Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

6 Csütörtök, 1983. január 27. Zene, ami nem „elvan" Tucatnyi év után is, máig eleven előttem a kép: egy szál gitár kíséretével, ahanyan, annyiféle, tehát igencsak vegyes angolsággal rtnekelünk izgalmasan újszerű, addig alig-alig isméit dallamokat, fülbemászó balladát Jessie Jamesröl, és. • bluest a Folsom börtönről, lírai melódiót Shenandoahról — olyan muzsikát, amit ma már tízezrek kedvelnek Magyarországon is. S amelynek neve — honi megfelelő, tehát jobb hiján — country. Valamikor a hatvanas evekben Szeged városában egy középkorú egyetemi oktató azt mondta (természetesein) beatörült kamasz fiának. némi nosztalgiával és atyai feddessel: miért ezeket « vad dolgokat nyúzod a gitáron, miért nem például ilyeneket? És eljátszott néhány szép régi — ugy mondta — cowboydalt, mutatóba. Mit tesz a jó nemzedéki kapcsolat: fia a város első s az országban is alighanem az úttörők közül való countryegyüttest alapította meg. Ráadásul azokban az években, nagyjából 1072—75 között indult hódító, bendzsós-gi táros útjára az egész országban az amerikai népzene. Az ifjúnak elég kowín társai is akadtak, majd sok-sok személyi változás és egyre szűkülő bölcső jellemezte a hőskort. A JATE-klub volt az első intézmény, ahol a Tisza j>artján rendszeresen falhangzott Jessie James balladája, meg a többi, dacosan a fénykorát élő diszkó mellet^, sőt némileg az ellen is.. Oj ás újabb nevek lettek ismertté a rajongók kőiében — és Savanya István lett közöttük az. aki a legkitartóbb volt Amikor a hetvenes évek végén olyan nevek törtek be az Omega, az LGT. n Piramis még a Fqnográf mellé, mint a Bojtorján, a 100 Folk Celsius, az Interfolk, vagy a Muszty—Dobaiduó — nem restellt vidéken kitartani. A legkülönbözőbb változások után is, időről időre rendszeresen maga köré gyűjtötte a countryzene évtizedes hangszertudással rendelkező fiatal muzsikusait. Fölléptek az ifjúsági napokon, a tévé szegedi stúdiójában. a dzsessznapokon. Három évvel ezelőtt, már a Bluegrass Pilgrims Ban d volt „a" country Szegeden, azon a nyáron már az ország nyilvánossága elé lépve a balatonfüredi első országos counu-yialalkozon. hikKoriban hangzott el tíroAY JUHOS nevezetes szentenciája, ami Szegedet a magyar Nasnvnie-neK nevezte, Uiaiva az Egyesült Államon lo couiilry-zar undoklieiyere. nemi Inze.go tulzassal. Uszszel a ULulT kluDja elsokent Piztusiiott rendszeresen játeklehetoseget Szegeden az együttesnek: Savanyaek ekkor már Gödöllőn, Veszpremben, Pecseti, Debrecenben, Miskolcon is megnivolt vendegfn voltak. Amit az együttes azóta is — jo ideje az egyszerubd, könnyebben ejthető Bonarua ne ven — játszik, arról a vezető. Savanya István így vall: — A bluegiass-zenében mélyedtünk el, amt a counlryniuzsika „legnepibb", leginkább az osi gyökerekre epüío vallaja. Nagy mertéki ben alapozódik a hangszertudásra. a követeimenyek néha már-már virtuozitást kivannak. A dallamvilág rendkívül gazdag — es nem hagyjuk felhígítani beatvagy rockelemekkel. — Az egyetlen megmaradt nevezetessé lett countryzenekar Szegeden a Bonanza. E bizonyos hazai Nashvilleben. a műfaj vidéki bölcsőjénél, az országos helyzettel összevetve, milyen tér nyílik a countryzenének? — A helyzet ma egyszerre biztató és nem. A klubmozgalom az utóbbi években köztudottan visszaesett, mi viszont nem az érdektelenségtől, hanem a szervezetlenségtől, az átgondolatlan, kapkodó „organizálástól" szenvedünk legjobban. A legnagyobb örömünk, hogy igazi patrónusunkká lett a megyei KISZ-bizottság, s több beszélgetés eredményeként már segít a megyei és a városi művelődésügyi osztály is. Hívnak a JATE-" kJubba. a yvianipoz, a KS^Vr be. .. Értő, lelkes torzsközönségünk van, s azt hiszem, az utánpótlással sincs baj, — Mitől lett népszerű Magyarországon ez a zene, mit szeretnek benne annyian? — Távoli ország népi kultúrája tört be a countryva!, a folklór általános, örvendetes felfutása idején, ösi népi világot őrizni minden zenei műfajban gyönyörű föladat, ha olykor kissé hálátlan is. A country talán olyan űrt is pótol, amit a pol-beat és a városi népzene kellőképpen betölteni nem tudott. Olyan zene ez. ami százezres értékű szuper-fölszerelés, félnapos „beszerelés" nélkül játszható, póztalanul, csak a magunk örömére. Azt hiszem, minden igazi zene ilyen. Lehetne éppenséggel valamiféle ellen-Eddának vagy -P. Boxnak is nevezni, ha nem hatna e kijelemes szerénytelenségnek. (Az is igaz, hogy countrykoncerten legjobb tudomásom szerint botrány még soha nem volt.) Rendben van: nem is cél, hogy belőle Magyarországon lömegzene legyen, ne legyen belőle üzlet, pxtremitás. ne legyenek tízezren a koncerteken. sörösüveg! uratok a füvön és verekedések a nézőtéren. A Bonanza együ'tes tavaly megkapta a KISZ KB és a Magyar Rádió dicserő ok levelet, vele tízezer forintos ösztöndíjat. Olvashatunk róluk a Ki kicsoda a magyar rockzenében? című kiadványban éppúgy, mint a Rockévkönyv ben. („A rokonszenves • szegedi zenekar megnyerő egyéniségű zenészedvei, Várkonyi Eszter kristálytiszta, csengő színezetű hangjával — újdonság ... Nyoma sincs a rockban megszokott íátyolossagnak, .dögös' rekedtségnek.'). Fölléptek az augusztusi budapesti nemzetközi fesztiválon, s már említett énekesnőjükkel a Bojtorján együttes készített nagy sikerű kislemezt, összetartozunk címmel. Az együttessel nemrég rádiófölvétel is készült és önálló kislemezre is vannak „biztatások". Hogy nagyra, olyanra, amelyen eredetiben hallhatók a bluegrass-dalok, miért nem? Az indok: csak saját számokat, magyar szöveggel. Fura álláspont. Részben érthető is lenne, de ha azt vesszük, hogy annakidején több társával együtt például Neményl Béig angolul 'énekelhette lemezre Kerti! "fűi európai krffúmnalbn' isT'iüíi'i rnan's Hermits VIII. Henrikjét és egyebeket — csak egyféle, sajátos magyar logikára gyanakodhatunk . . . Pedig erre a muzsikára és egyetlen vidéki reprezentánsára. a Bonanzára — érdemes figyelni. Hiszen zavaros zeneszubkultúrás világunkban olyasmit képviselnek, amit Savanya István ígv fogalmazott meg: „Miért, lehet olyan is, akinek semmi baja. Csak egész egyszerűen — szeret zenet hallgatni ..." Domonkos László Néprajz, mindenkinek Könyv a népviseletekről A magyar nép viselet- földi, a felvidéki, a dunán- gyománvőrző népi együtteanyagáról napjainkig több túli és a tiszántúli pa- sek is kézikönyvként lapoztucut tanulmány jelent meg, rasztok életét, viseletük hatják, hiszen ilyen jellegű amelyekből nem egy a hon- tükrében. összefoglaló mindig becses foglalás idejének öltözet- __ „A szegedi tájon Tápé jószág A könyvet az Anvavizsgólatáig nyúl vissza, őrizte meg legtovább a ha- nyelvi Konferencia VédÚgy látszik, a viselettel s gyományos viseletet Öltöz- nöksége és a Hazafias Népegyéb. a magyar népélethez ködési kultúrája beleillesz- front közös gondozásban kapcsolódó tárgyi és szelle- kedik az Alföld viseletének jelentette mee. mi hagyatékkal foglalkozó általános fejlődésébe. Sze- Ifj. Lele József földolgozások mindenkor ke- geden és a környező falvak lendőek voltak, de az is búcsúin, vásárain megforvalószinű. hojfy ma éli igé- duló tápéiakat az öltözetüknye virágkorát. Ebből azkö- röl meg lehetett ismerni." vetkezik, népünk mindig Ez még akkor is igaz. ha érdeklődött elődeink életé- jól tudjuk, hogy a szegedi röl, bizonyítja az is. hogy tanyavilág és Tápé hagyomire hivatalosan is könvves- mányos női viseletének válboltba kerülnek ezek u tozása a polgári divattal könyvek, már alig van belő- függött össze. „Az idős férbabtapétával Egy nyugatnémet gyár olyan tapétát készített, jameiy jól véd a szomszéd lakásokból származó zaj ellen. A tapéta alapanyaga szintetikus habanyag, amely különösen a magas frekvenciájú rezgéseket nyeli el. és a visszhangképződést is megszünteti. A habtapéta vastagsága 6—10 milliméter. Fal felőli felszínén ragasztóanyag van. emiatt a tisztítatlan falra is erősen ráragad. A szoba felöli oldalát vékony mintás textilréteggel vagy műanyag fóliával vonják be. úgyhogy teljesen a megszokott tapéta, illetve falfestés hatását kelti. A tapéta nem gyúlékony, tehát a tűzveszélyt is csökkenti. Tisztítása egyszerű: mosható kefével vagv porszívóval tisztítható. Ezenkívül hőszigetelő tulajdonsága is van. tehát télen is. nyáron is kellemesebbé teszi a lakást. Fürdőkádkrimik A wiesbadeni Harlekinkiadó új különlegességgel lepte meg azokat, akik szeretnek sokáig ücsörögni a fürdőkádban: az izgalmas olvasmányt, például a krimit, ezentúl nem keli görcsösen kitartani a vízből, mert az új fürdőkádkrimi vízálló papírból készült, a szappannal szemben ellenálló. és vasalni sem kell. Az olvasó választhat Edgár Allan Poe legizgalmasabb és leghátborzongatóbb történetei vagy a fürdőszobába való. népszerű, vidúrti dalok ikbaött.vij.vl áoic -kv A fürdőkádkrimik az egyik fürdőszoba-berendezéseket árusító szaküzletben kaphatók. A krimikhez pisztoly is jár — természetesen vízipisztoly. Hollywood elsi íilraúzeuma Hollywoodban megtörtént az első kapavágás a lélesüló filmmúzeum építéséhez. Az amerikai filmmetropolis eddig még nem rendelkezett ilyesféle intézménnyel. A múzeumot 1983 elején szándékoznak megnyitni. Fő épületül Cecil B. de Mille, Jasse Lasky. Sámuel Goldfish (később Goldwyn) producerek eredeti pajtája szolgál majd. ahol 1913. december 19-e és 1914. február 15-e között. 15 000 dolláros költségvetéssel. az első hollywoodi filmet forgatták. Ezt a filmet (..Az asszonyember") eredeti változatában bemutatják maid a múzeumban. lük gazdátlan. fiak — írja a szerző — a A napokban megjelent, századfordulón zsinóros Néprajz mindenkinek soro- magyar nadrágban, zsinóros /at Varga Mariann Magyar mellényben^ jártak ünnepek népviseletek régen és ma alkalmával." című könyvével indul. A tápai viselet bemutatáMunkájában mindössze 150 sához hasonlóan hírt kaesztendő magyar viselet- punk minden jelentős etnianyagáról ad számot, mely- kum öltözethagyománváról. ben megismerhetjük a ma- Munkájához számos feketegyar paraszti öltözetek fej- fehér és színes fényképet, lődesét, változásait és az szabásmintákat és hasznos egyes tájegységek sajátos, gyakorlati tanácsokat csa:ellemző vonásait. A vise- tolt a szerző. Ez nyilván letet tárgyalja, de egyúttal azok számára nyújt nagy kepet kapunk a különböző segítséget, akik — eredeti vidékek jellegzetes népszó- ruhadarabokhoz nem jutkásairól. Ezzel együtt is- van — maguk készítik hamerjük meg tehal a Debre- gyományos öltözetüket, A cen környék) hajdúk, az ah. szakembergarda es a haLesz gyógyszere a kancsalságnak? Az orvosok által strabis- Sok gyógyszer mellett kiirtásnak nevezett kancsalság próbáltak egy toxint (mérget) is. amelyet különösen gyengesége okozza, az élelmiszer-mérgezések rétartós kancsalság v®n ismertek. A botulinról gyakori betegség: a szemiz mok A azonban nemcsak esztétikai van szó. amelyet a clostrisium botulinum nevű baktészempontbói kellemetlen. rjum még zárt hús- vagy hanem azért is. mert jelen- fözelékkonzervekben is tud tősen korlátozza a normális termelni. A kutatók azért látást. Eddig főleg gyereke- kezdtek a botulinnal fogken és serdülőkön végeztek Ialkozni. mert a botulinos korrekciós műtéteket. A élelmiszer-mérgezésnek műtétek azonban — azon- egyik első jele a szemizomkívül. hogy drágák — nem bénulás. Mindössze egymilis mindig eredményesek, és liomod gramnyi botulinnak ez a San Francisco-i Smith a szemizomba való l'ecskenKettlewell Intézetet arra dezésével viszonylag gyorkésztette. hogy keresse az san teljesen normális szeműi. gyógyszeres gyógyítás állást lehetett elérni kancsakertbarátoknak Torma a házikertben módját. lóknál. Az egészséges táplálkozás alapvető feltétele, hogy az ebédhez minden esetben legyen valamilyen savanyúság vagy befőtt, amely elősegíti az emésztést, megfelelő vitaminokat és a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat tartalmaz. A fótt húsokhoz, virslikhez, egyéb hústermékekhez igen sokan szeretik a kiváló étrendi hatású és beltartalmi értékű tormát, amely elkészítve ugyan az üzletekben is kapható, azonban, akinek saját kertje van, maga is megtermelheti, sőt, eladásra is termelhet. Sokan a torma termesztést úgy képzelik el. hogy a dugványt csak egyszerűen ledugjuk a földbe, és a továbbiakban semmi gond nincs rá. Amikor szükség van a tormára, fogjuk az ásót, és kiásunk annyit, amennyi az ebédhez szükséges, és elkészítjük az ecetes tormát. Az ilyen módszerrel termelt torma azonban ágas-bogas, a tisztítása is nehézkes, de a belőle készült ecetes torma is sokkal rostosabb, nem olyan finom, mint a szakszerűen termesztett tormából készült termék. A torma termesztésére többféle technológiát javasol a szakirodalom, a lényege azonban mindegyiknek az, hogy minél hoszszabb, viszonylag egyenletes vastagságú, gyökértől mentes torma testet tudjunk előállítani. A topma a tápanyaggal jól ellátott, középkötött, nyáron is nedvés.' jó vízgazdálkodású talajt szereti. Tápanyagigénye nagy, ezért frissen trágyázott területre kell ültetni. Korán tavasszal, az őszi talaj-előkészítés alkalmával kiszórt műtrágya hatóanyagát is figyelembe véve ki kell szórni négyzetméterenként 08 dekagramm nitrogén. 1,6 deka foszfor és 2.2 deka kálium hatóanyagtartalmú műtrágyát, melyet 6—10 centi mélven be kell dolgozni a talajba. A dugvány előkészítését már ősszel el lehet végezni. de a tél, illetve kora tavasz folyamán is végezhető. A dugvány hossza 20— 25 centi, átmérője lehetőleg egv centi legyen. A dugványokat a kiültelésig kötegelve nedves pincében vagy veremben, homokban tároljuk. A kiültetést akkor kezdhetjük, amikor a talaj 5—8 centi mélységben tartósan 4—5 fokra felmelegszik. Ez az időszak általában február végén. március elején következik be. Az ültetés előkészítésénél kapával 70—80 centi sortávolságra árkot húzunk, melynek egyik oldalán 8 centi, másik felől 5 centi a mélysége, szélessége pedig 25 centi. Az árokba egymástól 15 centi távolságra helyezzük el az előre előkészített dugványokat. Tehát a dugványok a sor irányára merőlegesen helyezkednek el úgy, hogy az 5 centi mélységű oldalon a dugvány „fej", a mélyebb oldalon a „talp" része legyen, így a dugvány közel vízszintes helyzetbe kerül. A további növényápolás gyomtalanításból áll addig, amíg 4—5 levél a 15 centi fejlettséget el nem éri. Ekkor következik a legmunkaigényesebb feladat, amikor a talaj felső rétegét kapával lehúzzuk, majd kézzel a torma felső részét úgy felemeljük, hogy a talpgyökerek ne sérüljenek meg. A törzsről zsákdarabbal ledörzsöljük a gyökeret úgy, hogy csak a tormatest alsó részén, 3 centis darabon maradjon gyökér, utána óvatosan visszahelyezzük a talajba a tormát, és földet húzunk rá. A további munka talajművelésből a szükséges öntözésből áll. A termés betakarítása' október végén, november elején kezdhető meg, nagyobb területen ekével történő kiszántással, kisebb területen kapával. A felszedett termésről ezután a gyökereket eltávolítjuk, amelyek a jövő évben ismét felhasználhatók dugványként. A megtisztított. tormatest kötegelve értékesíthető, illetve nedves pincében vagy veremben a felhasználásig eltartható. A tormaföld a benne maradt sok apró gyökér következtében a következő évben olyan növény termelésére alkalmas, melyet gyakran tudunk kapálni, mivel a kihajtó tormatövek csak rendszeres kapálással irthatók ki a talajból. Ne felejtsük el a mogyorót sem! A mogyoró termesztésének hazánkban nincs jelentős múltja, de a nagyüzemi átszervezést köveiden meg inkább visszaesett termesztése. Csupán néhány kiskertben található még néhány fa. de a zöldségboltokban és a piacon már szinte nem is lehet mogyorót találni. A termesztésben található mogyorófajta-változatok is igen sokfélék, ahány fa, annyi fajtaváltozat és sajnos., gyakran a kedvezőtlenebb fajtatulajdonságok kerültek előtérbe. ahol a termes egyre kisebb, a héj egyre vastagabb. a bélarány egyre kedvezőtlenebb. Mindez a magról történő szaporítas eredménye. A mogyoró száraz, gyenge tápanyag-ellátottságú talajok kivételével mindenütt megterem. Talaj-előkészítése megegyezik a gyümölcsösökével. Tenyészterülete a talajerő állapotától függően változik. A jó minőségű talajokon 5x4, a gyengébb talajokon 4x4 méter, gyenge homoktalajokon a tőtóvolság 3 méter is lehet. Ültetéséhez legalkalmasabb a megfelelő minőségű, jó termőképességű fa tősarjáról szaporított 3—4 éves szaporítóanyag. Az ültetés elvégezhető ősszel és tavasszal egyaránt. Ül teles, elótl a sérült gyökereket eltávolítjuk, az egészségeseket csak éppen visszacsípjük. A koronát az ültetés után érintetlenül hagyjuk. Az első metszést a telepítést követő második évben kell elvégezni, amikor a felesleges hajtásokat eltávolítjuk, a vázágakat felére visszametszszük. A későbbiek folyamán csak mérsékelt, ritkító metszést alkalmazunk. Helytelen az az álláspont, hogy a mogyorót nem kell metszeni. A metszés nélkül nevelt bokrok elsürűsödnek, elvadulnak. a termékenyülés nem megfelelő. A korona kinevelesénél a termesztőre van bízva, hogv bokor vagy alacsony növésű fa koronaformát kíván-e kinevelni. Ennek megfelelően a föld felszínén elágaztatja vagy 90 centi magasan kezdi meg a korona kinevelését. A tősarjakat rendszeresen el kell távolítani a mogyorófa tövéből. A kiöregedett állomány a fejlődő tősarjakról könnyen ifiítható úgy. hogy a tenyészidő végén. a kiöregedett farészt eltávolítjuk. a legalkalmasabb tősarjat meghagyjuk, és mint új telepítést, tovább neveljük. Dr. Tóth Mihály megyei fokertész