Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

4 Vasárnap, 1982. november 14. Mentáihigiénés jegyzetek (5) Kórosság vagy másféleség? Mit jelent az, hogy de- Robinson viselkedhetett bár- az előírásokhoz való merev vtancia ? Olyan emberi vi- hogyan, nem lehetett devi- ragaszkodás nélkül, selkedest, ami jelentősen el- ans — Féntek íeloukkana- Mindemellett lehet met.ér az adott környezet, hely, saig! rev, vagy toleránsabb a korszak általánosan elfogadott viselkedesi normáitól, szabályaitól. Ennek az általános megfogalmazásnak van egy súTisztáznunk kell tehát: a környezet, a deviánsnak mideviancia az ember maga- nősített magatartás általaLarLásara vonatkozó szociális ítélet, ezért önmagában sem logikailag, sem lényelyos hibája: egy kalap alá genel fogva nem betegség. veszi a zsenit és a bűnözőt, hiszen mindkettő eltér az általános viselkedési szabályoktól. Ezért a meghatározást kiegészítették azzal, hogy a „negatív" irányú eltérés számít devianciának. De melyik eltérés vagy pozitív? Kik tak ezt eldönteni? Hiszen Galilei az inkvizíció, Kosnarth Ferenc József szeméhen volt a „legnegatívabb" deviáns; békében a gyilkos büntetést, háborúban a hős kitüntetést kap, a deviancia iránya tehát nem lehet mérvadó. De egyébként is viszonylagos, mert egyik érszágban deviáns lehet az, Bmi másutt természetes. A viselkedési szabályok az utóbbi századokban csak lassan változtak, és egy ember életében állandónak tűntek. Az utolsó ötven év történelme azonban példátlan mértékben felgyorsította a normák időbeli változását. A közlekedés fejlődése mindennapossá elválasztott désmódok találkozását. Ez is hozzájárult a folyamathoz, amit kissé leegyszerűsítve és általánosítva a normák válságának, fellazulásának nevezünk. Ebből jelentős feszültség fakad: régebben , a saját normáinktól eltérőt könnyű volt abnormisnak, betegnek, bűnnek bélyegezni, mig ma, amikor egész népek, csoportok, tömegek viselkednek mércénkhez viszonyítva ^.abnormisan", elbizonytalanodunk, és ,nf!T tpdjuk, hogyan reagáljunk. Márpedig a normák szerepe nem csupán korlátozás, hanem éppen a biztonság. Alig is vitatható, hogy a deviancia szociális termék: bármiféle viselkedés akkor lehet deviáns, ha vannak megszeghető normák, és vannak a normaszegést deviánssá minősítő emberek. Lehet betegség tünete; a részeg ember deviáns viselkedése az alkoholmérgezés tünete, de pusztán abból, hogy valaki dülöngél, handabandázik, agresszív, még nem következik, hogy rénegatív, szeg. Abból, hogy valaki hivatot- undok, kiállhatatlan, lop, csavarog, „csövezik", betör, vagy prostituált, még* nem következik, hogy beteg volna. Ez a felfogás annak a múlt századi felfogásnak a továbbélése, mely a testi egészség feltételei közé sorolta a lélek egészségét is, ez utóbbit pedig az adott környezethez való „megfelelő" alkalmazkodásban jelölte meg. Így aztán betegséggé minősült a csavargás (porrománia), a lopkodás (kleptománia), a gyujtogaban szankciókat von maga után. Ez annyira törvényszerű. hogy a deviancia maga ezzel is definiálható. A szankció sokféle lehet: kitaszítás a közönsségből, sőt fizikai megsemmisítés is. Enyhébb formái különféle büntetések/ nevelő intézkedések. Korunkban a szankcionálás egy részét az államok az egészségügyre ruházzák. Ugyanis nyilvánvaló, hogy a kénvszerkezelés, kényszerelvonókúra — szankció, büntetés, vagyis az egyén magatartásának erőszakos megváltoztatására tett kísérlet —, ami természetesen lehet jogos, törvényes vagy . tudományosan megalapozott. Ezt a devian- | ciák betegséggé minősítése eredményezte, és nem is volna helyénvaló megkérdőjelezni ezt a gyakorlatot, ha eredményes lenne. De sajnos, nem az. A börtönök seParti szegfű Az autópályák térségében a sótól átjárt sáv néha a 150 méter szélességet is eléri az út mindkét oldalán. Hogy ebben a sávban menynyire megváltozott az élettér, jól mutatja egy érdekes jelenség: az NSZK-beli Kassel határában ugyanis az autópálya szélén parti szegfűt fedeztek fel.. Ennek magvait nyilvánvalóan az északnyugati szelek sodorták oda az Északi-tenger partjáról. A parti szegfű csak sós, vizes területen él, s az autópálya szegélyén bizonyára ugyanazt a „tápközeget" találja meg, mint a tengerparton. Lehet előbb is! A téli hónapokban postás- vennék igénybe a posta tenak és feladónak egyaránt Iefonon — a 02-es számon sok gondot okoznak az ösz- — felhívható távíróirodáját. szetorlódott névnapi, kara- Így egyszerűen csak be kell csonyi, szilveszteri üdvözle- diktálnunk a szöveget, és a tek. Pedig a postahivatalok telefonkönyv segítségével ünnepi zsúfoltságát, ha megszüntetni nem is, csökkenteni mindenképpen lehetne a posta szolgáltatásainak alaposabb megismerésével. Nem eléggé köztudott például, hogy a posta „előjegyzésben" is felveszi a dísztáv- mé3 az ünnepek alatt sem, iratokat (legkorábban két mivel igen sok "helyen a héttel, legkésőbb pedig há- karácsonyesti megfelelő dísztávirat is kiválasztható. Mivel a kézbesítés díját a telefonszámlához csatolják, a távfróiroda nyilvános távbeszélő-állomásról nem hívható. Nem csekély a forgalom rom nappal a kézbesítés időpontja előtt). A szolgáltatásnak külön díja nincs, mindössze azt kell közölnünk, mikorra kérjük az üdvözletet a címzetthez eljuttatni. Az is enyhítené a zsúfolt- zés itt is ságot. ha a dísztáviratok fel- legkésőbb adásához is mind többen előbb kérhető. telefonbeszélgetés jelenti az igazi ajándékot. Ezért a posta decemberben — alkalmi szolgáltatásként — előzetes megrendelést is elfogad a kézi kap-'' csolású belföldi és nemzetközi távolsági beszélgetésekre vonatkozóan. Az előjegylegkoráfcban 14, pedig 3 nappal tás (pirománia), továbbá az hol nem csökkentették a önkielégítés, a gyerekek ujjszopása és hajtépése, a szexuális élet összes olyan manővere, amit ma egészen természetesen a kölcsönös tette a térben örömszerzés technikái közé idegen viselke- sorolunk, de ez utóbbiak nem is olyan régen még „perverziók" cím alatt pszichiátriai betegségként szebűnözők számát, sőt a halálbüntetés sem. A rendőrség sehol nem tudta a hippik, csövekesek. galerik számát, sőt a terrorizmust sem viszszaszorftani. A pszichológia és pszichológia bevonása sem segített. A kényszerelvonó kezelések bevezetése óta Európában egyre több repeltek. Tehát semmiféle az Iszákos. Az öngyilkosok emberi viselkedés nem be- elmeosztályi ellátása v sem tegség önmagában, bár- csökkenti számukat. Mindmennyire képtelen, vészé lyes, ellenszenves is. Betegséget orvosbiológiai rendellenesség kimutatása, bizonyítása jelent; amiből nem következik, hogy a devianciák nem jelentenek komoly gondot, és velük foglalkozni. A devianciák köre egy társadalomban szűkebb vagv tágabb lehet, attól függenek, mennyire merevek, szigorúak a normák. Bizonyos szektákban az öltözködés. az étkezés, a beszéd szabályainak legkisebb megszegése is szigorú véteknek minősül. Toleráns környezetben az ember nagyobb mértékben lehet „önmaga", ebből nem az következik, hogv az egészségügy és a rendőrség nem látja el megfelelően feladatát, de sokkal inkább az. hogy nem a megfelelő eszközzel harcolnak. Az 1348-as nagy eurónem kell pal pestisjárvány idején minden ország minden papja imádkozott éjjel-nappal; Közös felelősség és érdek A fiatalok munkához való viszonya Az általános és a szakmai sőt a hétköznapi tapasztaképzés során az iskola kü- lat sokszor ellentétes is e telönösen, fontos szerepet ját- kintetben. A munkavégzés szik a fiatalok munkához viszont ma már — és a Jövaló viszonyának alakítása- vőben méginkább — feltéban és fejlesztésében. Elsődlegességét nemcsak a pedagógiai tevékenység szakszerűsége és tervszerűsége biztosítja, hanem az iskola nevelő. irányító és szervező funkciója is. A tanulók munka-magatartásának kialakításában a különböző fejlődéslélektani törvényszerűségek figyelembevétele szintén lényeges és feltétlenül szükséges. E tekintetben vamennyi életkori szakasz fontos, amelyek között a serdülő és ifjúkor különös jelentőségű. A felnőtté válás átmeneti időszakában ugyanis az önkeresésnek, az önismenem az ő lustaságuk miatt ret-fejlesztesnek, a kepessépusztult el a lakosság két- kialakításának stb. legharmada. hanem, mert írná- ! lényegesebb eszköze éppen a val nem lehetett pestist gvógvítani. Hasonlóság: egészségügyi eszközökkel nem lehet egy társadalmi — viselkedésbeli jelenséget megváltoztatni. Bánk! Mihály (Folytatása: jövő szerdán.) Ki jogosult gyermekgondozási segélyre? K. Z.-nc szegcdi olvasónk ez év december hónap vegén szül, majd utána gyermekgondozási segélyre szeretne menni. Kéri: ismertessük a gyermekgondozási segélyre vaio jogosultság feltételeit. vető tént 28 napon belül törbetöltése után a gyes-t az anya helyett a vele közös 1982. május l-től a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeit újból szabályozták Az új rendelkezés szerint az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apát gyermeke hároméves korának — tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében hat- .. . , , eves korának - betöltéséig ~« Gyermekgondozási segély haztartasban élő apa vegye jár annak is, aki a gyermek igénybe, feltéve, ha a gyesszületését megelőző két éven f® val0 Jogosultig feltétebeiül mezőgazdasági lőszövetkezeti vagy gazdasági szakszövetkezeti ,, , , tagként, illetőleg munka- géJyben részesü15 szemely megállapodás alapján terme- leivel mindketten rendelkezmezö- nek" A gyermekgondozási secsa a gyes teljes összegének foládtagként 90 napon át részt W^tása ™e"ett T a „„H „ mek másfél éves kora után vett a közös munkaban, es „k„,. ..,„ .. , A , „ „;.,„.„„ „ _ * . munkát vállalhat A munkaKületésekor is 3 Sg %S£ JgJJJ «lg" Gyermekgondozás. segélyre Ttlagban a" f'1 bÚrrly n?piB né^anóráat nem tlad! iskola, felsőoktatási intéz- batja meg mény nappali tagozatán vég- A se. gyermekgondozási segély illeti meg. ha a gyermek születését közvetlenül megelőző két éven belül összesen 270 napig legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyban állt; bedolgozóként biztosított volt; ipari szövetkezetnél legalább négy óra munkaidővel tagsági viszonyban állt, feHéve, hogy a felsorolt pontokban meghatározott jogviszony a gyermek születésekor is fennállt Vagy a szülés a jogviszony megszűnését követő 42 napon belül történt, illetőleg a szülés a jogviszony megszűnését követő 42 napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a .... A gyermekgondozási „«,. „ betejezé- gé]yre vaJÓ jogosultságot az set követő 90 napon belül igénylőt foglalkoztató bírálja legalább nap négyórás mun- el A jogosultsággal kapcsokaviszonyt, illetőleg terme- latoi jogvita esetében a lőszövetkezeti. vagy bedől- munkaügyi vitákra (tagsági gozói jogviszonyt létesített, vitákra) vonatkozó rendelkeés fizetés nélküli szabadsá got vesz igénybe. A gyermekgondozási segély az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek után is jár. A kétévi időtartam megállapításánál nem kell figyelembe venni a keresőképtelenség idejét, vagy azt az időt, amely alatt a bedolgozó társadalombiztosítási jogszabályok szerint igazoltan nem végzett munkát. Ha az anya a gyes ideje alatt újból szül, további gyesre válik jogosulttá. Lehetőség van arra, hogy zések szerint kell eljárni. Dr. V. M. munka. Ezek alapján a tanulók munkához való viszonyának alakítása a pedagógiai munka tengelyét képezi, mivel meghatározza az iskolai tevékenységen túl a pályaválasztást. a szakmai felkészülés sikerességét, valamint a későbbi munkavégzés jellegét és eredményességét is. A munka legjellemzőbb tulajdonsága a tudatosság, amely egyben igazj emberi vonását leginkább jellemzi. A munkavégzés tudatosságának érvényesüléséhez viszont feltétlenül sokirányú, mély és gyorsan mozgósítható ismeretek rendszerére van szükség. A természeti és társadalmi feledés törvényeinek általános és speciális ismerete bármilyen jellegű tudatosan végzett munka előfeltétele. A tudományos kutatások és a gyakorlati tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a fiatalság ismeretrendszere nagyon különböző. A tanulók jelentős hányada rendelkezik ugyan korszerű ismeretekkel, viszont a felszínesen tájékozottak tábora sajnos még szintén számottevő. Azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, általában nem képesek munkájukat sem elvégezni a kívánt szinten. A szűkebben vett iskolai tanulmányi eredmény és a munkához való viszonyulás merőben eltérő is lehet. Fény a vadak ellen Az NSZK-ban, ahol éven- nek az alumíniummal bete mintegy 70 ezer balesetet vont, csiszolt oldalfelüleokoz az utakra kirohanó tei olyképpen téritik el a vándorló vad, az effajta balesetek számának csökkentésére tükörrendszert szerkesztettek. Az út menti oszlopokon gépkocsik fényszóróinak fényét, hogy a terepet széles felvillanások sugározzák be. Ez visszatartja a fénytől félő vadat attól, hogy gépfényvisszaverő. sokszögű tes- járművek közeledtekor az útíriycfcÁas megszűnését kö- a gyermek egyéves korának l teket helyeznek el, s ezek- ra fusson. telezi az igényes, pontos és megfelelő gyorsasággal mozgósítható ismereteket. Mindezek alapján fontos pedagógiai feladat az ismeretek különböző munkatevékenységek során alkalmazható módjainak folyamatos bemutatása, sőt a lehetőségekhez képest azok gyakorlati kipróbálása is. Valójában tehát elsősorban nem a fiatalok egyes ismeretei hiányosait, hanem az ismeretek rendszere nem eléggé differenciált és szilárd, s azok gyakorlati alkalmazása a különböző munkafolyamatokban méginkább elmarad a kívánalmaktól. Sok gyermek szemében teljesen kettéválik a tanulás és munka, jóllehet egyazon dolog más-más oldaláról van szó, amelyek egymást kölcsönösen feltételezik és kiegészítik. A tanulás lényegében előkészíti a későbbi munkavégzést. A munkához való viszonyulás összetevői között kétségtelenül egyik leglényegesebb terület az érzelmi oldal. Nem szükséges hangsúlyozni azt, hogy mit is jelent a* ember számára ténylegesen a pozitív érzelmi beállítódás vagy éppen a kedvnélkül. színtelenül, sőt a rossz érzéssel végzett munka. A fiatalok nagyrészt a felnőttektől tanulják a munkához való érzelmi viszonyulást, mégpedig úgynevezett utánzásos tanulás alapján. A felnőttek munkával kapcsolatos érzelmi megnyilvánulásai azért különösen lényegesek, mert a felnövekvő gereneráció előtt fontos mintaként szerepelnek. A gyermekek elsődlegesen a családban tapasztalják a nfunkával kapcsolatban megmutatkozó érzelmeket. Ezzel összefüggésben kifogásoljuk a napjainkban egyre inkább elterjedt kedvezőtlen felfogást, amely szerint a munka csupán játékos tevékenység. Az ilven beállítottságú családokban általában nem foglalkoztatják kellően a gyermeket, hanem mindent készen megadnak nekik. mintegv felmentve őket bármiféle feladat és kötelesség teljesítése alól. Ilyen módon a gyerekeknek alkalmuk sem adódik. hogv kipróbálják akár a legalapvetőbb tevékenységeket is — következéckénne" a munkáról kialakított kA"'ik fgv safnos csakis "gvotdalú lehet. Másik káros jelenség — amely szintén gyakori —, hogy kizárólag n munka fáradságos, mechanikus és unalmas oldalait emfegetik a felnőttek. Sok szülő gyermeke előtt főként a munkájával kapcsolatos ellenszsenves megjegyzéseit hangoztatja, mintha annak során nem is érezne semmiféle kedvező hatást (például az alkotás örömét, a sikerélményt stb.). Ugyanakkor nem szükséges hangsúlyozni, hogy a gyermek munkához való viszonyulásának alakításában a pozitív érzelmek különösen "jelentősek, és a későbbi munka-magatartás szempontjából alapvetően meghatározóak. Társadalmi viszonyaink között a munkára való beállítódás nagyon fontos sajátossága a kollektivitás is. A közösen végzett munka nem csupán az egymás mellett dolgozó emberek együttesét jelenti, hanem a tevékenységek szándékőR- összpontosítását és ezáltal azok eredményes kölcsönhatását is. Így a munkavégzés során a társak elfogadása, értékeik elismerése a közösen végzett munka kiindulópontja és legfontosabb feltétele. Másrészt az egyéni teljesítménynek is olyan mértékűnek és színvonalúnak kell lenni, hogy az a munkatársak számára elfogadható legyen.. Minderre természetesen fel kell hívni a fiatalság figyelmét. A munkavégzés közösségi jellemzőivel szintén folyamatosan meg kell ismertetni az ifjúságot. A fiatalok munkához való viszonyulása tehát fokozatosan alakul ki. és folyamatosan változik sokféle tényező együttes hatására. Kétségtelenül a család munkához való viszonya és munkavégzési gyakorlata az. amely legkorábban és igen számottevően befolyásolja, alakítja a gyermekek munkáról alkotott elképzelését. Az iskola szerepe e tekintetben is nagyon jelentős (főként a későbbi életkorban), és különösen a szakképzés időszakában erősödik meg a munkára nevelés funkciója valamennyi iskolatípusban. A hatások között mégis azt a mintát tartjuk a leglényegesebbnek. amelyet a felnőttek szolgáltatnak munkájukkal nap mint nap az ifjúság számára. E tekintetben küíönösen sok megoldásra váró feladat adódik még napjainkban is. Feltétlenül káros például az a felfogás amely szerint a fizikai munka nem azonos értékű a szellemi munkával. S egyoldalú szemléletnek tekinthető az anyagi előnyök mértéken felüli hajszolása (fizika! és szellemi területen egya-án*). A gyerekek munkához való viszonyulását csak komplex módon lehet formálni. $ ennek kivétel nélkül valamennyien alkotó részesei vagyunk. Tehát minden felnőtt nagy felelőssége és érdeke, hogy a felnövő nemzedék munkához való viszonya minél kedvezőbb legyen. Dr. Helembaj Kornélia