Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

mo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 305. szám 1982. december 30.; Csütörtök Ara: 1,40 forint A Szovjetunió megalakulásának ©O. évfordulója alkalmából Ünnepi megemlékezés Ülést tartott az Elnöki Tanács udápestei) A Szovjetunió megalakulásának 60. év­fordulója alkalmából szerdán este Buda­pesten, a Vígszínházban díszünnepséget rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Ma­gyar Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, a KB titkára, Benke • Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Havasi Ferenc, Ko­rom Miháiy, a KB titkárai, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, Óvári Miklós, a KB titkárai, a Politikai Bizott­ság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Várkonyi Pé­ter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság elnöke, Bor­bándi János, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Az elnökségben foglalt helyet Vlagyimir Nyikolajevics Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnöke. Az ünnepség elnökségében résztvevők soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács es a kor­mány több tagja, a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet sok más vezető személyisége, a munkásmozgalom több veteránja, a kiemelkedő munkát vég­ző szocialista brigádtagok. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja is. A szovjet és a magyar himnusz elhang­zása után a díszünnepségen elnöklő Lo­sonczi Pál mondott megnyitó beszédet: Mindenekelőtt arfól szólt, hogy a szov­jet nép, az egész haladó világ jeles ünne­pét, a Szovjetunió születésnapját köszönt­jük. Arra emlékezünk, hogy hatvan esz­tendővel ezelőtt — 1922. december 30-án — a szovjetek első országos kongresszusa elfogadta a szovjet szocialista köztársa­ságok szövetségének megalakulásáról szó­ló nyilatkozatot és szerződést, s ezzel lét­rehozta a világ első soknemzetiségű mun­kás-paraszt államát. Ezen az ünnepen — mondta — mi, magyarok is forró szere­tettel köszöntjük szovjet barátainkat, az egész szovjet népet és élcsapatát, a Szov­jetunió Kommunista Pártját. Ezután Lázár György mondott ünnepi beszédet, majd Losonczi Pál mondott zár­szót A díszünnepség második részében művészi műsor következett. Az ünnepség végén felcsendült az In­ternacionálé. Lázár György beszéde Az 1922. december 30-án megalakult Szovjetunió lé­te, súlya és szerepe az em­beriség sorsának alakításá­ban gyökeresen megváltoz­tatta a világ politikai ar­culatát — mondotta elöljá­róban. — Örökre véget ért az imperializmus egyedural­ma, visszafordíthatatlanná vált a gyarmati rendszer felszámolásának, a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmenetnek napjaink­ban is tartó folyamata. A Szovjetunió hat. évtizedes története a tények erejével igazolja: létezik olyan ál­lamforma, amelyben meg­valósítható a népek, nem­zetek és népcsoportok egyen­jogúsága, testvéri együttmű­ködése. Ezért lett a világ első munkás-paraszt állama reményt adó példa, biztos támasz a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért küzdő népek számára. Leniné az érdem, hogy a Szovjetunió az egyenjogú köztársaságok önkéntes szö­vetségének formájában szü­letett meg. így jött létre az az állam, amely a bolsevi­kok vezetésével felszámolta a különböző nemzetiségek — korábban nemegyszer mesterségesen is szított — viszálykodásának politikai és gazdasági bázisát. Olyan politikai és társadalmi kö­rülményeket teremtett, amelyek biztosítják a nem­zeti és a közös érdekek ösz­szehangolásának lehetőségét, és érvényre jutását. A fiatal szovjet államnak mérhetetlen nehézségekkel kellett megbirkóznia. A leg­mélyebb tisztelettel, gondo­lunk azoknak a munkások­nak és parasztoknak a mil­lióira. akiknek a szocializ­mus igazságába vetett hite erőt adott a nehézségek le­küzdéséhez. Nekik köszön­hető. hogy a népek sorsát addig kényük-kedvük sze­rint alakító imperialista ha­talmak a fegyveres orvtáma­dás kudarca ulaa hiába pró-. bálták nemzetközi elszige­teléssel, gazdasági blokád­dal, diverziók szervezésével térdre kényszeríteni a szov­jet hatalmat — a világ első munkás-paraszt államát nem téríthették le a maga választotta útról. Azokban az években, ami­kor a világ új veszélyek fe­lé sodródott, az imperializ­mus burkolt és nyílt támo­gatásával megjelent a szí­nen a fasizmus, érlelődtek egy pusztító gazdasági vál­ság feltételei, a Föld egy­hatodán, a Szovjetunióban hatalmas lendülettel folyt az újjáépítés, megszületett a szocialista tervgazdálkodás, hozzáfogtak az elmaradott gazdaság modernizálásához. A Szovjetunió, miközben hosszú időn át egyedül né­zett szembe a nemzetközi reakció fenyegetéseivel, mindenkinél nagyobb terhe­ket vállalt a második világ­háborút kirobbantó fasiszta Németország leveréséből, tízszer gyorsabban érte el a gazdasági fejlettségnek azt a szintjét, amihez a tőkés or­szágoknak két-három évszá­zadra volt szükségük. A továbbiakban a kor­mány elnöke részletesen szólt a szovjet állam hat évtizedes ipari, mezőgazda­sági fejlődéséről, a tudo­mány. a kultúra eredmé­nyeiről. A többi között ki­emelte: — az elmúlt hat év­tized gazdasági fejlődésével párhuzamosan, azzal termé­keny kölcsönhatásban mély­reható társadalmi-politikai változások mentek végbe a Szovjetunióban. Valóra vált az a lenini jövendölés, hogv a szocializmus az emberi együttélés új. magasabb rendű formáit teremti meg Fejlődött, gazdagodott ma­ga az államszövetség is. A szövetséges köztársaságok száma az alapító négyről ti­zenötre emelkedett. Ez ön­magában is kifejezi, hogy mennyire vonzó a népek Márnára a lenini nemzetiséi gl politika, milyen összetar­tó erőt jelent az eszmék, a célok azonossága, egymás jogainak, érdekeinek tiszte­letben tartása, a proletár internacionalista eszme és gyakorlat. A Szovjetunió népei ma a XXVI. kongresszus határo­zatainak végrehajtásán munkálkodnak. A feladat hatalmas. Meg kell oldani a gazdaság átvezetését a fej­lődés intenzív szakaszába, tovább kell korszerűsíteni az ipart, meg-kell valósítani az élelmiszerprogramot, nö­velni kell a közlekedés tel­jesítőképességét. tovább kell haladni a nép anyagi és kul­turális felemelkedését jelen­tő úton. Mindezt olyan kö­rülmények között, amikor a szovjet haza védelme, a vi­lágbéke megőrzésében vál­lalt felelősség maga is óriá­si erőfeszítéseket kíván. Senkinek sem lehet azon­ban kétsége afelől, hogy a szovjet nép. mint története során mindig, most is. a jö­vőben is sikeresen megbir­kózik a legnehezebb felada­tokkal is. Leninnek az a felismeré­se, hogy az új társadalmi rend megjelenése úi típusú nemzetközi kapcsolatok ki­alakítását teszi lehetővé, legteljesebb formában a szo­cialista országok és a Szov­jetunió kapcsolataiban való­sul meg — állapította meg ezután Lázár György. A tör­ténelemben először alakult ki olyan viszony nagy és kis államok között, amely mentes a kapitalista világra jellemző alá- és fölérendelt­ség minden megnyilvánulá­sétól. Ezek a kapcsolatok a proletár internacionalizmus elveire, az érdekek és célok azonosságára épülnek, és az egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködésben öl­tenek testet. Ugyanakkor ép­pen az egyenjogúságra ala­pozott együttműködésből merített erő teszi lehetővé, hogy az új társadalmat égi-. tő népek a kőzős cél felé haladva a lehető legtelje­sebben érvényre juttassák nemzeti sajátosságaikat. így születik meg a szocialista építés formáinak és módsze­reinek gazdag sokfélesége. A testvéri szövetségen ala­puló kapcsolatrendszer, a Varsói Szerződésbe tömörült országok együttes ereje, és a béke védelmében betöltött pozitív szerepe, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak működése — ezek a legfontosabb forrásai annak, hogy szüntelenül növekszik a szocialista országok közös­ségének politikai és gazda­sági sűlya a világban, ami végül annak a felismerésére késztette az imnerialista ha­talmakat, hogy a szocializ­mus mint világrendszer, realitás. Tetszik, vagy nem tetszik, együtt lehet és kell élni a szocializmussal. A szovjet hatalom, amely­nek a nemzetközi politiká­ban a lenini békedekrétum volt az első megnyilatkozá­sa, fennállása óta követke Zetesen fellép a nemzetkö­zi kapcsolatok általános el­veinek, normájnak tisztelet­ben tartásáért. Állásfoglalá­sai' világosan tükrözik, hogy külpolitikáját a béke és a haladás melletti internacio­nalista elkötelezettség hatá­rozza meg. Napjaink nemzetközi hely­zete ismét komoly feszültsé­gekkel és veszélyekkel ter­hes. Az imperializmus szél­sőséges körei fokozzák a fegyverkezést azzal a nem titkolt céllal, hogy katpnai erőfölénybe kerüljenek. Megsértik a békés egymás mellett élés elveit, beavat­koznak más országok és né­pek belügyeibe. Minden ürügyet felhasználnak, hogy visszavessék a kelet—nyuga­ti gazdasági. kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat. Ezek a törekvések azonban csakúgy, mint á rossz emlé­kű hidegháború éveiben, kudarcra vannak ítélve. A Szovjetunió, a szocialista országok közössége összefog­va a béke és a haladás más híveivel, elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy a háború megszállottjait meg­akadályozza őrült terveik megvalósításában. Ez jut ki­fejezésre abban is, hogy vi­lágszerte egyre nagyobb tö­megek és egyre határozot­tabban lépnek fel a fegy­verkezési hajsza megfékezé séért. a háború veszélyének csökkentéséért. A Varsói Szerződés orszá­gai sohasem hagytak kétsé­get afelől, hogy a' nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdítása érdekében ké­szek együttműködni minden állammal. Ezt bizonyítják azok a kezdeményezések is. amelyeket országaink a leg­utóbbi időben előterjesztet­tek. Ezek között is kiemel­kedő fontossága van annak az ENSZ fórumán hivatalo­san bejelentett elhatározás­nak. hogv a Szovjetunió el­sőként nem alkalmaz atom­fegyvert — hangsúlyozta Lázár György, majd így folytatta: — Pártunk és kormá­nyunk nevében kijelenthe­tem: üdvözöljük a 60. év­forduló alkalmából tartott (Falj/tolás. a 2. oldala aj 1 _ A Maavar Névköztársasáa Elnöki Tanácsa szerdán ülést tartott. Módosította az 1961. évi III. törvénv egves rendelke­zéseit és szabályozta a tech­nikusképzést. A középfokú műszaki munkaköröket be­töltő technikusok képzése 1973 óta tanfolvami rendszer­ben történt. A tapasztalatok szerint a megfelelő színvo­nalú technikusi szakképzett­ség megszerzése csak erre alkalmas iskolatípusban tör­ténhet. Az úi ioci szabályo­zás szerint az iskolarendsze­rű technikusképzés öt évfo­lyamon át tart és képesítő vizsgával zárul. Az I. és 11. évfolyamon megvalósuló alapképzésre éoítve. a III — V. évfolyamon a képzési cél­nak megfelelő szakmai el­méleti és svakorlati képzés teszi lehetővé a technikusi oálvára felkészülést j Az Elnöki Tanács a kép­zőművészeti és ivarmüvésze­ti alkotások valamint a de­korációs anyagok többszörö­sítéséröl és foraalomba hoza­taláról szóló 1955. évi 12. számú törvénvereiü rendele­tet hatályon kiviil helyezte: áz elmúlt évtizedek társa­dalmi. gazdasági változásai nvomán a benne foglalt ren­delkezések ma már nem in­dokoltak. A továbbiakban az Elnöki Tanács kitüntetés aiományo­zásáról határozott és tábor­noki kinevezésről döntölt. Véaül bírákat mentett tel és választott, keavelmi üauhen döntött és eavéb időszerű témákról tárgyalt (MTI) Több fény Visonláról Évzáró munkásgyűlés a Gogorin Hőerőműben Minden korábbi évinél több villamos energiát 1ei­lesztettek az idén Visbritán — jelentették be szerdán a Gaaarin Hőerőmű Vállalat kollekíiv áfának évzáró mun­kásailülésén. amelven az 1982. éves terv végrehajtá­sának tapasztalatait össze gezték és ismertettéK a lövő évi feladatokat. Az erőmű az év eleié! ől kereken 4.5 milliárd kilo­wattóra villamos energiát adott az országos hálózatba százmillióval töbDet, mint amennvit az éves terv előírt. Ez azért nagv íelentőséaű mert a visontalak a szénből készült hazai villái nos ener­giának csaknem a felét ter­melik méaoedia a legolcsóbb fűtőanvae a lignit felhasz­nálásával. következésként a legalacsonyabb önköltséggel. A munkásnyűlésen ismer­tették a fövő éri tenget, amely 4.5 milliárd kilowatt­óra villamos energia terme­lését írja elő ami uevan nem több az idei né! de több munkával iár iövőre kerül sor uevanis a 3-as blokk nagyjavítására és ezek a 'munkálatok mintcev 115 na­pos állásra kénw/erítik ezt a termelőegységet (MTI) Orvosok segítői lammmmt Nagy László felvétele Az ünnepi híradások többsége az egészségeveknek a gond­talanul buldogoknak szól: azoknak, akiket a szilveszteri virsli, a oezsgő vagv a papírtrombita beszerzésének condia izgat Ara a hosszú ünnepnapokon sem feledkeznek meg azokról, akik orvosi segítségre, netán műtéti beavatkozásra szorulnak A két ünnep között több mint kétszázan adtak vért Szegeden és a szegcdi iárásban. A SZOTE vértransz­i fúziós állomásán — ahol kénünk készült — a véradás mel­lett szerológiai ellenőrző vizsgálatokat is végeznek. Ebben az évben a szegedi véradnállomáson közel 15 ezer véradó mintegy 7 és fél ezer liter vért adott t

Next

/
Thumbnails
Contents