Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

4 Szerda, 1983. január 19. Reakcióidő - baíesetveszéiyben A Volán munkalélektani állomásáról Ugye nem lényegtelen, hogy milyen a figyelem összpontosítása, a reflexe, veszélyes közlekedési helyzetben a problémamegoldó képessége annak az autóbuszvezetőnek. aki naponta több száz emberrel a háti mögött forgatja a kormánykereket. Tragikus balesetek történtek már, a gépjárművezetői alkalmasságot feltéleléző képességek idejében eszre t/em vett hiánva miatt. A Volán szegedi vállalatának immáron negyedik eve működő munkalélektani es ergonómiai állomása n gépjárművezetői alkalmasság rendszeres ellenőrzésére hivatott. Senki se képzelien műszerrengeteggel berendezett. kórházi laboratóriumra emlékeztető vizsgálótermeket. Meglehetősen szerény es egyszerű körülmények között a legszükségesebb segédeszközökkel végzi itt munkáját a Volán-lélektanos team. Egy orvos. egy pszichológus és egy ergonnmus felelősségteljes tiszte három megye hivatásos gépkocsivezetőinek testi-lelki „szűrése". Üttörő munka ez övék — legalábbis Szegeden —, sok új kezdeményezés próbálgatásával. Szorongva érkeznek a géi>kocsivezetök a munkalélektani állomásra, hiszen tapasztalatból vagy egymástól tudják, hogy a tesztek, vizakáló műszerek pontosan kimutatják lelki-idegrendszeri i endellenességeiket, amelyek miatt esetleg nem ülhetnek többé volán mögé. Különösen az idősebbek félik j >ggal a négyévenként Ismétlődő ellenőrzéseket. hiszen .kiilehel nagy rutinnal kezelik a kormánykereket. de érzékszerveik romlását ez nem korrigálhatja. Ilyenkor persze néhéz a döntés: á pszichológiai vizsgálatok megfellebbezhetetlen adatai alkalmatlanságot mutatnak, ugyanakkor a személytelen tesztek mögött több évtizede becsületesen dolgozó ember áll, akit nem lehet könnyű szívvel félreállítani. Nem egyszerű kitölteni a „nem felelt meg'' rovatot, de szükséges. A közutakon éneikül is sok a tragédia. S hogy a pszichológiának többek között a balesetek megelőzésében is jelentősége van, azt tükrözi, hogv az állomás létezése óta harmadára csökkent a vállalat dolgozói által okozott balesetek száma. A munkapszichológus 'evékenysége igazán akkor ei edménves és pontos, ha együttműködik az orvossal, hiszen köztudott, hogy bizonyos pszichés betegségek testi tüneteknek is okozói lehetnek. A pszichológu-i vizsgálatot tehát szükségszerűen kiegészíti az általános orvosi megfigyelés. Ezt követi a műszeres kéoességmérés és az írásos teszt. A korszerű vizsgálóberendezések böségzavarában egyetlen munkalélektani laboratórium sem szenved. A Volánosok szerény lehetőségei között is két — de az itt vizsgálandó pálvaalkalmassághoz nélkülözhetetlen — mérőeszköz segíti a felmeréseket. Közülük az egyik a reakcióidő-mérő. amely a reflexek gyorsaságának pontos' kimutatására, a környezeti inger és az erre adott válasz közötti idő pontos mérésére' alkalmas. A cselekvésvizsgáló pedig a mozgásösszehangoltság megfigyelésére szolgál. Minthogy a teszt, a próba eredeti célja szerint a különféle foglalkozási feladatkörök megállapítására alkalmas, ezért eredményesen alkalmazzák a munkalélektsn gyakorlatában. A különféle intelligenciatesztek az értelmi képességekről — a problémamegoldó gondolkodásról. a figyelem összpontosításából adnak hű képet, a személyiségtesztek pedig ezek kiegészítőiként gazdag információt nyújtanak a pszichológus számára a vizsgált személyről. Jóllehet a próbák, műszeres vizsgálatok pontosnk é« megbízhatóak, a lélek',c ni megfigyelés nem nélkülözheti a személyes beszélgetést, amely fontos része az elemzésnek. A jó szakember ugyanis számtalan olyan lelki konfliktust hozhat felszínre, amely kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a munkateljesítményt. Vannak olyan gépkocsivezetők, akik várják az időszakos ellenőrzés időpontját, hogy problémáikat végre elmondhassák a pszichológusnak. Ök képezik a kisebb tábort, hiszen a többség számára még idegen és lényégében érthetetlen egy vállalati lélektani laboratórium megléte. Persze a munkapszichológusnak nem is a lelki elsősegélynyújtás a feladata, hanem elsősorban a dolgozók munkához való viszonyának elemzése, az optimális kapcsolat kialakításának segítése. Az ideális egy sokrétű, komplex munkalélektani és ergonómiai „ellátás" lenne, amelyet minden nagyvállalat természetes feladatának tekintene. Ennek egyelőre anyagi és személyi feltételei hiányoznak. Márcsak ezért is jó példa a Volán, ahol felismerték a pszichológia ezen alaptalanul mellőzött területének a fontosságát. Jóllehet az itt dolgozó lélektanos csoport munkája ma még ..csak" az alkalmasság megállapítására, a pszichés betegségek és az ebből eredő testi tünetek kiszűrésére korlátozódik, mégis követésre méltó. Az elmúlt évben mintegy 1400 autóbusz-, illetve tehergépkocsi-vezetőt „szondáztok" az állomáson. Ezek közül 125 dolgozóról derült ki. hogy alkalmatlan további vezetésre. Az átlagosnál lassabb reakcióidő, rossz figvelemkoncentráció. neurotikus tünetek stb. okán. 125 ember vezetett volna tovább a közutakon az eu'ehorzo .'vizsgálat.,nélkül s okozhatott volna balesetet! Ha csak ezt az eredményt tudnák felmutatni a munkalélektani állomás szakemberei, már akkor is megérte a „befektetés". Kalocsai Katalin Szeged a Pannóniában Koltay-Kastner Jenóröl, az Európa-szerte híres irodalomtörténész professzorrój közolt terjedelmes cikkét a Pannónia című. Ausztriában megjelenő, színvonalas képes magazin. A cikk szerzője. Illés Jenő kritikus részletesen ismerteti a 90. eletevét betöltött, nva is aktív tudós életútját. Amilyen homziú ez az életút, éppúgy bővelkedik eseményekben. Koltay-Kastner Jenő egy rangos tudományos műhelyben. az Eötvös Kollégiumban tett szert azokra az1 ismeretekre, amelyek megalapozták tudósi pólyáját. A XX. század elejének pezsgő szellemi légkörében megadatott neki. hogy részt vegyen az akkor népszerűsége tetőpontján álló francia filozófus. H. Bergson híres „szerda estéin". De kitört az első világháború, s ez érthetően törést okozott az indiuló tudós pályáján. Am nincs olyan rossz, amiből az ember ne tudna valamit a maga javára fordítani — Koltay-Kastner Jenő Olaszországba kerülvén, tökéletesítette olasz nyelvtudását. S itt most még egyszer nézzük meg: honnan, s hová vetette a sors! Közép-EurópábrH Itáliába! Minitha hasonló sorsmodeUel találkoz' tünk volna már a magyar történelemben. Igen. éppen az első, s talan a legüpikuswbbe — Janus Pannoniusé S ainfti e két sorsban — a köetúík levő csaknem 50(1 év eüencre is> — KÖZÖS, ltaka nemcsak a műveltség forrása volt számukra, hanem kialakított bennük valamit, amit úgy nevezünk: „pannon tudat". Nem akarjuk tovább erőltetni a párhuzamot. de tény, hogy Itáliából hazatérvén. Koltay-Kastner Jenő is hamarosan Pécsre került. Az itteni egyetemnek lesz professzora, csaknem tizenöt éven ál Ekkor a történelem ismét beleszólt életébe, s Pécset otthagyva, 1939-ben a szegedi egyítem tanára lett Ez időre már nemzetközi hírnévnek örvend, s talán ennek köszönhető, hogy az alkotó ereje teljében levő tudós lényegében töretlenül folytathatta tudományos pályáját a második világháború és a felszabadulást követő nagy társadalmi átalakulás éveiben is. Több mint hat évtizedes pályája igen sokoldalú embernek mutatja. Igazi, vérbeli filológus: komparaitista iioda lomtörténész és szótárkészítő, kultúrdiploimata és folyóirat-szerkesztő, tudósgenerációkat felnevelő pedagógus és aktív, szervező-irányító közéleti ember. E lenyűgöző életpálya önmagában is magyarázatot ad arra, miért is mutatta be az Eisenstadtban megjelenő, német nyelvű folyóirat. Van azonban ennek más oka is: egy formális és egy mélyebb. ideologikus természetű. A formális, hogy a Pannónia tizedik évfolyamába lepett, s ünnepi számában elvégzi az ilyenkor szokásos „történelmi visszatekintést". Ez jelen esetben valóban „történelmi"; nemcsak az elmúlt tiz esztendőre tekint vissza, hanem jó másfél évszázadra, ugyanis ekkor jelent meg az első, Pannónia című folyóirat Pozsonyban, 1837 és 1848 között. A második Pannónia — Koltay-Kastner Jenő szerkesztésében indult 1935ben. Szellemtörténeti irányú, társadalomtudományi folyóirat volt, olyan kitűnő munkatársakkal, mint Klemm Antal, Kardos Tibor, Halasy-Nagy József, Gálos Rezső. A jelenlegi, immár harmadik Pannónia természetesen egészen más profilú lap. Célkitűzése az európai népek együttműködésének elősegítése. Ezt akarja szolgálni saját példájával. Főszerkesztője. Sebestyén György hozta létre, abban a meggyőződésben, hogy a volt monarchia népeinek a nyelvi és társadalmi különbségek ellenére is van mondán i valój u !c egymás számára. Napjainkban mindnyájunk közös érdeke, hogy a történelmi-politikai határok — melyek nem kevesebbel, mint az önálló nemzeti fejlődést és társadalmi felemelkedést tették lehetővé e népek számára —, ne legyenek a gazdasági és kulturális közeledés gátjai. Koltay-Kastner Jenő méltatásának ez az igazi oka: személyes soi"sa az. együtt élés és együtt gondolkodás példája. Pannon példa. Baranyai Zsolt A levél mindig lesújtó, ha az idős emberek kiszolgáltatottságát jelzi. Rácz Józsalué Kisteleken vetette papírra bánatát: „Tisztelettel kérem hogy valaki nézzen már bele mi megy a Mező Imre utcában. Eddig négyszer kaptunk ígéretet, hogy bevezetik lakásunkba a gázt Ügy érezzük, kiválogatták a nagypénzűeket és uz öregeket kihagyták... én is nagybetegen mentem be októberben és úgy beszéltek velem a gázosoknál mintha ingyen kérnénk a gázt. holott már befizettük amit kértek... Nekem most halt meg a férjem, trombózisom van és megint csak Ígéretet kaptunk, hogy 1983 júniusában... ". A levélíró a szomszédban volt melegedni s hálálkodott az enyhe időjárás rrtiatt, mert igy csak délután gyújt be az otthoni kályhájába. Kovács Ferencék — túl a nyolcvanon — besegítenek a panaszok sorolásába. Szinte fáj ahogy veszik egymás utánra a bajokat. Ekkor szóltak. akkor ígértek, amakkor kértek, s ők mindenkor úgy cselekedtek, ahogy akarlak. Remegő kézzel keresik az igazoló papírokat es sehogy sem értik, mivel bánthatták meg a szerelőket. hogy elkerülték a házukat. Rácz Józsefné a panaszosabb: — Elküldtek engem Szegedről ide az irodába, de nem mertem. Elegem volt, eddig vagy hatszor voltam a kórházban és mindig csak akkor küldtek a főorvoshoz, ha fizetni kellett. Érj megfogadtam a nyáron temettük el a szegény uramat, 1500 forintos nyugdíjból senkinek nem adok egy fillér borravalót se ezután. — Gondolja, hogy emiatt márfldtoel a gáz 'bekötésé? u- Mi mást higgyek!' mindenki beszéli. a kerfeket kenni kell. csak akkor forog Azt mondta a két szerelő. írassak ki anyagot, ők hét végén megcsinálják. Emiatt is buszoztam oe Szegedre, de az én szavamra nem mozdultak. Mondja meg, mit adjak, ha nekem se eleg? A fölhéborodottság nem mer kérdeztetni, mégse lehet nyugtunk. Az egyoldalú tapasztalat fél igazság. Bizonyára a Mező Imre utcai ö'egek . panaszában összegyülemlett minden keserűst-g. s csak ebből megítélni a gázvezetés gyakorlatát nem lehet. Mint ahogy az irodában éppen várakozó túcíri Ferenc és Magyar József szerint se. Ök például idővé bekötötték a gázt a rájuk osztott tizedben. Társaik dolgairól nem beszélnek. annyit tudnak, hogy a Mező Imre utcában kőt baksi- Tómusz Ede és Gémes Sándor dolgozott. Ök íanuár elején vették ki a 'zabadságukat és ez a Munka Törvénykönyve szerint jár is nekik. A tanácsnál Tóth Sándor műszaki csoportvezető adta tudtul, hogy a gázvezetés két. lépcsőben történik és jól halad. A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat teljesítette, amit va.llalt. sőt még többet is, mi it amennyire megegyeztek Az utcai vezetéket lefektették és ez a fő dolguk. Erre a tanáccsal egyezkednek. A hivalal is figyel a házi bekötésekre de az már lényegéber. az állampolgár és a D.'iGAZ ügye. De ha a szükség kívánja, ők is megpróbálnak segíteni a bajon. Elmondom a Mező Imre utcában történteket. de szándékosan elhallgatom, amit Rácz Józsefné a hivatalról mondott. Az Idős aszszony ugyanis azért nem kéri a tanács segítségét, mert öt egy korábbi ügy kapcsán csúnyán megsértették. Igaz, szőlő ürügyón, de mélységesen belegázoltak az önérzetébe A bíróságnak kellett bélét hirdetnie, a hivatalos ember gyalázkodásaira. A gázvezetés kisteleki folyamatához tartozik, hogy a lakók adják össze a rávalót. Előbb az utcai vezetékre gyűjt a tanács, és négyezer forintért elviszi a kapuig a vezetéket. Utána mindenki úgy kötteti be a gázt, ahogy tutija. Kinek mennyire futja a pénze, annyira. Több tízezer forintba kerül egy falusi lakás átalakítása olcsóbb és tisztább fűtésre. Kovács Ferencéket és özv. Rácz Józsofnét, a családjai beszéltek rá. ha itt a lehetőség ne. szalasszák eJ. Amikor a szakemberek fölmértek a terepet, beleegyeztek a kalkulált összegbe és befizették a kért előleget. Egvszei négyezer forintot az utcai vezetékre (négyezerül szazat egyúttal még a betonúira). majd megelőlegeztek 18 ezer forintot a bekötés munkáira. Azóta csak ígéretet kaptak. Rácz Józsefné két éjszakát állt fajos lábával tűzrevalóért, végül aztán Horváth László fuvaros segített. Házhoz'vitte a szenet. Más összeszedte az udvarban levő farönköket és két napra valót darabol! 120 forintért. Igaz, hogy a beszélgetéskor mindig a gázvezetés visszásságom mérgelődött, de többszór sé-timezte, hogy a faleleper. is azt mondták a gyengeségét igazoló orvosi papírjaira, hogy azzal kitörölheti ... Szabó László, a DÉGAZ szegedi üzeme vezetőjének információja szerint Kisteleken jól haladtak a dolgok. Több házba kötötték be a gázt. mint ahogy tervezték. Egyedül az Erzsébet utcában maradtak el a már többiét vállalásból adódó munkák. A tanács hozzáállása sokat változott az elmúlt évek alatt. Okultak a hibákból és a Mező Imre utcában azért kezdték később a házi bekötéseket, mert kicsit csúszott az utcai vezeték lefektetése. Papíron minden stimmel. A szerelök szerint csak nyáron volt egy kis anyaghiány, különben dolgozhattak, amennyit a norma megengedett. Akkor mégis marad a kérdés: ha minden rendben, a tél közepe felé tartva Káczék, Kovácsék meg a többi nyugdíjas lakásában miéit nem lobbanhat föl a megnyugvást adó, meleg láng? Rajtuk túl is két házzal már'ég!,. >'_in; Hoz Majoros Tibor Kollégiumi pályázat A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja az általános iskolák Vili. osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpálya, a tiszti hivatás iránt, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy felvételük esetén, majd a középiskola eredményes befejezése után, tanulmányaikat valamely katonai főiskolán folytatják. A felvételi követelményeknek megfelelő tanulóik a magyar néphadsereg egyik középiskolai katonai kollégiumának növendékei lesznek. ez egyúttal középiskolai felvételt is jelent. A kollégiumok Egerben, Nyíregyházán és Tatán működnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, hivatásos szolgálatra való egészségi alkalmasság, legalább 4-es tanulmányi eredmény az előírt tantárgyakból (magyar, történelem, számtan, fizika és orosz nyelv). A diákok márciusban felvételi vizsgán vesznek részt. Pályázati határidő: február 20. fl javító-nevelő munkára ítéllek szabadsága S. I.-né szegedi olvasónk azt hallotta, hogy megváltoztak a javító-nevelő munkára ítélt dolgozók szabadságát érintő jogszabályok. Szeretné tudni. hogy az új rendelkezés szerint hány nap fizetett szabadság jár a javító-nevelő munka időtartamára, továbbá azt is. liogy a pénzbüntetést miből kell levonni? Az új rendelkezés (6 1982. [XII. 4.) IM. számú rendelet) valóban módosította a javító-nevelő munkára ítélteket megillető szabadságok mértékét — hasonlóan a munkaviszonyban állókéhoz. Az eddigi rendelkezések szerint az elítélt évi tizenkét munkanap alapszabadságra volt jogosult. Az új rendelkezés szerint az elítélt a javító-nevelő munka végrehajtana alatt tizenöt munkanap alapszabadságra jogosult. Rendelkezik a jogszabály a kisgyermekes anyák, szabadságáról. Jogosult például a gyermekének gondozása céljából, illetőleg a gyermek betegsege tartamára fizetés nélküli szabadságra. Ki kell adni a javító-nevelő munka tartama alatt a gyerekes anyáknak járó és gyermekét egyedül nevelő apanak a gyermeke után járó fizetett pótszabadságot is, továbbá a szülési szabadságot. a fiatalkorúaknak járó pótszabadságot, az egészségre ártalmas munka alapján, és a vak dolgozókat megillető pótszabadságot. A szabadságon, illetve a fizetés nélküli szabadságon töltött idő azonban a javitónevelő munka időtartamába nem számít be. A további kérdésére válaszolva közöljük, hogy a pénzbüntetést az elítéltnek jaró bél jellegű pénzbeli juttatásokból kell levonni, ideértve a javító-nevelő munka tartamára eső év végi részesedést is. Ha az elitéit mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag. az ítéletben meghatározott részt a végzett munka alapján jár részesedésből (munka''' eredménytől függő része dés stb.) kell levonni, levonás nem terjed ki a ' táti földből származó 1 "• • delemre, és a földiáradé Ha sz elítélt ipari szőve: kezeti tag, az ítéletben meg határozott részt munkad't'" és év végi részesedésből ke levonni. Az osztalékot a I' vonás nem érinti. A rendelkezések szeri jutalmai az elítélt a jav tó-nevelő munka végreheit:' sa alatt nem kaphat Ez .•> natkozik a jubileumi juta lomra és a törzsgardajutalomra is. Dr. V. M.