Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

2 Vasárnan, 1982. november 28. A túsz Nem szép darab Brendan Behané, jó darab. Csúf. ronda, mint az élet — nróndhatn~nk —, azoknak élete, akik színpadán ve­getálnak, akikről szóL Et­től igaz. A „konyhai lefo­lyó" drámájának aposztro­fálta az angol kritika, „a nyilvános vécé friss kloá­kadrámájának" bár a gú­nyos elutasítás hálójából mint szög a zsákból szúr elő az Observer fejbólintá­sa A túsz 1958-as premier­je kapcsán: „az írek szere­pe lett. hogy minden húsz évben előállnak egy dráma­íróval,, aki az angol drámát életre rúgdalja". A rugdosó Behan nem si­etett messzire élményanya­gért, azon az utcán hajolt le, amerre éppen járt Fia­tal éveit javítóintézetben, börtönben múlatta, mivel maga is fegyverese volt az ír Köztársasági Hadsereg­nek, s hogy teljes legyen zaklatott életének kálváriá­ja, 1964-ben delírium tre­mens végzett vele, 42 éves korában. (Elnézem püffedt, hajnali részegségből ocsúdó fizimiskáját a műsorfüzet­ben; ő az, rávallanak a darab dumaláda-figurál.) A túsz távolról sem emlékmű­ve az IRÁ-nak. Többször is elhangzik benne De Valera neve, meg sok más utalás az ir szabadságharcok for­rásvidékére, a cselekmény időpontjában azonban a heroikus múlt zománca le­pattogzott az IRA-ról. S no­ha azóta is, például nap­jainkban, kamikázékat megszégyenítő drasztikus önpusztítással hívták fel magukra a világ figyelmét, éhségsztrájkolóiknak soro­zatos halálbamenetelésével, valamiképpen nem sikerült igazán fölkelteniük a ha­ladó szellemű emberiség tiltakozását — minek ma­gyarázatára éppen Behan drámája döbbent rá. A függetlenségi háborút lezá­ró 1921-es békeokmány után De Valera, Írország első miniszterelnöke, lemondott, megalapította az IRA-t, majd visszatért a köztár­sasági párt jobbszárnyá­hoz, ismét miniszterelnök lett. az IRA pedig olyan mélyre züllött, hogy a má­sodik világháborúban pél­dául a nácikkal szimpati­zált, de szabad csapatokat küldött Francónak is. s míg Churchillék Hitler el­len harcoltak, terrorakciók­kal támadgatta hátba az angolokat, így akarván si­kerre izzadni a maga kis ír—angol háborúját. Még 1949 után, hogy megalakult az önálló Ir Köztársaság, s a huszonhatból csupán hat megye maradt brit felség­területnek, sem adták föl az ellenállásnak szabotázsok­ban. terrorcselekmények­ben kimerülő formáját. Márpedig történelmi evi­dencia, efféle úton-módon nem lehet igazságos célo­kért kü deni — messzebb ne menjünk, a Palesztin Felszabadítási Szervezet is elítéli a nevével visszaélő erőszakos megnyilvánuláso­kat A napi világpolitikának ebben a Prokrusztész-ágyá­ban kell 'Szemlélni figyelni Behan darabját a szegedi Kisszlnházban. Még csak azt sem mondanám, külön­ben nincs értelme, hiszen A túsznak van általános emberi-etikai mondandója, ha tetszik, drámasfkja, köl­tészete. mely az aktualitá­sok fölött jár — mindazon­által az itt és most poli­tikumával karöltve izgal­masabb nekünk. Annál in­kább mivel nem egv kri­tikusa dramaturgiájának arra n sajátosságára is rá­villantott. hogv figurái tu­lajdonké-incn idegenek pgv. más sróm'ra hogv a dráma nem kö?"tfiik játszódik ha­nem történik velük, vaev­IshM nem az ősi félelem­részvé'katarzis kapillárisa­in közelednek a néző­höz. hanem a modern szín­ház nversen sokkoló való­ságlátta tásával, mellbevá­gó totalitásával. (Az sem véletlen ha a dühöngő drá­mák e legdühödtebbiének keresztelő szertartása nem London szívében, a West Enden sorakozó színházak­ban zajlott, hanem messzi tólük. munkásnegyedben, a külvárosban.) A szegedi előadást hall­gatva nehezen magyarázha­tó hiányérzettel is küszköd­ni, amit mindjárt a darab nyelvezete támaszt. Elhi­szem a magyar fordítás re­cenzenseinek; Róna Ilona munkája korrekt; de iga­zából nélkülözi azt a nyel­vi szubkultúrát, pontosab­ban az alvilági szlengnek azt a prasnya áradását, melyet a mű, s persze a szegedi előadás képi lát­ványa. szennyes artisztiku­ma sugall. Nem elég dör­zsölt. választékos argo ez, mintha mindenáron szalon­képessé törleszkedné ma­gát, s az igyekezet idővel fárasztó, hogy stílszerű le­gyek uncsi. (Pedig ma már nem luxus friss fordítóst rendelni egy színházi pre­mier számára.) A songbeté­tek versezete (Fodor Akos), és zenéje (Mártha István) viszont remek. S eltalált a színpadkép is, a rendező és Szabó László szcenikus közös munkája. Egy MÉH­telep papírosrészlegének le­rakatát ömlesztették holmi békebeli pipacsbár halijá­ba, s az egészet ötletesen berámázták: lokálhangula­tot idéző színváltós fény­kerettel futtatták körül a songokhoz, az innen ki-ki­lépegető színészeket a szín­padi cselekményről térben és időben leválasztva. A miliő pontosan azt a poli­tikai dekadenciát árasztja, amelyben az egykor „szent és igaz ügyet már nem a szent és igaz emberek szol­gálják", amelyben az ügy maga devalvált. Jde csöp­pen — mint Pilátus a Cré­dóba — a túszul ejtett fia­tal angol katona Leslie (megjelenését a hátsó ajtó­ból ügyesen ellenpontozza Csiszár Imre a garniszálló főmadamjónak, gondnoká­nak és a szolgálólánynak felhőtlen táncával). hogy ártatlanságával, szerelem­éhes kisfiús mentalitásával (amire Zágoni Zsolt néha ráérez) még szemléleteseb­bé tegye az ellenállási moz­galom néhai tartalma és je­len formája között feszülő távolságot. Csiszár rende­zésének ereje, hogy e lát­szólag eseménytelen kör­nyezetben — ahol mindösz­sze annyi történik, hoznak egy túszt, s a végén szíven találja egy eltévedt golyó — finom kontúrokkal tudja kirajzolni a kis cselekvé­seket. s nemcsak kirajzol­ni, hanem érzelmi forr- és fagypontok köré szabályoz­ni. Jó tanácsok, észrevéte­lek a mindennapi élet ked­ves j< lenségeiről, híradás árról, hogyan dolgoztak a diákok és a szokás szerin­ti illetékestől érkező vála­szok ám ezúttal a szokás­tól el is térünk. Mert mel­lékelni fogjuk azt a vá­laszt, amelyet a válaszoló­nak küldtek. Na és a sár­guló ősz örökzöldje, a fűtés, és miután a melegben jól érzik magukat: a csótá­nyok. A múltkorában óva­tos mejegyzéssel kísért le­vélben magánügynek vélte egyik olvasónk, s bizony kiderült, szomorú közügy az. Hogy mivel irtsuk őket, lassan tudni véljük, s hogv ez mennyi mindenkit foglal­postaláda társszerzőnk az.olvasó koztat. arra példa, hogy úgy traktorok pedig hordták a elszaporodtak e~ek a leve- téesz hűtőházába. Gyorsan lek, akár a csót'nyok, ame- teltek a konténerek fel­lyek ellen írták. Bízunk nőttként dolgozott az osz­benne, hogy az utolsót kö- tály. Noha pedagógus nem zöljük. volt velük, a diákok fegyel­mezetten, komolyan mun­kálkodtak, s a vártnál ha­marabb be is fejezték. Reg­gel nyolc órától délután kettőig dolgoztak, a téesz autóbusza szállította őket. A diákok egy kollektíven végzett munkanap örömei­vel, fáradalmaival, munka­fogások tapasztalataival tértek haza. Tíz nap múl­tán a munkabér is jelent­kezett. Sokrétű feladatai közben szakított időt a me­zőgazdász. hogy személye­sen hozza el. Harminc névre szóló borítékban a diákszorgalom eredménve. A legfü"gébb tanutók 215 forint boldog tulajdonosai. Az osztály kereseti átlaga 145 forint." Irtózat Válaszol az illetékes Már minthogy csótányir­tózat. Irtsuk már azokat a jószágokat! Tudunk már bórsavról és arról, amitől ugyan idegenkedünk, de Födi Béláné (Tarján 713.) arról számol be, hogy igen­is olcsó, és sikerrel alkal­mazott módszer a „nagy­üzemi" bogárirtás, csak­hát tényleg nagyüzemi le­gyen. Közelebbről ez azt je­lenti, hogy természetesen nem sokat ér, ha egy-két lakó elszánja magát e mű­velet igénybevételére, a többi pedig — mindegy milyen okból — elzárkó­zik. Abban az esetben viszont, •ha egy társasház minden lakásában megfordulnak a permetező szakemberek, feltétlenül hosszabb időre megszabadulnak a lakók a kellemetlen társbérlőktől. Temető és garázsok Egyik kedves olvasónk négyoldalas levelében töb­bek között felháborodva emel szót, az ellen a Posta­ládánkban leírt javaslat el­len hogy szüntessék meg a gyevi temetőt. Lényegében ha nem is ugyanezt írja, de sokban kapcsolódik hoz­zá dr. Dobos László (Tar­ján széle 5'B). aki szót emel a Gyevi temetőt szegélvező fasor elpusztítása ellen. Mint írja, a múlt vasárnap a fasort a két végén irta­ni kezdték azzal az indok­kal, hogy a temető szélén garázssor épül. és a fák ezt akadáyozzák. A környezet védelmében emelt szót a környék lakóival egyetért­ve olvasónk, s nem csupán a fák kivágása, hanem a garázsok odatelepítése is — úgy érzi — sérti a nyugal­mukat. Figyelmesség A vendégnek kijáró kő­telező udvariasság nélkül is a szereplőlista élére kí­vánkozik Kölgyesy György — Kecskemétről. Katonásan szűkszavú, pattogó skót­szoknyása: skótdudástul skótabb a skótoknál, ö is beszéli, ám jelentékenyebb föladatuk okán igazán Barta Mária és Mentes Jó­zsef hozzák működésbe, já­ratják a darab generátorát, slamposan groteszk stílusát Mely mindkettejüknek jól áll, természetesen eresz­kednek szerepeikbe a szer­ző akár rájuk szabta volna Meg Dillon. illetve Pat ki­érdompcint alakiát Sajnos a tökbtek — talán az ee" Galkó Bence n"m'"iv?rns Grace he^i-agnőiét kivéve — his-térikusan forszfrt szövegmondásukkal igen­ünk lee-nm;"—íísftik a Sza­Wrcs G"nroul te'meae'vel dekorált flguráik-t.. Vagv C7Pn "edó,m--c-*p 'SJrt-V-ni né­*er Ja eb iánk RTíd-'f Ka­rp.aa Tfatnltn Ka.skó Er­-léhet). va^v neve*só<zesre 'Fodor 7fóka. Szabó István) vasalják. Az ízléses zenei kíséretet ifj. Nagv Imre szalontriója szolgáltat*"1 Nikolcnyi István Akár azt Is írhattuk vol­na címként, hogy nem ke­rül sokba. Mármint az, hogy a kötelességünk tel­jesítése közben nem csu­pán á hivatalos" téetfflfcket végezzük, hanem néhónv „lelkünkből fakadt" jó szó­val is figyelemre méltat­juk azokat akikért va­gyunk. Körülbelül ez a lé­nyege Kiss Tamásné (Bu­dapest, József körút 25.) le­velének, amelvben az ef­faita apróságokról ad hírt. Nővérével a Hajnóczy ut­cai Tiszavirág ' zónázóba mentek ebédért, s megfi­gyelték, milyen kedvesen, figyelmesen törődnek a konyhánál sorban álló idős emberekkel, s az üzlet ve­zetőnője elbeszélget velük, ségííí őket. Egv másik, bu­dapesti olvasónk számára ugvancsak kellemes enizód volt. hogy az egvik 17-es autóbuszon november 16­án a fiatal génkocsi vezető nemcsak üdvözölte kedves Utasait, hanem köszöntötte az aznao Szilvia-napot ün­neplőket. How ezt megír­ta Bi'dapestról. hízonvára azt ielzi talán ebben .tu­dunk" idelenn a végeken. Cukrot a sebre Időnként új és új gyógy­módokról ad hírt a sajtó, mint azt egy olvasónk (Deme Imréné, Tarján 502/A) is észrevette. Az új hír az új gyógymódról nem új — mármint az, hogy a Buenos Aires-i Alvear kór­ház orvosai új gyógyszert fedeztek fel, a sebek geny­nyesedésének megakadályo­zására. A Magyarországból kiollózott cikk „nagy felfe­dezése" a közönséges por­cukor. Hogy pedig ez nem­csak afféle hírlapi cukorka­csa, azt valójában olvasónk cáfolata bizonvítia legjob­ban. A most újnak írt gyógymódot Deme Imréné szerint valójában már az ötvenes években alkalmaz­ták a szegedi sebészeten. Ismerősétől, Varga Imré­nétől hallotta, hogy comb­sebe hosszú idő után csak akkor kezdett gyógyulni, mikor kezelőorvosa vasta­gon beszórta porcukorral. A cukornak a baktériumsza­porodást gátló hatását ezek szerint már nálunk is felis­merték és alkalmazták, ám. hogv azóta ehhez a módszerhez hánvszor nvúl­tek ftak. Ezek ntón kórtv­nyebb lesz n gyógyítás ha a sebecín*böz közetehh van a fűszerüzlet. oda menten. November 14-i számunk­ban Tervezési hiba volna című olvasói levélben a DÉLÉP munkájával kapcso­latban közöltünk észrevéte­leket. Heim János termelé­si igazgató a következő vá­laszt küldte: „A DÉLÉP ga­ranciális kötelezettségének eleget téve — 1982. május 28-án a munkálatokaj befe­jezve — lecserélte Rókus vároTész 318—320. jelű épü­letekben a fűtőtestek egy részét. Ezzel tehát már má­ius 28-án adott volt mind a 90 lakás panaszmentes fűtésének lehetősége. A la­kók panaszbejelentéseit még megelőzve kértük a Szege­di Városgazdálkodási Vál­lalatot. hogy a fűtési idénv kezdete előtt végezzék el. nemcsak e három éoület hanem az egész Rókus vá­rosrész távffltő hálózatának hőközpontjainak szabályo­zását. Az SZVV 1982. no­vember 2-án hatékonyan el­kezdte és november 12-én befejezte a szabályozást. A Rókus 318—320. jelű épü­leteknél a fűtési panaszok az épületekhez csatlakozó távfűtő vezetékben bekö­vetkezett dugulás követkéz-, ménye volt. A dugulást 19R2. november 15-én a táv­bőszoleáltató SZVV meg­szüntette. a fűtés beindult és megtelelő." Egy lokAtfelúHtis kálvá­riáin de-ül ki azokból a levelekből. nmeWek ho'­zánk dr. Sárkörí István (Széke'v sor 11'A) és Kó­szó Józ'ef IKV-ig07fató aláírásával érkeztek. Előb­bi írója ko-ábban Postalá­dánk hasábjain közölte pa­naszát amelyre intézked­tek a vállalat szakemberei, majd ezt követően az in­gatlankezelő vállalat igazga­tója az alábbiakat írta: .Éoületfelújítási ügyben küldött levelére válaszolva közöljük hogy a lépcsőházi pvc-burkolat javítását 1982. december 31-ig végzi el vállalatunk. Lakásában a szükséges nyílászárók javí­tása, festése — az 1982. ok­tóber 22-én kelt bejelentése alapján — elkészült. A sző­nyegpadló cseréje műszaki­lag nem indokolt, esztéti­kai kifogás miatt azt nem cseréljük. A Székely sor 11. sz. alatti épület lakásbérle­ményeiben szőnyegpadló­cserét nem tervezünk. A felújítási munkák elhúzó­dása a vállalatnál folyó más munkaterületre történő átirányítások miatt követ­keztek be, amiért is a ház lakóinak szíves elnézését kérjük." Az illetékes vála­szára még a panaszos Is írt. Többek között azt, hogy a lapban megjelent közlést követően mintegy két-há­. rom „bét . íjoúlva megjelent egy asztalos, és két nap alatt elvégezte azt a mun­kát, amelyet egy egész bri­gádnak kellett volna a nyá­ron. Emellett vitatja, hogy más területre „átirányítás'1 miatt késlekedett a munka hiszen többször volt szem­tanúja annak, hogy a hozzá — más"- munkára — kikül­dött dolgozók órákat üldö­géltek munka nélkül. összeállított" Igriczi Zsigmom. Szeszmentes bisztrót! Rókus 310 Vagyis másik nevén Csongrádi sugárút 124. szá­mú ház felügyelője. Deák Istvánná írja panaszlevelé­ben, hogy áldatlan állapo­tokat eredményez a csapa­dékos időjárás, környékü­kön. Mint írja, a ház előtt gyalogjárdájuk nincs, az út, ahol közlekednének, sártengerben van. Az ok, hogv a körtöltés és az út (közötti részbe hordjak már tavasz óta a és a földet bog" tettöVrók a *-"-ületet. A lakók töt-hször összeszólalkoztak már a sarat kerekükön odahordó gépkocsik ve-etőivel, a DÉ­LÉP és a vállalatnak bér­munkában földet szállító Volán sofőrjeivel. Hiába ta­karítják nap mint nap. semmi eredmény legföljebb ha nem erik az eső. és ki­szárad az út. akkor meg elviselhetetlen porfelhő ke­letkezik. Most legföiiohh ezt ú«zták rpog ozereteók tud­ni. nem te^et-e máskéno. és egvá't-tón m'kor lesz rrár ennek "áge? Diákok ősz' munkán Ilyenkor, ősszel sok szó esik arról, hogv eevrószt a mezögazdaróg betakarítási gondjait en"hfteni. más­részt ismerkedni a fizikai munkával kitárnak a diá­kok a környező nagyüze­mekbe őszi munkára. A Tömörkény gimnázium má­sodik osztályosai a zákány­széki Homokkultúra Tsz­ben voltak az idén. Róluk szól P. É. tudósítása' „A szervezés még kora ősszel kezdődött a téesz és az osz­tály KTSZ-titkára között á diákok munkáin a leb"' lőtt alma felszedése volt. Vödrökbe rakták, konténer­be halmozták, a pótkocsis A Bécsi körút és a Pe­tőfi sugárút sarkán levő tízemeletes KISZ társas­házban levő MÉK-biszt­róról van szó. és a ház , 105 lakójáról, a környék jóérzésű lakosságáról, ! meg az egészséges élet­módról is. Egyre rosszabb a helyzet. Tele van a jár­j da a pázsit részeg embe rek félreérthetetlen „nyo­maival", emellett gyako­riak a hangoskodások ké­ső éjszakáig, s az utcai ivászatok a pihenésre szánt padokon. Nem szól­va arról, hogy a házba sok idegen és részeg em­ber bejár, a tetőteraszo­kon, a tizedik szinten, ahol a mosókonyhák van­nak csöveznek. Hiába zárjuk a kapukat, nem­egyszer betörik. Jogilag is támadható ez a helyzet. Az üzlethelyi­séget a társasház lakói­tól bérli a ZÖLDÉRT vállalat, tehát mi vngvunk a gazdák, és elvárható hogv az üzletre is vonat­koazon a tárgaskóy alapító okirata melv szignró sza ttótorendszerrel védi a tu­laidnnost.ói-sak érdel-e't (landolom hogv az Ozle' teremtette állanot — nem •zairálifi a tuloidonnstör sak érdke't i Üev gondo­lom az üzlet sznteáltatási profiljába' beleszólási jo­gupk nekünk, lakóknak Is van! Javasolnánk, hogy esi náljanak egy szeszmente­presszót. hiszen ezze' mind az alkoholizmus el • leni küzdelemből. mind az egészséges életm >dr" való nevelésből is kive hetné a vállalat a '•é^zé' Fz egvébként lassan mát társadalmi teladatn '« les­mindenkinek. Lehetne ki­hordásos diétás ebéd- és Vaesorarendszert 's beve­zetni. Hiszem. hogv a gazdaságosságon «em es­ne cso"ba, ha jól meg­csinálnák. Ha mindezeket nem Is vezetnék be. legalább el­ső osztályú üzletté emel­nék. Ennek megfelelően az italárakat is fel 'ehet ne emelni, kulturált sze mélyzetet. nem állandóan változó, és munkaerőhi­ánnyal küzdő bisztrót fenntartani, udvarias ki szolgálókkal. a haszor lenne akkor Is »nsri m'nt most ha nem 'tet" 1*7 a rnPg-iS'ihb kii1»n-áPo sz'nvonol kizá-pó rplpd "zokaf akiknek maaatar te „Uan most nana S7i?nk van A menne* te* galmnt d'-fintinf m fia let raituk iobban me" nverné másokon az 9»lr ti személyzet számára f kellemesebb munkahelyet teremtve; Dr. Veres*- Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents