Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

Kedd, 1D82. december T4. 3 • • Ügyfélszolgálat a biztosítónál Évente csaknem ötvenez- g; támogatást. A kellő tájé­ren keresik tel személyesen kozottaág hiánya miatt még vagy teUjO.wn az Állami sokszor előfordul, hogy a la­Bizlcsiíó oi évvel ezelőtt kásbiziositás aiapján a biz­megulakult ügyfélszolgálati tosiiotial. olyan károkra kér­irouajat. felvilágosítást kér- nek térítést, amelyeket a biz­ve a biztosítással kapcsolatos tositásj feltételek kizárnak, ügjes-bajos dolgaikban. Az Nem vonatkozik ugyanis a érdeklődök száma nem csök- biztosítás a leszakadt polcra, kent az elmúlt 5 évben, a az azon levő törékeny tár­panaszoke es a pereké azon­ban igen — mondották a biz­tosító hétfői sajtótájékozta­tóján. A biztosító szakembe­rei rendszerest* elemzik a gyakra. s a mosdókagylókra sem. Gyakran előfordul, hogy éppen a beje'entések nyomán vizsgálnak V ül egy-egy biz­panaszokcU, luszen azok kö- tosítasí rr ódozatot. A pana­vetkeztetésekre is lehetősé- szok nagy szarrábó, ugyanis get adnak. Egy évvel ezelőtt arra ki vetkeztetnek, hogy ki­a közérdekű bejelentések elégítetien biztosítási igé­nyomán vezették be például nyeltről van szó. Évek óta — az 3 napos munkahét áh felvetik az ügyfelek például, talánossá válásával egy idó- hogy. nem köthető jégbiztosí­ben — a szombati ügyeleti tás a csaladi házak, hétvégi rendszert, «•. kiépítették az nyaralók telkén levő gyümöl­üzenetrogzífő automaták há- esősökre. Ugyancsak sürge­lózatat. Bár az ügyintézést tik a ház körül tartott ha­gyorsíló rendelkezések jó- szonállalokra is a biztosítási részi beváltak, még mindig lehetőseg kidolgozását, gyakran panaszra ad okot a A biztosító szakemberei késedelmcskedés, s az, hogy foglalkoznak ezekkei a té­a károsullak éppen a legne- mákkal, s rövidesen kidol­hfczebb helvzetben nem kap- gozzák a megfelelő módoza­nak a b'ziosítótól gyors anya- tokai. Földben a kábel A szolnoki papírgyár re- 1 konstrukciója során elkészül­tek a. kivitelezők a felújított gépeknek es az új üzemcsar- ; nokba ' vásárolt' korszerű be- \ rcmczéSeknek áramot szol­gáltató elektromos hálózat ge­rincének kiépítésével. A bő­yítés után a szolnoki gyár az ország legnagyobb papíripa­ri üzeme lesz, ami áramfo­gyasztásában is megnyilvá­nul: teljes üzemeltetéséhez 16 megawatt energiára lesz szükség. A Magyar KáPel :vfűyek kUiíclüi licenc alap­ján hazánKöan eddig még so­hasem gyariott, különlegesen m-gy — ötszáz négyzetmilli­meter — keresztmetszetű ká­belt készített. A kábelt a TITASZ szol­noki déli áramlógadó köz­pontjából vezették két nyom­vonalon, a gyár területén éPÍ.tett transzformátorállomá­sokhoz, s a munkák során összesen huszonhat kilomé­ter hosszú vezetéket fektet­tek le. A kábelárok megásá­sáí'oz — vállalkozó cég nem akadván — KISZ-védnökség köreiében nyújtottak segítsé­gei a szolnoki fiatalok. Hol kezdődik az energiagazdálkodás? Rendhagyó közgyűlésen Munkás lakúit Szegeden A •lajoros Tibor Kicsit eltérő volt a szokvá- valaki a terem közepén, aki ző alapokra, majd rendbe­nyos gyűlésektől a szegedi megkerdezte, minek az a hozni az örökbe kapott do­munkás áfész megalakulása, sok. nepes bizottság, azok- rozsmai vágóhidat. Erre a Mint már hírül adtuk, hat kai megint nem jutnak öt- tagok pénzét is kölcsön ké- ; szakcsoport kivált a Szeged röl a hatra. Tudtával azért rik. Kétmillió forint értékű I es Vidéke Afész-ből, s önál- alakult az új közösség, hogy részjegyre számítanak. j m ló gazdálkodásba kezd jövő gyorsan és a tagok akarata- Ocskó Imre. a másodlagos j év januárjától. Majdnem nak megfelelően működjék, gazdaság követelményeivel egv ^.esztendeig előkészítő bi-. Qcskö^Im re, a. ftjESZffV el- hfflfi^Mgs^fyggé^P ^ 1,.,­zottság munkálkodott, hogy nöke félelte , a fölvetésre, rozsmái székhelyű munkáP-fejJtei minden meglegyen az új hogy többek között a nőbi- áfészt H^ rácvárosban és tr-fe szövetkezet indulásához. El- zottságra is szükség r van, környékén "05 emberek mé­osztották a vagyont, vezető- amellett, hogy a törvény ír- zőgazdasági munkáját igyek­ségekre. tisztségviselőkretet- ja elő létüket, még haszno- szik majd segíteni a szövet­tek javaslatot. s vasárnap sak is, mert a nők érdekeit kezet, jó célt szolgál. Nem délelőtt Szegedre invitálták képviselik. titkolt szándék, hogv több a külön gazdálkodást kérő Miután megalakult a Sze- £s j0bb áru kerüljön a tagokat. fedi Munkás Kisárutermelö boltokba, piacokra, és ezt az Az Ifjúsági Házban tar- Altalános Fogyasztási Érté- igazságos versengés bizonyá­tott összejövetelre a távo- ke sít o és Beszerző Szövetke- ra segíteni fogja, labbi városrészekből, közsé- cet. megválasztották az Az ig megfogalmazódott a gekljpl különbusszal érkéz- ügyek képviseletére javasolt vasárnapi aiakuió összejöve­tek a meghívottak. Csaknem bizottságokat. A szünetben te!en hogy minden remény­hatszázan szorongtak a a tagok csoportban tárgyalták kedés 1ogos de aki nagy nagyteremben, mikor némi az eseményeket. Két Petőfi- változásokat' remél — is­késéssel elkezdődött az a la- telepi sertéshizlaló már me- merve a gazdasági életünk kuló közgyűlés. Sziveri Ist- netközben is állandóan dis- jeien]egj állapotát — elru­ván levezető elnök bevezető- kúrált. Egyikük azt hajtó- gaszkociik a valóságtól je után dr. Ugrin Béla a gatta, hogy semmi sem vál­MESZÖV vezető jogtanácso- tozik, csak most már új em­sa fölolvasta a készülő bereket lesz muszály „meg­alanszabály tervezetét, arae- kenni", ha időben túl szeret­lyet a résztvevők szó nél- "e adni a kész jószágokon, kül elfogadtak. Később is hacsak nem kernek szigo­haladt minden a szokások- rúbb ellenőröket magukra, nak megfelelőén, kérték a Mások letorkolták rossz han­népet. hogy kézfeltartással gulafáért. Tóth Imre más­jelezze szándékát, s a te- ként látta az új szövetkeze­remben ülök mindezt meg is tet. Szerinte mindennek meg­tették Csak akkor támadt van a törvényes útja. csak némi nyugtalanság, mikor ismerni illik a szabályokat, arra akarták rávenni az új Elmondta például, hogy ő szövetkezet tagjait, hogy többre rnent. mikor az iro­látatlanból válasszon magá- dában kérte az ügy intéző­nak vezetőket, irányítókat, jétől, hogv az írásban fog­Amikor az elnökre, a népes laltak szerint járjon el. Bár igazgatóságra és a többi ve- azt is megtehette volna, zetö beosztásokra kellett hogv az utcán elmondja fű­volna szavaznia a tagoknak, nek-fának, hogy a dolgok akkor a hátsó sorokból töb- nem jól haladnak Ehelyett ben bekiabáltak es föl is másoknak is azt ajánlja: ne .álllak. hogy álljon meg a feljenek kiállni igazukért, menet, legalább látni szeret- Persze voltak, akik azonnal I nék ki az. akit megválasztó- lehurrogták a Petőfi telepi nak. Hatalmas taps után szakcsoport tagját, mondván, j módosult a menetrend. az pár hízónál ez lehetséges, de | új tisztségekre jelöltek ez- aki szazat is lead egy évben, után kimentek az elnöki pó- annak gond, ha gyenge a : diumhoz és megmutatták takarmány és nincs idejében j magukat. (Sokaknak mint ami kellene. Abban marad­például Bihari József. Var- tók végül, hogy most kár vi-j ga László, dr. Múlik Miklós, tatkozni. majd egy ev múl- i csak a kilétét kellett, fölfed- va többet tudnak. Bizalom- j ni, hiszen jól látható helyen mai muszáj lenniük az új- i az elnökségben ültek.) Az- hoz. tán még a bejelentő elné- Erre alapozta első elnöki zést kért a szavazóktól, hozzászólását Bihari József hogy az igazgatóság egyik is. Azt kérte a tagoktól, tagját a MESZÖV-be is hogy pénzzel is segítsék az küldöttnek javasolt dr. Kál- induló szövetkezetet. Majd noki Lajost, nem tudták be- bejelentette mit kell csele­mutatni, (mert külföldön kedniiik, hogy megálljanak üdül), s kérték megértésü- a lábukon. 'Többek között ket is. röoavűlés már-már ünnepélyes foaa­dalomtételhez hasonlított. Az előadó borúlátóan elemezte a viláa eneraia­aondiait. maid az energiahordozók áremel­kedésének a vállalati eazdálkodásra ava­korolt hatása miatt keseraett. Aztán el­mondta: hoav a minao amikor belépett a könyvelésbe, csaknem measzédült, a hőséé­től. Szóvá tette, hoev eevik-másik eépko­csivezető olykor tíz-húsz perces várakozása alatt is iáratia a kocsi motoriát. Azt oedie már szemrehányóan emlegette, hoav a mel­lékhelviséaekben — a kiadott vállalati kör­levél ellenére — sokan eifeleitik lekapcsol­ni a villanyt. Amikor azt észlelte, hoav szavain mindenki eleondolkodik. befeiezte a példálozást. Példákban eavébként sem vaevunk sze­aények. De — a viláa csaknem minden or­száaához hasonlóan — nekünk is mee kell tanulnunk, hoevan aazdálkodhatunk éssze­rűbben gz enereiahordozókkal. Márcsak azért is. mert a termelés aazdasáaossáeá­nak eavik meehatározóia a termékek elő­állításához felhasznált eneraia mennvisé­ae. Nem csoda hát ha napiatokban mind több járási, városi és meavei néoi ellen­őrzési bizottsáa vizsaália. hoav a vállala­tok. szövetkezetek és intézmények hoavan valósítják mea az enereiatakarékossáaeal kapcsolatos kormányprogramot? Az orszá­gos tapasztalatok összeaezése előtt is ta­nulságos lehet, ha eav-eav bizottsáa ta­pasztalatait elemezzük — az általánosítás igénye nélkül. A Vas megvei Néoi Ellenőrzési Bizottság összefoglaló jelentését olvasva például megállapíthatjuk, hogv az energiatakaré­kosságban tapasztalható némi előrelépés. Mind több vállalatnál és szövetkezetnél készítenek energiatakarékossági Drogra-, mot ám ezek tervszerűsége iórészt csak a nagyvállalatokra iellemző. Am a nagyüze­mekben sem ielölik meg előre és számsze­rűen. hogv az energiatakarékosságtól mi­iven eredményeket remélnek. A gyakorta emlegetett szemléletváltozás­ra több Délda akad. de a néni ellenőrük azt is megállapították, hogv az eredménveket csak ott kísérik figvelemmel, a célokat ott vetik egvtie a valósággal ahol az intézke­dési tervek megalapozottak. Mert látszat­intézkedésekkel nem lehet előrelépni. Az energiagazdálkodás a veszteségek fel­tárásával kezdődik. Ebben pedig nem je­leskednek a vállalatok. Némelvek csak odá­ig jutottak, hogv számba veszik a veszte­ségeket. de a konkrét intézkedések rend­szerint elmaradnak. Hiába állapítiák mea például: hogv a vállalati gépkocsik évente többször (de inkább több tucatszor) a megengedettnél több üzemanyaggal teszik meg az előírt távolságot ha azt nem kö­veti mindig felelősségre vonás. A szemléletváltozás fogyatékosságaira iellemző. hogv sok vállalatnál és szövet­kezetnél veszteségelhárítás nem szerepel az éves munkatervben rendszerint nem is hiányolják ezt a tevékenységet. Pedig az irányító és felügyeleti szervek iránvelvek­kel és tájékoztatókkal segítik a korszerű energiagazdálkodást. Csak hát. be kell lát­nunk, e munka személvi és szervezeti fel­tételei nem mindenütt adottak. Mert alig­ha képzelhető el. hogv ezt a telies embert (és főként ió felkészültséget) igénvlő fel­adatot kapcsolt munkakörben is el lehet Iáim. E tevékenységet hol a eépkocsielő­adó. hol pedig esv-egv üzemvezető végzi, már amennyire képes erre. illetve ideiéből futia. Tény viszont hogv egvre több vállalat és szövetkezet már nem tekinti periférikus területnek az energiagazdálkodást. Ebben persze az árak emelkedése és a felhasz­nálási korlátozások játszották a döntő sze­repet. S zólni kell arról is hogv a tervsze­rűbb energiagazdálkodás elengedhe­tetlen feltétele a korszerű (és oly­kor költséges) műszer-ellátottság megterem­tése. amire a jelenlegi körülmények között nem minden vállalat és szövetkezet pénzé­ből futja. Hiszen az ésszerű energiafelhasz­náláshoz olykor több tíz- vagy százmillió forint értékű energiaracionalizálási és energotechnológiai korszerűsítésre van szükség. A nehézségeket nem vitat ia sen­ki. tartalékok azonban még vannak. Császár N. László Tanácskozás a wkáelp művelisről - - jtf'nsojítBisl • • •>: üYTy, Fő feladat az igények felkeltése •§11, LIPIBLIBIFLIMI A7. alapszabállyal denki egyetértett, de belepni a megyei szövetség­min- be, eltenni a szegedi áfész­volt tői kapott pénzből különbö­A munkahelyi művelődés lalatoknál több a népművelő tak gondot a programok le­kibontakoztatása elsősorban a szakember, és az ismeretter- bonyolításában, mert a vál­műveltség iránti igény fel- jesztő programok, tovább- lalatok jóléti és kulturális keltésén múlik — hangsú- képzési lehetőségek is gaz- alapjának bővülésénél dina­lyozták a vállalati szakszer- dagodtak, mégis csökkent az mikusabhan növekedtek a vezeti vezetők, népművelök előadások látogatóinak, a közművelődést szolgáló ki­hétfői országos tanácskozá- könyvtárak olvasóinak szá- adások. Az eddigieknél töb­sán, amelyet a SZOT székhá- ma. Nem sikerült érdemben bet kell tenni tehát a má­zában rendeztek e fontos előbbre lépni a vidékről be- velődés iránti tömeges igé­közművelődési területen szer- járó dolgozók bevonásában, nyek felkeltéséért, mert ezen zett gyakorlati tapasztalatok továbbá az elmulasztott -ál- múlik a rendelkezésre álló kicserélése és az ügyet előre- talános iskolai végzettség pót- lehetőségek jobb kihasználá­•vivő tennivalók meghatáro- lólagos megszerzésében sem. sa, és a közművelő munka zására. Az értekezleten meg- A vitából kitűnt, hogy az fejlesztése is. állapították: jóllehet, a vál- anyagiak egyelőre nem okoz- Szóltak arról, hogy a mű­veltség társadalmi elisme­résének növekedése kellően ösztönözheti a tanulást, a művelődést, a kiművelt em­berfők rangjának elnyeré­sét. Ezért támogatni kell a vállalatoknál annak a he­lyenként már fellelhető szem­léletváltozásnak a kiszélesí­tését, amely a gazdálkodás javításában, a műszaki ha­ladás meggyorsításában alap­vetőnek tartja a műveltség és a szakképzettség általá­nos színvonalának emelését, sok munkahelyen ugyanis éppen ennek hiánya gátolja a fejlődést. Am ehhez, szük­ség van a vezetők, a mű­szakiak és a közgazdászok szeles körű közreműködésére az ismeretterjesztésben. az oktatásban, továbbá a sze­mélyes példamutatásra az önképzésben. A tanácskozás résztvevői elutasítottak azokat a szél­sőséges felfogásokat, ame­lyek a munkahelyi mű­velődést leszűkítik a szakmai képzésre, továbbképzésre, vagy — túlzásokba esve — a művelődési ház teljes fel­adatkörével ruháznák fel az üzemet. A két véglet kö­zött van a helyes arány. Fel­hívták a figyelmet arra, hogy a munkahelyi közművelődés formálásánál, tervezeténél a kollektíva valódi kulturá­lis szükségleteiből indulja­nak ki a vállalati művelő­dési bizottságok. Betonoszlopok magasodnak a Tisza-pálvaudvar közelében, pontosan a furcsa nevű Fővám köz nevű utcában, ahol üzemcsarnok és festőműhely épül a MÁV biztosítóberen­dezési szakszolgálata részére. A MÁV tervezőintézetének tervei alapián a DÉLÉP építői és munkagépei dolgoznak itt. Az enyhe időjárás kedvez a panelszerelóknek. A 11 millió forintos költséggel épülő úi üzemházban harmincan dolgoznak maid. a szerelőcsarnok­ban a munkagépek időszakos karbantartási munkálatait, .valamint kiilső- és belsőtéri sze­relvénvek előkészítését, végezhetik, a festőműhelyben oedig automatizált elektrosztatikus berendezések biztosít iák a kedv ező munkafeltételeket. Képünk a panelszerelők munkájáról készült. t

Next

/
Thumbnails
Contents