Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

nyosan megvalósult a lakossági infrastruktúra fejlesztése. Az életkörülmények javításának kiemelkedő vívmánya volt az ötnapos munkahét általános bevezetése; — a növekvő elvonáL ellenére a gazdálkodó szervek jövedelmezően gazdálkodtak, bár a nyereség a mezőgazdaság kivételével minden népgazdasági ágban csökksit Eredményeink ellenére a hatékonyság javításának számos tartaléka nem hasznosult. A műszaki fejlesztés és a termékszerkezet korszerűsítése elmaradt a piaci .követelményektől. Romlott az ipari kapacitások kihasználtsága és nem csökkent4 a magas befejezetlen beruházási áilomány. A hatékonysági különbségek mérséklésére az indokoltnál kevesebb belső intézkedést tettek a mezőgazdasági nagyüzemek. A vezetők többsége helytállt, de munkájukat a korábbiaknál több bizonytalanság, helyenként a. feltételek pesszimista megítélése jellemezte, ami a szükséges rugalmasság, kezdeményezés hiányában is kifejezésre jutott. | A munkaerő-ellátásban több te*• rületen a kedvezőtlen demográfiai tendenciák mellett feszültséget okozott a munkaerő-gazdálkodás és a munkafegyelem indokoltnál lassúbb Javulása. A bérszabályozás nem ösztönözte kellően a feleslegesen lekötött létszám felszabadítását, vállalatok közötti átcsoportosítását. A létszámgondokat a vállalatok kisvállalkozások szervezésével, belső átcsoportosítással, korszerűbb szervezési módszerekkel enyhítették. Ugyanakkor nem mindenütt valósultak meg az ötnapos munkahétre történt áttérés miatt kiesett munkaidő pótlására előirányzott Intézkedések. Ezzel szemben megemelkedett a túlóra, valamint az egyéb formákban végzett túlmunka mennyisége. O A beruházások volumene a szűkülő források ellenére az előző évi színvonalon maradt. Folytatódott a beruházási szerkezet kedvező átalakulása. A rekonstrukciók előtérbe kerülése miatt nőtt a gépbeszerzés. Üj beruházások alapvetően a központi kormányprogramokhoz — konvertálható exportárualapot növelő, energiaracionalizálást, nyersanyagok másodlagos hasznosítását, illetve a földvédelmet elősegítő beruházásokhoz — kapcsolódtak. Az építési munkáknál a kivitelezés elhúzódása, az előkészítés hiányosságai és átmeneti pénzügyi zavarok következtében alig javult a megvalósítás tervszerűsége. Kedvező viszont a befejezetlen építési beruházások állományának csökkenése. A termelőberuházások között befejeződött 17 energiaracionalizálást szolgáló fejlesztés. Üzembe helyezték a makói krémfehérsajtgyárat. a Zöldért új szárítóüzemét. Szegeden 13 hekíá.-nyi üvegház és 576 hektáros halastó épült. Elkészült a Szeged—Kiskunfélegyháza közötti vasútvonal villamosítása, a szegedi konténer-pályaudvar. Megvalósult a makói Redőnygyártó Vállalat, valamint a TBV csongrádi rekonstrukciója. Megkezdődött az ATEV új üzemének technológiai próbája. Tervszerűtlen volt viszont a szénhidrogén-bányászattal kapcsolatos létesítmények, különösen az algyői propán-bután gáztároló kivitelezése. A távbeszélő-hálózat további fejlesztésének alapját képezi a szegedi és a hódmezővásárhelyi főközpontok bővítése, valamint konténerközpontok Szegedre, Makóra és Csongrádra történt telepítése, és a mórahalmi központ korszerűsítése. A nem termelő létesítmények között tervszerűbb volt az oktatás, egészségügyi és szociális beruházások kivitelezése. Elkészült a KÖJÁL szék/ háza, a MÉVI laboratóriuma, ütemszerűen folytatták a szegedi könyvtár és levéltár építését, a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukcióját. O Az ipari termelés az előirány" zatnak megfelelően, mintegy 1.5—2 százalékkal emelkedett. A termelési előirányzatok azonban differenciáltan valósultak meg. A nehézipar termelése 4 százalékkal emelkedett. A szénhidrogén-bányászatban jelentősen fokozták a kutató- és feltárótevékenységet, 3 százalékkal növelték a kitermelést. Az energiaszolgáltató vállalatok az igényeknek megfelelően növelték teljesítményüket. A földgázszolgáltatás tervezett mértékű kiterjesztését a racionalizáló fejlesztéseknél, valamint a lakossági gázbekötéseknél jelentkezett kapacitás- és anyaghiány akadályozta. Az építőanyag-ipar korszerű kapacitásának megfelelő kihasználását létszámhiány gátolta. A gépipar termelése nem, a vegyiparé pedig kismértékben emelkedett. Értékesítési korlátok, anyagbeszerzési nehézségek, valamint létszámhiány miatt tovább csökkent a textil- és ruházati ipar termelése. Az élelmiszeripar kapacitásgondjai csak kismértékben enyhültek. A szövetkezetek az állami iparral és a kereskedelmi vállalatokkal kialakított kooperációs kapcsolatának bővítésével átlagot meghaladó termelésnövekedést értek el. Az ipar exportcélú értékesítése folyóáron 3 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A rubelelszámolású export kismértékben emelkedett, a nem rubelelszámolású pedig közel 6 százalékkal visszaesett (folyóáron). A jelentősebb exportáló ágazatok közül csak az építőanyag-, a vegyi, és az élelmiszeripar (hús-, baromfi-, tejipar) tudta növelni tőkés kivitelét. A kereskedelmi munka fogyatékosságai miatt legtöbb területen nem javult kellően a piaci kereslethez való alkalmazkodás, az export szerkezete. Az exportot ösztönző központi intézkedésekre a vállalatok későn reagáltak, emiatt az exporttöbblet-vállalásoknak mindössze kétharmada teljesült. A vállalatok napirenden tartották a hatékonyság javítását. A munkaszervezés eredményeként több mint 3 százalékkal emelkedett az élőmunka termelékenysége. Több vállalat csökkentette fajlagos energia- és anyagfelhasználását. így a tőkés Import mennyisége körülbelül 5 százalékkal mérséklődött Az újonnan önállóvá vált, továbbá a régi szervezeti formában működő vállalatok egy része korszerűsítette belső irányítási rendszerét. A különféle intézkedések azonban csak részlegesen ellensúlyozták a tartósan kedvezőtlen piaci helyzet, valamint a szabályozók szigorításának hatásait. Főként anyag-, alkatrészellátási és értékesítési gondok miatt év közben jelentősen megemelkedett egyes vállalatok készletszintje, és nehézséget jelentett a pénzügyi egyensúly biztosítása. j Az építőipar teljesítménye al országoshoz hasonlóan, mintegy 2 százalékkal csökkent.. Az ágazat termelésének mennyisége és összetétele. Mkés sllt a feren esz állási gázüzem vábbi javítására. Szorgalmazzák a közvetlen beszerzéseket, újabb, iparral közös mintaboltok megnyitását. A demigrosz tevékenység szélesítésével párhuzamosan javítsák a partneri kapcsolatokat; — a kereskedelem a feldolgozó szervezetekkel jobban hangolja öszsze zöldség-gyümölcs felvásárlását. Ezzel 6egítse elő a megtermelt termékek teljesebb hasznosítását, a fogyasztói árszínvonal kedvezőbb alakulását; — a helyi árualapok hatékonyabb biztosítása érdekében szélesítsék társulások útján Í6 a meglevő együttműködést. Az idegenforgalomban kulturáltabb kiszolgálással, a programok szervezésének korszerűsítésével érjék el a kül- és belföldi vendégek megyei tartózkodási idejének és az abból származó bevételeknek a növekedését. O A gazdasági építőmunka sokoldalúan segítse az életkörülmények javításának megalapozását, az áruellátás biztonságának fokozását, a szolgáltatások javítását. Törekedni kell a vásárlóerő és az árualap egyensúlyban tartására. Az élet minden területén, de különösen a lakosság ügyeit intéző különböző szervek és intézmények törekedjenek a társadalmi közérzet további javítására. A személyi jövedelmek alakításában, az elosztásában érvényesüljön a munkateljesítmények meghatározó szerepe. A gazdasági és társadalmi szervek következetesen szerezzenek érvényt a minőségileg jobb, hatékonyabb munka arányos elismerésének. Vállalati közösségekben és más munkavállalási formákban többletjövedelem-szerzésre csak feladataikat a főállású munkahelyeken kifogástalanul ellátó dolgozók kapjanak lehetőséget. Fokozott figyelem irányuljon ugyanakkor a szociális jellegű juttatások, segélyek elosztására. Kiemelt feladat legyen a lakosság még egyenletesebb alapellátásának biztosítása, az alacsonyabb jövedelműek igényeinek kielégítése. A vendéglátás a minőségi színvonal növelése meljett fokozottabban kapcsolódjon be a tanulók napközis ellátásába. A lakossági szolgáltatások kínálata jobban igazodjon a takarékosabb életformához. A szolgáltató szervezetek közötti verseny ösztönzésével, a központi szolgáltatásfejlesztési támogatás célszerűbb elosztásával, a magánkisipar tevékenységének további támogatásával növelni kell a javítószolgáltató tevékenység kínálatát, a minőségi színvonal emelését. A helyi tanácsok és az érintett vállalatok gondoskodjanak az AF1T- és a Gelkaszervizek átszervezését követően a szolgáltató tevékenység zökkenőmentes folytatásáról. A lakásgazdálkodás új lehetőségeinek fokozatos hasznosításával javuljanak a lakásfeltételek. Épüljön meg mintegy 420o lakás, melyből az állami lakások száma 655. Kiemelt figyelem irányuljon a személyi tulajdonú lakásépítés feltételeinek további javítására A lehetőségeken bélül tovább kell szélesíteni a telek-, és szervezetA KÖJÁL tebbé tenni az építőanyag-ellátást, fejleszteni a magánlakás-építést szervező irodák tevékenységét. Elő kell segíteni a bérlőközösségek létrehozását, a lakáscsere-feltételek további bővítését, az ingatlankezelő vállalatok szervezeti korszerűsítését. . Folytatódjon a kommunális ellátás lehetőségeinkkel összehangolt fejlesztése, a gáz-, valamint a geotermikus energia kommunális célú felhasználását szolgáló programok megvalósítása. Szegeden az új vízmű és a rókusi víztorony, Szentesen a szennyvízcsatorna építésének folytatása kiemelt feladat. A közoktatás feltételeinek javítására épüljön meg Szegeden 20 általános iskolai tanterem, folytatódjanak a megkezdett rekonstrukciók. Az óvodai ellátásban 325 férőhelyes bővítésről kell gondoskodni. Az egészségügyi, szociális ellátás további javítására épüljön meg 80 új .bölcsődei férőhely. Szegeden, a Tolbuhin sugárúti épület átalakításával érjék el a szociális otthoni ellátás 110 férőhelyes bővítését Fejezzék be a szegedi orvosi rendelő, az ap>átfalvi egészségház építését. Gyorsítsák meg a makói kórház rekonstrukcióját. A személyszállítást végző szervek Járműparkjuk fejlesztésével, a forgalomszervezés hiányosságainak kiküszöbölésével és az utaskiszolgálás kultúrájának emelésével biztosítsák a tömegközlekedési igények maradéktalan kielégítését az időnként tapasztalható zsúfoltság csökkentését. A menetrendek célszerű módosításával is Javítsák a dolgozók és a tanulók üdülő és látogatói utazásainak feltételeit. O A szocialista munkaverseny' • mozgalom növekvő mértékben járuljon hozzá a gazdaságpolitikai feladatok megoldásához. A vállalásokban — a szükséges mennyiségi célokat figyelembe véve — váljanak új épülete meghatározóvá a munkavégzés minőségi tényezői. Szűnjön meg a munka díjazásának és a munkaverseny elismerésének indokolatlan szétválasztása, valósítsák meg a tervezés és a munkaverseny-vállalások szoros, tartalmi kapcsolatát. A szocialista brigádok legyenek kezdeményezői a jól szervezett munkának, a minőség javításának, az anyagokkal, energiával való ésszerű takarékosságnak. Aktívabban vegyenek részt az újítások és az élenjáró munkamódszerek szélesebb körű elterjesztésében. Az újítómozgalom kapcsolódjon szorosabban a vállalati innovációs folyamatokhoz, járuljon hozzá a műszaki értelmiség alkotó kezdeményezéseinek kibontakoztatásához. 10 A 6azdasaSban végzett politikai munka következetesen törekedjen az állampolgári és a munkafegyelem javítására, az egyszemélyi felelősség, a szocialista demokrácia követelményeinek érvényesítésére. A párt-, társadalmi és tömegszervezetek fokozzák gazdaságpolitikai agitációs, szervező és ellenőrző tevékenységüket. Gyorsabban reagáljanak a gazdasági feltételek változásaira, segítsék elő a kezdeményezések kibontakoztatását. Pártszervezeteink munkamódszerük továbbfejlesztésével jobban építsenek a párttagság véleményére, következetesebben ügyeljenek saját határozataik végrehajtásának megszervezéséra és ellenőrzésére. Bővítsék tovább a termelést segítő pártmegbízatásokat, azok legyenek összhangban a párttagok munkakörével, képességei vek' Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók rendszeresen alapos információt kapjanak, elsősorban saját üzemük gazdálkodásának helyzetéről. Körültekintő politikai munkát lejtsenek ki a káderállomány neheze b^ körülmények közötti hely tál Sása rak