Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

Péntek. 1982. november 2«. Segítjük az alkotó fiatalokat Ifjúsági lakásépítés ­országos vállalkozásban Ha az ifjúságról beszé­lünk, gyakran szóba kerül kezdeményező készségük, egészséges türelmetlenségük, alkotni vágyásuk, tenni aka­rásuk. Az egyénnek és a ki­sebb-nagyobb közösségnek nem mindegy, hogy egy-egy jó ötletnek mi lesz a sorsa a jó elképzelésekből mi, és mennyi idő alatt valósul meg. Minderről és az ifjúsá­gi szövetség kezdeményezé­seiről beszélgettünk Juhász Andrással, a KISZ Közpon­ti Bizottsága titkárával. — Kérem, összegezze elő­ször az Alkotó ifjúság Egye­sülés rövid múltját és eddi­gi eredményeit. — Nemsokára két éve, hogy létrejött az egyesülés, amely a hazai innovációs struktúrában, mint új szer­vezeti forma jelent meg, s már mind felépítésében, mind speciális feladat- és tevékenységi körével fontos szerepet tölt be. Az egyesü­lés olyan korszerű vállalko­zási forma, menedzseri szer­vezet, amely rendelkezik a műszaki fejlesztéshez szük­séges pénzeszközökkel. Je­lentős műszaki-szellemi bá­zisa és fórumrendszere van (Alkotó Ifjúság pályázat, FMKT-k, FAT-ok) elsődle­ges feladatának tekinti, hogy elősegítse a hozzáfor­duló fiatalok ötleteinek ta­lálmányainak, újításainak elterjesztését és hasznosítá­sát. Továbbá segítséget nyújt szakmai, módszerta­ni, szervezési, pénzügyi, iparjogvédelmi ügyek inté­zésében. Az egyesülés kialakította munkaszervezeti egységeit, és megszervezte az irodák koordinálását. Az Általános Műszaki Fejlesztési Iroda például elfogad alkotásokat, újdonságokat, részt vállal ezek fejlesztésében, beveze­tésébep. iparszerű hasznosí­tásában. Az Energetikai Szervezési Iroda célja az energiagazdálkodást segítő feladatok megoldása és szer­vezése enersiamegtakarítást eredményező alkotások el­terjesztése és menedzselése. A Komplex Anyaggazdálko­dási Iroda hulladékokat és másodlagos nyersanyagokat kutat fel, felhasználási te­rületükre ajánlást, műszaki technológiát dolgoz kí ter­jeszti az e témában felme­rülő szellemi alkotásokat. Kizárólagosan az irodának van forgalmazási joga az Ésszerű anyagtakarékossági pályázatra beérkező pálya­munkákhoz. A KISZ és az OMFB együttműködési meg­állapodásának végrehajtása értelmében a Számítástech­nikai Iroda országos újdon­ságtárat hoz létre. A TPA 1140 tíousú számítógépen korszerűen regisztrálja az Alkotó ifjúság pályázati anyagot, adattárában rögzíti az országos FMKT és FAT. valamint a fiatal szakértők listáját, ellátja az Országos Találmánvi Hivatal találmá­nyi bejelentéseinek nyilván­tartását. — Az egyesülés hány újí­tó, feltaláló ötletét, talál­mányát ssegítette megvaló­sítani? — Az 1982-es évben mint­egy ezer újító, feltaláló (en­nek kétharmada fiatal) for­dult az egyesüléshez. Jelen­leg az egyesülés 207 ügyet képvisel, ezek negyedrészét már bevezették megkezdő­dött sorozatgyártásuk, illet­vé hasznosításuk, az egye­sülés 25 termékét már for­galmazzák. Köztük a két legsikeresebb termék: az agrosátortartó és a nagyfe­szültségű kábel vágó 'szerke­zet Az egyesülés Jelentette meg a Vállalkozók Zseb­könyvét, amely fontos tájé­koztatásokat tartalmaz. Az egyesülés üzleti tevékenysé­ge mellett kiemelkedő jelen­tőségűnek tartja, hogy saját munkamódszereivel, szak­mai útmutatásaival támo­gassa a KISZ KB kezdemé­nyezéseit és akcióprogram­jait. E tekintetben elsődle­ges feladatának tekinti, hogy tovább propagálja, tá­mogassa az Alkotó ifjúság pályázati rendszert. — További kezdeményezé­sek? — Az ifjúság széles körű és rövid időn belüli lakás­hoz jutását akarjuk azzal segíteni, hogy Fővállalkozási Ifjúsági Lakásépítő Közös Vállalatot hozunk létre, az ÁFB, a DÉLÉP, a 43. számú ÁÉV és az Ezermester Üt­törő és Ifjúsági Kereskedel­mi Vállalattal közösen. A közös vállalat az elképzelé­sek szerint a magánerős la­kásépítés, -felújítás) -kor­szerűsítés teljes vagy rész­folyamatára vállalkozik, en­nek keretében — igény sze­rint — ellátja a beruházói terület-előkészítői, műszaki tervezői, kivitelezői, műsza­ki ellenőrzési feladatokat. A vállalat alapvetően szervező iroda lesz. országos hatás­körű működéssel. — Továbbá foglalkozunk egy arab nyelvet oktató munkaközösség létrehozásá­val is, közel-keleti gazdasá­gi, kereskedelmi kapcsola­taink ezt különösen indokol­ják. Vagy például a gyenge termőhelyi adottságú terme­lőszövetkezetek munkájának segítésére a KISZ fiatal szakemberekből álló cso­portokat szervez. — Termelési mozgalmain­kat úgy szervezzük és fej­lesztjük tovább, hogy azok megfeleljenek a megnöveke­dett gazdasági követelmé­nyeknek: segítsék a költsé­gek csökkentését, a haté­konyság növelését, a minő­ség biztosítását, szolgálják a gépek, berendezések, épüle­tek gazdaságosabb kihaszná* lását, a tartalékok feltárá­sát mozdítsák elő a korsze­rűbb. jól értékesíthető ter­mékek gyártását, és az ész­szerű takarékosságot a mun­kaerővel. energiával, anyag­felhasználással. KIS7-szer­vezeteinknek javasoljuk. a feladatok megoldásához kér­jék a gazdasági vezetőktől az anyagi ösztönzésben is a támogatást. Ambrus Sándor Légkondicionálás hőiével Észak-Japánban a légkon­dicionálásnak fölöttébb ér­dekes új módjával kísérle­teznek: a hó olvadása köz­ben keletkező hideg vizet föld alatti tárolókba szi­vattyúzzák. s vele nyáron irodaépületek tetejét locsol­ják meg, hogy lehűtsékőket Az eközben 28—29 Celsius­fokra felmelegedett vizet egy másik föld alatti medencé­ben felfogják. Télen, amikor ez a viz még mindig 20 Cel­sius-fokos, a vízfűtő rend­szerekbe szivattyúzzák, s fel­használják a tetőt fedő hó leolvasztására. Képjelek hanghullámok útján A francia Thomson—CSF előállította az első ipari te­levíziós eljárást, amelyben hanghullámok közvetítik a képjeleket. Mintegy 1000 mé­teres távolság áthidalására alkalmas és tenger alatti át­vitelre szánják. Ez az eljá­rás különösen parti vizeken való felhasználásra alkal­I mas tenger alatti szerkezetek ellenőrzésére, mint amilye­nek a fúrófejek, valamint a fúrószigetek és csővezetékek ki horgonyzása. Növénytermesztés talaj nélkül Az a hagyományos el­képzelés, hogy a növények­nek szükségük van a talaj­ra, nem más, mint megszo­kás, Valójában a talaj tá­volról sem ideális közege a növényeiknek. Igaz ugyan, hogy jól leköti a tápanya­gokat, de gyakran éppen az a baj, hogy túlságosan is. Többnyire nehezen oldódó vegyületekben tartalmazza mindazt, amire a növények­nek szükségük van. A gyö­kerek nem mindig tudnak áthatolni a tömör felső ta­lajrétegen, a* Így sokszor el sem jutnak azokba a mély­ségekbe, ahol az ásványi és szerves anyagok összetétele a legkedvezőbb. A növény­Be* — ha kedvező fejlődé­siét biztosítani akarjuk — a különböző fejlődési szaka­szokban más és más táplá­lékot igényel, akárcsak az ember. De vajon miként biztosíthatjuk a változó el­látási körülményeket a talaj­ban? A hidropónika, a talaj nél­küli növénytermesztés segít­ségével valósitható ez meg. amely több országban már túl van a kísérleti stádiu­mon. A leggyakoribb eljárás, hogy szemcsés, homokos ta­lajba kerülnek a növények, amelyet időről-időre tápsó­oldattal Itatnak át Az oldat hártyát képez a növények gyökerein, a felesleges meny­nyieég bedig a homokréteg alatt elhelyezett tartályban gyűlik össze, és természe­tesen ismét felhasználható. A homokszemcsék vagy ka­vicsok között az átitatás után ismét levegő tölti ki az üregeket. Így a növények a megfelelő tápanyagok mellett elegendő oxigénhez is hoz­zájutnak. A cseppfolyós és gáznemű közeg szokványos váltása kedvez a növények fejlődésének, növényházi kö­rülmények között meg ls va­lósítható, de a földeken még nem. Nagy jövőt jósolnak egy másik módszernek az aeropóni,kának ls. Ennél a palántákat nem homokba vagy kavicsok közé helye­zik, hanem állványon rögzí­tik, gyökerük a levegőben lóg, s azt megfelelő időkö­zönként tápoldattal perme­tezik, Egy lengyel kísérleti növényházban a növényeik gyökérzete egy ásványi sók oldatát tartalmazó vízme­dencébe ér. A növények nyakrészét ásványi vagy szerves anyagokból álló kö­zeggel veszik körül, ame­lyet a medence fölött fel­függesztett sűrű hálón terí­tenek szét Az Így termesz­tett növények egészségeseb­bek. mint a hagyományos módon termesztettek, termé­sük érésének ideje mintegy tizennégy nappal csökken, a terméshozam pedig 15—20 százalékkal magasabb. Agyideg és az éhség Eddigi elettani tanulmá­nyaink 6orán úgy tudtuk, hogy az étvágy az éhségér­zeten alapszik. Ennek ide­gi központja az agy hipota­lamusznak nevezett részének oldalsó magja, amelynek in­gerlése mértéktelen evést (hiperfágiát) idéz elő a kí­sérleti állatoknál. Ezzel el­lentétes hatású a hipotala­musz alsó-középső magcso­portjának éhséggátló vagy jóllakottsági központja. Nor­mális körülmények között e két centrum az egyensúlyi állapot fenntartása irányá­ban hat. Újabban amerikai kutatók arra a megállapításra ju­tottak, hogy a szájüreg fa­la az a hely. ahol az éh­ségérzet keletkezik, illetve elmúlik. Az arc- és szájüreg szöveteit, sejtjeit az ötödik agyideg, az ún. háromosz­tatú ideg látja el idegszá­lakkal. Ez az agyideg to­vábbítja a szójüregbőí és az arc területéről eredő tapin­tási, hő- és fájdalomérzete­ket. Ezt. illetve ennek egyes ágait zsibbasztja el ideiglene­sen a fogorvos is, amikor ke­zelés közben érzéstelenítést vagy fagyasztást alkalmaz. Életmentő erdők Földünk erdőségeinek na­gyon fontos szerepük van életünkben, gazdálkodásunk­ban és környezetünkben. A tudósok kimutatták, hogy egy felnőtt tölgyfa, amelyen kö­rülbelül félmillió levél van, s ezek összfelülete megha­ladja az 1000 négyzetmétert, egyetlen napsütéses óra alatt 2 kg széndioxidot köt le. Az emberiség jelenleg több mint egymilliárd tonna oxigént használ fel légzése során, s 2000-ben már évi kétmil­liárd tonnát. A szárazföldi növényzet évi növekményét 42 milliárd ton­nára becsülik, s ennyi idő alatt ez a növényzet 54—55 milliárd tonna oxigént ter­mel. vagyis minden tonna fa­tömeg-növekedésre több mint egy tonna oxigéntermelés jut. Kiszámították, hogy a száraz­földi és a vízi növényzet ter­melte évi oxigénmennyiség együttesen megközelíti a 460 milliárd tonnát. Egyhek­tárnyi tűlevelű erdő évente 50 tonna oxigént termel, ugyanennyi tö'gvfaerdő pe­dig 56 tonna port és más szennveződést fog fel a le­vegőből. Kopár területekről a lehullott csapadék 60—60 százaléka elfolyik, az er­dőkkel 20 százalékukban be­borított területekről már' csak 25 százaléka, míg a 60— 80 százalékukban erdős te­rületekről mindössze 7 szá­zaléka. Tartós megfigyelések bizonyítják, hogy az erdők­kel borított területeken a szél sebessége 35—40 száza­lékkal kisebb, mint a pusz­tákon a talajnedvesség pá­rolgása mintegy 4u—45 szá­zalékkal gyengébb, a légkör nedvességtartalma ellenben 3—5 százalékkal nagyobb Egy jól fejlett nyírfa ugyan­is 70, egy bükk 90, és egy harmincéves almafa 180 hek­toliter vizet juttat a leve­gőbe évente. A világ egyik legnagyobb erdőhatalma a Szovjetunió nagy figyelmet fordít er­dőállományának alakulására, s rendszeres kutatómunkával segíti a gyarapodást. kertbarátoknak Tessék választani! A csemegeszőlő telepíté­sekor a fajtaválasztásnál ar­ra kell törekedni, hogy ha nem sok fajtát választunk is, a legkorábbitól az eltart­ható fajtáig célszerű tele­píteni. A borszőlőfajták esetében még körültekintőb­ben kell eljárni, mivel a sokfajta bor tárolása. fel­dolgozása és kezelése költ­séges, sok edénvt igényel, s ha összekeverjük a fajtákat nem kapunk megfelelő mi­nőségű italt. A vörös bor­hoz használt hordói? nem használhatók fehér bor tá­rolására. a vörös bor ké­szítéséhez külön erjesztőtar­tály szükséges. A minőségi bort adó szőlőfajták össze­keverése megfelelő szakmai ismereteket követel, mely­hez e rövid fajtaismertető­vel kívánunk segítséget nyújtani. A Zalagyöngye kettős­hasznosítású szőlőfajta, de leginkább borszőlőként használják fel. Jó cukor­képző. illetve termelő, bora a Saszlához hasonlóan szin­te minden borhoz alapbor­ként felhasználható megfe­lelő keverési arányban. Ki­fejezetten bőtermő, bornak szeptember közepétől kell szüretelni, késői szüret esetén a cukorfok magas lesz, azónban a sava rend­kívül alacsony, melyet cit­romsavval kell pótolni. Fagytűrése közepes, fagyok után jól regenerálódik. La­za lombozatú, tőkéje erős fejlődésű, vesszői középvas­tagok. levele nagy, sarkos. Fürtje középnagy, vállas közepesen tömött vagy laza, fürtátlagsúlya" 12 deka. bo­gyói középnagyok, sárgás­zöldek, vékony héjú. lédús. Peronoszporára kevésbé, lisztharmatra rendkívül ér­zékeny. Az Olaszrizling közismert fajta, tőkéje középerős, sok vékony hajtást nevel, vesszői vékonyak, levele középnagy. Fürtje kicsi, hengeres, tö­mött, gyakran mellékfürt­tel. Fürtátlagsúlya 6—8 deka, bogyói kicsik, gömbölyűek, sárgászöldek, éretten a na­pos oldalán barnás árnya­latú, lédús. Késői érésű faj­ta, mustja kedvező idő ese­tén eléri a 18—20 cukorfo­kot. Magasonűveiésen jól te­rem, bora kellemes. A Rajnai rizling az utóbbi időben kezd elterjedni az Alfödön. Tőkéje erős növe­kedésű. vesszői középvasta­gok, levele középnagy vagy kicsi. Fürtje kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, tömött, át­lagsúlya 6 deka, bogyói kö­zépnagyok, napos oldalukon kissé rozsdás színűek, vastag héjú, lédús, kellemes fűsze­res zamatú. Korábbi, mint az Olaszrizling, kedvező idő esetén szentember végén, ok­tóber elején 18—20 cukor­fokkal szüretelhető. Magas­műveléssel termeszthető eredményesen, viszonylag nagy rügyterhelést Igényel. A fürtje rothadásra érzé­keny. Bora finom illatú és zamatú. általában kemény, savai azonban finomak. A Rizlingszilváni sok ér­tékes tulajdonsággal rendel­kezik. Tőkéje erős. vesszői középvastagok, levele kö­zépnagy, jellegzetes, ötszög­letű. Fürtje középnagy. hengeres vagv kissé vállas, átlagsúlva 10 deka. bogyói közénnagvok. „megnvúltan gömbölyűek", jellegzetesen fűszeres ízűek, sárgásfehér színűek. Kedvező idő esetén szentember közenétől szed­hető 18—20 cukorfokkal. Termőképessége kiváló faev tűrése közepes, peron oszpó­rára és rothadásra rendkí­vül érzékeny, művelésénél figyelemmel kell kísérni, hogy túlterhelhető. ami a következő évek termését ve­szélyezteti. Rduktív típusú bora kiváló zamatú. eseten­ként lágy. Az Ottonel muskotály tő­kéje közepes, vesszői véko­nyak, levele kicsi, közepesen tagolt. Fürtje közepes, vál­las. vagy hengeres, .közepe­sen tömött, átlagsúlya 8 de­ka. bogyói közepesen göm­bölyűek. sárgásfehér színű­ek. napon érett oldalukon rozsdás színűek, kissé vas­tag héjúak. lédúsak, ropogó­sak, muskotályos, ízűek. Rö­vid tenyészidejű, szeptember közenétől szüretelhető. Ma­gasműveléssel közepes ter­més érhető el. Bora finom illatú és zamatú. A Piros tramini tőkéje magasművelésen erőtelje­sebb. mint fej művelés ese­tén Vesszői vékonyak, leve­le kicsi, kerekded. Fürtje kicsi, szabálytalan alakú, gyakran vállas, tömött, át­lagsúlya 6 deka. bogyói ki­csik. megnyúltan kerekde­dek, szürkés árnyalatúak. világos vagy sötétebb hús­piros színűek, vastag héjú, lédús, ropogós, különleges, édes. fűszeres zamatú Szep­tember közepén még gyen­gébb évjárat esetén is eléri a must cukorfoka a 18—20­at. Sűrű lombja miatt rend­szeres zöldmunkát igényel, egyébként laza fürtű marad és nem színeződik megfele­lően. Bora fajtajelleges, erősen fűszeres illatú és za­matú, rendszerint lágy. jó házasítási alapanyag és ki­váló minőségű. A Zöld vertelíni tőkéje középerős vagy gyenge, vesszői középvastagok, le­vele kerekded, szabályosan tagolt. Fürtje középnagy. vállas, tömött, átlagsúlya 14 deka. bogyói középnagyok, kissé megnyúltak, zöldesfe­hérek, pontozottak, vékony héjúak. lédúsak, jellegzetes zamatúak. Szeptember vé­gén, október elején 17—18 cukorfokkal szüretelhető. Magasművelésben bőven te­rem, mérsékelt terhelést igényel, a Rizlingszilvánihoz hasonlóan túlterhelhető, fagytűrőképessége jó. Bora közepes minőségű harmoni­kus. élénk savval. A Cserszegi fűszeres új fait hibrid, szaporítóanyaga ez évben már kapható a le­rakatokban kisebb mennyi­ségben. Tőkéje közepes nö­vekedésű, levele kicsi, csip­kés. A fürt vállas, átlagsú­lya 15 deka, bogvói húspi­ros színűek, kerekdedek. A Piros tramininál lényegesen többet terem, valamivel ko­rábban érik Fagytűrőképes­sége az eddigi megfigyelé­sek alapján jó. alföldi ter­melésre alkalmas. Az Ezerfürtű faitát a Tramini és Hárslevelű ke­resztezéséből állították elő. Levele a Hárslevelűéhez hasonlít, hajtásai sötétzöl­dek. Fürtie vállas. tömött, átlagsúlva 16 deka. bogi'ói jellegzetesen hamvasak, sár­gás színűek. Termőkénessé­ge kiváló, szeptember köze­pén szedhető 17—18 cukor­fokkal. a téli fagvot jól tűri, termese rothadásra haila­mos. Zamatos, de kissé lágy bort ad. A Jubileum 75 az Ezerjó és a Szürkebarát kereszte­zéséből származik. Viszony­lag gyenge tőkét nevel, ke­vés haitással. levelei kicsik, tagoltak. Kiemelkedő értéke fagvtűrőkénessége és rotha­dás ellenállósága. Bőven terem, fürtátlagsúlva 15 deka a vállas fürtök piros színűek, bogvói közénna­gvok. kerekdedek. Október eleiétől szüretelhető 16—18 cukorfokkal Bora hamnóni­kus. kellemes ízű. de nem kier Ikedő minőségű. A vörösbor szőlőfajták választéka szintén nagy, ezekről a következő cik­künkben adunk tájékozta­tást. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész I

Next

/
Thumbnails
Contents