, a bevonuló szűkebb környezete is. A magánélet rendezésének szándéka, de a honvédelem iránt érzett felelősség is tük­röződik azokban a megyei hadkiegészítő parancsnok­sághoz küldött levelekben, amelyekben sokan mielőbbi behívásukat kérik. A ta­pasztalatok alapján állíthat­juk, hogy a megye ifjúsága céltudatosan készül a kato­nai szolgálatra, többsége ér­deklődik a hadsereg sajátos világa iránt, és bizonyos szinten ismeri a katonai „mesterség" alapjait is. Ebben kétségtelen nagy sze­repe van a családi környe­zetnek. a tanintézetekben és az MHSZ-ben folyó honvé­delmi előképzésnek is. A ha­tékony szemléletformálás, az ismeretek és tapasztalatok átadása segítséget ad ahhoz, hogv a leendő katona köny­nvebber vegye az akadálvo­kat. eredményesebben telje­sítse a katonai kiképzés kö­vetelményeit Ekékben a nápokbah so­kakat foglalkoztató kérdés, hogy az ifjú katonajelölt hol fogja majd szolgalatát letöl­teni. Ez ügyben többen a megyei parancsnokságot is megkeresik, bár erről meg­bízható tájékoztatás a behí­vás napján adható csak. Emberileg érthető ez a kí­vánság is. hogy legtöbben a lakóhelyükhöz legközelebb eső laktanyába szeretnének bevonulni. Természetesen ez nem oldható meg mindenki számára. E tekintetben első­sorban az újoncokat fogadó alakulatok speciális szük­ségletei a meghatározóak, és ehhez kapcsolódik a korsze­rű követelményeknek meg­felelő magasabb fokú alkal massági vizsgálat is. Ez utóbbin a legközelebb behí­vásra kerülő fiatalok jelen­tős része már részt vett. Az itt kapott minősítés tüapján a bevonuló sorköteles tanult szakmájának. végzettségé­nek, egyéni adottságainak leginkább megfelelő beosz­tásba kerül. Ez természetesen a bevo­nuló fiatal számára is ked­vező, mivel ebben a hely­zetében tud majd a fokozódó követelményeknek legered­ményesebben eleget tenni, és elsősorban itt lesz lehető­sége önmaga fejlesztésére, egyéni képességeinek kibon­takoztatására. Mindezek mellett a megyei hadkiegé­szítő parancsnokság a behí­vás helyének meghatározásá­nál messzemenően figyelem­be veszi a bevonulók egyé­ni körülményeit is. A rendezett magánéletnek kétségtelen rendkívül nagy jelentősége van a katonai szolgálat szempontjából. E tekintetben biztató a demog­ráfiai helyzetnek a hadse­reg számára kedvezőbb ala­kulása. Így kerülhet sor a fiatalabb évfolyamok na­gyobb arányú igénybevételé­re. Ez a körülmény, ha kis mértékben is, de csökkenti a nős és a családi problé­mákkal bevonulók számát. A parancsnokság ezeket a fia­talokat elsősorban a lakóhe­lyükhöz közelebb eső. illet­ve anyagi szempontból is kedvezőbb körülményeket biztosító építő alakulathoz hívja majd be. Megnyugtató­nak tekinthető, hogy á pap­jainkban jelentősen megnö­vekedett. de családi okok­ból beérkezett szolgálatha­lasztási kérelmek nagyrészt kedvező elbíráláshan része­sültek. Nagyobb lehetőség van arra i§. hoev az indo­kólt ecetben behívásukat ké­rő sorköte'es fiatalok kí­vánsága teljesüljön. Itt szük­séges megjegyezni; sokat envhítene a gondokon. ha családalapításra csak a ka­tonai szolgálat letöltése után kerülhetne sor A behívás időpontjának előbbre hozása Mázas cseréptálak A Borsod megyei Építő­ipari Vállalat sárospataki kerámiaüzemének újdonsá­ga, a sütőtél: sorozatgyártá­sát megkezdték. A három darabból álló tűzálló edénv­család a város határában található jó minőségű agyagból és egyéb adalé­kokból készül. A mázzal bevont tizenöt és fél. hu­szonegy és fél. valamint hu­szonnyolc és fél centiméter átmérőjű, kör alakú edé­nyekben húsokat. tésztá­kat, tojásételeket, köreteket párolhatnak és készíthet­nek el a háziasszonyok. s azokat akár magában az edényben, vagy nedig annak fedelében tálalhatják fel. A három edény tárolásnál egymásba rakható, könnyen tisztítható, s mert mázzal vonják be, nem kell hasz­nálat előtt vízbe áztatni, mint. a hasonló célt szol­gáló külföldi edénveket.. A tálcsalád ára 593 forint. Szakszövetkezeti tagok társadalombiztosítása M. I. domaszéki olvasónk a szakszövetkezeti tagok új szabályairól kér tájékozta­tást. Űgy hallotta, hogy az új rendelkezés kiterjed azokra a tagokra is, akik a közösben nem tudnak rendszeresen dolgozni, és jövedelmük az évi 38 ezer forintot eléri. Tájékoztatást kér, hogy mit mond erről a jogszabály? 1983, január 1-ét megelő­zően a mezőgazdasági szak­szövetkezeti tag. ha az évi 150, nő pedig a 100 tízórás munkanapot teljesítette és a nyugdíjjárulékot megfizette, a termelőszövetkezeti tagok­kal azonos módon és mér­tékben volt társadalombiz­tosítási ellátásra jogosult. A közös munkában részt nem vevő tag a tanácshoz szak­szövetkezeti járulékot fize­tett. mellyel öregségi, mun­kaképtelenségi járadékra szerzett jogosultságot 1983. január 1-től a közös mun­kában résztvevő szakszövet­kezeti tag társadalombizto­sítási helyzete nem válto­zott. továbbra is nyugdíjjá­rulékot köteles fizetni. A szakszövetkezetnek ar. a tagja, aki a megelőző év­ben a 150, nő a 100. tízórás munkanapot nem teljesítet­te. de a közös munkavég­zésből és a mezőgazdasági kistermelői tevékenységből — ' a mezőgazdasági szakcso­portokkal és az egvéni gaz­dálkodókkal azonosan — legalább évi 36 ezer forint jövedelmet elérte, havi 700 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A kezös munkavégzésben tel­jesített tízórás munkanapot az új rendelkezés a társada­lombiztosítási járulék fize­tése szempontjából elismeri, miszerint nem kell annvi hónapra a járulékot fizet­ni. ahányszor a tag tizenhá­rom illetőleg nő. a nyolc 10 órás munkanapot telje­sítette. Ezenkívül nem kell társadalombiztosítási járu­lékot fizetni, ha kérelmére a járulékfizetés alól men­tesítették (ezek a katonai szolgálat, szülés és más jog­viszony alapján biztosított.) Az évi 36 ezer forint jö­vedelmet el nem érő tag — járadékra változatlan jogo­sultság mellett — 1983. ja­nuár 1-től az eddig. 120. il­letőleg 50 forint helvett egy­ségesen 200 forint szakszö­vetkezeti járulékot köteles fizetni. A növeit. összegű járulékot fizetőknek január 1-től havi 300 forint' növelt összegű járulékot kell fizet­niük. de lehetőségük van arra. hogv vállalják e he­lvett a havi 700 forint tár­sadalombiztosítási iárulék fizetését. Ez esetben nyugdíj­ra jogosító szolgálati idő­ként les-r. figyelembe véve az az időtartam is. amelyre 1983 január l-e előtt nö­velt összegű járulékot fize­tett. Megváltozik a szakszövet­kezeti járulékok fizetésének módja is. A jövőben a tag­nak a járulékot nem a ta­nácsi oz. hanem a szakszö­vetkezethez kell befizetni. Az eddigi rendelkezések szerint a szakszövetkezeti tagok családi pótlékra az előző évi munkateljesítés arányában voltak jogosul­tak. Az úi rendelkezés sze­rint jogosulttá válnak csa­ládi pótlékra arra az időtar­tamra is. amely alatt a ha­vi 700 forintos társadalom­biztosítási járulékot megfi­zették. Megszűnt viszont a szakszövetkezeti tagnál az a kedvezmény, hogy az új be­lépő tagot munkateljesít­mény nélkül családi pótlék­ban részesítsék. Dr. V. M. i folytán ehhez a feltételek a következő években, egyre kedvezőbbek lesznek. A katonai szolgálat 'za­vartalansága érdekében fel­tétlenül szükséges, hogv a bevonulás eiótt álló fiatal is megtegye a szükséges lé­péseket körülményeinek rendezésére. A behívhatóság elbírálásához. a megfelelő fegyvernemhez történő be­osztáshoz és ennek során az egvéni körülmények mérle­geléséhez elengedhetetlen, hogv a megyei hadkiegé­szítő parancsnokság nyil­vántartási adatai pontosak legyenek. Éppen ezért a be­hívásra tervezett fiatalnak ielentenie kell azokat a változásokat, melyek a ka­tonai szolgálattal kapcsola­tosak lehetnek, (ha eddig azokat nem jelentette). Ilyen pl. a családi állapot­ban. a gyermekek számá­ban. szakképzettségében es az egészségi állapotban be­következett változások. Ez utóbbi ' esetben, ajánlatos a rendelkezésre álló orvosi igazolások (zárójelentések) beküldése is A nős. illetve családi problémás fiatalok részére a behívóparancsot a behívás előtt egy hónappal megküldi. Ahhoz, hogy jo­gosultság esetén, a bevonu­lást követően minél előbb megkezdődjék a segély fo­lyósítása. a bevonulás előtt álló fiatal haladéktalanul forduljon az állandó lakó­helye szerint illetékes ta­nács egészségügvi szak­igazgatási szervéhez. és kérje ügyének intézését. Fontos tudni azt is. hogy a munkaviszonyban álló be­vonuló dolgozót (szövetke­ze* 1 tagot) egyszeri bevonu­lási segély és kérelmére két nap fizetés nélküli szabad­ság Illeti meg. Az i«f" fel nem sorolt. a honvédelmi kötelezettségüket ""teljesítők érdekvédelmével kapcsola­tos jogszabályokról a me­gyei hadkiegészítő parancs­nokság megkeresés esetén tájékoztatást ad, ugyanak­kor segítséget nyújt a ha­táskörébe tartozó ügyek rendezéséhez is. A behívás napján a jogok és kötelességek alaposabb megismerése érdekében elő­adások is elhangzanak maid. Mód nyílik az addig valamilyen ok miatt el nem intézett problémák előter­jesztésére is. Bár a megol­dás lehetőségei az idő rö­vidsége miatt ez esetben már korlátozottak. * A bevonulás jelentős ese­ménv sorsforduló a fiatal életében. A parancsnokság ennek megfelelően készül a bevonulók fogadására. ün­nepélyes útbaindítására. Az is igaz. hogv nem könnvű a hozzátartozókról. a bará­tokról. a megszokott kör­nyezettől hosszabb időre el­szakadni Az eddigiektől el­térő életkörülmények, a ka­tonai szolgálattal iáró ne­hezebb feladatok. próbára teszik a fiatal katona fizi­kai-szellemi teljesítő képes­ségét. Még nehezebb ott. ahol házastársat, gvermeket és ezzel együtt nem egv esi ben jelentős gondokat kell hátrahagyni Ezeknek a megoldásához nagv segítsé­get adhatnak a munkahe­lyek. a tanácsi és társadal­mi szervek is. A bevonulá­si segély kiadása, a bevo­nulás után járó családi se­gély időben történő folyósí­tása, a hozzátartozókkal va­ló törődés a figyelmes gon­doskodás társadalmi közér­zetet. hangulatot befolyásoló tényező. Ezz.el egvütt ugyan­akkor kedvezően hat a fia­tal katona biztonságérzetére, a katonai szolgálat zavarta­lan teljesítésére Takács József

Next

/
Thumbnails
Contents