Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

4 Szerda, 1982. december 15: Ne lepődjenek me* ked­ves olvasók. Nem cseréltük <>ssze sem a napokat, sem az InJságllapokaL Szokásunktól rltéröen jelentkezünk a hct közepén, jóllehet. Postaláda­rovatunk immár ré*l me*­jHenrsi ideje a vasárnap. A szerkesztősegünkbe érkezett levelek sokasága indokolja rendbontásunkat, és az a tö­rekvésünk. hogy mihamarabb segítséget nyújthassunk leg­alább azzal, hogy soraidat, uanaszaikat közzétéve fel­hívjak ezekre az Illetékesek figyelmét. Persze sok minde­nen nem tudunk segíteni. Különösen akkor nem, ha egy ügyben nincs konkrét 11­postaláda társszerzőnk olvasó az letékes, pontosabban. ha kell magyaráznom (mások mindannyian illetékesek va- kedvéért mégis megteszem), gyünk. Példának okáért „ne- hogy olyanok. gyerekeink, veletlen" gyerekeink ügyé­Sorokban amilyenekké mi neveljük őket, s a nevelés nemcsak a szülők és a pedagógus fel­adata. (Az övék elsősorban.) De mindannyiunké is, hi­szen, amilyen viselkedési pél­dákat modelleket látnak tő­lünk, felnőttektől az élet kü­lönböző szituációiban, ugyan­úgy fognak ők is viselked­ni. hiszen ezek a minták vál­nak természetessé a számuk­ra. -Jóllehet, ifjaink maga­tartásában jócskán akad 'ki­fogásolnivaló, de azt se fe­lejtsük el, hogy mi nevel­jük ilyenné őket. Mentálhigiénés jegyzetek (10) Házasság, párkapcsolat, csa:ád Kiemelten kezelve Poré) Zolianné (Bercsényi 18.) levelét — ha hasz­naihatom a túl hivatalos kifejezést — kiemelten ke­vettem, ami ez esetben nem istent többet és mást, mint­hogy fontosságát, hangsúlyo­zandó, a levélsor elejére szerkesztettem. Íme a törté­net: „Szeptember közepén fejezték be a lakásunkban a vegyi szigetelést. Két-három hé( múlva a szobában a fa­lak 25—50 centiméter ma­gasaágig be penészedtek, a jiarket.ta átnedvesedett és tőbb helyen felpúposodott A konyha pedig a mennyezetig tianészes lett és vizes. El­mentem az IKV illetékesé­hez, ahol azt a választ kap­tam, legyek türelemmel két­három évig, amíg a lakás kiszárad. írtam a KÖJÁL­nak is, segítséget kérve, hi­szen a vizes lakás hathóna­pos kislányom egészségére nagyon veszélyes." Tisztelet­tel kérdezem az IKV illeté­kesét, ha az ő lakásában történt volna mindez -r ön­hibáján kívül —, akkor vár­na-e saép türelmesen két­három évig, amíg kiszárad­nak a falak, s a penész ön­magától eltűnik. Bízom ben­ne, hogy Paréj Zoltánná pa­naszát nemcsak én kezeltem kiemelten. Ferencit Gabriella (Sán­dorfalva, Sport u .34.) ki­fogásolja, hogy a posta előt­ti telefonfülke hetek óta nem működik. Rózsa László (Kálmány Lajos u. 16.) köz­utaink minőségéről panasz­kodik, s azt írja, hogy töb­bek között a Komócsin Zol­tán téren, a Csongrádi su­gárúton, valamint a gőzfür­dő környékén kifejezetten balesetveszélyes az útburko­lat. Több esetben motorke­rékpárjával elesett az óva­tos vezetés ellenére is. Mar­ton Istvánná (Kiskundorozs­ma, Vörösbornak u. 7.) le­veiének tanúsága szerint az Üllés—Szeged között közle­kedő autóbusz, mely a reg­geli órákban 6.00, 6.50 és 8 óra 05 perckor közlekedik, nem mindig áll meg a kis­kerteknél. Ennek okán az is­kolásokat és óvodásokat kí­sérő szülők nem tudnak fel­szállni erre a járatra. Ko­vács István (Szeged, Szabad­ság tér 6.) kifogásolja, hogy a Vadkerti háztartási olaj­kút a hét több napján is* zárva tart. Véleménye sze­rint a fűtési olajat éppen olyan folyamatosan kellene kapni, mint a kenyeret. Válaszol az illetékes Észrevételek etről-arról Nemrég irtunk a termál­energia hasznosításáról a la­kások fűtésénél. Pósa Imre tarjáni olvasónk levelében részletes kalkulációval igyek­szik bizonyítani, hogy a tér­ti lálf ütésnek mindenképpen olcsóbbnak kell' lennie, mint a gázkazánok adta központi íütésé. A kutak fúrását csak néhány héttel ezelőtt kezd­tek, s ha végeznek a mun­kálatokkal. akkor is csak kísérleti üzemben fűtik ter­málvízzel a lakóházakat A költségek alakulásáróli>! így még pontos információink nem lehetnek. A szakembe­rek véleményét ez ügyben persze szívesen fogadják. Mindenesetre gyanítják, hogy u kísérlet kezdetén még ne­héz pontosan felbecsülni a Bandasági eredményt Szabó József budapesti le­vélírónk az éttapkinálatról ír, s azt kifogásolja, hogy a korszerű táplálkozás „kellé­kei" miért hiányoznak ven­déglátóegységeink étlapaján­lataiból. Általában kevés a tej. tejtermék, gyümölcs, ás­ványvíz, esetleg a kávét he­lyettesítő tea. Észrevételével teljesen egyetértünk, noha van egy nem alaptalan sej­tésünk: a „súlyos" ételekhez szokott magyar vendégek nemigen igénylik-keresik éttermeinkben a könnyebb falatokat. Jóllehet, ez a tény nem tántoríthatja el a ven­déglátó szakembereit attól, hogy megpróbálkozzanak változtatni étkezési szoká­sainkon és ránevelni ben­nünket az egészségesebb táp­lálkozásra. No, persze legyen az étel akár könnyú, akár nehéz, elfogyasztásához mindenkép­pen jó fogak szükségeltet­nek. Az egészséges fogsor megőrzéséhez pedig fogkrém kelL Gyerekeknek gyerek­fogkrém, felnőtteknek fel­nóttíogkrém. Előbbi azon­ban — B. F.-né levelének tanúsága szerint — immáron két hete nem kapható. Kár! Pedig az erős fogsorra iga­zán szükségünk van, külö­nösen akkor, ha mondjuk a disznóhúsban nemegyszer jó néhány centiméteres csont­darabkát találunk, mint egyik levélírónk, Barcii An­talné. A Délmagyarország 1982. november 28-i számában dr. Veres Sándor Szeszmentes bisztró című írására vála­szol Regőczi István, a ZÖL­DÉRT Vállalat igazgatója: „A Bécsi körút és a Pető­fi Sándor sugárút sarkán levő tízemeletes KlSZ-társas­ház alatt üzemelő bisztrónk vendégköre nyitás óta való­ban megváltozott, amihez nem kis mértékben járult hozzá a környező lakosság összetételének megváltozása. Ez a tény vállalatunknak is sok gondot jelent. Belső át­alakításokkal. az értékesí­tésre kerülő árúféleségek vá-' logatásával (kommersz itá­lok forgalmazásának szabá­lyozásával) évek óta igyek­szünk a vendégkört befo­lyásolni. A bisztró tíz év óta 21 órakor zár, nem biz­tos, hogy az itt szórakozó vendégek „hangoskodnak" a késő éjszakai órákban! Miután a bisztrót nem bé­reljük, hanem nyolcadrész­ben társtulajdonosok va­gyunk, helyesnek tartanánk — az alapító okirat szerint — ha a minden év első fe­lében megtartandó közgyű­léseikre meghívnának, és a tulajdonostársakkal a prob­lémákat megbeszélnénk, mert nekünk is lenne panaszunk. Az alkoholizmus elleni küz­delem valóban társadalmi feladat, ezt vállalatunk is tudja. Mi azt szeretnénk, évek óta arra törekszünk, hogy étkezőhely legyen egy­ségünk. Naponta 20—25-fele ételválaszték — figyelemmel a korszerű táplálkozásra — egyedi házi sülttészta-kínálat áll vendégeink rendelkezé­sére. Bevezettük az előfize­téses vacsorát, hónapokon keresztül 3—5 fő között volt az előfizetők száma. A dié­tás ételválasztékunkat is igényhiány miatt le kellett vermi az étlapról. A monogám házasság vál­ságban van, de jobbat sen­ki nem kínálhat. Sok a vá­lás is. Ezek oka jórészt bennünk van. Felsoroltuk az ismertebb házasságtípu­sokat. A házasság ünnepélyes aktusa után azonban követ­kezik a folytatás: haza is kell menni. Nagy kérdés, hogy hová? Hazankban a fiatal házasok 20 százalé­ka kezdi életét saját lakás­ban; ennél valamivel több­nek még külön használatú szobája sincs. Ez oka lehet a csökkenő gyermekvállalá­si készségnek is. A közös lakás, két sőt három gene­rációval — a válások ki­emelkedő oka. A szakirodalom két csa­iádtípusról beszél: nagy és kis családról. Utóbbi az európai „mag"-család: apa, anya, kiskorú gyerek. Előb­bi a két vagy több generá­ció együttélésével jellem­zett falusi, tanyai család­forma, mely nálunk is fel­bomlásának utolsó szaka­szában van. De míg a nagy­család funkcióit betöltötte és megszűnése szükségsze­rű, a kiscsalád továbbra is a társadalom alapvető kö­zössége maradt, sőt némi bizonytalanság után nélkü­lözhetetlenségét is felismer­tük. Többszörösen is bizo­J nyitott hogy a súlvos, dest­[ruktív-deviáns viselkedés és Dszichés zavarok sokkal gyakoribbak a családon kí­vül felnövőknél, még ha nem is tudluk nontosan. ok ez. vagy következmény. Az állami közös nevelés nem helyettesítheti a családot. zással épült, a telep: szkkátkrr —"-a - '•'VáMiáttől függetlenül — született dön­tés az egység profiljára vo­natkozóan. A profil, vagy az osztálybesorolási változást teljes belső átépítéssel sem lehetne a követelmény sze­rint megoldani. A konyha zárttá tétele megoldatlan a portál megbontása nélkül, a ruhatár kialakítása is gon­dot okozna a tervezőnek. Végezetül a fennálló prob­léma megoldására, enyhíté­sére a szükséges intézkedést megtesszük, mert úgy ítél­jük meg, hogy céljaink azo­nosak." összeállította: Kalocsai Katalin ezért államunk erősíteni igyekszik a családi életet. Ez pedig pszichológiai és szociológiai szempontból igen előnyös folyamat, me­lyet még siettetni is lehet­ne, részint a párválasztás tudatosításával, részint a családok életének-autonó­miájának fokozott védelmé­vel. Ami pedig a családok au­tonómiájának védelmében tehető, az csak részben pszichológiai kérdés: a csa­lád tekintélyének, jelentősé­gének belső összetartozása érzésének inkább visszaadá­sa, mint megteremtése; * szülői szerepre való tuda­tos felkészítés, a szülői fel­adatok állami átvállalásá­nak mérséklése, a felelősség erőteljesebb hangsúlyozása. Ezek azonban nem teszik nélkülözhetetlenné a társa­dalmi intézkedések szorgal­mazását. Hiszen nem le­hetséges valódi családi élet lakás nélkül; egy-két heten­ként egy-egy napra hazaté­rő apával; kényszerű pénz­szerzésre fordított szabad idővel. Ugyanakkor senkit sem menthet fel a felelősség alól a lakáshiány, vagy a szűkös kereset! A társadal­mi viselkedés egyéni visel­kedések összessévéből áll össze, fgy a társadalmi in­tézkedések nehézségeinek, akadozásainak is jórészt egyéni, személyes viselkedé­sünk felelőtlensége, a ne­hézségeket kerülő, feladatot nem vállaló a könnyebbik utat választó, a hibákat mindig és csakis másra ke­nő gyakorlat a forrása. i9(19t<­Szegedi szösszenet Dr. Veress Sándor levelé- Színház vezetősége társadal­ben a szegedi szinházzal mi bizottságot hívott létre. kapcsolatos észrevételeiről Tagjaik: a tagozatok vezetői, ír. „A novemberi Szegedi Műsorban olvastam, hogy a a társulat vezető művészei, a művészeti, oktatási intéz­Zenés Színházban 21. után mények, a tanács, a tömeg­nem tartanak több előadást kommunikációs fórumok a hónapban. Tudjuk, hogy a képviselői stb. Hiányérze­társulat játszik, de máshoL tem van! A társadalmi bi­Sokunkban felvetődik, vajon zottságból — a társadalom, szabad-e egy szinházat ilyen a nézők, a közönség képvi­hosszú ideig játék nélkül selői hiányoznak! Már csak hagyni? (Könnyen elszokik a azért is fonák előttem ez a közönség a színháztól. Nem helyzet, mert „minőségi vál­praktikus gyakorlat ez a tozast" keli majd felmutat­módszer. Köztudott, a szín- ni a „közönség megnyerése" Baleset házi közönség és siker prob­lémái, nem lenne szabad még így is növelni a nehéz­ségeket.) A DM ez évi december 1. számában olvastuk, hogy megalakult a Művészeti Ta­nács. a Szegedi Nemzeti kell?" céljából. Ertünk van a Mű­vészeti Tanács, de miért nél­külünk, miért nem velünk is? Miért nem közösen va­gyunk? Talán a jövő színhá­za olyan modern lesz, hogy abba már — közönség sem Rosszul nevelt gyermekeink Sz. l.-nét egyik ABC-áru­hazunkban látott gyerekeset háborította fel. ahol fiatal lányok kinevettek egy idő­sebb férfit, megjegyzéseket tettek rá. pusztán azért, mert sepregetett. Király János (Budapesti krt. 34 B) a há­zukban lakó fiatalokról pa­naszkodik, akik ajtórugdosás­sal, hangoskodással ós tisz­tetoáen viselkedcaael zavar; ják nyugalmát. Zalavári Jó­zsefet (Csongrádi sgt.) pe­dig a papírgyűjtő-kőrúton le­vő gyerekek viselkedése há­borította fel. akik köszönés ós tisztességes megszólítás nélkül csak annyit kérdez­tek : „Van-e újságpapír?" Én azt hiszem, pontosan az utób­bi levél írójának — aki nyuEíüjas pedagógus — í*®» Az ötlet a brigádvezető­helyettes agyából pattant ki: „Esztergálni kell egy akkora darab vasat, ami pontosan elfér egy mosó­poros dobozban és azt ha­nyagul Kovács kartárs út­vonalába helyezni, ponto­san az iroda és a műhely közé." A fiúk lelkesedtek. Köz­-tudott volt, hogy Kovács kartárs, a művezető vala­mikor NB Il-es futballista volt Talán még innen ered az a furcsa szokása, hogy bármilyen könnyen moz­dítható tárgy került az út­jába, azt nagy elvezettel rugdalta maga előtt Ez a szenvedélye sokszor az ut­cán is elkapta és lévén már nem tizenéves, néha többen is megbámulták ezért. A terv tehát készen volt A fiúk soha nem lá­tott szorgalommal és pon­tossággal láttak munkához. A súlyos vas milliméteres pontossággal illeszkedett a mosóporos dobozba. Tud­ták, hogy Kovács kartárs 11 órakor megy az irodába kávét inni és körülbelül 10 perc múlva jön vissza. Nos, ez idő alatt elhelyezték „művüket" a járda legszé­lén, azt a látszatot keltve, mintha csak valaki eldob­ta volna. A doboz egyéb­ként nem kelthetett feltű­nést., hiszen a munkások ilyen mosószert kaptak ha­vonta a kézmosásra. Tizen­egy óra' 10 perckor már mind a kilencen a műhely •Martánál voltak. — Ko­vács 'kartárs mehetrendsze­rűS-fnegfelént. A' dobozt körülbelül öt méterről vet­te észre. Szeme kamaszo­san • felcsillant a nagy rú­gás lehetőségétől, még ta­lán egy kicsit el is moso­lyodott Már csak két mé­terre volt tőle. Csinált egy könnyed sasszót, aztán még egyet és durr. A doboz maradt. Kovács kartársat pedig a vállalat egyik kocsija elvitte a kö­zeli orvosi' rendelőbe. Két lábujja törött eL A brigád aznap munka után ugyanúgy elment sö­rözni, mint máskor és este, a jól végzett munka örö­mével tértek nyugovóra. Jól aludtak. Jól aludt Ko­vács kartárs is, hiszen fáj­dalomcsillapítót kapott. Akkor éjjel csak a vállalat balesetvédelmi előadója forgolódott álmatlanul az ágyában. Azon töprengett, hogyan is fogalmazzon a baleseti jegyzőkönyvben, hogy az eset egyértelműen üzemi balesetnek látszód­jék. Reggel holtfáradtan ment dolgozni. Csányi László "Összefoglaló áttekintés nstLnjs?.;7bi ^mites ánüTsíu Jegyzeteinkben néhány Hagyjuk békén egymást; fogalom szerepelt, célszerű amíg a másik nekünk tény­ezeket még egyszer átgon- leges, fizikai kárt nem okoz. dőlni. ne kényszerítsük más vi­Viselkedéskultúra, pszí- selkedésre. chológiai kultúra: ami a Készség a változásra. So­szépen teritett asztalon gő- kan hiszik, hogy a világ zölgő húslevest megkülön- rendje a mozdulatlanság; bözteti az állat elé vetett minden változás zűrzavar, nyers hústól, az különbőz- amin gyorsan túl kell len­teti meg a tudatos, a má- ni. A valóság: a világ sik számára emberi módon rendje a folytonos változás, formált, hatásával számoló ás aki „örökre" kész elve­magatartást. kommunikáci- ket állít maga elé, az lépett ót. a „természetes", tehát .tévútra, önmagunk megvál­formátlan, önző, ösztönös, toztatása nehéz, mert vele nemtörődöm viselkedéstőL *I kell ismernünk, hogy még Önismeret; Mindenki is- nem vagyunk tökéletesek, merni véli önmagát, de ez De ha megértjük, hogy so­tévedés. önismerethez a ha nem lehetünk azok, már pszichológiái törvényszerű- nlnc"s mit félteni régi ön­ségek magunkra való alkal- magunkon, mazásával juthatunk el, de Mások frusztrációjának ezt tanulni kell. Gyerekkor- csökkentése. Törekednünk ban könnyebb. kellene arra, hogy ne okoz­Autonomia. Az ember zunk feleslegesen feszültsé­azon képessége, hogy önma- Set, idegességet másoknak, jga iránytűje, mércéje, cél- J'yen megnyilvánulásaink kitűzője legyen, he szorul- java része fölösleges. Arra |jon mindig másokra, ne le- valók, hogy sérelmeinkért gyen kiszolgáltatva mások áll'unk bos-zút — legtöbb­véleményének. Ellenkező- szír ártatlanokon! Ha vé­leg- legyen síiáf véleménve. R ágondolnánk minden in­ítélete a világról. A vára- Beült durva, sértő szót — kozásokkal szembeni gyer- 'cratódtnclninknak. b°osz-. mekded. dacos, pusztán és tottlalnknak idegenekngk csak tagadásból álló szem. szánva —. könnven ráiön­befordulás nem autonómia! nőnk. hrxjv töhbségüket kár Felelősség. Viselkedéskul- volt kiejtenünk, túránk legsúlyosabb hiá- Felnőtté válás. A gyermek nyossága a felelősségérzet ösztönösen viselkedik, nincs elvesztése, egyéni és köz- saját útja, célja, csak vég­életben egyaránt. Vlsszaállí- rehajtja, amit mondanak tása, ébresztése leginkább a neki. vagy szembeszegül és párkapcsolatokban, a csalá- dacoskodik, de ekkor sem di életben indulhatna meg felelős tetteiért. A felnőtt azzal hogy megtanulunk attól felnőtt, hogy önmaga tetteink köveikezményeivel választja tűzi ki céljait, az számolni, szavaink, viselke- ezekhez szükséges eszközö­désünk hatásait vállalni, ket és Trendez-kért vállalja azokért kiállni. a felelősséget is. Tolerancia. Hajlamosak A társadalom felnőtté vagyunk mindent saját fe- válása egyéni-pszichológiai jünk szerint azonnal és vég- síkon egyaránt fontos és legesen megítélni a jó vagy sürgős, önálló akaratú em­rossz fogalmaival. Pedig berek öntevékenyen létre­tudomásul keli vennünk, hozott közösségeiben való hogy a tólünk idegen, fur- felelősségteljes részvétel, az csa, érthetetlen, netán el- ellenőrzés és számonkérés lenszenves is lehet éppoly demokratikus lehetőségeivel értékes, fontos, és éppúgy — a mentálhigiéné, a ma­szerethet élni a maga mód- gatartás-kultúra fejlődésé­ján. Elég. ha arra gondo- nek legfontosabb kiinduló­jlunk: egy béka számára pontjai. |Sophia Loren valószínűleg 'Bánki Mihály ironda, gusztustalan lény. (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents