Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

2 Péntek, 1982. december 17! szaka (Folytatás az I. oldalról) dig két-három százalékkal növekszik. A százalékszámok mögött nagyon nagy követelmények állnak. Minden vállalattól — kicsitől és nagytól egyaránt — elvárjuk, hogy a nehéz világpiaci körülmények ellenére elősegítse gazdaságos exportjának növekedését. Ez nem csupán a mai devizális gondok leküzdésének feltétele, hanem egész gazdaságunk dinamizálásának legfőbb eszköze. A megfelelő Áruellátás nem csekély felelősséget ró a kereskedelmi és szolgáltató vállalatokra is, jobb munkájuk mellett szervezetük továbbfejlesztését Igényli. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy a jelenlegi körülmények között a lakosság érzékenyen reagál a minőség, a kínálat, az áruellátás hinyosságaira. Szabályozók és követelmények A költségvetés tervezett bevételei 1983-ban 523 és fél milliárd forintot tesznek ki, míg a kiadások összege 533,7 milliárd forint. A hiány 10,2 milliárd forint, az ideinél kisebb. A bevételeket és kiadásokat alapjában két tényező határozza meg. Egyfelől a vállalatoktól származó bevételek, másfelől a költségvetési intézményekre és a pénzbeli társadalmi Juttatásokra fordított kiadósok. A vállalatoktól származó tiszta — tehát a támogatásokkal csökkentett — bevételek előirányzata arra épül, hogy a népgazdaság összes jövedelme folyóárakon számítva az ideihez hasonlóan 7 százalékkal növekedik. A keresetkiáramlás üteme mérséklődik, és így a tiszta jövedelem 11 százalékos emelkedésére számítunk. A tiszta jövedelemből a költségvetésbe befizetett összeg aránya 1 százalékponttal nagyobb lesz az ideinél; ez szükséges ahhoz, hogy a hiányt csökkentsük. A jövedelem képződésére és terv szerinti elosztására nagy hatással vannak a szabályozók, köztük a pénzügyi szabályozók. Szerepüket akkor töltik be, ha az objektív követelményekhez igazodnak, legyenek azok számunkra kedvezők vagy kedvezőtlennek tűnők. Azok a mégoly korlátozó Intézkedések is, amelyek Jobb munkára serkentenek, új, hatékony folyamatokat indítanak meg, erősítik a teljesítményeken alapuló differenciálást S ezek minden bizonnyal a szabályozórendszer tartós alapjai lesznek 1984-re és 1985-re is. Azokon, amelyek nem késztetik a gazdaságos vállalatokat a piacon is elismert többletteljesítménnyel kirukkoló kollektívákat további fejlődésre, sőt módot adnak a közepeseknek a tartós fennmaradásra — várhatóan a továbbiakban is változtatnunk kelL A vállalatok ma az 1983ra érvényes szabályozók ismeretében készülnek a jövőre. A szabályozók módosításainak egyik jellemző vonása, hogy fokozottan elismerik — egyebek közt az árképzésben — az expórtteljesítményeket, a külkereskedelmi érdekeket. Másik jellegzetes vonásuk az, hogy — a változtatás választott módszerével — a tiszta jövedelem nagyobb központosításé-o irányuló lépések szándékaink szerint hoszszabb távon jobban kedveznek az eredményesebben dolgozó vállalatoknak, mint eddig. Kedvezőbbek lesznek a feltételeik a kereselek növelésére. és a szigorúbb követelmények mellett í8 nagyobb lehetőségük lesz ahhoz, hogy fejlesztési forróshoz jussanak. A vaUalati befektetéseket kívánja hatékonyabbá tenni az a lehetőség, hogy a vállalatok a jövőben az érdekeltek közötti szabad megállapodás alapján saját forrásaikat nemcsak saját vállalatuknál. hanem — az eddigieknél rugalmasabban, kötetlenebbül — más vállalatoknál kínálkozó kedvező fejlesztésekre is befektethetik. Emellett a vállalatok a pénzintézetek közreműködésévei kibocsátott és vállalati fejlesztési forrásokból vásárolható kötvényekkel szintén növelhetik beruházási lehetőségeiket. A gazdasági szabályozás javítása mellett a vállalati gazdálkodást a vállalati irányítás, vezetés tökéletesítése és a szervezeti rendszer nagyobb rugalmassága is képes elősegíteni. A vállalati szervezet, méretek és funkciók alakításának folyamata tovább halad, erősítjük a nagyvállalaton belüli önálló elszámolás, a belső érdekeltség rendszerét is. Emellett további lépéseket teszünk az irányban, hogy folyamatosan megreformáljuk a vállalatok felügyeletét és vezetését. Elsősorban a több gyárból álló nagyvállalatoknál, a vezetés kollektív testületeként döntési joggai felruházott igazgatótanácsok fognak működni. Ezeknek — az igazgató gyakorlati vezetői felelősségét nem korlátozva — a vállalati stratégia kialakításában lesz elsősorban szerepük. A vezetőkiválaszlásban bővül az igazgatók jogköre, helyetteseiket ezentúl ők nevezik ki. Új formák szerint Bővült a nyilvános pályá- ^ zatök Szerepe a v ezé toki Választásban. Ez nem helyettesíti a káderfejlesztési terveket Ezekre mindenütt szükség lesz, de indokolt, hogy az e tervekben szereplő jelültek is adott esetben pályázaton bizonyítsák rátermettségüket. Ugyancsak kedvező hatást várunk attól, hogy bővül a meghatározott időre szóló kinevezések köre. Az év elején megjelent rendeletek nyomán egyre több kisvállalkozás indult meg az úi formák szerint. Mintegy 80 százalékuk a szocialista gazdálkodási szervezetek kereteiben működik, és segíti eredményesebben kihasználni a vállalati, szövetkezeti eszközöket. A tapasztalatok arra mutatnak. hogy e folyamat egészében jól alakul; igazán pozitív társadalmi és gazdasági hatása viszont akkor lesz, ha a vállalat jól szervezett. s a teljesítmények és jövedelmek összhangjáról következetesen gondoskodnak e kisvállalkozási formák kialakításakor. Szeretném azonban ugyanakkor megerősíteni azt az állaspontunkat, hogy a kisvállalkozások lehetősége egy pillanatig sem alternatívája a nagyvállalati gazdálkodási nak, és a vezetés javítására tett lépések mutatják, hogy a fejlődést továbbra is elsősorban a vállalatok és szövetkezetek jobb működésére kívánjuk alapozni. A felsorolt és egyéb intézkedések tanúsítják: a vállalatok számíthatnak arra, hogv az irányítási rendszert a következő években is továbbfejlesztjük. Tovább folyik az a munka, amely arra iránvul, hogy a vállalkozásszerű gazdálkodás mindenütt erősödjék, kiépítsük a vezetők egészségesebb kiválasztásának feltételeit, hogy a vállalati döntésekben szelepet játszó különféle érdekek egészségesebben jelenjenek meg. illetve érvényesüljenek. Ehhez egv felől határozott. a teljesítményeket megkövetelő és elismerő szabályozásra lesz mindig szükség, másfelől arra hogy a körülmények változása miatt olykor ki nem iktatható átmeneti megoldásokat. de nem objektív követelményeket a vállalatok „valóban átmenetileg tekintsék, és ne álljanak le lehetőségeik kihasználásában. Hatékonyabb érdekeltségi rendszerrel A fokozódó követelmények következményeit tudomásul kell vennünk az állami költségvetési intézmények gazaálkodásában is. A költségvetési intézmények előirányzatai két követelményt k. vannak kielégíteni. Először: a költségvetési intézmények kiadásai ne nőjjenek gyorsabban a változó felhasználható jövedelemnél; ezen belül érvényesüljön a hatodik ötéves tervben kiemelt három társadalmi program — a lakásellátás, az általános iskola és az egészségügy — fejlesztésének -elsőbbsége. Másodszor: a költségvetési intézmények feladataikat a lehető legna-* gvobb ésszerűséggel és takarékossággal lássák el, tevékenységüket olyan igények, követelmények szerint végezzék, mint amilyeneket ma a vállalatokkal szemben támasztunk. 1983-ban is végrehajtjuk a hatodik ötéves tervoen kiemelt társadalmi fontosságú feladatokat. A költségvetés tartalmazza a lakásgazdálkodás és lakásépítés rendszerére vonatkozó határozatok pénzügyi kihatásait. Azt is előirányoztuk, hogy nagymértékben növeljük a lakásépítés céljaira nyújtott hiteleket, és ennek alátámasztására a lakossági takarékbetétek feltételeit is vonzóbbá tesszük. Bővül annak a támogatásnak a köre is, amellyel a vállalatok segíthetik dolgozóik lakásépítését. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban elkészüljön a tervezett 370—390 ezer lakás. Az általános Iskolai tantermek számának gyarapítása a tanácsok és a lakosság áldozatos és sok helyen ötletes munkája nyomán a terv szerint valósul meg, néhol túl is haladja azt A legtöbb településen elérhető, hegy a tanulók számának gyors növekedése miatt ne romoijék az ellátás minőséÉíe. Az egészségügyben a kórházi ágyak 1981 és 1983 között a tervezett ütemben gyarapodik, és a jövő év végére eléri a százezret A más vonatkozásban Itt-ott mutatkozó elmaradást eddig nem pénzhiány okozta, lény azonban, hogy bizonyos szakmai fejlesztésekre a tervezettnél csak kevesebbet fogunk tudni fordítani. Az intézmények hatékony gazdálkodását jobb gazdálkodási, érdekeltségi • rendszerrel kívánjuk elősegíteni. Fokozódik szerepük bevételeik meghatározásában, a rendelkezésre álló források átcsoportosításában. A költségvetési feladatok között megfelelő szinten előirányozzuk a védelem kiadásait is, amelyekre az ideihez képest kereken 4 százalékkal fordítunk többet. A szorosan vett igazgatási kiadások két és fél százalékkal emelkednek. Nyugdíjakra és egyéb társadalombiztosítási kiadási célokra a jövő évben 106.9 milliárd forintot irányzunk elő. kilenc százalékkal többet az ez évi kiadásnál. Ez az összeg fedezi az eddigi kötelezettségeinkkel járó növekvő kiadásokat, és lehetővé teszi hogy az év derekától a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát gyermekenként havi 110 forinttal felemeljük. A fiatal családok és a pályakezdők támogatására az egygyermekesek körében 6 éves korig a 130 forintos jövedelempótlék ennél jóval nagyobb összegű családi pótlékká alakul át. Szeptember elsejétől emelni tervezzük a kis nyugdíjjal bíró. régen nyugdíjazottak ellátását is. Az arra rászo""'ó idős. vagv egészségileg súlyosan károsult kis jövedelmű háztartásoknak, főként egyedülállóknak a megsegítésére a második félévben növelni tudjuk a tanácsok szociális segélykeretét is. A társadalmi juttatások növeléséből adódó kiadások fedezetét azonban részben más jövedelmek átcsoportosításával tudtuk előteremteni. Ezért egyes szervek költségvetési támogatását mérsékelnünk kell, illetőleg ezek befizdtési kötelezettségét növelni, és növelnünk kell a hétezer forint feletti keresetek után fizetendő nyugdíjjárulékot is. A családi pótlék szélesebb körű emelése mellett meg fog szűnni az 1952-ben bevezetett gyermektej árkedvezménye, amely csak néhány városban volt eddig megvalósítható. tehát a kisgyermekeknek csak kisebb hányadát szolgálta, míg a felemelt pótléjcot minden jogosult kapja. Állami nagyberuházás a jövő évben nem kezdődik, jelentős esemény lesz azonban a paksi atomerőmű első gépegységének üzembe helyezése. A költségvetés tervezett — 10,2 milliárd forintos — hiánya nem kis összeg, de nem éri el ' a költségvetési kiadások 2 százalékát. S ez a mai nehéz időkben kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Igényes feladatok De hogy mégsem hangsúlyozhatjuk eléggé a takarékosságot, annak több nyomós oka van. Egyrészt: az előirányzatokat csak megfelelő takarékossággal tudjuk úgy megvalósítani, hogy közben az állami kötelezettségeket színvonalasan ellássuk. Másrészt: más országoktól eltérően nem számolhatunk azzal, hogy a költségvetési hiány fedezésére külföldi hiteleket veszünk fel. Korlátozott, 7—8 milliárd forint mértékű lehet a tartós, a kötelező vállalati betétek alapján jegyezhető, és idén először alkalmazott kötvénykibocsátás. illetve az ebből származó bevétel. Ezért a végrehajtás során a költségvetési hiány lehetőség szerinti további csökkentése mindenképpen indokolt célkitűzés. Mindennemű túlköltekezés veszélyeztetné a belső pénzügyi egyensúlyt, vagy a termelési szerkezet átalakítása elől vonna el további forrásokat s gátolná a távlati kibontakozást Az 1983. évi terv- és költségvetés igényes feladatokat tükröz. Megköveteli, de meg is engedi minden embernek. minden közösségnek. hogy osztozzon saját korának cselekvéseiben, hiszen a teljesítmény, a költség, a szervezettség olyan fogalmak, amelyeket minden dolgozó a maga területén cselekvően befolyásolhat. Van tehát ok és van tér az úiszerű gondolkodásra és cselekvésre, de élni kell vele. Sok segítséget várunk ebhez a társadalmi szervektől. A Magyar Népköztársaság 1983-ra összeállított költségvetése szintén ezeket • szándékokat tükrözi — mondotta befejezésül a miniszter, kérve az országgyűlést hogy a költségvetést vitassa meg, és fogadja eL Havasi Ferenc beszéde Társadalmi juttatások növelése Á hatékonyabb munkát segíti az egészségügyi oktatási és a kulturális intézmények körében megindult integráció is, mindenütt, ahol megfontoltan és ésszerűen valósítják meg. Indokolt, és indokolt lesz bizonyos költségvetési, de szolgáltatójellegű intézmények vállalattá alakítása is. Így például a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények közül több megszűnik, a szükséges feladatokat kevesebb intézmény és néhány újonnan alakított vállalat fogja ellátni. — A Központi Bizottság legutóbbi ülésén áttekintette ez évi fejlődésünk tapasztalatait. megvitatta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit — mondotta elöljáróban. — Az ülés megállapította, hogy a jövő évi terv végrehajtásának középpontjában az ország fizetőképességének fenntartása, az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló tartós tényezők kibontakoztatása és az elért vívmányok megvédése áll. Meggyőződésem, hogy jövő évi feladataink e pár mondatos összefoglalása önmagában is jól érzékelteti az egész ország, a nép előtt álló tennivalók lényegét. Megvalósított elképzelések A tervezőmunka a kedvezőtlen külső körülmények és a nehezen prognosztizálható jövő ellenére is építhetett* azokra az eredményekre, az azokat megalapozó erőfeszítésekre, amelyek ebben az évben is jellemezték a gazdasági építőmunkát. Az idén is sikerült megvalósítani legfőbb gazdaságpolitikai céljainkat, köztük a külső egyensúlyi helyzet javítását fizetőképességünk megőrzését, az életkörülmények, s társadalmunk szociális vívmányainak védelmét. A továbbiakban arról szólt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok 1979-től — nemegvszer drámai módon — kiéleződtek. Az 1975ös helsinki szellemet, az enyhülés időszakát ismét a hidegháborús időkre emlékeztető évek követték. A leszerelést a fegyverkezési verseny újabb fordulói, a párbeszédet és a tárgyalásokat a konfrontáció váltotta fel. Ml akkor kezdtünk egyensúlyi törekvéseink erőteljesebb megvalósításához, amikor például a NATO elhatározta a középhatósugarú amerikai rakéták Nyugat-Európába való telepítését. Amikor ismételten felvetődött a neutronbomba gyártásának és a korlátozott európai nukleáris háborúnak őrült gondolata. A külső körülmények változásai közül utalni szeretnék az 1979 őszén bekövetkezett második kőolajárrobbanásra is, amely mértékében tovagyűrűző hatásaiban az elsőnél sokkal nagyobb próbatétel elé állította még a legfeilettebb országokat is. Ennek nem kis szerepe volt abban, hogy a tőkés világgazdaságban a várt lassú fellendülés helyett tartós receszszló. egyes ágazatokban — például a kohászatban. a vegyipar bizonyos területein ' — elmélyülő válság vált uralkodóvá. Megfelelő válasz a kihívásra Elsősorban gazdasági, de a politikában megjelenő hatásai miatt is említést érdemel, hogy a nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tőkés országok gazdasági teljesítményei az utóbbi három-négy évben alig nőttek, vagv stagnáltak. A válság néhány Ipari ágazatot — például a kohászatot. a vegyipart, a könynyűipart — az átlugosnál jóval erőteljesebben sújt. Ez számunkra nagyfokú hátrányt jelent, mivel a tőkés piacokra irányuló kivitelünkben a fontos szerepet játszó árucsoportok közül nem kevés ezen ágazatokból kerül kl, például a hengereltáru, az alumínium, a pvc, a műtrágya vagy bizonyos konfekcióipari termékek. Ilyen körülmények kőzött eladásaink fokozása, sőt fenntartása is — ha egyáltalán van rá mód — csak romló értékesítési feltételekkel, zömmel csökkenő árakon lehetséges. Számítások szerint 1981—82-ben az árak esése a nem rubelelszámolású kivitelünkbea 7—800 millió dollár devizabevétel-kiesést okozott, s ezen belül az élelmiszeripari termékek árcsökkenése 150—170 millió dollárt tett ki. A számunkra nagy veszteséget okozó külső környezetváltozásra. s kihívásra a magyar gazdaság adottságainak és felkészültségenek megfelelően igyekezett válaszolni. A külgazdasági egyensúly javítása érdekében különös gondot fordítottunk a kivitel fokozására. Ebben kétségtelenül jelentős eredményt értünk el. hiszen a legutóbbi négy év alatt — ilyCn nehéz piaci feltételek között is — volumenében 25 százalékkal növeltük tőkés kivitelünket. A kivitel bővítésében az élelmiszergazdaság járt élen amely 44 százalékkal növelte a nem rubelelszámolású exportját. A kedvezőtlen keresleti viszonyok, a különféle korlátozások azonban gátját szabták annak, hogy a kivitelt a szükséges mértékben bővíthettük volna. Ez a behozatalt is behatárolta. s döntő szerepe volt a tervezettnél mérsékeltebD gazdasági növekedésben. A 70-es évtized első felében gazdaságunk meglehetősen nagyarányú tőkés importtal dolgozott, amely az akkori viszonyok között lehetséges volt. Ez a gyakorlat azonban a mai viszonyok között nem volt folytatható. ezért az exportnövelés- mellett széles körű tevékenység bontakozott ki az importgazdálkodás különböző területein is. Itt egyaránt szó van rm~ port átterelésről más relációba és az import helyette-