Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

Tőkésített öt Ectclc * Újítók, újítások a konzervgyárban Oly korban élünk e földön, amikor évről évre, sőt, hónapról hónapra meg kell újulnunk. Mindig ki kell találnunk valamit, aminek révén jobbat és olcsóbban vagyunk képesek gyártani, előállítani, hogy megálljuk helyünket az éleződő versenyben. S ráadásul azt sem engedhetjük meg magunknak, hogy az újat, jobbat, olcsóbbat újabb beruházások, korszerűbb berendezések révén állítsuk elő, hisz az is kiadással járna, nem is kevéssel. S többnyire nem is forintban, hanem t dollárban számolt kiadással. Marad hát, ha nem is egyetlen, de egyre fontosabb útnak: a saját tudásunk, ötleteink kamatoztatása, szellemi tőkénk hasznosítása. E téren példamutató munkát végeznek sok éve a Szegedi Konzervgyárban. A vállalatnál évről évre nagyobb értéket könyvelhetnek el az újítások hasznosításának eredményeként. Ügy tűnik, hogy eredményes évet zártak tavaly is, annak ellenére, hogy — átmeneti szervezési problémák miatt — kevesebb újítást nyújtottak be dolgozóik, mint a korábbi esztendőben. És hogy milyen eredményeket értek el? Tavaly 72 újítást adtak be a vállalat dolgozói. Közülük 18-at elfogadtak, 22 újítást pedig kísérletként vezettek be. Ügy számolják, hogy mindez több mint 5 millió forintot hoz a vállalat konyhájára. Szép összeg, főként, ha azt is hozzátesszük, hogy egy évvel korábban, 1981ben csak 2,9 millió volt az újítások haszna. Sőt, még valamit hozzá kell tenni: az újítások eredménye, ha forintban számolják is, dollárt takarít meg a népgazdaságnak. És nem is keveset. Érdemes sorra venni néhány példát a megtakarításra. A konzervgyárban például olyan padlókat kell kialakítani, amelyek nedvesen sem csúsznak, hogy elLosonczi Pá Nép egeszsegugy Területi Statisztikai Évkönyv A népesség számának alakulásáról, a megyék, városok és községek népsűrűségéről, a lakóhelyváltoztatásokról, az egészségügyi ellátásról ad egyebek közt részletes áttekintést a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában most megjelent ^Sl. évi Területi Statisztii Évkönyv. A statisztika szerint 1981. december 31-én 2 063 745-en laktak Budapesten, az ország legnépesebb megyéje BorsodAbaúj-Zemplén 805 924-es lélekszámmal, s a legkevesebben — 239 236-an — Nógrád megyében éltek. A népsűrűség ugyancsak a fővárosban a legnagyobb, egy négyzetkilométerre 3931 lakos jut, a legsűrűbben lakott megye Pest 154 lakossal négyzetkilométerenként, s a legritkább a népsűrűség — négyzetkilométerenként mindössze 59 — Somogyban. A legtöbb városi lakos — Budapest kivételével — Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él, a legkevesebb Nógrádban. Az egész ország városiasodását mutatja ázom ban, hogy a korábbi év végéhez képest valamennyi megyében 1—2 százalékkal emelkedett a városlakók, s ugyanannyival csőikként a községben lakók száma. A statisztika szerint az elmúlt tíz évben az ország megyéinek lélekszáma nem változott jelentősen. Az ország „legfiatalabb" megyéje Fejér, ahol a lakosságnak csak 14,1 százaléka 60 évesnél idősebb, a legöregebb megye pedig Békés, ahol ez a korosztály a népesség 19,8 százaléka. Békés megyét is túlhaladja azonban Budapest. ahol a lakók 20,6 százaléka 60 éves. illetve annál idősebb Nagymértékben eltér egymástól az egyes megyék természetes népmozgása. Szabolcs-Szatmár megyében például 1919-cel többen születtek. mint ahányan meghaltak 1981-ben, Somogy megyében viszont a halálozások száma haladta meg 853mal a születésekét. A megyék népessége a költözködések eredményeként is változott. A legtöbben — 22 364en — Pest megyébe költöztek. a legkevesebben. 4964-en Nógrádba. Baranya. Komárom, Somogy, Tolna. Csongrád és Pest megyébe többen költöztek, mint ahányan elvándoroltak, az ország többi megyéjében magasabb az elköltözködők száma. Budapestre a legtöbben — 20 072en — Pest megyéből, a legkevesebben — 1873-an — Tolna megyéből költözködtek. A legjellemzőbb, hogy az emberek, illetve családok megyén belül költöztek más helységbe. A kiadvány az egészségÜgyi ellátásra vonatkozóan is számos adatot tartalmaz. Az ország körzeti orvosainak száma 1981 végén 1970 volt. közülük a legtöbben — 838-an — a fővárosban dolgoztak. A második legtöbb — 6,9 — közreti orvosa Debrecen városának volt. a megyeszékhelyeken kívüli városok közül pedig Nagyatádnak és Hódmezővásárhelynek. több mint a megyeszékhelyek közül Szekszárdnak, illetve Veszprémnek A főváros után a legtöbb beteget, több mint 2.8 milliót Miskolcon kezelték, s a városi lakósok közül a legkevesebben — 28 218-an. — a túrkevei rendelőintézetet keresték fel. Itt egyébként a legalacsonyabb az egy lakosra jutó évi vizsgálatok száma, mindössze két és fél. míg példáu] Berettyóúifaluban 22 és fél. A legmagasabb a kórházi ágyak kihasználásának mértéke Oroszlányban: 103.6 százalék, ami feltehetően azt jelenti; hogy még a pótágyakat is állandóan igénybe vették. A kórházi helykihasználás országosan a legalacsonyabb Százhalombattán volt, 70,7 százalék. kerülhessék a baleseteket. Eddig nyugati importból származott az anyag, ami kielégítette , a követelményeket. Tavaly Fülöp- Béla, a téemká kőműves művezetői je beadott egy újítási javaslatot : hazai alapanyagokból oldotta meg a csúszásmentes padló készítését: Ez az egy ötlet jelentős menyi nj'iségű devizát takarít meg a népgazdaságnak, s a vállalatnak is 3 milliós hasznot hoz. Ennyivel olcsóbb az új eljárás. Vagy: a dobozüzemből hárman kidolgozták, hogy egy-egy lemezcsíkból hogyan lehetne egygyel több dobozfedelet kivágni,, s ehhez átalakított | ták a vágóollót. Látszólag apróság mindez. Csak éppen egymillió forintot hoz évente a gyárnak a hulladékcsökkentés révén, s devizát is megtakarít, hiszen importanyagból dolgoznak az üzemben. Sok múlhat tehát apróságokon is. Nemcsak a műszakiak jeleskedtek azonban a konzervgyárban. Számos új terméket is kialakítottak az újítók: javaslataikat egyelőre kísérletre fogadták el. (Nem minden válik be ugyanis a nagyüzemi gyártásban.) A kísérleti szakasz után azonban négy új termék gyártását is megkezdték: a szegedi csípős vagdaltét, a párizsi vagdaltét. a füstölt ízű húskrémét és a szegedi húskrémét. Az újítók munkája eredményeként tehát nemcsak olcsóbban termelhet a gyár, hanem választékát is új termékekkel képes bővíteni. Ez pedig nyilván nem közömbös az éleződő piaci versengésben. Sz. I. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke keddi munkanapját a fővá' ros XIII. kerületében töltött te: személyes tapasztalatokat szerzett a. 140 ezer lakosú Ángyalföld életéről, a nagy múltú városrész megújuló negyedeiről, gazdasági eredményeiről, terveiről. Elkísérte látogatására Borbély Gábor, a budapesti pártbizottság titkára. A program a reggeli órákban a kerületi pártbizottság Váci úti székházában kezdődött, ahol Losonczi Pál a párt-végrehajtóbizottság tagjaival, valamint a kerület állami és tömegszervezeti vezetőivel találkozott. Deák Gábor, a pártbizottság első titkára tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét, a forradalmi, mozgalmi munkáshagyományokban gazdag és ma is mozgalmas politikai életű Angyalföld jelenéről, s a jövő terveiről. Elmondta,- hogy a kerületben — a munkahelyeken, a lakosság körében — alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott a közhangulat, töretlen a bizalom a vezetés iránt. Az ország gondjait a lakóhelyeken is nemcsak érzik az emberek, hanem a megoldásért is készek cselekedni. Miként a tájékoztatóban elhangzott: a megélénkült közélet az angyalföldiek tenni akarásáról tanúskodik, kifejezi a bizalmat, s a hitet abban, hogy a cselekvési egység előmozdítja a közös boldogulást. Losonczi Pál elismerő szavakkal. szólt a kerület szemmel látható' gyarapodásáról, amelynek egyik érzékletes adataként említették,. hogy Budapestnek ebben a csaknem 14 négyzetkilométeres városrészében az utóbbi években mintegy 20 ezer lakást építettek, 80 ezer embert juttatva kényelmes családi otthonhoz. Elhangzott az is, hogy mintegy 34 milliárd forint értéket állítanak elő évenként Angyalföld 117 nagyüzemében és ipari szövetkezeténél. Az itt dolgozó 60 ezer fizikai munkás formálja igazán a kerület sajátos arculatát, politikailag fogékony közéletét, ám manapság már növekvő szerepe van a — nagyrészt Angyalföldről származó, s itt dolgozó — műszaki, közgazdasági értelmiségnek, pedagógusoknak. Losonczi Pál ezután Halmi Tibor vezérigazgató és Marhoja József gyárvezető kalauzolásával megismerkedett a Váci úton megépített új kenyérgyárral, ahonnan naponta 80 tonna friss kenyér és péksütemény kerül nemcsak az angyalföldiek asztalára, hanem hat más kerület boltjaiba is. A Kender-Juta és Politextii Vállalatnál, ahol Szabó Imre ipari miniszterhelyettes is csatlakozott a házigazdákhoz, Knapek László, a vállalati pártbizottság titkára és Huszár Vilmos vezérigazgató fogadta, tájékoztatta Losonczi Pált. A délutáni programhoz tartozott a hajdani „tripolisz" helyén épült Gyöngyösi úti lakótelepnek, valamint üzletházainak és óvodájának megtekintése. Angyalföldön szerzett benyomásairól, tapasztalatairól Losonczi Pál elismerő és további szorgos munkára serkentő szavakkal szólt a látogatás végén lezajlott beszélgetésen, amelyet — ismét a pártbizottság székházában — a kerület vezetőivel folytatott. (MTI) Megállapodás Magyar—NDK árucsere Vas János és Dietrich Lemke külkereskedelmi miniszterhelyettesek kedden Budapesten aláírták az 1983. évre szóló magyar—NDK árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvben több mint 1,6 milliárd rubel értékű forgalmat v irányoznak elő, ami az előző évhe^ viszonyítva 5,6 százalékbs növekedést; jelent. 'A tárgyalások során messzemenően figyelembe vették az 1981—85. közötti Ház, o régi szépségében Somogyi Károlyné felvételei Mindenki tudia ma már. hoev eev réai széD oalota fölúiítása sokkal több oénzbe és munkába kerül, mint eev úí meeéDÍtése. Természetes, hoev ennek ellenére mee kell tenni mindent a városkéoi ielentöséeű vaev műemlék házak megmentésére. A Horváth Mihálv utca 9. számú .vasalóház"-ba már költöznek vissza a likók 24 lakást újítottak itt föl. Ezekben a naDokban a földszinti üzlet he' vi sésettben dolgoznak a Szegedi Magas- és Mélvéoítő Vállalat szakemberei. és a homlokzat utolsó, legalsó szakaszának föhiiítását is hamarosan befeiezik. Különösen nehéz föladatot ielentett a díszes rézdomborítások és az eredeti fehér mészkőburkolat letisztítása. Ecet és Fvinass rozsdamaró keverékével sikérült a rezet úira csillogóvá úiítani. a mészkőről oedig acéltüskés verőfeiiel távolították el a szennyeződést. időszakra érvényben levő hosszú lejáratú kereskedelmi egyezménynek az idei évre vonatkozó előirányzatait, továbbá a két ország párt- és kormány küldő ttségeinek 1982. évi találkozóján és az együttműködési bizottság közéimúltban megtartott ülésszakán meghatározott feladató kat és célkitűzéseket. A teljes forgalom mintegy 65 százalékát — több mint egymilliárd rubel értékben — a kölcsönös gépkereskedelem adja. Ennek jelentős hányada kooperációs és szakosítási megállapodások keretében realizálódik. Együttműködésünk főbb területei továbbra is a járműipar és a mezőgépgyártás. E két iparág termékei közel 50 százalékkal részesednek a teljes gépforgalomból. A magyar járműipar többek között 810' Ikarus autóbuszt. valamint több mint 70 millió rubel értékű alkatrészt és részegységet szállít az NDK-ba. Az NDK-ból importólunk többek között 8400 különféle tehergépkocsit és mikrobuszt, 20 000 Trabant és 12 000 Wartburg személygépkocsit, 9000 MZ motorkerékpárt, valamint járműalkatrészeket és részegységeket. A mezőgazdaságigép-gyártás termékei közül elsősorban növényvédő gépeket, továbbá kooperációban gyártott részegységeket exportálunk. Behozatalunkban fontos helyet foglalnak el a mezőgazdasági betakarító gépek. Népművelés A Magyar Népmüvelók Egyesülete • bővíti az elmélyült kutatómunkára lehetőséget adó szakmai szervezetek körét. Februártól kezdi meg tevékenységét az esztétikai-művászeti, később pedig a műszaki-gazdasági és a filmforgalmazási szakmai szervezet létrehozását tervezik. További fontos feladatuk, a múzeumokban és a filmforgalmazásban dolgozó népművelők, valamint a főiskolások, egyetemi hallgatók bevonása a közös munkába. Tavaly egyébként több mint 500 fővel növekedett az egyesület. 73. évfolyam 21. szám 1983. január 26., szerda Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \1_ »