Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-24 / 302. szám

14 Péntek, 1982. december 24: Ukrán Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság fl második legnagyobb Ukrajna az Oroszországi Pöderáció után a Szovjet­unió második legnagyobb köztársasága: 603 ezer 700 négyzetkilométer • területen fekszik, déli határa a Feke­te-tenger hiree üdülőöveze­téhez kapcsolódik. A kelet­európai síkság jelentós ré­szét termékeny délnyugati földjeit foglalja el. Az 50 millió 200 ezer lakosú köz­társaság fővárosa Kijev, az egész keleti szláv államiság egyik legősibb központja. A kijevi Oroszország, amely a IX—X. században érte el vi­rágkorát, az orosz, az ukrán és a belorusz nép egységes állama volt A történelmi és kulturális szálakon kívül ma Ukrajnát, Belorussziával és Oroszországgal, valamint a többi szovjet köztársasággal gazdasági kapcsolatok kötik össze. Itt összpontosulnak a modem ipar legfontosabb ágai, amelyek kedvező ha­tásúak az ipar fejlődésére. Ilyenek: a repülőgép- és au­tógyártás, az elektronika, az olajfeldolgozó ágazatok és az atomenergetika. A har­kovi turbinagyárban készül­nek az atomerőmüvek millió­nyi teljesítményű turbinái. Ukrajna hatalmas iparvi­dékén, a Donyec-medencé­ben kőszenet, Krivoj-Rognál pedig vasércet bányásznak. A Barátság Kőolajvezeték Magyarországra ukrán terü­leteken jut el. Termékeny földekkel aján­dékozta meg Ukrajnát a ter­mészet. A tizenegyedik öt­éves tervben 12—14 száza­lékkal kívánják növelni a mezőgazdaság évi átlagos termelését: a gabonaterme­lést 52 millió, a cukorrépát 50 millió, a napraforgó ter­melését 2,9 millió tonnára. A köztársaságban eddig több mint 2 millió hektár termő­területen javították meg a tatait, 1985-ig pedig további félmillió hektáron fejezik be a meliorációs munkát. Jelentős sikerekről szá­molhatnak be az ukrajnai növénynemesítök is. Hat nö­vénykisérleti központban olyan új fajtákat és hibri­deket'nemesítettek ki, ame­lyek a változékony éghajlati viszonyok között is magas termésátlagot hoznak. Az Ukrajnában folyó növényne­mesítési munkák nagyság­rendjére jellemző, hogy az elmúlt öt év alatt a tudósok 625 növényfajt és hibridet adtak át fajtaminősítésre — közöttük 174 elterjesztése már folyik. A tizenegyedik ötéves terv­ben az ukrán nép életszín­vonala tovább emelkedik. Csupán például a főváros­ban a két utóbbi ötéves terv alatt évente 25 ezer lakás épült Üzbég Szocialista Szövetségi Szoviet Köztársaság A gyapot birodalma Üzbegisztán és Tien-San csúcsai elválaszthatatlanok. A hegy hótókarójáról bő vi­zű folyók erednek, lefutnak a völgyekbe és zöldbe öl­töztetik a kerteket, a tür­klzkupolás ősi Szamarkandot és az 1966-os pusztító föld­rengés után újjáépült fővá­rost Tasken tet. A forró sivatag és a sztyeppék között 449 ezer négyzetkilométeren elterülő gazdag, dinamikusan fejlő­dő Üzbegisztán lélekszámát tekintve második helyen áll a közép-ázsiai köztársaságok sorában. 16 millió 400 ez­res lakosának több mint 62 százaléka üzbég, de élnek itt oroszok, tatárok. tadzsikok és kazahok Is. Területéhez tartozik a Kara-Kalpak Au­tonóm Köztársaság. Üzbegisztán észak-nyugati részét a Kizil-Kum sivatag foglalja el, amelynek ho­moktengerét napjainkban az ember mindinkább megsze­lídíti. Legnagyobb folyói az Amu-Darja, a Szir-Darja és Zeravsan. Idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb városai a keleti építészeti emlékeiről híres Szamarkand és Buhara. A Szovjetunió „fehér ara­nyának", a gyapotnak a két­harmadát Üzbegisztánban termelik. Messze földön hí­res az üzbég karakül juh. Fejlett az ipar, repülőgépeit, mezőgazdasági gépeit és rá­dióelektronikai berendezéseit a világ számos országába szállítják. A köztársaság ha­talmas energetikai raktár: gázkitermelése az utóbbi 20 évben több mint 80-szorosára nőtt. és elérte az évi 40 milliárd köbmétert. Üzbegisztánban fejlett a tudomány: a földrengések előrejelzésétől a vízturbinák tervezéséig számos bonyo­lult probléma megoldásán dolgoznak. Az üzbég geofi­zikusok találmányait nem­csak a Szovjetunióban, ha­nem az USA-ban, Japán­ban és más, földrengésveszé­lyes övezetekben is haszno­sítják. Az utóbbi időben ismét fellendült a hagyományos kézműipar, a szónyegszövés, a kerámia- és ékszerkészítés. A köztársaság nem véletle­nül volt és marad a turisták Mekkája, akiket az építé­szeti emlékek mellett az üzbégek vendégszeretete is vonz. A fővárosnak. Taskentnek közvetlen repülő-összekötte­tése van Moszkvával, va­lamint a Szovjetunió több európai és szibériai nagy­városával. Üzbegisztánban több mint 150 rendszeres lé­gijárat közlekedik. APN—KS Magyar deieyácíók hazaérkezése & Budapest (MTI) Csütörtökön hazaérkezett Moszikvá'ool a KISZ küldött­sége, amelyet Fejti Gyórgy, a KISZ KB első titkára ve­zetett. A delegáció, amely a Kumszomol KB meghívásá­ra utazott Moszkvába, pészt vett a Szovjetunió megala­kulásának 60. évfordulója tiszteletéire rendezett ünnep­ségeken. Hazórkezett Moszkvából Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára, aki a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének meghívására részt vett a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának tiszteletérc rendezett központi ünnepsé­gen. Fogadás Pekingben O Peking (TASZSZ) A Szovjetunió kínai nagy­követségén Pekingben foga­dást adtak a Szovjetunió megalakulása 60. évforduló­ja tiszteletére. A fogadáson megjelent Ulanfu, a Kínai Kommunista Párt KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az országos néípd gyűlés állan­dó bizottságának alelnöke, Huang Hua, a Kínai Állam­tanács tagja, Csien Csd-csen külügyminiszter-helyettes és több más hivatalos kínai személyiség. Remény az újesztendő feien Jurij Androvovnak. az SZKP KB főtitkárának ked­di beszédével tovabbra is élénken foglalkoznak a vi­lág hírügynökségei. A Rudé Právo csütörtöki számának „Üzenet Mos kvá­ból" című vezércikke mec állapítja: Jurii Andropov be­szédében nemcsak megerősí­tette a 80-as évekre szóló bé­kenrogramot. hanem tovább is fejlesztette azt nehánv úi elemmel, amelynek valóra válása számottevően hoz­zájárulna a ielenletíi kedvezőtlen nemzetközi helyzet javulásához. kü­lönösen a szoviei—ameri­kai kapcsolatok 06 az atom­fegyverekről folyamatban le­vő tárgyalásaik területén. A L'Humahilé vezércikké­ben Juríi Androoov Les/euet kommentálva kiemeli, hogv az úi szoviet javaslatok a reménv távlatait nvitiék meg az új esztendő küszö­bén. s 1983. a veszélyek éve helyett a reménvek eszten­dejévé válhat. A laD viiába szállva a szovjet javaslat el­utasítóival ésszerűnek és méltányosnak nevezi azt a szoviet aiánlatot. hogy a Szovjetunió annvl euroraké­tával rendelkezzék. mint Nagv-Britannía és Francia­ország együttvéve. A szocialista Dérihez kö­zelálló Le Matin a javaslatok nemzetközi' visszhangiát át­tekintve azt ina. tiogv a nyugatiak ugvan elutasít iár Androoov iavaslatait. de ez az elutasítás nagyon .ár­nyalt". A legkevésbé az NSZK-ban kritikus a hang­nem. ahol -Willy Brandt. az SPD elnöke sajnálatosnak nevezte Washington és Pá­rizs .elsietett állásfoglalása­it". A laD szerint párizsi hi­vatalos körökben elutasít iák a francia nukleáris haderő „számba vételét" de nem bíráliák Androoovnak azt a javaslatát, hoev a Szovjet­unió és az Egvesüli Államok 23 százalékkal csökkentse hadászati fegyvereit. Páros­ban ezt a javaslatot kielégí­tőnek tart iák — mutat rá a laD. A javán kormány beható­an tanulmányozza az SZKP KB főtitkárának bes/édét és az abban elhangzott úi lesze­relési iavaslatokat — ie'en­tette ki csütörtökön a tok ói külügyminisztérium szóvivő­ié. Jacob de Rulter holland külügyminiszter a parh.ment katonai bizottságában kije­lentette. hoev a kedden el­hangzott szoviet atomfegv­ver-csökkentési Iavaslatokat komolvan kell venni. Az a szoviet aiánlat. hoev köze­pes hatótávolságú lakétáiknt a francia és n brit a'omerő szintiére csökkentik, ui táv­latokat nyithat a genfi tár­gyalásokon. Az eurónai nukleáris erők valóban igazságos egyensú­lyának megteremtésére ad­nak lehetőséget azok a szov­iet kezdeményezések, ame­lyeket Jurii Androoov. az SZKP KB főtitkara terjesz­tett elő — mondotta Redall Forsbera az amerikai atom­fegyver-ellenes mozgalom egvik vezetőie. a védelmi és leszerelési kutatóin lézet igazgatója New Yorkban a TASZSZ szoviet hírügynök­ségnek adott nyilatkozatá­ban. Békés jövőnkért ANDROPOV— JARUZKLSKI­talAlkozó Jurii Andropov az SZKP KH főtitkára csütörtökön Moszkvában fogadta Wol­ciech Jaruzelskit. a Lengve! Egyesült Munkáspárt KB. el­ső titkárát a Lengvel Nép­köztársaság miniszterelnökét. A találkozóra a korábbi meg­állapodások értelmében ke­rült sor. A szívélvesség. « két párt és a két ország kö­zötti barátság légkörében megtartott találkozón a két párt és a két ország kapcso­latainak legfontosabb kérdé. seiről volt szó. MEGÁLLAPODÁS A Metalimpex acél- és fémkülkereskedelmi vállalat 88 millió rubel értékben im­portál lövőre a magvar nép­gazdaság számára alapvető fontosságú alumínium és színesfémtermékeket a Szov­jetunióból. Erről csütörtökön írt alá szerződést Moszkvá­ban a Metalimpex és — kül­kereskedelmi partnere — a Raxnoimoort külkere: kedelmi vállalat vezérigazgatója. Szilveszterezzen a Móra C**r<11l>an énekeli M lakét ROzsa ,•« szegedi Tóth Lajos, cigányzene. BelépódfJ nincs. Asztal foglalás az üzletve­zetőnél. RÍDIÖTEIEX INDIAI—PAKISZTÁN VEGYES BIZOTTSÁG Békeszerződés kidolgozásá­ról és a kölcsönösen fogva tartottak nevét tartalmazó lista kicseréléséről kezdőd­tek csütörtökön magas szin­tű tárgyalások India és Pa­kisztán képviselői között Uj-Delhiben. A két ország — amely 1947 óla három há­borút vívott egymással — kétnapos külügyminiszteri megbeszélésen dolgozza ki olvan vegves bizottság meg­alakításának részlegeit, amely gazdasági, kulturális és egveb kétoldalú kérdesekkel foglal­kozik. A bizottság létrehozá­sának gondolata először In­dira Gandhi indiai kormány­fő és Zia Ul-hak * pakisztá­ni elnök találkozóián merült föl. INTERNÁLTAK SZABADON ENGEDÉSE A szükségállapot december 31-én történő felfüggesztésé­re vonatkozó döntés alapján a lengyel belügyminiszter el­rendelte hogv az összes in­ternáltakat » csütörtöki nap­pal bezárólag bocsássák sza­badon és egvi/dtiúleg pa­rancsot adott az internáló­Kozpontok megszüntetésére A katonai föügvészség uta­sítósára az eddig internáltak közül többeket letartóztattak, mivel ellenük bűnvádi el­iárás folvik. A volt Szolida­ritás vezetői közül az intéz­kedés Andi zei Gwiazdát. 3e­wervn Javorskit Marian Jur­czykot. Karol Modzelewskit. Grzegorz Palkát Andrzei Rozplochowskit és Jan Ru­lewskit érinti. EGYÜ ÍTMÜKÜDÉS A lrancia kommunisták és szocialisták 11 város kivéte­lével mindenütt közös listák­kal indulnak a márciusban tartandó község tanácsi vá­lasztásokon — ebben álla­podtak meg az FKP és a szocialista párt küldöttségei, amelyek Georges Marchais főtitkár és Lionel iospin el­ső titkár vezetésével tanács­koztak az FKP székházában. Az éjszakába nyúló tanács­kozás utón mindkét küldött­ség vezetőd aláhúzták a meg­állapodás jelentőségét. Geor­gies Marchais kijelentette; a megállapodás megfelelő len­dületet ad a baloldalnak ah­hoz, hogy a választásokon ne csak ae eddig általa ve­zetett városokban őrizze meg a többséget, hanem új vá­rosokat is meghódítson. A mostani megállapodást hosszabb vita előzte meg. A szocialisták végül is mérsé­kelték igényeiket, és 29 he­lyett már csak 11 városban tartanak igényt arra, hogy — győzelem esetén — kom­munista helyett szocialista legyen a polgármester. Ezek­ben a városokban a két pár! a választások első forduló­jában külön listákon indul, de már most megállapodtak abban, hogy a második for­dulóban közöá listát indíta­nak, amelyet az első forduló eredményének megfelelően állítanak majd össze. H azánkban immár harminchetedik al­kalommal ünnepelhetjük bénében a szeretet, a család szén napiát a karácsonyt. Azt is mondhatjuk, hogy né­pünknek mintegy fele a „békeviselt nem­zedékhez" tartozik. Napjainkban azonban sajnálatosan növekvő terhek nehezednek a békéért küzdő erőkre. Bármennyire is sze­retnénk, nem állíthatjuk, hogy a tavalyi karácsony óta a békét veszélyeztető té­nyezők csökkentek volna. Ellenkezőleg — mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Ál­lamok politikáját irányító katonai komple­xumok növekvő agresszivitása következté­ben —: a körülmények tovább nehezed­tek. Indokolt tehát 6zámba venni azokat az okokat, amelyek az emberiség mai tör­ténetében a béke lehetőségei szempontjá­ból meghatározóak; illetve döntóek. Az emberi történelem mintegy 14—15 ezer háborút tart számon, felmérhetetlen emberi és anyagi áldozatokkal. Ezek a há­j borúk az osztálytársadalmak természetes velejárói voltak: az egyes országok és ér­dekcsoportok közötti fegyveres összeütkö­zés volt az általánosan jellemző: míg a különböző érdekcsoportok által létrehozott időleges szövetségek és a békés időszakok jelentették a kivételt. Az nediff csunán igen kevés országnak adatött mez. hogv évszázadokig elkerülíe a háború borzal­mait. Természetesen ilyen körű'mén vek között is megfoga'mazódtak i-ékeóhajok, rerrénvek és vágyak, ezeket azonban a kegvet'en valóság sorra-rendre nem hagy­ta érvényesülni. Amikor most a reális békéről szólunk, kü'ön is emlékezetünkbe keli idézni a szo­cializmus történelmi meg'e'enését és ha­tását a béke ügvére. A Nagv Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a Szovjetunió megalakulása — ame'vnek épp e napokban ünnepeltük 60. évforduWát — alapvetően ül helyzetet teremtett a béké ért küzdő erők törekvéseiben. A lenini bé­kenrogram ugyanis lényegében különbö­zött a vágvak. rerrrín vek. óhaiok évsz* zndos gvűitóménvétöl M*-*en a hsukért " ló cselekvés nagvs'erű ú11ó• rajzolta f;;' A forradalom győzelmének e'.ső dekrétu mai között már ott találjuk' a béke mec. teremtése érdekében mozc sdó kiáltás* — s ez a törekvés a Szovjetunió ca-isz tő ténelmén végigvonul. A lenini békepro ram az „imperialista békével"' szembe*! ütött mindig „igazságos és demokratikus békéről szólt, amely 8zt ielentetie — min' Lenin írta —, hogy a „világ munkásai minden irányú, határozott, odaadó és erő­teljes tevékenységükből segítenek majd ne­künk sikeresen tető alá hozni a béke ügyét, s egyszersmind a dolgozó és ki­zsákmányolt néptömegek minden rabság és minden kizsákmányolás alól való fel­szabadításának ügyét". Ez a békeprogram óriási néptömegeket mozgósított az évtizedek során a szocialis­ta országokban éppúgy, mint a világ más tájain. A béke fenntartása ugyanis —. amint erre Lenin utal — nem egyesek kegyétől, hanem az erőviszonyoktól, a tö­megek harcától függ. A forradalom győ­zelme után a következőket írja Lenin a szocialista és a tőkés országok békés egy­más mellett éléséről: „... most a harc a békéért megkezdődött, ez a harc nehéz, aki azt hitte, hogy könnyen hozzá lehet jutni a békéhez, hogy csak enyhe célzást kell tenni a békére és a burzsoázia tálcán hozza rekünk — az egészen naiv em­ber ... A békét nem lehét megkötni csak felülről, a békére alulról kell törekedni". Ez a program világos és egyértelműen mozgósító erejű a béke ügye mellett. Nap­jainkban is e gondolatok jeevében kell erőfeszítéseinket összpontosítani. A világban az utóbbi évtizedekben a •éke kérdésében lényegileg űj helyzet állt elő. Ennek alapvető meghatározója, hogv kialakult az erő­egyensúly a békéért küzdő erők — élükön a Szovjetunióval — és a békét veszélyez­tető tényezők — élükön az Amerikai Egye­sült Államokkal — között. Nem lehet e'ég­gé hangsú'vozni. hogv ez mennvire meg­határozó az emberi civilizáció fennmara­dása szempontiából. Az imneria'ista kö­rök affness7(v lépései csunán a második világháború óta e'telt évtizedekben mint­egy 150 helyi háborúhoz vezettek. A bé­ke erő'nek, híveinek köszönhető, hogv ezekből nem lett világégés. A veszélv azonban igen nagv Napjainkban, a vilá­got átfogó különböző szövetségi, és állam­közi ,szerződéces rendszerek meglétének időszakában bárme'vfk helvl háború tűl­-őhet „terve-ett ha*árn<n". A termonukleá­ris lehetősének közepette ez a veszély kib 'önösen reális lehet. Felmerül a kérdés: a mai he1 mi­*rt veszélyesebb békénk szempontjából, mint a hetvenes éveké volt? A választ eállsan és igazságosan csak oszlályalppon ehet megfogalmazni. A növekvő veszély ka egyértelműen az Egyesült Államok, a NATO agresszív köreinek magatartása. Az '•óbbi hét amerikai elnök idején a fegy­erkezés 2.2 billió dollárba került csu­ín az amerikai népnek, és a most kő­-tkezó évekre terveik szerint ez a ki­'dás további 1.5 billió doüárral növeked­ne. Mindez olyan körülmények között, amikor az Egvesült Államokban több mint tízmillió a munkanélküli, és minden há-

Next

/
Thumbnails
Contents