Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-14 / 241. szám

ffi MÖ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 241. szám 1982. október 14., csütörtök Ara: 1,40 forint M S Z M P o s i BIZOTTSÁGA NAK LAPJA •••'RRO^Y^. Szovjet pártmunkások látogatása me kl ff" • ff I I f f - ff • Noi cipók készítői Tőkés export a szegedi gyárból Azt mondja Greminger az elmúlt félévben mindösz Dezső igazgató, hogy a ci- sze ötszázötvenen dolgoztak pőiparban nem látványos a a szalagoknál. Ügy mond­termékszerkezet-váltás. Mert ták: „a létszám egynegyede a cipő az mindig cipő. Nagy gyesen van", gond is lenne, ha egyszer Azonkívül nem nagyon megfordítanak a formáját. kedvell szakma lehet a láb. mondjuk a sarkat termek belikészítes, mert régebben orrának, es a fűzője kerülne két OS2tály ig yoU a c; u. a talpara. Ettől függetlenül gyár ösztöndíjasaiból az arra sem szabad gondol- ipari tanulók közöu most nunk, hogy a cipőkeszítés- meg aUg volt jelentkező. Az ben sohasem változik sem- iden csak négy gyereket gi. mi. A szakemberek mindig került erre a szakmára irá. megpróbálnak epést tartani nyítani s most már a ma. a gyakran változó divattal sodikosokkal egyült nyolcan A szegedi gyarban például tanulják az alja_ és a felső. - ahol is nyugati, szociális- részkészítést. Egyik okaként ta es hazai vevőnek keszul azt is emlitették a gyarban cipő — 10—12 színben. 300 —400 páros csomagokat in­hogy aki itt dolgozik, kevés a lehetősége a maszek mun­kára, s emiatt inkább a „pénzes szakmára harap­nak" a fiatalok. Az okok mélyebb gyöke­A megyei pártszékházban dr. Komócsin Mihály tájékoztatja a Enyedi Zoltán felvétele szovjet pártmunkásokat Az MSZMP Központi Bi- gazdaságvezetői erőfeszítése- ta a célkitűzést, hogy 1984— zottságának vendégeként ha- ket. A hallottakról folytatott 85-re már csupán roinimá­zánkban tartózkodó szovjet beszélgetés során V. I. Pi- lis energiatöbbletre legyen pártmunkás-delegáció, amely menov külön is érdeklődött szüksége népgazdaságunk­az energiahordozó- és nyers- arról, hogy a gyártmányfej- nak. anyag-takarékosság terén ed- lesztő munka sikerei kifeje- Akárcsak Vásárhelyen, Al­dig elért eredményeinket, ződnek-e adatokban? A gyön is soi*kerütt gyakorlati valamint az erre vonatkozó szakértő kíváncsiság kielé- szemléltetésére mindazok­terveinket tanulmányozza — gítést nyert, miután a ve- nak, amjk elhangzottak. Eb­tegnap kora délelőtt Szeged- zérigazgató elmondta: míg be bekapcsolódtak a DÉGÁZ re érkezett tíz évvel ezelőtt a mérleg- dolgozói is, akik Galambosi Vendégeinket — V. 1. Pi- gyár termékei értékének 70 istvan főmérnök irányitásá­menovot, az SZKP Központi százalékát a felhasznált Val bemutatták a műanyag­Bizottsága gépgyártási osz- anyagok képviselték, mára bdi készülő gázvezetékek he­tályának helyettes vezetőjét, ez negyven százalékra csök- geszthetőségét, és.ejpiondták a delegáció vezetőjét, V. P.' kent ' ' • . azt ís, mennyivel gyorsabb Popovot, a rjazányi területi Az elmondottakat illuszt- és olcsóbb műanyagcsövek­pártbizottság titkárát, A. M. rótták is a mérleggyariak, kaj megoldani a városi gáz­Fatyejevet, a leningrádi hiszen orosz nyelvű termék- hálózat továbbfejlesztését és ismertető filmet mutattak rekonstrukcióját. többi lányaink, kedvére dott. örömük, s ez többet fto pártbizottság titkárát és V. M. Zaikint, az SZKP Köz- be a vendégeknek, ezt köve- Az algyői irodaházban le- ' vásárhelyi felsőrészkészítő­ponti Bizottsága külügyi tőén pedig üzemlátogatásra zajlott beszélgetés és bemu- ' ket is, akiknek a száma osztályanak munkatarsat — oq-ish a „ oioirtmniii.m a megyei pártszékházban dr. Komócsin Mihály, pártunk Központi Bizottságának tag- roprocesszoros be a vendégeknek, ezt köve­l^ühlréhon A„hniekotrwrI -tató után a vendégek meg- i meghaladja a százat. Mégis vevőknek gyártanak cipőt. muneiyoen — anoi a reger- tekintették a gázüzemet, va- _ tekesebb, legkorszerűbb mik- lamint a vízvisszanyomó dítanak a megrendelőnek. Dr. Marincs Ferenc főköny­velő elmondta, hogy az idén az első félévben 350 ezer pár női cipő került le a szalagokról. Arónvát te- ret eresztettem annál, hogy kintve körülbelül egyik har- a gyár kollektívája ezen j un. „ változtatni tudna, de nem mada a tokes, másik a szo- ', ' , adtak fol a remenyt. Biz­cialista országok, míg a nak a hagyományos cipő­a honi asszonyaink, gyári szellemben, ahol ed­gyártó- dig is több családi generá­dolgozott együtt. Ami­, . ,, kor csak lehet, a fizetéseket mond minden szamadatnal, is igyekeZnek az áremelke­hogy eddig még nem kel- dések után ereszteni. A je­lett kilincselniük a portéká- lenlegiek szerint egy fizikai val, inkább az a gond, hogy dolgozó átlagosan havonta kevés az ügyes kezű ember, 3837 forintot keres, két mű­s emiatt nem győzik a meg- szakban. rendelést. Mivel a szegedi gyár ré­„_, ,. , , v. sze a pestinek, a munkát ott Főleg a ferfimunkas hi- váHalják Kapnak minta­ányzik a gyárból, akár negy- programot, de az elökészí­ven-ötvenet is munkába tést már a szegedi szakem­tudnának állítani. A gyár- berek szervezik. A folyama­, ,..,... , „„„ tós anyagellatas, a műszaki jnak különben csaknem 700 fölkészülés> a szerSzámozás, . dolgozója van, beleértve a a szállítás is már az itteni gyár feladata. Két éve már az amerikai folyama tirá­ja, a megyei pártbizottság nyitó berendezéseket készí­első titkára fogadta. A szov- tik — Körmöczi András ter­Jelenleg még tartják magu­kat a piacon, évente több százezer pár női cipő kerül a nyugati országokba. A tengerentúli partnereken kí­vül még NSZK, angol, svéd vevőik is vannak. Általában az anyagot is külföldről muszáj behozniuk, s a gé­peik többsége is a nyugati gyárak terméke. De mégis több a gyári tevékenység az egyszerű bérmunkánál, hi­szen a fazonok kifundálásá­ból nagy részt vállalnak a tervezők, a piackutatók. Fölvetődött már — a bol­tokban kínált és keresett drága külföldi cipők láttán —, nem volna-e gazdaságo­sabb behozni a cipőnek való bőrt, és a hazai gyárakban elkészíteni. Olcsóbb lenne, jobb is lenne. Mindeddig még nem sikerült dűlőre jutniuk az illetékeseknek. Az igaz viszont, hogy a sze­gedi gyártól is vennének ci­pót a kereskedők, de ami fölösleg, azt eladják a saját mintaboltjukban. A gyár kétszemélyes boltja évente 3 millió forintos forgalmat bonyolít, ami arra enged kö­vetkeztetni, hogy nemcsak külföldön, hanem szűkebb pátriánkban is keresettek a gyár termékei. Ami elsősor­ban a szalagnál naponta helytálló dolgozóknak az ér­deme. ök a mindennapok apró gondjaival küszködve nyolc, sokszor tíz órát is görnyednek a gép mellett. M. T. melési főosztályvezető refe­rált a szovjet vendégeknek és az őket kísérő megyei legújabb jet pártmunkásokat — aki­ket elkísért Szegedre Patyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpoli- pártvezetőknek a tikai osztályának munkatár- munkasikerekről, sa — a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta szű­kebb pátriánk életéről, gaz- szerelt daságának fejlődéséről. Mi kompresszorállomást, és más berendezéseket Ezt követően a szegedi Felszabadulás Termelőszö­vetkezet algyői üvegházába vezetett az út, ahol Kotogán Említést MihálV tsz-elnök mutatta be "tett"többek között a közel- ^ geotermikus energiával fű­múltban Békéscsabán föl- totthajtatohazakat. Hang­betongyári mérleg­súlyozta, és adatokkal bizo­rend7zerréirámeTynek'rikal- ryít°tta- mennyivel olcsóbb után a- szovjet küldöttség mazásával igen jelentős ezzel az energiaval termelni érdeklődésének homloktéré- anyagmegtakarítást érnek el zoiasegleleket, mint barmi­az építőipari szakemberek. korabban alkalmazott Algyő, a dél-alföldi szén- fűtőanyaggal. ben az energia- és nyers­anyag-takarékosság terüle­tén alkalmazott hasznos hidrogén-medence központja Szovjet vendégeink egy­módszerek tanulmányozása volt a megyei látogatás kö- napos megyei látogatása az áll, a tájékoztatóban az erre vetkező állomása. R+ovtot »t ti őré kin oihőrőén** n,, vonatkozó tények ismerteté- barátainkat és a se került előtérbe. Szó esett pártvezetőket a szegedi tudományos köz- bor, a Nagyalföldi pontoknak a mindennapi és Földgáztermelő gazdasági gyakorlatban egy- műszaki re növekvő szerepéről, al kalmazott kutatási nyeikről. A pártszékházban folyta­tott beszélgetés után — ame­lyen részt vettek a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezető mun­katársai is — Hódmezővá­sárhelyre vezetett az út. A METRIPOND Mérleggyár volt az úti cél. Az üzemben Fótós József vezérigazgató és munkások nagy érőekjödés­Szabó István, a pártbizottság sel hallgatták a déhalföldi mezőkön alkalmazott má­sodlagos és harmadlagos szénhidrogén-termelési mód­szereket is ismertető elő­adást. Nem különben a Sze­ged város alatt húzódó olaj­Szurmai Ti­Kőolaj­Vállalat vezérigazgató-he­lyettese, Papp László, az al­eredmé- győi üzem főmérnöke és Papp György, az olajbányász pártbizottság titkára fo­gadta. A vezérigazgató-he­lyettes részletesen ismertet­te a legfontosabb energia­hordozókat termelő vállala- i tunk szervezeti fölépítését, az olajbányászok munkája I révén nyert anyagok külön­böző fajtáit. Á szovjet párt Szovjet esti órákig elhúzódott. Bu­magyar dapestre történő visszaindu­lásuk előtt a megyei pártbi­zottság első titkárától azzal búcsúztak: bizonyosak ben­ne, hogy Csongrád megye dolgozó társadalma sikerrel oldja meg az energia- és nyersanyag-takarékossági programban fölvállalt fel­adatait. R. N. titkára köszöntötte a vendé­geket. A vezérigazgató a vál­lalatnál folyó munkáról, a termékösszetételnek az ener­gia- és nyersanyagtakarékos­ság jegyében történő átala­kításáról tartott ismertető és gázmezők művelésénél kalmából rendezett három­napos eseménysorozat. Dél­előtt a központi épület fel­előadást, a pártbizottság tit- alkalmazott fűráselferdítési j díszített aulájában ünnepi 0 műegyetem jubileuma Kitüntették az intézményt A Budapesti Műszaki tézmények vezetői. Po­Egvetemen tegnap folytató- linszky Károly rektor meg­dőlt az intézmény fennálló- nyitója után Sarlós István sának 200. évfordulója al- mondott beszédet, és atadta kára pedig arról beszélt, hogy a kommunisták milyen módon járulnak hozzá a módszereket. S miután kö­tetlenebbé vált a társalgás, egy kérdésre válaszolva mind jobb eredményekhez. Szurmai Tibor beszámolt ar­Kiemelte, hogy a pártmun- ról is, hogy a kormányprog­ka sajátos módszereivel mi- ramnak megfelelően milyen ként tudják befolyásolni az ütemben csökken népgazda­innováció gyorsítására, a ha- Ságunkban az energiafel­tékonyabb munkára tett használás. Reálisnak mond­ülést tartottak. Megielent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök­helyettese, Köpcczi Béla művelődési miniszter és meth József docens irányi­Voksán József, a Pedagó- tásával szerveztek. Délután gusok Szakszervezetének fő- nyilvános ünnepi egyetemi titkára, valamint a társin- tanácsülést tartottak. Gyártót találtak A kőbányai vásárvárosban mezőgazdasági alkatrész és szerdán befejeződött az Ag- részegység közül 280 termék rőtek és a Hungexpo „Gyár- gyártására jelentkezett vál­tót keresünk" közös kiállí- lalkozó Némel hiánycikk tasa. A bemutatott 800-fe- ,,,„„,, ..... ... „ , le, nehezen beszerezhető, il- előállítására tobb vallalkozó letve hiánycikknek számító is akadt. Magyar—finn energetikai konferencia Magyar—finn energetikai programjához kapcsolódva kerekasztal-konferenciát tar- szervezett meg — Osmo Vai­tottak szerdán a Magyar Tu- nölaj, a Finn Köztársaság dományos Akadémia várbeli budapesti nagykövete nyi­épületében. A tanácskozást, totta meg. amelyet az Ipari Miniszteri- Erkki Vaara, a Finn Ipari um a budapesti finn hét és Kereskedelmi Minisztéri­um energia főosztályának vezetője, a Finn Atomener­| gia Bizottság elnöke hazája | energiapolitikai céljairól és I az energiagazdálkodás leg­j fontosabb tennivalóiról tar­| tott tájékoztatót. Kapolyi ! László ipari minisztériumi ullamtitkár egyebek közt a magyar energiagazdálkodási program eddigi végrehajtá­sáról szólt. Az előadásokon és a konzultációkon a ma­gyar és a finn résztvevők kölcsönösen ismertették az energiatakarékos berendezé­sek és Rendszerek fejleszté­sere, a másodlagos és hulla­dékenergiák hasznosítására már folyamatban levő kuta­tások eredményeit. Megálla­pították, hogy a finn és a magyar energiagazdálkodás gondjai és feladatai sok te­kintetben hasonlóak. az egyetemnek a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendet. Ezt követően az -egyetem dolgo­zói kitüntetéseket vehettek át. Tizenegy órakor az E épü­letben egyetemtörténeti ki­állítás nyílt, amelyet Né­Fizetnek a KST-k A „legfrissebb" KST-k már országszerte fizetnek, s a • vállalatok többségénél még ebben a hónapban és november elején visszakap« ják egy év alatt megtaka­rított pénzüket a dolgozók. A dolgozók üzemi bankjai­ban összegyűjtött pénz nem kis összeg, bár a lakosság teljes, 168 milliárd forintos megtakarításához képest nem számottevő. A KST a legkényelmesebb, legegyszerűbb, s ezért az egyik legnépszerűbb takaré­kossági forma, hiszen a be­tét elhelyezésekor vagy ki­vételekor szinte egy lépést sem kell tenniük a tagok­nak, mindent elintéz helvet­i tük a KST-ügyintéző és a I vállalati bérosztály. Az sem I megvetendő, hogy a KST | segit a tagok átmeneti pénz­I szűkén is évi betétjük két­szeresének megfelelő hitellel; az elmúlt takarékossági idő­szakban 1,7—1,8 milliárd fo­rinttal. A következő hetekben csaknem 5600 üzemi, válla­lati, intézményi KST több mint egymillió tagja 4 mil­liárd forintot kap vissza ka­matostól. Másodszor fizetnek tagjaiknak a 40 vállalatnál és intézménynél kísérletkép­pen működő kétéves KST-k is.

Next

/
Thumbnails
Contents