Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

Szombat, 1983. január 22. 3 Felelősséggel, együttműködéssel a lakosság érdekében A megyei tanács végrehajtó bizottságának beszámolója a Minisztertanács előtt A kialakult kormányzati gyakorlatnak megfelelően az államigazgatási szervezet legfőbb irányítója, a Minisztertanács, rend­szeresen közvetlenül tájékozódik egy-egy megye tanácsi szervezetének munkájáról. Az elmúlt év december 9-én, a Csongrád meg vei Tanács Végrehaitó Bizottsága szá­molt be tevékenységéről, különös tekintet­tel a nem tanácsi szervekkel kialakított együttműködésre. Ilyen magas fórum előtt először adtunk számot munkánk eredményeiről, fogyaté­kosságairól, meglevő gondjainkról, az előt­tünk álló feladatokról. A mindennapok va­lóságához ténylegesen hozzátartozó taná­csi denW^atizraus indokolja, hogy erről az eseményről megyénk lakossága a napi sajtóban korábban megjelent szűkszavú közleménynél érdemibb tájékoztatást" kap­jon. Hat év munkája Az esemény kifejezés nem túlzás, hiszen már az előkészületek izgalmai, fáradozásai túlnőttek a mindennapok szintjén. A me­gye teljes tanácsi igazgatási szervezetéről — a minisztériumok, országos főhatóságok vizsgálatai alapján — mintegy „röntgen­felvétel" készült. Egy olyan szervezetrend­szerről, amelynek ügyiratforgalma például evenként meghaladja az egymilliót. A ta­nácsi munka szakterületeinek ellátásán túl ugyanis számot kell adnunk a nem ta­nácsi szervekkel létrejött kapcsolataink ta­pasztalatairól. eredményeiről. Az értékelés érintette a megye gazdasági, társadalmi, oktatási, közművelődési és sportéletének egészét. így a kormány előtti beszámoló — amely hat év munkájáról adott számot — a korszerű irányítási, igazgatásszervezési elveknek megfelelően szorosan kapcsoló­dott a tanácsok ellátásszervező, terület- és településfejlesztő tevékenységéhez. A természeti adottságok, a különböző társadalmi, gazdasági hatások eredménye­ként Csongrád megyében magas a városi lakosság aránya, a külterületeken, tanyán élők számá és sok az idős korú. Me­gyénkben a nők foglalkoztatottsági aránya jelentős a könnyű- és élelmiszeripar mi­att; meghaladja az országos átlagot. Az ipari struktúra átlagosnál alacsonyabb bérszínvonala a lakosságot széles körben jövedelmének a másodgazdaságból történő kiegészítésére készteti. A korábbi évekhez hasonlóan ma is gondot okoz, hogy a me­gye területének több mint a fele belvízve­szélyeztetett. Ez nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem a településfejlesztési te­vékenységet akadályozza. A Miniszterta­nács egyetértett abban, hogy a lakásgon­dok mérséklését^ ta' ttöigokd HőK •^hífMé-'* nek l^iryj^tését, jdcjs korúgk, szociájis Körülményeinek javitasat, a komplex me­liorációt, a belvízvédelem és a vízellátás megoldását, az oktatás, a közművelődés és az egészségügy fejlesztését kiemelt tanácsi feladatként kezeljük. ipar, közlekedés, kereskedelem A beszámolási időszak hat esztendejét az előrehaladás jellemezte, bár maradt meg­oldásra váró gond, ki nem elégített jogos szükséglet. Mégis elismerésre méltó a ta­nácsi szervek gazdaságszervező v tevékeny­sége, a lakossági ellátás fejlesztését segítő, javuló színvonalú, költségvetési gazdálko­dás. Ezt úgy értük el, hogy az 1979-tól fo­kozatosan nehezebbé váló gazdasági hely7 zet, a szűkülő anyagi források ellenére megőriztük a lakossági ellátás elért szín­vonalát, sőt — célkitűzéseinkkel összhang­ban — a kiemelt területeken azt javítani is tudtuk. Az ötödik ötéves terv idején az alapvető célkitűzéseinket megvalósító fej­lődés üteme meghaladta az országos át­lagot. Folyamatos — bár a korábbinál mérsékeltebb — a növekedés a hatodik ötéves terv időszakában. A települések kö­zötti indokolatlan különbségek mérséklő­désével fokozatosan csökkent községeink­ből az elvándorlás. Az ötödik ötéves terv •időszakában — jelentős állami hozzájáru­lással — közel 9.5 milliárd forintot for­dítottunk fejlesztésre. Az infrastruktúra valamennyi területén előreléptünk. A terv­időszak végére a lakás-, az egészségügyi és a kulturális ellátásban — kedvezőtlen korábbi helyzetünket felszámolva — meg­haladtuk. illetve megközelítettük az orszá­gos szintet. A városi népesség közei 70 százalékos aránya szükségessé tette, hogy a fejlesztési eszközök döntően a városokra koncentrálódjanak. Így, a megyén belül a fejlődés differenciáltabb, egyes térségek­ben az átlagosnál lassúbb volt. A hatodik ötéves terv időszakában fej­lesztési eszközeinket a lakásépítés elő­mozdítására, a gyermekintézmények bő­vítésére és az egészségügyi ellátás szintjé­nek javítására koncentráljuk. A tanácsok­nak többet kell törődniük a környezetvé­delemmel is. Az elmúlt hat évben tovább bővül, a megyei ipari termelése, korszerűsödött szerkezete. A tanácsi fejlesztések kapcso­lódtak a központi (például alumínium-, földgáz-) programokhoz, s biztosították, hogy az ipartelepítés, illetve -bővítés fel­tételeit a rendezési tervek tartalmazzák. E.áital csszebangollabbá vált a lakossági és ipari infrastruktúra fejlesztése, éssze­rűbb az eszközök felhasználása. A megyei tanács végrehajtó bizottsága gondolt a több mint 25 ezer rendszeresen ingázóra, kiemelten foglalkozott a sze­mélyszállítás feltételeinek fojyamatos ja­vításával. Az előrehaladást a városi tömeg­közlekedés szervezettségében is kulturált­ságában az utasok is érzékelik. A szolgáltatások és a kereskedelem alap­vető társadalompolitikai jelentőségének megfelelően, hat év alatt közel 100 millió forintot használhatunk fel szolgáltatásfej­lesztésre; kiépült a bázishálózat, bővültek az igénybevétel lehetőségei, mérséklődtek a mennyiségi hiányok. A beszámoíási idő­szakban lényegében sikerült felszámolni megyénk kereskedelmi hálózatának ko­rábbi elmaradását. Ezt jelzi az, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban a boltháló­zat korszerűsítésére közel 60 ezer négy­zetméter alapterületű új helyiséget épí­tettünk. és a forgalom az országos átla­got, valamint a tervezettet is meghaladó ütemben, 57,9 százalékkal emelkedett. száma. Intézményi helyzetünket javította a makói kórház úi műtő- és rönteenszár­nyának, a deszki 140 ágyas pavilonnak és a szegedi kórház 200 ágyas tömbjének felépítése. Elmondottuk azt is. hogy a család- és nővédelmi hálózat kiépülésével a megelőző munka eredményeként a cse­csemőhalandósági mutató megyénkben évek óta kedvezőbb az országosnál. Emlí­tettük a megyei kórház hiányát és a fek­vőbeteg-intézetek épületeinek átlagosnál jóval rosszabb műszaki állapotát is. Jelentésünkben nagy hangsúllyal szere­peltek a szociálpolitikai célkitűzések. Meg­valósításukat indokolja, hogy a felnőttek­nél egyre több a magános; a 60 éven fe­lüliek közül például minden ötödik. Az idős korúak 17 százaléka — csaknem 13 ezer ember — tanyákon él. A demográ­fiai helyzetből eredő követelményeknek jelenleg a szociális otthoni intézmény­hálózat nem felel meg, de a folyamatban levő fejlesztések jelentős javulást ígérnek. nál érettebb és árnyaltabb módszerei nö­velték az együttműködés eredmény e^rgét, s lehetővé tették a sajátos réteg- vagy területi érdekek figyelembevételét. A je­lenlegi kapcsolati formák — melynek meghatározó elemeit a népfront-, a KISZ­és a szakszervezeti szervekkel létrehozott megállapodások képezik — kedvezően ala­kították a végrehajtásban közreműködő tanácsi apparátusok szemléletét, növelték azok nyitottságát, fogadókészségét is. Utaltunk arra, hogy az együttműködés révén bővültek a tanácsi szervek tömeg­kapcsolatai, növekedett a lakosság állam­polgári felelősségérzete. Mindez pozitívan hatott a szocialista demokratizmus, a he­lyi közélet fejlesztésére, s egyik lényeges alapját alkotta a nyílt város- és község­politikának. Munkánk egyik legjelentősebb eredmé­nyeként számoltunk be arról, hogy köz­célú feladataink megoldását megyénk la­kossága tevékeny, aktív partnerként se­gítette. A településfejlesztési mozgalom­ban kifejtett önkéntes társadalmi munka a beszámolási időszakban másfél milliárd forinttal gyarapította a megyét. A gazdál­kodó szervek és a lakosság közreműködé­sével megvalósult beruházások jelentősen enyhítették a települések alapellátásában jelentkező gondokat. Enélkül ma 350 böl­csődei, 1400 óvodai hellyel, 38 kilométer úttal, 250 kilométer járdával, számos ál­talános iskolai tornateremmel lennénk sze­gényebbek. A megyében működő felsőoktatási ét tudományos intézetekkel kialakított sok­rétű és tartalmában egyre gazdagodó együttműködésről is számot adtunk. Pél­dául a felsőfokú oktatási intézményekkel létrehozott kapcsolatunk meghatározó az egészségügyi, a szociális, valamint az ok­tatási és közművelődési feladatok ellátá­sában. A végrehajtó bizottság kormány elé ter­jesztett beszámolója — természetesen — foglalkozott a megye tanácsi szervezeté­nek hatósági munkájával és olyan — fon­tosságában nem elhanyagolható — kér­désekkel, mint az irányítás, a felügyelet, az ellenőrzés. A végrehajtó bizottság ér­tékelése megegyezett a minisztériumi vizsgálatok tapasztalataival: az igazga­tási, hatósági munka egyszerűsödött, kor­szerűsödött, abban érvényesül a törvé­nyesség, általában megvalósulnak a jogal­kalmazás jogpolitikai irányelvei. A tanácsi szervek által hozott hatósági döntések 97 százaléka már az alapeljá­rásban jogerőre emelkedett. Ez megnyug­tató arány. Ugyanakkor az ügyintézési fegyglem, a jogszerűség erőapdése mellett egyes ügyek intézése indokolatlanul elhú­zódik, s előfordul felületesség, bürokratiz­mus is. A végrehajtó bizottság ezért ön­magától is megköveteli az ügyintézés gyorsaságának, szakszerűségének még kö­vetkezetesebb számonkérését, a döntések meggyőző, szemléletformáló hatásának fo­kozását. A hatósági ügyintézés adatainak érté­kelése gyakran tanulságos képet rajzol az állampolgári fegyelem alakulásáról, a kö­zösségbe illeszkedés szintjéről, a családok helyzetéről. Megyénkben ez a kép meg­nyugtató. Erősödött az állampolgári fegye­lem, csökkent a kényszerintézkedést igény­lő esetek száma. Ugyanakkor törekvéseink és erőfeszítéseink ellenére még nem tud­tunk kellő eredményt elérni a becsületes embereket joggal felháborító munkakerü­lés, az ügyeskedés, az élősdiség felszámo­lásában. Áz alkoholistákkal való foglalko­zás. a szociális segélyezés, a gyámügyek intézése számos ilyen tapasztalattal jár. Ezt jelzi, hogy az általában csökkenő ügy­forgalmon belül az elmúlt hat évben — sajnos — emelkedett a megalapozott sza­bálysértési feljelentések száma, és jelen­tősen — mintegy 30 százalékkal — növe­kedett a bírságátlag is. Az itt élők támogatásával A Minisztertanács a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának beszámolóját, hely­zetértékelését elfogadta, s egyetértett a feladatként jelölt teendőkkel. Ezek a fel­adatok összetettek; lényegüket tekintve két témakörben összegezhetők. Ügy kell szervezni a tanácsi munkát, hogy hatéko­nyan segítse a népgazdaság fejlesztésére irányuló kormányzati döntések végrehaj­tását; a települések összehangoltan fei­lődjenek. a lakosság életkörülményei ja­vuljanak Ennek a sokirányú feladatnak azonban csak úgy lehet eleget tenni, ha erősödik a tanácsi demokratizmus, a tes­tületi és szakigazgatási munka hatékony­sága, bővül és elmélyül a tanácsok és a lakosság, valamint a tanácsok és a me­gyében működő különböző szervek, intéz­mények kapcsolata, az együttműködő part­nerek Jingyobb részt vállalnak a közös feladatok megoldásában. A végrehajtó bizottság tagjai tudják, hogy sok megoldásra váró megyei feladat vár rájuk. Meggyőződésem, hogy felelős­ségvállalásunkat — a kapott kormányzati értékelésen túl — megalapozottá és indo­kolttá teszi az a támogatás, amelyet me­gyénk lakosságától eddig megkaptunk, s amelyre a jövőben is számítunk. SZABÖ SÁNDOR, a Csongrád megyei tanács elnöke Az időszakonként tapasztalt nroblémák • ellenére alapvetően kiegyensúlyozott áru­ellátást tudtunk biztosítani, főként a helyi árualapok felvásárlásával. A boltok köz­vetlen zöldség-gyümölcs felvásárlása érez­hetően javította az ellátást. A határ menti árucsere-forgalom bővítésével szélesítettük a választékot. Elégedettség, elkeseredés nélkül A végrehajtó bizottság — a megye töb­bi tanácsi testületéhez hasonlóan — ki­emelten foglalkozott a mezőgazdasággal, amelynek termelése az elmúlt hat évben az országos átlagot meghaladóan — évi 3,2 százalékkal — emelkedett Sokrétű, összehangolt munka eredmé­nye a racionális földhasznosítást elősegítő 25 ezer hektárnyi nagyüzemi földrendezés, illetve a több mint 58 ezer hektár terü­leten megvalósított komplex melioráció. Beszámolónkban természetesen szóltunk mezőgazdaságunk Gondjairól, is. Arról, hogy ma nemcsák. ATT sági, .veszteségeket fi ókoz/^ha nmcs ossz-'" hang a termelés, a felvásárlás, a tárolás és a feldolgozás között. Az is, ha lassú a termálvíz és általában a geotermikus energia felhasználása a primőr zöldség­termelésben, a hajtatásban vagy egyes nagyüzemeknél indokolatlan különbségek mutatkoznak a gazdálkodás hatékonysá­gában. Említettük lehetőségeinket a szá­lastakarmány-termesztés, illetve a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésében. Ezek megoldását fontos" feladatunknak tartjuk. A lakásellátás javításával kapcsolatos tanácsi tevékenység ugyancsak jelentős szerepet kapott beszámolónkban. Hangsú­lyoztuk: elégedettségre'vagy elkeseredésre nincs okunk. Megyénkben az elmúlt hat év alatt 27 ezer 730 lakás épült, ebből 17 ezer 622 magánerőből. Lakásépítési ter­veinket nemcsak mennyiségileg, hanem egyéb mutatók tekintetéljen is teljesítet­tük. Az előirányzott 2 ezer 400 munkás­lakás helyett több mint 2 ezer 900 épült. A lakáskiutalásoknál érvényesültek a tár­sadalompolitikai és családvédelmi szem­pontok. A tanácsi hatáskörben elosztott mintegy 15 ezer lakás 9 százalékát három­és többgyermekes családok, 57,4 százalé­kát fiatal házasok kapták. A tervszerű, lépcsőzetes lakáscserék rendszerének ki­építésében azonban még jeléntősek a tar­talékaink, és számos követelménynek kell megfelelnünk az új lakásügyi jogszabá­lyok eredményes végrehajtása érdekében is. A hatodik ötéves terv időszakában a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek elle­nére a tanácsok 20 ezer 500 lakás (ebből 17 ezer magánerős) megépítésével számol­nak. Ezért is fontos, hogy megfelelő le­gyen a telekellátás. A végrehajtó bizott­ság és a helyi tanácsi szervek eddigi erő­feszítései ellenére — erről beszámoló je­lentésünkben is szóltunk — Szegeden és néhány nagyobb városunkban feszültsé­gekkel kell számolni az előközművesítés, a választék és az időbeni ütemezhetőség miatt. Zsúíoit iskolák A végrehajtó bizottság tervszerű és fo­lyamatos- erőfeszítéseinek eredményeként az egészségügyi ellátás és a szociális gon­dozás jelentős fejlődéséről adhattunk szá­mot. A beszámolási időszakban bővítettük az alapellátást, az anya- és gyermekvéde­lem és a szociális gondoskodás intézmény­rendszerét. A körzeti orvosi ellátottság és a szakrendelő-intézeti hálózat teljes kö­rűvé vált, növekedett az üzemorvosi, va­lamint a gyermek- és fogorvosi körzetek A beszámolási időszakban a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága, a helyi taná­csok és szakigazgatási szerveik biztosítot­ták a közoktatás alapfokú feladatainak eredményes ellátásához szükséges feltéte­leket. legdinamikusabban az óvodai in­tézményhálózat fejlődött. A tervezett 3 ezer 225 helyett — jelentős társadalmi se­gítséggel — 4 ezer 800 óvodai hely léte­sült. így a megyében a 3—6 éves gyerme­kek közel 9o százaléka óvodába járhat Beszámolónkban természetesen szóltunk az eredményekkel párosuló helyi feszült­ségekről. Nem hallgattuk el, hogy óvodá­ink gyakran túlzsúfoltak; kihasználtságuk megyei szinten mintegy 120 százalékos. Nem lehetünk elégedettek azzal sem, hogy az óvónők több mint 7 százaléka képesí­tés nélküli. A közoktatás alapvető intézményrend­szerét az általános iskolák alkotják. A pe­dagógusok munkafeltételeit ezért minden­képp biztosítani kell. A beszámolási idő­szakban az eredetileg tervezett 198 tante­remmel szemben 297 létesült. A tanuló­r+étéfem jelentős emelkedése miatt — fő­Ttírtí ázÓgCdén — azonban a zsúfoltság nem szűnt meg. A hatodik ötéves tervben 132 tanterem megvalósításával számolunk. Ez a fejlesztés enyhíti, de nem oldja meg gondjainkat. Ezért is számítunk az oktató­nevelő munka tartalmi színvonalának emelkedésére. Megyénkben szaktanárok tartják az órák 92 százalékát — közel 20 százalékkal többet az országos átlagnál. A gyermekek több mint 98 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. A jó ellátottsági körülmények és pedagógusa­ink áldozatos munkája eredményeként ma az általános iskolát végzettek 96—97 szá­zaléka továbbtanul. A középfokú oktatásban koncepciónk hármas célt követett. Egyrészt igyekez­tünk az oktatás profiljait a várható szak­emberszük.séglethez igazítani. Másrészt az esélykülönbségeket csökkenteni; a tehet­séges gyermekeket támogatni. A szakmun­kásképzőkből a szakoktatás tárgyi feltéte­leinek javításával minél több sokoldalú, művelt szakembert szeretnénk útrabocsá­tani. Több év eredményeinek ellenére nagyobb támogatásra és a termelőüze­mekkel való jobb együttműködésre van szükség. Beszámolónk a közművelődés helyzetét is a maga összetettségében mutatta be a Minisztertanácsnak. A könyvtárhálózat alapterületének bővüléséről, az olvasók számának növekedéséről, múzeumaink gyarapodásáról, látogatottságuk fokozódá­sáról épp úgy számot adtunk, mint a la­kótelepeken. az új városrészekben vagy éppen a tanyavilágban élők kulturális el­látásának gondjairól. Nem hallgattunk a Szegedi Nemzeti Színház hiányos műkö­dési feltételeiről sem. Bővülő tömeglfapcso'atok A nem tanácsi szervekkel kialakított kapcsolataink szervezésénél abból indul­tunk ki — ezt tükrözte beszámolónk is —, hogy az ilyen együttműködés a társadal­mi-gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszá­ban egyre hangsúlyosabb eleme a tanácsi munkának, szélesíti tömegkapcsolatainkat, bő.u'ti információs hálózatunkat. A végre­hajtó bizottság igyekszik az együttműkö­dés úgynevezett „hagyományos" területei mellett, megyénk sajátosságainak • hangsú­lyozásával. az itt jelenlevő szellemi ka­pacitás bevonásával a dél-alföldi megyék számos közös vonáson alapuló együttmű­ködését bővíteni. A beszámoló előkészítésekor áttekintet­tük kapcsolatainkat. Azt tapasztaltuk, hogy kiépítésük és fenntartásuk korábbi-

Next

/
Thumbnails
Contents