Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

2 Csütortíft, 1982. november i: Kizíemény a bolgár miniszterelnök magyarországi látogatásáról • Budapest (MTI) Lázár Györavnek. a Ma­avar N évköztár sasáa Mi­nisztertanácsa elnökének meahivására Grisa Filioov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke 1982. november 1. és 3. között hivatalos, baráti látogatást tett Maavoror­száaon. Kádár János. a Macvar Szocialista Munkásoárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára fogadta Grisa Fllipovot. akivel szívélyes. elvtársi légkörű megbeszélést folvia­tott a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság baráti kapcsolatainak fejlesztéséről. Havasi Ferenc, a Macvar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagia. a Központi Bizottság titkára találkozott és megbeszélést folytatott Grisa Filioovval. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke megkoszorúzta a magvar hő­sök emlékművét, látogatást tett a győri Rába Vagon- és Géogvárban. a dunavarsánvi Petőfi Termelőszövetkezet­ben és az Intranszmas válla­latnál. A miniszterelnöki találko­zón jegyzőkönyvet írtak alá a tárgyalások eredményeiről. Aláírták a két ország 1983. évi árucsere-forgalmi ieavző­könyvét is. A kormányfők tá iékoztat­ták egymást a Macvar Szo­cialista Munkásoárt XII. és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásáról, a fejlett szocialista társadalom építésének tapasztalatairól. Véleményt cseréltek a két ország együttműködésének eredményeiről, a továbbj fel­adatokról. és áttekintettek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A miniszterelnökök meg­elégedéssel állapították meg hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztár­saság hagyományos testvéri kapcsolatai eredményesen és sokoldalúan fejlődnek a kö­zös érdekek és célok alap ián. teljes összhangban a két or­szág barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződésével. Kiemelték a Magvar Szo­cialista Munkáspártnak és a Bolgár Kommunista Pártnak a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus elvein alapuló összeCor­rottsága jelentőségét. Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára és i'odor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkára, a Bol­gár Népköztársaság Állam­tanácsa • elnöke találkozói­nak meghatározó szerepét a két párt és állam sokoldalú együttműködésében, a két nép barátságának erősítésé­ben. Hangsúlyozták, hogv si­kerrel válnak valóra a leg­felsőbb szintű találkozókon és az azt követő kormányfői tárgyalásokon kidolgozott megállapodások. Elismeréssel szóltak a gazdasági, a mű­szaki-tudományos együtt­működés és a szocialista gazdasági , integráció tovább fejlesztése 1990-ig szóló fel­adatainak végrehajtásáról. A kormányfők megállapí­tották. hogv a magvar—bol­gár gazdasági együttműkö­dés a közösen elhatározott célokkal összhangban fejlő­dik. A magvar—bolgár kap­csolatok bővítésében eredmé­nyesnek minősítették a ma­gvar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság, a köz­ponti tervező szervek, a mi­nisztériumok és gazdasági in­tézmények tevékenységét. A miniszterelnökök meg­elégedéssel szóltak arról, hogv az 1981—85. évekre szó­ló népgazdasági tervkoordi­náció és a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény alapián jó ütemben növek­szik a két orszáa árucsere­forgalma. Biztatóak az ered­ménvek a gvártásszakosítás és termeléskooperáció terüle­tén is. A felek egyetértettek ab­ban. hogy a két állam köl­csönös érdekeivel és igénvei­vel összhangban további erő­feszítéseket tesznek az áru­csere-forgalom bővítéséi- elő­segítő termelés íegvüttműkö­dés fejlesztésére, különösen a gépipar. a mezőgazdasági gépgvártás. az elektronika, a közlekedés és szállítás. a vegyipar területén. Rámutat­tak a műszaki-tudománvos kapcsolatok bővítésének je­lentőségére. . Szükségesnek tartották, hogv konkrét In­tézkedések szülessenek a har­madik piaci együttműködés érdekében. A kormányfők hangsúlyoz­ták. hogy a KGST XXVI. ülésszakának határozataival összhangban a jövőben is a szocialista országok két­es többoldalú gazdasági in­tegrációiának elméluitésére és kapcsolataik hatékonysá­gának növelésére töreksze­nek. Megállapodtak. hogv ennek alapján a gazdasági együttműködési bizottság és a tervező szervek további ajánlásokat dolgoznak ki a termelési együttműködés kö­rének távlati bővítésére. A kormányfők nagyra ér­tékelték a két ország kultu­rális, oktatási, tudományos és más területeken kialakult együttműködések eredmé­nyeit. Megállapították, hogy a kulturális értékek cseréje nagymértékben szolgálja egymás jobb megismerését, a két nép barátságának erősí­tését ,, . A miniszterelnökök alá­húzták országaiknak a Szov­jetunióhoz fűződő barátsága és együttműködése nagy je­lentőségét. A Magyar Nép­köztársaság és a Bolgár Népköztársaság szilárd elha­tározása, hogy a Szovjetunió­val és a testvéri szocialista országokkal együttműködve hozzájárul a szocialista kö­zösség sokoldalú fejlődésé­hez, valamint az egység erő­sítéséhez és az együttműkö­dés fejlesztéséhez a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. A miniszterelnökök aggo­dalmukat fejezték ki, hogy az imperializmus — minde­nekelőtt az amerikai impe­rializmus szélsőséges körei­nek agresszív politikája, hi­degháborús törekvései, gaz­dasági korlátozó intézkedé­sei következtében éleződik a nemzetközi helyzet. A kormányfők ismételten kifejezték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a Szovjet­unióval, a szocialista közös­ség országaival együtt hatá­rozottan síkraszáll a nem­zetközi biztonságért és a bé­kéért, az enyhülés folytatá­sáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a kölcsönös bizalom fejlesztéséért. Ezzel összefüggésben hangsúlyoz­ták a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottsága 1982 októberi moszk­vai ülése állásfoglalásainak időszerűségét és jelentőségét. A felek kifejezték eltö­kéltségüket, hogy országaik az európai biztonság és együttműködés erősítését szolgáló megállapodások el­érésére törekszenek a mad­ridi találkozón, és fontosnak tartiák, hogy a találkozón határozat szülessék az euró­bai bizalomerősítő, biztonsá­gi és leszerelési intézkedé­sekkel foglalkozó konferen­cia összehívásáról és man­dátumáról. A kormányfők kifejezték, hogv országaik és népeik to­vábbra is szolidárisak a Len­gyel Népköztársaság kom­munista és hazafias erőivel a szocialista konszolidációért folytatott harcban. A tárgyalásokon aláhúz­ták: a békés egymás mellett élés elve alapján töreksze­nek a kapcsolatok bővítésére a fejlett tőkés országokkal. Rámutattak arra, hogy a mostani nemzetközi helyzet­ben különösen fontos a pár­beszéd folytatása, az orszá­gok kapcsolatainak fejlesz­tése a helsinki záróokmány szellemében. Kifejezték államaik szán­dékát, hogy erősítik együtt­működésüket a fejlődő, or­szágokkal. Szolidárisak a nemzetközi felszabadító moz­galmakkal, a társadalmi ha­ladásért küzdő népekkel. A kormányfők hangsúlyoz­ták, hogy támogatnak min­den olyan kezdeményezést, amely az enyhülést, a nem­zetközi biztonságot és a bé­két szolgálja. A magyar fél nagyra értékeli a Bolgár Népköztársaság kezdeménye­zését, hogy a Balkán-térsé­gét változtassák nukleáris fegyverektől mentes öve­zetté. A miniszterelnökök meg­beszélései szívélyes, baráti légkörben, a teljes nézet­azonosság jegyében zajlottak le, és hozzájárultak a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, testvéri ba­rátságának erősítéséhez. Grisa Filipov bulgáriai lá­togatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Együttműködés a villamosenergia-termelésben Pjotr Nyeporozsnyij nyilatkozata A Budapest (MTI) Szerdán Debrecenben foly­tatódott a KGST villamos energiai együttműködési ál­landó bizottságának 61. ülé­se. A résztvevők áttekintik az érdekelt KGST-tasorszá­gokban közös beruházásként készülő atomerőművek és villamos távvezetékek építé­sének menetét, az egyesített villamosenergia-rendszerek biztonságával, a Szovietunió­ból 1981-től esedékes többlet villamosenergia-szállítások­kal. a villamosenergia-meg­takarítással összefüggő kér­déseket. Megvitatják az együttműködés további lehe­tőségeit. s a tennivalókat. Az együttműködés eredményei­ről. a kapcsolatok további feilesztéséről Pjotr Nyepo­rozsnyij. a Szovietunió ener­getikai és villamosítási mi­nisztere. az állandó bizottság elnöke nyilatkozott. A többi között elmondta: — A villamos energetika feilődésének előmozdítása és az országok megbízható vil­lamosenergia-ellátása cél­iából a bizottság ajánlásokat készített az egves országok számára az európai KGST­tagállamok energetikai rend­szereinek egyesítésére, táv­vezetékek építésére, a helvi fűtőanvagbázisra települő erőművek létesítésére, az or­szágok közötti villamosener­gia-csere növelésének előse­gítésére. Szintén a bizottság kezdeményezésére és a köz­vetlen részvételével jött lét­re ezelőtt húsz évvel az egyesített energetikai rend­szerek központi diszpécser­irányítása. A későbbi inten­zív feilődés eredménye, hbcv az egyesített energetikai rendszerek teliesítménve 1981 végén meghaladta a 141 ezer megawattot, a 229. a 400 és a 750 kilovoltos feszültségű rendszerközi távvezetékek át­bocsátó képessége pedig 15 ezer megawattra nőtt. A tagállamok közötti köl­csönös villamosenergia-cse­re az 1963. évi 3 6 milliárd kilowattóráról 1981-ben 32 milliárd kilowattórára növe­kedett. A feilesztés egvik nagyszabású vállalkozása volt az első. Szovietunió és Magvarország között meg­épült 750 kilovoltos feszült­ségű nemzetközi rendszerközi távvezeték üzembe helyezé­se. — A sokoldalú együttmű­ködés további elmélyítésé­nek és tökéletesítésének, va­lamint a szocialista gazda­sági integráció fejlesztésének fő feladatait és útjait 15—20 esztendőre komplex program határozza meg. 1977-ben alá­írták a tagállamok egyesített energetikai rendszereinek távlati fejlesztésében való együttműködésről szóló ál­talános egyezményt az 1990­ig tartó időszakra. A KGST­tagállamok sokoldalú együtt­működésében fontos helyet foglal el az atomenergetika fejlesztése. Jelenleg Bulgá­riában, az NDK-ban, a Szov­jetunióban és Csehszlovákiá­ban üzemelnek atomerőmű­vek. Újak is épülnek: Ma­gyarországon a közeljövőben elkészül a paksi atomerőmű első blokkja. — A bizottság tevékenysé­gének egyik legfontosabb iránya a KGST-tagállamok energetikájának fejlesztésé­vel összefüggő koncepciók kidolgozása a 2000. évig tar­tó időszakra. E tevékenység során figyelembe kell venni, hogy a villamos energetikai objektumok építése jelentős tőkeigénnyel jár, növeked­nek a környezetvédelmi kö­vetelmények, s az ilyen ob­jektumok építése meglehető­sen hosszadalmas. Ezért is fontos, hogy a KGST-tagál­lamok a villamos energetika fejlesztésének lehetséges út­jait közösen jelöljék meg, kihasználva az együttműkö­désben rejlő lehetőségeket mondotta befejezésül Pjotr Nyeporozsnyij. Reagan félidőben HAZÁNKBA ÉRKEZETT A SZOVJET—MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG KÜLDÖTTSÉGE A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65. évfor­dulója alkalmából az MSZBT meghívására szerdán ha­zánkba érkezett a Szovjet— Magyar Baráti Társaság kül­döttsége Jevdokija Karpo­vának, az Oroszországi SZSZSZK Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az SZMBT alelnökének vezeté­sével. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegáció­ját délután fogadta Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. MAGYAR-OSZTRÁK KÖZGAZDÁSZ­TALÁLKOZÓ GYÖRÖTT Kétnapos magyar—osztrák közgazdásztalálkozó kezdő­dött szerdán Győrött. Az eszmecserén több mint 20 magyar és osztrák színesfé­meket, autóalkatrészeket, vegyipari alapanyagokat, vas- és acéltermékeket, va­lamint mezőgazdasági alap­anyagokat beszerző és for­galmazó nagyvállalat vezér­igazgatója, illetve gazdasági és kereskedelmi igazgatója cseréli ki tapasztalatait a készletgazdálkodásról, az anyagellátásról és -beszerzés­ről. WEINBERGER BANGKOKBAN Az Egyesült Államok min­den szükséges lépést meg­tesz annak érdekében, hogy megvédje délkelet-ázsiai szö­vetségeseinek érdekeit és biztonságát — jelentette ki szerdán Bangkokban Caspar Weinberger amerikai had­ügyminiszter. PERSHING­KARAMBOL Az NSZK-ban állomásozó amerikai hadsereg egyik Pershing-rakétákat szállító tehergépkocsija Karlsruhe közelében kedden összeüt­között egy személygépkocsi­val. A karambol következté­ben hárman életüket vesz­tették, egy személy pedig súlyosan megsebesült. Rend­őrségi" források szerint a ra­kétán nem volt rajta a nukleáris töltetű fejrész.: LÁTOGATÁS A III. országos nőkonfe­rencián részt vett bolgár, csehszlovák, lengyel. NDK­beli. román és szovjet nő­delegációval találkozott az MSZMP KB székházában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője, aki tájé­koztatást adott hazánk po­litikai, gazdasági helyzetéről nemzetközi tevékenységéről. MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ-közgyűlés poli­tikai és biztonsági kérdések­kel foglalkozó 1. számú bi­zottságának általános vitá­jában kedden felszólalt dr. Prandler Árpád nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Szorgalmazta, hogy a jelen­legi ülésszak fogadjon el olyan határozatot, amely meggyorsítaná a vegyi fegy­verek eltiltását kimondó szerződés kidolgozását és el­fogadását. A HABORÜ FOLYTATÓDIK Teheránban bejelentették, hogy az iráni csapatok kora hajnalban újabb támadást indítottak a Moharram had­művelet keretében. Az irá­ni fegyveres erők és az Isz­lám Gárda hadijelentése sze­rint a harcok jelenleg iráni területen. Sam-e Hendi tér­ségében. a délnyugati fron­ton folynak. A félidős amerikai vá­** lasztások eredményét a jelek szerint az amerikai politika csúcsain mindenki úgy értékeli, ahogy akar­ja. S a különös az, hogy erre minden lehetőség megvan. A Fehér Ház ál­láspontját először Meese főtanácsadó, Reagan elnök egyik legközelebbi mun­katársa és bizalmasa fej­tette ki, mondván, hogy csak „mérsékelt vissza­esésről" lehet beszélni. Meese arra a Reagan el­nök számára kellemes tényre összpontosította a figyelmét, hogy az ameri­kai politikai döntések szempontjából legfonto­sabb szenátusban a köz­társasági párt megőrizte többségét. Nagyvonalúan átsiklott afelett, hogy vi­szont a képviselőházban a vártnál több mandátu­mot vesztett az elnök pártja. A demokraták nevében beszélő O'Neill, a képvise­lőház elnöke, éppen for­dítva, „katasztrofális ve­reségnek" nevezte a vá­lasztási eredményeket. O'Neill ugyanis a politi­kai döntések szempontjá­ból viszonylag kisebb je­lentőségű képviselőházi eredményeket vette első­sorban figyelembe, és nem mérlegelte a szenátus helyzetét. Az Egyesült Államok két elnökválasztás közötti választásait az jellemzi, hogy elsősorban a legszé­lesebb tömegeket érintő gazdasági problémák, sőt helyi részletkérdések játsz­szák a döntő szerepet a választói döntésekben a nemzetközi politika nagy kérdései ilyenkor általá­ban alárendelt szerepet kapnak. E választások második jellegzetessége, hogy az éppen hivatalban levő párt általában pozí­ciókat veszít. Most az történt, hogy az újraválasztott képvise­lőházban a szokásosnál nagyobb volt Reagan párt­jának vesztesége. A köz­társaságiak 54 mandátu­mot veszítettek, ami azt jelenti, hogv most a de­mokrata pártnak 103 fő­nyi többsége van a 435 ta­gú kéoviselőházban. Másképpen alakult a helyzet a szenátusban, ahol 54:46 arányban az elnök pártja, a renubliká­nusok voltak tahhségben Ez adott lehető~é«et az elnöknek arra, hoev gaz­dasági programjának jó részét elfogadtassa a tör­vénvhozással Reagan ezt a lehetőséget továbbra Is meekanja. A szenátorok egvha-madának újravá­lasztása után a demokra­ták az eredmény szerint .egfeljebb két helyet hó­díthatnak el — a köztár­saságpárti többség tehát megmaradt. Az ingatag eredmények elsősorban annak tudhatók be, hogy az amerikai gaz­daság helyzetét a sokfelől befolyásolt és megzavart közvélemény is ellentmon­dóan értékeli. A demokra­ták érthetően azt állítot­ták a kampány közép­pontjába, hogy páratlanul magas, több mint 10 szá­zalékos az amerikai mun­kanélküliség. Az elnök és, pártja azzal védekezett, hogy a gazdasági gondokat Reagan az előző kor­mánytól örökölte, és hogy programja majd a követ­kező elnökválasztásokig hátralevő két esztendőben hoz majd igazi eredmé­nveket. Elsősorban az inf­láció csökkenésére hivat­koztak. (Tény. hogy Rea­gan hivatalbalépésekor az infláció 12.4 százalék volt. s ez most 5,1 százalékra csökkent.) Kétségkívül szerepet játszott a nagyon is ki­egyensúlyozott választási eredményekben, hogy a televízió képernyőin rend­kívül hatásosan megjelenő elnök személyes népsze­rűsége továbbra is igen nagy — s voltaképpen ez vetett gátat az igazán egy­értelmű választási vere­ségnek. Végül nem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy közvetett módon a nem­zetközi kérdések (ponto­sabban az atomfegyverke­zés) ügye is szerephez ju­tott ezeken a választáso­kon. Washingtonban és néhány más nagyváros­ban, valamint kilenc ál­lamban szerepelt a vá­lasztók elé tett szavazási íveken az úgynevezett atomfegyver-befagyasz­tási mozgalom (Freeze) programja. A Freeze aján­lása mindenütt jelentős többséget kapott, ami ki­fejezi az amerikai közvé­ieménv általános békevá­gvát. Igaz, a javaslat sem­milyen formában nem kö­telezi az amerikai kor­mányt. A z Egyesült Államok közbeeső választásai tehát nem hoztak olyan eredményt, amelynek alapján várni lehetne, hogy változás történik az am°*"'kai gazdeságooiiti­v-^'-ácKá a kfll*v>ltMka' rn-'—atr ban "pqp'r A« rq-ip-ifa minden jel szerint. to­vábh halad majd a maaa vAlasytetta úteri, és az aánfác iQa4-fp. a kö­vetkező elnökválasztásra marad. Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents