Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

77 Kedd, 1982. november 23: Magyar városok Az 1980. évi népszámlálás részletes és összefoglaló ada- öt városnál, hiszen a fővá­tait a Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan doleozza rosban akkor 302 ezer em­fel és adia közre. A kiadványsorozat, két lesúiabb. testes kötete (A városok főbb adatai és A községek főbb adatai) a közelmúltban ielent meg. E kötetek alapián közlünk né­hánv tájékoztató cikket, különös figvclemmel Csongrád megye városaira és a megyei városokra, főként Szegedhez való hasonlításokkal. Egy kis népességtörténet A statisztikai kötet tartal­Több mint nézhetünk hát vissza mok tükrében. A magvar vi­ber élt. emezekben pedig 195 ezer. de a különbség száza­lékarányban akkor mintegy 35 volt. most pedig száznál is lóval több. Az iaazi natru változások azonban nem ezeknek a na­avobb városoknak az adatso­rában tapasztalhatók első­sorban. hiszen ezeknek vá­A háború utáni első nép- rosminőséoében az eltérés moz néhánv történeti adat- számlálás (1949) adataiban mécsem akkora, mint például sorozatot is. 1870-tól kezdve. Szeged eev pillanatra ismét a falvakból várossá fejlődött száz esztendőre maidnem első helVre kerül településekében. Dunaúivá­a szá- népességével a vidéki váró- ros... 3 ezres faluból 00 ez­sok között, de 700-zal csak res város lett. Érd... Ugvan­déknek már akkor is ..előke- előzi Debrecen. Ebben az innen indult, s mast 41 ezer­időben mindegyik városunk nél tart Az akkor. 1870-ben Gvőr. népessége leapadt. Debrecen alig 6 ezres Özdon most 48 Szeged. 9 ezerrel. Szegeden és Mis- ezer ember él. A 3 ezres lé­egvmás- kolcon 5—5 ezerrel csökkent lekszámú egvkori kis bá­a lakosság száma 1941-hez nyászfalu. Tatabánya ma 76 csak ezer- ezer lakosú megyeszékhely, rel; Pécsett csak 153-mal. Százhalombatta még az cz­A felszabadulás utáni né- res települések között sem pességnövekedés az öt vidé- szerepelt akkor — most 14 ki nagyvárosban rendkívül ezer ember lakla: Komlón az lakosával. Debrecen nyomult dinamikus, egvúttal meglehe- 1870-es és az 1980-as néoes­utána a legtemoósabban. ahol tősen ..aránytalan is. Ezek- ségmutatók igv viszonvul­akkor 43 ezer lélek élt. Alt- ben az évtizedekben a meg- "ok: 2 ezer—30 ezer: Gödöl­kor még Győr előzte Pécset szokott .hierarchia" fölborul, lön 3 ezer—28 ezer: Duna­A szocialista iparosítás kife- keszin 1 ezer—25 ezer: Orosz­iezetten kedvez a hagvomá- lányban 1 ezer—20 ezer! nvos iparvidékeknek, és Sze- De nagy utat jártak mea 30 ezret Pécs pedig éppen ged háttérbe kerül az ismert ma már tekintélyes városok megközelitette. A népesség mesterséges politikai megkü- Zalaegerszegen 110 év növekedése azonban a múlt lönböztetés miatt is. Ennek alatt 9 ezerről 55 ezerre. Veszprémben 12 ezerről 55 ezerre. Szolnokon 16 ezerről az 1910-es adatok azt bizo- kor első ízben áll az élre 75 ezerre. Nyíregyházán 21 nyitják, hogv Szegednek már Miskolc (140 ezer lakossal), s ezerről 108 ezerre. Salaótar­„nyomában" volt Debrecen. Debrecen (131 ezer) és Pécs iónban 7 ezerről 49 ezerre. Szeged népessége maidnem (121 ezer) után jegyzik Sze- Kecskeméten 30 ezerről 92 40 ezefrel növekedett ugvan gedet. Egv évtizedig tart ez ezerre. Szombathelyen 13 negyven év alatt, de Debre- a helyzet, mert 1970-ben (ek- ezerről 82 ezerre növekedett cené 44 ezerrel. S még na- korra már mind az öt vidé- a népesség, gyobb Miskolc lendülete: 46 ki nagyvárosunk százezres!) Hogyan érintette a naav­ezer a lakónépességének gva- Szeged úira a harmadik arányú városiasodás Csonarád rapodása ugyanebben a négv Miskolc és Debrecen nvomá- meove városait? Ioen mér­évtizedben. Pécs 1910-ben 60 ban. Azóta stabil ez a soriá- sékelten. Hódmezővásárhely­ezernél. Győr 53 ezernél tar- zás. Az 1980-as esztendő iav nek a két Időhatárra eső találta az öt naayvárost: népessége 4 ezer. illetve 54 Miskolc 207 ezer: Debrecen ezer: Szentesé 26 ezer. illet­191 ezer; Szeged 179 ezer: ve 35 ezer: Makóé 27 ezer. érte Pécs 168 ezer: Győr 124 ezer. illetve 30 ezer: Csongrádé 16 A töredékszámokat is össze- ezer. illetve 22 ezer. Mezőt adva ez azt ielenti. hoav az túr. Túrkeve és Kisújszállás lőségei" voltak a mai meevei városaik: Debrecen. Miskolc. Pécs és Nagyságrendjük és hoz viszonyított népességük azonban messze eltért a mai képest: Győrben számtani sorrendtől. 1870-ben Szeged messze kiemelkedett ebből a ..bo­torból" — 150 híián 60 ezer és Miskolcot, kerekítve 32 ezer lakosával, hiszen Mis­kolc éoo hogv meghaladta a század végén összekuszálta következményei az 1960-as ezeket a ..viszonyokat", mert adatsorban mérhetők, ámí­tott A mai Magyarország terü­letén fekvő vidéki városok közül elsőként Szeged el á „százezres" jelzőt 1920 ban 103 ezer volt a népessé ge. Ezt az ..elsőségét" 1941- említett ötösben 862 ezer 453 népessége hasonlóan mérték­ben már nem tartotta. Ek- lakost írtak össze 1980-ban. korra ugvan három százez- Hoav valamihez mégis vi­res városa is lett a maavar szonvítsuk ezt a számot: vidéknek, de a sorrend már ugyanakkor a fővárosban 2 más: Debrecen 119 ezer: Sze- KO . , ,, „ .-. . , ,,, millió 59 ezer 34i embert ir­ged 115 ezer: Miskolc 114 ezer: Pécs 90 ezer: Gvőr 70 tek össze- 1870-ben is népe­ezer. sebb volt Budapest ennél az letesen — s van eev város a sorban, amelv az 1870-es népszámláláshoz képest ma kisebb népességű Szarvas. Sz. S. L (Következik: Kilencvenhat —• egymás között.) Nakonxipon, avagy az emlékezés Gyertyák égnek, az előbb leszkedik a festő írásaihoz szült híres (és sajnos, mozi­aongora szólt, miközben a és Kass János itt-ott Juhász ban nem nagyon játszott) falon 'festményreprodukciók Ferenc vizionárius költésze- Elégia című filmjét, ezt a diái láthatók. Majd fiatal tére emlékeztető, erőtelje- lírai szépségű alkotást — színész szavalja Juhász sen egyéni hangú, esszéisz- továbbá Kass János John Gyula emlékversét, később tikus soraihoz. S közben ké- Halassal Londonban készí­szemelvényeket olvas föl pek: furcsa középkori figu- tett. az emberiség önpusztí­egykori újságokból, ezután rák. pokolbéli. apokalipti- tó képességének és önmaga mozgófilm pereg — színes, kus víziók, tájak („az ég fölé emelkedni tudó elméié­műfajokat és művészeti ága- olyan mint egy összegyűrt kettősségéről szóló, Vö­kat es fölöttébb hangulatos selyemkárpit"), s a kozep­egységbe kovácsoló este. pontban „én, a csodabogaras rosmarty-verseket idéző. Ui­Mindez — egy művész em- mandulaszemű fiú..." S lemma című művét. S hogy lékére, aki száz éve szüle- mikor már-már alámerül- mindezeknek nem a felszí­tott Juhász Gyula barátja nénk a festő hihetetlenül hanem jóva, mélyeb­volt. s itt rendezte, első szuggesztív univerzumába; nagy kiállítását. egvetlen. tapintatosan elte- ben- muveszet-társadalom . ... ... ..,, relő, „kitekintő" részlet: a összefüggésekben volt köze *akSS£JF*£rS£ ^Tános^ort52^ a száz esztendeje szü,etett grafikusművész rendezésé- S* villát «» ^ ötven esztendeje ben három ember — Kulka ború kitörését (a XIX szá- elhunyt) Gulácsy Lajoshoz János, az egykori szegedi zad 1914.ben ért véget; írta> _ újfent az emlékest igen siinházművé^J1 Hu" egySzer valaki) _ és Ferenc magas színvonalát bizonyít­zeti Színház muvesze, Hu- József prokiarnációja utan a : » szar Lajos zeneszerző és ma- híradás: 1920 június 4-én. a t^ulság pedig korul­ga a rendező - emlékezett Versailles melletti Trianon- 1x511,1 ann>": hlszen' ha a Nakonxipan címmel az év- paIotában a magyar küldőt- megemlékezések mindig szazad egyik nagy magyar tek alóírták a békefcltéte- ilyenek lennének... festőjére. Gulácsy Lajosra. j€ket Az esemény természetesen mindenképp többet érne Mi volt még? Egy kitűnő­szokványos, rövidke hír- en megkomponált, a szó adásnál, de ami az emlék- teljes értelmében megszer­etnek különleges izt, sajá- kesztett műsor (talán az tos. eredeti újdonságot adott egyetlen hiba: kár, hogy — az a módszer volt. maga Kass János olvasta Félhomály, gyertyafény és föl saját írásait, és beszéd­szellemidézés. Gulácsy lidér- technikájával sokat ron­ces és zseniális látomásai, tott ezek hatásán — pedig Baudelaire és Rimbaud vi- ott volt Kulka János is...) lága, narkotikum és művé- — s még két filmet is lát­szet varázslatos elegye — hattunk. Huszárik Zoltán, a képpel, hanggal, zenével, közelmúltban elhunyt kiváló Huszár Lajos saját szerze- rendező, a Szindbád alkotó­ményeit adja elő. a zenei ja és Tóth János operatőr, atmoszféra tökéletesen il- a Balázs Béla Stúdióban ké? D. L. Turné a Dunántúlon Hazaérkezett a színház két társulata Országos turnét bonyolí­tott le az elmúlt héten a Szegedi Nemzeti Színház opera- ós operett-társulata (bár a szétválasztás pontat­utóbbi évek ségében az egyik volt.. tartó zúgó vastapsa volt en­nek legjobb bizonyítéka'. lan, hiszen prózisták és ope- Csütörtökön és pénteken Há­risták egyaránt szerepelnek rom a kislány, például a Három a kislány- Szombathelyen ban). Már az előkészület is sok gonddal járt: szerződés­kötések, szereplők egyezte­tése, járművek beosztása, szállás és így tovább. Közel kétszázan (énekesek, színészek, táncosok, zené­szek, műszakiak, szerepiő gyerekek!) díszletekkel, bú­torokkal, kellékekkel, cso­magokkal utaztak el Szeged­ről. Kedden Siófok: a Pillan­gókisasszony nagy sikert ara­tott a Balaton-parti „fővá­rosban". Másnap Szombat­helyen: Nabucco. Zsúfolt ház a nemzetközi tánc- és mes szállás — indulás Bony­sportversenyekről ismert ha­talmas nézőtéren. Több ha­sábos képes kritika a Vas Népében, ahonnan két mon­dat! „A szegedi operaegyüt­tes Nabucco-előadása összes­derekas helytállással.) A mt>­legjobb produkciója szakiak irányitói rakodtak, A telt ház hosszan s teljes erővel igyekeztek fel­állítani a díszleteket a szín­padon. Közben Mészáros János szervezőtitkár vasár­nap a délutáni órákban Veszprémből — dicséret az ottani Volánnak! — szer­zett autóbuszt A sofőr vál­lalta, hogy elmegy Balaton­fűzfőre, elhozza Bonyhádra a műszaki személyzetet, dí­szítőket fodrászokat öltöz­tetöket villanyszerelőket, az­tán Szegedre is, de hajnali 4 órára már vissza kell ér­nie Veszprémbe. Csak 15 perccel kezdődött később az részesül- előadás: a műszakiak hősies Vasárnap küzdelme az Idővel, bravú­ros teljesítmény! A siker osztatlan a szép modern mű­velődési házban, újabb meg­hívás ide is, s a társulat fá­radtan, a késő éjszakai órákban érkezett tegnap ha­za. Jó hírnevet szerezve a Szegedi Nemzeti Színháznak. Markovits Tibor ugyancsak Erről még nem jelent meg helyi kriti­ka, de a tomboló siker a né­zők tetszését fejezte ki. A város számos vezetője talál­kozott az operett főszereplői­vel, elismerésüket fejezték ki: még több előadást sze­retnének a Szegedi Nemzeti Színház tolmácsolásában. Szombaton Celldömölk: A Három a kislány itt is hó­dít, ünneplésben nek a művészek, reggel Bükfürdőről — itt egy szövetkezeti üdülő két épületében volt a kényel­hádra. Ismét átszelve a fél országot, még egy délutáni előadás. .A három autóbusz egyike felmondta a szolgá­latot. (Előzőleg az ügyelő he­lyett „ugrott be" a súgá: A dolgozó nyaral Méghozzá nyaralóban. Eav- zetniük az útért és 5 ezer en ellátatlan. 22 kilométerből re többen: az utóbbi tíz 200-at a vízért, de bagatell, évben — ígv íria a rádió- és részletekről van szó amúgvis. tévéúiság beharangozóia is tíz-tizenkét év alatt törlesz­— valóságos nvaralóéoítési tendőkről. A tanácsnak ..a láz tört ki. imígven alkalmat szolgáltatásokért" évi 10­adi/án még a televíziónak is ezer forintokat fizetnek, arra. hogv a ielenséget vizs- közművesítéshez feienként eália és (legalábbis elmélet- 20—25 ezerrel járulnak hoz­ben) a dolgok mögé kukkant- zá. a csekkáradat son kissé. menetrendszerűen Müller Magda Mái név- ebben nincs hiba. vándorlás című ..dokumen- fürdőn nádtetősnek tumfilmie" (azt írták az úi- lenni" a háznak, szén is az. nvolt nyaralóknak, ságban — holott csak egvsze- amíg le nem ég: a tulai úi- mint a hetvenes rű riportfilm volt'; mindeev. ra fölépítette, mondván: ha megemelkedett , életszínvonal sohasem a műfaji meghatá- maid a tanácselnök háza is látványos rekvlzítumainak — rozáson múlik) szombaton nádtetős lesz. akkor az övé iszonvú ára van. És nemcsak délután került adásba, igazi is. Addig nem! hétvégi főműsoridőben. rá- Már ezeken a pontokon adásul még arra is ügvelve. seiteni lehetett: a Mai néo­hogv ígv november végén vándorlás túlmutat eredeti feltehetően a munkásosz.álv célián. A mélvebb szocioló­elenvészően csekélv része eiai. vaev legalábbis szociog­csak két kilométer kövesúttal rendelkező soroksári Duna­ágban meg kőműves, szövő­nők és hasonlók »az embe­-14 rek egyenlők, de vannak, a akik még eevenlőbbeK. tud­iuk) — a film mégis alapve­tően mélvebb és komolvabb havonta felismerést sugallt ezért volt érkezik igencsak hasznos. Nevezete­Velence- sen. hogv az annvit irievelt ..kellett olvkor ízléstelenül ki is gú­úgv is. években pénzben és nemcsak építési költségek szemoontiából. A dolgozó nvaral. hogv kipi­henhesse fáradalmait Van mit. a mellékelt riportfilm szerint is. Hát még ha vesz­tartózkodik nvaralóiában. ráfutó megközelítést lehetett szük- hoev a Velencei-tavi Naivul kérdezhetnénk, miért hiányolni, az időnkénti in Intéző Bizottság egvik veze­a közművesítés, az infrastruk­túra anvagi terheit igenis az állampolgár köteles visel­a riportfilm egvik legfonto- Szentendrén csupa dr. elő­sabb tanulsága — sok min- nevű riportalany került ka­nem kiemelt üdülőkörzetnek minősülő, s ennek meafelelő­— de ennvire? Domonkos László okozna ez gondot akár más dokolatlan önismétléseket és azí mondta befejezésül: évszakban is. hiszen ahol szerkesztési aránvtalansáeo­már nvaraló van. ott egv té- kat kárhoztatni, netán elbo­vékészülék már igazán nem rongani azon. miiven furcsa luxus. Csakhogy — és ez volt hogv a Velencei-tónál vagv ni- hiszen nem szociális jut­tatás eav üdülőtelek". No­csak. Jó. 1ó. a Krisztus ko­dén nem természetes, ami- mera- és mikrofonvégre. a oorsóiát sem őrizték ingven nek annak kellene lennie. Néhánv ténv közismert: a három vizsgált údiilökörzet (Velencei-tó. Szentendre, rác­kevei Duna-ág) lakossága (a többivel egvütt) megsokszo­rozódik nyaranta és tavaszi­őszi szép hétvégeken. az infrastruktúra. úav. ahoav van. az igénvek möaött kul­log. nincs elég üzlet. víz. vil­lanv. parkolóhely, az egész­ségügyi és köztisztasági hely­zet szintén nem túlzottan európai. Müller Magda film­ie. érzékelvén ezt az alap­helyzetet. ha nem is a riport műfaji sajátosságainak mara­déktalan színvonalát érvé­nyesítve. de nvomában eredt e köztudott ellentmondásnak — és szinte akarata ellené­re. közvetve fölmutatott eev úiabbat. Sorra szólaltak meg a nva­ralótulaidonosok: nvolc-tíz­tizenkét évi munka áll mö­göttük. a szerencséseknek csak 4 ezer 500-at kellett fi­Világkongresszus Budapesten A Magkereskedelem Nem- tagú szervezet kongresszusa­zetközi Szövetsége (FIS) a in a küldöttek informálják Magyar Agrártudományi egymást a nemzetközi mag­Egyesülettel együttműködve kereskedelem aktuális kér­1983. június 6—10. között Budapesten tartja XXII. vi­déseiről, a piaci helyzetről és az egyes országok olyan lágkongresszusát — jelentet- döntéseiről, melyek befolyá­ték be a szervezők hétfőn, az MTESZ székházban meg­tartott tájékoztatójukon. Hans Leenders, a FIS főtit­kára elmondta, hogy a 114 solják a nemzetközi vető­magkereskedelmet. Kidol­gozzák a legfontosabb üzlet­kötési és lebonyolítási sza­bályokat is. Rádiófigyelő Zi-zi a tánciskolában Lassú, lassú, gyors, gyors; fiúk ballal, lányok jobbal — ezeket a szavakat hallot­tam tétova zongoraszóra, amikor vasárnap kora dél­után bekapcsoltam a rádiót. Némi töprengés után rájöt­A műsorújságból tudtam meg. hogy az elmúlt hónap­ban a magyar rádió vala­melyik körzeti stúdiójában erről beszéltek. Lehetséges­nek tartom, hogy ez volt a legfontosabb műsoruk, mert tem, hogy a hangok kizáró- ez hangzott el a stúdiókat lag tánciskolából eredhetnek. Tánciskola? Ö, boldogult úr­fikorom világa, mit alig ke­reprezentáló adásban, me­lyet Kardos Ernő vezetett kellemesen, de szomorú is serített meg más igazán, mint vagyok egy kicsit, mert ön­a tánctanár a csattogtatójá­val 1 A táncsulik újra divatba jönnek — tudtam meg a ki­csit iskolás riportból, ami kéntelenül eszembe jut, mi­lyen lehet, ami kimaradt a válogatásból? Később zi-zit válogattunk mondandójához képest • — egy pszichológus segítségé­mármint, hogy újra divatba vei, a Szonda most is pergő. jönnek a tánciskolák — tú­lontúl hosszú volt Apropó. Valaha, a rádió­zás őskorában óriási szen­zációnak számított mi több, unikum volt ha az adásba beíekattogott a vonat s még akkor is, ha a kattogástól érthetetlenné vált a szöveg. Nem tudom, ki hogy van vele, de engem a táncisko­lái klimpírozás nem érdekel, én az információkra vagyok inkább kíváncsi. Persze, az is igaz, ha informálni akar­kitűnő műsorában. Magam sem gondoltam volna, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen színű zi-ziért nyúlok először a zacskóba, mert ha a pirosért akkor, és így tovább ... A zi-zi esete persze ~-íát a válogatásról jutott eszem­be; a Szonda szerkesztője ugyanis nagyon sokféle szí­nű csemegét sorakoztatott s ezeket kitűnő előadók adták elő. Az Útközben, hazafelé és tok volna, akkor csak any- az.azl megelőző Táskarádió ezúttal is megfelelt annak, nyit mondanak: újra divat- amit elvárhatunk tőle. ba jönnek a tánciskolák. p. F.

Next

/
Thumbnails
Contents