Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

Szerda. 19*2. december 1. S Művészeti téíiÉcs a színházban A Szegedi Nemzeti Szín- alakult testület segítségét is ház vezetősége társadalmi kérte. Elmondta, hogy a szebizottságot hívott életre — a gedi közönség megnyerése és színház művészeti tevékeny- a művészeti munka szakmai ségét, működését segítendő, elismertetése céljából rövid A művészeti tanács elneve- időszakon belül minőségi zésű testület elnöke a szín- változást kell fölmutatnia a ház igazgatója, tagjai a ta- színháznak. Részben atársugozatok vezetői, a társulat lat megerősítésével, fölfrisvezető művészei, valamint sítésével. r_i'ben megfelelő művészeti és oktatási intéz- műsorterven kialakításával menyek, a városi pártbizotttág és tanács, a tömegkommunikációs fórumok képviselői. A művészeti tanács alakuló ülését tegnap, kedden tartották a Bartók Béla Művelődési Központban. Nagy kívánnak célt érni. Szeretnék. ha a szegedi színház a létrehozott művészeti értékek. valamint a műsorpolitika tekintetében egvaránt megfelelne a névnek: „Nemzeti". A tagozatok vezetői erre figyelemmel állították László igazgató ismertettf az már össze a következő évek új szinházvezetés művészeti- műsortervjavaslatait, gonetikai programját, melynek dolkodnak a társulatfejleszmegvalósításához a frissen tés lehetőségein. A városi KISZ-bizottság ülése A szegedi Ifjúsági Házban tartofta tegnap, kedden ülését a KISZ Szeged városi bizottsága. Első napirendként Novákné Halász Anna első titkár és Tóth Tamás titkár tartott tájékoztatót az 1983as mozgalmi év feladatairól. Ezt követően dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára aktuális ideológiai és külpolitikai kérdéseket ismertetett, maid dr. Csikós Ferenc. a Szeged megyei városi tanács vb-titkára a lakásgazdálkodással kapcsolatos rendeletről beszélt. Végezetül tájékoztató hangzott el a propaganda és úttörő munka feladatairól. Magyar városok Kilencvenhat — egymás között Mi A

hazafias nevelés a családban és az iskolában; erről tárgyalt a népfront megyei pedagógiai bizottsága tegnap kedden. A résztvevők meahallaatták dr. Gácser József főiskolai tanszékvezető tanárnak. a pedagóaiai bizottság elnökének előadását a témáról, maid a nagumáaocsi és a kisteleki pedagóaiai bizottságok emökei adtak tájékoztatást munkáinkról. a fiatalok ..otthon lalanpáeérzetéről": arról, hoev nem szoktatták őket munkához nincs kitartásuk, feladatmvsoldó készséeük. A szegedi főiskolasok 45 intenút készítettek. Az volt a kérdésük- . Mire büszke ön. mint magyar állampoloar?" Naaviából uavanolvan lehaneoló kepét kaptak mint már számosan, akik ilvesfaita tudakozódást végeztek. (Nemzetközi összehasonlítáMit tett eddig és mit tehet ezután a me- sokkal is publikáltak már hasonló témáiú gvei népfront a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése érdekében? Természetszerűen ez volt a tegnapi megbeszélés egvik legfőbb kérdése. Mindazonáltal köztudomású. hogv a gyerekek, a fiatalok 'meg a felnőttek) hazafias gondolkodásának és érhazai fölméréseket: ez az összkéo elszomorító csak igazán.) Nemcsak az interiúvoló hallgatók tapasztalták, akármelyikünk a saját praxisából tudia. hogv nevelésügyben. és azon belül a hazafias nevelés ügyében is szeretjük áthárítani a szemézelmeinek kialakulása korántsem lehet va- lyes felelőssegünket. Nyilvánvalóan védekeA magyar városok száma 1980-ban kilencvenhat. A lakónépességet tekintve ezek közül mindössze 3 van tízezer alatt (Fehérgyarmat, Lenti és Vásárosnamény). A tízezres körüli népességűek csoportja elég nagy: Kőszeg, Celldömölk, Csorna, Szigetvár, Túrkeve, Kapuvár, Siklós, Barcs, Körmend, Marcali ... Az egytől egyig százezret hajazó megyei városok mellett 1980-ban már 2 új százezres városunk van: Nyíregyháza (108 ezer) és Székesfehérvár (102 ezer). Szentesen. A legkisebb számok ebben a mutatóban a leninvárosi 6, a százhalombattai 8, a kazincbarcikai 9, a dunaújvárosi 11, az oroszlányi 12, a várpalotai 14. Ez ispnét arra hívja fel a figyelmünket, hogy Csongrád megyében az idős korú lakosság száma jóval nagyobb az országos átlagnál (hát még ha a községek statisztikáját is átnézzük!) és ez a társadalmi feladat itt igen nagy figyelmet kíván. Ennek az éremnek a másik oldala legalább ilyen Szeged esetét: 80 678 férfi és 90 116 nő él a városban. A legnépesebb férfi és női korosztály a 15—39 éveseké. Itt a nők többlete kb. 3 ezer, a 40—59 éveseknél kb. 2 ezer. A 0—14 évesek között viszont pár százzal a fiúk vannak többen. Legnagyobb az eltérés a 60 éven felüli korosztályokban: 5 és fél ezer! Vagyis itt már ezer férfira 1498 nőt számolunk. Bizonyos értelemben szorosan összefügg a családi viszonyokkal, illőbe a kormegoszlással is a statiszSzázhóz erősen közelit Kecs- fo/^tps, nevezetesen a?, , hogy tikai ,adat> hogy hánV eltarlamelv társadalmi szervezet vaev intézmény tevékenységének eredménye. A nevelők. a pszichológusok, a szociológusok szocializációs folyamatnak nevezik azt az életszakaszt, amelvben a felnőtté válásig, meghatározó élménvek érik az embert, s melynek során valamilyenné alakul — többek között — az országhoz, a nemzethez való viszonyunk is. Jó esetben, megfelelő tapasztalatok, élménvek. tevékenységek hatására kialakul a hazáért végzett munka szükséglete a gondolkodásnak, az érzésvilágnak es a cselekvésnek olvan eevséep. amelyet — immár közhasználatú szavakkal — cselekvő hazafiságnak nevezünk. A hazafiságra nevelés létfontosságú: elvi alapjai hosszabb ideie kristálytiszták, a módszerei kevéssé. Az eredményeivel — nemcsak a hétköznapi tapasztalatok, de a tudományos vizsgálódások szerint — nem nagyon dicsekedhetünk. Szülők Danaszoliák (a tegnapi népfrontülésre előkészített interjúkban például) hogv a evermekeik képtelenek különbséget tenni ünnep és ünnep között, összekeverik március tizenötödikét és november hetedikét mert annyiféle szervezet intézmény ünnepeltet velük, és annviszor. hogv a feiükben öszszemosódik az ünneosor. és érzelemvilágukat érintetlenül haevia. A szülő fólkaoia a fejét, ha a csemete azt kérdezi: „Ug/e. a karácsony az karácsonykor lesz?": legközelebb felháborodik, ha a nagv fia nem veszi észre, hogv fölcserélte a Himnusz sorait: méltatlankodik hogv fúiia a slágerszövegeket. de nem ismeri a Szózatot. Sorolhatnánk. A pedagógusok panaszkodnak zésképpen. Hiszen tudiuk: hogv az úi nemzedékek ismerték szeressék a hazát tudianak és akarjanak dolgozni érte. otthon érezzék magukat az országban azért ki-ki a saiát helvén és szerepkörében sokkal többet tehetne, mint amennvit pillanatnyilag megtesz. Senkit sem sérthet mert ténv: a családokban nem iut elég ic\ő energia és akarat arra hogv beszélgessenek a gverekekkel — múltról, ielenről. lövőről: arra sem. hogv nekik való munkát, feladatot kapjanak: sainálatosan sok családban példát sem látnak, élménvt sem szerezhetnek a gyerekek: mit ieient az egvüvé tartozás, a közösségbenélet. Ilogvan élnék meg később a nagvobb és nagyobb közösségekhez való tartozás élményét? eceptek persze nincsenek, ki mit és hogvan tegven. csak az látszik bizonyosnak. hoev a gyerekeket olvan tudati. érzelmi hatásokhoz és cselekvési lehetőségekhez kell juttatni melyek eavüttesen alakítják bennük az elveink szerint való hazafiasságot. Am ha a hétköznapi teendőinkről gondolkodunk legelőször az iut eszünkbe: biztos, hogv meg kellene változtatni a család szokásos életrendiét vagv egyszerűen ..csak" a napirendiét. A nagvobb rendszerességgel az aránvosabb munkamegosztással idő. energia, türelem és jobb életpélda teremtődne — a gyerekeknek. Biztos, hogv az iskolában nemcsak a magvar- és a történelemtanár dolga a hazafias nevelés. A felnőttek példaadása pedig egészen biztosan a legfőbb nevelőerő S. E. R' kémét (92 ezer), és Szombathely (82 ezér). Á további sorból a hetvenen felüliek: Tatabánya (76 ezer), Szolnok (75 ezer) és Kaposvár (72 ezer); a hatvanasok: Békéscsaba (67 ezer), Eger és Dunaújváros (60—60 ezer); az ötvenesek: Zalaegerszeg (55 ezer, Veszprém (54 ezer), Hódmezővásárhely (54 ezer), Sopron (53 ezer). Az ötvenezerhez erősen közelít, kerekítve akár annyinak vehetjük Salgótarján és Nagykanizsa népességét. Semmiképp nem meglepetés, hogy egyes városok milyen dinamikusan kúsztak föl a népességi li6tán az elmúlt évtizedekben. Ennek szinte mindenütt kimutatható a gazdasági háttere. Egy évtized viszonylatában (1970 —1979), az 1970. évi lakónépesség százalékában kifejezett tényleges szaporulat, illetve fogyás arányai csak így érthetők meg. Ilyen értelemben a lakónépesség-növekedés az előző évtizedben Leninvárosban volt a legnagyobb: 20,1 százalék! Ugyanez a mutató 13—16 százalékát Ajkán, Dunaújvárosban, Kazincbarcikán, Mátészalkán, Veszprémben és Százhalombattán; de még 10 százalék fölötti Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mosonmagyaróváron, Nyírbátorban, Nyíregyházán, Oroszlányban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Várpalotán, Vásárosnaményban. Hogy viszonyítási alapunk legyen: ide sorolható megyénkből Szeged, a mutató alsó régiójában található Szentes (4,1 százalék), Csongrád (2,3 százalék) és Hódmezővásárhely (1,7 százalék), Makó pedig már a „vonal" alá kerül, mert 1,1 százalékos fogyással egyedülálló a hazai városok listáján. A lakosság korosztály-öszszetételének számait főként a hasonlítás kedvéért jegyezzük meg, hiszen ezeknek tendenciaértéke van. A száz felnőttkorára jutó öregek számát a statisztika így adja meg: Budapesten 33, Szegeden 26 (a többi megyei városban 21—23). Legtöbb Csongrádon (39), majd Makón (37), de 35 Orosházán. Szarvason, s 30-on felüli még Mezőkövesden, . gyermekkorú jut 100 tott íut 180 aktiv k«resőre. felnőtt lakosra, hiszen a fia- Ha öregekről és gyermekek- f _ ről beszélünk, ez önként kítalok aránya a jövő néhány tendenciáját is meghatározza. Szinte kézenfekvő, hogy ahol az öregek aránya magas — a gyermekkorúaké általában alacsony. Budapesten 29, a megyei városokban 21—26 gyermekkorú jut 100 felnőtt korúra. A fiatal, dinamikusan fejlődő városokban általában sok a gyermek. Ugyancsak a statisztikai százra alapozva: Kőszegen 58. Nyírbátorban 56, Mátészalkán 48, Tapolcán és Kisvárdán 46, Körmenden, Nyíregyházán, Hajdúnánáson, Százhalombattán 46, s a további 40 fölötti mutatójú városok: Fehérgyarmat, Sátoraljaújhely, Balassagyarmat, Barcs, Leninváros, Karcag, Magyaróvár, Lenti, Ajka, Hajdúböszörmény, Bonyhád, Celldömölk. Kisújszállás, Komárom. Csongrád megyében pedig: Csongrádon 34, Hódmezővásárhelyen 36, Makón 35, Szentesen 38. Mindig érdekes statisztikai téma a férfi—nő-arány. Ezt az ezer férfira jutó nők számával szokás kifejezni. Az 1980-as népszámlálás szerint a magyar városok között Budapest a „legnőiesebb", ahol 1000:1131 az arány a nők javára. A „nőtöbblet" általános, de azért jegyezzük meg az 1100-ig felmenő városokat: Debrecen, Szeged (itt pontosan 1117), Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Bonyhád, Eger, Fehérgyarmat, Kaposvár, Keszthely, Kisvárda, Mezőkövesd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szigetvár. Legkevesebb az ezer férfira jutó nő Pakson (766!), ami a város épülési folyamatából is egyenesen kikövetkeztethető. De nincs „nőtöbblet" Ajkán, Gödöllőn, Kazincbarcikán, Leninvárosban (874!), Oroszlányban, Százhalombattán (831!), Túrkevénés Várpalotán sem. Nálunk, Csongrádon 1092, Hódmezővásárhelyen 1052, Makón 1077, Szentesen pedig 1085 az ezer férfira jutó nő, minden korosztályt egybeszámolva. A nők számbeli fölénye azonban nem minden korosztályra jellemző. Vegyük vánkozik ide. Az „átlag' 50—60 körül lehet. Budapesten ez a szám 50, a megyei városok között Szegeden, Miskolcon és Pécsett 68, Győrben 71, Miskolcon 75. Le és fel számos eltérés van, de kétségtelen, hogy 50 alatt csak Paks említhető. A szélsőséges számok tehát: 46 és 101. A 101-gyel Nyírbátor szerepel a statisztikában, de 95 Kőszegen, 92 Mátészalkán, 89 Hajdúnánáson, 88 Kisvárdán, 86 Sátoraljaújhelyen, 85 Karcagon. A mi portánkon ezek a számok a következők: Csongrád: 71, Hódmezővásárhely: 68, Makó: 64, Szentes: 75. Sz. S. I. (Következik: Csajádok és lakások) történelem honpolgára Magyar irodalomtörténetében Szerb Antal írta, hogy az Ezeregyéjszaka dzsinnjei egy nap felkapnák Magyarországot és elvinnék távolabbi egekbe, úgy, hogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekbői maradék nélkül ki lehet olvasni a magyarság jellemrajzát. Erre a nagy művészre elméletileg az egész idei évben „kiemelten" emlékezünk, halálának századik évfordulója alkalmából. A TIT megyei szervezete, a Tiszatáj szerkesztősége és a József Attila Munka és műveltség Kezdődnek a felkészítők Az első határidő lejárt, mindenki tett, mehet: befejeződtek a nevezések a megye legnagyobb kulturális mozgalma, a Munka és műveltség vetélkedő versenyeire. Üjabb rekord dőlt meg: minden korábbinál többen, 1193 brigádból összesen 14 ezer 817-en jelentkeztek, legnagyobb számban az SZMT-hez tartozó üzemekből (mintegy tíz és fél ezren), továbbá a MÉSZÖV, a TESZÖV és a KISZÖV vállalataiból és gyáraiból. Az 1982—83-as Munka és műveltség ismét négy témakörben biztosít vetél ke-iési lehetőséget a munkásművelődés e nagy fórumán résztvevőknek. A politikai ismeretek tárgyban a szocialista demokrácia elvi és gyakorlati tudnivalói szerepelnek, a művelődéstörténeti ismeretek között idén a humanizmus, a reneszánsz és a reformáció kora a téma. A történelmi isme-n'ek tárgykörében — a művelődéstörténettel összhansban — a Mátvás király uralkodásától a török kiűzéséig terjedő időszakot kell tanulmányozni, még irodalomból Junász Gyula élete és költészete áll majd a középpontban. A mai nappal megkezdődnek a központi felkészítők a Juhász Gyula Művelődési Központban: történelemből ma, holnap, 3-án, 8-án, 9én és 10-én, politikából január 5-én 6-án, 10-én és 12én lesznek előadások, Juhász Gyula költészetéből a felkészítőket január 7-én és 14-én tartják, művelődéstörténeti ismeretekből pedig január 17, 18, 19, 24, 25 és 26. az előadásnap. A kezdési időpont mindenkor: délután 3 óra. A központi felkészítők záróakkordjaként január 27-én (ugyanebben az időpontban) a Juhász Gyula Művelődési Központban a tavaszi munkahelyi vetélkedők játékvezetőinek tart tájékoztatót a döntő lebonyolítási kérdéseiről a felkészítőket szervező Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet Tudományegyetem két magyar irodalomtörténeti tanszéke külön szegedi megemlékezést szervezett hétfőn este az egyetem aulájában: dr. Csukás István professzor megnyitója szerint többek között azon vezérgondolat jegyében is, hogy a nagy magyar irodalmi alkotások és életművek döntő szerepet játszanak a nemzeti önismeret elmélyítésében. Páskándi Géza, a József Attila-díjas frd emlékbeszédét igen szuggesztív és eredeti kijelentéssel kezdte: arról a költőről kíván beszélni, aki 1849, a szabadságharc bukása után — egyszemélyes szabadságharcot vívott, csöndesen és kitartóan. így lett, így lehete't „történelmi hon,polgár" Arany, ez az erkölcsi lángelme, „a" túlélő nagy költő. Ezt a sajátos szerepet ez a visszahúzódó, gátlásos ember — tegvük hozzá: nvelvünknek máig tán legnagyobb művésze! — olvan páratlan morális é-zékenvséggel „játszotta" el, aminek nemigen akad párja óriásokban szerencsére egyáltalán nem szűkölködő irodalmunkban. Mindenki őt figyelte, a túlélőt. Árgus szemekkel. Azt várták tőle. hogy vagy tagadja meg ifjúkora eszméit — vagy adjon tanácsot, útmutatást, receptet. Adott. Arany Jánosban a magyarság rejtett reményei éltek, ő Pedig érezte — mondta Páskándi —. hogy (mint annyiszor) csak a csoda segíthet, tev születik meg a Csabatrilógia ... Esszészámba menő. hangúlatos és szellemes emlékezési hallhatott Páskándi Gézától a kielégítő számúnak egyáltalán nem mondható (!) közönség. Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész — a különböző korok sokféle Arany-képe után — a versek hangjának sajátosságait elemezte, rámutatva: többféle síkon írt Arany, s a híresnevezetes. gyönyörű balladák irodalmunk legjobban megszerkesztett, egyedülálló darabjai. Többszólamúak. így „előrehaladóak". S a konklúzió: „költőink közül ő kísérhet bennünket legtovább." Vass Gábor a Szegedi Nemzeti Színház művésze az emlékest logikai sorrendjében szavalt (Visszatekintés, Írószobám, A hegedű, Vörös Rébék, Epilógus), s a szegedi Arany-est összességében voltaképpen valami olyasmit pótolt, aminek egyáltalán nem vagyunk bővében: az ismeretterjesztés szélesebb tömegeknek szánt programjai között az elméi vültséggel szinkronban levő közérthetőséget könnyedséget, komolyságot — és az átadandó, terjesztendő eszmeiség fontosságát. Mindezekért — végső soron — megint csak Arany Jáncst. a történelem honpolgárát illeti hála. Páskándi Géza szavaival — Noét. aki a Bach-korszak bárkáiéba gyűjtötte össze nemze'e maradék ereiét —. hogv túlélésre tanítsa. „Áldassék e halhatatlan Noé." Bizony. Domonkos László Személyi változás A Magyar Jogász Szövetség elnöksége kedden ülést tartott — melyen részt vett dr. Markója Imre igazságügy-miniszter. Az elnökség — érdemei elismerése mellett nyugállományba vonulására figyelemmel — dr. Jókai Lorándot fölmentette a főtitkári teendők ellátása alól. Egyidejűleg a szövetség főtitkárának megválasztotta dr. Nagy László egyetemi tanárt.