Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-28 / 280. szám
2 Vasárnan, 1982. november 28. A túsz Nem szép darab Brendan Behané, jó darab. Csúf. ronda, mint az élet — nróndhatn~nk —, azoknak élete, akik színpadán vegetálnak, akikről szóL Ettől igaz. A „konyhai lefolyó" drámájának aposztrofálta az angol kritika, „a nyilvános vécé friss kloákadrámájának" bár a gúnyos elutasítás hálójából mint szög a zsákból szúr elő az Observer fejbólintása A túsz 1958-as premierje kapcsán: „az írek szerepe lett. hogy minden húsz évben előállnak egy drámaíróval,, aki az angol drámát életre rúgdalja". A rugdosó Behan nem sietett messzire élményanyagért, azon az utcán hajolt le, amerre éppen járt Fiatal éveit javítóintézetben, börtönben múlatta, mivel maga is fegyverese volt az ír Köztársasági Hadseregnek, s hogy teljes legyen zaklatott életének kálváriája, 1964-ben delírium tremens végzett vele, 42 éves korában. (Elnézem püffedt, hajnali részegségből ocsúdó fizimiskáját a műsorfüzetben; ő az, rávallanak a darab dumaláda-figurál.) A túsz távolról sem emlékműve az IRÁ-nak. Többször is elhangzik benne De Valera neve, meg sok más utalás az ir szabadságharcok forrásvidékére, a cselekmény időpontjában azonban a heroikus múlt zománca lepattogzott az IRA-ról. S noha azóta is, például napjainkban, kamikázékat megszégyenítő drasztikus önpusztítással hívták fel magukra a világ figyelmét, éhségsztrájkolóiknak sorozatos halálbamenetelésével, valamiképpen nem sikerült igazán fölkelteniük a haladó szellemű emberiség tiltakozását — minek magyarázatára éppen Behan drámája döbbent rá. A függetlenségi háborút lezáró 1921-es békeokmány után De Valera, Írország első miniszterelnöke, lemondott, megalapította az IRA-t, majd visszatért a köztársasági párt jobbszárnyához, ismét miniszterelnök lett. az IRA pedig olyan mélyre züllött, hogy a második világháborúban például a nácikkal szimpatizált, de szabad csapatokat küldött Francónak is. s míg Churchillék Hitler ellen harcoltak, terrorakciókkal támadgatta hátba az angolokat, így akarván sikerre izzadni a maga kis ír—angol háborúját. Még 1949 után, hogy megalakult az önálló Ir Köztársaság, s a huszonhatból csupán hat megye maradt brit felségterületnek, sem adták föl az ellenállásnak szabotázsokban. terrorcselekményekben kimerülő formáját. Márpedig történelmi evidencia, efféle úton-módon nem lehet igazságos célokért kü deni — messzebb ne menjünk, a Palesztin Felszabadítási Szervezet is elítéli a nevével visszaélő erőszakos megnyilvánulásokat A napi világpolitikának ebben a Prokrusztész-ágyában kell 'Szemlélni figyelni Behan darabját a szegedi Kisszlnházban. Még csak azt sem mondanám, különben nincs értelme, hiszen A túsznak van általános emberi-etikai mondandója, ha tetszik, drámasfkja, költészete. mely az aktualitások fölött jár — mindazonáltal az itt és most politikumával karöltve izgalmasabb nekünk. Annál inkább mivel nem egv kritikusa dramaturgiájának arra n sajátosságára is rávillantott. hogv figurái tulajdonké-incn idegenek pgv. más sróm'ra hogv a dráma nem kö?"tfiik játszódik hanem történik velük, vaevIshM nem az ősi félelemrészvé'katarzis kapillárisain közelednek a nézőhöz. hanem a modern színház nversen sokkoló valóságlátta tásával, mellbevágó totalitásával. (Az sem véletlen ha a dühöngő drámák e legdühödtebbiének keresztelő szertartása nem London szívében, a West Enden sorakozó színházakban zajlott, hanem messzi tólük. munkásnegyedben, a külvárosban.) A szegedi előadást hallgatva nehezen magyarázható hiányérzettel is küszködni, amit mindjárt a darab nyelvezete támaszt. Elhiszem a magyar fordítás recenzenseinek; Róna Ilona munkája korrekt; de igazából nélkülözi azt a nyelvi szubkultúrát, pontosabban az alvilági szlengnek azt a prasnya áradását, melyet a mű, s persze a szegedi előadás képi látványa. szennyes artisztikuma sugall. Nem elég dörzsölt. választékos argo ez, mintha mindenáron szalonképessé törleszkedné magát, s az igyekezet idővel fárasztó, hogy stílszerű legyek uncsi. (Pedig ma már nem luxus friss fordítóst rendelni egy színházi premier számára.) A songbetétek versezete (Fodor Akos), és zenéje (Mártha István) viszont remek. S eltalált a színpadkép is, a rendező és Szabó László szcenikus közös munkája. Egy MÉHtelep papírosrészlegének lerakatát ömlesztették holmi békebeli pipacsbár halijába, s az egészet ötletesen berámázták: lokálhangulatot idéző színváltós fénykerettel futtatták körül a songokhoz, az innen ki-kilépegető színészeket a színpadi cselekményről térben és időben leválasztva. A miliő pontosan azt a politikai dekadenciát árasztja, amelyben az egykor „szent és igaz ügyet már nem a szent és igaz emberek szolgálják", amelyben az ügy maga devalvált. Jde csöppen — mint Pilátus a Crédóba — a túszul ejtett fiatal angol katona Leslie (megjelenését a hátsó ajtóból ügyesen ellenpontozza Csiszár Imre a garniszálló főmadamjónak, gondnokának és a szolgálólánynak felhőtlen táncával). hogy ártatlanságával, szereleméhes kisfiús mentalitásával (amire Zágoni Zsolt néha ráérez) még szemléletesebbé tegye az ellenállási mozgalom néhai tartalma és jelen formája között feszülő távolságot. Csiszár rendezésének ereje, hogy e látszólag eseménytelen környezetben — ahol mindöszsze annyi történik, hoznak egy túszt, s a végén szíven találja egy eltévedt golyó — finom kontúrokkal tudja kirajzolni a kis cselekvéseket. s nemcsak kirajzolni, hanem érzelmi forr- és fagypontok köré szabályozni. Jó tanácsok, észrevételek a mindennapi élet kedves j< lenségeiről, híradás árról, hogyan dolgoztak a diákok és a szokás szerinti illetékestől érkező válaszok ám ezúttal a szokástól el is térünk. Mert mellékelni fogjuk azt a választ, amelyet a válaszolónak küldtek. Na és a sárguló ősz örökzöldje, a fűtés, és miután a melegben jól érzik magukat: a csótányok. A múltkorában óvatos mejegyzéssel kísért levélben magánügynek vélte egyik olvasónk, s bizony kiderült, szomorú közügy az. Hogy mivel irtsuk őket, lassan tudni véljük, s hogv ez mennyi mindenkit foglalpostaláda társszerzőnk az.olvasó koztat. arra példa, hogy úgy traktorok pedig hordták a elszaporodtak e~ek a leve- téesz hűtőházába. Gyorsan lek, akár a csót'nyok, ame- teltek a konténerek fellyek ellen írták. Bízunk nőttként dolgozott az oszbenne, hogy az utolsót kö- tály. Noha pedagógus nem zöljük. volt velük, a diákok fegyelmezetten, komolyan munkálkodtak, s a vártnál hamarabb be is fejezték. Reggel nyolc órától délután kettőig dolgoztak, a téesz autóbusza szállította őket. A diákok egy kollektíven végzett munkanap örömeivel, fáradalmaival, munkafogások tapasztalataival tértek haza. Tíz nap múltán a munkabér is jelentkezett. Sokrétű feladatai közben szakított időt a mezőgazdász. hogy személyesen hozza el. Harminc névre szóló borítékban a diákszorgalom eredménve. A legfü"gébb tanutók 215 forint boldog tulajdonosai. Az osztály kereseti átlaga 145 forint." Irtózat Válaszol az illetékes Már minthogy csótányirtózat. Irtsuk már azokat a jószágokat! Tudunk már bórsavról és arról, amitől ugyan idegenkedünk, de Födi Béláné (Tarján 713.) arról számol be, hogy igenis olcsó, és sikerrel alkalmazott módszer a „nagyüzemi" bogárirtás, csakhát tényleg nagyüzemi legyen. Közelebbről ez azt jelenti, hogy természetesen nem sokat ér, ha egy-két lakó elszánja magát e művelet igénybevételére, a többi pedig — mindegy milyen okból — elzárkózik. Abban az esetben viszont, •ha egy társasház minden lakásában megfordulnak a permetező szakemberek, feltétlenül hosszabb időre megszabadulnak a lakók a kellemetlen társbérlőktől. Temető és garázsok Egyik kedves olvasónk négyoldalas levelében többek között felháborodva emel szót, az ellen a Postaládánkban leírt javaslat ellen hogy szüntessék meg a gyevi temetőt. Lényegében ha nem is ugyanezt írja, de sokban kapcsolódik hozzá dr. Dobos László (Tarján széle 5'B). aki szót emel a Gyevi temetőt szegélvező fasor elpusztítása ellen. Mint írja, a múlt vasárnap a fasort a két végén irtani kezdték azzal az indokkal, hogy a temető szélén garázssor épül. és a fák ezt akadáyozzák. A környezet védelmében emelt szót a környék lakóival egyetértve olvasónk, s nem csupán a fák kivágása, hanem a garázsok odatelepítése is — úgy érzi — sérti a nyugalmukat. Figyelmesség A vendégnek kijáró kőtelező udvariasság nélkül is a szereplőlista élére kívánkozik Kölgyesy György — Kecskemétről. Katonásan szűkszavú, pattogó skótszoknyása: skótdudástul skótabb a skótoknál, ö is beszéli, ám jelentékenyebb föladatuk okán igazán Barta Mária és Mentes József hozzák működésbe, járatják a darab generátorát, slamposan groteszk stílusát Mely mindkettejüknek jól áll, természetesen ereszkednek szerepeikbe a szerző akár rájuk szabta volna Meg Dillon. illetve Pat kiérdompcint alakiát Sajnos a tökbtek — talán az ee" Galkó Bence n"m'"iv?rns Grace he^i-agnőiét kivéve — his-térikusan forszfrt szövegmondásukkal igenünk lee-nm;"—íísftik a SzaWrcs G"nroul te'meae'vel dekorált flguráik-t.. Vagv C7Pn "edó,m--c-*p 'SJrt-V-ni né*er Ja eb iánk RTíd-'f Karp.aa Tfatnltn Ka.skó Er-léhet). va^v neve*só<zesre 'Fodor 7fóka. Szabó István) vasalják. Az ízléses zenei kíséretet ifj. Nagv Imre szalontriója szolgáltat*"1 Nikolcnyi István Akár azt Is írhattuk volna címként, hogy nem kerül sokba. Mármint az, hogy a kötelességünk teljesítése közben nem csupán á hivatalos" téetfflfcket végezzük, hanem néhónv „lelkünkből fakadt" jó szóval is figyelemre méltatjuk azokat akikért vagyunk. Körülbelül ez a lényege Kiss Tamásné (Budapest, József körút 25.) levelének, amelvben az effaita apróságokról ad hírt. Nővérével a Hajnóczy utcai Tiszavirág ' zónázóba mentek ebédért, s megfigyelték, milyen kedvesen, figyelmesen törődnek a konyhánál sorban álló idős emberekkel, s az üzlet vezetőnője elbeszélget velük, ségííí őket. Egv másik, budapesti olvasónk számára ugvancsak kellemes enizód volt. hogy az egvik 17-es autóbuszon november 16án a fiatal génkocsi vezető nemcsak üdvözölte kedves Utasait, hanem köszöntötte az aznao Szilvia-napot ünneplőket. How ezt megírta Bi'dapestról. hízonvára azt ielzi talán ebben .tudunk" idelenn a végeken. Cukrot a sebre Időnként új és új gyógymódokról ad hírt a sajtó, mint azt egy olvasónk (Deme Imréné, Tarján 502/A) is észrevette. Az új hír az új gyógymódról nem új — mármint az, hogy a Buenos Aires-i Alvear kórház orvosai új gyógyszert fedeztek fel, a sebek genynyesedésének megakadályozására. A Magyarországból kiollózott cikk „nagy felfedezése" a közönséges porcukor. Hogy pedig ez nemcsak afféle hírlapi cukorkacsa, azt valójában olvasónk cáfolata bizonvítia legjobban. A most újnak írt gyógymódot Deme Imréné szerint valójában már az ötvenes években alkalmazták a szegedi sebészeten. Ismerősétől, Varga Imrénétől hallotta, hogy combsebe hosszú idő után csak akkor kezdett gyógyulni, mikor kezelőorvosa vastagon beszórta porcukorral. A cukornak a baktériumszaporodást gátló hatását ezek szerint már nálunk is felismerték és alkalmazták, ám. hogv azóta ehhez a módszerhez hánvszor nvúltek ftak. Ezek ntón kórtvnyebb lesz n gyógyítás ha a sebecín*böz közetehh van a fűszerüzlet. oda menten. November 14-i számunkban Tervezési hiba volna című olvasói levélben a DÉLÉP munkájával kapcsolatban közöltünk észrevételeket. Heim János termelési igazgató a következő választ küldte: „A DÉLÉP garanciális kötelezettségének eleget téve — 1982. május 28-án a munkálatokaj befejezve — lecserélte Rókus vároTész 318—320. jelű épületekben a fűtőtestek egy részét. Ezzel tehát már máius 28-án adott volt mind a 90 lakás panaszmentes fűtésének lehetősége. A lakók panaszbejelentéseit még megelőzve kértük a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatot. hogy a fűtési idénv kezdete előtt végezzék el. nemcsak e három éoület hanem az egész Rókus városrész távffltő hálózatának hőközpontjainak szabályozását. Az SZVV 1982. november 2-án hatékonyan elkezdte és november 12-én befejezte a szabályozást. A Rókus 318—320. jelű épületeknél a fűtési panaszok az épületekhez csatlakozó távfűtő vezetékben bekövetkezett dugulás követkéz-, ménye volt. A dugulást 19R2. november 15-én a távbőszoleáltató SZVV megszüntette. a fűtés beindult és megtelelő." Egy lokAtfelúHtis kálváriáin de-ül ki azokból a levelekből. nmeWek ho'zánk dr. Sárkörí István (Széke'v sor 11'A) és Kószó Józ'ef IKV-ig07fató aláírásával érkeztek. Előbbi írója ko-ábban Postaládánk hasábjain közölte panaszát amelyre intézkedtek a vállalat szakemberei, majd ezt követően az ingatlankezelő vállalat igazgatója az alábbiakat írta: .Éoületfelújítási ügyben küldött levelére válaszolva közöljük hogy a lépcsőházi pvc-burkolat javítását 1982. december 31-ig végzi el vállalatunk. Lakásában a szükséges nyílászárók javítása, festése — az 1982. október 22-én kelt bejelentése alapján — elkészült. A szőnyegpadló cseréje műszakilag nem indokolt, esztétikai kifogás miatt azt nem cseréljük. A Székely sor 11. sz. alatti épület lakásbérleményeiben szőnyegpadlócserét nem tervezünk. A felújítási munkák elhúzódása a vállalatnál folyó más munkaterületre történő átirányítások miatt következtek be, amiért is a ház lakóinak szíves elnézését kérjük." Az illetékes válaszára még a panaszos Is írt. Többek között azt, hogy a lapban megjelent közlést követően mintegy két-há. rom „bét . íjoúlva megjelent egy asztalos, és két nap alatt elvégezte azt a munkát, amelyet egy egész brigádnak kellett volna a nyáron. Emellett vitatja, hogy más területre „átirányítás'1 miatt késlekedett a munka hiszen többször volt szemtanúja annak, hogy a hozzá — más"- munkára — kiküldött dolgozók órákat üldögéltek munka nélkül. összeállított" Igriczi Zsigmom. Szeszmentes bisztrót! Rókus 310 Vagyis másik nevén Csongrádi sugárút 124. számú ház felügyelője. Deák Istvánná írja panaszlevelében, hogy áldatlan állapotokat eredményez a csapadékos időjárás, környékükön. Mint írja, a ház előtt gyalogjárdájuk nincs, az út, ahol közlekednének, sártengerben van. Az ok, hogv a körtöltés és az út (közötti részbe hordjak már tavasz óta a és a földet bog" tettöVrók a *-"-ületet. A lakók töt-hször összeszólalkoztak már a sarat kerekükön odahordó gépkocsik ve-etőivel, a DÉLÉP és a vállalatnak bérmunkában földet szállító Volán sofőrjeivel. Hiába takarítják nap mint nap. semmi eredmény legföljebb ha nem erik az eső. és kiszárad az út. akkor meg elviselhetetlen porfelhő keletkezik. Most legföiiohh ezt ú«zták rpog ozereteók tudni. nem te^et-e máskéno. és egvá't-tón m'kor lesz rrár ennek "áge? Diákok ősz' munkán Ilyenkor, ősszel sok szó esik arról, hogv eevrószt a mezögazdaróg betakarítási gondjait en"hfteni. másrészt ismerkedni a fizikai munkával kitárnak a diákok a környező nagyüzemekbe őszi munkára. A Tömörkény gimnázium második osztályosai a zákányszéki Homokkultúra Tszben voltak az idén. Róluk szól P. É. tudósítása' „A szervezés még kora ősszel kezdődött a téesz és az osztály KTSZ-titkára között á diákok munkáin a leb"' lőtt alma felszedése volt. Vödrökbe rakták, konténerbe halmozták, a pótkocsis A Bécsi körút és a Petőfi sugárút sarkán levő tízemeletes KISZ társasházban levő MÉK-bisztróról van szó. és a ház , 105 lakójáról, a környék jóérzésű lakosságáról, ! meg az egészséges életmódról is. Egyre rosszabb a helyzet. Tele van a járj da a pázsit részeg embe rek félreérthetetlen „nyomaival", emellett gyakoriak a hangoskodások késő éjszakáig, s az utcai ivászatok a pihenésre szánt padokon. Nem szólva arról, hogy a házba sok idegen és részeg ember bejár, a tetőteraszokon, a tizedik szinten, ahol a mosókonyhák vannak csöveznek. Hiába zárjuk a kapukat, nemegyszer betörik. Jogilag is támadható ez a helyzet. Az üzlethelyiséget a társasház lakóitól bérli a ZÖLDÉRT vállalat, tehát mi vngvunk a gazdák, és elvárható hogv az üzletre is vonatkoazon a tárgaskóy alapító okirata melv szignró sza ttótorendszerrel védi a tulaidnnost.ói-sak érdel-e't (landolom hogv az Ozle' teremtette állanot — nem •zairálifi a tuloidonnstör sak érdke't i Üev gondolom az üzlet sznteáltatási profiljába' beleszólási jogupk nekünk, lakóknak Is van! Javasolnánk, hogy esi náljanak egy szeszmentepresszót. hiszen ezze' mind az alkoholizmus el • leni küzdelemből. mind az egészséges életm >dr" való nevelésből is kive hetné a vállalat a '•é^zé' Fz egvébként lassan mát társadalmi teladatn '« lesmindenkinek. Lehetne kihordásos diétás ebéd- és Vaesorarendszert 's bevezetni. Hiszem. hogv a gazdaságosságon «em esne cso"ba, ha jól megcsinálnák. Ha mindezeket nem Is vezetnék be. legalább első osztályú üzletté emelnék. Ennek megfelelően az italárakat is fel 'ehet ne emelni, kulturált sze mélyzetet. nem állandóan változó, és munkaerőhiánnyal küzdő bisztrót fenntartani, udvarias ki szolgálókkal. a haszor lenne akkor Is »nsri m'nt most ha nem 'tet" 1*7 a rnPg-iS'ihb kii1»n-áPo sz'nvonol kizá-pó rplpd "zokaf akiknek maaatar te „Uan most nana S7i?nk van A menne* te* galmnt d'-fintinf m fia let raituk iobban me" nverné másokon az 9»lr ti személyzet számára f kellemesebb munkahelyet teremtve; Dr. Veres*- Sándor