Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

Vasárnap, 1982. november 7. Beszélgetés a gabonáról Nemzetközileg elfogadott sét. Vajon milyen lehetősé- ben 134 ezer hektáron valómérce szerint egy lakos gek vannak erre? színvonalas táplálásához évi egy tonna gabona szüksé- a sult meg. Ekkora területen Még mindig jelentősek volt lehetséges a teljes géptartalékok a gabonater- park kicserélése. Az eredges. Természetesen nem mesztésben. A világ legjobb mény vitathatatlan, ezért a kenyér és tészta formájá- genetikai alapjait hordozó következő két évre a korban eszünk meg ennyit, hi- gabonafajtákat termesztik mány újabb 156 ezer hekszen a gabona nemcsak köz- az üzemek, de az élenjáró- tárra terjesztette ki a progvetlen emberi táplálék, ha- kat leszámítva a termőké- ramot. Bízom abban, hogy nem az állatállomány takar- pességnek talán ha a felét az ország a következő évekmányozásának alapja is. Gabonatermelésünk már hosszú évekkel ezelőtt meghasználják ki. ben is meg tudja őrizni fi— Ez kétségtelen, de a zetőképességét, s így semmi hozamok javítása leginkább akadálya sem lehet annak, haladta az itt jelzett mér- pótlólagos ráfordítások ré- h°f?y eredeti elképzeléseink, téket; jelentős a búza- és a vén valósitható meg. nek megfelelően a tervidőkukoricaexportunk. A gabo- A jó talajművelés, a szak végéig összesen 600 na kemény cikk, ha úgy talaj és a növény igényeit ezer hektáron a gabonatertetszik, stratégiai áru. Ter- maximálisan kielégítő táp- mesztés nagy léptékű fejmelésének fejlesztése ép- anyag-gazdálkodás nem el- lesztése kezdődjék meg. pen ezért alapvető feladat, sősorban pénz kérdése, hi- _ £s mi lesz azokkal az Középtávú terveink 1985-re szen a szaktudás ára nem üzemekkel, amelyek nem emelkedett. Hozzátehetjük: részesülhetnek a program a műtrágyát is változatlan előnyeiből? áron adják. Így tehát a lelaz elképzelés? Erről beszél- kiismeretes, magas szakmai ~ ' 2sr eettünk Maovar Gáborral. múlik melto, korántsem könnyű a mullK helyzetük. De amikor azt mondom, hogy mégsem tar— Vagyis növelni kell a tom reménytelennek, nem mutragya-felhasznalast. S valamiféle kincstári opmit szol ahhoz, hogy tudós timizmus szól belőlem. okologusok az utóbbi ido- Eiemeztük a különböben az emberi kornye- zö gabonafélék termelézet dehumanizalasat emle- sének köitség- és árviszo.... . , , getik, az elo vizek megen- nvaj(. s ebből egyértelműmért, szükségességét alig- gedhetetlen mértékű táp- "n kiderül- a kalászos gaanyagszennyezését? bonák termelése még a je— Eszemben sincs baga- lenlegi körülmények között tellizálni ezt a veszélyt, is, közepes termelési színévi 15—16 millió tonna gabona termelését tűzik ki célul. Megvalósítható-e ez ről b< gettünk Magyar Gáborral, színvonalú munkán a Mezőgazdasági és Élelme- jóformán minden, zésügyi Minisztérium miniszterhelyettesével. — A közelmúltban a kormány megszigorította a mezőgazdasági termelés feltételrendszerét. Az intézkedés háttere széles körben isha vonja valaki is kétségbe, viszont agrárberkekben itt-ott elszegényesedésről beszélnek. Mi a erről? — Ezt a vélekedést túlzónak tartom, bár kétségtelen: a traktorállomány fele és a kombájnpark negyede közgazdasági és műszaki értelemben is elhasználódott. Ha meg akarjuk őrizni, sőt tovább akarjuk fejleszteni gabonatermesztésünk eddig elért magas színvonalát, akkor a géppark magasabb műszaki színvonalú cseréje elkerülhetetlen. — A gépártámogatások megszűnésével ez gyakorlatilag cíak akkor lehetséges. ha az üzemek növelni tudják fizetőképességüket. Erre azonban kevés az esély: a meghatározó gabonatermesztés jövedelmezősége évek hosszú sora óta csökken. — Konkrét adatokat tudok erről mondani: 1975 és 1980 között a búzatermelés nyeresége 55 százalékkal, a kukoricatermelésé pedig 60 százalékkal csökkent. A január elsejére elhatározott felvásárlási áremelés ennek és az azóta bekövetkezett további romlásnak csak töredékét kompenzálja. Ennek ellenére mégsem növelhettük nagyobb mértékben a felvásárlási árakat, mert ez esetben az állattenyésztés költségei megengedhetetlenül növekedtek volna. Ha ezt kiegyenlítendő az állati termék felvásárlási árát is emeljük, akkor elkerülhetetlenné vált volna az alapvető élelmiszerek fogyaszvéleménye Nem áuítonl) hogy túlzott vonalon is kifizetődő. A az aggodalom, de az inten- kukoricával már korántsem zív, a kemizált mezőgazda- ennyire egyértelmű a helvság csak és kizárólag akkor jelent veszélyt a környezetre, ha „hályogkovácsként", tudatlanul használják az üzemekben a nagy hatázet. Ezt a növénvt csak azok az üzemek tudiák nyereséggel termelni, ahol a költségeket kímélve a jelenlegi hozamszinteket növelni tudtól árának emelése. Ez vi- elegendő az export növelészont életszínvonal-politikai se, az importot is mérsé okok miatt ez idő szerint kelnünk kell. sú szereket. A hetvenes ják. Ha egyik-másik termeévekben, a nagy mezőgaz- iőszövetkezet meg is szündasági fellendülés idején teti a kukoricatermesztést, sajnos akadt is példa az nviiván nem almáskertet effajta kritikátlan mun- vagy kPndert telepit a kukára. De állítom: napja- korica helyére. Ahol a kuinkra az agronómusok leg- k . eredménytelen, ott nagyobb resze megtanulta, ... , . , ' hogy mivel „játszik". 3o1 Vethet a buza vagy va— Mégis növekszik az élő Amilyen más kalászos gavizek nitrát- és foszfor- bonaféle. És a népgazdaságszennyezése. nak nem kukoricára, hanem — Csakhogy ennek nem gazdaságosan megtermelt elsősorban az intenzív ga- gabonára van szüksége. bonatermesztes az okozoja. A falvak nagy része az ^ elmúlt évtizedben hozzájutott a vezetékes ivóvízhez, a vízfelhasználás jó háromszorosára nőtt, s ezzel együtt persze a szennyvíz "termelése" is, de ezzel nem tartott lépést a csatornázás. Ha meg akarjuk menteni a jövő számára környezetünket, ezen gz ellentmondáson kell változtatnunk, és nem növénytermesztésünket kell viszszafognunk évtizedekkel ezezelőtti színvonalra. — Ahol jelentősen növelik a gabonanövények hozamát, oda nagy jesítményű gépek kellenek. Mégpedig jórészt importgépek. Külkereskedelmi egyensúlyunk javításához azonban ez idő szerint nem Lakóhelyi közérzetünk get a szegedi kezdeményezés, ami más vidékeken is követésre talált. Közismert, hogy a tanácskozási fórumokon találkoznak a lakók a v _ közigazgatás, az intézményünkre. Az is kellemes ér- nyek vezetőivel. Döntéselőtt zéssel tölthet el bennünket, ismertetik a húsba vágó hogy egyre több helyen és • kérdéseket, olyanokat, mint többször szólalhatunk fel, a kereskedelmi ellátás, a alakítani tudjuk a tágabb közlekedés szervezésének otthonunk, a lakóközösség, gondjai, és természetesep a de a város életét is, mert tanácsi határozatoknál fiészrevételeinknek foganatja gyelembe is veszik a javasvan. Hamar rájövünk, a jó latokat. A tanácskozási közlakóhelyi közérzetnek záloga pontok a vélemények csagabb fogalom, mint a lakás, az állami élet demokratiz- tornarendszerének egy újabb azt a környéket, vidéket is musa. Gyors kibontakozásé- útját jelentették és a már ra akkor került sor, amikor meglevőt, a tanácstagok és 1971-ben megjelent az új ta- választók közöttit tovább nácstörvény. Életbelépése ga. randákat adott a népképviselet, a gazdasági és szerHa valamelyik ismerősé- nagyon sejtjük, hogy milyen met megkérdezem, hogy ér- a modern ügyintézés. Legzed magadat otthon, leg- följebb jóleső érzéssel nyugtöbbször a „köszönöm, meg- tázzuk: nem húsz, hanem vagyunk" választ kapom, három nap alatt tesznek peesetleg ilyen mellékmondat- csétet valamilyen kérvétal megtoldva: egészséges a gyerek, nem zsörtös az aszszony. Elég bárgyún hangzik, ha ezek után még egyszer az otthoni közérzet után érdeklődöm. Ám mégis rövid időn belül szót értünk, és az otthoni dolgaink szép sorjában előjönnek. Mert kiderül, az otthon tájelenti, ahol élünk. így szóba kerül, tisztítják vagy nem tisztítják az árkot, elviszik vagy nem viszik a kukás edényt... Nem is lehet felbecsülni, hogy a sok vezeti önállóság erősödéséapró „otthoni dologtól" hez. A törvény elindított egy mennyire változik kedély- olyan állapotunk. Egyik szomszédom már kora reggel felbosszantja magát, ha bokáig gyalogol a kukás edényből kidöntött hulladékok között, vagy a lépcsőházban eldobott dgarettavégeken. Ezzel az eszmefuttatással oda szeretnék kilyukadni, lakóhelyi közérzetünk legalább annyira fontos, mint a munkahelyié. Különösen akkor, amikor egyre több a szabad idő. Lakóhelyi állapotunkat, kedélyünket egyre inkább meghatározza a közigazgatási szervek munkája. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a település életének szervezésében a helyi tanácsoknak jelentős a szerepük. reformfolyamatot, aminek nemcsak tanúi, hanem kellemes útitársai is lehettünk. m Jól tudom, az államigazgatás szervezeti változásai fölött a morfondírozás nem vetekszik egy bűnügyi törbővítették. Ezeken az „utakon" az információk nem egyirányúak. A tanácsrendszer folyamatos reformjainak az a célja, hogy az új formák meghonosításával elérje, minél több lakos vegyen részt a közös feladatok megoldásában. Ennek « gondolatnak a jegyében születtek újjá a lakóbizottságok. Évtizedekkel ezelőtt egy-egy kis közösségnek adminisztratív pecsétőrei voltak és hatóságosdit játszottak. Most, mint a tanács és népfront közös szerve, ténet izgalmas fordulatai- azon fáradoznak, hogy lakóval. Am azt hiszem, mégis helyi közérzetünk kielégítő 1. Divatos téma és már unalomig ismételjük, nemcsak az építőipar, hanem a szakigazgatás is korszerűsödik. Azt még el tudjuk képzelni, zási központ. Évről évre népigényt tarthatok olvasóim figyelmére azáltal, hogy egy kis csokorba gyűjtöm a változásokat, amelyek új színt adnak állampolgári kapcsolatainknak. Hol is kezdjem? Olyan világ sohasem lesz, mert abszurdum, ahol mindenki közvetlenül személyesen képviselheti nézeteit, érdekeit Csak a közvetett képviselet keretein belül gazdagodhat az állami és így a lakóhelyi demokrácia is. Egyik kitűnő és már bejáratott fóruma a tanácskohogy például az új betonke- szerűbb lett és némi időnek verők több anyagot adnak a kőműveseknek, de lelki szemeink előtt biztos nem azért el kellett telni, hogy a városlakók rájöjjenek, mire is jó ez a fórum. Ma már legyen. Hasonló módon, mint a tanácskozási központok, vagy mint a területpolitikai munkatársak intézménye. Ez utóbbi is új dolog, a tanácsi korszerűsítés következménye. A munkatársak egy-egy körzetben ,Jd szolgálják" a választott testület tagjait, az országgyűlési képviselőt, a tanácstagot, találkozókat készítenek elő, mozgósítják a lakóbizottságot, információkat közvetítenek a lakosság és tanács között, olyan szervező-mozgó lakóterületi emberek, akiknek a jelenléte már fontos közös dolgaink rendezéséhez. jelenik meg a korszerű hi- tudjuk, a nyílt várospolitiG, L | vatalnok képe. És nem is kához adott olyan lehetőséFilm a kísértethotelben 3. egyszerűen elképzelhetetlen. Csakhogy az exportfejVagyis a mezőgazda- lesztő import ez alól kivéságnak kell „kigazdálkod- tel. Az intenzív gabonaternia" a költségek növekedi- mesztési program 1981—82Sikeres múzeumi hónap Az átlagosnál másfélszer sarely és Schöffer alkotátöbben váltottak múzeumi saiból. A hazai évfordulók belépőt októberben, az or- is szerencsésen szolgálták a szágos múzeumi és műem- múzeumi ügyet, októberre léki hónap idején. A Műve- jutottak az Arany János lődési Minisztérium számve- előtt tisztelgő rendezvények téséből kitűnik, hogy az és kiállítások. Más esemény alkalomhoz időzítve októ- a pontos időzítésről tanúsberben négy új múzeumi lé- kodik: Salgótarjánban első tesítményt avattak: Tatán, alkalommal tartották meg Zsámbokon, Karcagon és az országos rajzbiennálét. Szakályban. Űj állandó kiállítást hét helyep nyitottak, negyvennél több különféle gyűjteményt időszakosan mutatnak be. A múzeumok többségében — eredeti funkciójukat szolgálva — a tudatformáA tudomány és a közművelődés együttes szempontjait érvényesítették néhány rendezvénnyel. A legtöbb múzeumban igyekeztek a közvetlel^ környéküket beRejtelmes mozgás a környéken, az ablakok mögött fényt látni, a bejárati ajtón keménypapírtábla: Máskén u. Kostümráume, dt. Produktionsbüros — és hasonlók. Fönn a régi tábla bizonyára figyelemelterelő; a szálloda nem üzemel. Mellette (vajon ez is miért nétel- metül?): hotel gesperrt. Próbáljunk behatolni. Két tagbaszakadt, nem túl bizalomgerjesztő úr az ajtó mögött. Nyitnám, erőteljes határozottsággal nyomják visszafelé, egyetlen szó nélkül. A feliratokra gondolva próbálkozom: do you speak English? Bólogatnak. Magyarázni kezdem, honnan jöttünk fotós kollégámmal. Ez főbenjáró. Kísértethotel ajtajában nincs magyarázkodás. Az ajtónállók hajthatatlanok. Üjra: do you speak English? Az illető bólint, és hozzáteszi: igen. Magyarul. No. , ... . met Quasar-cég, egy .film- jét, a felvételek 80 százaOdabent fölfordulás de gyártó magánvállalat a MA- léka Szegeden lesz. A nyunagy. Kábelek, rögtönzött FILM nemzetközi főgyártás- gatnémetek hozták az alapay„nCr , ® .. ' * ,ko" vezetősége közreműködésé- anyagot, a szükséges felszepott, hulló vakolatú falakon vei, Thomas Harlan ren- reléseket, a szakemberek feliratok: personliche gar- dezésében, magyar opera- egy részét, mi, magyarok derobe nyilak, egy név: tőrrel, Tóth Jánossal az pedig a helyszínt biztosítErwin Geschonneck Ujabb öngyilkosságok című lélek- juk, és filmesekkel is „bemeglepetés; kísértethotel- tani drámát készíti. Szép- segítünk". (A Pelé és ben, a piszkos, kopott par- tember eleje óta tartanak Beckenbauer közreműködékettával borított teremben az előkészületek, a forga- sével két éve a budapesti bufe, szép presszógép, pult, tás a napokban kezdődött, MTK-pályán forgatott, Measztalok es szekek igazi s előreláthatólag december nekülés a győzelembe című „kantine" — mert így is ír- közepéig kísértik a régi fllm uftvanjiven módon kéemberek. Hungáriát, sőt, az átépülő nUn ^ ^ mOÖOn mutató időszaki tárlatot ké- var|. nagvon halkan beszél. Munkában » Nagy László felvétele forgatócsoport va vagyon. És Nem is kevesen. Főleg fiatalok. Mindenki csöndben szíteni. ezek közül szép péllás szándékával fogadták da volt a kunszentmártoni, októberben a látogatókat, ahol a helytörténeti gyűjteEnnek alapján magas szín- ménynek otthont adó épüvonalú múzeumi hónapot sí- letben Tiszazugról tartottak került rendezni. Kedvezett konferenciát. Ugyanezen a helyzetnek, hogy — jól példák közé tartozik a Időzítve — nemzetközileg is. Szombathelyi tájak — koszámontartott kiállításokat rok — települések című álnyitottak Budapesten; .Va- landó kiállítás is. egy óvatlanul hangos mon datért fotós kollégámra fel háborodottan rászólnak. Mint minden rejtély, vé- Erwin gül persze ez is megoldódik. Quasar színházat is. Miútegy húszfőnyi német és körülbelül 30 tagú magyar forgatócsoport dolgozik együtt, a főszereplő pedig Magyarországon Jól ismert színész: Geschonneck. A annak szellemében komoly haszszült.) A kísértethotel tehát valójában forgatási helyszín, ahol most világosítók sietnek, kameramanok kávéznak, gyártásvezető magyaráz fojtott hangon. És a kalandosan bejutott Éppen hangfelvétel van, ha járt el, ami komoly hasz- újságíró csetlik-botlik, a pedig hangfelvétel — akkor not hajtó, jó néhány éve fotóssal együtt. Levonván a ez bizony filmforgatás. És- polgárjogot nyert vállalko- konzekvenciát: lám-lám, pedig Szegeden, a régi zás nálunk: félig-meddig ilyen is van. 1 Hungáriában, a nyugatné- „bérmunkába*.'! készíti film- D. I* Az államigazgatás korszer rűsítése nem egyszeri lépés, hanem fokozatos változások szabályos rendszire. Hosszú lenne felsorolni, hogy melyik területen .ni'yn lepésekre került sor az utóbbi években, ezért olvasóink elégedjenek í.ieg azzal az egyszerű magyarázattal, hogy addig, amíg a elenlegi helyzet előállt— most már a hatósági ügyeket egy helyen intézik —, sok víz lefolyt a Tiszán, és többféle próbálkozás történt A végeredmény a fontos, és mi, városlakók ebből az ügyviteli modernizálásból annyit látunk, hogy gyorsabban elintézhetjük hivatalos dolgainkat. Az 1971-es tanácsi reformmal elkezdődött a közigazgatás területellátó szerepének fokozottabb kiteljesedése is. Évről évre több és jobb lehetőséget kaptak, így növekszik a város üzemelését biztosító olyan vállalatok, Intézmények száma, amelyek közvetlenül a tanácsok irányítása alá tartoznak. No, de ne csak a múltba pillantsunk, hanem próbáljunk választ kapni, mit hoz a jövő?'' Ma még a lakosok nem egyformán járulnak hozzá a fejlesztésekhez, s épp ezért várható, hogy az érdekeltségi kört szélesítik. Pillanatnyilag az egész várost megmozgató társadalmi munkaakciók jelentik azt az anyagi erőforrást, amely egy kicsit „tehetősebbé'" teszi a tanácsokat. Egy biztos, a testületi önkormányzati jelleg erősödése következménye annak « folyamatnak, amit úgy nevezhetünk, önállóan, s önállóbban gazdálkodjanak a tanácsok. Eddig sem volt közömbös, hogy mire mond a városlakó igent vagy nemet, ám a jövőben még inkább meghatározza lakóhelyi közérzetünket, hogy a közös erőforrásokat mire használjuk, hogyan osztjuk fel, és közös dolgaink végzésében milyen lesz a részvételünk. i Halász Miklós < 1 !