Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

^ \SI feo VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 240. szám 1982. október 13., szerda Ara: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGA NAK L A P Élénkült a forgalom Gépek, alkatrészek Az idei őszi gépforgalom eltérő a korábbi években megszokottól. Most lényege­sen több gazdasági ügyinté­ző keresi föl a szegedi AG­ROKER telepét, mint ta­valy, vagy annak előtte ilyentájt. Oka természetes, hiszen nemrégiben jelentet­ték be hivatalosan, hogy jö­vő januártól drágábban vá­sárolhatnak gépeket az ed­diginél. Emelkednek az árak. s az állam se lesz olyan bőkezű a gazdaságok­hoz, mint korábban volt. S nyilvánvaló az igyekezet, hogy még a drágulás beállta előtt hozzájussanak a kívá­natos traktorokhoz, kombáj­nokhoz. Az is igaz, az előrelátó és Időben eszmélő gazdaságok most is a megadott terv sze­rint vásárolják a gépeiket, s őket nem hajtja a beszer­zés kényszere. Nem mintha nem lenne szükség még a legapróbb forintra is, ame­lyei a 20—60 százalékos ár­emelésen megspórolnának, de a megfontolt munka nem kíván kapkodást, kényszer­helyzetet. Naponta átlagosan 1 mil­lió forint értékű gép talál gazdára — mondotta minap Biczók Gyula, a szegedi AG­ROKER géposztályának ve­zetője. Annyi, mint a nyá­ri kombájn- és bálázógép­vásárlások idején szokott lenni. Ebben közrejátszik a várható árváltozás mellett, hogy javában tart a betaka­rítás. és az őszi talajmun­ka Még akkor is, ha idő­ben fölkészültek a gazdasá­gok. s jól megszervezték a kukorica, napraforgó, szőlő behordását. előfordul várat­lan meghibásodás, nem kí­vánatos leállás. örömmel újságolták a gépforgalmazó vállalat szakemberei a mi­nap. hogy minden van. ami szükséges a gyors őszi mun­kákhoz. Nyomban hozzá is Indulás előtt a szőlő kombájn Pusztamérgesen telték: viszont a sokat kere­sett gépekből az idén se ja­vul: az ellátás. Például MTZ-traktorból 200 kellene, s csak 70-et kaptak, német szecskázóból tízet adtak el, de akár ötven is elkelne. Ugyancsak kevés E—512 kombájn érkezett, s az is jóval az aratás után. Hiába kilincselnek a vásárlók a kei esett gabonavetö gépe­kért majdhogynem üres kézzel muszáj hazaindulni­uk. Gondot .okoz, még a sze­gedi telepen, hogy a Rába Gépgyár nem vállalkozik nagyobb „rakomány" szállí­tására. Az Ideinél lényegesen ne­hezebb évre számítanak a gepek forgalmazói. Most. hogy jobban kiürülnek év végére a gazdaságok kasz­szái, hármas feladattal kell Jól haladnak az őszi munkák Á kedvező időjárást ki­használva országszerte jó ütemben folyik az őszi ter­mények betakarítása. és gyors ütemben haladnak a mezőgazdasági nagyüzemek a talaj-előkészítéssel, vala­mint a vetési munkákkal is. Ez utóbbi igen biztató a jőve évi terméskilátások szempontjából, mert várha­tó. hogy a vetést még a fa­gyok beállta előtt elvégez­hetik. Somogyban a silókukori­ca betakarítása befejezés előtt áll. a csöves kukoricá­nak eddig mintegy a negye­dét törték le, a burgonyá­nak 80 százaléka került fe­dél alá. Ugyanígy állnak a burgonya betakarításával Fejér megyében is, ahol a kukorica felét már ugyan­csak letörték, a cukorrépa szedésének pedig a harma­dánál tartanak, tgv várható, hogy a.tervezettnél egv hét­tel. esetleg tíz nappal ha­marabb, már november első felében végeznek az őszi érésű termények betakarítá­saval A Csongrád megyei gaz­daságok úgy szervezték meg a munkát, hogy a cukorré­pa- és kukoricabetakarító kombájnokat nyomon kö­vessék a szántó, talaj-előké­szitő traktorok, majd a ve­tőgépek. A megyében elér­kezett a vetési csúcsidőszak, naponta legalább háromezer hektáron teszik földbe a magot. Somogyban már a tervezett vetőszántás több mint háromnegyedét elvé­gezték a gazdaságok. Befe­jeződött a repce, az őszi ár­pa és a rozs vetése, míg a búzával az előirányzott te­* rüiet egynegyedénél tarta- I nak Földben van már a j hétezer hektárnyi őszi árpa | Fejér megyében is. megbirkózniuk a gépek kí­nálóinak, eladóinak. Bizo­nyára kevesebb megrendelés érkezik, jobban kell figyel­műk a partner kérésére, s szorosabbra illik fűzni a kapcsolatot a hazai gépgyár­tókkal. Segítség, hogy a kül­földről behozandó gépek ügyének intézését az AGRO­TEK-vállalat veszi a kezé­be a megszűnt tröszt he­lyett. Elhangzott; az. is, hogy a szegedi ÁGRQKER-telepen 150 millió forintnyi gépet tartanak készenlétben, hogy időben és gyorsan tudjanak eieget tenni a megrepdelő kívánságának. A jelenlegi „repertoár" csaknem 1000­fél? hazai és 500 külföldi gépből áll össze, s több száz­ezerre tehető a hozzájuk használatos alkatrészek szá­ma is. Ebből csak 100 körü­li azoknak a gépeknek a száma, amelyek nélkül ma mar nem mezőgazdaság — a mezőgazdaság. Az alkatrész-utánpótlások javítására több jó kezde­ményezés született. Mint Bálint Mária elmondotta, a nemi égiben megtartott pes­ti börzén csaknem 800-féle nélkülözhetetlen kellék gyártására kerestek vállal­kozókat. Szűkebb pátriánk­ban — Csongrád megyében — az AGROKER kezdemé­nyezésére többek között a vásárhelyi Dózsa és a szék­kutasi Üj Élet Tsz ajánlko­zott, hogy besegít az alkat­részgyártásba. M. T. Magyar—lengyel parlamenti tárgyalások Az országgyűlés vendége­ként hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldött­ség — élén Stanislaw Guc­icóval, a szejm elnökével — kedden megkoszorúzta a Hő­sök terén a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően Apró Antal, az országgyűlés elnöke, va­lamint Stanislaw Gucwa ve­zetésével az Országházban megkezdődtek a magyar­lengyel parlamenti tárgyalá­sok. A partnerek tájékoztat­ták egymást országaik belső helyzetéről; mélyreható esz­mecserét folytattak a tör­vényhozó testületek helyéről, szerepéről és tevékenységé­ről. Kifejezték szándékukat a két ország és törvényhozó testület kétoldalú kapcsola­tainak további fejlesztésére. A képviselők áttekintették a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseit. A megbeszélé­seken elítélték a Lengyelor­szág belügyeibe való impe­rialista beavatkozást; a tőkés országok korlátozó, megszo­rító intézkedéseit. Végezetül a két tárgyaló csoport szakmai kérdéseket vitatott meg. Nemzetközi együttműködés a Hazánk jelentősebb folyói­nak mindegyike egyben or­szágokat összekötő .kapocs" is. ' A folyók életét, hidrológiai viszonyait tanul­mányozó. szabályozó szakem­berek előtt rég ismert annak szükségessége, hogv minden érdekelttel eavúttműködie­nek az országunkon átfolyó vizek kezelésében. Tudomá­nyos eredményeket egv adott természetföldrajzi egységen, országhatároktól függetlenül is lehetséges felismerni, meg­ismerni és azokat összevetve következtetéseket levonni. A vízgazdálkodásban érde­kelt Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezete tegnap. Szegeden a Technika Házában előadó­ülést rendezett. Ezen a Dél­Alföld életében fontos szere­pet játszó Körösök és a Ma­ros árvízvédelmi fejleszté­sének feladatairól hanazot­tak el beszámolók dr. Szlá­vik Lajos gyulai és Török Imre György szegedi szak­ember előadásában. Ezt- kö­vetően dr. Simády Bcla. az ATIVIZIG igazgatója ele­mezte az árvízi előrejelzések­kel összefüggő kérdéseket. A tegnapi esemény, a tár­sasági összejövetel valójában nemzetközivé szélesült. El­jöttek a szegedi hidrológu­sokkal régóta jó szakmai kapcsolatban levő vajdasági­ak és a szomszédos Romá­nia műszaki testverszerveze­tének képviseletében érkezett meghívottak is. A kétnapos látogatással kapcsolatban dr. Simádv Bé­la. a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezetének elnöke elmond­ta. hogv a térséa vízgazdál­kodása. árvízvédelme nem oldható meg nemzetközi együttműködés nélkül, s eh­hez á román teslvérszerve­zetben végzett értékes tudo­mányos munka művelői is segítséget nyújthatnak. Ben­csik Béla. a Masvar Hidro­lógiai Társaság árvízvédelmi szakosztályának elnöke sze­rint hasznos tanácskozás volt a tegnapi MTESZ-ren­dezvénv. Ez lehetővé tette az érintett térség vízgazdálko­dásával összefüggő háromol­dalú eszmecserét román—íu­goszláv—magvar szakembe­rek részvételével. Az érde­keltek kicserélték a Körösök, a Maros és a Tisza árvízvé­delmének fejlesztésével kap­csolatos tapasztalataikat. Megvitatták az árvízi előre­jelzés közös tennivalóit. Kölcsönösen tájékoztatták egvmást azokról a kérdések­ről. amelvek megoldásához az együttműködés tovább­folytatása. -kiszélesítése szük­séges. A tegnap létreiött. valóiában egvesületlcözi együttműködés elősegíti a szakterület vízgazdálkodási ügyeiért felelős állami szer­vek további együttműködését és méa eredményesebb mun­káját. A hidrológiai társasáé meghívására voltak itt a jugoszláv és román érdekelt intézmények. egyesületek képviselői. A textilipar helyzete Tárgyalta a szakszervezet Budapesten csökken a leg­nagyobb ütemben a textil­ipari dolgozók létszáma, az utóbbi években a szövőnők és a fonónők 26—30 százalé­ka kicserélődött. A fluktuáció országosan és szakmánként eltérő, de mindenképpen ma­gasabb, mint az ipar más ágazataiban, esztendők ótá tartósan meghaladja az évi 10 százalékot. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége kedden megtartott ülésén az iparág létszámgondjairól és a szak­munkásképzés helyzetéről tárgyalt. " Megállapították, hogy a termelésben közvet­lenül részt vevő szak- és be­tanított munkások létszámá­nak csökkenését csak kisebb részben okozzák a kere­seti tényezők, s nagyobb részben játszanak közre a kedvezőtlen munkakörülmé­nyek, valamint a három mű­szakos munkarend. Gondot okoz és fokozza a létszámhi­ányt, hogy a termelés re­konstrukciójával párhuzamo­san nem történt meg a szál­lítás, a belső anyagmozgatás, a tárolás, a csomagolás kor­szerűsítése. Ahhoz, hogy a textilipar — elsősorban a jól képzett munkásokra támaszkodva — teljesíteni tudja népgazda­sági feladatait, az eddiginél magasabb színvonalú mun­kafeltételeket kell teremteni. II kambodzsai gyerekekért Kisiparosok minivására Szegeden A pavilonok száma alap­ján nem is gondolná az em­ber, hogy vásár van Szege­den. a Dugonics téren. Ám a túlzás nélkül állítható ün­nepi játékok szezonját idé­ző forgatag többet is sejtet ennél. Valami szokatlan tör­tént a Dugonics téren, a — szerencsére — hallgatag zenélő szökőkút partján, ahol valósággal tolonganak az ér­deklődők a látnivalókat kí­náló bódék előtt. Hogy mik a látnivalók, azt messziről nem lehet látni, az ember­gyűrűn kell magunkat át­verekedni érte. Kisipari ter­mékek leszállított áron. Hogy miért, szó sincs szezonvégi kiárusításról, annál sokkal nemesebb cél vezérelte a megye 130 kisiparosát: az általuk készített cikkeket feliajánlották kedvezményes eladásra, hogy az akció be­vételét a kambodzsai gyer­mekváros építésére fordít­sák. Ami az áruskálát illeti: törpepapagájtól a kipufogó­dobig szinte minden megta­lálható, amit kisiparos ké­szített. Maguk a kisiparosok is részt vettek a vendégkí­náló árusításban. Nem csu­pán termékeikkel vannak jelen, Kovács Györgyné gombkészítő például az egyik pavilonban ruhákat, dísztár­gyakat, bőrdíszműves árukat, virágcserepeket árul, míg a szomszédban egyremásra kelnek ízléses dísztűi. Hogy a KIOSZ Csongrád megyei vezetősége és a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei bizottsága közös szervezésében megtartott kis­iparos vásárnak milyen si­kere van. azt többek között jól mutatja az is, hogy még el sem kezdődött a hi­vatalos megnyitó, már gaz­dája is akadt jó néhány áru­cikknek. Jóllehet, megvásá­rolni csak délután lehetett. Akkor, miután a hivatalos megnyitó elhangzott. Ezt dr. Szilágyi Júlia, a Hazafias Népfront megyei béke-barát­sági bizottságának elnöke tartotta, hangsúlyozva a szolidaritás jelentőségét. Bu­dai Antalné, a KIOSZ Csong­rád megyei titkára méltatta a kisiparosok összefogásának szép példáját és politikai jelentőségét. A kedvezményes áron kap­kató kisipari termékek már a tegnapi napon egyre-más­ra találtak gazdára. Am, ahogy az ilyen akciók jel­szava mondja: amíg a kész­let tart. Ma még van mit vásárolni, amíg van mit vá sárolni. A vásár egyik pavilonja

Next

/
Thumbnails
Contents