Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

Kedd. 1982. november 23. 3 Ff Szrnnrtóeéo véezi mai;l a szegedi lakóházak műszaki nyilvántartását az IKV Dáni utcai köznonti irodaépületében. s ezzel lényegesen könnyebb és gyorsabb lesz a fölúiit ásókkal és lakásfenntartásokkal kancsaialos adatok áttekintése. A VT 20 A típusú. Videoton gyártmányú számítógépet a közeliövöben helyezik majd üzembe, ezekben a napokban a gyár szerelői dolgoznak még az én lilét újonnan kialakított harmadik emeletén. Kénünk az új gépteremről készült Intézkedések a téli árvédelemre Vízügyi szemlék — Felülvizsgálták a jégtörőket A vízügyi igazgatóságok szítették a légi megfigyelést érdekű jugoszláv szakaszon befejezték az árvédelmi mű- is. A vízügyi szolgálat repít- a zajlás levonulását, a partvek, töltések, zsilipek és lőgépeit a Duna Budapest közelben megakadt jég eltáegyéb felszerelések őszi és a déli országhatár közöt- volítását. A jégrombolás szemléjét. Ekkor a jeges ár- ti szakasza fölött vetik be másik fontos eszközével, a vízveszély elhárítása érde- — szükség esetén — a zajló jegrobbantással dolgozó oszkében végzett munkálatok jég veszélyeinek felderítése- tagok is befejezték az előhelyzetét, a téli elökészüle- re. Felülvizsgálták a jég- készületeket. Az Országos tehet vizsgálták, s ahol törő hajókat, s néhányon Vízügyi Hivatal a korszerű szükséges volt, azonnal in- még kisebb felújítási mun- jégrombolás minden tudnitézkedtek az észlelt hiá- kákát végeznek el év végé- való,iát összefoglaló irányelnvosságok gyors megszűnte- ig. összesen 33 jégtörő hajó veinek, továbbá a tiszai jégtéséről. áll a vízügyi szolgálat ren- veszély elleni védekezés útA vizsgálatok kiterjedtek delkezésére s ebből 19 dol- I"u^,ianak kiadás,ával é? azokra a nagy folyókanya- Kozik ma1d szüksée esetén °vabbkepző tanfolyammal rokra is, amelyekben mar „ f , T ÍS seSltette a tervszerű feltöbb éve végeznek folyam-,3 Dunan és mei,ekfolyóm' készülést. A következő beszabályozási munkákat. A iu9°szláv vízügyi part- tekben egyeztetik a felkéEgyöntetú vélemény ugyan- "erekkel kötött megállapo- szü)ési terveket az árvéde.! is, hogv a jeges árvíz leg- üas olapjan, ha szükséges, , hatékonyabb megelőzési mód- ezen a télen is négy magyar kezesben közreműködő társzere a folyamszabályozás jégtörő hajó segíti a közös cák képviselőivel, amely a szúk vagy zátonyos mederszakaszok átalakításával lényegesen csökkenti a jégtorlaszok, jégdugók kialakulásának lehetőségeit. Megállapították, hogy Baja közelében, a Sárosparttó! Dunaszekcsőig terjedő 18 kilométer hosszú, erősen kanyargós szakaszon négy évvel ezelőtt megkezdett folyamszabályozási munkák hatására máris jelentősen javultak a mederviszonyok, bár a munkálatok csak négy-öt . év múlva fejeződnek be. Kedvező változást tapasztaltak a Sió-torkolat térségében végzett dunai mederszabályozás hatásaként is. Különösen biztató, hogy a magyar—jugoszláv országhatártól délre, a közös érdekű jugoszláv Dunaszakaszon az utóbbi években végzett nagyszabású szabályozási munkák lényegesen bővítették a folyó medrét. A Duna. a Tisza és mellékfolyóik mentén megszervezték a jégmegfigyelő szolgálatot: a zajlás megjelenésétől kezdve naponta mintegy 450 megfigyelő jelenti a folyók jégviszonyait. FiókéElhunyt Bartók Béláné A Művel dési Miniszteri- ahol a kétzongorás szonátát um mély megrendüléssel tu- mutatták he. Ugyanebből a daija. hogy Baitok Béla őz műből, valamint hét mikrovegye, P„s:-.to,y Ditta zon- kozmosz darabból közös goramúvésznő no\ ember 21- hanglemez is készült. Férjéén életének 80. évében rövid vei 1940-ben az Amerikai szenvedés után elhunyt. Te- Egyesült Államokba emigmetéséről később intézked- rált. 1946 decemberében nek. tert vissza Budapestre. A * Bartók-zongoramüvek inPásztory Ditta 1903-ban terpretálásának. egyik legszületett Rimaszombaton, hűbb letéteményese volt. A Édesanyja kezdte zongoráz- iemezre vett teljes mikront tanítani, majd Budapes- kozmosz_ és gyermekeknekten folytatta tanulmanyait, 1922-től a Zeneakadémia nó- sorozata forrás erteku. vendékeként. Egy év múlva A Magyar Népköztársaság Bartók Béla feleségül vette. Érdemes Művésze címmel Tanulmányait férje irányi- 1963-ban tüntették ki, 1978tásával folytatta tovább. El- ban pedig megkapta a Maső közös fellépésük 1938. ja- gyar Népköztársaság Zászlónuár 16-án volt Baselban, rendjét. _ _ fi Magyar Politikatudományi Társaság új szakosztálya A Magyar Politikatudo- hez, lehetőséget biztosivá a mányi Társaság nemzetközi kapcsolatokra a hasonló politika szakosztályának rendeltetésű hazai és külalakuló ülését tartották földi társaságokkal. A szakmeg hétfőn az MSZMP KB osztály bázisintézménye a Társadalomtudományi In- Magyar Külügyi Intézet, tetőzetének budapesti, Ben- vékenysége során támaszczúr utcai székházában. A kodik a nemzetközi politiközelmúltban létrejött Ma- kával foglalkozó más tudogyar Politikatudományi mányos intézményekre és Társaságnak 5 szakosztálya tanszékekre is. Az alakuló lesz, közülük a nemzetközi ülésen Péter Jánosnak, a politika szakosztály szerve- Magyar Politikatudományi zését fejezték be legelőbb. Társaság elnökének javasEz magában tömöríti a latára megválasztották a nemzetközi kapcsolatokkal tisztségviselőket. A nemzetfoglalkozó kutatókat és közi politika szakosztály szakembereket. ösztönöz a elnöke Berecs János, a külpolitikai tárgyú kutatá- Népszabadság főszerkeszsokra. Ismertetni kívánja a tője, alelnöke Szentes Tahazai és külföldi kutatások más, a Marx Károly Közeredményeit. mindezekkel gazdaságtudományi Egyelem a közvélemény tájékoztatá- tanára, titkára Rajcsányi sát szolgálva, javaslatokat Péter, a Magyar Külügyi adva az állami és pártszer- Intézet tudományos munkavek számára. vitafórumot társa. teremtve az eszmecserék- Az ülésen a szakosztály céljaihoz igazodó munkatervet fogadtak el. A szakosztálynak az eiső. nagy jelentőségű rendezvénye a jövő hónap közepénlesz. Konferenciát tartanak A

fogalom: minőség köznapi szóhasználatunkban már-már magnetikus tapadással kötődik néhány kategóriához; a szó így hát elsősorban gyártmányok. termelési folyamatok kéozetét idézi fel. Természetesen nem alaptalanul, hiszen bizonyítani sem kell. hogv a minőség javítása. méghozzá lényeges és gvors iavitása egész fejlődésünk kulcskérdése Közhely bár — annyiszor ismételjük —. mégis szükséges újra és úira szóinunk arról hogv enélkül nem növelhető tervszerű mértékben az életszínvonal. Azért sem. mert egyazon termék más-más minősége nagymértékben befolyásol ia a reáljövedelmet másrészt mert elemi feltétele ez világpiaci pozícióink erősödésének. Mindez kétségtelen ám a fogalom még gazdasági jelentéstartalmában sem szűkíthet^ csak erre. Ritkábban esik szó ama összefüggésről, amit nagyjában-egészében így fejezhetünk ki: az ember minősége. Pedig alighanem elsősorban ettől függ az összes többi követelmény teljesítése. Ettől. hegy milyenek vagyunk, hogyan élünk, miként dolgozunk, egészében véve: miiven a viszonyunk önmagunkhoz és a világhoz. Valóban — milyen is? Nem tudományos értekezést iegvzek ide — noha a tudománynak is bőven van közlendője e témáról —. sem statisztikai ada+ tokra, sem szociológiai felmérésekre nem hagyatkozom tehát. Inkább afféle tűnődés ez. néhány élmény, tapasztalás felidézésével. Nemrég ifjúsági klubban gazdaságpolitikáról beszélgettem ipari tanulókkal fiatal szakmunkásokkal. Életkorukhoz képest meghökkentően széles skálában kérdezősködtek; szó esett a tőkés gazdasági válságról, a KGST-intearáció fejlődéséről, sőt olyan, elvontnak tűnő témáról is. mint hogy a tudományos-technikai forradalom. általában az irányítás bonyolultsága- Hiba lenne túlzottan kiterjeszteni egy ilyen beszélgetés tanulságainak érvényességi körét. Az eszmecsere mégis ielezte azt a minőségi változást, fejlődést amely munkásosztályunkat. ifjúságunkat az elmúlt évtizedekben átalakította. Sok efféle példa említhető annak az alaphelyzetnek igazolásául, hogv a munkásosztály műveltségi színvonala, szakképzettsége. iskolázottsága, politikai felkészültsége clyan mértékben gyarapodott, amit méltán állithatunk sok más nagy eredményünk mellé. Gyakran hivatkozunk arra. hogy az úl gyárakkal: szocialista városokkal. a mezőgazdaság korszerűsítéséve! átrajzoltuk az ország térkénét. Azt sem fölösleges hozzátennünk, hogy közben a mindezt megvalósító ember minősége is változott. A minap megyei szintű találkozáson egy húszéves fiatalember szenvedélyes felszólalását hallgattam. Türelmetlenül sorolta közéletünk, társadalmunk nem egv hibáját; a munkahelyi szervezetlenséget, a harácsclást. a spekulációs jövedelmeket. a kispolgári önzést, a kétes eredetű villákat luxus nyaralókat hozzátéve, hogv közben nosege sokar. élnek még nagyon csekély lövedelemből, rossz lakáskörülmények közepette. Akik hallgattuk a felszólalást. pontosan éreztük: a felszólaló nem íria mindezt a szocialista társadalom számláiára. nyilvánvaló volt.'hogv éppen a szocializmus erkölcsi normái nevében kéri számon a hibák elleni következetesebb fellépést. Napjainkban különösképpen előtérbe került a kérdés: kiből lehet vezető. Divatossá vált a szakmai tudás egyoldalú hangsúlyozása. Ezzel szemben az MSZMP XIL kongresszusa is hangsúlyozta: elvi fontosságú követelmény, hogv a párt.-, társadalmi, allami szervek vezető tisztségeibe és testületeibe, s általában vezető funkcióba kellő számban, megfelelő arányban kerüljenek a termelésben élen iáró. a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozók. Kétségtelen, hogy ezzel a dolgozók többsége — beleértve az értelmiséget is — messzemenően egyetért. Itt-ott mégis hallhatunk olyasmit, hogv vaion nem zöld jelzés ez a laikusoknak, nem higítiuk-e a vezetés szakmaiságát, műveltségét. Élesebben fogalmazva ezt a kérdést: aki az esztergapadnál kiváló munkát végez, vaion megfélelhet-e mondjuk az igazgatói székben?, A félreértés nyilvánvaló, hiszen a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozókról van szó. Azokról tehát, akikben van hajlam, szorgalom, rátermettség ahhoz, hogv a munkapadtól elindulva a vezetési ismereteket is megszerezzék. Különben pedig a vezetés mindig többet jelentett a szakma ismereténél. A közelmúltban egy tervezőintézet éléről köztiszteletben álló. Kossuth-díiial kitüntetett vezetőt kellett leváltani. Ugyanis a kinevezése után csakhamar kiderült. hogv nincs érzéke az emberi kapcsolatokhoz, hogy szakmáján túl más nem érdekli. S

az emberi minőségről tűnődve, gyakran eszembe íut Váci Mihálv 1963-ban írt riportiának főhőse, a tizenkét éves szabolcsi tanyai kislánv. Erzsike. Édesanyja analfabéta, a kislánv soha nem volt moziban, a városból is csak a disznóvásárt, a piacot, a forgohintát látta. S a riport mégis fölemeli ezt a tizenkét éves gvermekembert. mert csodálatos. ahogyan írni-olvasni tanítia anviát. s milyen felelősséggel dolgozik, hogv zöldséget. gyimülcsöt. toiást vihessenek a piacra. Ki tudhatná, ml lett e kislánv sorsa. ám annyi bizonyos: ha tanul, ha netán egykor vezető válik belőle, olvan erkölcsi poggyásszal érkezik, amelyet az elsőrendű minőség talán profán, de igaz fogalmával illethetünk. Szükségképpen hangsúlyozzuk manapság mind iobban a munka minőségének követelménvét. De ez csak akkor teljesülhet. ha közben az alkotó emberre — változásaira. fejlődésére, minőségére — is figyelünk. Föltlesi József Dr. Arthor Schneier látogatása Dr. Arthur Schneier. New York-i rabbi „A lelkiismeret felhívása alapítvány" elnöke néhány napos látogatást tett hazánkban. Felkereste dr. Lékai László bíborost. esztergomi érsekei, dr. Tóth Károly református püspököt, a keresztyén békekonferencia elnökét, dr. Kaldy Zoltánt, az evangélikus egyház országos elnökpüspökét, Héber Imrét, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnökét. Az egyházi vezetőkkel megbeszélést folytatott a magyar egyházak és ..A lelkiismeret felhívása alapítvány" közötti kapcsolat és együttműködés folytatásának lehetőségeiről. Dr. Arthur Schneierl feladta Aczél György. -ÍZ MSZMP Politikai Bizottsa.,A helsinki megállapodás í sának tagja, a KB titkára jelentősége egy új nemzet- jcs eszmecserét folytattak az közi rendszer ban" címmel. kialakításáj időszerű sekről. nemzetközi kérdéMegnyílt az ötfiénapos pártiskola Hétfőn, tegnap Szegeden, az MSZMP Csongrád meevei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán megnvílt az öthónaoos pártiskola. Dr. Kanyó Ferenc, az igazgatóság megbízott vezetője köszöntötte a hallgatókat, alapszervezeti tisztségviselőket. akik közel hatvanan tanulnak maid itt öt hónapon át. A megnyitó ünnepségen részt vett Szöai Béla. a megyei pártbizottság osztályvezetője is. KGST-megbeszélés a divatról Hétfőn a margitszigeti anyagok további térhódíThermál Szállóban meg- tását. A hazai divattervekezdődött a KGST öltözkö- zők alapvető stílusváltást déskultúrával foglalkozó nem ígérnek, két év múlva munkabizottságának ta- is' a klasszikus, a városi, a nácskozása, amelyen nyolc sportos. és a romantikusország divatszakemberei az nosztalgikus stílusok ural1984-es divatirányzatokról, kodnak majd. Némiképp a ruházkodás nemzetközi fokozódik a folklórhatás, tendenciáiról cserélik ki mind a hétköznapi. minit az alkalmi viseletben. A tervezők különösen gazdag tapasztalataikat. A téma természetéből adódik, hogy ezen a tanácskozáson nem az előadások, hanem a bemutatók kapják a főszerepet. Négy nátron át a részt vevő országok — Bulgária. Csehszlovákia. Kuba. Lengyelország, az NDK, Románia. a Szovjetunió és hazánk — divatintézetei vonultatják fel kollekcióikat, amelyeket már az 1934-es nemzetközi divattrendek alapján állítottak össze. Hétfőn elsőként kínálatot vonultattak fel a szabadidő-ruházatban, av) elsősorban arra utal, hog, számítanak az ' ilyen ruhá . záti cikkek iránti igények növekedésére. A több tucat magyar mpdell után Románia, Lengyelország, Csehszlovákia divatintézeteinek, valamint az öltözködéskultúrával foglalkozó bizottság munkájaban második esztendeje részt vevő Kubának a bemutatója következett. A gazdag, a a házi- nemzeti sajátosságokat és gazda,, a Magyar Divat In- az egyes országok konfektézet mutatta be legújabb cióiparának fejlődését tükmodelljeit. A négy évszak- röző bemutatók alapján a hoz kapcsolódó szezon dl- szakemberek megkezdték vatos ruhadarabjait tartal- az 1984-es divatirányzat, mazó kollekció főként ha- színskála kialakítását, a zai alapanyagok felhaszná- szerkesztési módszerek lásával készült, jelezve a egyeztetését. természetes, illetve a ter- ,, ,. , , , , , , ,. . , Kedden a íerfiak korszemeíszeteshez hasonlo tulaj- rű öltözködéséről tanacsdonságokkal rendelkező koznak. i