Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-21 / 299. szám

Kedd, 1982. december 21. Napok a kosárkán Vannak időszakok, amikor az ember számolja a napokat Vagy legalábbis számolhatná. Többnyire örvendetes dátumok előtt történik ilyesmi, nyár elején, szabadság-utazás előtt Déldául. katonáéknál a leszerelést megelőzően (centi, vágás) — vagy éppen így december vége felé. ünnepek előtt. Ilyenkor — leginkább persze csak szimbolikusan — húllnak a naptárlapok a papírkosárba, esetleg (ha különlegesen jelentősekről van szó) — másmilyen kosárba, valamennyit összegyűjtendő. Ha a televízió ünnepek előtti utolsó hetének kínálatát nézzük, ebbe a bizonyos kasárba válogatva ezt-azt a kollekció amolyan klasszikus vegyesfelvágott-félét mutat(na). belekalkulálva persze aktualitások és általános műsorpolitikai elvek (viszonylag) dialektikus együttesét. Kedd. E hasábokon egyszer-kétszer már meditáltam ama magvar logikai igazságon, hogy ha kedd. akkor filmsorozat, ha pedig filmsorozat. azt talán mégsem kéne mindig, vagy legalábbis nem úgy és nem annyira, mint hozzászoktattattunk — — bölcs és névtelen bírálók meg is róttak érte rendesen. Ha önismétlésbe bocsátkozni nem is akanpk, a Magyar Televízió egyik legnagyobb utóbbi vállalkozása, a Liszt Ferenc életét bemutató, tizenhat részes. Róma—Párizs—Hamburg—London —Budapest (ennyi helyre utazni. már megérte. nem?) koprodukcióban készült sorozata befejeződvén — két megjegyzés elkerülhetetlen. Először: Szinetár Miklós maramutsorozata alighanem komoly közművelődési haszonnal járhatott, a tévéfilm-sorozatok kedvelőinek, gyaníthatóan fölöttébb népes tábora szélesíthette zenei műveltségét, avagy arccal a kultúrálódés felé. Másodszor: az esztétikai értékekről annyit, amire a képzettársítás elegendő: legyen szabad utalnom a két háború közötti konzervatív irodalom egyik reprezentánsának, Harsányi Zsoltnak Liszt-életregényére, melyről Németh Andor Díszkard és pacsuli címmel írt recenziót. Mint tudjuk, a jó cím sok mindenről árulkodik ... Péntek. Már-már elfeledett nagy nevettető. Kazal László portréfilmje. A szerénységről nemigen divatos beszélni manapság, pedig — jó néhány művészi önvallomást látva-hallva — Kazal egyszerű mondata („jól tudom én, hogy nagyon sok nálam sokkal jobb színész van") — revelációként hathat. És tanulságosan ... Vasárnap. Sőt. aranyvasárnap. Aki vásárlási láztól elgyötörten délután öt óra húszkor bekapcsolta a televíziót. röpke tiz. percben ritka élményben részesülhetett. A magyar film első, méltatlanul és felháborítóan elfeledtetett „igazi" rendezőjének. Szőts Isíuónnak 1944-ben készült, a székely népballadát, a Kádár Katát Kodály-muzsikával feldolgozó alkotása — lírai szépségében és a legjobb értelemben meglepő modernséggel, korát némileg megelőző képi világában — a karácsony este — (végre, végre!) vetítendő első nagy magyar filmet, az Emberek a havasont idézte. Pygmalion. ikszed'k fe'dolgozás ban. vasárnap este. Olyan pompás színészi alakításokkal (Haumann Péter Doolittle papája!), hogy a konvenciózus-langvos, erősen közepes tévéjáték-stíluson felülemelkedni tudott. A naptárlapok, a napok pedig eközben húlltak-húllnak a kosárba — várva a nagy ünnepi show-ra. Hát... meglátjuk. Domonkos László Gráci gráciája Galsai Pongrác lírikus alkatú irodalmi mindenes. Ezt pontosan tudja a magyar nők többsége, lévén szerzőnk az általa hol Fehérszentélyek, hol Família névvel minősített hetilap szerkésztó jégében dolgozik. (Bp. VIII. Blaha Lujza tér 3.) És valószínűleg tudja a férfiak társadalmának azon rétege is, amelyik olvassa a kedves-kedélyes Gráci — a Rakéta regényújság örökös főura — novelláit, portréit, irodalmi riportjait, kritikáit és lábjegyzeteit, melyek az ország összes nem Fehérszemélyek címmel jegyzett sajtóorgánumában jelennek meg, valamint könyvek formájában látnak napvilágot. Lírikusi alkatáról a jelek szerint egyedül ő nem beszél szívesen; sejthetően sejti, hogy a lírikust nem terjedelmes pocakkal képzeli el a nyájas olvasó. (Különösen nem a feminista Fehérszemélyek.) Galsai Pongrácot mindig is úgy képzeltem el, lévén írói attitűdje — ahogyan maga is beismeri — Cyranóéhoz hasonlatos; önmagán gúnyolódva tüntet el bendőjében hat adag bécsiszeletet, miközben az egészséges táplálkozásról tart előadást egy vele szemben ülő nem szép, talán — hogy az ő kifejezését használjam — enyhén lóarcú nőnek. Galsai: jelenség. A jelenségek megértéséhez kalauzok szükségeltetnek. Galsai nem vár másokra, önmagát magyarázza: „Minden író: született önfeltáró. Még akkor is, ha személyes jelenlétét kizárja a műből" — írja. — Az író alfapontja, állandó mércéje, legnagyobb magassága és mélysége: önmaga. Másként nem is lehetséges. A világ fölfedezését csak saját személyén kezdheti el. Amit elgondol, tapasztal, érzékel, ritmusban tart: számára az a világ. Egyénisége nemcsak vizsgálati objektum, Ijanem eszköz is. Tökéletes művészi „objektivitás" nincs. Az író az önkifejtésben semmilyen szemérmet nem ismerhet." Egészen addig, amíg a széppróza általa tökéletesen föltérképezett talaján áll, G. P. hű tud maradni önmagához. Mondja a magáét, a saját hangján mondja. Ám a hangjáték más műfaj. A dramaturgia szabályai szerint minden szereplőnek másféle egyéniségnek kell lennie. Vasárnap este hangzott el szerzőnk Irodalmi fogadónap című hangjátéka a Kossuth rádióban Amikor, ez még a múlt héten volt valamikor, kezembe vettem a műsorújságot, kétszer is megjelöltem az időpontot, kíváncsi voltam Galsaira. Garancia volt a szerző neve, parádés a szereposztás. Vasárnap azonban az ötven, rádió mellett töltött perc után kissé csalódottá váltam. A színészek jók voltak. Az epizódok briliánsak. Csak hát egy drámában nem képzelhető el, hogy Kemény Szigfrid (szobrászművész) és Nyitkulinec Géza egyébként sonkák közé gyömöszölt (virágkertész) Baksal Ádám stílusában szólaljon meg. Minden stimmelt, csak Gott Oszkár és neje, valamint Militári Tünde és Jávor Pál nem találkozott egymással a hangjáték dramaturgiai kulcspontjaiban. Az egyébként kitűnő részletekből nem volt drámai egész. Ügy vélem, hogy szerzőnknek a rádióminiatűr volna az igazi műfaja. Márcsak azért is mondom, mert az Irodalmi fogadónap ilyenek (!) kitűnő sorozata volt. Talán észrevehető, milyen hosszadalmasan futottam neki a témának. És! Nem ugrottam csak egyet. Talán azért, mert azonosultam a röyidi£.vfutp„ Galsai v^l, akjnek, véleményem szerint, 'a tárcanovella az igazi műfaja. Rövidtávfutó tehát (Owens-i színvonalon persze.) Amit még szeretnék elmondani : aki ilyen szinten tudja gyakorolni az öniróniát, az öngúnyt az valószínűleg a körülötte nyüzsgöket nem veszi észre. Magányos ember. Tesz-vesz, téblábol, üvegkék hajnalokon kávét főz, s önmaga kozmikussá kiterjesztett magányosságáról gondolkozik. Sprinter tehát. Én mindig is szerettem a sprintereket. Tudom ugyanis, hogy ha roszszul rajtolnak, nem jutnak el a dobogóig. Galsaival ez történt most Gondólom, ő fogja ezt a nem tűi nagy dramaturgiai fiaskóját a legméltóbban kifigurázni... Petri Ferenc Bíró Vera kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Non n Györgyné Bíró Verának, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolája tanszékvezető docensének több évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke hétfőn, tegnap adta át. Jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és dr. Szabó József, a Politikai Főiskola rektora. Nyílt színen... Vasárnap délután ismét Schubert-melódiák csendültek fel a Zenés Színházban, a Három a kislány előadáséban. Az első felvonás alatt az öltözőkben, a kelléktárban — a kulisszák mögött — szokatlan készülődés... (A színpadnak vastörvényei vannak, a legcsekélyebb változtatás Is precíz megelőző „megrendezést" igényel.) A művészek összedugták a fejüket, megbeszélték a teendőket: igazi pezsgőt hozattak a második felvonáshoz, a szünetben poharakat szervíroztak a színpadra. ' S amikora függöny felgördült, a nyitó képben f,Tschöll mama" néhány melég szóval köszöntötte „Tschöll papát". Aki ezen az előadáson nemcsak „színpadi lányait" adta férjhez, valóságosan a 60. születésnapját ünnepelte. Egy korty pezsgő, koccintás — aztán a színpadon fegyelmezetten folytatódott az előadás, bár a kedves kis jelenet titkolt könnyeket csalt a szemekbe. A kollégák a „nyílt színen" így fejezték ki szeretetüket a Tschöll papát alakító Katona András iránt, aki immár harminckét éve a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Gratulálunk! M. T. Csongrád megyei yyeríiieklüiíinapok Az if jú zsflrlelnökök eredményi hirdetnek Negyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Úttörők Szövetsége megyei elnöksége, a MOKÉP és a Csongrád megyei Mozi üzemi Vállalat a megyei gyermekfilmnapokat. November 30. és december 20. között az idén bemutatott, illetve a jövőre vetítendő gyermekés ifjúsági filmek közül tizenegyet — három amerikai, két-két japán és csehszlovák, valamint egy-egy szovjet, lengyel és magyar filmet — nézett meg az ezúttal makói kisdobosokból és úttörőkből álló két zsűri. Tegnap, hétfőn a szegedi Szabadság filmszínházban a megyei gyermekfilmnapok záróünnepségén — amely egyben a város úttörőinek hagyományos karácsonyi fenyőfaünnepsége is vplt — előbb az ifjú nézősereg nevében Frank Emese, a JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolájának nyolcadikos tanulója beszélt a gyermekfilmnapok jelentőségéiül, majd mindkét kategóriában a gyermekzsürik elnökei értékelték a látottakat. A kisdobosoknak, amint azt a csöppnyi, de annál kedvesebb harmadikos Nagy Tibor, a makói Bajza József, Általános Iskola nebulója kifejtette, a George Pal által rendezett amerikai rajzfilm, a Hüvelyk Matyi tetszett legjobban. Az úttörők zsürielnöke, Rózsa Andrea, a makói Bartók Béla iskola nyolcadikosa a legjobbnak ítélt A bátyám öccse minden pénzt megér című csehszlovák filmről, Stanislav Strnab alkotásáról adott röpke (és ügyes) elemzést így e két film kapta a Kisködmöndíjat, Ligeti Erika Móra Ferencet ábrázoló bronzplakettjét. Az eredményhirdetés után levetítették a Tündér Lala gírriű új magyar filmet, májd bemutatták meghívott alkotóit is: Katkics Ilona rendezőt. Békés József dramaturgot, Horváth Sándor színművészt, valamint a kőt gyermekszereplőt, Mészáros Marcellt és Ferencz Orsolyát. ogiai pályamunkák D megyei Művelődésügyi Szem'e 20. kötetéről Á posta tájékoztatód! MAKÓN, az úi telefonközpontra történő átkaocsolás 1982. december 22-én 11 órától megkezdődik. Ettől az idöoonttól a telefonszámok öt számjegyűre változnak. Az úi számokat a most mefiielent városi teleíonkönvv tartalmazza. A telefonkönyv a makói Dostahivat albán és hirlanoavílonokban. valamint a Szeged 1. sz. postahivatalban megvásárolható. A fenti idöoonttól MAKÓ bekapcsolódik az orszáros távhivóhalözatba, körzetszáma: 65. SZEGEDI POSTAIGAZGATÓSÁG Évente több száz pályamunkát készítenek el a megye alkotó pedagógusai és közművelődési szakemberei, amelyekben tapasztalataikat dolgozzák fel, módszertani újításokat rögzítenek. A díjnyertes dolgozatokat a Csongrád megyei Művelődésügyi Szemlében közzéteszik, tájékoztatásul az egész pedagógustársadalomnak és a művelődésügyben dolgozóknak. A Szemle 20., jubileumi kötete nemcsak az 1980—81-es pályázatra beküldött tanulmányokat ismerteti, hanem a két évtized alatt született pályamunkákról is közöl adatokat. A kötet hat díjnyertes pályamunkát mutat be. Szántó Lajos: Diaképek az általános iskolai fizika tanításában című dol^ózatát, mely a címben összefoglalt témakörben hasznos ismereteket ad a fizika szak"? nevelőknek. Fazekas Csamangóné Szolnoki Márta a -múzeumi rajzórák pedagógiai jelentőseget emeli ki tanulmányában. Molnár Istvánné dr. a gimnáziumi kémiaoktatásban mintául szolgáló módszertani elveket, eljárásokat, óraterveket, feladatlapokat teszi közzé értékes dolgozatában. Ismeret- és feladatrendszer az első osztályos történelemtanításhoz — ez a címe Szentiné dr. Tóth Ilona pályamunkájának, mely a szakközépiskolai tananyagot dolgozza fel. Kelemenné Bujdosó Mária Csoportmunka a szakmunkásképző iskolai matematika tantárgy tanításában című munkája kitűnő összegezés. Ribárszki György a pályaválasztás és a fakultatív oktatási rendszer tapasztalatait írja le — a makói József Attila Gimnázium gyakorlata alapján. A Szemle „Figyelő" rovatában közül; dr. Koncz János tanulmányát A szocialista művelődéspolitika néhány kérdése címmel, dr. Müller Józsefné pedig Csongrád megye művelődésügyének elmúlt 10 évéről és jelenlegi helyzetéről ad kepet. Üzérkedőket, pénzhamisítókat ítéllek el Hétfőn kihirdetett határozatával a Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte az első fokon a Nyíregyházi Megyei Bíróság által kiszabott büntetéseket Mushó László és további 13 vádlott-társa ügyében. Egyebek között a devizagazdálkodás érdekeit súlyosan sértő, üzletszerűen elkövetett bűntett, üzérkedés, pénzhamisítás, ugyancsak üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli okirathamisítás miatt vonták felelősségre a vádlottakat Mushó László elsőrendű vádlott jogerős büntetése 4 évi és 2 hónapi, Orgonán Antal másodrendű vádlotté 5 évi szabadságvesztés, a többieket rövidebb tartamú börtönbüntetésre, pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet indokolásakor dr. Pék Sándor, a Legfelsőbb Bíróság büntető tanácsának elnöke rámutatott: a szerteágazó bűncselekmény-sorozatot elkövetett vádlottak cselekményeit elsősorban az üzérkedés és a nyerészkedés — minden esetben a jogtalan anyagi haszonszerzés — motiválta, nagy tételben üzleteltek farmernadrágokkal, kvarcórákkal, s a portéka megszerzésére rendszeresen felhasználtak clyan külföldi fizetőeszközöket, amelyekhez illegálisan jutottak hozzá. Az elsőrendű vádlott például 32 ezer forintért a feketepiacon olyan dollárt vásárolt, amelyről kesébb kiderült, hogy hamis pénz, öttel azonban nem törődött, hanem megpróbálta vetemás bűntársait is becsapni. Rajtavesztett. V Azüev hátteréhez tartozik. hogy a nálunk viszortvlag ritkán előforduló pénzhamisítás bűntettét a Büntető Törvénykönyv rendelkezései szerint nemcsak az követi el, aki „forgalomban levő pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít", hanem az is, aki „hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, illetőleg forgalomba hoz". A büntetés: kettőtől nyolc évig terjedhető szabadságvesztés. A bűncselekmény elkövetésének, illetve a büntetőjogi felelősségre vonásnak feltétele az, hogy az illető tudja: a pénz hamis. ítéletévé! a Legfelsőbb Bíróság az ilyén jellegű bűncselekményéi; szigorú visszaszorítására is példát kívánt adni, ezért elutasította az első fokú (télét elleni vádlotti fellebbezéseket, amelyeket enyhítésért nyújtottak be. Súlyosbító körülményként vette tekintetbé, hogy a társadalomra fokozottan veszélyesek azok a bűnelkövetők, akik a kereskedelem normális rendiét felforgatva — esetleges hiánycikkekkel vagy kapható áruk feketepiaci toiealmnzásaval — a közvelemenyt ís felhaborujak. t