Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

8 Szerda. 1982. november 24. Mentálhigiénés jegyzetek (7) A szexről Megfigyelhetünk egy sa­játságot: ha szexuális té­mákról kezdünk beszélgetni, legtöbbünkön valamilyen huncut izgalom vesz erőt, de zavarba is jövünk. Szeret­nénk a tárgyról minél töb­bet hallani, sőt látni is, ha lehet, de azonnal gátlásossá válunk, l)a magunknak kell beszélnünk róia. Oka: álta­lánosan elfogadott, minden- fikat népek, hagyomány ereje. Amit meg- mellett ilyen a nemi élet szoktunk, az természetes, gyakorlása is. Holott konk­magától értetődő, szükség- rét vizsgálatok sora szerte szerű. Ha tehát egy szokást, Európában és másutt is bi­életformát meg akarunk ér- zonyítják, hogy az emberek teni, úgy legfontosabb alap- többsége döbbenetesen já­kérdés: szükségszerű-e vagy ratlan a szexuális viselkedés megszokott csupán? Ha így dolgaiban. Tehát nem ana­vizagáljuk tárgyunkat, sok tómiára, elvont pszichológiai meglepetés ér minket. oktatásra van leginkább Más kultúrák, ázsiai, af- szükségünk, hanem gyakor­állítottak fel szexellenes nor­mákat. Sőt! A kétezer éves Káma-szutra szerint a nő alapvető ismereti közé kell, hogy tartozzon a főzés, a varrás, a házi és kerti mun­kák mellett — magától érte­tődő módon és legtermésze­tesebben — a szeretkezés magas fokú technikai isme­rete. Persze, a férfiaktól is elvárták a tudatos, hozzáér­tő, okosan gyengéd viselke­dést is. ezen a téren. De nem­csak elvárták, meg is taní­tották! Az antiszexuális normák idejüket múlták. Nyíltan ki­a szex nem ki számára megfelelő társa­sági szavaink hiányoznak a témához. Vagy latin szakki­fejezésekkel irjuk körül pél­dául a szerelmi aktust, meg inkább a hozzá szükséges szerveket, vagy csak trágár szavaink vannak, melyeket •aégyellünk, ezért inkább nem beszélünk róla. Elfogadott szavak hiánya k jelzi, hogy a téma eddig mm vált kellően megbeszél­hetóvé. Az európai kultúra évszázadokon át követte a kereszténység zord, antisze­xuális normált, melyek sze­rint a szex általában és egé­széber szégyellni való bűn! mondjuk, hogy Ha örömet okoz, az maga a gonosz, az ördög kísértése. Legjobb, ha valaki egész életén át megtartóztatja ma­gát. Ez persze lehetetlen, ezért a keresztény normák Is „megengedik!" a nemi életet, de csak, mint a gyer­meknemzés elkerülhetetlen velejáróját. A puszta örö­mért való ölelkezés még há­zastársak között is vétek! — Ezzel függ össze az egyház ma is merev elutasítása a fogamzásgátlás kérdésében. Ezek a merev normák mgyjából fél évszázada fo­kozatosan megtörtek, de mint lenni szokott, helyükben ta­nácstalanság, több-kevesebb Búrzavar támadt Részint terjed a teljesen gátlástalan, szabados, csak az élettani -műveletre" - redukált nemi *let ry-opagálása; másrészt a „hivrffalos".;. íélviiágosító, a szexügyekben eligazító elő vallások nem lati ismeretekre. Elsősorban arra, hogy igényeljenek ilyen ismereteket és tanácsokat, ezeket fogadják is meg, és tudjanak változtatni megszo­kott viselkedésükön. Mindenki számára termé­szetes, hogy az ételeket a konyhában bonyolult műve­letekkel készítse el, ízlésesen ínycsiklandósan táialja, mert fgy élvezhetőbb. Ugyanakkor sokak számára még mindig általános nézet, hogy a szex csak úgy, „nyersen", tehát a másikra és a körülményekre tekintet nélkül, önző módon, gyorsan a lényegre térve „fogyasztandó": minden más mesterkélt, idegen, perver­csupán a gyermeknemzés zitás szégyellnivaló. Jobb, ha eszköze, hanem egyike az elfogadjuk: létezik szexuális ember alapvető örömforrá- kultúra is. Sok ezer éve lé­sainak. Kimondjuk, hogy tezik, tehát ki sem kell ta­nem csupán a férfiak önző lálni, mindössze régi rang­élvezete, amit a nőknek el. ját kell visszaadni. Mert a kell viselniük (ez az ostoba hozzáértőén „gyakorolt" szex felfogás a vallási normák- öröme az ember belső har­ban sem volt benne, mégis móniájának egyik alappillé­közhitté vált), hanem mind­kettőjük közös gyönyörét szolgálja. Kimondjuk — ám a köztudatban még mélyen tapadnak a régi babonák, a régi normák maradványai. A szexuális életet élvező nőt gyakran még férje is gyanakvással, bizalmatlan­sággal veszi körül; aki pe­dig még kezdeményezni is mer vagy a megszokott sab­lonoktól eltérő módon kí­vánna szeretkezni — arról re, hiánya a feszültségek, a boldogtalanság egyik gyako­ri forrása. Le kell küzdeni azt a téves felfogást, misze­rint a vonzóan, hangulatkel­tőén felkínált szexuális cse­lekvés kizárólag rossz er­kölcsű, züllött nők sajátja, míg a tisztességes nőket az jellemzi, hogy ehhez még csak nem is értenek. A sze­xuális tisztességet másutt kell keresni: a partner iránti tiszteletben, az örömszerzés akár az ismert durva minő- és nyújtás kölcsönösségében, sítés is megformálódik. Nem az együttlét közös és egyed­adások, könyvek, némi or­vosazagú, anatómiai-életta­ni okítás után a szexuális élet helyett a házasság, a szerelem, a gyermekvárás pszichológiájára térnek rá. Minden társadalmi, pszi­i? csak a szokatlanság vagy a még élő hagyomány van .emögött, hanem jórészt az, hogy a mind nagyobb sza­badsággal nem tudunk mit kezdeni. Vannak dolgok, amikről a legtöbb ember úgy hiszi, tö­kéletesen ért hozzá születé­sétől fogva, tehát nem kell ehológlai, kulturális kérdés- tanulnia. Sértésnek is ve­ben alapvető a megszokás, a szik a tanítást. Sok egyéb rangú felelős vállalásában. Nem az á szégyentelen,' áki akár fényes nappal, magát az örömnek átadva öleli partnerét; inkább az, aki bár éjjel, paplan alatt; de önző és hazug módon, más­ra gondolva, érdekből, ha­szonból, közönyösen teszi ugyanezt Bánki Mihály (Folytatása: jövő szerdán.) A gyermekápolási táppénzről S*. F.-né szegedi olva- Abban az esetben, ha a szetesen a jogosultság idő­sónknak két kiskorú gyer- családban egynél több hat tartama az apa jogán sem meke van. A nagyobbra 30, éven aluli gyermek van, a lehet több. mint ami az anyát a kisebbre pedig 60 napig betegségük esetén járó 60. 11- egyébként megilletné, kaphat gyermekápolási letöleg 30 napi jogosultsági napi táppénzt. A nagyobbik idő nem vonható össze, vagy­azonban gyakrabban be- is az egyik gyermek kap­tegeskedlk, így a« utána csán ki nem merített jogo­járó 30 nap kevés, de a sultsági idővel a másik gyer­kisebbre a 60 napot nem mekhez kapcsolódó jogosult­kell igénybe venni. Szeret- sági idő nem hosszabbítható né tudni, van-e mód ar- meg. Nincs mód arra sem, ra, hogy a kisebbnél meg- hogy a két születésnap kö­maradó táppénzes időt a zötti időben igénybe nem nagyobb gyermek beteg- vett napokat a szülő a kö­ségc esetén felhasznál- vetkező évre átvigye. £ ^r^^y4 éZTC A rendelkezések szerint az vigye? együttéló szülők esetén a lyette albUmankent az ^rmekápolási táppénz az apát vegyek e cmen táp- £ ^ apának pénzes állományba? cgak akkor jár ha egyedm_ A társadalombiztosítási tör- állónak minősül, illetve ha a Vény rendelkezései szerint a társadalombiztosítási tanács, gyermekápolási táppénz a illetve bizottság egyedülálló­nak nyilvánította. A rende­let azonban azt is lehető­vét teszi, hogy a gyermek­ápolási táppénzt az anya he­lyett az apa vegye igénybe. A gyermek egyéves kora Ha a szülők a gyermek be­tegségével kapcsolatban a jogosultsági időt kimerítet­ték és a gyermek betegsége további ápolást igényel, mél­tányosságból kérni lehet a gyermekápolási táppénz fo­lyósításának meghosszabbítá­sát. A kérelmet a szülőnek kell benyújtani a társada­lombiztosítási igazgatóság ve. ze tőjéhez. Dr. V. M. munka Erősen személyes ügy ez, — Akkor elő se hozakodnék vele. ha ragszom. nem akaratlanul szerzett — Azt is ki kell bírnia az adósságról lenne szó. Cifra embernek. Mit vétettem? munka a mienk, nem aka- — Cikket írt rólam 1978. rojt dicsekedni vele. de né- május 25-én. ha egyetlen szóért megpör- — Irtózatos nagv lehet a zsölnének, kerékbe törnének bűnöm, ha ennyire és karóba húznának ben- szik rá. nünket. Nekem eddig leg­több bajom akkor volt. ha valakiről jót írtam. Igen egyszerű a magvará­zat. Ha megírom, hogv Szé­kenülő Balambér hitvány ember, legalább százan szo­rongatják a kezemet — na, végre, valaki ki merte mon­dani! —. és csak az az egy átkoz le a föld alá. akibe belebotlottam. Ha ellenben azt pöntyögi ki az ábécé az ujjaim közül, hogy Gömb­fej Pista embernyi ember­séggel van fele, akkor meg­nézhetem magamat, ö nem lelkendezik, hiszen szerény ember, de legalább százan mondogatják: jobbat nem találtál magadnak? Itt va­gyok például ÉN! Sorolhat­nám a példákat, akár ne­vekkel is, tele lenne vele az újság. én magára ha- csületsugárban megfürösz­teni. Azokat, akik robotem­berként reggeltől estig bil­lentyűzik bele a gépbe a számokat. Ha melléütnek, kiabálunk rájuk, hogv csa­lók, ha javunkra tévednek, emlék- akkor viszont hallgatunk. Az egész írás erre ment ki 5 — Azt írta rólam, hogy adassék tisztesség és meg­bolond az én munkám becsülés a pénztár asszo­— Emlékszem! Maga a nyaínak Megkérdeztem: pénztáros! Üdvözlöm, asz- — Szereti csinálni? szonvom! Egészség? — Bolond munka ez. It$ — Vegye tudomásul, az a vagv gyomorbajt kap az munka nem bolond, csak az ember, vagy idegbajt. Négy­ideg készíti ki az embert. szer gyógyítottak rríár gyo­— Bocsánat, a bolond morfekéllyel. hogy... ne ma­tulajdon Ami most következik, még szokatlan, de tartok tőle, ennek Is lesz párja. Azt mondja valaki a minap: — Maga az az újságíró? — Nem tudom, melyikre gondol, .de én is az va­gyok/ munka azt jelenti, — Nekem maga gyarázza! — Maga mondta szájával. .— Ilvet én nem mondtam. Nem mondhattam! Hogvan állhatnék meg a főnök előtt, ha azt mondom, hogy bo­lond a munkám? Innen fúj a szól? Megint valamelyik főnök piszkált bele? Vagy nem is kell piszkálnia, el tudluk mi képzelni, mi kedves neki, mi nem. és aszerint cse­lekszünk? Még a lélegzetet is úgv vesszük, ahogv ő szeretné? Még mindig tar­tana szolgalelkűségi öröksé­günkből? Emlékszem jól, • mit ír­tam. mert sokáig ké­szültem rá. A bolti pénztá­rosokat szerettem volna be­Rágom a ceruzám, és ma se tudom, mi ebben a sértő? Sablonszövegünk lett az ideg, mindent idegi alapon mondunk Azt kellett volna írnom, hogy rámjön az ideg? Olyan tiszta nyelvór­zékű emberrel álltam szem­ben szerencsére nem ezt az ostoba sablont mondta. Mégis hordja magában a tüskét négv és fél év óta. Ekkora bűnre lehet bocsánat? Fizetésért sem akarolc rosszat senkinek, még min­dig nem értem. Nálám ta­pasztaltabb rókáktól hallot­tam, hogv az újságból min­denki azt olvas ki. amit akar. erre orvosság nincs, de nem hittem, hogv a si­mogatást is lehet ökölcsa­pásnak olvasni. Bánt a do« log Bolond munka a mi­énk. Horváth Dezső Népünk hagyományvi ágúból Üjbor idején Közismert, hogy a múlt század végén, az Amerikából behueccüti.,.ti filoxár.aveszede­lem 3 hegyvidéki szőlőinket majdnem teljesen letarolta. A város körüli kertekben eddig is termelték a szőlőt, sőt a lassan kiépülő szállá­sokon is ültették. Megfigyel­ték, hogy a forró homok el­lenáll a filoxérának. Jára'ai beomlottak. ahogv népünk sajátos szókincsével megfo­galmazta : kiszúrta a szömit a homok. E felismerés nyomán meg­indult a homoki szőlő telepí­tése a szegedi külső határ hornokpusztáin. E sajátos munkának a véletlen is nagy lökést adott. Szeged városa ugyanis azzal küld­te nótáriusát, a Kárász csa­lád egyik tanult sarját Bécsbe, hogy szerezze visz­sza a városnak a környező pusztákat, amelyek birtok­lásában, a szabad királyi város jogállású Szegedet ki­rá'famk újra meg újra meg­erősítették. Kárász Bécsben egyik ió barátjával találko­zott, akinek segítségével 3 ezer holdat a saját részé-e szerzett meg. A Ká-ászok Horgos-Királyhalom kornyé­kén (Jugoszlávia), mintegy 100 holdon telepítettek sző­lőt. A munka szakszerű irá­nyítására Zauher Richárd neves szőlészeti szakembert szerződtették, aki a Kloste­nauburgi (Ausztria) Szőlé­dlplomát és az ősi pozsonyi dóhiány miatt abbahagyott borvidéken jtfarapíto'.ta ta- szüretet. Előfordult, hogy a pasztaJa tait. A Karaszok is , . . , ... ... - . parcelláztak. öt-tíz holdat ho ,s leesett' hid« ,eH- A kapott egy.-egy család. Fizetni betyáruton,. rakojttusiéi nem kellett, a Kárászok sző- melengették elgémberedett lőjében dolgozták le az adósságot. Ennek az lett az üdvös következménye, hogy elsajátították a 6zőlómunka fortélyait, és maguk is tele­pítettek szőlőt. A kisparasz­ti szőlők a puszta '"ehitvá­nyabb részén szőlőhegyek formájában alakultak ki. Egy-egy családnak 100 út szőlő jutott. Telepítésük gyakran egészen primitív módon történt. Szántáskor az eke után a borozdába tették a vesszőt. Az egyik végére ráléptek, a hosszabb végét derékszögben felhajtották, végül az eke betakarta. Pár év alatt termőre for­dult telepítés bő termés ese­tén komoly gondot okozott a csekélv ho-dóállománnyal rendelkező kisparasztoknak. Gyakran félfenekű kanca­ujjaikat. A hordóhiány in­dokolta, hogy a kadarkát és a későbben érő kövidinkát váltva telepítették. A mustot az asszonyok é» a gyermekek fogyasztották. Amint megindult az erje­dés, a férfiak itala lett, murci, rámpás névvel illet­ték. Sűrű, kávészerű italra mondták, hogy étel-ital eccörre. Innen ered az új­bortól berúgott emberre tett megjegyzés: bekávézott. Es­tére kelve hangos volt aha­tár a dűlőutakon ballagó ittas emberektől. Ilyenkor még nagyobb öntudat fe­szült bennük. Előfordult, hordóban a szabad ég alatt hogy a kisvasút pályáján be­forrt meg a must, deszkák­kal letakarták, és nádszál­lal. vagv lopóval szívták meg az újbort az ideiglenes hordóból. A Szeged környé­ki tanyai emberek vendég­szeretete ilyenkor különösen megmutatkozott. Még az út­ról is bekiabálták a járóke­lőket egy ital borra. Ami­szélgetett két ittas szom­széd, jött a kisvonat, a ve­zetője kürtölt mire egyi­kük megjegyezte: hát kerül­jön. ha olyan sürgős az útja. Természetesen a szabálysér­tésért fizetniük kellett A kadar mustja mire a kövidinkát megforr, szürete­kor az újbor összeszedte ke- lik. Ha nem, akkor a múlt gyermek szopva túsa, illető­leg ápolása elmén a gyermek egyéves koráig időbeli kor­látozás nélkül jár. Egyéves­nél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása szeti Akadémián szerzett "Zét, lábát, folytatták a hor­Gázvezeték a sivatagban Életet adó vízi csatornák címén a táppénz évenként és után az együttélő házastár­gyermekenként hatvan na- sak (élettársak) együttes pon át, háromévesnél idő- kérelme alapján engedélyez­sebb, de hatévesnél fiata- ni kell, hogy a beteg gver­labb gyermek ápolása cl- mek ápolása rímén járó táp­mén pedig harminc (egyedül- pénzt az apa jogán álla­állónak 60) napon át adha- pítsák meg. Az engedélyt, ha tő. A gyermek ápolása rí- az anya munkáltatójánál tár­mén járó táppénzjogosultsá- sadalombiztosítási kifizető­got néni naptári évenként, hely működik, a munkáltató hanem a gyermek egyik szü- adja meg. egyéb esetben pe­letésnapjától a másik azü- dig a területileg illetékes tár­Zetésnapjáig terjedő időre sadalombiztosítási igazgató­Keft axámíUnk, •-• Pág (kirendeltség), Termé­Türkménla érdekes vidéke a Kara-Kum sivatag, a szűz homoktenger. Nemcsak a Szovjetunió, de a világ egyik legnagyobb kiterjedé­sű (350 ezer négyzetkilomé­ter) sivataga. Hossza nyu­gatról keletre 800 kilométer. A türkmének itt ősidők óta az életadó vízről ábrán­doznak. Erről szólnak nép­meséik, balladáik. A Kara­Kum sivatag számára életet adó csatorna létesítésének ter­ve már a múlt század fo­dózerek lapátjaikat a homo­kos terepbe. Napjainkban már 860 kilométer hosszú csatorna szeli át a sivata­got, és másodpercenként 380 köbméter vözet juttat a föl­dekre. Évről évre növelik az önh'zött te-ülelekei. és íev például a gyapottermesztés volumenét is növelni lehet ezen az egykor terméketlen vidéken. A csatorna övezetében uta­kat is építettek, és a teher­autók vették át a tevék sze­lyamán 1954-ben felmerült, de csak repét Türkmén kolhozok­vágták be a buli- ban azonban tejéért, gyap- tését. jáért és húsáért tenyésztik továbbra is a tevét. Egészen átalakult a csatorna menti világ. A türkmén főváros­ban halászszövetkezetek ala­kultak, sőt szabad ideiükben pecáznak már az itt élő em­berek. * Néhány év óta gázvezeték továbbítja az energiát a te­rületre. A szovjet technika felkészült arra, hogy sivata­gi homokon, fagyott tund­rán, vagy bármilyen terepien el tudja végezni a vezeték­fektetést, és a közbeiktatott kompresszorállomások létesí­évi termésű borból nyakon öntik a murcit. Így gondos­kodnak a férfiak italáról. Jobb időben hamarabb, hűvösebb időjárás esetén később, de mindenképpen letisztul az újbor. Pohárba töltve kémlelik 6Zínét, fé­nyét, ízét, zamatát. Gyakran gázosak még ilyenkor a bo­rok, de már lehet köve'kez­tetni későbbi értékeire. De­cember végén, az első feités után, az újbort egyszer'en csak bor névvel illetik. Ha megéri, emelkedik a rang­listán. óbor lesz a neve, ami ritkaság, mert a homoki pincék nem alkalmasak az óbor kialakítására, tárolá­sára. Dr. Börcsök Vince

Next

/
Thumbnails
Contents