Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

WLDM Olvasónapló „E kor nekünk szülőnk és megölőnk" Az ember távolabbi jövője Nemrégiben felnőttektől, sőt vezető beosztásúim dolgozó ideo. lóaiával hivatásszerűen foglalkozóktól megkérdezték, röviden logalmazzúk mea. mit is ielent számukra a hazaszeretet? Be kell vallani, noav közhelyek, általánosságok és utánérzések mellett alig alia tudtunk mondani-irni tartalmas. eredeti, őszinte és igaz válaszokat- S szinte erre az. élményre robbant Maavar József görbetökór-rövidfllmie. a szatíra élével fogalmazott Magvarok?! egv képsora: tinédzser focldrukkerekel faggatott a rloerter. szerintük melvik volt a magvar törle.nelem leoielentósebb és legnagyszerűbb est-menve? Kórusban kiáltották a döbbenetes választ: a londoni b.3. Olvan sokszor beszélünk mostanában nemzeti tudatról. történelmi önismeretről, szocialista tartalmú hazaszeretetről és ezek hiánváról. hogv át is léDtem volna ezen a két, élményen mert csak színező adalékok a különben is tarka és nem éoDen rózsás kéohez. Am a karácsonyi künwek között három is fölébresztette e szunnvado emlékeket. szította magvarsáetudatom Darazsát. Más-más módon. de egvmásnaK rímelve, egvmás mondandóiát kiegészítve és erősítve, oéldákat szolgáltatva nro és kontra e kérdéskör tartalmi megítéléséhez. Három könvv — a hazaszerelet stációi. 0 Budav György és Ortutav Gyula Nviri és rétközi varasztmesik című kötete először a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának ltí kiadványaként ielent meg 1935 karácsonyára, ezer számozott Déluáhvban. az alkotók kéz. reg vével. A kötetet Gvomún nyomtatták, a Kner-ol'ficinábnn. s most. a nyomda centenáriumán a karácsonyi könyvvásárra hasonmáskiadásban 13 ezer 800 oéldónvban látott ismét naoviláeot. Talán ez az a kötet, amely legmagasabb szinten reorezentélta a szegedi fiatalok aerursettlementmozaulrrián&k eszenciáját. Budav Gvörgv fametsző művészeiének kitel iesedését és a gyomai Kner-múhelv tiooaráfiai és könyvművészeti törekvéseit. .4 felismerés a tudatossáa a fáradsiaot nem ismerő szoroalom. a nreciz és határozott szellemi program és a magasra állított esztétikai mérce ötvözete ez a kötet. Ügv adiu közre az országszéli. még háborítatlan és ósi meséket. ahogvan évszázadokkal ezelőtt megszülettek és hagyományozódtak. üevelve még a kiejtés a hangzás mikéntiére is. Ez a könvv volt Ortutav Ovula és Budav Gvörgv több éves közös tevékenységének epilógusa. Hét év munkámnak koronáia. melvnek- elözménvei a Székelv néDballadák. a Mondotta... népköltészeti gvüiteménv a tartalom oldaláról. a grafika terén nedia a Boldogasszony búcsú Iának. Székelv néDballadáknak. a Mondotta .,. metszeteinek. Az. ember tragédiáin és az Aranv-balladák illusztrációinak tanulságait is magába foglaló sorozata. Budav fogalmazta meg nemzedékének. generációla nrogramlának l»nvegét: „Ez az Ifiúsáa töretlen élmények útján megismerte és tiszta tudományos szem vontok szerint bátran rendszerezni akarja a maavar paraszt és nroletárélet folyamatát. E réteaeklcel azonos ennek az iflúsáanak a sorsa. s e réteaek felemelkedése eavedilli lehetöséae annak, hoav ő is kibontakoztathassa képességeit ... Mert hol van az a nemzetiek. meli/ ennvire csak saiát maaáta lett volna utalva, mint a mienk?" Ez a könvv. ennek elődeit hozta össze a Biidav vezette szegedi fiutalokat és Kner Imrét. Budav és Kner levelezése két teleimen gondolkodó szellem folyamatos vitairata. Ortutav eev 19ti9-es írásában iev emlékezik a könvv születésére és gvomai látogatására: ....elsősorban arról leveleztünk, ami a teivezett ál konuvünket a Num és rétközi parasztmesék-et illeti Mea is látoaaltam Imrét Gyomán. feleseae névdalpvüitését nézegettem. s véocláthatatlan felejthetetlen beszé'cetésekbe bonyolódtunk: pesszimista volt mar a 30-vs évek derekán, s csodálatos könyvtárszobájában. fel-feluaorva. elfúld léleozettel s reménykedve. hoou meacáfnljuk. mondotta a beteljesült uasszandrai jóslatait." Í2,| Bokor Péter Véaiáték a Duna menten című interiúfüzére eoo e jóslatok kibontakozásának hónaoiaiba vezeti el az olvasót. A televízió Századunk című történelmi oknvomozo sorozatának írórendezőie mintegv 300 visszaemlékezés közül válogatta ki azokat, amelvek a közelmúlt maavar történelmének egvik legsötétebb időszakát viláeithatiák mee — az 1944. március 19-i német megszállás es az október lö-i nvilasDUCCS közötti hét hónapot. A történettudomány tényei és dokumentumai möaött az emberi magatartások mozaatóruaóit. a cselekedetek indítékait, a kapcsolatok rendszerét, az érdekek aondolatok és szándékok mechanizmusait kutat ia. Ezért kereste fel azokat a koronatanúkat akik itthon Nvuaat-EurÓDa országaiban es Amerikában idős feiiel kibányásztak emlékeikből ennek a néhánv hónapnak eseményeit, Analízist végez Bokou.'amikor a lényegtelennek tűnő rnozzanatokra is rákerdez. amfkor ismeretének. felkészültségének birtokában egv-egv jelentéktelennek tűnő részlel kibontására készteti a gyakran önmagukat mentege'ó. önigazoló vanv éDoen magyarázkodó interjúalanyokat. Megszólaltatja azokat a még elérhető volt nemet tiszteket és politikusokat. akiknek döntő befolyásuk volt a naev politikára a birodalom döntéseire, igv Veesenmavert a német birodalom akkori nagykövetét. Trenkent. a Gestano egvko:i budanesti föhökét. Novákot Eichmann főosztálvának munkatársát. Hötl urat. a biztonsági föhivatal maevar felelősét. De nyilatkozik az írónak a maevar hadsereg töoh. második vonalbeli főtisztié: Lengyel Béla. Hardv Kálmán. Acgtelekv Bé'a Utassv Loránd és szót kao a volt Dartvezér Kovács Imre. az állami hivatalok tóbb fontos beosztásban dolgozó munkatársa, akik közül a legizgalmasabb olvasmány Mester Miklós vallomása. Mester, az ellentmondásos fiatal parlamenti kéDviselő aki földreformot vár és Imrédv nártiának ecvik vezetóie. a Sztóiav-kormánv államminisztere 1944 nvarán a zsidók mentesítésével is foglalkozott. Idézi Heltai ,Tenő döbbenetes levelét melvben a tudta nélkül beadott mentesítési kérelmet utasítla vissza ezekkel a szavakkal: én maaam sohasem kértem roltia semmiféle mentesítést. Sok iot kaptam attól az orszáatól. amelyben születtem. és amelynek a nyelvén írok. el kell fogadnom a rosszal is . .." S ez. a levél mintha fölnyitotta volna Mester Miklós és nvilván több németellenes beállítottságú magvar főhivatalnok szemét — sainos. akkor már késő volt. ..Amikor Heltaival összehozott a sors műszói volt elgondolkodnom azon. hoou mit adott ö a magyarságnak. és mit kapott tőle? .. Rálőttem: milyen nami érteket ielent Maauarorszáanok az asszimiláció. A természetes asszimiláció. fis ráióttem hoav az asssimiláns maavar es a nem asszimilóns maavar között csak eav különösén van. Az. hoov ieltemben és ludasban kt mit ketrvisclr tzi mercunvit ielent a maovursáo számára egyáltalán: maovarnak és embernek ki mennyit ér?" 3.í Azt. hoev ml történt ezután a néhánv honaD után azt tudiuk a történelemből, de úiabb adalékokat kaühdtunk Gobbi Hilda Közben .. . című önéletraizi mozaikiából. örkénv István Pisti a vérzivatarban című művének néhánv sorát választotta mottóul amelv iev kezdődik: ,.E kor nekünk szülőnk és meaölőnk . .." A szaoorbdó színészi emlékezések között is kiemelkedő heiv illeti Gobbi kötetét s ez mindenekelőtt önmagát sem kímélő őszinteségében rejlik. Ez hitelesíti minden sorát, mée azokat is. amelvekkel lehet és kell vitatkozni. Sodró lendületű sorait. ma is oarázsló emlékeit simogatásai' és töviseit következetes emberi és művészi küzdelmét alázattal és tisztelettel el kell fogadnunk. Hat csomónont köré evűiti emlékeit. e szazad önmagán átszűrt hét évtizedének általa megőrzésre és kimondásra érdemesnek ítélt mondanivalóiát. A Családok, a Kocsmák, az Emberek, a Háborúk az Otthonok és a Temetők azon túl. hoev saiát életének állomásait fólvillantiák. vázoliák egv színészDálva stációit mearaizoliák a magvar színháztörténet néhánv nagvon fontos, de halványuló portréiét (Székelv Mihálv Baior Gizi. Timar József Tőkés Anna. Várkonvi Zoltán. Básti Lajos stb.) es bepillantást engednek egv társaiért elkötelezett művész szerteáeazó és töretlen enereiával véghezvitt munkáiéba. Elképzelem magam abban az Aorilv-völgvi. még csak Gobbi Hilda álmaiban létező. fehérre meszelt, nevető Krisztussal ékített házban, melvet ó Néma Vágvak Temolomának nevez- s visszhangzik 1 >ennem kötelének egv hátborzongatóan nagyszerű elmenve. 1942. március !2-én Advdélutánt rendeztek a Zeneakadémián. A műsort szignálta a cenzúra. s mégis, a kezdés előtti nercekben egv fiatal és elegáns rendőrtiszt letiltotta a műsorból a Gobbi állal előadandó két Advverset. az Álmodik a nvomor és a Gare de l'Esten címűeket. Gobbi mégis kilénett a füeEonv elé: ..Kimentem tapsoltál:. ,n •aaUtam középen. A rendőrtiszt oldali ült mint intoekciós. felugrott. vem mert mozdulni, én sem mozdultam. A közönség föllapozta n műsort. meanézle. raion miiven Adu-verseket mondok, becsukta a műsort rám nézett, mén mind o vem beszeltem nem mondtam rímet, észrevették. hogy a rendőrtiszt áll. én óitok. Halotti csönd v-olr pattanóéin feszült a húr ilyen izoalmat ritkán éltem ót. És álkor hm és szerző nélkül n»nvon halkan elkezdtem• .Hazádnak, rendületlenül léav híve. oh maavar..." Üev leaven! TAN JI LA.I®«S

zületésünktől halálunkig foglalkoztat bennünket a kérdés hogy mit hoz a közelebbi és a távolabbi jövő. A most recenzált könvv szerzőiétől. i. Frolovtól. Az ember perspektívája című művében e nagy kérdésről és a ráadott válaszairól ismerjük meg. Korábbi munkájában a tudományt emberszolgáló szerepét tárgyalja (A tudomány haladása és az ember jövője). Vannak könyvek. amelveket az ember egyszuszra olvas el. az elsőtől az utolsó betűig. Be kell va'lanom. hoev Frolov müve nem ezek közé tartozik. Megmondhatatlannak érzem hogy miért, de úgy gondolom, hogy a karakterisztikus alkotásokkal, a tudományok területéről származó ismeretközlő munkakkal mindia igv van az olvasó. E7 a sajátos. műfajilag nehezen körülhatárolható izgalmas vállalkozás, amely egyaránt magába foglalja a témafelvetés aktualitását, az esszé nagyívű gondolattársításait a társadalomismeret egzaktságát. és egy tudósi közlésvágvat mindarról, amire az embe- távolabbi jövőjében számíthat. A szerző a felvetett kérdéskört azoknak a szempontoknak alapján tárgvalja. amelyek szóró. kapcsolatot képeznek a műszaki-tudománvos haladás és az ember jövője között. Módszere elemző felvető. Ügy teszi ezt. hogv nem csak tudomanvosan veti föl az ember jövőiének problematikáját hanem valóban kitárja az olvaso előtt a tudomány ajtaját, hogv belephessünk u tudósok laboratóriumaiba. szemtanúivá válhassunk a világot foglalkoztató vitáknak. Polarizált világunkban egvre többet hallunk a válságról Sokszor elgyötört szónak tűnik, de mée is lélezik.- Korunk különféle fa jsúlyú válságainak sorában talár legátfogóbb, legmélyebb az emberiséé biológiai és társadalmi léte a természet és a műszaki -tudomáivos forradalom közötti konfliktus amelvhez aztán járulnak a legkülönbözőbb és lesrifrább oéozüevi-gazdasági válságok A válság egvik elemeként a tudománv és a technika lénten-nvomon beleütközik az erkölcsi elvekbe és korántsem csak a fegyverkezés kérdésében (gondoliunk csak a sokféle és mesterségesen készített gvógvszen-e. ezek nemkívánatos mellékhatásaira). ... ha nem növekszik mértani haladvúny szerint a, tudósok társadalmi felelőssége. az erkölcsi, etikai princípium. szerepe a tudományban, az emberiség és maga a tudomány nem fejlődhet még számtani haladvány szerint sem" — jósolja Frolov ismertetett könvveben. A tudomány és az erkölcs kapcsolatának kérdésében hivatkozik Frolov a Pugwash-konferencián elhangzottakra is. amelyek szerint a tudósok kötelesek saját országukban a valóságnak megfelelő információt terjeszteni az olyan tényekről, mint a korszerű fegyverzetek alkalmazásának következményei, vagv az ipar a mezőgazdaság, az urbanizáció fejlődésének hatásairól. és altalában minden olyan kutatási eredményről, amelv az ember előnyét vagy hátrányát szolgálja. Kérdés persze. hogv van-e erkölcsi késztetés, és ha van is, az egymagában elegendő-e? Hogy mit hoz a jövő? A válasz nem könnyű. Frolov is azt írja. hogy a válság kimenetelére vonatkozó véleménvek erősen megoszlanak. A szerző alantéiban optimista a társadalmi és a biológiai lét. az ember és a természet kapcsolatának alakulását illetően, bár tisztában van azzal. hogv ..egvüavűség volna arra számítani, hogy az egész emberiség kész elfogadni a globális problémák valaminő egységes, mindenki számára egyformán elfogadható filozófiáját". Az uralkodó filozófiák merev konfrontációja helyett azok együttműködését igényelné az ember perspektívája. Egyszerűen döbbenetes, hogv a szerző egv-egv fenntartáson tűi. miiven logikus érvelésekkel felel a globális problémák globális receptek szerinti megoldásara. a valóságnak megfelelően, a világrendszerek embereinek jelenét és jövőjét szolgálva, mindazért, amit tennünk kell a szépért a csúnya ellenében. a jóért a rossz felszámolására, ugyanakkor semmi sem magától értetődőbb. mint az, hogy az ember nem függetlenítheti magát a természettői. a társadalomtól, a műszaki-tudományos haladástól, az* ezekráJtah.Jiordozott válságoktól. Az öt fejezetre tagozódó könyv áttallózása után szilárdul az olvasó hite, hogy az alkotás és a remény optimizmust szül, annál is inkább, mert az örök emberi haladásban az ember hatalmas és legyőzhetetlen. E. Hemingway mondta: ..De hát az ember nem arra született, hogy legyőzzék. Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni." A távolabbi jövőbe vetett hit egyik alappillére, hogy a jelen élettevékenysége legfontosabb tényezőinek sok tekintetben különböző irányú hatásai által megosztott emberiség egységessé válik, és minden képességét sokoldalú fejlesztésére fordítja, miközben perspektivikusan múlttá válik mindaz, ami megosztja a ma emberének világát. BÁTYAI JENÖ Sass Ervin versei Vendégség szeretném ha házam lenne apám anyám vendég benne se aitaia se ablak:., fekete gvász a négv fala Fény papírban hozd ide méa azt csészét estéinknek menedékét hozd ide és dúdold a dalt iái aki élt egyszer meghalt huzo iu, .. Het hozd t> barnai -zehde' hozd Ide a hazugságot lenvpapirban h vjlaam dicsekednék a semmivel a szeretem széD szemivel megriszálná magát ottan miiven sokra is jutottam szeretrém ha házdm lenne csak én magam lennék benne Nyár Novj mögött a kis öbölben tőled a reménvt örököltem lel fedezése t a viláanak szépséget a leander-ágnak t atami egészen mást ami szárnyalva zeng mégsem hallani Gyászzene három tételben az ágva ott volt tai/epen most felhőn fekszik az égen a kezével intett árván' lenerbe iá idült szivárvány bolondkirálvnék nevették az etelet megfelezték hazudtak neki széoeket mea életet mée életet eömbakácok iónnek menne!sorakoznak menetelnek el is hinném ha nem álom ülne minden aömbakácon megölelném kéree- tör/sün vám sétálgat mögöttil u nagv utcán véges vésta felsétál a kéklő euie öreg toronv sárga falak Hiúságom a fák uiatt az anváni ha iönrtr értem toronyzene szólna eooen . trombiták rézyiráeg tekergőzne a fákívákra állnánk ott a íenvesséeben Kzeeérivszasú feketében