Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

Kedd, 1982. november 9. 3 Két évtized A nukleáris medicina Szegeden :.A harmadikon, a sarok- éves emlékeket. Pedig a két rendelkezésre álló program­ban." Így igazítja el a bel- evtized alatt — a hely szű- sorozat (SUPER-SEGAMS) klinika portása az érdeklődő kösségét nem számítva — egyszerűen kimeríti az itt betegeket, vagy a látogató- minden megváltozott. A ju- használatos számítógépek kat. Ki tudja, naponta bileumokon szokásos ugrás- lehetőségeit, tovább aligha hányszor? Hiszen elegen szerű fejlődésről beszélni, bővíthető, vannak, akik a magas lép- ezúttal valóban elkerülhe- E dinamikusan fejlődött csosor megjarasa utan meg- tetlen, hiszen nem egyszerű- tudományág révén a bete látják végre a föliratot: su- en arról van szó, hogy ma- gekre viszonyiag veszélyte­gárveszély | Talán már az ga a tudományág az izotóp- len beavatkozásokkal lehet olvasok is tudjak, a SZOTE diagnosztika fejlodott, ha- láttatni az emberi test szer. labora- nem _arról js, hogy hazai veit és mérni funkciólkat. loszerepet A nukleáris medicina ösz­a szegedi szekapcsolását a számítás­technikával korunk tudomá­-4- Az idén 15 ezer beteget nyos csodái között bámul­vizsgáltunk meg. Húsz éve. hatjuk. Talán ezért lehetnek mindazonaltal országos es mint említettem, vblt hét elfogultak e tudományág nemzetközi jo hirnevnek or- betegünk, és három-négy népszerűsítői és — más elő­vendo intézményről. Amely vizsgálati módszerünk. Most jellel — azok a hivatalok és pontosan husz eve muko- 45_féle eljárással dolao- intézmények is, amelyek dik abban a néhány sarok- zunk, és túizás néXküi Uszte. az anyagi fedezetet mondhatom, hogy az utóbbi biztosítani az izotópdiag­novemberében években a Magyarországon nosztikában használatos alkalmazott új vizsgálati rendkívül drága műszerek­izotópdiagnosztikai tóriumáról van szó; az egye- alkalmazásában temen általános helyszűké- vállalt magárá ben valóban a „sarokba laboratórium, szorult", a laikusnak titok­zatos, kissé félelmetes. szobában. — 1962 négyen kezdtük itt a mun­kát — ha a takarítónőt is módszerek közül nagyon so- re. — Való igaz, hogy jó né­hány betegség megállapítá­sa lehetetlen másfajta el­beszámitom. Az ország né- a mi intézetünktől vet­hány más klinikáján pár tek ét. évvel korábban készültek el Ezeken a hasábokon is az izotópdiagnosztikai labo- többször írtunk már a la- Járásokkal "avagy "alkalma­ratóriumok. Hetényi Géza boratóriumban folytatott tu- zásuk i0bban megterheli a professzor már 1957-ben dományos munkáról: a szá- beteget, mint az izotópos el­Szegeden is elindította a mítógépes adatfeldolgozás járig £z ojyan információ­tervét, két év múlva. .Julesz az izotópdiagnosztikaban fca£ is adhat amelyek más Miklós professzor irányíta- úgyszólván „monopoltevé- orvosi kévalkotó módszerek sával. támogatásával újra kenvsége" a szegedi intezet- értékelését tökéletesítik Az napirendre került létesítésé- nek. Nemcsak Itthon, de a nek ügye. de a berúházá- szocialista országokban is aqnős7tikában'"minden ~eljá­sok már akkoriban is időt azokat a számitoaénes igényeltek. Mindazonáltal programokat még az indulás évében hét amelyeket a szegedi labora- mint egyedül üdvözítő; kell is tény viszont, hogy a di­rás és módszer fontos, nem hasznalják, ánítható az élre vainmelvik. beteget vizsgáltunk meg. Csernay László egyetemi tanár, a laboratórium veze­tője, szívesen idézte a húsz­Csondcs jubileum tórium orvosai dolgoztak ki. a röntgen-, az ultrahangos A SEGAMS-rendszer az vizsgálat és a többi. Az izo­, . . topos is. Sok laboratórium evek során olyannyira bő- van már az országban< újak vült, hogy a pillanatnyilag is. a szakmánk pedig: hi­, --| ányszakma. A jubileumon arra gondolok, hogy többen lehetnének a fiatal izotóp­diagnosztikai stnktirvosök. Akkor talán a köcefketÚ tíz évben annyit fejlődhet a szakmánk, mint az elmúlt húsz alatt. S. E. Tízéves a Pályaválasztási Tanácsadó SZOTE tudományos , ma, A Csongrád megye Pálya- vett résztL kiadványaikat ol- kedden délután 4 órakor a I A illéseinek sorozatában választási Tanácsadó Intéze- vasta — Csongrád megye la­tét tíz esztendeje hozták lét- kosságának a fele került re, mert tizennégy esztendő- kacsolatba az intézettel. Leg­sen már akkor sem volt többen a kétévente 13 ezer könnyű dönteni egyetlen di- példányban megjelenő Pá­áknak sem jövendőjéről, sor- lyaválasztási tájékoztatót sáról. Létrehozták, mert a forgatták. Ez a százhúsz ol­tudományos kutatások vilá- dalas kiadvány nemcsak ar­gosan kimutattak, hogy tú- ról tudósít, hogy milyen to­lontúl sok a pályakorrekció, vábbtanulási lehetőségek s ezek többsége a hibás dön- vannak ebben a megyében, tések következménye. felhívja a figyelmet az or­A pályaválasztási tanács- szágos beiskolázású középfo­adas, ahogy mondani szok- kú intézmények kínálta le­ták, rendkívül komplex hetőségekre is. munka; összhangba kell hoz­ni gyerekek és szülők vá gyait a való6 lehetőségekkel, úgy. hogy a struktúra is a Nem kis feladatokra vál­lalkoznak a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatár­munkaerő- sai. sokszor a késő este is terveknek vidéken találja őket egy­megfelelően alakuljon, meg- egy elhúzódó szülői értekez­való6Uljon a népgazdasági leten, van olyan nyolcadikos érdek. diák. akinek ügyében he­Tíz év még nem nevezhe- tekig .leveleznek, telefonál­tő történelmi időszaknak — nak- Szívesen teszik. Bizto­mondta tegnap délután az SiJn W van. hiszen ehhez a intézet fennállásának tizedik munkához szükséges az el­évfordulóján rendezett tu­dományos ülésen dr. Kapás Pál igazgató — de egy ki­hivatottság érzete is. A jubileumot, az Intézet fennállásának tizedik évfor­Serdülőkről, éretten sebb közösség életében már dulóját js munkával iinne­szamottevö tényező. S hogy pelték. Az aktivisták tudo­ez az ő esetükben mennyire rnanyos ülésen vettek részt a így van. azt bizonyítsa né Központi Izotópdiagnoszti­kai Laboratórium jubileu­mi előadásait rendezik meg. Az oktatási épületben Cser­nay László egvetemi tanár a nukleáris medicina szege­di húsz évéről számol be. munkatársai pedig hat elő­adásban mutatnak kereszt­metszetet a laboratórium­ban folytatott diagnosztikai és kutatómunkáról. Zajcsökkentés a vasútnál Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület zaj­csökkentési szakosztálya sze­gedi szervezetének rende­zésében holnap, szerdán dél­után fél 3-kor, a Technika Hazában Kelemen Lajos es Koblencz József tart elő­adást Ipari zajcsökkentés üzemek­hány fontosabb adat. echnika Házában, ahol] vasúti járműjavító előadást hallgattak ; ben c.rr.mel. negj' B; még — ők a iövó év'ezred első szá­zada közepének leendő bölcs öregei. Könnyen kiszámítható: azok. akik 19G7­ben, 1968-ban. 1969-ben születtek úgv 2010 és 2020 között fognak Kz *dős. tapasz­talt emberek jogán felháborodni azon. hogy milyen is ez a mai — vagyis akkori — ifjúság, ők bizony egészen másmilyenek voltak, amikor annvi idősek voltak, mint azok. Bizony, egyszeír a mai kamaszoknak — serdülőknek é3 tizenéveseknek — is lesznek gyermekeik, sőt unokáik is. Egye­lőre azonban még csak gyerekek. akik azonban már túl vannak- azon. hogv gye­reknek tekintsék önmagukat, de még nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek a fel­nőttek felelősségérzetével, tapasztalatával. S éppen ezért magatartásukkal gvakran kihívják az idősebbek ellenszenvét, harag­ját. Mi sem gyakoribb, mint az az állítás, hogy elkényeztetett tiszteletlen sőt pimasz serdülőkkel van dolgunk, s mi lesz az or­szágból. ha maid ezek a korosztályok fel­nőnek. Vajon kénesek lesznek-e megállni helyüket az életben? És vajon miiven lesz az élet. ha majd ők határozzák meg? A pszichológusok és a ió pedagógusok egyre határozottabban hirdetik, hogv meg­értéssel. tapintattal kell kezelni az ifjú­ságot. s különösen azokat a lányokat és fiúkat, akiknek testük már érett, de gon­dolkozásuk még nem lehet az. A tizennégy­tizenhat évesek keresik a helyüket a vi­lágban. ahol később a nagv-nagy többség majd megtalálja azt. s ez az útkeresés bi­zony családi és iskolai súrlódásokkal jár­hat. És minél inkább parancsszóval és ki­nyilatkoztatásokkal próbáliák a szülők vagy tanáraik „eligazítani" a gyerekeket az útvesztőkben, annál kevésbé hatnak rá­juk. Mert igaz ugyan, hogv ezek a több­nyire rendszertelen, de mégis minden iránt érdeklődő gyermekek még nem elég oko­sak ahhoz, hogy felfogiák életünk és a mai világ dolgait a maguk bonyolultságában, de annyira már gondolkozó lények, hegy meglássák az ellentmondásokat, elutasítsák a felszínes és álmagvarázatokat. szembe­szállianak a hamis, leegyszerűsítő érvelés­sel. a csupán vagv nagyrészt a tekintély­elvre épülő válaszokkal. Lehet, sőt gyako­ri, hogy mindezt nem a lehető legudvaria­sabb stílusban tesf.ik, sokszor valóban ne­hezen elviselhető a modoruk az idősebbek­kel szemben, de azért egyszerűen illemtani kérdésként mégsem lehet kezelni az idő­sebbek serdülőkhöz való viszonyát. A pszichológusok és pedagógusok nem győznek kíméletet, megértést kérni a csa­ládoktól. a társadalomtól a kamaszkori ne­hézségekkel küszködők számára. Minden bizonnyal nekik van igazuk: ha egyszer a tudomány álláspontja az. hogv minden ember átmegy életének egv ilyen labilis szakaszán, akkor magától értetődő, hogv a már stabil állásponttal, megfelelő tudással, élettapasztalattal rendelkező idősebbek le­gyenek megértéssel. Már csak azért is. mert — szintén tapasztalati tény — fordít­va ezt amúgy sem várhatiák. Igen ám. csakhogy könnyebb ezt az elvet hirdetni, mint a gyakorlatban megvalósítani. A tör­ténelmileg kialakult iskolarendszer például c-lyan. hogy a pályaválasztás, az egész életre kiható döntés a, gyerekek nagv részé­nél tizennégy-tizenöt éves korban válik időszerűvé. Ez túlságosan korai időpont. Akiknek magukról dönteniük kellene, nem rendelkeznek, mert nem is rendelkezhet­nek elegendő köz- és önismerettel. Marad az inkább szülői, mint salát elhatározás. Ezt ugyan sokat és sokan ostorozzák, de vajon elképzelhető-e. hogy éppen ebben a sorsdöntő ügyben, legven döntő szava egv lánynak vagv fiúnak, akinél egyébként azt is számon kérik a szülők, hegy hol volt és mit csinált szombat délután hattól nyol­cig s ha nem kérik számon, s a gyermek rossz útra téved, akkor a társadalom az anyától és apától számon-kéri a számon­kérés elmaradását? Bizony, nem könnyű a bakfisok, kama­szok helyzete azért sem. mert életük ióval szabályozottabb. mint a környezetükben élőké. Nyolcadik osztalvba iáró gyerekek szüleinek első idei értekezletén az osztály­főnöknők elsorolták a tanulókra vonatko­zó nevelési terv szerinti követelménveket, egészen az általános iskola befejezéséig. Húsz percig tartott a felolvasás, s a szü­lők inkább döbbenten, mint érdeklődéssel hallgatta*. Röviden: a rendszeres, napi há­rom fogmosástól kezdve a színművek élve­zetén át a rendszeres testmozgásra is időt szakítva, a versek önálló értelmezéséig, a közösségi magatartástól a saiát személyiség kibontakoztatásától a népgazdaság és az egyén helyzetének összeegyeztetéséig, min­dent elvárnak ezektől a tizennégv-tizenöt éves gyerekektől. Akik — és ez megint csak szinte minden szülői értekezleten el­hangzott — fegyelmezetlenek, lusták, tisz­teletlenek stb. stb. Volt. ahol nem követte vita az elhangzottakat. Másutt viszont sze­rencsére akadtak szülők, akik szóvá tet­ték: ha egyszer a serdülők tudományosan olyanok, amilyenek, miként lehet azt vár­ni tőlük, hogy a felnőttekkel szemben ál­lított mércéket messze túlhaladják? És vajon nem lesz-e a túlságosan magas mércének az a következménye, hogy a bakfisok, kamaszok még makacsabbá vál­nak. s azt sem lehet elérni velük, amit el lehetne? Az ifjúság és társadalom kérdéséről már régen folynak viták, de olyan felelősség­teljes és alapos tanácskozás, mint legutóbb Nyíregyházán, talán még az utolsó negyed­században sem volt. Igaz. a serdülő még csak az ifjúkor határán áll. mégis rendkí­vül fontos korosztályról van szó. Éppen sérülékenységüknél és — remélem, nem értenek félre — kiszolgáltatottságuknál fogva. Ha tudjuk is. hogy még nem fel­nőttek. még csak nem is ifiak. mégiscsak abból kell kiindulnunk, hogy jósuk van megpróbálni kiigazodni az őket érő számos hatás, az őket is bombázó tengernyi infor­máció közepette. És arra kell választ ad­ni. ami érdekli őket. És bár újságban nem szokás más újságokat mint társadalmi in­tézményeket említeni, a KISZ „tinilapja". az Ifjúsági Magazin valóságos missziót tölt be. amikor egymásután lebbenti fel a fátylat azokról a „titkokról", ami eddig is érdekelte a 14—16 éveseket, de „maid ké­sőbb" jelszóval elodázták feltárásukat. Egy, de nem a legutolsó kérdés például a szexuális felvilágosítás, hiszen ebben az életkorban a testi éréssel együtt óhatatla­nul így-úgy meg kell tudnia a lányoknak és a fiúknak is. mit jelent az érett test s ami ettől a problémakörtől elválasztha­tatlan. az érett gondolkozás Nos. akadnak felnőttek, sőt pedagógusok is. akiket a nyílt beszéd felháborít r E s akik még mindig úgv gondoliák — és ez nemcsak erre a témára vo­natkozik —. hogy amit a gyerekek­nek tilos kimondaniuk, megkérdezniük, megvitatniuk, az nincs, az nem létezik, az nem foglalkoztatja őket. Mi sem hamisabb és károsabb, mint a serdülőkkel szembeni üyen magatartás. Egy régi. rossz, erkölcs­nek álcázott, felvilágosult- embertől ide­gen vaskalaposság maradványait őrzik még sokan, s ami nagyobb bai. néhol még sikerül magatartási normának álcázniuk. A mai magvar társadalomban. amely egyre nyíltabban néz szembe a felvetődő kérdésekkel, jó esélvünk van arra is. hogy az eddigieknél lobban szót értsünk serdü­lő korban levő gyermekeinkkel. Türelme­sen. okosan, s kamaszok, bakfisok több­nyire akaratlanul elkövetett sértéseit in­kább elviselve, mintsem kibontakozó em­beri önérzetükben őket megsértve. Egv tapasztalt embert nem arról lehet megis­merni. hogy folyton erkölcsi érvekre hi­vatkozik. hanem abból, hogv azokat hasz­nosítani és másokkal elfogadtatni is képes. P. I. A megfontolt pályaválasz- meg: az előadók dr..Gyifkó ' táshoz szükséges információ­kat évente majdnem tizen­Mana. dr. Zenei József, Cze-t ne László es dr. Wglford Jó­íl juttatják el. Ez persze <sak nulók igényszintjéről, arró' úgy lehetséges, hogy mun- hogv a tanárok hogyan is- | kájukat 170 iskolai pályává- merhetik meg jobban tanít- | lasztási felelős és 151 üze- ványaikat, miért morzsolód­mekben dolgozó megbízott nak le sokan a szakmun­segili. Tavaly például 694 kásképző iskolákból, s végül rendezvényt tartottak; eze- a pályakezdő fiatalok ken majdnem tizenhétezer leszkedésáről ember volt ott; az előadó­beil­tudományos előadások kat hallgatta 3 ezer szülő, után tartott* rövid ünnepsé­ezer fiatal vett részt peda- gen ötvenhárom tízéveered­gógiai és pszichológiai ta-. ménnyel dolgozó aktivista nácsadáson. kétezer diákot kapott emléktárgyat. A jubi­vitttek el csoportos üzemlá- leumon a megyei pártbizott­togatásra; szerveztek Pálya- ságot Bessenyi Zsolt, a me­valasztási vetélkedőt és sok gyei tanácsot dr. Csányi rendezvényt is. Mátyás, az úttörőszövetsé- ... ,, , -r— ­Tíz esztendő alatt valami- get Váriné Feró Mária kép- í r°Pai tokés államokkal va- zsn (Bács-Kiskun lyen formában — elöadason viselte. ilo kereskedelmi kapcsolata-, képviselők. fiz országgyűlés kereskedelmi bizoilsógának illése Elutazott az SZfóBT-küicöttsége Nyers Rezső elnökletével ink és kereskedelmi politi­hétfőn, tegnap ülést tartgtt kánk kérdéseit, az országgyűlés kereskedel- A vitában felszólaltak; mi bizottsága. Veress Pé- Kovács Istvánné (Pest me­ter külkereskedelmi minisz- ^^f^T SEJ ter tajekoztatoja alapjan (Somogy megye), Sándor Jó­megtárgyalták a nem szo- zsef (Budapest), Németh cialista országokkal, első- "tván (Hajdú-Bihar me­gye), Váczi Istvánné (Ko­ntárom megye). Nyers Re­sorban a fejlett nyugat-eu­Hétfőn elutazott Buda- A delegációt itt t .rtózko­pestről a Szovjet—Magyar dása során fogadta Övári Baráti Társaság küldöttsége, Miklós, az MSZMP Politi­amely a Magyar—Szovjet kai Bizottságának tagja, a Baráti Társaság meghívásá- központi Bizottság titkára, , ... „ , valamint Apró Antal, a ra Jevdokija Karpovanak, Magyar-Szovjet Baráti az Oroszországi SZSZK Mi- Társaság elnöke. Az SZMBT nisztertanácsa elnökhelyet- küldöttsége részt vett több, tesének, az SZMBT alelnö- * Nagy Októberi Szocialista ,, . ,7 ... , , , Forradalom 65. évfordulója megye) . kt'nek vezetésével tartozko- alkalmából rendezett un­ldott hazánkban. népségén is. V

Next

/
Thumbnails
Contents