Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-23 / 301. szám

Csütörtök, 1982. december 23. 2 Köszönő távirat (& Moszkva (MTI) ' írt Az SZKP K \ >onti Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa Táviratban fejezte ki köszö­netét Kártár Jánosnak, Lo­sonczi Pálnak és Lázár Györgynek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából kül­dött üdvözletért és jókíván­ságokért. Értekezlet Prágában • Prága (MTI) Az előzetes megállapodás­nak megfelelően 1983. ja­nuár első felében, Prágában tartják a Varsói "Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének soron kö­vetkező ülését Pártközi eszmecsere # Budapest (MTI) Az MSZMP KB meghívá­sára december 21—22-én lá­togatást tett Budapesten Al­bano • Nunes, a Portugál Kommunista Párt KB tagja, a párt külügyi osztályának vezetője. A portugál test­vérpárt képviselőjét fogadta óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Áttekintet­ték az MSZMP és a PKP együttműködését, a kapcso­latok további fejlesztésének lehetőségeit. ü Kremlben befejeződött az ünnepi ülés Nincs magyar aiumíniumdamping • Brüsszel (MTI) A Közös Piac bizottsága 1982. december 1-i hatállyal 8?Jtl>8. sz. határozatával megszüntette a magyar alumíniumfólia szállításával kapcsolatban indított döm­pingvizsgalatát. Az eddigi vizsgálat során nem merült fel olyan bizo­nyíték, hogy az export­árak alacsonyak lennének és nvomást gyakoroltak volna a Közös Piac belsó áraira. Ugyanakkor a ma­gyar exportmennyiség pia­ci részesedése nem olyan mennyiségű, amely a kö­zös piaci termelőknek kárt okozna. (Folytatás az 1. oldalról.) Központi Bizottságának, a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának két­napos ünnepi ülése, amely a Szovjetunió megalakulásá­nak hatvanadik évfordulója alkalmából űlt össze. A létrejötte óta eltelt hat­van esztendő alatt a Szov­jetuniót az egész világon a béke és a népek közötti ba­rátság iránt őszintén elkö­telezett államnak a béke következetes védelmezőjé­nek tartották és tartják, olyan államnak, amely tisz­teletben tartja valamennyi nép jogát a függetlenségre, a szabadságra és a haladás­ra. Minden nép, minden ál­lam, amelyik ezen az ala­pon hajlandó együttműköd­ni velünk, jószándékunkkal és együttműködési készsé­günkkel találkozik. — mon­dotta Jurij Andropov azon a fogadáson amelyet szer­dán adott az SZKP KB. a Szovjetunió és az OSZSZSZK i Legfelsőbb Tanácsa a Szovjetunió hatvanadik év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepi ülés résztvevői és külföldi vendégei tiszte­letére. Jelen volt a fogadá­son Kádár János vezetésével a magyar párt- és állami delegáció is. Moszkvából ezekben a nanokban — erősen és meg­győzően — ismét a béke hangja szólt — hangsúlyoz­ta pohárköszöntőjében a Kreml kongresszusi palotá­iéban tartott ünnepi foga­dáson a külföldi vendégek, a több mint 100 országból érkezett küldöttségek nevé­ben Custáv Husák. a CSKP KB főtitkára. Csehszlovákia köztársasági elnöke. Jurij Andropov beszéde Ismét megmutatta — foly­tatta Husák —. hogy a Szovjetunió kezét nyújtja mindenkinek, akinek való­ban érdeke a béke és a biz­tonság megszilárdítása. Ezért a konstruktív és egy­ben határozott állásfoglalá­sért az egész világ békesze­rető erői köszönetüket feje­zik ki a Szovjetuniónak. Gustáv Husák a jelenle­vők és mindazok nevében, akik ezekben a napokban megünneplik a Szovjetunió fennállásának hatvanadik évfordulóját, sok sikert kí­vánt a szovjet népnek az SZKP XXVI. kongresszusán született határozatok végre­hajtásához, a Szovjetunió javára folytatott munkához és a békéért, a népek bol­dogulásáért folytatott harc­hoz. A fogadás testvéri, szívé­lyes légkörben ment végbe. « A magyar párt- és álla­mi küldöttség szerdán meg­tekintette azt a kiállítást, amelyet a külföldi küldött­ségek ajándékaiból rendez­tek a Kreml kongresszusi palotájának előcsarnokában. Az MSZMP KB. a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és a Minisztertanács a Szovjetunió fennállásának 60. évfordulója alkalmából R. Kiss Lenke „Október 1917" című rézplasztikáját ajándékozta az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Minisz­tertanácsnak. * Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára szerdán a Kremlben megbeszélést foly­tatott Mauno Koivisto finn államfővel, aki a Szovjetunió megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségekre érke­zett Moszkvába. Kádár János vezetésével Hazaindult Moszkvából a magyar delegáció Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével szerdán hazautazott Moszkvából a magyar párt- és állami kül­döttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb TanácSá Elnöksé­ge és a szovjet kormány meghívására részt vett a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége megala­kulása 60. évfordulójának ünnepségein. A küldöttség tagja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vendégeket a szovjet fő­város Kijevi pályaudvarán Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizott­ság első titkára, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének he­lyettese és több más hivata­los személyiség búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, aki a delegáció tagjaként szintén részt vett az ünnepségeken. A párt- és állami küldött­séggel együtt utazott haza Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke, aki szin­tén részt vett a hatvanadik évforduló ünnepségein. Áz ENSZ-ülésszak mérlege Az ENSZ-közgyülés ülés­szaka mindig hű tükre a nemzetközi helyzetnek. Igaz, ez a minap felfüggesztett ta­nácskozásra is. Hollai Imre magyar külügyminiszter-he­lyettes, a mostani 37. ülés­szak elnöke is lényegében ezt állapította meg a záró­ülésen elmondott beszédé­ben: a világszervezet leg­magasabb fórumának ese­ményei híven megmutatták a jelenlegi nemzetközi helyzet­ből fakadó feszültségeket, és megosztottságot, Mi is történt? A 142 na­pirendi pont megítélésében a 157 tagállam zöme általá­ban közös nevezőre jutott, de mindig akadt néhány ország, amely szembeszegült a több­ség akaratával. Akár lesze­relési ülésszaknak is nevez­hetnénk a most lezárult ta­nácskozást, hiszen ebben a „Nehéz szívvel Washington (MTI) Ronald Reagan amerikai elnök — hírügynökségi je­lentések szerint — „nehéz szívvel" aláírta a kormány­hivatalok 1932—83-as, 412,7 milliárd dollároj költségve­téséről szóló törvényt, ame­lyet a kongresszus két háza megkésve fogadott el hétfő éjszaka. Mint az elnöknek az el­lenjegyzést kisérő nyilatko­zatából kiderül, a megaján­lás azért okoz számára „ki­ábrándultságot". mert javas­lata ellenére „ Pentagon tel­jes. egyébként összesen 232 milliárd dolláros. rekord­nagysááú költségvetéséből a kongresszus törölte az első 5 MX-rakéta gyártáoára szánt 988 millió dollárt, bár a to­vábbi MX-kutatásokra szánt 2.5 milliárd dollárt feltétele­sen meghagyta —, és törölte azt. a 498 millió dollárt is, amely a Nyugat-Európában 1983 végétől elhelyezendő Pershing—II rakéták gyár­tásához kellett volna. A Pershing—II rakéták sze­mélyzetének kiképzéséhez szükséges 30 millió dollárt azonban a kongresszus jóvá­hagyta. Az elnöki nyilatkozat sze­rint tartható az MX rakéták telepítése megkezdésének 193(Í-os határideje, ha a kongresszus jóváhagyja, mi­ként is telepítsék (e rakétá­kat) véglegesen". A törvény­hozás ugyanis pusztán pénz­HIDEQEEN MELEO, MELEGBEN SZÉP, MI AZ? (nayj-LOiQX) Tiszta báránygyapjú és angóra-nyúlszőr bekeverést! női-férfi pulóverek, kardigánok és pulóver szoknya együttesek KÖTÖTT MINŐSÉG: HÓDIKÖT íHOmr: ügyi és műszaki megfontolá­sokból törölte ideiglenesen a rakétákra szánt összegek egy részét. A Pershing—Il-rő) az elnök még egyértelműbben közölte: „Az Egyesült Álla­moknak szándékáhan áll e rakéták telepítési menet­rendjét betartani". A költségvetési törvényből — mintegy „cserébe" a ra­kétaprogramoktól egyelőre megvont pénzekért — végle­gesen kimaradt több, olyan több milliárdos program, amelyet a kongresszus ko­rábbi álláspontja szerint a munkanélküliség csökkenté­sére szántak volna. Ezeket a programoltat az elnök elle­nezte. A képviselőház ked­den jóváhagyta a benzin for­galmi adójának 5 centes emelésé-e vonatkozó elnöki javaslatot is. Reagan amiatt is sajnálko­zását fejezte ki, hogy a kongresszus jócskán meg­emelte az Izraelnek erre a költségvetési évre szánt se­gélyt. A valóságban a 300 millió dolláros növelést az elnök kezdeményezte. a kongresszus csupán a térí­tésmentes segély és s ked­vezményes hitel arányátvál­toztatta meg Izrael javára az elnöki javaslathoz képest. temakörben született a leg­több határozati javaslat, majd határozat. A tagálla­mok többsége nyilvánvalóan felismerte a fegyverkezési hajsza veszélyeit, s kifejez­te készségét, a konkrét cse­lekvésekre is. A Szovjetunió és a többi szocialista or­szág békepolitikájukhoz hí­ven számtalan indítványt terjesztettek elő. Mindebből már-már ügy tűnhet, teljes volt az egyet­értés, a tenniakarás az ülés­szakon a leszerelés ügyé­ben. Szó sincs erről. Az Egyesült Államok rendre a konkrét leszerelési indítvá­nyok ellen szavazott. A Reagan-kormányzat így a vi­lágfórumon is nyilvánvaló tanújelét adta annak, hogy a a fegyverkezésben, az erő­fölény megszerzésében érdé­köt, s esze ágában sincs az emberiség létét fenyegető legfőbb veszély, a nukleáris háború elhárításáért csele­kedni. Ellenkezőleg! Reagan az ülésszak idején hirdette meg az MX-programot, s fo­gadtatott el a jövő évre re­kordnagyságú hadi költségve­tést. Természetesen más kérdé­sek ls szerepeltek az ülés­szak napirendjén: „örökzöld" témák (mint a közel-keleti helyzet, Namíbia ügye, a vi­lággazdaság problémái stb.) és újak. Ahhoz azonban, hogy ezekben előrelépni le­hessen. dönteni kellene a leg­fonto&abbról: az emberiség holnapjáról. Ahogy a ma­gyar képviselő mondta: jobb lett volna kevesebb hatá­rozat és több konkrét akció a leszerelés ügy eben. A hol­nap kulcsa ugyanis a lesae­reles. Becsi Margit Új szovjet leszerelési javaslatok J oggal nevezik az első nvugati kommentárok fi­gyelemre méltónak és nagv fontosságúnak azokat az úi szoviet leszerelési javaslatokat, amelyeket Jurij Andropov. az SZKP KB főtitkára ismertetett keddi beszédében. Mind az euróoai közeoes hatótá­volságú fegyverek, mind pedig a hadászati nukleáris fegyverek területén olvon úiabb. komoromisszumos megoldást sürgető javaslatok hangzottak el amelvek logikus folytatásai a korábban elöteriesztett szoviet el­képzeléseknek. de figyelembe veszik a Nvuaat bizonvos javaslatait, például azokat, amelveket Reagan ameri­kai elnök ismertetett a közelmúltban. Ugyanakkor viszont a főtitkár beszéde nagvon ko­moly figyelmeztetést is tartalmazott. A Szovietunió nem engedi meg a másik félnek a fölénv megszerzé­sét. saiát maga és szövetségesei biztonságának csök­kentését. Így ha Washington és partnerei az úi fegy­verek rendszerbe állítása mellett döntenek, akkor a Szovietunió is megfelelő fegyverekkel bővíti katonai potenciálját — például kifejlesztheti, illetve rendszerbe állíthatja az MX-típusú amerikai interkontinentális ballisztikus rakétának megfelelő típusú saiát rakétáiét, illetve ugyancsak rendszerbe állíthatia saiát. nagv tá­volságra bevethető — és lelenleg kipróbálás alatt álló. illetve már kipróbált — robotreoülőaéoeit. amelvek a cirkáló rakétának is nevezett amerikai fegyvereknek felelnek meg. Andropov bejelentése egyértelmű: minden katonai lépésre megfelelő ellenlépés lesz a válasz. A főtitkár azonban ismét leszögezte azt is: a Szovietunió nem fenyegetőzik, csupán azt akarja, hogv azok. akik Wa­shingtonban a döntéseket meghozzák, de azok is. aki­ket a washingtoni propaganda akar befolyásolni, vi­lágosan lássák a helyzetet. Éppen ezért a keddi beszéd e része az úi szoviet leszerelési javaslatokra tette a hangsúlyt. Az egvik konkrét előterjesztés az úgynevezett eurorakéta-kérdés megoldására vonatkozik. Andropov megismételte azt a korábbi szovjet javaslatot, hogv az ilven feavverek számári Európában a jelenleginek mintegv egyharma­dára. vagvis a mintegy ezer különféle típusú közepes hatótávolságú fegyverről mintegv 300-ra csökkentsék, de ennél tovább is ment. Azt mondotta, hogv az ilven típusú szoviet raké­ták számát lehet annvira is csökkenteni, mint. amenv­nvi hasonló fegyver a két európai nukleáris hatalom. Nagv-Britannia és Franciaország arzénállában talál­ható. Mint ismeretes, a brit hadiflotta néev atomten­geralattiáróián összesen 64 ballisztikus atomrakéta van — ezek korszerűsítése, felváltása az úi amerikai Tri­cent.—4 típusú rakétákkal most folvik. A francia ar­zenál ielenleg valamivel kevesebb, mint száz. száraz­földi. illetve tengeri indítású nukleáris rakétákat fog­lal macába. Vagvis ezek szerint a Szovietunió méa a korábbi javaslathoz képest is felére, minteuv 160-ra csökkentené az európai célokra iránvzott. közeoes ha­tótávolságú nukleáris rakétáinak számát. Igaz. sem Nagv-Britannia. sem Franciaország nem résztvevői? a genfi tárgyalásnak, sőt Párizs minden alkalommal kü­lön leszögezi, hogv nem is áll szándékában társvalni saiát nukleáris ereiéről, de a szoviet javaslat pillanat­nyilag nem is a közvetlen társvalást aiánlia — pusz­tán azt hogv pontosan egvenlő számban leevenek Európában euróoai célokra iránvzott közepes hatótá­volságú rakéták. Természetesen ez esetben nem kerül­hetne sor az úi amerikai nukleáris hordozóeszközök telepítésére, s a rakéták számának korlátozását eev másik lépésnek is kísérnie kell: az egvéb hordozóesz­közök vagvis elsősorban a közepes hatótávolságú hor­dozóeszközök kategóriájába sorolt repülőgépek számá­nak ls egyenlőnek kell lennie. Ez a Nyugattól követel­ne nagyobb lépést: ielenleg mintegv 700 Ilven géne van. szemben a körülbelül 200 szoviet géppel. Az első amerikai állásfoglalások erről a szoviet javaslatról a régóta ismert vádakat ismétlik meg: még ebben az esetben is fennmaradna az állítólagos szov­iet nukleáris fölénv hiszen a közeoes hatótávolságú eszközök akár az Urálon túlról is elérhetik a Nvugat­Euróoában levő célpontokat. Ezek az állásfoglalások figyelmen kívül hagviák. hogv a szoviet fél nyomaté­kosan leszögezte: az Uráltól keletre nem telepítene európai célokra iránvuló rakétákat, azok fő feladata elsősorban a Szovietunió ázsiai területei elleni fenye­getés ellensúlyozása. Ugyanígy az alacsonyabb szinten megvalósuló, vagvis a veszélyt legalábbis csökkentő egyenlőség a célia a hadászati nukleáris fegyverekre vonatkozó úi szoviet javaslatnak, amelv a két fél ilven fegyvereit jelenleg mintegv 25 százalékkal csökkentené. Ez ha­sonlít eev korábbi, a 70-es években elöteriesztett ame­rikai tervhez. A Szovietunió nemcsak a hordozóeszkö­zök, vagvis a szárazföldi, illetve tengeri indítású ha­dászati rakéták számának csökkentését iavasolia. ha­nem késznek mutatkozik a megállapodásra a robbanó­fejek számát illetően is. A ndropov kompromisszumos megoldást iavasolt. legalábbis első lépésként vagvis hailandó a Reagan-féle elképzelések eeves összetevőinek alapos megfontolására, feltéve ha Washington is hai­landó érdemben megvizsgálni, nem oedic eleve elfo­gadhatatlannak minősíteni a szoviet fél elképzeléseit A keddi beszéd tehát úiabb feiezet a szoviet lesze­relési kezdeménvezések terén. A főtitkár viláaosan ki­jelentette: most Washingtonon a válaszadás sora. »

Next

/
Thumbnails
Contents