Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

Vasárnap, 1982, december 19, 3 Aranyvasárnap előtt (Folytatás az 1. oldalról.) eebb házaspár azon tanako­dik, vetítőt vagy mágneses társasjátékot vegyen-e, mel­lettük elemes mosógépet blokkol az eladó. Az üzlet­vezetőt, Horváth Józsefnét kérdezem, általában elége­detten távo<znak-e a vevők. — Látja — mutatja a polcokat. — Legonk van. ha nem is nagy választékban. Kétfélét kínálunk 713 és 850 forintéit. Drága, de az okos játékra van vevő. Keresik n babakocsit, a különböző Ö6s2erakó, elemes játékokat, egyelőre van belőlük. Az apró körkép szerint szombaton nem vették ost­rom alá a szegediek az üz­leteket, minden kő kövön maradt. Talán ma, az arany­vasárnapon még elmegy a boltokba az. aki eddig nem fogyott ki a pénzből és az ötletekből. A piacon viszont már teg­nap is nyüzsgött a nép. Rak­va járnak a buszok, korán reggel már fölszállni is alig lehet Fölsővároson. Le­szállni még nehezebb a Marx téren, mert az ellen­áram elvét követve dúródik fölfelé a fiatalember, puly­kával a hóna alatt. Máskor helyreigazítanák, hogv vár­jon a sorára, most in­kább azt kérdezik tőle. mennyiért vette. Nvolc kiló. négyzázötvenért. Rossz idők járnak most a karácsonyi pulykáikra. Az asztalok legeleién pon­tyot árul a szövetkezet. Van. aki veszi, mert ki tudja, mennvit kell sorban állni maid ünnep előtt. Be a ha­lat a mélyhűtőbe otthon, eev gonddal kevesebb. Itt a pontv. és a gvönvörű ha­lászlékocka! — így kínál ia portékáját az árus. Vagv az egyik, vagy a másik maid­csak megtetszik a nváias ve­vőnek. Dió. méz fokhagyma ar­rébb.'~E£ "ís karácsó'hvi kel­lélc — Nézze, lelkem. a mérleget! Kistermelő va­gyok nem csalok, de azért csak nézze! És búcsúzáskor a szokásos jókívánság: — Fogyasszák egészséggel! Sült tök és • savanyú dinnye. Fogyasszák egészséggel! Bundasapka, kis bekecs — használják egészséggel' Ha rámbíznák, már ezért az egyért szaporítanám a pia­cok számát: itt leaalább I mindenki iót mond. a vevő- j re. Nincs karácsonu fenyő j nélkül. Itt annvi van belő- j le. a körtöltést be lehetne J ültetni vele. Kérdezem az i első eladót, nem fél? Ennyit | nem lehet, eladni. Dehogv- : nem! Meg csalt az eleién tartunk — Mióta? — Egv hete kezdtük. Nem | itt alszunk mellette, mert hi- | dee van. de reggeltől estig j áruliuk Mi nem méterre' adíuk. mint a boltban, ha- j nem formára Amelyik mu- I tatósabb. az a drágább. — Mindenkinek más tet­szik. — Mindenkinek azt ad­iuk drágábban, ami neki | tetszik.. Nem sérthetek meg [ senkit avval, hogv a leg- j ócskábbat választotta. Dicsé- j rem a gusztusát, és meg- ? kérem az árát. Hajdú Imre és feleséae \ állia - piacot Dúr lépéssel arrébb. Városképi jelentősé­gük elvitathatatlan, eddig is itt voltak, ezután is itt lesz­nek — JöiionJelkem. iövö­re is. mindig a sárga sap­kámat figvelie! Azt tessék vinni, gvönvörű szép hosz­szú! A vevő azt mondia rá. éppen az a bai. és elmegv. Nem átkozzák ion helyette másik. Bisztrui Jenőné 15 éve minden karácsony előtt fe­nyőt árul. — Minden fát el lehet ad­ni? — El. mert nem vagyunk egyformák Van. aki a ki­csit keresi, van. aki a na­gvot. egvik a ritkát, a má­sik a sűrűbbet. Panaszkodnak a szegedi fenyösök. hooy baj van a Kedden Somogyi Károlyné felvételei Nincs karácsony fenyő nélkül.. szervezéssel. Ráeresztik a vesét. Vigye haza, tegye rá piacra a zalaiakat. a radiátorra. Ha karácsonyig Mit lehet kezdeni há- leesik a levele, újat adok romméteres fenyővel? Van helyette, aki azt keresi. Nagv lakás- Jó lenne összegyűjteni, ho­hoz és kis unokához ió a gyan lehet eladni a jó fát. nagy. Asotthalomról hosszú- Az egyik aranyos, a másik levelű erdei fenvöt hoztak, gyönyörű, a harmadik kar-1 Azelőtt meg se vették vol- csői, a negyedik pedig olyan na. Megyei tanácsülés A Csongrád megyei ta­nács idei utolsó ülését de­cember 2l-én, kedden 9 órai kezdettel tartja Szege­den, a Rákóczi téri székttá­zában. A megyei tanács végrehajtó bizottsága java­solja a testületnek tűzze napirendre, vitassa meg a végrehajtó bizottság két ta­nácsülés közötti tevékeny­ségéről és a fontosabb tár­gyalásokról szóló beszámo­lót, hagyja jóvá az 1983. évi tanácsi költségvetési és fejlesztési tervet, határozza meg s fogadja el a jövő évi munkatervét. Tájéko­zódjon a kisüzemi termelés, valamint a fogyasztói szol­gáltatási szervezet rendsze­rének kialakításáról, és az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. A tanácsülés nyilvános. Tízéves a szakmunkások előkészítő tanfolyama Immár tíz éve nyújt hat­hatós segítséget a tehetsé­ges, a munkában kimagasló eredményt elérő fiatal szak­munkások egyetemi, főisko­lai továbbtanulásához a szakmunkások előkészítő tanfolyama, a ÖZET. Ebből az alkalomból megemléke­zést tartottak szombaton a Budapesti Műszaki Egyete­men. Az elmúlt tíz esztendő­ben a SZET révén csaknem hatezer fiatal szakmunkás került közvetlen kapcsolat­ba a . felsőoktatással, s mintegy két és félezren meg is kezdték tanulmá­nyaikat az egyetemek, a fő­iskolák nappali tagozatain. Közülük ezer hallgató dip­lomás szakemberként tért vissza munkahelyére. Ezek­től a fiataloktól az iskola­évek nagy kitartást igényel­tek. Nemcsak azért. mert előképzettségük gyengébb volt évfolyamtársaikénál, hanem azért is. mert csalá­di gondjaik, néha rossz la­káskörülményeik nehezítet­ték tanulmányaikat. Mégis becsülettel helytálltak. Az évforduló alkalmából a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága és a Művelődési Minisztérium emlékérmet alapított a kimagasló tanul­mányi eredményeket elért hallgatóknak, egyetemek és főiskolák segítő tanárainak, állami, szakszervezeti és ifjúsági vezetőknek. akik odaadó munkájukkal elér­ték. hogy a SZET életképes, elismert intézménnyé fej­lődjék. Az emlékérmeket Jakab Sándor, a SZOT fő­titkárhelyettese adta át, meleg szavakkal méltatva 148 kitüntetett elismerésre méltó teljesítményét. — Rájöttek az embereik, szép, mint a szegedi me nyécskék. Dunántúli ember II Fölkapjuk a fejünket vagy megszokjuk a zajt? Beszélgetés az akusztikai kultúráról hogy ez a fajta nem hul- mondia ezt és lajt ja a levelét. A fenyőkofákat az élteti, hogy félnek az emberek. Aki itt vesz. mind mond­ja, ekkor meg ekkor ráfi­zetett. Megvette a boltban sakkal olcsóbban, de mire földíszítették, már le is ko­paszodott. — Kiráz a hideg pipikor a tv november végén ' mondia is rá a góról, Letenyéről, Nagyka­nizsa környékéről jöttek a dunántúliak. Az 'egyiknek csak a fuvar volt négyezer forint. — Megéri? — Eddig még megérte. A jó kofa mindent tud. Most még csak azok veszik a, karácsonyfát,. ik, Kánban1 otakéak/' - Af AJfasWi*-! vagy ^december legelején, ^ ni, várnak még szerdáig­hogy vágják a hegyekben a karácsonvfákat. Mi lesz azokból a hónap végéig? A jó kofa azonnal invitál: — Ezt tessék vinni, a tö­csütörtökig. Járjanak akikor Ls szerencsével! Cbikán Ágnes Horváth Dezső — Az újonnan épülő ipari üzemek, középületek beruhá­zóinak feladata lenne, hogy á 1 terveZÖktŐf megköveteljék a zajvédelmi szempontok fi­gyelembe vételét? már az sem szorul különö- — Ez az elterjedt külhoni I Egy textilgyári munkásról A hétköznapi élet zajaihoz érthető. Vásárhelyen most mAnvw<ir v p^ 1 éppenséggel nem mondható hozzáedződött ember jobbá- zajlik egy persorozat: a la­Zv^i n oŰvT I el* h°gy csöndes helyen dol- ra csak a kirívóan éles, szo- kók kártérítést követelnek y oi, affKa" gozik. Meglepő hát. ha azil- katlan, váratlan hangokra az építőktől, mert a szom­letőt zajos gépe nem, de a kapja föl a fejét — de hogy szédok „együttélése" akara­lakótelepi tízemeletesek az alapzaj sem hatás nélkü- tuk ellenére túlzottan jól szellőzőmotorjainak hangja li, azt bizonyíthatják az or- sikerült. A panelházakban zavarja, idegesíti. Ilyesmi vosok. pszichológusok, szo- nem a falak, hanem a cső­mégis előfordulhat: az egyé- ciológusok. A városlakók vezetékek a „ludasok" — ni érzékenységtől függ, ki több altatót, nyugtatót szed- ezek tömítése sem ördöngös­mityen rezgésszámú hangok- nek. mint a kisebb telepü- ség. csak éppen könnyen el­ra válik ingerlékennyé, vagy léseken élők. ingerlékenysé- felejtődik! éppen nyugodttá. Van. aki gükkel egyenes arányban el nem tudna aludni, ha szaporodnak életükben a ,hangosait, ketyeg az? óra.má- konfliktushelyzetek, fáradé­BOkát<•ét)p, ez findaHt el. Az -teanyBhbak —- de \ mineio'? is egyik diák csak a könyvtári sorolnánk, közismert, sze­olvasótermek csendjében mélyes tapasztalatokkal meg­tudja figyelmét összpontosí- erősíthető tények ezek. Ma . . . , . mar az sem szorul különö­tani, a masikat az erosnok sebb bizonyításra, hogy az gyakorlat. Magyar kőolajosok hangorkánja serkenti inkább, emberi környezet védelméért fúrtak Franciaországban, ott ^B^^BKMMMMaMMMBBB fáradozók a zajokat is ve- a megbízásnak fontos fel­szélyforrásnak tartják, s no- tétele volt, hogy a környező ha lassan, de már terjedő- házak lakóit nem zavarhat­ben van az a vélemény, amit iák. Az NDK-ban is fejlet. Józsa Gusztáv, a DÉLTERV tebb az akusztikai kultúra, egyik akusztikus tervezője mint nálunk. Ahol az már így fogalmazott meg: természetes, hogy a miskolci — Az utólagos hangszige- tévéstúdió, a debreceni és telési eljárások költségeit, s a leendő szegedi rádióstúdió a zajártalmak okozta vesz- terveit akusztikai szakembe­teségeket legalábbis részben rek készítették, de hogy a meg lehetne takarítani, ha szegedi új híd a Tisza-parti a tervezői, beruházói szem- gimnázium tanárai, s az léletet sikerülne mindenütt űjszegedi hídfő lakóházaiban megváltoztatni. Szegeden élők számára nem örömök már elértük, hogy nem forrása lesz. azt még hivata­adunk ki kész tervet úgy. '°san senki sem vette komo­hogy akusztikai szempon- lyan. Retorikus bravúrokra tokból meg ne vizsgálnánk. képesnek lennie annak De hát a Dunán innen jó. ha az akusztikusnak, aki a te. tízen dolgozunk tervezőiro- lepülések zajszintjére vonat­dában akusztikusként. Pedig kozó szabványt érvén.yesíte­legtöbbször minimális költ- ni akarja. Jelenleg ugyanis ségtöbblettel, csekély be- a közlekedésszervezők belá­avatkozással megelőzhetők a későbbi káros zajhatások. — Mondana példát? A vasárnapi: luxusköltség e a belétel többszöröse a kiadás... December 5-e még nem De ellenkezésünkre semmi közzétett érvelése: még egy Volt olyan régen, hogy ne szükség: pontosan ezt vall- púp lenne a hátukon a li<­emlékeztelhetnénk az olva- ják ugyanis a vízművek ve- getfürdő nyitott uszodájá­sót: akkori Postaládánkban zetői is! Félkapván a fejűn- nak másfél millió forintba terjedelmes levelet- közöl- ket a Postaládában olva- kerülő téli üzemeltetése, tünk, a vízművek válaszát sottak miatt, bővebb tájé- Sőt. gazdaságilag _ indokolt­arra a kérdésre, miért nem koztatást kértünk tőlük, s nak tűnik az a módosítás is, érdemes nyitva tartani te- megtudtuk, hogy törekvé- amit az új év elején vezet­lente a Ligetfürdő nyitott sük a kettős egyeztetés. Az nek be: a tisztasági, gyógy­medencéjét. s a hozzátarto- tudniillik, hogy fürdési al- és sportolási célokra is meg­zó öltözőket. Mert, hogy kaimat is teremtsenek az felelő űjszegedi termálcsar­nem érdemes, azt sejteni" le- igények meglehetősen szé- nok veszi át vasárnapon­het abból, hogy nem tart- les skáláján, meg a költ- ként a gőzfürdő szerepkö­ják nyitva ... Az okokat, ségek alakulását se vegyék rét. (Természetesen elfo­érveket gazdaságossági szú- félvállról. gadják a Lenin körúti für­mításokat most nem részié- összevetették hát először dőbe szóló bérleteket.) Va­tezzük újra. csupán annyit a vasárnapi vendégforgalmi sárnaponként már eddig is idéznénk fel összefoglalás- adatokat a fürdők fenntar- csak a férfiak oldala volt képp: ,.a mai gazdasági tási. pontosabban nyitva- nyitva — a gyógyszolgálta­helyzetben nem engedhet- tartási költségeivel. S iga- tások nélkül —, ezt a jük meg azt a luxust, hogy zolódott a feltételezés: té- funkciót, a száraz gőzt ki­további milliókkal nőjön a len még a kiadásokat sem véve a termálfürdő is be­fürdőágazat ráfizetése". fedezik a bevételek. A gőz- töltheti. Ott egyébként sem Miért ráfizetésesek a sze- fürdőben például — csak a kell zsúfoltságtól tartani: gedi fürdők? Az oly sokféle férfiak részlege tart nyitva 1000—1200 vendéget fogad­gyógyszolgáltatást is kínáló vasárnaponként — a bévé- hatna a csarnok egész nap, gőzfürdő? A hamar kedvelt- tel átlagosan 800—1000 fo- s a legforgalmasabb sem té vált termálfürdő? A leg- rint. Az energiaárak, a ta- hoz 500—600 fürdőzőnél töb­kényesebb igényeket is ki- karítási és vízdíjak a mo- bet. Pedig csak a gázszámla elégítő sportus?oda? A víz- satási költségek, a munka- 10 ezer forint naponta... müvek legnépszerűbb szol- bérek és a közterhek ennek Az ötnapos munkahét el­gáltatása — hogy tudniillik a bevételnek a tízszeresét terjedésével megváltoztak a minden évszakban megte- veszik ki a vízművek „zse- hétvégi elfoglaltságok, át­remti a lehetőséget az béből". A sportuszoda sem alakultak a szabad idős szo­úszásra, fürdésre — ráfize- éppen zsúfolt vasárnapon- kások — ennek következté­téses lenne? Az. Ebben az ként: egy-két órával többet ben váltak nyilván üreseb­évben — a hátralevő egy- senki sem tölt ott, egész va- bé a fedett fürdők is vasár­két hét nagy változást már sárnapi vendégforgalmuk naponként. Az átszervezés nem hozhat — felette lesz még így is csak közelíti a ezt a ritmusváltást követi. a ráfizetés a hatmillió fo- százat. Vannak órák, ami- gazdasági kényszerrel is in­rintnak. Jó-jó. de hát nem kor egy-két vendég kedvé- dokoltan. Az év végi ünnep­minden a gazdaságosság, ért fűtik a sátor légterét, és munkanapok átrendező­eqy szolgáltatóvállalatnak Ped'g elgondolható, hogy a dése miatt egyébként a víz­bőként szolgáltatnia kell, napi ötezer forintos kiadás művek fürdői december 29­még akkor is ha egyik zse- hány 13. illetve 6 forintos én és 30-án 15 óráig, január be könnvebbségét a másik- belépőből tevődhetne ősz- 2-án hétköznapi rend sze­ból. a jobban megteltből sze!... rint lesznek nyitva, decem­kell ellensúlyoznia... — Ügy véljük ezek után el- ber 25-én 26-án. 3t-én és vethetnénk ellen a józanabb fogadható a vízművek de- január 1-én zárva lesznek, gazdasági mérlegelésnek, cember 5-én lapunkban is P. K­tásán múlik, hol vonják meg egv forgalmas útszakasz, tér elviselhető zsúfoltságának, a i . i • - , tehát zajának a határát. A szabvány közlekedési utalá­sai nem tekinthetők egysé­ges szabályozásnak. Egy saj­kéményeit — melyek nem csak az égéstermékeket, ha­nem a kazánházi gépek za- „^tos jellemző adat: zai­jat is terítik - megmaga-mérésre háromszor t érzékelheti 1 küllnbS^ kÜltÜnk' mint -jcsökkentű erzeKeineu a KUionpsegeKet. tervezesre, ped g fordítani A Kossuth Lajos sugárúti kelIene á« egyik tömbbelső lakóházában • helyeztük el a „hangszige- Ebben a szélsőségekkel telt" kazánt — mégsem pa- tarkított akusztikai kultúrá­naszkodnak a lakók. Ellen- ban a szakemberek sokat példaként ott a József At- várnak a Minisztertanács egy tila sugárút végi tízemeletes készülő rendeletétől, amely­ház ügye: utólagos burkola- nek most zajlik a társadalmi tokkal, rugalmas csőbetétek vitája. A környezet- és ter­beszerelésével lehetett vala- mészetvédők szervezeteiben, miképp csökkenteni a ház- a műszaki tudományok egye­béli kazán zaját... S ellen- sületeiben. Amit azonban az Példa a gipsz válaszfal is, utca embere, a gyár munká­amelyet az építők előszere- sa? a kórház betege, a kon­tettel alkalmaznak a lakó- cert hallgatója várhat a ház-felújításban, de amely- szakemberektől, azt jogsza­lyel megőrjítik a lakókat, bályokkal aligha lehet dik­Kibontják á jó hangszigetelő tálni: figyelmet hallásunk, téglafalakat, s a gyorsabb idegeink, tehát egészségünk építési tempóra hivatkozva közérzetünk védelmére. ..kitűnő" áthallást biztosíta- Harmadik jelentésként ezt is r.ak. ki kell tehát hallani a gö­— Mit mond a szabvány? röR akusztika (= hangtan. - Az igen hangos beszéd hangzási viszony) szóbó1­átszűrődhet, de nem lehet Pálíy Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents