Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

Szombat, 1982. december 4. 3 Művelődés és költségvetés Képviselők tanácskozása Ha minden területen — fgy az oktatási, kulturális, művelődési szférában is — hatékonyabban gazdálkodunk, akkor segíthetjük népgazdaságunk fejlődését, ezáltal életszínvonalunk védelmét — mondotta egyebek között Övári Miklós, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke a testület pénteken, a Parlamentben tartott ülésén. A képviselők tanácskozásukon a művelődési ágazat, valamint annak intézményei jövő évi költségvetési tervéről tárgyaltak.. Óvári Miklós bevezetőjében vázolta. milyen kül- és belgazdasági körülmények között vizsgálandók népköztársaságunk 1983-as tervének, költségvetésének jellemző adatai; majd Korcsog András, művelődési minisztériumi államtitkár szólt arról: tulajdonképpen milyen irányelvek nyomán alakultak ki a tervszámok. Elmondta: a költségvetési előirányzat inkább gazdasági helyzetünket tükrözi, mint a kulturális terület valamennyi és teljes igényét. Mindebből az következik, hogy az e területre fordít, ható anyagiakkal az eddiginél is megfontoltabban kell gazdálkodni. Kiemelt cél, hogv a költségvetési intézmények jövőre ls megfeleljenek feladataiknak. az adott — általában az ideinél nem nagyobb — anyagi keretek között Sokaknak ez bizony gond — mondotta az államtitkár — hiszen a kulturális területen dolgozók általában az extenzív fejlesztéshez „szoktak hozzá". Művelődéspolitikai céljaink változatlansága mellett jövőre is az alapellátást nyújtó intézmények megfelelő fejlesztése, az intézményhálózat működésének biztosítása a lényeges feladat. A költségvetés elsősorban az oktatási intézményhálózatának, körülményeinek fejlesztését teszi lehetővé. Erre annál is inkább szükség van, mert a jövő tanévben tovább növekszik az általános iskolai tanulók száma, csakúgy. mint az óvodásoké, vagy a középiskolásoké. A beruházások közül elsősorban a már folyamatban levőkre jut pénz a költségvetésből. így például a Budavári Palota helyreállítására. a Marx Károly Közgazdasági Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudbmánv Egyetem, illetve az Operaház rekonstrukciójára. Kállai Lajos, pénzügyminiszter-helyettes elemezve a a költségvetési terv néhány részletét, szólott arról, hogyan aktivizálhatók a helyi lehetőségek, milyen átcsoportosításokat hajthatnak végre a területi tanácsok. A felszólalások és Korcsog András összefoglalója után a tanácskozás Óvári MiklÓ6 zárszavával ért véget. SZOT-ülés j A Szakszervezetek Orszáj gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen áttekintette az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatait, az 1983. évi terv főbb jellemzőit és a szakszervezetek feladatait Az elnökség úgy döntött, hogy a téma megtárgyalására 1982. december 10-re öszszehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését. (MTI) Kiegyensúlyozottan A tanácsok tevékenységéről A tanácsi koordinációs bizottság Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken az Országházban ülést tartott A bizottság Mondok Pál megyei tanácselnök előterjesztésében megvitatta a Pest megyei tanács végrehajtó bizottságának tevékenységéről szóló beszámolót Az ülésen részt vett és felszólalt Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei bizottságának első titkára. Ezt követően Varga Miklósnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesének előterjesztésében a vízgazdálkodási feladatok tanácsi végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg a bizottság. Sikeres együttműködés Tegrmor'péniekéH -déltitári Szegeden, a TESZÖV székházában tartotta soros ülését a szövetkezeti ágazatok koordinációs tanácsa. Dr. Farkas Miklós, a TESZÖV titkárhelyettese nyitotta meg a tanácskozást. maid Horváth János, a KISZÖV elnöke beszámolt az ágazati szövetkezetek közös gazdasági tevékenységének eredményeiről és a tennivalókról. Molnár Lajos, a koordinációs tanács soros elnökének írásos beszámolója a koordinációs tanács 1981—82. évi tevékenységét értékelte és az 1983—84, évi feladatokat ismertette. A résztvevők megállapították. hogy a gazdasági együttműködések igen jól szolgálják mind a nagyüzemeket, mind pedig a népgazdasági érdekeket. Csongrád megyében már hagyományai vannak a nagyüzemek köibtti igázclasá'gl együttműködéseknek, kezdve attól, szinte valamennyi termelőszövetkezet tagja különböző termelési rendszernek, társulásnak. Ez természetesen megmutatkozik a jó gazdasági eredményben. Az együttműködés, a termelőszövetkezetek mellett a fogyasztási szövetkezetekre és ipari szövetkezetekre is jellemző. A fogyasztási szövetkezetek mindhárom ágazata sokat tett a háztáji, kisegítő és másodlagos gazdaságok szervezéséért, az Áfész-eknél a szakcsoportok tevékenységét összehangolták, közreműködtek a lakosság és a tagság termelési cikkekkel való ellátásában. A takarékszövetkezetek 1981-ben 40 millió forint termelési hitelt nyújtottak, míg a lakásszövetkezetek (Kistelek. Rúzsa. Tömörkény) szervezték Téli munka a konzervgyárakban Zöldség- és almafetdolgozás Az idén önállósult 16 konzervgyár elkészítette előzetes éves mérlegét, eszerint általában jó szezont zárhatnak az üzemek, teljesítik terveiket. A szézon december elején is tart, most az alma és a gyökérzöldség feldolgozása adja a legtöbb munkát, s emellett megkezdődött a húskészítmények a korábbinál nagyobb arányú dobozolása is. Több helyen, mint a debreceni, a nyíregyházi és a budapesti konzervgyárakban, új csomagológépeket állítottak be a művelet korszerűsítésére és a nehéz fizikai munka kiváltására. Az almafeldolgozásra a sűrítmény készül. Néhány üzem az önköltség csökkentésére, a gazdaságosság fokozására technológiai korszerűsítéseket hajtott végre, így a nyíregyházi üzem például a meglevő mellé újabb szűrőt állított be; ezen az almatörkölyt nyomják át még egyszer, s így több levet nyernek. Az alma másik részét szeletelik, öt kilogrammos üvegekbe rakják, s a következő hónapokban a már korábban „eltett" cseresznyével és szilvával keverve vegyes befőttet készítenek belőle, ami szintén keresett termék nemcsak itthon, hanem külföldön is. A gyárak összességében mintegy 100 ezer tonna alA finomfőzelék előállításához előkészítik a sárgarépát, szárítják a hagymát. Indították a húskrémkeverőadagoló gépsorokat is. A budapesti gyár a választék bővítésére e termékből néhány újdonságot is előállít. a falusi lakosság építkezéseit. Az ipari szövetkezetek is hasznosnak tartják az együttműködés különböző formáit és lehetőségeit, támogatják annak továbbfejlesztését. Főként a termelésben és az értékesítésben értek el eredményeket a kooperációs partnerek száma 100-nál több. Ebből termelőszövetkezet 24, bár ez nem mind Csongrád megyei. A koordinációs tanács hangsúlyozta, érzékenyen kell reagálni mind a közgazdasági. mind a jogi körülmények változásaira, és valamennyi szövetség részére elfogadható ajánlást kidolgozni. amellyel a szigorú gazdálkodási feltételek között is jó eredményeket lehet elérni. A következő két évben — a működési • szabályzat szerint — a soros emöki tisztet Horváth János tölti be. N

ehéz világgazdasági helyzetben ülésezett szerdán a Magvar Szocialista Munkáspárt Közoonti Bizottsága. hogy megvitassa az 1983. évi népgazdasági tervre és az állami költségvetésre vonatkozó javaslatot, amelyet a december 16-án összeülő országgyűlés hivatott törvénybe foglalni. A határainkon túli világméretű recesszióra csak néhánv szó utal az ülésről a pénteki lapokban megielent közleményben. Végtére ugvanis bármilv kedvezőtlenek számunkra az ismeretes világgazdasági körülmények, nem adnak felmentést nekünk gondjaink megoldása alól. Az elmúlt negyedszázad dinamikus feilődésével összevetve a korábbiaknál szerényebbnek látszanak a jövő évre tervezett előrehaladásunk adatai, megvalósításuk azonban minden szinten többet követel az eddigieknél. Irányítóktól, végrehajtóktól egyaránt. Többet is. mást is. Gyorsabban és rugalmasabban kell alkalmazkodnunk a változó feltételekhez, s adottságainkra építve, lehetőségeink teljes kihasználása révén színvonalasabbá kell tennünk a gazdálkodást. És persze dolgoznunk kell. Nem látástól vakulásig, de szervezetten és szorgalmasan. Fegyelmezettebben és összehangoltabban. Ehhez a munkához — mindenkinek, akinek fontos a haza sorsa — erőt adhat annak tudata, amit a Központi Bizottság megállapított: népünk a párt vezetésével kiegyensúlyozott politikai légkörben eredményesen dolgozik az idei feladatol? megoldásán. A kiegyensúlyozott politikai légkör. amelyben élünk, eddig is sokat jelentett számunkra. Biztonságérzetünk rna is ebből fakad. Ez teszi lehetővé, hoav munkánk révén — minden kedvezőtlen körülmény ellenére — a XII. kongresszus határozatával összhangban feilődiék az ország. Félidőben vagyunk, két kongresszus között. és nagy eredmény, hoev legfőbb gazdaságpolitikai céljaink teljesülnek, hoev iavul a népgazdaság egyensúlyi helyzete, hogy fizetőképes adósok tudtunk maradni, s hogy társadalmi méretekben sikerült megőrizni korábbi életszínvonalunkat. A Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény nem szépíti az idei gazdasági fejlődés eredményeit. Ez is a Magvar Szocialista Munkáspárt alapvető iellemzői közé tartozik: valamennyiünket felnőtt embernek tekintve ismerteti a tényeket, mert a kiegyensúlyozottság légkörének nélkülözhetetlen eleme az őszinte szó. Nem mintha az idei fejlődés fő vonásai szégyenkezésre adnának okot. hiszen váratlan és gyakran súlyos nehézségek ellenére sikerült növelni a nemzeti jövedelmet, az állami költségvetés hiánya kisebb a tervezettnél. növekszik a fogyasztás, az ellátás kiegyensúlyozott és az idén is a tervezett mértékben gyarapodik az életkörülmények javítását szolgáló létesítmények sora. Ténv persze az is. hogv nem szorítottuk vissza kellőképpen a gazdaságtalan termelést, s hogv termékeink versenyképessége sem javult annyival, hogy a külpiac kedvezőtlen hatását teljes mértékben ellensúlyozhatták volna. A Magyar Szocialista Munkáspártnak miniig is iellemzőie volt. hogv sohasem támasztott senkiben illúziókat. Nem ígért megváltást a mainál nehezebb helyzetben sem. több mint negyedszázaddal ezelőtt, hanem — és ez már történelmi ténv — elérhető célokért mozgósított. A Központi Bizottság ezúttal is a realitásokkal számolva erősítette meg a XII. kongresszus és a VI. ötéves terv fő cél iát hogv .a gazdálkodás hatékonyságának növelésével biztosítsuk a népgazdaság tartós egyensúlyát, szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat, javítsuk az élet. és munkakörülményeket". Egészen természetes hogy e cél szolgálatában ezúttal a korábbinál szerényebb éves gazdasági terv és szigorúbb állami költségvetési tervezet kerüliön törvényjavaslatként az országgyűlés elé. Arról nem mondhatunk le hogv a nemzeti iövedelem. az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedjen. Le kell mondanunk viszont arról, hogv többet fogyasszunk. mint amennyit megtermelünk. S amint az állami költségvetési gazdálkodasban a szigorú takarékosságot kell érvényesíteni, valamivel takarékosabb költségvetésre kell felkészülnünk a háztartásokban is. A kiegyensúlyozottságnak nemcsak a politikai légkört kell iellemeznie. az államháztartásnak is kiegyensúlyozottnak kell lennie. Létérdekünk a népgazdaság "egyensúlyi helyzetének további iavítása. fizetőképességének megőrzése. Ehhez elengedhetetlen. hogv ott növekedjék dinamikusan a termelés, ahol iövedeimezóen eladható. exportképes árut állítana!? elő. Amihez viszont hozzátartozik, hogv azok jövedelme legyen nagyobb, akiknek a munkája is többet ér. Ezért is tartalmazza a Központi Bizottság közleménye, hogv ..anyagilag és erkölcsileg azokat a kollektívákat kell támogatni, amelvek lehetőségeik. tartalékaik iobb kihasználásával aktívan. kezdeménvezően vállalkoznak a feladatok megoldására". B

ármily szerénynek látszik is az 1983. évi népgazdasági terv előirányzata, mégis az eddigieknei nagyobb erőfeszítéseket követel. Nagyobb és összehangoltabb erőfeszítéseket, mivel a külső körülmények egyelőre nem láthatók hosszabb távon előre, a jelenlegiek pedig korántsem kecsegtetnek javulással. A mai és a közeljövőben várható helyzetben a Központi Bizottság által szükségesnek tartott szociálpolitikai intézkedéseknek, az életkörülmények javítását szolgáló ieilesztéseknek tiszta szívvel örülünk, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy a gazdaságunkra háruló terheket növelik. És növelik természetesen a ránk háruló teendőket. Éppen ígv — ha közvetve is. de — a mi feladatunk lflSJ-fiat). s^ntojj tartani az alapvető fogyasztási cikkek ésszoláiltaiásak árait. Ami az áremelést illeti: a Központi Bizottság álláspontja valtozallanul feladatcentrikus, vagvis nekünk kell mindent. ami rajtunk múlik megtenni azért hogy 1983-ban ne kerüliön sor alapvető fogyasztási és szolgáltatasi javakat érintő központi áremelésre. Hasonlóan más., a népgazdasági terv előirányzatában szereplő. s e terv által szolgált távlati célokat sem érhetjük el anélkül, hogv mi magunk ne igyekezzünk mindent megtenni érdekükben. Mindent, ami raitunl? múlik! Az 1983. évi népgazdasági terv megvalósítása ezúttal sem csak az állami, párt- és társadalmi szervek egységes cselekvését követeli meg. hanem valamennyiünkét, akik hazánk kiegyensúlyozott politikai légkörében élünk és dolgozunk. Sem most. sem a távolabbi iövőben nem építhetünk légvárakat. De hazát igen! Aczél Gábor Minőségügyi konferencia Az MTESZ központi szabványosítási és minőségügyi bizottsága pénteken, a Hilton Szállodában rendezte meg a III. országos minőségügyi konferenciát, amelyen csaknem ezer vállalati vezető vett részt. Az vizsgálták, hogy mit tehetnek a vezetők a minőség javulásáért. Drecin József művelődési miniszterhelyettes, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnöke bevezető előadásában elmondotta, hogy a vállalatvezetés és a tudományos kutatás terünagyatádi, a debreceni, a szegedi, a paksi és a sziget- mát dolgoznak fel. vári gyarak • rendezkedtek be, e gyümölcsből elsősorban a tőkés piacon keresett zöldségféléket dolgoznak felMás üzemekben különféle Orvosszakériók az alkoholról Országos tanácskozást tartottak pénteken Miskolcon, a Szentpéteri kapui kórházban az igazságügyi orvosszakértők. A napirenden az alkoholos befolyásoltság orvosszakértői megítélése szenös időszerűséget ad az a tény, hogy mind a közlekedési, mind pedig az üzemi balesetekben és az egyéb büntető eljárásokkal öszszefüggő ügyekben is növekedett az alkoholos befolyárepelt, A témakörnek külö- soltság aránya, (MTI). létén is egyre inkább előtérbe kerül a minőség kérdése. Ennek egyik oka a takarékosság fogalmainak átértékelődése. A piacon ismét csak a tartós, megbízható, jó minőségű cikkek versenyképesek. Ezek előállítása megköveteli a vállalatvezetéstől, hogy az üzletpolitika kialakításakor a minőség javítására a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyezzenek. Ennek nagyon lényeges eleme az ellenőrzés korszerűsítése. A termékek minőségének ellenőrzésére olyan szervezet alkalmas, amely a gyártmány- és technológiafejlesztés szerves részeként működik, s már a tervezéskor ellenőrzi és befolyásolja a majdani termék minőségét. Az ilyen újfajta szervezet létrehozása a minőségszabályozási rendszer keretében a vállalatvezetés feladata. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója előadásában rámutatott arra, hogy a minőség javí,tását szolgáló vezetői feladatok tételes meghatározására nincs mód. de talan szükség sem. Fontosnak tartja viszont, hogy a vállalatok irányítói tisztában legyenek a minőség fogalmával, mérési, értékelési módszereivel, annak érdekében, hogy a gazdálkodás intenzív fejlődési szakaszában az ezekhez kapcsolódó gyakorlati teendőket szélesebb áttekintéssel láthassák el. A konferencia ajánlásokat fogadott el, amelyekben a politikai és társadalmi szerveknek, valamint az állami irányításnak egyebek közt azt javasolja, hogy az eddiginél szélesebb hatáskörrel ruházzák fel a vállalati vezetőket a minőségre vonatkozó döntései? meghozatalában és végrehajtásában, s az ehhez kapcsolódó differenciált érdekeltség megteremtésében. A vállalatvezetés feladatává kell tenni a minőségfejlesztési célok egyértelmű kitűzését, s a megvalósítás feltételeinek megteremtését (MTI),