Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-03 / 258. szám

4 Szerda, 1982. november 3t. ¥ Uj múzeumok Elkészült a Pest megyei sok látogatóinak száma az tnúzeumok mérlege, s az el- utóbbi időkben esztendőről múlt esztendők eredményeit esztendőre megközelítette a összegezve egyszersmind a másfél milliót, feladatokat is kijelölték a Gyakorlattá vált, hogy a Szakemberek. A fejlődést rrtúzeumokban — az óvodai jelzi, hogy tíz év alatt a és az iskolai nevelési tanter­Pest megyei Múzeumi Igaz- vekhez igazodva helytör­gatósághoz tartozó múzeu- téneti, néprajzi, képzőművé­mok és kiállítóhelyek száma szeti osztályfőnöki órákat tizenkettőről huszonnyolcra rendeznek. Sok helyen tár­növekedett. s nyolc kiállító- latvezetéssel összekapcsolt hely került a városi és a brigádnapok, az üzemekbe községi tanácsok kezelésébe; kihelyezett előadások és bri­ll múzeumok, gyűjtemények, gádvetélkedők szervezését iá'llandó és időszaki kiállttá- támogatják. Szegedi halászlé — dobozban Befejezéshez közeledik a Szegedi Konzervgyárban a zöldségfélék feldolgozása; megkezdődött a halászlé­készítés szezonja. A tervek szerint a december végéig tartó szezonban kétmillió doboz halászlét készítenek, ez a tavalyi mennyiség négy­Mentálhigiénés jegyzeteit (4) Én és a másik Az ember kommunikáló nész művészete: játéka azért latban másokat ne szoron­ét> kommunikációt befogadó és attól hiteles, mert meta- gáshoz, hanem éppen feszült­lény. A másik ember jelzé- kommunikációja tudatos ségoldáshoz, pozitív érzel­mei a külvilág észlelnivalói- összhangban van szavaival, mekhez segítsen. Ezt teszi a böl a legfontosabbak. Ez a szélhámosok gyakran pszichoterápiát alkalmazó A kommunikációt a leg- érthetetlen sikereinek titka szakember, ez a terápia alap­tágabb értelemben célszerű is. A mindennapokban a vető hatása. Nyilvánvaló, felfogni: nem csak a szóbe- nyilvánvalóan ellentétes szó- hogy az ilyen kapcsolat erőt, li közlések tartoznak ide, beli és metakommunikációs energiát, koncertrálást igé­mért kommunikáció minden, jelek törvényszerűen feszült- nyel a kezelő terápeuta ré­am.it mások felfognak visel- ségkeltőek; nyugtalanságot, széről, és persze fárasztó is. kédesünkből; beszédünk, szorongást, haragot keltenek Honnét veszi a gyógyító ma­hanglejtésünk, gesztusaink, a partnerben. Veszélyes for- ga a felfrissülést, a megúju­mozgásunk, öltözködésünk, mája például a szülő kétér- lást? Természetesen a má­dé még lakásunk címe, ku- telmű viselkedése gyereké­tyánk fajtája, barátaink sze- vei: arra tanítja, hogy min­mélye is. Ebből ered a meg- dig mondja meg az igazat; állapítás: nem lehet nem aztán megbünteti, mert a kommunikálni. Senki sem gyerek elfecsegte, mit be­képes arra, hogy mások je- széltek szülei a vendégek- rül, tartós szorongás, egyen­lenlétében kommunikáció- ről, miután azok eltávoztak, súlyvesztés alakul ki benne mentesen viselkedjék. Ugyan- Ez akár súlyos személyiség- is, mert ő sem függe'tlened­akkor a kommunikáció ha- fejlődési zavarok forrósa is lehet. Napjaink ismert problémá­ja, hogy közölnivalónkat a melyet szeretünk "kizárólag társadalmi „illemkódex" nem gott" frusztrációkat törvény­engedi megnyilvánulni. Jol szerűen visszakapjuk tőle — tása másokra, a többiekre rendkívül erős, szinte ellen­állhatatlan, hiszen saját é­nünket, személyiségünket — sokkal való kapcsolatból, melyben ő kapja ezeket a feloldó, segítő, pozitív köz­léseket. Ha nem kapja? Ak­kor bizony lassacskán kime­het másoktól. Mit jelent mindez? Azt, hogy a közlés lényegénél fogva és szükségszerűen köl­csönös: a másoknak odavá­FiSmes néprajz Hozzáértő szakemberek nem már látott ilyet. Aki a da- tani 6e lehet attól a szán­győzik panaszolni, mekkora gasztóteknőt se tudja elkép- dáktól, hogy ők önkifejező, kór, hogy népdalgyűjtőink zelni, annak beszélhetek. A „magas" művészetet produ­sokáig nem törődtek a dal- film ellenben alázatos tár- káljanak. Talán még azzal a lammal, csupán a szöveget gyilagosságával alázatra megállapítással sem, hogy jegyezték föl. Sokszor el- késztet engem is, mást is. igen sok filmben benne ful­mondják, némely értékes da- Bures József ezen a filmen lad a szándék, mint szeren­lunknak csak a fele maradt jelképpé is vált azon túl, csétlen tojásban a csirke, meg, pedig dallam nélküli hogy a létezhető leghitele- Tudván tudom azonban, van­dalunk soha nem volt. Azt sebben adta tudtunkra, mek- nak, akik szívesen nyúlná­hiszem, legalább ekkora kora hozzáértéssel és mek- nak néprajzi témához — ha szemrehányás éri majd a kora munkával készült az a időközben el nem feledkez­néprajzgyűjtőket később kenyér, ami -azóta szintén nének róla. őket szeretném azért, hogy álló anyagot kiment a divatból. Ami he- biztatni csöndes intelemmel, gyűjtöttek akkor is, amikor lyette jött, nem ugyanaz. Minden alkotói eszköz be­már a mozgást, a mozdula-í Bizonyítani akartam a pél- vethető, minden földolgozási tot, a folyamatot is meg tud- dával, hogy a néprajz rejtett mód megengedhető, és min­ták volna örökíteni. A film értékei kamera segítségével den igényes alkotás mara­még mindig ritka, mondhat- föltárhatók, illetve egyelőre dandó érték. Hálás a téma, nánk úgy is, hogy ünnepi ve- csak így tárhatók föl. Buz- az élmény pótolhatatlan, és lejárója a gyűjtésnek. dítani is szeretnék, mert a a film igen sokszor mégis- ~ Az októberi múzeumi hó- szegedi múzeum nyilvántar- mételhetetlen. nap néprajzi hetében bemu- tása szerint tizenöt év alatt Jó lenne, ha néprajzosok tattak négy olyan amatőr- mindössze tizenhét amatőr- és filmesek egymásra talál­filmet a szegedi múzeum- film nyúlt néprajzi témához nának. Űgy persze, hogy a ban, amelyet hozzáértő szak- a mi megyénkben. Ahhoz ké- tudós bennfentesség ne el­emberek valahol valamilyen Pest naSy ez a szám, hogy riasztó teherként nehezedjen díjjal jutalmaztak. Láthat- előtte szinte egy se volt, de a másikra, mert ezt az egyet tuk újra például dr. Németh ba a lehetőségeket nézzük, soha nem fogja elviselni. Az András A pék című alkotá- >gen csekély. Sajnos, úgy alkotó szereti élvezni az al­sát. Azért hozom föl példá- kell értenünk a lehetősége- kotás szabadságát. A ke­nak ezt a filmet, mert bizo- ket, h°Sy még lehet, illetve nyérsütő pék filmese is azért nyítani és buzdítani szeret- mag lehetett volna. Kezünk tudott jól dolgozni, mert nék vele. Tizenöt évvel ez- közül csorognak el az al- minden idegszálát megbi­előtt készült, tehát nem eg- kalmak. elmúlnak azok az zseregtette a téma, és senki zotikus régiségekbe visz emberek, akik egy korszakot nem hűtötte le közben. Ha vissza bennünket. Láttam visznek magukkal a sírba. vissza akarok kanyarodni az akkor is amikor még szinte Ahogy bottal nem lehet a indító gondolathoz, azt kell meleg volt mint a "kenyér, kutyát a nyúl után verni, a monöanom, hogy a dallamot amelyet a pék. Bures József filmező amatőröket se lehet is megőrizte, nem csupán a sütött. Emlékeztem a képek- dörgedelmekkel a témára szöveget. ismerték ezt a régiek, erre saját frusztrációi révén külön intézmenyek működ- melyeket nekünk irányít tek: gyónás, panaszfal stb. vissza. Ugyanígy lehetséges sajátunknak" hinni — élmé­nyeinket, érzéseinkét túlnyo­mórészt mások közlései ala­kították ki, formálták gyer­mekkorunkban. Ezek jelen­tik legfőbb forrását életvi­telünknek, a legfőbb ellen­őrzést értékeink és maga­tartásunk számára. Ha meg­gondoljuk, nyomasztó fele­lősség kommunikálnunk, te­hát viselkednünk, hiszen ez mások életét, élményeit, sor­sát döntően befolyásolhatja! Ismerjük fel: másoknak mi vagyunk a külvilág és a mérce, melyhez igazodni kell vagy lehet. Ezért volna fontos, hogy © lenÜZ» ^mboirl^om lucl<i'B fossá váljék. Hiszen mások szabályok" rohamosan gyen- mztat a~tényem~ hogy nan közlései számunkra gyakran SÜI0 hatékonysaga is. jaink idegességének, neuró­fe&zültségkeltök, ellenszenve- A visszafojtott közlések zisainak megelőzésében a Bek, nyugtalanítóak, ugyan- más úton, áttételesen nyil- tudatos kommunikációs kul­Bkkor saját kommunikáci- vánulnak meg: testi tüne- túra kialakítása döntő té­ónk a másik számára lehet tekben, vagy akár öngyil- nyező lehetne. Ma ezek nem szokásosak, de voIna a másik frusztrációit hiányuk talán zavart is okoz tudatosan és módszeresen és magyarázhatja az orvosi (eleinte akár egyoldalúan) rendelőkben szaporodó „be- 0idani, csökkenteni. Érde­tegek" számát, akik ott ve- mes! Mert ezt ij} visszakaD­lik megtalálni az elfojtott juk törvényszerűen (legaláb­közlesek elmondásának lehe- 5is jdővel), ugyanis feszült­tőséget. A pszichoanalízis ségt61 mentes környezetünk friss energiaval törekedett képes ^ ha11andó lesz a mi az emberek „rejtett monda- feszültségeinket is oldani! nivalóit" a felszínre hozni. Mindez csak az egészséges Ma ennek ellentéte a gond: emberre áll: egv ponton túl mind tömegesebb és egyre a már rögzült, hibás folya­kevésbé kontrollált kommu- matokat nem lehet ,iven nikaciós áradatnak vagyunk spontán módon visszafordí­kitéve valamennyien. Ebben tani Ekkor ke„ a szakem. szereoet játszhat az „illem- ber segítsége. Ez nem vál­régi benyomásokat megsem- kossági kísérletben — ilyen­misítö. (frusztráló), terhelő, kor legtöbbször azt közlik, elkeserítő, ellentámadásra hogy „engem nem szeret késztető, rendszerint anélkül, senki". Ez is súlyos problé­hogy ennek akár én, akár ma. Másfelől azonban a gát­a másik tudatában lennénk, talanul és tömegesen ránk A szóbeli, szándékos köz- zúduló közlések nyomása is lések is sok feszültséget hor- hamar válhat elviselhetet­doznak, pedig ezek társa- lenné- akar a zaj; nem tu­dalmi ellenőrzés alatt áll- dunk ellene védekezni, ér­nak, szokás, illem írja elő, ze'"11 visszahatását csak ne­hogy kinek mikor mit és hezen megtanult technikával hogyan szabad elmondani. E tudjuk közömbösíteni. A szabályok a frusztrációktól, kommunikációval szemben az feszültségkeltéstől igyekez- ember teljesen védtelen, nek az embereket megvéde- Egyes kutatók szerint az mi. ezért vannak a ,.nor- emberi együttélés összes mák". Csakhogy az ember- problémája részben, vagy ben a közlési késztetés igen mindenestől kommunikációs erős. elfojthatatlan; az em- eredetű. Ez valószínűleg épp­berekben igazmondási kénv- úgy nem igaz, ahogy a jó szer él! (pedig másként vagy rossz tévéműsor sem hisszük). Bizonyíték: ha az kizárólag távközlési-techni­ember valóságos érzéseit kai kérdés. Bár tény, hogy nem mondhatja el szavak- mindennapjaink feszültségé­ben. kifejezi gesztusokban, nek nagy része írható kom­hanglejtéssel, mimikával, munikációs kultúránk fej­testtartással és még millió- letlenségének rovására, mely nyi apró, de érzékelhető jel- talán hiányzik is. Ügy kom­iéi. Ha a társadalmi együtt- munikálunk, ahogy egy zon­élés mást kényszerít monda- gorázni nem tudó gyerek mi, mint amit érzünk, ezek kalimpál a billentyűkön: a kísérő kommunikációk ösztönösen. esetlegesen, (szaknyelven: metakcxmmu- „ahogy jön", nem törődve a rtikációk) elszakadnak a szó- hatással. Ráadásul azt a beli közléstől, sőt azzal akár fajta önző és felelőtlen ellentétessé is válhat. Bizo- kommunikációt tartjuk ter­myos társadalmi ellenőrzés mészetesnek, emberinek, elu­erre is lüterjed: a gyerekre tasitva a tudatos viselke­rászólunk. ha ..pofákat vág", dést, hamis, nem őszinte vagy ,.szemtelenül'' beszél, e magatartást. Pedig a kom­kontroll azonban jóval gyen- munikációt tudatosan meg gébb a szavak feletti pa- lehet tanulni oly módon, ráncánál. Ebben rejlik a szí-; hogy a velem való kapcso­Bánki Mihály rendelete a földvédelmi alapról. A jogszabály nem­zetközileg is új megoldást tesz lehetővé arra, hogy a mezőgazdasági művelésből t?^8! 'K*™? _T.e? kivont területek után járó re. előttem volt még a friss uszítani. Sokukat eltántorí­kenyérbe harapó gyerek áb- i —— rázata is, mégis meglepőd­tem: ennek a filmnek az ér­téke időközben legalább duplájára emelkedett. Ter­mészetesen nem forintról van szó. A minap harmincon fölüli férfiú próbálgatta Ásotthal­mon, hogyan lehet gémes kútból vizet húzni. Közelről még nem látott ilyet, tehát nem is foghatta meg ostorát. Fényképről nem derült ki, könnyű-e fölhúzni a vizet vagy nehéz, és az sem, mi­lyen mozdulattal kell elbuk­tatni a vödröt vagy átemel­ni a káván. Koloncról, ágas­ról nem is hallott. Most áradozott, mekkora lelemény van benne. Ekkor jutott eszembe, leírhatjuk mi száz­szor a legaprólékosabb pon­tossággal is, hogy mi mire való, ha a lényeget nem tud­juk kellékelni hozzá. Leír­hatnánk a pék munkáját is sorban, hogy megszitálta a lisztet, kovászt tett bele, megdagasztotta, kelni hagy­ta, szakasztotta, lapátra tet­te, megmosdatta, bevetette, megsütötte, kiszedésnél újra megmosdatta, és a végén el­adta, de azt az egyszerű tényt, hogy dagasztáskor szinte magához öleli az egész tésztát, jószerével le se tud­juk írni. Magamnak föl tu­dom jegyezni szóval is, ha megszorítanak, talán láttatni is tudom, de csak avval, aki Horváth Dezső Földvédelmi alap A Magyar Közlönyben meg- széles körűek; hatféle célra jelent a mezőgazdasági és folyósítanak támogatást, il­élelmezésügyi miniszter és a letve hozzájárulást pénzügyminiszter együttes A támogatás részben a par­lagterületek szántóművelés­be való vonását szolgálja. Ez a beavatkozás eléggé haladja a gazdaságok anya­térítés meghatározott része, gi erejét. A művelésből ko­.„.luw „ i,xt„i„ rabban kivont földek ísme­továbbá a művelési kötele zettség elmulasztásáért ki­rótt bírságokból befolyt ösz­szeg — kiegészülve az álla­telt használatba vételének kiadásait részben szintén az alapból fedezhetik a gazdái­mi támogatással — egvetlen kodók- * Például a földek kézberT"egyenek. S a fólde£ kö^ékel^J??™™? ismétélt felhasználását, ter­mőképességének fokozását, általában a gazdaságos ter­melést szolgálja úgy, hogy központi elosztással oda ke­rüljön vissza, ahonnan el­zárványterületeket is az alap­ból fol/ett összegekből fog­hatják "je, A ho-igá járulás egyfajta előleg artjv, hogy a terme­lők gazdaságosabban haszno­síthassák területeiket. A föld­Fizetés nélküli szabadság a gyes után M. I.-né szegcdi olva- katonai szolgálatból lesze- A harminc nápot meghaladó sónk írja: „Két kiskorú relt fizetés nélküli szabadsá­gyermekem van, az egyik ga stb. elsős, a másik pedig feb- .. , _.. , .. A Munka Törvenykönyve 43. paragrafusa (1) bekezdé­se kimondja, h^gy rendkívü­segélvezés ]i mélWnylást érdemlő eset­' ben, közérdekű okból, vala­mint a dolgozó személyi és családi körülményeire tekin­Kérdésem cz-el kaDCsola- tettel ~~ érelmére — a to SzeratnTm meg udni. ™nMItat6 fizetés nélküli gyermekgondozási szaoadsagot _ engedélyezhet. h. Tehát olvasonk elgondolasa csak akkor valósulhat meg, ha származott: a mezőgazdasági cserék _ amikor a gazdasá­termelésbe. Az alapból az gok például a jobb területi állami tulajdonban levő föl- elrendezés érdekében áten­dek használói továbbá a eedik egymásnak földrészei­dek nasznaloi. továbbá a fcet _ korábban eléggé el„ termelőszövetkezetek es a húzódtak azért, mert a föl­szakszövetkezetek részesül- dek gyakran értékes létesít­hetnek vissza nem térítendő ményeket is magukkal „visz­támogatásban, illetve később Pek" a masik üzembe- a™e; lyik viszont egyik napról a térítendő hozzájárulásban, másikra nem képes előte­A felhasználási lehetőségek rernteni a megváltás össze­mmmmmmmmmmmmmma^M^m^^ammm* gót. Az érintett Üzemek er­re igényelhetik az alapból az öt év alatt visszatéríten­dő előleget, továbbá hason­ló feltételek mellett kérhet­nek segítséget a nagyüzemi táblák kialakításával kap­csolatos, gyakran költséges munkálatokra is. Az alap 1983. január 1-től szolgálja a földek gazdasá­gosabb felhasználását. ruárban tölti be a 3. élet­évét. Férjemmel úgy ha­tároztunk, hogy a gyer­mekgondozási után nem megyek vissza dolgozni, hanem fizetés nélküli szabadságot kér "í. hogy segélyezés letelte után, ha két évi fizetés nélküli sza­badságon leszek, szárma­zik-e ebből valamilyen hátrányom?' fizetés nélküli szabadság esetén minthogy ennek az ideje a 17/1979. (XII. 1.) MüM. számú rendelet 11 pa­ragrafusának a) pontja alap­ján a munkaviszonyban töl­tött idő tartamába nem szá­mítható be, ezért a kötelező munkaszüneti napokra a dolgozónak térítés nem jár. A harminc napot meghala­,dó fizetés nélküli szabadság, tartamára a dolgozót tanul A munkajogi rendelkezé­sek szerint a fizetés nélküli szabadság engedélyezése ak­kor kötelező, ha azt jogsza­bály írja elő. Ilyen például: gyermekgondozási -ápolási mányi szabadság sem illeti a gyermekgondozási ™gbban az esetben> ha ol_ vasónk a kétéves fizetés nélküli szabadságot megkap­ja és letelte után munkába lejárta után a munkáltatója engedélyezi két évre a fizetés nélküli sza­badságot. Az engedély meg- .,, , . . .. A*. „ Ali, a két évet a fizetett sza­ssuciMÍsras »j—r ÜK zik. A rendelkezés szerint ab­ban az esetben, ha a fize­3Q napot meghaladja, a mun­szabadság, a háztartási sza- .. ,,,,,,, „ . , , , ' ,, .. tes nélküli szabadsag a badnap, a munkájuk mellett „ _ továbbtanulók fizetés nélkíi li szabadsága, a katonai szol­gálatra bevonulók- és asor­Ugyancsak á nyugdíjnál szol­gálati időként sem lehet fi­gyelembe venni. A táppénz­re való jogosultságnál is csak a hasonló munkakör­káltató köteles a munkavi- ben dolgozók keresete alap­szony szünetelését a dolgozó ján fogják elbírálni, munkakönyvébe bejegyezni. DR. V. M. Metró, Szibériában Szibéria első, Novoszi­birszkben épülő metróvona­lán eddig 3,7 kilométer hosz­szuságban készült el az alagútrendszer. Jelenleg sze­relés alatt áll a negyedik alagút-fúrópajzs, amelynek hidraulikus működtetésű markolóputtonya ió manőve­rezési lehetőséget biztosít a szűk járatokban. A Szovjet­unióban 8 városban már fut a metró 15 városban jelen­leg folynak az építkezések.

Next

/
Thumbnails
Contents