Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

6 Csütörtök, 1983. január 27. Környezetvédelmi társadalmi programok Tegnap, hétfőn délután tartotta ülését Szegeden, a Hazafias Népfront Csongrád megyei székházának tanácskozótermében a HNF Csongrád megyei környezetvédelmi bizottsága. Dr. Mester János elnöki megnyitója után dr. Major Tibor, a bizottság titkára értékelte az 1982. évben végzett munkát és a' környezetvédelmi társadalmi program megvalósítását. Többek között szólt arról, hogy az emberi környezet • megóvását segítő akciósorozatok alapvető célja a szemléletformálás, a felelősség felkeltése volt. Továbbá az, hogy cselekvőbben vegyen részt a lakosság a környezetvédelemben. Tavaly sikeresen zárult a „Tiszta, kulturált környezetért"-mozgalom, melyben különösen a tavaszi—őszi lomtalanítási akciók voltak eredményesek. A megye településeinek fásítására 500 ezer forintos támogatást adott a HNF Országos Tanácsa. Ennek a programnak köszönhetően több mint 4 ezer gyümölcsfát, 15 ezer haszon fát és 13 ezer cserjét ültettek el a különböző városokban, falvakban. A mind szélesebb rétegeket bevonó környezetvédelmi társadalmi programot az idén is folytatják a lakó- és munkahelyek, intézmények, üdülőkörzetek tisztaságának elősegítésére. Idén az országos akció részeként ismételten meghirdetik a „Tiszta, kulturált környezetünkért" akciósorozatot, melyben a lomtalanításokon, parkosításokon túl még miniarborétumok kialakítása is szerepel. Emellett társadalmimunka-akciókat, környezetvédelmi ellenörzőutakat is szerveznek. Megemlékeznek a környezetvédelmi világnapról, lesz környezetvédelmi tábor fiataloknak, belvízvédelmi építőtáborokat is nyitnak. Szovjet oktatási szakemberek látogatása A szovjet felső- és középfokú szakoktatási, valamint a Közoktatási Minisztérium munkatársaiból, továbbá szovjet egyetemek és főiskolák oktatóiból álló delegáció érkezett hazánkba, a Művelődési Minisztérium meghívására. A küldöttség megbeszéléseket folytat magyar egyetemek és tanárképző főiskolák orosz tanszékeinek vezetőivel, oktatóival, a magyar hallgatók orosz nyelvi képzésének, valamint a szovjetunióbeli részképzésének aktuális kérdéseiről. A delegáció budapesti tartózkodása után Debrecenbe látogat, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem vendégeiként szakmai konferencián vesznek részt. Áz erkölcs kérdései a mai szocializmusban Országos konferencia Szegeden A nemrégiben megrendezett országos agitációs-propaganda és művelődéspolitikai tanácskozáson áz aktuális ideológiai problémák között különösen jelentős hangsúllyal esett szó erkölcsi kérdésekről. Bizonyára nem véletlenül, hisz napjainkban, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában az ideológia, az agitációs és propagandamunka célja lehét-e más/ mint hozzájárulni az új típusú, szocialista tartalmú erkölcsi magatartás kialakításához. S bár az etika oktatása nem alakíthatja-formálhatja közvetlenül a társadalom egészének erkölcsi arculatát, személyiségjegyeit és magatartásformáit, de segítheti éppen az új értelmiség képzésén keresztül, akik az emberek széles rétegeivel találkozva, ezeknek a mintáknak elterjedését, meggyökeresedését gyorsíthatják. Hazánkban az etika oktatása 1962-ben kezdődött el, ekkorra értek be a kutatások első eredményei. A továbblépés feltételeit az MSZMP KB agitációs és propagandabizottságának tavaly augusztusi jelentése foglalja össze, melynek lényege, hogy a marxizmus—leninizmus oktatásának, ezen belül az etika tanításának is közelíteni kell a szocializmus jelen valóságához. korunk problémáihoz — egy egységes világnézeti nevelés keretében. Az alapkérdés tehát, hogy az oktatók és szakemberek fel tudják-e vetni a korszerű etikai kérdéseket, meg tudják-e válaszolni azokat, képesek-e érvelni mellettük, meggyőző munkájuk nyomán, különböző áttételeken át tudják-e ültetni a gyakorlatba? Ezeket a gondolatokat Józsa György a Művelődési Minisztérium marxizmus—leninizmus oktatási főosztályának 'vezetője vetette fel az etikaoktatók országos továbbképző tanfolyamának tegnap, hétfő délelőtti nyitóprogramját bevezető előadásában. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében Az erkölcs kér, sei a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában című kétnapos konferenciát dr. Törvényességi tapasztalatok A gazdálkodás rendjéről, az állampolgárok vagyoni érdekeinek védelméről — A legfőbb ügyész nyilatkozata A gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban, mind a termelés, mind a termékek forgalmazása terén — a döntő jelentőségű közgazdasági eszközök mellett — fontos szerepe van a jogi szabályozásnak, a felelősségre vonatkozó előírásoknak is. A jog eszközeit latba vetve hogyan segíti az ügyészi szervezet hazánkban a szocialista törvényesség érvényesülését a gazdálkodás körében, az állampolgárok vagyoni érdekeinek védelmében? — erről nyilatkozott dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Tóth. Ferencnek, az MTI főmunkatársának: — Az ügyészség megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a népgazdaságban is minden területen törvényes legyen a jogalkalmazás, erősödjék a gazdálkodási fegyelem, megfelelően érvényesüljenek a jogszabályokban kifejeződő ösztönzők és szankciók. A gazdálkodási folyamatok szervezésébe és lebonyolításába, a döntések, az elhatározások szakmai, célszerűségi kérdéseibe azonban természetesen nem avatkozunk be — mondotta elöljáróban a legfőbb ügyész. Somogyi Károlyné telvétele Etikaoktatók tanácskoznak a főiskolán Szendrei János főiskolai főigazgató nyitotta meg, köszöntve a mintegy 90 résztvevőt, köztük külföldi testvérintézmények szakembereit, valamint Szabó Imrét, az MSZMP KB munkatársát, dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát és Vass Lászlót, a városi pártbizottság munkatársát. Az első előadó dr. Földesi Tamás, a filozófiatudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár volt, aki az erkölcs dilemmáiról szólt a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. A program a továbbiakban különböző tematikák köré csoportosul. Tegnap délután a gazdaság-politika-jog és az erkölcs viszonyának témakörét vitatták meg öt felkért előadó korreferátuma kapcsán. Ma, kedden két problémakört tárgyalnak meg a résztvevők, az egyik — négy korreferátumhoz kötődve — tudomány-vallás-művészet és az erkölcs viszonya, a másik — szintén négy előadás nyomán — a foglalkozási erkölcs és a szaketika kérdései. Délután összegzik a tapasztalatokat és zárják be a konferenciát. A tervek szerint a rendezők kiadják a tanfolyamon elhangzott előadások anyagát T. I.. Áz amatőr művészeti mozgalom helyzete Hétfőn a Parlamentben — Győri Imre elnökletével — ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács A, ülésen részt vett Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese. A testület Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes előterjesztése alapján áttekintette az amatör művészeti mozgalom helyzetét, művelődéspolitikai szerepét. A Művelődési Minisztérium beszámolója és a vitq alapján az OKT megállapította, hogy e mozgalomnak nemcsak nagy hagyományú múltja, hanem gazdag, színes jelene is van. Az országban mintegy 23 000 amatőr művészeti csoport tevékenykedik; a megközelítőleg ötszázezer résztvevő többsége az együttes alkotás és a közösségi művelődés iránt érdeklődő fiatal. Az Országos Közművelődési Tanács állásfoglalása szerint az amatőr művészeti mozgalom további társadalmi figyelmet érdemel. Ennek érdekében —a művelődéspolitikai céloknak megfelelően — valamennyi érdekelt irányító és fenntartó szervezetnek támogatni kell a mozgalomban rejlő lehetőségek jobb hasznosítását. Felügyelet, perek, bírságok — A törvényesség töretlen érvényesítésének ügyészi eszközei és tapasztalatai kapcsán két fő szerepkört kell kiemelni. Az egyik az, hogy az ügyész a gazdálkodó sérveknél .,. közvetle-. nűí gyakorol törvényességi felügyeletet. 'Ez' kitérjed a munkaviszonnyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekre, továbbá a gazdálkodó szervek belső szabályzatainak és fegyelmi, illetve kártérítési felelősségre vonási gyakorlatának a vizsgálatára, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. A másik fontos ügyészi tevékenység a részvétel a gazdasági perekben, amelyeknél — például a bíróság előtti indítványokkal, fellebbezéssel, a jogsértések okainak feltárása után a megszüntetésükre irányuló felhívással, szignalizációval — az elsődleges törekvés a szerződési fegyelem szilárdítása. A gazdálkodási rend szilárdításának egyik fontos eszköze a gazdasági bírság, amelyet — többek között legfőbb ügyészi kezdeményezésre is — a népgazdasági vagy a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő, illetve jogellenes módon eljáró, indokolatlan jövedelmet szerző gazdálkodó szervvel szemben lehet kiróni. Ez a joghátrány részben kollektív, részben egyéni szankciót jelent: ha ugyanis a bíróság a vállalatot. illetve a szövetkezetet gazdasági bírság megfizetésére kötelezi, akkor a jogszabály értelmében a vétkes személyek felelősségre vonására is intézkedni kell. Tapasztalataink szerint az érintett vállalatok a bírságot ugyan befizetik, a személyi felelősségre vonás azonban gyakran elmarad. Ilyenkor az ügyésznek kell intézkednie e mulasztás miatt. Bünfelderités és -megelczés — A gazdálkodási kötelezettségek megsértése önmagában általában nem bűncselekmény. A gazdálkodási érdekek védelmében a büntetőjog csupán végső eszköz, s igénybe vétele csak a legkirívóbb és a legsúlyosabb következményű esetekben indokolt — törvényeink is erre nyújtanak lehetőséget. Részben ez a magyarázata annak, hogy gazdálkodási kötelezettségeket sértő bűncselekmények miatt viszonylag kis számban indul büntetőeljárás. Tavaly például 48 ilyen cselekmény vált ismertté, s ebből 32 a pénzügyi fegyelmet sértette. A gazdálkodás körében előforduló bűncselekmények elemzésekor megállapítottuk, hogy több mint 70 százalékukat a bűnüldöző hatóságok derítették fel, s a gazdálkodás ellenőrzésére hivatott szervek által feltárt ügyek a cselekmények 10 százalékát sem érték el. Ez egyúttal arra utal, hogy — az illetékes gazdasági ellenőrző szervek tevékenységét tovább javítva — növelni kell az állampolgárok felelősségérzetét is a gazdálkodás körében tapasztalható visszásságok megszüntetéséért. Ami a spekulációs bűnözés személyi oldalát és hátterét illeti, az ilyen bűncselekmények nagy részének elkövetésében, a bűnöző életmód kialakulásában jelentős szerepet játszik a munkakerülés, a csavargás, a lógás. Éppen ezért fontos, hogy a munkakerülő életmóddal, annak okaival és formáival, a „táptalajt" adó negatív társadalmi jelenségekkel szemben szigorúan fellépjünk, és folyamatosan elemezzük. Miként érvényesülnek a megelőzést, illetve a szankcionálást. . szolgáló , jogszabályuk. Az ügyészi szervezet éppen most folytat kiterjedt, feltáró Vizsgálatot ilyen irányban, s a tapasztalatokat megfelelően hasznosítani fogjuk. Tapasztalataink szerint előfordul az is, hogy a jogi rendelkezések hiányos ismerete, gyakorlatlanság vagy hanyagság folytán sértik meg a vállalatok vagy a hatóságok a különböző ügyekben hozott döntéseikkel a rendelkezéseket. Az ilyen egyedi jogsértések sokszor az állampolgároknak okoznak érdeksérelmet — nemegyszer vagyoni hátrányt —, ez azonban természetesen korrigálható megfelelő jogorvoslati eljárásban. Súlyos közösségi kárt is okozhat a joggal való viszszaélés. Rontja az emberek hangulatát, a társadalom közérzetéf;, különösen ha elmaradna a jogsérelmek megfelelő orvoslása, illetve a jogsértő személy felelősségre vonása. A törvényességnek minden tekintetben — ügyészi intézkedésekkel is — érvényt szerzünk! Állampolgári sérelmek, jogorvoslatok — A szocialista demokrácia alapvető és maradéktalan megvalósulásának fontos feltétele és egyben garanciája. hogy az állampolgárok ügyeit minden fórumon törvényesen intézzék, sehol se fordulhasson elő jogszabálysértő, lélektelen, a törvény szellemét figyelmen kívül hagyó, bürokratikus ügyintézés. Az ügyészség ezért megkülönböztetett feladatának tekinti, hogy akár a sérelmet szenvedett állampolgárok bejelentése révén, akár ügyészi vizsgálat útján, vagy ha bármely más módon tudomására jut a jogSértés, intézkedjék annak orvoslására. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy törvényi eszközökkel kezdeményezze a jogsértők felelősségre vonását, elejét vegye a hasonló jogsérelmeknek. Mind az ügyészi, mind pedig a más felügyeletet, iiányitást és ellenőrzést gyakorló szervek nagyon fontos feladata, hogy mindenütt gyorsan, szakszerűen és lelkiismeretesen intézzék az állampolgárok kérelmeit, és beadványaikat is ugyanígy, érdemben bírálják el. Ügyészi tevékenységünkben a törvényességi kérelmek megvizsgálása felügyeleti munkánk egyik információs forrása, amelynek révén a jogalkalmazási gj'akorlat jobbítására, az állampolgárok magatartásának helyes formálására is törekszünk. A törvényesség két oldalát jelenti — egyebek között —, hogy miközben számon kérjük, megköveteljük az állampolgári fegyelmet és a törvénytiszteletet, egyidejűleg garantálnunk kell az állami fegyelem megtartását, az állampolgári jogok maradéktalan érvényesülését. Az állampolgárok beadványainak, törvényességi kérelmeinek elintézése nemcsak az egyéni jogsérelmek orvoslását szolgálja. Az ügyek egy részében olyan általános okokat is találunk, amelyeknek a megszüntetésére külön intézkedést- teszünk. Például, ha egy határozat azért hibás vagy sérelmes, mert a jogszabályt — annak valamilyen hiányossága, szaknyelven joghézag folytán — a jogalkalmazók tévesen értelmezik, akkor kezdeményezzük értelmező állásfoglalás kiadását vagy a jogszabály módosítását, kiegészítését. , ooú'iua m&lsaMr : Szigorú fellépés a korrupció ellen — A korrupciós jellegű ügyekkel kapcsolatban mog kell' különböztetni a hivatalos személyek, illetve a gazdálkodó szervezetek dolgozói által elkövetett cselekményeket. Az állami szervek és a hivatalos személyek törvényes és elfogulatlan működéséhez a legalapvetőbb társadalmi érdekek fűződnek! Az államhatalmi, az igazgatási és az egyéb állami funkciókat gyakorló hivatalos személyeknél elengedhetetlen az erkölcsi feddhetetlenség.. A korrupció nemcsak az egyes ügyekben tett intézkedésekkel csorbíthatja a törvényességet, hanem szélesebb körben, akár társadalmi méretekben is alááshatja az állampolgárok bizalmát a hetalom és szervei iránt. Ezért a legszigorúbban fellépünk az ilyen megnyilvánulásokkal szemben! A magas erkölcsi mérce, irotl és íratlan normatívák és a súlyos szankciókkal fenyegető jogi előírások tudatában nyugodtan állíthatom: hazánkban e tekintetben is rend van. A hivatalos személyek, néhány kivételtől eltekintve, az erkölcsi és a jogi követelményeknek megfelelően, tisztességgel végzik felelősségteljes munkájukat. A gazdálkodó szervek dolgozói körében, sajnos, már többször fordul elő korrupciós bűnözés. Az ilyen esetek száma az utóbbi két-három esztendőben évenként mintegy 340 volt. Nem könnyű felderíteni az ilyen bűncselekményeket, amelyeket „objektív" okok (például az áruellátás hiányosságai) is motiválhatnak. Most, amikor a gazdálkodásban előtérben áll a népgazdasági érdekek fokozott érvényesítése, különösen nagy figyelmet kell fordítanunk arra. hogy ezzel egyidejűleg erősítsük a jogrendet. a törvényességet fejezte be nyilatkozatát dr. Szíjártó Károly.