Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-04 / 259. szám
2 Csütortíft, 1982. november i: Kizíemény a bolgár miniszterelnök magyarországi látogatásáról • Budapest (MTI) Lázár Györavnek. a Maavar N évköztár sasáa Minisztertanácsa elnökének meahivására Grisa Filioov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1982. november 1. és 3. között hivatalos, baráti látogatást tett Maavororszáaon. Kádár János. a Macvar Szocialista Munkásoárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Grisa Fllipovot. akivel szívélyes. elvtársi légkörű megbeszélést folviatott a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság baráti kapcsolatainak fejlesztéséről. Havasi Ferenc, a Macvar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagia. a Központi Bizottság titkára találkozott és megbeszélést folytatott Grisa Filioovval. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke megkoszorúzta a magvar hősök emlékművét, látogatást tett a győri Rába Vagon- és Géogvárban. a dunavarsánvi Petőfi Termelőszövetkezetben és az Intranszmas vállalatnál. A miniszterelnöki találkozón jegyzőkönyvet írtak alá a tárgyalások eredményeiről. Aláírták a két ország 1983. évi árucsere-forgalmi ieavzőkönyvét is. A kormányfők tá iékoztatták egymást a Macvar Szocialista Munkásoárt XII. és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a fejlett szocialista társadalom építésének tapasztalatairól. Véleményt cseréltek a két ország együttműködésének eredményeiről, a továbbj feladatokról. és áttekintettek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság hagyományos testvéri kapcsolatai eredményesen és sokoldalúan fejlődnek a közös érdekek és célok alap ián. teljes összhangban a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével. Kiemelték a Magvar Szocialista Munkáspártnak és a Bolgár Kommunista Pártnak a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló összeCorrottsága jelentőségét. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára és i'odor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa • elnöke találkozóinak meghatározó szerepét a két párt és állam sokoldalú együttműködésében, a két nép barátságának erősítésében. Hangsúlyozták, hogv sikerrel válnak valóra a legfelsőbb szintű találkozókon és az azt követő kormányfői tárgyalásokon kidolgozott megállapodások. Elismeréssel szóltak a gazdasági, a műszaki-tudományos együttműködés és a szocialista gazdasági , integráció tovább fejlesztése 1990-ig szóló feladatainak végrehajtásáról. A kormányfők megállapították. hogv a magvar—bolgár gazdasági együttműködés a közösen elhatározott célokkal összhangban fejlődik. A magvar—bolgár kapcsolatok bővítésében eredményesnek minősítették a magvar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság, a központi tervező szervek, a minisztériumok és gazdasági intézmények tevékenységét. A miniszterelnökök megelégedéssel szóltak arról, hogv az 1981—85. évekre szóló népgazdasági tervkoordináció és a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény alapián jó ütemben növekszik a két orszáa árucsereforgalma. Biztatóak az eredménvek a gvártásszakosítás és termeléskooperáció területén is. A felek egyetértettek abban. hogy a két állam kölcsönös érdekeivel és igénveivel összhangban további erőfeszítéseket tesznek az árucsere-forgalom bővítéséi- elősegítő termelés íegvüttműködés fejlesztésére, különösen a gépipar. a mezőgazdasági gépgvártás. az elektronika, a közlekedés és szállítás. a vegyipar területén. Rámutattak a műszaki-tudománvos kapcsolatok bővítésének jelentőségére. . Szükségesnek tartották, hogv konkrét Intézkedések szülessenek a harmadik piaci együttműködés érdekében. A kormányfők hangsúlyozták. hogy a KGST XXVI. ülésszakának határozataival összhangban a jövőben is a szocialista országok kétes többoldalú gazdasági integrációiának elméluitésére és kapcsolataik hatékonyságának növelésére törekszenek. Megállapodtak. hogv ennek alapján a gazdasági együttműködési bizottság és a tervező szervek további ajánlásokat dolgoznak ki a termelési együttműködés körének távlati bővítésére. A kormányfők nagyra értékelték a két ország kulturális, oktatási, tudományos és más területeken kialakult együttműködések eredményeit. Megállapították, hogy a kulturális értékek cseréje nagymértékben szolgálja egymás jobb megismerését, a két nép barátságának erősítését ,, . A miniszterelnökök aláhúzták országaiknak a Szovjetunióhoz fűződő barátsága és együttműködése nagy jelentőségét. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság szilárd elhatározása, hogy a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal együttműködve hozzájárul a szocialista közösség sokoldalú fejlődéséhez, valamint az egység erősítéséhez és az együttműködés fejlesztéséhez a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. A miniszterelnökök aggodalmukat fejezték ki, hogy az imperializmus — mindenekelőtt az amerikai imperializmus szélsőséges köreinek agresszív politikája, hidegháborús törekvései, gazdasági korlátozó intézkedései következtében éleződik a nemzetközi helyzet. A kormányfők ismételten kifejezték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival együtt határozottan síkraszáll a nemzetközi biztonságért és a békéért, az enyhülés folytatásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a kölcsönös bizalom fejlesztéséért. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága 1982 októberi moszkvai ülése állásfoglalásainak időszerűségét és jelentőségét. A felek kifejezték eltökéltségüket, hogy országaik az európai biztonság és együttműködés erősítését szolgáló megállapodások elérésére törekszenek a madridi találkozón, és fontosnak tartiák, hogy a találkozón határozat szülessék az euróbai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési intézkedésekkel foglalkozó konferencia összehívásáról és mandátumáról. A kormányfők kifejezték, hogv országaik és népeik továbbra is szolidárisak a Lengyel Népköztársaság kommunista és hazafias erőivel a szocialista konszolidációért folytatott harcban. A tárgyalásokon aláhúzták: a békés egymás mellett élés elve alapján törekszenek a kapcsolatok bővítésére a fejlett tőkés országokkal. Rámutattak arra, hogy a mostani nemzetközi helyzetben különösen fontos a párbeszéd folytatása, az országok kapcsolatainak fejlesztése a helsinki záróokmány szellemében. Kifejezték államaik szándékát, hogy erősítik együttműködésüket a fejlődő, országokkal. Szolidárisak a nemzetközi felszabadító mozgalmakkal, a társadalmi haladásért küzdő népekkel. A kormányfők hangsúlyozták, hogy támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely az enyhülést, a nemzetközi biztonságot és a békét szolgálja. A magyar fél nagyra értékeli a Bolgár Népköztársaság kezdeményezését, hogy a Balkán-térségét változtassák nukleáris fegyverektől mentes övezetté. A miniszterelnökök megbeszélései szívélyes, baráti légkörben, a teljes nézetazonosság jegyében zajlottak le, és hozzájárultak a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, testvéri barátságának erősítéséhez. Grisa Filipov bulgáriai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Együttműködés a villamosenergia-termelésben Pjotr Nyeporozsnyij nyilatkozata A Budapest (MTI) Szerdán Debrecenben folytatódott a KGST villamos energiai együttműködési állandó bizottságának 61. ülése. A résztvevők áttekintik az érdekelt KGST-tasországokban közös beruházásként készülő atomerőművek és villamos távvezetékek építésének menetét, az egyesített villamosenergia-rendszerek biztonságával, a Szovietunióból 1981-től esedékes többlet villamosenergia-szállításokkal. a villamosenergia-megtakarítással összefüggő kérdéseket. Megvitatják az együttműködés további lehetőségeit. s a tennivalókat. Az együttműködés eredményeiről. a kapcsolatok további feilesztéséről Pjotr Nyeporozsnyij. a Szovietunió energetikai és villamosítási minisztere. az állandó bizottság elnöke nyilatkozott. A többi között elmondta: — A villamos energetika feilődésének előmozdítása és az országok megbízható villamosenergia-ellátása céliából a bizottság ajánlásokat készített az egves országok számára az európai KGSTtagállamok energetikai rendszereinek egyesítésére, távvezetékek építésére, a helvi fűtőanvagbázisra települő erőművek létesítésére, az országok közötti villamosenergia-csere növelésének elősegítésére. Szintén a bizottság kezdeményezésére és a közvetlen részvételével jött létre ezelőtt húsz évvel az egyesített energetikai rendszerek központi diszpécserirányítása. A későbbi intenzív feilődés eredménye, hbcv az egyesített energetikai rendszerek teliesítménve 1981 végén meghaladta a 141 ezer megawattot, a 229. a 400 és a 750 kilovoltos feszültségű rendszerközi távvezetékek átbocsátó képessége pedig 15 ezer megawattra nőtt. A tagállamok közötti kölcsönös villamosenergia-csere az 1963. évi 3 6 milliárd kilowattóráról 1981-ben 32 milliárd kilowattórára növekedett. A feilesztés egvik nagyszabású vállalkozása volt az első. Szovietunió és Magvarország között megépült 750 kilovoltos feszültségű nemzetközi rendszerközi távvezeték üzembe helyezése. — A sokoldalú együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének fő feladatait és útjait 15—20 esztendőre komplex program határozza meg. 1977-ben aláírták a tagállamok egyesített energetikai rendszereinek távlati fejlesztésében való együttműködésről szóló általános egyezményt az 1990ig tartó időszakra. A KGSTtagállamok sokoldalú együttműködésében fontos helyet foglal el az atomenergetika fejlesztése. Jelenleg Bulgáriában, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában üzemelnek atomerőművek. Újak is épülnek: Magyarországon a közeljövőben elkészül a paksi atomerőmű első blokkja. — A bizottság tevékenységének egyik legfontosabb iránya a KGST-tagállamok energetikájának fejlesztésével összefüggő koncepciók kidolgozása a 2000. évig tartó időszakra. E tevékenység során figyelembe kell venni, hogy a villamos energetikai objektumok építése jelentős tőkeigénnyel jár, növekednek a környezetvédelmi követelmények, s az ilyen objektumok építése meglehetősen hosszadalmas. Ezért is fontos, hogy a KGST-tagállamok a villamos energetika fejlesztésének lehetséges útjait közösen jelöljék meg, kihasználva az együttműködésben rejlő lehetőségeket mondotta befejezésül Pjotr Nyeporozsnyij. Reagan félidőben HAZÁNKBA ÉRKEZETT A SZOVJET—MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG KÜLDÖTTSÉGE A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából az MSZBT meghívására szerdán hazánkba érkezett a Szovjet— Magyar Baráti Társaság küldöttsége Jevdokija Karpovának, az Oroszországi SZSZSZK Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az SZMBT alelnökének vezetésével. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációját délután fogadta Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. MAGYAR-OSZTRÁK KÖZGAZDÁSZTALÁLKOZÓ GYÖRÖTT Kétnapos magyar—osztrák közgazdásztalálkozó kezdődött szerdán Győrött. Az eszmecserén több mint 20 magyar és osztrák színesfémeket, autóalkatrészeket, vegyipari alapanyagokat, vas- és acéltermékeket, valamint mezőgazdasági alapanyagokat beszerző és forgalmazó nagyvállalat vezérigazgatója, illetve gazdasági és kereskedelmi igazgatója cseréli ki tapasztalatait a készletgazdálkodásról, az anyagellátásról és -beszerzésről. WEINBERGER BANGKOKBAN Az Egyesült Államok minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy megvédje délkelet-ázsiai szövetségeseinek érdekeit és biztonságát — jelentette ki szerdán Bangkokban Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. PERSHINGKARAMBOL Az NSZK-ban állomásozó amerikai hadsereg egyik Pershing-rakétákat szállító tehergépkocsija Karlsruhe közelében kedden összeütközött egy személygépkocsival. A karambol következtében hárman életüket vesztették, egy személy pedig súlyosan megsebesült. Rendőrségi" források szerint a rakétán nem volt rajta a nukleáris töltetű fejrész.: LÁTOGATÁS A III. országos nőkonferencián részt vett bolgár, csehszlovák, lengyel. NDKbeli. román és szovjet nődelegációval találkozott az MSZMP KB székházában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, aki tájékoztatást adott hazánk politikai, gazdasági helyzetéről nemzetközi tevékenységéről. MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ-közgyűlés politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó 1. számú bizottságának általános vitájában kedden felszólalt dr. Prandler Árpád nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Szorgalmazta, hogy a jelenlegi ülésszak fogadjon el olyan határozatot, amely meggyorsítaná a vegyi fegyverek eltiltását kimondó szerződés kidolgozását és elfogadását. A HABORÜ FOLYTATÓDIK Teheránban bejelentették, hogy az iráni csapatok kora hajnalban újabb támadást indítottak a Moharram hadművelet keretében. Az iráni fegyveres erők és az Iszlám Gárda hadijelentése szerint a harcok jelenleg iráni területen. Sam-e Hendi térségében. a délnyugati fronton folynak. A félidős amerikai vá** lasztások eredményét a jelek szerint az amerikai politika csúcsain mindenki úgy értékeli, ahogy akarja. S a különös az, hogy erre minden lehetőség megvan. A Fehér Ház álláspontját először Meese főtanácsadó, Reagan elnök egyik legközelebbi munkatársa és bizalmasa fejtette ki, mondván, hogy csak „mérsékelt visszaesésről" lehet beszélni. Meese arra a Reagan elnök számára kellemes tényre összpontosította a figyelmét, hogy az amerikai politikai döntések szempontjából legfontosabb szenátusban a köztársasági párt megőrizte többségét. Nagyvonalúan átsiklott afelett, hogy viszont a képviselőházban a vártnál több mandátumot vesztett az elnök pártja. A demokraták nevében beszélő O'Neill, a képviselőház elnöke, éppen fordítva, „katasztrofális vereségnek" nevezte a választási eredményeket. O'Neill ugyanis a politikai döntések szempontjából viszonylag kisebb jelentőségű képviselőházi eredményeket vette elsősorban figyelembe, és nem mérlegelte a szenátus helyzetét. Az Egyesült Államok két elnökválasztás közötti választásait az jellemzi, hogy elsősorban a legszélesebb tömegeket érintő gazdasági problémák, sőt helyi részletkérdések játszszák a döntő szerepet a választói döntésekben a nemzetközi politika nagy kérdései ilyenkor általában alárendelt szerepet kapnak. E választások második jellegzetessége, hogy az éppen hivatalban levő párt általában pozíciókat veszít. Most az történt, hogy az újraválasztott képviselőházban a szokásosnál nagyobb volt Reagan pártjának vesztesége. A köztársaságiak 54 mandátumot veszítettek, ami azt jelenti, hogv most a demokrata pártnak 103 főnyi többsége van a 435 tagú kéoviselőházban. Másképpen alakult a helyzet a szenátusban, ahol 54:46 arányban az elnök pártja, a renublikánusok voltak tahhségben Ez adott lehető~é«et az elnöknek arra, hoev gazdasági programjának jó részét elfogadtassa a törvénvhozással Reagan ezt a lehetőséget továbbra Is meekanja. A szenátorok egvha-madának újraválasztása után a demokraták az eredmény szerint .egfeljebb két helyet hódíthatnak el — a köztársaságpárti többség tehát megmaradt. Az ingatag eredmények elsősorban annak tudhatók be, hogy az amerikai gazdaság helyzetét a sokfelől befolyásolt és megzavart közvélemény is ellentmondóan értékeli. A demokraták érthetően azt állították a kampány középpontjába, hogy páratlanul magas, több mint 10 százalékos az amerikai munkanélküliség. Az elnök és, pártja azzal védekezett, hogy a gazdasági gondokat Reagan az előző kormánytól örökölte, és hogy programja majd a következő elnökválasztásokig hátralevő két esztendőben hoz majd igazi eredménveket. Elsősorban az infláció csökkenésére hivatkoztak. (Tény. hogy Reagan hivatalbalépésekor az infláció 12.4 százalék volt. s ez most 5,1 százalékra csökkent.) Kétségkívül szerepet játszott a nagyon is kiegyensúlyozott választási eredményekben, hogy a televízió képernyőin rendkívül hatásosan megjelenő elnök személyes népszerűsége továbbra is igen nagy — s voltaképpen ez vetett gátat az igazán egyértelmű választási vereségnek. Végül nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy közvetett módon a nemzetközi kérdések (pontosabban az atomfegyverkezés) ügye is szerephez jutott ezeken a választásokon. Washingtonban és néhány más nagyvárosban, valamint kilenc államban szerepelt a választók elé tett szavazási íveken az úgynevezett atomfegyver-befagyasztási mozgalom (Freeze) programja. A Freeze ajánlása mindenütt jelentős többséget kapott, ami kifejezi az amerikai közvéieménv általános békevágvát. Igaz, a javaslat semmilyen formában nem kötelezi az amerikai kormányt. A z Egyesült Államok közbeeső választásai tehát nem hoztak olyan eredményt, amelynek alapján várni lehetne, hogy változás történik az am°*"'kai gazdeságooiitiv-^'-ácKá a kfll*v>ltMka' rn-'—atr ban "pqp'r A« rq-ip-ifa minden jel szerint. továbh halad majd a maaa vAlasytetta úteri, és az aánfác iQa4-fp. a következő elnökválasztásra marad. Réti Ervin