Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

Az előirányzatnál kevesebb, mint­egy 3700 lakás épült az állami lakás­építési terv kismértékű túlteljesítése mellett. A'magánerős lakások kivite­lezésénél körülbelül 450 darabos le­maradás jelentkezik, melyben a fize­tőképes kereslet szűkülése mellett szerepet játszott a telekkínálat nem kielégítő választéka, a községi építő­ipari kapacitás szűkössége, továbbá az új lakásrendeletekkel összefüggő vá­rakozó álláspont. Megkezdődött a la­kásgazdálkodás fejlesztésére irányuló megyei intézkedések kidolgozása, il­letve megvalósítása. Tervszerűen bővült az ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózat valamint a víztermelő-kapacitás. Tovább szélese­dett a gázszolgáltatás. A nagyfogyasz­tók és a lakosság pénzügyi forrásai­nak összehangolt felhasználásával újabb települések bekapcsolásának előkészítése kezdődött meg. A tömegközlekedési igények jobb kielégítését szolgálta az ötnapos mun­kahétre való átállással egy időben végrehajtott menetrend-korszerűsítés. Szegeden űj troiibuszvonalat adtak át. Korszerű járművek beállításával, a szentesi pályaudvar átadásával ja­vultak az autóbusz-közlekedés felté­telei. A közoktatási feltételek javítását szolgálta mintegy 300 óvodai férő­hely kialakítása. A feladatként meg­szabott 50 tantermi fejlesztéssel szem­ben 73 valósult meg. Felgyorsult az általános iskolák rekonstrukciója. Le­terheltségük azonban tovább növe­kedett Az egészségügyi, szociális ellátott­ság is tovább javult. A terveknek megfelelően épült egy 80 férőhelyes Házgyári panelból családi házak épülnek Újszegeden bölcsőde. Szegeden átadták a 110 sze­mélyes szociális garzonházat. O A szocialista munkaversenvt hullámzó teljesítmények jelle­mezték. A versenymozgalom felajan­lásai alapvetően helyi kezdeményezé­sekhez kapcsolódtak az úi követel­ménvekre meglehetősen nehézkesen reagáltak. Csökkent a kezdeményező­készség. a szocialista és munkabriaá­dókkal való vállalati törődés. A termeléshez kapcsolódó vállalá­sok között legeredményesebbek vol­tak az anyag- és energiagazdálkodás­sal összefüggő felajánlások. A mező­gazdaságban eredményesen teljesül­tek a hozamok növelésére es a vesz­teségek csökkentésére tett felajánlá­sok. Ugyancsak la6sú fejlödes jelle­mezte az újítómozgalmat. Javult vi­szont a társadalmi munkák szerve­zettsége. Eredményesen folytatódott a megyei településfejlesztési verseny. II. Az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatok Az MSZMP KB 1982. december 1-i, valamint a párt XII. kongresszusa határozatai időarányos végrehajtását értékelő pártbizottsági állásfoglalás alapján a megyei gazdaságpolitikai feladatok alapvetően a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, fizetőképességének megőrzéséhez, az elért életszínvonal megszilárdításához kapcsolódnak. A megyei pártbizott­ság a gazdaságpolitikai munka közép­pontjába ezek megalapozását állítja: — a megye termelőegységei az exportszínvonal emelésével, a ked­vező Jövedelmezőség mellett érté­kesíthető ipari és mezőgazdasági termékek előállításának bővítésével, a beruházási tevékenység és a kész­letgazdálkodás javításával, a ver­senyképesebb termékszerkezet ki­alakításával fokozzák hozzájárulá­sukat a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához. Az im­port-, a fajlagos anyag- és energia­felhasználás csökkentését jobban se­gítse a műszaki fejlesztés és kuta­ás eredményeinek gyorsabb alkal­mazása, a vállalatok közötti jobb együttműködés. A beruházások és az üzemszervezési intézkedések ed­digieknél jobban szolgálják az esz­közhatékonyság javítását és a mun­ka termelékenységének emelését, a ráfordítások mérséklését. Társadal­mi összefogással ériek el a föld­gázzal történő olajkiváltást, a ter­melésben és háztartásokban kelet­kező hasznos hulladék felhasználá­sát; — a szervezeti keretek korszerű^ sítésének folytatása, a vállalati bel­ső irányítási rendszer fejlesztése, az újonnan alakult szervezetek za­vartalan működésének biztosítása segítse elő a gazdálkodás és az irá­nyítás tartalékainak feltárását, a rugalmas alkalmazkodást a feltéte­lek változásához. Az exportlehetősé­gek hatékonyabb hasznosítása érde­kében a vállalatok fejlesszék együttműködésüket a külkereske­delmi szervekkel, illetve azok me­gyei képvi seletei vei; — az új gazdasági évre történő vállalati felkészülés során á párt-; gazdasági és tömegszervezeti veze­tők kiemelten kezeljék az egyen­súiyjavítás követelményeihez, a sza­bályozó rendszer változásaihoz, köz­tük az űj bér- és keresetszabályo­záshoz igazodó tervek készítését, a jövedelmezőség emelését, a belső pénzügyi stabilitás biztosítását. A tervekre épülé intézkedések között szerepeltessék a belső irányítási rendszer és ösztönzés fejlesztésére irányuló elgondolásokat, valamint a termelési mozgalmak fellendítését előmozdító szervezési intézkedése­ket; — a tanácsok gondoskodjanak a területfejlesztési feladatok megva­lósításának összehangolásáról, a kö­zéptávú területfejlesztési terv cél­kitűzéseit érintően a feltételek meg­változásából eredő feszültségek fel­oldásáról. A helyi tanácsok az OTP közreműködésével segítsék elő a lakossági erőforrások bevonását a városi és községpolitikai feladatok megoldásába. 4 A vállalatok a munkaerő-gaz­* dálkodás javításával segítsék elő a keresők számának csökkenésé­ből adódó feszültségek mérséklését. Tudatos intézkedésekkel törekedjenek a könnyű-, élelmiszer- és építőanyag­ipari exportkapacitások, a szénhid­rogén-bányászat, a vasúti áruszállí­tás. valamint a lakosság ellátásában fontos szerepet játszó bolti kiskeres­kedelem munkaerő-ellátottságának ja­vítására. Az űj típusú tanácsi szolgál­tató irodák segítsék elő a felszaba­duló létszám e területekre történő irányítását, ösztönözzék a nyugdíja­sok. gyesen levők foglalkoztatását. Az illetékes tanácsi szervek koordinálják a termelési szerkezet átalakulásához, a növekvő fenntartási igényekhez al­kalmazkodó szakmunkásképzést, át­és továbbképzést. Fokozott figyelem irányuljon a pá­lyakezdők. valamint a megváltozott munkaképességűek alkalmazására, az egészségre káros munkahelyi körül­mények megszüntetésére. A munkaidő alatti eltávozás korlá­tozásával minden területen javítsák a munkarend szerinti időalap kihasz­náltságát. Mérsékeljék a szervezetlen­ség miatt jelentkező túlmunkát. Gon­doskodjanak az ötnapos munkahétre történő áttérés következtében kiesett teljesítmények pótlásáról. Az űj bé­rezési és ösztönzési rendszert hasz­nálják fel a belső tartalékok mozgó­sítására. valamint a teliasítménvköve­teiménvek indokolt fokozására. O A beruházási források mintegy A- 10 százalékos csökkenése követ­keztében lényeges változást szükséges elérni a tervszerűség javítása, a munka szervezettségének és fegyel­mezettségének emelése, a minőség ja­vítása terén. Adottságaink jobb hasz­nosítása érdekében törekedni kell a vállalati pénzalapok ésszerű átcsopor­tosítására. A termelőágazatok beruházási tevé­kenységében tovább erősödjön a re­konstrukciós jelleg. A szűkebb anyagi lehetőségeket célirányosabban hasz­nálják fel az exportárualapok bőví­tésére, az anyag- és energiagazdálko­dást ésszerűsítő, illetve importot ki­váltó fejlesztésekre. Az olajbányászat, a villamosenergia-szolgáltatás, a bú­tor- és kötöttárugyártás, a bor- és tejipar, valamint az állatifehérje­feldolgozás területén folyamatban le­vő beruházások terv szerinti üzembe helyezésével segítsék elő a kitűzött termelési és értékesítési célok meg­valósítását. Az építőipari kapacitások jobb elosztásával biztosítani kell a folyamatban levő mintegy 20 gazda­ságot érintő energiaracionalizálási be­ruházás gyorsítását, A termelés, feldolgozás, forgalma­zás összhangjának biztosítása érdeké­ben az élelmiszer-gazdasági fejleszté­sekben kapjon nagyobb súlyt a tároló, feldolgozó és szállító kapacitás bőví­tése. Folytatódjon Makó térségében a Gabona- és Malomipari Vállalat, va­lamint 12 termelőszövetkezet társulá­sával a gabonatároló kapacitás fej­lesztése. A meliorációs tevékenység és az ültetvénytelepítés az előző évinél nagyobb területen — a melioráció 10—12 ezer hektáron, szőlőtelepítés 200 hektáron, gyümölcstelepítés 05 hektáron — valósuljon meg A sze­gedi járásban a mezőgazdasági üze­mek és a feldolgozó ipar együttműkö­désével javítani kell a zöldség- és gyümölcstárolás lehetőségeit. A nem termelő létesítmények kö­zött gondoskodni kell a lakás-, böl­csőde-, óvoda- és iskolaépítési tervek határidőre történő megvalósításáról Kiemelt feladat a magánlakás-építés feltételeinek komplex biztosítása és a VI. ötéves terv további fejlesztesei­nek gondos előkészítése, a telekellá­tás javítása. Meg kell teremteni a tv körzeti stúdió határidőre történő befejezéséhez és a könyvtár-levéltár 198.1. évi átadásához szükséges felté­teleket. A tervezett ütemben folytas­sák a Nemzeti Színház felújítását és az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark építését. Biztosítani kell az épületek fenntar­tásához rendelkezésre álló eszközök gazdaságos felhasználását. Kerüljön sor 410 millió forint értékű lakóház, intézmény, valamint 126 millió forint értékű út-híd felújítás elvégzésére. Q Az ipar legfontosabb feladata, • hogy fokozza részvételét a kül­gazdasági egyensúly javításában. A termelés — az országoshoz hasonlóan — mintegy 2 százalékkal bővüljön. A többlettermelés-elsősorban a nem ru­belelszámolású export múlt évi ki­esését pótolja. A szabad kapacitáso­kat. kisvállalkozásokat nagyobb mér­tékben hasznosítsák az importhelyet­tesítési és háttéripari gyártási felada­tokra : — a szénhidrogén-bányászatban a szinten tartás a reális célkitűzés. Ezért gyorsítani kell a beruházások megvalósítását, a magasabb feldol­Rozottságú gáztermékek előállítását, és exportjának bővítését. A bel- és külföldön végzett aktív kutatótevé­keri vséget növelni szükséges: — az energiaszolgáltató vállalatok fejlesztéseik összehangolásával se­gítsék e!ő a lakosság és a gazdaság energiaszükségletének biztonságos kielégítését. Kezdeményezzék az energiaigény mérséklését, a tüzelő­olaj kiváltását szolgáló racionalizá­lási intézkedések kibontakozását, a. földgáz községekben történő haszno­sítására irányuló megyei program "megvalósítását; — a gép- és vegyiparban a dol­lárelszámolású export, valamint 'az importhelyettesítő termelés bővíté­sére kell törekedni. A gépipari szö­vetkezetek segítsék elő a háttéripart termékek, ezen belül az import al­katrészek hazai gyártásának bőví­tését; » — az építőanyag-iparban a tech­nikai feltételek és gyártmányfej­lesztési elgondolások realizálásával (makói Redőnygvártó Vállalat. Alföldi Porcelángyár, szentesi téglagyári ja­vítsák az export- és a hazai lakos­sági igények kielégítését; — a könnyűiparban a konfekció-,' kötő-, cipő- és bútoripari export fo­kozásánál jobban építsenek a hazai nyersanyagbázisra, a szocialista im­portra. valamint a megyén belüli bérmunka-lehetőségekre. A szövet­kezetek kezdeményezzék a kisszéri­ás exportlehetőségek nagvobb ará­nvú hasznosítását. Bővüljön a tex­til- és faipari hulladékok, valamint a használt mezőgazdasági fólia fel­dolgozása: — az élelmiszeripar az alapanyag­termeléshez jobbkn igazodva az át­lagosnál gyorsabban bővítse a zöld­ség- és gyümölcsfélék feldolgozását. Az ex port bővítő fejlesztések hasz­nosításával emelkedjen a tej- és boripari kivitel. Az export megala­pozása érdekében javítsák a termé­Az új gyógyszertári központ Szegeden

Next

/
Thumbnails
Contents