Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-19 / 272. szám

Csütörtök, 1982. november 18. 3 íruha^trrölDemokrácia a gyakorlatban A ruházati cikkek iránt világszerte tartósan csökken a kereslet ami a hazai ruházati ipar idei várható exportteljesítését is befolyásolja —. állapította meg szerdai ülésén a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Az ágazat három negyedévi munkájáról Szabó Imre ipari miniszterhelyettes tartott tájékoztatót, amelyben kiemelte: a vállalatok nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy megtartsák, illetve növeljék kivitelüket. Az év első kilenc hónapjának adatai szerint -jelentősen nőtt a soproni, a szegedi, a zalaegerszegi ruhagyár és a Fékon ruházati vállalat exportja. a tavalyihoz hasonló mennyiségű árut szállított a fiem rubel elszámolású piacokra a Május 1. Ruhagyár, a VoR és a Styl ruliázati vállalat. Néhány vállalatnál viszont számottevő a lemaradás. összességében az ágazat várhatóan mintegy 2 milliárd forint értékű tőkés exportot teljesít. A szocialista országokba irányuló szállítások többnyire az ütemezésnek megfelelően alakultak, s még az év végéig mennyiségi növekedés is várható. A konfekcióipari vállalatok az idén a belkereskedelem igényeinek eleget tettek. A miniszterhelyettes rámutatott arra, hogy a jövő évi vállalati tervek, elképzelések alakításánál — az idei tapasztalatok alapján — elsőrendű feladat a versenyképesség javítása. A Törley pezsgőgyár csütörtökön ünnepelte alakulásának 100. évfordulóját. A j nagy hírű budafoki üzem a centenárium évére egv év alatt megkétszerezte a termelést; csaknem 20 millió oalackot töltenek meg az idén italkülönlegességekkel. A gyár 12-féle pezsgőt állít elő, s termékei kétharmadát exportálja. Ugyancsak csütörtökön avatták Budafokon a felújított Francois pezsgőgyárat, amelyet 1886-ban alapítotj tak. Az üzemben a második világháborús károk miatt, szűnt meg a termelés. Épületeit most felújították, korszerű francia gépsorokat szereltek fel. s az összesen mintegy 30 millió forintos beruházás eredményeként ismét megindul a pezsgőgyártás. Munkára nevelés? Elmúltak a társadalmi munka napjai, a diákok víszszatértek az iskolapadokba. A mezőgazdasági vezetők kevesellték az öt kötelező munkanapot (a művelődési miniszter később engedélyezett hozzá még hármat), a pedagógusok sokallották. Az őszi mezőgazdasági diákmunka körül máig sem csitult el a vita. az érvek és ellenérvek évek óta ismerősek. A mezőgazdasági szakemberek elmondják: diákok nélkül nincs őszi betakarítás. Valószínű, hogv máig ez a legerősebb, mindenek fölött álló érv. Sőt. a léeszekben erősen kevesellték az öt napot is. .Merthogy végül mád nem maradt iskola, amelynek diákjai nem húztak le egv hetet a földeken, s még mindig maradt szőlő, paprika, paradlcstín' betakarfta,tlánul. Sőt. azt is mondják. hogy az őszi fizikai munka jó alkalom az ifjúság munkára nevelésére. Ezt nem a pedagógusok terjesztik, hanem a 6ajtó hivatkozik rá folyton, a téeszekben pedig buzgón visszhangozzák. A tanárok viszont olyan érveket hoznak föl, hogv például a szakmunkásképző intézetek első osztályaiban 28 tankönyvi leckét kellene megtanítani 16 óra alatt. Az őszi mezőgazdasági munka még ezt a katasztrofálisan kevés órát is csökkenti. A mezőgazdasági munka idegen testként nehezen illeszthető a tanév folyamatába. A pedagógusok szérint nem a tanárok és nem a diákok dolga a szőlőt leszedni. a teeszbeliek sem segítenek az iskolában dolgozatot javítani vagy iskolatejet árulni. Bonyolítja a dolgot, hotyi az őszi betakantasi nem lehet biztonságosan előre tervezni. mert az időjárás folyton közbeszól. Kihirdetik az iskolaban. hogv a következő napon társadalmi munkára keli menni. A gyerekek nem készülnek órára, otthon hagyják a felszerelésüket.. Reggel elered az eső. dolgozni nem lehet. A téeszből betelefonálnak. hogy köszönik szépen, azrmp inkább maradjanak az iskolában a tanulók. Ez a tanítási nap szakmai szempontból már az ördögé, viszont helyette egy másik alkalommal kell kimenni a földekre. Panaszkodtak a gazdaságokban. hogv nem halad a munka, a gyerekek kevesebbet végeznek, mint amennyit várnának tőlük. Ugyanakkor előfordult, hogy a termelőszövetkezet egyetlen saját buszán szállította őket. hogy kevesebbe kerüljön a dolog. Mire az utolsó csoportot is kijuttatták a földekre tíz óra elmúlt. Ez a csoport már csak négy órát dolgozott, még ha lelkiismeretesen végezték is, amit kiadtak nekik. Hazafelé ugyanez megismétlődött. azzal a különbséggel, hogy mire az egyetlen busz hazafuvarozta a diákokat, jóformán beesteledett. Érthető a másik oldalról a mezőgazdasági nagyüzemek érvelése is. Hiszen esőben nem lehet dolgozni, munka nélkül munkabért fizetni pedig nyilvánvalóan nem áll érdekükben. Arról nem is beszélve, hogv ettől nem kerül a kontérbe az alma, szállítókocsira a szőlő. Ha az ő szemszögükből nézzük, az is érthető, hogy takarékoskodni kívánnak: nem fizetnek a drága Volán-buszért, hanem megpróbálják — aho) van — saját járművei -megoldani a diákok utaztatását. Idén is vitatták a diákok bérezését. Legtöbben hu-, szonöt-harminc forintot, vágy még kevesebbet kerestek naponta. Elvileg ők is annyit kaptak a munkáért, mint a téesztagok -kaptak volna, ha elegen lennének e munkákra vagy hajlandóak lennének ennyi pénzért elvégezni. A diákok nem válogathatnak a , munkákban: nem mondhatják, hogy a paprikaszedés iobban tizet, a szüret pedik kellemesebb munka, mint mondjuk a csőtörök és kombájnok világában kézz,el törni a hibrid kukoricát. Néhól nem ártana a téesztagjaiból egyegy példát mutató „konrollcsoportot" beállítani, vajon ők mennyivel keresnek többe a diákoknál adott feltételek mellett! Mindemellett nem lehet tagadni, hogv a mai közén-, iskolások, fölső tagozatosok, sőt egyetemisták sokkal nehezebben ösztönözhetők, igazi. odaadó munkára, mint azok 8 nemzedékek. ame. lyek még rosszabb körülmények között nőttek föl. s a családban, kisgyermekkorukban hozzászoktok a rendszeres munkavégzéshez.. Erre szoktuk az.! mondani: lám, ez a nevelési oldala a kukoricatörésnek. Az otthon mel- . lett — vagy helyett az iskola a különleges alkalmakkor lehetőséget kap, hogv munkára nevelje növendékeit. O'vkor a pedagógusok szemére vélik, hogv nem tudnak élni a lehetőséggel. Nos. ez ísy nem igaz. A tanárok a megmondhatói, hogy. akit otthon, a családjában munkára neveltek, aki kiskorától seeít a szüleinek, az a társadalmi munkán is tisztességgel dolgozik. A ba j ott van. hogy egyre kevesebb az ilyen gvermek. A családi munkaszervezetek fölbomlása óta otthon kevesebb a gyerekekkel elvégeztethető munka. A szülők egy része még az ebben rejlő lehetőségeket sem használja ki. így n-em csoda, hogy tömegévei cseperednek kamasszá olyanok, akikkel a munkához való jó hozzáállásnak, a i munkakultúra alapjainak minimuma is hiányzik. Alap nélkül nem lehet házat építeni. A kukoricaföldön, ahol a gyerek nem látja világosan a munkavégzés célját, a fizetség nem jelent számára ösztönzést, mert kevés és csak hónapok múlva fizetik ki neki; nos itt már nem lehet elkez.deni a mankára nevelést. Ez az érv csak csomagolásul szolgálhat a kényszerűség mindenek fölött álló szempontjának elfedésére. Többször ért már az a vád, hogy az őszi mezőgazdasági munkával szembeni ellenvéleményeket támogatom. Ha valóban csak ez a íkét alternatíva létezik: elveszik a tanítástól az időt, ' elvégeztetik " a diákokkal, ami elvégeztethető, vagy pedig elrothad a termés a földeken, akkor én is arra szavazok. menjen minden' iskola, ne öt napot, hanem amennyi szükséges, és takarítsák be a termést. Csakhogy én azt hiázem. van más — igaz, nem ennyire könynyű — megoldás is. Évek óta írnak közgazdasági szakemberek kapun belüli munkanélküliségről, munkafeleslegről. Hangfogós prognózisként fölmerült már, hogy ennyi-annyi ember fölösleges ipari munkahelyéről visszakerülhetne a mezőgazdaságba. Van egy sor hatékony betakarító géD. Hogy pénzbe kerül? A diákmunka is többe kerül, mint aménynyit most kifizetnek egyegv kukoricatörés után az iskoláknak: csak a meg nem szerzett tudás anyagi vesztesébe nem számszerűsíthető, különben is másutt és csak a távoli jövőben jelentkezik. Szerintem az őszi diákmunka szükségmegoldás. E fogalomba azonban beleta>-toz:k. hogy átmeneti jellegű. Addig csináljuk, míg nem jut valami iobb megoldás az eszünkbe. Nekem úgy tűnik, mintha nem is nagyon törnénk a fejünket. Hiszen kéznél a legkönnyebb megoldás: ha nem elég az egy hét. majd kérünk újabb napokat a minisztertől. T. I. M

anapság sok szó esik a demokráciáról. Egyesek szerint van is mit beszélni róla. mások nézete: volt már a mainál sokkal rosszabb helyzetben is. Megint mások véleményével: a demokrácia örök téma. mindig muszáj serkenteni. hogy eredményesen működjek. Mostanában a szövetkezeti demokrácia ügyeiről esik a legtöbb szó. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek megvei szövetségének küldöttei is ezt a témát tűzték összejövetelük napirendjére. A MÉSZÖV elnöksége beszámolóban összegezte a tapasztaltakat. Az írásba foglalt, jelentés szerint a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének előfeltétele az úgynevezett ..nyitott tagság". Ezen az értendő, hogy a szövetkezni szándékozók szabad akaratukból határozzák el. hogv közösség taaiai lesznek. s mikor a belépés mellett döntenek elfogadják a kollektíva alkotta szabályokat. A szövetkezeti tagok többek között véleményt formálhatnak a gazdálkodásról, beleszólhatnak a maguk választotta irányító testület munkájába. Ellenőrizhetik a gazdálkodás menetét, megválaszthatták a Dosztokra legalkalmasabb embereket, élhetnek a törvénv adta jogukkal. Ugyanakkor kötelezőnek fogiák föl a többség jóváhagyta előírásokat. Ügymint: eljárnak a szövetkezet életét formáló öszszejövetelekre. befizetik a rájuk eső részt — mondjuk a lakásszövetkezeteknél —. és segítik a nevükben határozó igazgatóságok munkáját. Legfontosabbak közé szokták sorolni a szövetkezeti demokrácia tárgyalásakor, hogy a döntések demokratikus elveken alapulnak, s a tagok egyenlőségéből fakadnak. Ügy is szoktak fogalmazni: a többség akarata szent és sérthetetlen. Más kérdés — erről is hangzottak el véelmények —. tud-e élni a szövetkezet tagja a ráruházott jogokkal. Van-e lehetősége gondolatainak kifejtésére, a valós vagv vélt gondok közlésére, s azokat megfelelően orvosolják-e? A nemrégiben tartott MESZÖV-elnökségi ülésen a hozzászólók azt fejtegették, hogv még a választott bizottságok sem képesek mindent gvorsan és rugalmasan elintézni. Éppen a bonyolult áttételek miatt. Uzért is alakulhatott ki ' mostanában az a szemlélet., hogy a szövetkezetekben az elnökökön áll vagv bukik az élet. Aki betartja az előírt, megkövetelt formákat, hátrányba kerül azzal szemben, aki másként cselekszik. . Az utóbbi fdőben több fórumon feszegették az ellentmondás okait es többen az elavult szabályozásban látták a továbblépés gátiát. A gazdálkodás megújításának kényszere — a világpiaci normákhoz való közelítés — akaratlanul is úi szabályokat követel. Elhangzott már nem is egyszer, hogy a gyors döntésre kényszerülő irányítók nem is szívesen kérnek véleménvt a testületektől, mert mire azok összeülnek, oda az üzlet. Akik ezt vall iálc: sokszor rrieg is kérdőjelezik a szövetkezeti demokrácia szükségességét. Mondván, ha a döntést általában cüak eav ember hozza, a többi csak bólint rá. akkor minek a tanácskozás. Csakhogy az is bebizonyosodott már. aki íg" gondolkodik, elfeledkezik a demokrácia előnyeiről, biztonságot adó voltáról. Lényegesen arról, hogv a kollektív bölcsességet semmi sem pótolhatta, s nem is helyettesítheti. Ezért inkább a döntésre váró kérdések differenciálásával — súlyuknak megfelelő elosztással — lehetne segíteni a gondokon. Amiről gvorsan és személyre szóló felelősséggel kell határozni. tegye meg az elnök, s vállalia is annak a következményeit. Mert mostanában azt is hangoztatták az összejövetelek fölszólalói: az a fura állapot adódott sokhelven. hogy a döntést az elnök hozza, de a felelősség az igazgatóságot! terheli. Nyilvánvaló. hogv ezért sokan ódzkodnak a kockázatok vállalásától, s csak olvan fába vágják a fejszét, amelyik már könnven hasad. Pedig nem elégszer hangoztatott érv: csak az léphet előbbre, aki bátran kezdeményez, újat. valóban jót produkál. A

minani tanácskozáson is úiból sorra vették a szövetkezeti demokrácia fórumait, s megállapították, hoev a legnagyobb lehetőség a tagokkal való beszélgetésre. a kapcsolat szorosabbá tételére a kisgyűléseken. az úgynevezett taaértekezleteken adódik. Megfogalmazódott: e fórumok — éppen közvetlenségük folytán — legjobb színhelyei a párbeszédnek. Saját dolgukról itt dönthetnek leginkább az érdekeltek. A beszámoló szerint azonban a szövetkezeti dolgozóknak csak fele megy el az ilyen összejövetelre. s előfordul, nagyon sokszor, hogv az ottlevők közömbösek a közösség ügvei iránt. Ennek változtatása most a legfontosabb teendő. Mindazért, hogv a szövetkezeti demokrácia visszakapja eredeti funkcióját, a közösen dolgozók egységes akaratának kinyilvánítását. Mert nemrégiben az eevik értekezleten a fölszólaló lakásszövetkezeti tag azt mondta a SZÖVOSZ elnökének; neki mostanában nosztalgiája támadt a demokráciára. Majoros Tibor A férfiak is igényesek Hol szorít a cipő? A Szegedi Április 4. Cipő- di szövetkezet eleget tenni ipari Szövetkezetben 230ezer ezeknek az elvárásoknak? pár cipőt készítenek évente. Árbevétel-arányos . nyereséKizárólag férfiaknak. Piaci gük idén várhatóan 9 szágondjaik nincsenek. Terme- zalékkal nagyobb lesz az lésüknek körülbelül felét ex- előző évinél ; e tény már önportálják, a kivitelre szánt magában arra enged követmennyiség 13—15 százalékát keztetni, hogy a fenti kértőkés országokban értékesi- désre igennel válaszolhatunk, .tik. Idén például svájci és A Komplett Ruházati Vállaosztrák megrendelőknek szál- lattal közösen üzemeltetett lítottak. A hazai kereskedel- boltjuk kínálata szintén azt mi vállalatok is szívesen vá- a benyomást erősíti, hogy a sárolnak tőlük, főként, a kő- termékszerkezet folyamatos, zép- és alacsony árfekvésű rugalmas változtatásával terméket igénylik. Ez viszont olyan fazonokat, modelleket korántsem jeienti azt, hogy sikerül előállítaniuk, me| például a divat dolgában ne lyek egyre inkább megfelel. lennének nagyon is igénye- nek a vásárlók által támasz: sek. Mivelhogy — miként a tott igényeknek. Vagyis széruházati szakmában általa- pek, divatosak. Ismerve - a j ban — a cipőiparban szín- tényt. hogy a szövetkezel j ten felélénkült a ' verseny, s modellezőinek nemigen van noha a férfi vásárlóknak még módjuk részt venni az eurómost is könnyebb a kedvük- pai cipödivatot meghatározó be járni, mint a szebbik nem rangos bemutatókon, ez nem képviselőinek, ők is egyre kis eredmény.. igényesebbek. A kényelmi A szegedi szövetkezetet szempontok mellett a kor- mégis bátran dicsérhetjük, szérűség, a divat szempont- elsősorban rugalmassága, jai is befolyásolják őket a kezdeményezőképessége mivásárlásban. De vajon képes-e' a szegeEredményes katonai pályára irányítói tevékenységükért pedagógusokat, intézményeket tüntetett ki Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Az elismeréseket Kovács Pál altábornagy, az MN személyügyi főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes csütörtökön a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában adta át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatait 46 pedagógus, pályaválasztási szakember és társadalmi szervezetek aktivistája kapta. Jutalomban harminchat aktivista és hat oktatási intézmény kollektívája részesült. A katonai pályára orientáló tevékenységéért 32 tartalékos tisztet léptettek elő magasabb rendfokozatba. Kerek Attilát, a Szeged városi Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Intézet igazgatóját a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. att. és azért, mert akkor is a Vásárlók érdekeit, a választék bővítését tartja a legfontosabb szempontnak, ha abból anyagi haszna egyáltalán nem származik. Legfrissebb elképzelésük, hogy a fájós, beteg lábú és az át' j lagosnál szélesebb lábfejjel megáldott' férfiakat is di vatos, kényelmes cipőkhöz segítsék. Előbbiek érdekében a budapesti Elit Cipőipari Szövetkezettel vették fel a kapcsolatot A fővárosi szövetkezet egyik dolgozóját mértékvételre képezné ki, ez az ember aztán a szegedi szövetkezet Kígyó utcai üzletében méretet venne az átlagostól valamilyen szempontból eltérő méretű cipőt igénylő vásárlók lábáról — így szól az előzetes megállapodás. A Szegeden vett méretre a pesti szövetkezetben készítenék el a lábbelit, majd visszaküldenek a mintaboltba. Az Április 4. Cipőipari Szövetkezetnek ebből fillérnyi haszna sem lesz. Kezdeményezésükkel viszont némileg tehermentesíthetik a Gyógyászati Segédeszközök Gyárát. S ami ugyancsak nem utolsó: divatos cipőhöz juttathatnák a fájós lábú embereket. Ma még ugyancsak nehézen találnak maguknak cipőt. akiknek az átlagosnál szélesebb a lábfejük. Ok nagyóbb bajban vannak, mint a nagy lábon élőt: vagy nőiesen kicsi lábbal járók, mivelhogy legeslegrosszabb, ha szorít a cipő. Gondjaikon azzal próbál a szegedi szövetkezet segíteni, hogy a kaptafag.v ártól a ma használatos legszélesebbnél is szélesebb kaptafakat rendel, s ezekre formáz majd — több modellben — divatcipőket és sportos lábbeliket. Egy másik jó hírrel is szolgált az elnök. Elmondta, hogy a Fővárosi Cipőbolt megrendelésére a tőkés piacokon slágercikknek számító puha. rendkívül hajlékony bőrből, varrott technológiával készülő cipőket gyártanak. Mutatott is pár mintadarabot, több színben és fazonban. Kipróbáltam; csuda hajlékonyak, valóban öszszegyűrve elfértek a markomban. Ráadásul nagyon szépek! A jövő esztendő első felében, monopolcikként már megvásárolhatók lesznek a fővárosi cipőboltokban. Na és persze a szegedi Kígyó utcai üzletben — a lokálpatriotizmus pártolandó megnyilvánulásaként. Ladányi Zsuzsa