Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

Sicrcla. 1082. november 17. 5 w Hóügyelet — Ufinform Ha az időjárás a mosta-* nihoz hasoló marad, akkor a jövő hónap elsejétől 1983 márciusáig tart hóiigyeletet a KPM Szegedi Közúti Igazgatósága. De ha szükségessé válna, az állandó éjjelnappali ügyelet bármikor azonnal megkezdődne. A hőügyelet ideje alatt az érdeklődőknek bármikor tájékoztatást adnak Csongrád megye útjainak pillanatnyi állapotáról Szegeden a központi ügyelet 11-366-os telefonszámát lehet hívni, de ugyanezt a tájékoztatást megadják telefonon az Igazgatóság vásárhelyi, makói és szentesi üzemmérnökségén Is a vidéken lakóknak. Az országos útviszonyokról az igazgatóság munkatársai is csak külön telex-, vagy telefonhívásra tudnak felvilágosítást kapni. Ezért a télen nagyobb távolságra utazóknak azt tanácsolják, hogy közvetlenül a KPM Űtinform szolgálatát keressék (budapesti telefonszámai: 222-238, 227-052, 227-643, vagy 229-831). A rossz időjárás beköszöntése után egyébként a rádió Útközben műsora is a szokásosnál jóval gyakrabban jejelentkezik majd, és közli az országban előforduló közlekedési nehézségeket, akadályokat. A szegedi meteorológiai állomás naponta 36 órás előrejelzést ad az igazgatóságnak. Hóvihar közeledtekor vagy váratlan időváltozáskor azonnali riasztásuk támpontot nyújt a szolgálati beosztás elkészítéséhez, vagy annak gyors átcsoportosításához. A téli úttakarítási munkáknál az idén takarékossági szempontok is érvényesülnek. A HÓDGÉP-től vásárolt új szórógépekkel már szabályozni tudják a kiszórandó só mennyiségét. Az utak hó- és jégpáncéljának megolvasztásához. „kásásitá^ához" a só mínusz 8 fokig hatásos, annál hidegebb időben csak az útfelületet érdesítő homok szórása lehet eredményes. Az idén számítani kell arra Csongrád megyében. országosan — sőt, a környező államokban is —, hogy csak a főutakat igyekeznek rendszeresen sózni, homokkal beszórni. A mellék- és összekötő utakon a veszélyes útkereszteződések, (vek és kanyarok síkosságának megszüntetésén, vagy csökkentésén dolgoznak majd. Kiállítási napló Látvány és látomás Nő982 - Pécsett A pécsi Mecseki Fotóklub Bt évvel ezelőtt, fennállásának huszadik évfordulója alkalmából tematikus nemzetközi fotókiállítást rendezett. A téma a nő volt. Az akkori tárlat nagy sikere szinte követelte a folytatást Most a klub megalakulásának negyedszázados évfordulóján, immár sokkal nehezebb körülmények között, a pécsi klub ismét nemzetközi kiállítás megrendezésére vállalkozott Nő '82 címmel. A pécsi galériában a papokban nyitotta meg a tárlatot Féner Tamás, a Magyar Fotóművészek Szövetségének főtitkára. Az idei kiállításra 32 országból közel 2100 képet küldtek be. A bemutatott anyag talán kevesebb újat és- izgalmasat hoz, mint az öt évvel ezelőtti, ám mindenképpen megérdemli a fotót szeretök figyelmét Annál is inkább, mert az Argentínától Bangladesig, Japántól az USA-ig terjedő skála legjobb képei egyaránt azt bizonyítják, hogy a fotográfiának óriási lehetőségei vannak sajátos, „fotószerű" formanyelvének határain belül is, hogy a legegyszerűbb formai megközelítés és előadásmód is óriási feszültségekkel teli világokat képes teremteni, ha igaz tehetség hitelesíti a végeredményt, a képet; ha a szerzői érzékenység, életérzés szabályozza a képalkotó folyamatot. Nehezebb körülmények között született meg az idei, pécsi kiállítás, mint az öt évvel korábbi. Anyagi támogatást alig valamit kapott a pécsi klub e tárlat megrendezéséhez. Pedig több százezer forint költséggel kell számolniuk, s csak a postaköltséget 120 ezer forintra becsülik. A pécsiek mégis belevágtak. A katalógusban megjelent hirdetések és a belépőjegyek bevételéből kívánják fedezni a kiadásokat. S ha a költségek nem térülnek meg? Mintegy húsz klubtag vállalt anyagi felelősséget azért, hogy ez a kiállítás létrejöhessen. Az esetleges ráfizetést saját zsebükből térítik. A tett és. a kiállítás — magáért beszél A tárlat december 12-ig tekinthető meg Pécsett. a Széchenyi téri galériában. Sz. I. Konferencia az Bódi György, a Magyar Kommunista Ifjúsági követség Csongrád megyei bizottságának első titkára nyitotta meg azt a kénapos tudományos konferenciát, amelyet az ATIVIZIG KISZszervezete rendezett tegnap, kedden Szegeden, a Technika Házában „Árvízvédelem a vízügyi szolgálat megalakulásától napjainkig" címmel A megnyitót követően dr. Simády József állami díjas igazgató, a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezetének elnöke bevezető előadásában beszélt a most 30 éves fennállását ünneplő szervezet eddig végzett munkájáról és a szakmai fejlődésben betöltött szerepéről Tegnap három szekcióban összesen 21 előadás hangzott el a Tisza és mellékfolyóinak hidrológiai viszonyairól, , az árvízvédelmi berendezésekkel kapcsolatos szakmai tapasztalatokról és az árvédekezés történetéről. Ma, szerdán az ország minden részéből érkezett szak-* émberek részvételével szakmai bemutatót tartanak I Szegeden és környékén. Hétköznapok Leltár Kezdődik az üzletkötéssel. Mármint, hogy a két fél szerződéses kapcsolatba kerül egymással az egyik megrendelőként, a másik kivitelezőként A piegrendelő ebben a kapcsolatban fizet, a kivitelező kivitelez. Az előbbi valamiféle szolgáltatáshoz, termékhez jut az utóbbi által, az utóbbi pedig pénzhez, amiből él. Korrekt kapcsolat, társadalmi szokások, normák, írott és íratlan szabályok, a praxis által szentesítve. Kapcsolat amelyben mind" két félre hárulnak kötelezettségek. Szóval kezdődik az üzletkötéssel. Kisstílű, mindennapi módon. Például úgy, hogy a megrendelő fog egy előhívott negatívot s beviszi a Széchenyi téri OFOTÉRT-boltba csináljanak róla képeket. A negatívot kedvesen átveszik, kitöltik a munkalapként is funkcionáló kétrészes zacskót, ráírják az átvétel dátumát, s azt is, a megrendelő mikor veheti át a kész munkát. A megrendelő elégedett az időponttal (mert a következő napra ígérte fontos üzleti partnerének a képeket, s az igéret betartásán esetleg üzleti szavahihetősége múlik; mert családi ügyben Ausztráliába utazik, s az oda szánt képeket várja a gép indulása előtt tizenkét órával; mert a főnökének tesz így valamilyen szívességet, s a pontosságon fizetésemelése, előléptetése, s ki tudja, ml minden múlik; mert.,.). A megrendelő elégedett hát az időponttal, átveszi a tasak igazoló szelvényét, amely ily módon már szerződéssé is avanzsált egyszerű munkalapbóL Szerződéssé, amely meghatározott időre ígéri egy vállalás teljesítését A megrendelő a megadott határnapon visszamegy. Az ajtón tábla: leltár. S a legközelebbi nyitvatartás dátuma, amely egy nap híján egy hét múltán esedékes. Képeihez csak akkor juthat hozzá. Nem segít a rimánkodás, a szerződésre való hivatkozás, semmi. (Hogy miért ígérnek akkor határidőt? — Mi sem tudtuk, kérem, hogy leltározunk ...) A megrendelő, akit — finoman szólva — eltanácsoltak, kissé ideges. Kicsit a képek miatt is, amikre valóban szüksége lett volna, még inkább a jelenség miatt, s amiatt, hogy végül még neki van rossz lelkiismerete. S miközben elkullog, lehetőségek futnak át az agyán. Például: 1. i>írósáai meghagyást kér. s rendőri kíséretet, hogy vissza szerezhess^ jogos tulajdonát, legalább a negatívot, amit a kölcsönös megállapodásban szereplő határnap jifán immár teljesen jogtalanul tart macánál az üzlet; 2. megkötbérezi a vállalkozót a határidő indokolatlan megkétszerezéséért; 3. mi lenne, ha leltár közben azért — külön kezelve — kiadnák a határidőre vállalt munkákat? Mocorog benne a kisördög, hogy legalább egyszer álljon már a talpára, s éljen valamiképpen az őt megillető jogokkai is, például, hogy ötven százalékkal kevesebbet fizessen majd a szolgáltatásért. De közben tudja — ismervén beletörődésre hajié önmagát —, hogy szó nélkül fizetni fog egy hét múltán. Mert az üzlet az üzlet, csak korrekten lehet csinálni. De vaion miért csak megrendelőként ? Kollegialitás Beáll a csuklós busz a megállóba, szorosan rátapadva követi a másik. A Fáióta látja a tükörben, előrehúz hát, hógy amaz is beférjen a megálló szűkre szabott terébe. Lám, van még kollegialitás az emberekben * — melengeti át a nézőt egy kis jó érzés. Ajtók nyílnak az első buszon, amelyik túl állt meg a megállőt jelző táblán. Néhány utas száll le, lent futnak a busz felé, akik arra vártak volna, hogy ne kelljen soká várnia az udvarias pilótának. Nem is vár soká. A leszállók háta mögött, a futók orra előtt becsukta az ajtókat, s indul tovább. Istenem, az ott lent futók nem kollégák... Sz. I. Szép tárlatsorozattá bontakoztak ki azok Sz immár harmadik esztendeje létrejövő, egymást kővető gyűjteményes kiállítások, melyek a hatvanadik évüket betöltött helyi festőink alkotásaiból a Móra Ferenc Múzeum képtárába kerültek. Vasárnaptól a hatodik évtizedébe lépő Pintér József, ismert szegedi festőművész régebbi és újabb válogatott munkái láthatóak itt. A képtár első és Aásodik emeletén elhelyezett tárlaton lévő — száz körüli kollekcióvá duzzadt — impozáns festményanyag megtekintésekor azt tapasztalhatjuk, hogy Pintér hosszú ívű (1952— 1982), eddigi művészpályájának fejlődési szakaszai jól nyomon követhetők. Már •korai, 1956—61 között készített, családi portréin (Józsika, Feleségem, Édesanyám, önarckép) is érződik, hogy az emberábrázolás nehéz feladatait egyre biztosabb kézzel oldja meg. A legkezdetibb arcstúdiumok naturális megjelenítését követő — említett — jelképein, már nemcsak az adott személyek karakteres megragadása volt a célja, hanem a portrék pszichikai vonásainak tükröztetésén túl, a festői értékek — színben és komponálási módban — mind nagyobb igényű elérésére is törekedett. Az első jelentősebb figurális képei (Aszfaltozók, Krumplivetők) már jelzik azt az átmenetet, mely Pintér hatvanas évek eleji festészetében a dekorativitás és a konstruktív szerkesztési mód (Tűzfalak-házak, Beszélgetők) irányába vezetett. Miután e tudatos, szigorúan kbnstrttált kompozíciókkai kiteljesült a művész ebbeli törekvése, természetesnek vehető, hogy az érzelmi töltést inkább éreztetni képes intenzív kolorithatás lépett piktúrájának előterébe. Tompa-kékes, fojtott tónusú ember- és környezetábrázolésain (Szendergő, Este az olajkútnál) á színek gazdagodását állapithatjuk meg. Ettől kezdve a kolorit — mint kifejezőeszköz — oly fontossá lesz munkásságában. hogy szinte ars poeticájává válik Johannes Itterínék — a'színelmélet úttörőmesterének — az a meghatározása, mely szerint „bárhogyan fejlődik is a festészet, bizonyos, hogy a színek kifejező ereje mindig a mü\ vészi munka lényeges eleme marad." Közeledve, majd átlépve a hetvenes évekbe, az oeuvrejébert ekkoriban keletkezett táji és környezet rögzítése; (Szürke város, Domboldal) azt érzékeltetik, hogy festményeinek valamennyi eleme a művész költői szemléletében alkotási egységgé vált. Választékos színekre épített képeiben (Sziklafal, Fruskagóra III ), az olykor egymásbaomló tónusaiban, vagy máskor dekoratívnek ható (Lesznói házak) piktúrájában benne van önnön művészi énje, s ugyanakkor benne rezeg az adott táj. illetve városrészlet különös hangulata is. Dramatikus, fájdalmas tartalmú figurális komF>ozícióiban (Tragédia, Pléhkrisztus, Reménykedők), valamint személyiség-kutató portréiban (öreg halász, Születésnapomra) mind hangsúlyosabbá lesz a szimbolikus utalás, mely által az egvéni élethe'vzrteknek kivetítései (Ketten, Sorsok, öregség), egyfajta szürreális jelképeket is magukban hordoznak. Alakjaiban asszociatíve fejeződik ki az a gondolat és érzés, melyre az adott kép utal. A helyi, hazai és külföldi önálló kiállításaival sikert arató, művészeti díjakkal és kormánykitünteíéssel jutalmazott Pintér József látomásossá vált újabb tájkompozícióit nem is lehet másként értelmezni, mint a művész panteisztikus hódolatónak a természet csodálatos jelenségei (Tavasz, Nyár, Osz, Tél) előtt. Évtizedünkbe hajló, kiteljesedő korszakónak jellemzőivé aáok a képek' lettek, melyeknek erejét a komplementer-színek (zöldpiros, narancs-kék stb.), a hideg és meleg hatású fénypászták, az egyes témák és hangulatok által szükségessé váló koloritkontrasztok (Gátszakadás, Havas part) biztosítják. Térélményt nyújtó művei sokszor a végtelenség látszatát vetítik elénk. Geológiai benyomásokat keltő tájainak földkéreg alakzatai a metamorfózis, a szüntelen ?v->lí>kutás állapotát sugallják, melyet a formai és színdinamikai követelmények tudatos alkalmazásával ér el Érdekesek azok a mozgást és időt engedő kísérletei, melyekkel a természet-átalakulási folyamatok érzékeltetését (Mozzanatok) többosztatú szerkesztéssel a társadalmi-történelmi események fordos epizódjait (Eizenstein emlékére) pedig filmkocka 6zerűen, a formák ritmikus ismétlődésével oldja meg. Az éterien tiszta, a civilizáció ártalmaitól nem érintett, álomszerű tájai mellett, megrázó kontrasztként hatnak a gépjármű baleseteket ábrázoló képei (Ütközés, A fény elvakította szemem, Monofóbia). Ezek a karambol utáni „sátáni reprodukciók", mementóként figyelmeztetnek a nagybetűs ÉLET egyszeri és visszahozhatatlan értékére. melynek nyíló, reménvteljes korszaka, a tavaszi tájtól övezett boldog gyermekkor (Andika). Valóság és képzelet, természeti világ és emberi érzelem, — e szélsőséges és mégis egybetartozó komponensek jutnak reális vagy elvont formák által kifejezésre Pintér József gyűjteményes kiállításán. Alkotásai tükrözzék bár a mi sík vidékünk sajátos szépségeit (Tisza-part 11.), vagy fantáziája által röppentsen f®l bennünket a súlytalan kozmoszba Űrhajósok), képiéit nézegetve azt tapasztaljuk, hogy festményein a materiális látvány, illetve a gondolati közölnivaló, hol tárgyias. figurális alakzatokban (A zsákmány, / Grozsnjáni emlék II.), hol szubjektív tájvízióként (Reggel, Áradás) kerülnek elénk. Ami ennek ellenére összeköti e látszatra más-más arculatú műveket, az nem más, mint a festőben munkáló élmény és kifejezési vágy szintetizáló ereje. Alkotásai, éppen, mert a megjélenitési módok olyan partjait hidalják át, melyek között a nyelvezetkülönbözőségek differenciáltsága hullámzik, válnak a természetelvű és az elvont szellemű ábrázolások változatos profilú együttesévé. A hatvanéves Pintér József három évtizedes művészpályájának eddigi eredményeit summázó mostani reprezentatív kiállítása — melyet Szeged után Vásárhelyen is bemutat, többek között tanulságul szolgál arra a megállapításra, mely szerint az ábrázolás igazi célkitűzésének elérése nem merülhet ki a vizuális elemek utáni érdeklődés öncélúságában; hanem — mint az ő legsikerültebb alkotásainál is — ezek megjelenítési adottságait felhasználva, maj életünk új jelenségeinek, egyént és társadalmi fejlődésünk új igazságainak, a természeti világ részeinek az egésszel történő összefüggéseit kell hogy láttassák és értessék meg velünk. Szelest Zoltán Munka és nevelés A munka és nevelés kölcsönhatásáról kezdődött kedden háromnapos nemzetközi tanácskozás «z Országos Pedagógiai Intézetben. Az UNESCO délkelet-európai nevelésügyi együttműködés szakértői tanácsának harmadik ülésén Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország és Románia nevelésügyi szakértői vesznek részt. A kon-; ferenciát Salgó Lászlóné, a magyar UNESCO-bizottság főtitkára nyitotta meg. pai nevelésügyi együttműködés létrehozását. A programban részt vevő pedagógiai intézetek kutatási céljául a nevelés struktúrák, reformok: az általános iskolai nevelés, különös tekintettel a személyiségformálásra; az oktatástechnológiai-oktatástechnikai; az általános iskola utáni nevelés, valamint a munka és a nevelés kölcsönhatása kérdéseit jelölte ki. Az UNESCO 1974-es pá- A jelenlegi konferencián rizsi, és az 1976-os, Nairobi- az utóbbi témából készített ban megtartott közgyűlése nemzeti jelentéseket vitatfogadta el a délkelet-euró- ják meg. Űrkutatás, technikatörténet, geológia A városi TIT-szervezet és a Bartók művelődési közpiont egyhetes rendezvénysorozata, a természettudományi napok, ma, szerdán érdekes programokkal folytatódik. Dr. Veres Pál nyugalmazott főorvossal, a Magyar Ifjúság orvosi rovatának vezetőjével találkozhatnak a szexuális kultúra témái iránt érdeklődők: az erdészeti szakközépiskola kollégiumában délután 3 órakor, a . November 7. művelődési i házban fél 6-kor, a Vedres kollégiumban este háromnegyed 8-kor. Ugvnnrs->k a i November 7. művelődési házba, este fél 8-ra váriék mindazokat, akik az űrkutatás aktualitásairól kívánnak tájékozódni; Horváth András, a budapesti planetárium igazgatója előadásában a diaporámát és a diaképeket is fölhasználja, valamint bemutatják az Egy kis lépés című amerikai filmet. Ugyanez lesz a program délután 2-kor a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola klubjában, délután 5-kor pedig a Bartók művelődési központban. Az erdő állatvilágáról dr. Csizmazia György főiskolai adjunktus a November 7. művelődési házban délután 4-kor beszél, dr. jakucs l ászló tsns'ékvezetö egvetemi tanár nedig este 6 kor az algvői művelődési íugosz1áviai kutatóűriáről. Derozsn-án, az 1. számíí általános iskolában teebn'kit«-téneti vetélkedőt vezet dr. Bátyai Jenő, az MTFSZ megyei alelnöke. délután 4-tŐl. A dorozsmai művelődési házban pedig délután 3-kor dr. Jakucs László a Vezúv kráterében tett egyszemélyes kutatóútjáról számol be.