Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

Szombat, 1983. január 22. 3 Felelősséggel, együttműködéssel a lakosság érdekében A megyei tanács végrehajtó bizottságának beszámolója a Minisztertanács előtt A kialakult kormányzati gyakorlatnak megfelelően az államigazgatási szervezet legfőbb irányítója, a Minisztertanács, rendszeresen közvetlenül tájékozódik egy-egy megye tanácsi szervezetének munkájáról. Az elmúlt év december 9-én, a Csongrád meg vei Tanács Végrehaitó Bizottsága számolt be tevékenységéről, különös tekintettel a nem tanácsi szervekkel kialakított együttműködésre. Ilyen magas fórum előtt először adtunk számot munkánk eredményeiről, fogyatékosságairól, meglevő gondjainkról, az előttünk álló feladatokról. A mindennapok valóságához ténylegesen hozzátartozó tanácsi denW^atizraus indokolja, hogy erről az eseményről megyénk lakossága a napi sajtóban korábban megjelent szűkszavú közleménynél érdemibb tájékoztatást" kapjon. Hat év munkája Az esemény kifejezés nem túlzás, hiszen már az előkészületek izgalmai, fáradozásai túlnőttek a mindennapok szintjén. A megye teljes tanácsi igazgatási szervezetéről — a minisztériumok, országos főhatóságok vizsgálatai alapján — mintegy „röntgenfelvétel" készült. Egy olyan szervezetrendszerről, amelynek ügyiratforgalma például evenként meghaladja az egymilliót. A tanácsi munka szakterületeinek ellátásán túl ugyanis számot kell adnunk a nem tanácsi szervekkel létrejött kapcsolataink tapasztalatairól. eredményeiről. Az értékelés érintette a megye gazdasági, társadalmi, oktatási, közművelődési és sportéletének egészét. így a kormány előtti beszámoló — amely hat év munkájáról adott számot — a korszerű irányítási, igazgatásszervezési elveknek megfelelően szorosan kapcsolódott a tanácsok ellátásszervező, terület- és településfejlesztő tevékenységéhez. A természeti adottságok, a különböző társadalmi, gazdasági hatások eredményeként Csongrád megyében magas a városi lakosság aránya, a külterületeken, tanyán élők számá és sok az idős korú. Megyénkben a nők foglalkoztatottsági aránya jelentős a könnyű- és élelmiszeripar miatt; meghaladja az országos átlagot. Az ipari struktúra átlagosnál alacsonyabb bérszínvonala a lakosságot széles körben jövedelmének a másodgazdaságból történő kiegészítésére készteti. A korábbi évekhez hasonlóan ma is gondot okoz, hogy a megye területének több mint a fele belvízveszélyeztetett. Ez nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem a településfejlesztési tevékenységet akadályozza. A Minisztertanács egyetértett abban, hogy a lakásgondok mérséklését^ ta' ttöigokd HőK •^hífMé-'* nek l^iryj^tését, jdcjs korúgk, szociájis Körülményeinek javitasat, a komplex meliorációt, a belvízvédelem és a vízellátás megoldását, az oktatás, a közművelődés és az egészségügy fejlesztését kiemelt tanácsi feladatként kezeljük. ipar, közlekedés, kereskedelem A beszámolási időszak hat esztendejét az előrehaladás jellemezte, bár maradt megoldásra váró gond, ki nem elégített jogos szükséglet. Mégis elismerésre méltó a tanácsi szervek gazdaságszervező v tevékenysége, a lakossági ellátás fejlesztését segítő, javuló színvonalú, költségvetési gazdálkodás. Ezt úgy értük el, hogy az 1979-tól fokozatosan nehezebbé váló gazdasági hely7 zet, a szűkülő anyagi források ellenére megőriztük a lakossági ellátás elért színvonalát, sőt — célkitűzéseinkkel összhangban — a kiemelt területeken azt javítani is tudtuk. Az ötödik ötéves terv idején az alapvető célkitűzéseinket megvalósító fejlődés üteme meghaladta az országos átlagot. Folyamatos — bár a korábbinál mérsékeltebb — a növekedés a hatodik ötéves terv időszakában. A települések közötti indokolatlan különbségek mérséklődésével fokozatosan csökkent községeinkből az elvándorlás. Az ötödik ötéves terv •időszakában — jelentős állami hozzájárulással — közel 9.5 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésre. Az infrastruktúra valamennyi területén előreléptünk. A tervidőszak végére a lakás-, az egészségügyi és a kulturális ellátásban — kedvezőtlen korábbi helyzetünket felszámolva — meghaladtuk. illetve megközelítettük az országos szintet. A városi népesség közei 70 százalékos aránya szükségessé tette, hogy a fejlesztési eszközök döntően a városokra koncentrálódjanak. Így, a megyén belül a fejlődés differenciáltabb, egyes térségekben az átlagosnál lassúbb volt. A hatodik ötéves terv időszakában fejlesztési eszközeinket a lakásépítés előmozdítására, a gyermekintézmények bővítésére és az egészségügyi ellátás szintjének javítására koncentráljuk. A tanácsoknak többet kell törődniük a környezetvédelemmel is. Az elmúlt hat évben tovább bővül, a megyei ipari termelése, korszerűsödött szerkezete. A tanácsi fejlesztések kapcsolódtak a központi (például alumínium-, földgáz-) programokhoz, s biztosították, hogy az ipartelepítés, illetve -bővítés feltételeit a rendezési tervek tartalmazzák. E.áital csszebangollabbá vált a lakossági és ipari infrastruktúra fejlesztése, ésszerűbb az eszközök felhasználása. A megyei tanács végrehajtó bizottsága gondolt a több mint 25 ezer rendszeresen ingázóra, kiemelten foglalkozott a személyszállítás feltételeinek fojyamatos javításával. Az előrehaladást a városi tömegközlekedés szervezettségében is kulturáltságában az utasok is érzékelik. A szolgáltatások és a kereskedelem alapvető társadalompolitikai jelentőségének megfelelően, hat év alatt közel 100 millió forintot használhatunk fel szolgáltatásfejlesztésre; kiépült a bázishálózat, bővültek az igénybevétel lehetőségei, mérséklődtek a mennyiségi hiányok. A beszámoíási időszakban lényegében sikerült felszámolni megyénk kereskedelmi hálózatának korábbi elmaradását. Ezt jelzi az, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban a bolthálózat korszerűsítésére közel 60 ezer négyzetméter alapterületű új helyiséget építettünk. és a forgalom az országos átlagot, valamint a tervezettet is meghaladó ütemben, 57,9 százalékkal emelkedett. száma. Intézményi helyzetünket javította a makói kórház úi műtő- és rönteenszárnyának, a deszki 140 ágyas pavilonnak és a szegedi kórház 200 ágyas tömbjének felépítése. Elmondottuk azt is. hogy a család- és nővédelmi hálózat kiépülésével a megelőző munka eredményeként a csecsemőhalandósági mutató megyénkben évek óta kedvezőbb az országosnál. Említettük a megyei kórház hiányát és a fekvőbeteg-intézetek épületeinek átlagosnál jóval rosszabb műszaki állapotát is. Jelentésünkben nagy hangsúllyal szerepeltek a szociálpolitikai célkitűzések. Megvalósításukat indokolja, hogy a felnőtteknél egyre több a magános; a 60 éven felüliek közül például minden ötödik. Az idős korúak 17 százaléka — csaknem 13 ezer ember — tanyákon él. A demográfiai helyzetből eredő követelményeknek jelenleg a szociális otthoni intézményhálózat nem felel meg, de a folyamatban levő fejlesztések jelentős javulást ígérnek. nál érettebb és árnyaltabb módszerei növelték az együttműködés eredmény e^rgét, s lehetővé tették a sajátos réteg- vagy területi érdekek figyelembevételét. A jelenlegi kapcsolati formák — melynek meghatározó elemeit a népfront-, a KISZés a szakszervezeti szervekkel létrehozott megállapodások képezik — kedvezően alakították a végrehajtásban közreműködő tanácsi apparátusok szemléletét, növelték azok nyitottságát, fogadókészségét is. Utaltunk arra, hogy az együttműködés révén bővültek a tanácsi szervek tömegkapcsolatai, növekedett a lakosság állampolgári felelősségérzete. Mindez pozitívan hatott a szocialista demokratizmus, a helyi közélet fejlesztésére, s egyik lényeges alapját alkotta a nyílt város- és községpolitikának. Munkánk egyik legjelentősebb eredményeként számoltunk be arról, hogy közcélú feladataink megoldását megyénk lakossága tevékeny, aktív partnerként segítette. A településfejlesztési mozgalomban kifejtett önkéntes társadalmi munka a beszámolási időszakban másfél milliárd forinttal gyarapította a megyét. A gazdálkodó szervek és a lakosság közreműködésével megvalósult beruházások jelentősen enyhítették a települések alapellátásában jelentkező gondokat. Enélkül ma 350 bölcsődei, 1400 óvodai hellyel, 38 kilométer úttal, 250 kilométer járdával, számos általános iskolai tornateremmel lennénk szegényebbek. A megyében működő felsőoktatási ét tudományos intézetekkel kialakított sokrétű és tartalmában egyre gazdagodó együttműködésről is számot adtunk. Például a felsőfokú oktatási intézményekkel létrehozott kapcsolatunk meghatározó az egészségügyi, a szociális, valamint az oktatási és közművelődési feladatok ellátásában. A végrehajtó bizottság kormány elé terjesztett beszámolója — természetesen — foglalkozott a megye tanácsi szervezetének hatósági munkájával és olyan — fontosságában nem elhanyagolható — kérdésekkel, mint az irányítás, a felügyelet, az ellenőrzés. A végrehajtó bizottság értékelése megegyezett a minisztériumi vizsgálatok tapasztalataival: az igazgatási, hatósági munka egyszerűsödött, korszerűsödött, abban érvényesül a törvényesség, általában megvalósulnak a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei. A tanácsi szervek által hozott hatósági döntések 97 százaléka már az alapeljárásban jogerőre emelkedett. Ez megnyugtató arány. Ugyanakkor az ügyintézési fegyglem, a jogszerűség erőapdése mellett egyes ügyek intézése indokolatlanul elhúzódik, s előfordul felületesség, bürokratizmus is. A végrehajtó bizottság ezért önmagától is megköveteli az ügyintézés gyorsaságának, szakszerűségének még következetesebb számonkérését, a döntések meggyőző, szemléletformáló hatásának fokozását. A hatósági ügyintézés adatainak értékelése gyakran tanulságos képet rajzol az állampolgári fegyelem alakulásáról, a közösségbe illeszkedés szintjéről, a családok helyzetéről. Megyénkben ez a kép megnyugtató. Erősödött az állampolgári fegyelem, csökkent a kényszerintézkedést igénylő esetek száma. Ugyanakkor törekvéseink és erőfeszítéseink ellenére még nem tudtunk kellő eredményt elérni a becsületes embereket joggal felháborító munkakerülés, az ügyeskedés, az élősdiség felszámolásában. Áz alkoholistákkal való foglalkozás. a szociális segélyezés, a gyámügyek intézése számos ilyen tapasztalattal jár. Ezt jelzi, hogy az általában csökkenő ügyforgalmon belül az elmúlt hat évben — sajnos — emelkedett a megalapozott szabálysértési feljelentések száma, és jelentősen — mintegy 30 százalékkal — növekedett a bírságátlag is. Az itt élők támogatásával A Minisztertanács a megyei tanács végrehajtó bizottságának beszámolóját, helyzetértékelését elfogadta, s egyetértett a feladatként jelölt teendőkkel. Ezek a feladatok összetettek; lényegüket tekintve két témakörben összegezhetők. Ügy kell szervezni a tanácsi munkát, hogy hatékonyan segítse a népgazdaság fejlesztésére irányuló kormányzati döntések végrehajtását; a települések összehangoltan feilődjenek. a lakosság életkörülményei javuljanak Ennek a sokirányú feladatnak azonban csak úgy lehet eleget tenni, ha erősödik a tanácsi demokratizmus, a testületi és szakigazgatási munka hatékonysága, bővül és elmélyül a tanácsok és a lakosság, valamint a tanácsok és a megyében működő különböző szervek, intézmények kapcsolata, az együttműködő partnerek Jingyobb részt vállalnak a közös feladatok megoldásában. A végrehajtó bizottság tagjai tudják, hogy sok megoldásra váró megyei feladat vár rájuk. Meggyőződésem, hogy felelősségvállalásunkat — a kapott kormányzati értékelésen túl — megalapozottá és indokolttá teszi az a támogatás, amelyet megyénk lakosságától eddig megkaptunk, s amelyre a jövőben is számítunk. SZABÖ SÁNDOR, a Csongrád megyei tanács elnöke Az időszakonként tapasztalt nroblémák • ellenére alapvetően kiegyensúlyozott áruellátást tudtunk biztosítani, főként a helyi árualapok felvásárlásával. A boltok közvetlen zöldség-gyümölcs felvásárlása érezhetően javította az ellátást. A határ menti árucsere-forgalom bővítésével szélesítettük a választékot. Elégedettség, elkeseredés nélkül A végrehajtó bizottság — a megye többi tanácsi testületéhez hasonlóan — kiemelten foglalkozott a mezőgazdasággal, amelynek termelése az elmúlt hat évben az országos átlagot meghaladóan — évi 3,2 százalékkal — emelkedett Sokrétű, összehangolt munka eredménye a racionális földhasznosítást elősegítő 25 ezer hektárnyi nagyüzemi földrendezés, illetve a több mint 58 ezer hektár területen megvalósított komplex melioráció. Beszámolónkban természetesen szóltunk mezőgazdaságunk Gondjairól, is. Arról, hogy ma nemcsák. ATT sági, .veszteségeket fi ókoz/^ha nmcs ossz-'" hang a termelés, a felvásárlás, a tárolás és a feldolgozás között. Az is, ha lassú a termálvíz és általában a geotermikus energia felhasználása a primőr zöldségtermelésben, a hajtatásban vagy egyes nagyüzemeknél indokolatlan különbségek mutatkoznak a gazdálkodás hatékonyságában. Említettük lehetőségeinket a szálastakarmány-termesztés, illetve a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésében. Ezek megoldását fontos" feladatunknak tartjuk. A lakásellátás javításával kapcsolatos tanácsi tevékenység ugyancsak jelentős szerepet kapott beszámolónkban. Hangsúlyoztuk: elégedettségre'vagy elkeseredésre nincs okunk. Megyénkben az elmúlt hat év alatt 27 ezer 730 lakás épült, ebből 17 ezer 622 magánerőből. Lakásépítési terveinket nemcsak mennyiségileg, hanem egyéb mutatók tekintetéljen is teljesítettük. Az előirányzott 2 ezer 400 munkáslakás helyett több mint 2 ezer 900 épült. A lakáskiutalásoknál érvényesültek a társadalompolitikai és családvédelmi szempontok. A tanácsi hatáskörben elosztott mintegy 15 ezer lakás 9 százalékát háromés többgyermekes családok, 57,4 százalékát fiatal házasok kapták. A tervszerű, lépcsőzetes lakáscserék rendszerének kiépítésében azonban még jeléntősek a tartalékaink, és számos követelménynek kell megfelelnünk az új lakásügyi jogszabályok eredményes végrehajtása érdekében is. A hatodik ötéves terv időszakában a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek ellenére a tanácsok 20 ezer 500 lakás (ebből 17 ezer magánerős) megépítésével számolnak. Ezért is fontos, hogy megfelelő legyen a telekellátás. A végrehajtó bizottság és a helyi tanácsi szervek eddigi erőfeszítései ellenére — erről beszámoló jelentésünkben is szóltunk — Szegeden és néhány nagyobb városunkban feszültségekkel kell számolni az előközművesítés, a választék és az időbeni ütemezhetőség miatt. Zsúíoit iskolák A végrehajtó bizottság tervszerű és folyamatos- erőfeszítéseinek eredményeként az egészségügyi ellátás és a szociális gondozás jelentős fejlődéséről adhattunk számot. A beszámolási időszakban bővítettük az alapellátást, az anya- és gyermekvédelem és a szociális gondoskodás intézményrendszerét. A körzeti orvosi ellátottság és a szakrendelő-intézeti hálózat teljes körűvé vált, növekedett az üzemorvosi, valamint a gyermek- és fogorvosi körzetek A beszámolási időszakban a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a helyi tanácsok és szakigazgatási szerveik biztosították a közoktatás alapfokú feladatainak eredményes ellátásához szükséges feltételeket. legdinamikusabban az óvodai intézményhálózat fejlődött. A tervezett 3 ezer 225 helyett — jelentős társadalmi segítséggel — 4 ezer 800 óvodai hely létesült. így a megyében a 3—6 éves gyermekek közel 9o százaléka óvodába járhat Beszámolónkban természetesen szóltunk az eredményekkel párosuló helyi feszültségekről. Nem hallgattuk el, hogy óvodáink gyakran túlzsúfoltak; kihasználtságuk megyei szinten mintegy 120 százalékos. Nem lehetünk elégedettek azzal sem, hogy az óvónők több mint 7 százaléka képesítés nélküli. A közoktatás alapvető intézményrendszerét az általános iskolák alkotják. A pedagógusok munkafeltételeit ezért mindenképp biztosítani kell. A beszámolási időszakban az eredetileg tervezett 198 tanteremmel szemben 297 létesült. A tanulór+étéfem jelentős emelkedése miatt — főTtírtí ázÓgCdén — azonban a zsúfoltság nem szűnt meg. A hatodik ötéves tervben 132 tanterem megvalósításával számolunk. Ez a fejlesztés enyhíti, de nem oldja meg gondjainkat. Ezért is számítunk az oktatónevelő munka tartalmi színvonalának emelkedésére. Megyénkben szaktanárok tartják az órák 92 százalékát — közel 20 százalékkal többet az országos átlagnál. A gyermekek több mint 98 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. A jó ellátottsági körülmények és pedagógusaink áldozatos munkája eredményeként ma az általános iskolát végzettek 96—97 százaléka továbbtanul. A középfokú oktatásban koncepciónk hármas célt követett. Egyrészt igyekeztünk az oktatás profiljait a várható szakemberszük.séglethez igazítani. Másrészt az esélykülönbségeket csökkenteni; a tehetséges gyermekeket támogatni. A szakmunkásképzőkből a szakoktatás tárgyi feltételeinek javításával minél több sokoldalú, művelt szakembert szeretnénk útrabocsátani. Több év eredményeinek ellenére nagyobb támogatásra és a termelőüzemekkel való jobb együttműködésre van szükség. Beszámolónk a közművelődés helyzetét is a maga összetettségében mutatta be a Minisztertanácsnak. A könyvtárhálózat alapterületének bővüléséről, az olvasók számának növekedéséről, múzeumaink gyarapodásáról, látogatottságuk fokozódásáról épp úgy számot adtunk, mint a lakótelepeken. az új városrészekben vagy éppen a tanyavilágban élők kulturális ellátásának gondjairól. Nem hallgattunk a Szegedi Nemzeti Színház hiányos működési feltételeiről sem. Bővülő tömeglfapcso'atok A nem tanácsi szervekkel kialakított kapcsolataink szervezésénél abból indultunk ki — ezt tükrözte beszámolónk is —, hogy az ilyen együttműködés a társadalmi-gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában egyre hangsúlyosabb eleme a tanácsi munkának, szélesíti tömegkapcsolatainkat, bő.u'ti információs hálózatunkat. A végrehajtó bizottság igyekszik az együttműködés úgynevezett „hagyományos" területei mellett, megyénk sajátosságainak • hangsúlyozásával. az itt jelenlevő szellemi kapacitás bevonásával a dél-alföldi megyék számos közös vonáson alapuló együttműködését bővíteni. A beszámoló előkészítésekor áttekintettük kapcsolatainkat. Azt tapasztaltuk, hogy kiépítésük és fenntartásuk korábbi-