Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

4 Vasárnap, 1982. november 14. Mentáihigiénés jegyzetek (5) Kórosság vagy másféleség? Mit jelent az, hogy de- Robinson viselkedhetett bár- az előírásokhoz való merev vtancia ? Olyan emberi vi- hogyan, nem lehetett devi- ragaszkodás nélkül, selkedest, ami jelentősen el- ans — Féntek íeloukkana- Mindemellett lehet me­t.ér az adott környezet, hely, saig! rev, vagy toleránsabb a korszak általánosan elfoga­dott viselkedesi normáitól, szabályaitól. Ennek az általános meg­fogalmazásnak van egy sú­Tisztáznunk kell tehát: a környezet, a deviánsnak mi­deviancia az ember maga- nősített magatartás általa­LarLásara vonatkozó szociá­lis ítélet, ezért önmagában sem logikailag, sem lénye­lyos hibája: egy kalap alá genel fogva nem betegség. veszi a zsenit és a bűnözőt, hiszen mindkettő eltér az általános viselkedési szabá­lyoktól. Ezért a meghatáro­zást kiegészítették azzal, hogy a „negatív" irányú el­térés számít devianciának. De melyik eltérés vagy pozitív? Kik tak ezt eldönteni? Hiszen Galilei az inkvizíció, Kos­narth Ferenc József szemé­hen volt a „legnegatívabb" deviáns; békében a gyilkos büntetést, háborúban a hős kitüntetést kap, a devian­cia iránya tehát nem lehet mérvadó. De egyébként is viszonylagos, mert egyik érszágban deviáns lehet az, Bmi másutt természetes. A viselkedési szabályok az utóbbi századokban csak lassan változtak, és egy em­ber életében állandónak tűntek. Az utolsó ötven év történelme azonban példát­lan mértékben felgyorsította a normák időbeli változását. A közlekedés fejlődése min­dennapossá elválasztott désmódok találkozását. Ez is hozzájárult a folyamat­hoz, amit kissé leegyszerű­sítve és általánosítva a nor­mák válságának, fellazulá­sának nevezünk. Ebből je­lentős feszültség fakad: ré­gebben , a saját normáink­tól eltérőt könnyű volt ab­normisnak, betegnek, bűn­nek bélyegezni, mig ma, amikor egész népek, csopor­tok, tömegek viselkednek mércénkhez viszonyítva ^.abnormisan", elbizonytala­nodunk, és ,nf!T tpdjuk, ho­gyan reagáljunk. Márpedig a normák szerepe nem csu­pán korlátozás, hanem ép­pen a biztonság. Alig is vitatható, hogy a deviancia szociális termék: bármiféle viselkedés akkor lehet deviáns, ha vannak megszeghető normák, és vannak a normaszegést de­viánssá minősítő emberek. Lehet betegség tünete; a ré­szeg ember deviáns visel­kedése az alkoholmérgezés tünete, de pusztán abból, hogy valaki dülöngél, han­dabandázik, agresszív, még nem következik, hogy ré­negatív, szeg. Abból, hogy valaki hivatot- undok, kiállhatatlan, lop, csavarog, „csövezik", betör, vagy prostituált, még* nem következik, hogy beteg vol­na. Ez a felfogás annak a múlt századi felfogásnak a továbbélése, mely a testi egészség feltételei közé so­rolta a lélek egészségét is, ez utóbbit pedig az adott környezethez való „megfe­lelő" alkalmazkodásban je­lölte meg. Így aztán beteg­séggé minősült a csavargás (porrománia), a lopkodás (kleptománia), a gyujtoga­ban szankciókat von maga után. Ez annyira törvény­szerű. hogy a deviancia ma­ga ezzel is definiálható. A szankció sokféle lehet: kita­szítás a közönsségből, sőt fizikai megsemmisítés is. Enyhébb formái különféle büntetések/ nevelő intézke­dések. Korunkban a szank­cionálás egy részét az álla­mok az egészségügyre ru­házzák. Ugyanis nyilvánva­ló, hogy a kénvszerkezelés, kényszerelvonókúra — szankció, büntetés, vagyis az egyén magatartásának erőszakos megváltoztatására tett kísérlet —, ami termé­szetesen lehet jogos, törvé­nyes vagy . tudományosan megalapozott. Ezt a devian- | ciák betegséggé minősítése eredményezte, és nem is volna helyénvaló megkérdő­jelezni ezt a gyakorlatot, ha eredményes lenne. De saj­nos, nem az. A börtönök se­Parti szegfű Az autópályák térségében a sótól átjárt sáv néha a 150 méter szélességet is el­éri az út mindkét oldalán. Hogy ebben a sávban meny­nyire megváltozott az élettér, jól mutatja egy érdekes je­lenség: az NSZK-beli Kas­sel határában ugyanis az autópálya szélén parti szeg­fűt fedeztek fel.. Ennek magvait nyilvánvalóan az északnyugati szelek sodorták oda az Északi-tenger part­járól. A parti szegfű csak sós, vizes területen él, s az autópálya szegélyén bizo­nyára ugyanazt a „tápköze­get" találja meg, mint a ten­gerparton. Lehet előbb is! A téli hónapokban postás- vennék igénybe a posta te­nak és feladónak egyaránt Iefonon — a 02-es számon sok gondot okoznak az ösz- — felhívható távíróirodáját. szetorlódott névnapi, kara- Így egyszerűen csak be kell csonyi, szilveszteri üdvözle- diktálnunk a szöveget, és a tek. Pedig a postahivatalok telefonkönyv segítségével ünnepi zsúfoltságát, ha meg­szüntetni nem is, csökkente­ni mindenképpen lehetne a posta szolgáltatásainak ala­posabb megismerésével. Nem eléggé köztudott pél­dául, hogy a posta „előjegy­zésben" is felveszi a dísztáv- mé3 az ünnepek alatt sem, iratokat (legkorábban két mivel igen sok "helyen a héttel, legkésőbb pedig há- karácsonyesti megfelelő dísztávirat is ki­választható. Mivel a kézbe­sítés díját a telefonszámlá­hoz csatolják, a távfróiroda nyilvános távbeszélő-állo­másról nem hívható. Nem csekély a forgalom rom nappal a kézbesítés idő­pontja előtt). A szolgálta­tásnak külön díja nincs, mindössze azt kell közöl­nünk, mikorra kérjük az üdvözletet a címzetthez el­juttatni. Az is enyhítené a zsúfolt- zés itt is ságot. ha a dísztáviratok fel- legkésőbb adásához is mind többen előbb kérhető. telefonbeszél­getés jelenti az igazi aján­dékot. Ezért a posta decem­berben — alkalmi szolgálta­tásként — előzetes megren­delést is elfogad a kézi kap-'' csolású belföldi és nemzet­közi távolsági beszélgetések­re vonatkozóan. Az előjegy­legkoráfcban 14, pedig 3 nappal tás (pirománia), továbbá az hol nem csökkentették a önkielégítés, a gyerekek ujjszopása és hajtépése, a szexuális élet összes olyan manővere, amit ma egészen természetesen a kölcsönös tette a térben örömszerzés technikái közé idegen viselke- sorolunk, de ez utóbbiak nem is olyan régen még „perverziók" cím alatt pszi­chiátriai betegségként sze­bűnözők számát, sőt a halál­büntetés sem. A rendőrség sehol nem tudta a hippik, csövekesek. galerik számát, sőt a terrorizmust sem visz­szaszorftani. A pszichológia és pszichológia bevonása sem segített. A kényszerel­vonó kezelések bevezetése óta Európában egyre több repeltek. Tehát semmiféle az Iszákos. Az öngyilkosok emberi viselkedés nem be- elmeosztályi ellátása v sem tegség önmagában, bár- csökkenti számukat. Mind­mennyire képtelen, vészé lyes, ellenszenves is. Be­tegséget orvosbiológiai rend­ellenesség kimutatása, bizo­nyítása jelent; amiből nem következik, hogy a devian­ciák nem jelentenek ko­moly gondot, és velük foglalkozni. A devianciák köre egy társadalomban szűkebb vagv tágabb lehet, attól füg­genek, mennyire merevek, szigorúak a normák. Bizo­nyos szektákban az öltöz­ködés. az étkezés, a beszéd szabályainak legkisebb meg­szegése is szigorú véteknek minősül. Toleráns környe­zetben az ember nagyobb mértékben lehet „önmaga", ebből nem az következik, hogv az egészségügy és a rendőrség nem látja el meg­felelően feladatát, de sok­kal inkább az. hogy nem a megfelelő eszközzel harcol­nak. Az 1348-as nagy euró­nem kell pal pestisjárvány idején minden ország minden pap­ja imádkozott éjjel-nappal; Közös felelősség és érdek A fiatalok munkához való viszonya Az általános és a szakmai sőt a hétköznapi tapaszta­képzés során az iskola kü- lat sokszor ellentétes is e te­lönösen, fontos szerepet ját- kintetben. A munkavégzés szik a fiatalok munkához viszont ma már — és a Jö­való viszonyának alakítása- vőben méginkább — felté­ban és fejlesztésében. Elsőd­legességét nemcsak a peda­gógiai tevékenység szaksze­rűsége és tervszerűsége biz­tosítja, hanem az iskola ne­velő. irányító és szervező funkciója is. A tanulók mun­ka-magatartásának kialakí­tásában a különböző fejlő­déslélektani törvényszerűsé­gek figyelembevétele szin­tén lényeges és feltétlenül szükséges. E tekintetben va­mennyi életkori szakasz fon­tos, amelyek között a serdü­lő és ifjúkor különös jelen­tőségű. A felnőtté válás át­meneti időszakában ugyanis az önkeresésnek, az önisme­nem az ő lustaságuk miatt ret-fejlesztesnek, a kepessé­pusztult el a lakosság két- kialakításának stb. leg­harmada. hanem, mert írná- ! lényegesebb eszköze éppen a val nem lehetett pestist gvó­gvítani. Hasonlóság: egész­ségügyi eszközökkel nem le­het egy társadalmi — visel­kedésbeli jelenséget megvál­toztatni. Bánk! Mihály (Folytatása: jövő szerdán.) Ki jogosult gyermek­gondozási segélyre? K. Z.-nc szegcdi olva­sónk ez év december hó­nap vegén szül, majd utá­na gyermekgondozási se­gélyre szeretne menni. Ké­ri: ismertessük a gyermek­gondozási segélyre vaio jo­gosultság feltételeit. vető tént 28 napon belül tör­betöltése után a gyes-t az anya helyett a vele közös 1982. május l-től a gyer­mekgondozási segélyre való jogosultság feltételeit újból szabályozták Az új rendel­kezés szerint az anyát, il­letőleg a gyermekét egyedül nevelő apát gyermeke há­roméves korának — tartósan beteg vagy súlyosan fogya­tékos gyermek esetében hat- .. . , , eves korának - betöltéséig ~« Gyermekgondozási segély haztartasban élő apa vegye jár annak is, aki a gyermek igénybe, feltéve, ha a gyes­születését megelőző két éven f® val0 Jogosultig feltéte­beiül mezőgazdasági lőszövetkezeti vagy gazdasági szakszövetkezeti ,, , , tagként, illetőleg munka- géJyben részesü15 szemely ­megállapodás alapján terme- leivel mindketten rendelkez­mezö- nek" A gyermekgondozási se­csa a gyes teljes összegének fo­ládtagként 90 napon át részt W^tása ™e"ett T a „„H „ mek másfél éves kora után vett a közös munkaban, es „k„,. ..,„ .. , A , „ „;.,„.„„ „ _ * . munkát vállalhat A munka­Kületésekor is 3 Sg %S£ JgJJJ «lg" Gyermekgondozás. segélyre Ttlagban a" f'1 bÚrrly n?piB né^anóráat nem tlad! iskola, felsőoktatási intéz- batja meg mény nappali tagozatán vég- A se. gyermekgondozási segély il­leti meg. ha a gyermek szü­letését közvetlenül megelőző két éven belül összesen 270 napig legalább na­pi négy óra munkaidejű munkaviszonyban állt; be­dolgozóként biztosított volt; ipari szövetkezetnél leg­alább négy óra munkaidő­vel tagsági viszonyban állt, feHéve, hogy a felsorolt pon­tokban meghatározott jog­viszony a gyermek születé­sekor is fennállt Vagy a szülés a jogviszony meg­szűnését követő 42 napon belül történt, illetőleg a szü­lés a jogviszony megszűnését követő 42 napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósítá­sának ideje alatt vagy a .... A gyermekgondozási „«,­. „ betejezé- gé]yre vaJÓ jogosultságot az set követő 90 napon belül igénylőt foglalkoztató bírálja legalább nap négyórás mun- el A jogosultsággal kapcso­kaviszonyt, illetőleg terme- latoi jogvita esetében a lőszövetkezeti. vagy bedől- munkaügyi vitákra (tagsági gozói jogviszonyt létesített, vitákra) vonatkozó rendelke­és fizetés nélküli szabadsá got vesz igénybe. A gyer­mekgondozási segély az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek után is jár. A kétévi időtartam meg­állapításánál nem kell fi­gyelembe venni a keresőkép­telenség idejét, vagy azt az időt, amely alatt a bedolgo­zó társadalombiztosítási jog­szabályok szerint igazoltan nem végzett munkát. Ha az anya a gyes ideje alatt új­ból szül, további gyesre vá­lik jogosulttá. Lehetőség van arra, hogy zések szerint kell eljárni. Dr. V. M. munka. Ezek alapján a ta­nulók munkához való viszo­nyának alakítása a pedagó­giai munka tengelyét képezi, mivel meghatározza az isko­lai tevékenységen túl a pá­lyaválasztást. a szakmai fel­készülés sikerességét, vala­mint a későbbi munkavég­zés jellegét és eredményes­ségét is. A munka legjellemzőbb tulajdonsága a tudatosság, amely egyben igazj emberi vonását leginkább jellemzi. A munkavégzés tudatosságá­nak érvényesüléséhez vi­szont feltétlenül sokirányú, mély és gyorsan mozgósítha­tó ismeretek rendszerére van szükség. A természeti és társadalmi feledés törvé­nyeinek általános és speciá­lis ismerete bármilyen jelle­gű tudatosan végzett munka előfeltétele. A tudományos kutatások és a gyakorlati tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a fiatalság ismeret­rendszere nagyon különböző. A tanulók jelentős hányada rendelkezik ugyan korszerű ismeretekkel, viszont a fel­színesen tájékozottak tábo­ra sajnos még szintén szá­mottevő. Azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek meg­felelő ismeretekkel, általában nem képesek munkájukat sem elvégezni a kívánt szin­ten. A szűkebben vett isko­lai tanulmányi eredmény és a munkához való viszonyu­lás merőben eltérő is lehet. Fény a vadak ellen Az NSZK-ban, ahol éven- nek az alumíniummal be­te mintegy 70 ezer balesetet vont, csiszolt oldalfelüle­okoz az utakra kirohanó tei olyképpen téritik el a vándorló vad, az effajta bal­esetek számának csökkenté­sére tükörrendszert szer­kesztettek. Az út menti oszlopokon gépkocsik fényszóróinak fé­nyét, hogy a terepet széles felvillanások sugározzák be. Ez visszatartja a fénytől fé­lő vadat attól, hogy gép­fényvisszaverő. sokszögű tes- járművek közeledtekor az út­íriycfcÁas megszűnését kö- a gyermek egyéves korának l teket helyeznek el, s ezek- ra fusson. telezi az igényes, pontos és megfelelő gyorsasággal moz­gósítható ismereteket. Mind­ezek alapján fontos pedagó­giai feladat az ismeretek különböző munkatevékenysé­gek során alkalmazható módjainak folyamatos bemu­tatása, sőt a lehetőségekhez képest azok gyakorlati kipró­bálása is. Valójában tehát elsősor­ban nem a fiatalok egyes is­meretei hiányosait, hanem az ismeretek rendszere nem eléggé differenciált és szi­lárd, s azok gyakorlati al­kalmazása a különböző mun­kafolyamatokban mégin­kább elmarad a kívánalmak­tól. Sok gyermek szemében teljesen kettéválik a tanulás és munka, jóllehet egyazon dolog más-más oldaláról van szó, amelyek egymást kölcsönösen feltételezik és kiegészítik. A tanulás lénye­gében előkészíti a későbbi munkavégzést. A munkához való viszo­nyulás összetevői között két­ségtelenül egyik leglényege­sebb terület az érzelmi oldal. Nem szükséges hangsúlyozni azt, hogy mit is jelent a* ember számára ténylegesen a pozitív érzelmi beállítódás vagy éppen a kedvnélkül. színtelenül, sőt a rossz ér­zéssel végzett munka. A fia­talok nagyrészt a felnőttek­től tanulják a munkához való érzelmi viszonyulást, mégpedig úgynevezett után­zásos tanulás alapján. A fel­nőttek munkával kapcsola­tos érzelmi megnyilvánulá­sai azért különösen lényege­sek, mert a felnövekvő ge­reneráció előtt fontos minta­ként szerepelnek. A gyer­mekek elsődlegesen a csa­ládban tapasztalják a nfun­kával kapcsolatban megmu­tatkozó érzelmeket. Ezzel összefüggésben kifogásol­juk a napjainkban egyre in­kább elterjedt kedvezőtlen felfogást, amely szerint a munka csupán játékos tevé­kenység. Az ilven beállított­ságú családokban általában nem foglalkoztatják kellően a gyermeket, hanem min­dent készen megadnak ne­kik. mintegv felmentve őket bármiféle feladat és köteles­ség teljesítése alól. Ilyen módon a gyerekeknek alkal­muk sem adódik. hogv ki­próbálják akár a legalapve­tőbb tevékenységeket is — következéckénne" a munká­ról kialakított kA"'ik fgv safnos csakis "gvotdalú le­het. Másik káros jelenség — amely szintén gyakori —, hogy kizárólag n munka fá­radságos, mechanikus és unalmas oldalait emfegetik a felnőttek. Sok szülő gyer­meke előtt főként a mun­kájával kapcsolatos ellen­szsenves megjegyzéseit han­goztatja, mintha annak so­rán nem is érezne semmifé­le kedvező hatást (például az alkotás örömét, a sikerél­ményt stb.). Ugyanakkor nem szükséges hangsúlyozni, hogy a gyermek munkához való viszonyulásának alakí­tásában a pozitív érzelmek különösen "jelentősek, és a későbbi munka-magatartás szempontjából alapvetően meghatározóak. Társadalmi viszonyaink között a munkára való beál­lítódás nagyon fontos sajá­tossága a kollektivitás is. A közösen végzett munka nem csupán az egymás mellett dolgozó emberek együttesét jelenti, hanem a tevékeny­ségek szándékőR- összponto­sítását és ezáltal azok ered­ményes kölcsönhatását is. Így a munkavégzés során a társak elfogadása, értékeik elismerése a közösen végzett munka kiindulópontja és legfontosabb feltétele. Más­részt az egyéni teljesítmény­nek is olyan mértékűnek és színvonalúnak kell lenni, hogy az a munkatársak szá­mára elfogadható legyen.. Minderre természetesen fel kell hívni a fiatalság fi­gyelmét. A munkavégzés közösségi jellemzőivel szin­tén folyamatosan meg kell ismertetni az ifjúságot. A fiatalok munkához való viszonyulása tehát fokozato­san alakul ki. és folyamato­san változik sokféle ténye­ző együttes hatására. Két­ségtelenül a család munká­hoz való viszonya és munka­végzési gyakorlata az. amely legkorábban és igen számotte­vően befolyásolja, alakítja a gyermekek munkáról alko­tott elképzelését. Az iskola szerepe e tekintetben is na­gyon jelentős (főként a ké­sőbbi életkorban), és külö­nösen a szakképzés idősza­kában erősödik meg a mun­kára nevelés funkciója va­lamennyi iskolatípusban. A hatások között mégis azt a mintát tartjuk a leglényege­sebbnek. amelyet a felnőttek szolgáltatnak munkájukkal nap mint nap az ifjúság szá­mára. E tekintetben küíönö­sen sok megoldásra váró fel­adat adódik még napjaink­ban is. Feltétlenül káros például az a felfogás amely szerint a fizikai munka nem azonos értékű a szellemi munkával. S egyoldalú szem­léletnek tekinthető az anya­gi előnyök mértéken felüli hajszolása (fizika! és szel­lemi területen egya-án*). A gyerekek munkához való viszonyulását csak komplex módon lehet for­málni. $ ennek kivétel nél­kül valamennyien alkotó részesei vagyunk. Tehát min­den felnőtt nagy felelőssége és érdeke, hogy a felnövő nemzedék munkához való viszonya minél kedvezőbb legyen. Dr. Helembaj Kornélia

Next

/
Thumbnails
Contents