Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

I v A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 239. szám 1982. október 12., kedd Ara; 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED Magyar—NDK együttműködés Gerhard Schürer, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke októ­ber 7—10. között Budapes­ten tárgyalást folytatott Falu­végi Lajossal, a Miniszter­tanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnö­kével. A megbeszélések so­rán áttekintették a magyar NDK gazdasági együttműkö­désben elért eredményeket. Megállapították, hogy azok a világgazdasági környezet kedvezőtlen alakulása elle­nére is tervszerűen fejlőd­tek. s megállapodtak, hogy javaslatokat dolgoznak ki az együttműködés 1983—85. évekbeli bővítésére. (MTI) Lengyel parlamenti delegáció hazánkban Az országgyűlés meghívá­sára hétfőn hivatalos, bará­ti látogatásra hazánkba ér­kezett a lengyel parlament, a szejm delegációja. A kül­döttséget — melynek veze­tője Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke, tagjai a poli­tikai pártok képviselői, il­letve párton kívüli képvi­selők — a Ferihegyi repü­lőtéren Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta. Jeien volt Tadeusz pietrzac, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Tanácsi küldöttség utazott Lédzba Csongrád megyei tanácsi gyei város tanácselnöke és küldöttség utazott vasárnap Ocskó Imre, a megyei ta­la lengyelországi Lódzba, a nács vb tagja, a MÉSZÖV testvérmegyei kapcsolatok elnöke, keretében. A küldöttség ve- . . ........ ... „ . zetője Szabó Sándor, a me- , A küldöttséget dr. Petrik gyei tanács elnöke. Tagjai: Istvan' a megyei tanacsel­Papp Gyula, a megyei ta- nök általános helyettese bú­nács vb tagja, Szeged me- csúztatta. Kábelgyáriak a korszerű termékekért Mostanában a szegedi üze- Magyar Kábel Művek nvu- aetét, gépparkját és megnö­mekben is az a legsúlyosabb gatra jrÁnyuló kiviteléből. veli a kapacitást. Ezért a « ^ fg-vlKf- hc>gy mike"t A korszerű berendezések feladatokat úgy jelölték ki, najtsak jol vegre azt a part- tették Ehetővé azt a jelen- hogy azok végrehajtásával hataiozatot amely a gazda- tös üzletkötést Kuvaittal, elősegítsék a népgazdasági ^fÜ^frkfamelyhez a szegedi üzem terv, elsősorban a külgazda­gyárt olyan helyi telefonká- sági egyensúly javítását. A beit. amely az igen kényes gyáriak hozzá kívánnak já­igényű vevő szómára is meg- rulni a vállalat; gazdálkodás felel. Mintegy 4 millió dol- eredményességéhez. a bérű­iért kapunk érte. Az ösz- házások költségeinek meg­szességében több mint 620 termeléséhez. A vállalati cé­millió forintos szegedi és lókkal összhangban álló, főbb kisteleki rekonstrukció a célkitűzések között . szerepel fejlesztésnek és á korszerű- a belföldi kábeligények ki dekében született. Az embe­rek — vezetők és beosztot­tak egyaránt — ma már na­gyon jól megértik, hogy a mostani nehéz világgazda­sági viszonyok között csak úgy tudunk boldogulni, ha a piacokon olcsón előállí­tott konfeérű. keresett ter­mékekkel jelenünk meg. fgy van ez a Szegedi Ká­belgyárban is. ahol az utób­bi években 20 százalék kö­rül mozog a versenyképes, illetve, mintegy 80 százalé­kos a konjukturális, és nem helyettesíthető termékek aránya. A legújabb tervek megvalósítása érdekében öt sítésnek- csak a tárgyi felté­teleit teremtette meg. Most a szakembereken múlik, ho­gyan tudják kiaknázni a megnövekedett lehetősége­ket. A szegedi üzemnek — a vállalattól el+érően — nincs önálló. fejlesztéssel foglalkozó gárdáia — az a évvel ezelőtt rekonstrukciós ™unka a műszaki kollektí­beruházásokba fogtak, ame­lyek már részint hamarosan befejeződnek. A föladatokat úgy határozták meg. hogy a felújítások, kiegészítések be­fejezésével itt alakuljon ki a magyar hírközlőkábel gyár­tásának magas színvonalon működő központja, lényege­sen jobb minőségben folyta­tódjék a rézbelsejű. egv kV­vára hárul. Cél a piaci igé­nyek rugalmas és gyors ki­elégítése. A műszaki lét­szám növelésének gátat szab. hogy kevés az olyan jól képzett szakember, aki nem kacsingat másfelé, hanem ragaszkodik a szegedi gyár­hoz mert itt akarja gyü­mölcsöztetni képességeit, így az elképzeléseknek még a részleges megvalósítása is felüli erőfeszítést clégitése korszerű- termékek^ kel oly módon, hogv' az im­port csak a gazdaságosan nem gyárható. illetve külön­leges technológiát igénylő termékekre korlátozódjék; a nyugatra irányuló kivitel dinamikus növelésére haté­kony piaci tájékozódás és felmérés révén: a műszaki fejlesztés gyorsítása, g ter­mékek további korszerűsíté­se annak érdekében. hogy többet exportálhassanak, csökkenthessék a gyártási ráfordításokat és a tőkés be­hozatalt; a meglevő kapaci­tás jobb kihasználása, és a termelés szervezettségének fokozása. A jövőben mind nagyobb hangsúlyt kap a gyártmányfejlesztés, ezen be­lül elsősorban a hírközlőká­belek és a híradástechnikai tökélete­sítése. Ez annál inkább szük­közök beszerzésére ebben a nincs reális os erősáramú vezetékek és kábelek gyártása, továbbá átlagon kezdődjék meg a hazánkban igé.ny®1" . . vezetékek állandó eddig nem gyártott újfajta Ahhoz, hogy az importot p ° híradástechnikai vezetékek lényegesebben csökkenthes- suese- tz fnnal'n , termelése sék, sokat várnak a kistele- mert ujabb gépek, esz­Az 1976—77-ben épült ki gyáregységben hamaro­üzemrészben mindjárt , el- san működni kezdő új be- terviocszakoan kezdődött a munka, s 1981 rendezéstől és a Szegeden lenetoseg. végéig összesen 530 millió előállított, nyugaton is kere- Mint látható, a Szegedi forint értékű úgynevezett se,t- speciális erősáramú ve- Kábelgyár vezetősége és töltött terű telefonkábelt ké- zetékektől. Intenzív műsza- üzemj pártbizottsága hom­szítettek. amelv csak tőkés ki fejlesztéssel, illetve a ha- lol<térbe Állította a fejlesz­behozatalból lett volna meg- 231 alapanyaggyártókkal szerezhető. Az üzembővítés szorosan együttműködve Szeged fölszabadulásának évfordulóján Koszorúzási ünnepségek Tegnap, hétfőn koszorúzá­si ünnepséget rendezett az MSZMP Szeged városi bi­zottsága. Szeged megvei vá­ros tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága Szeged felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére. A magyar és a Szovjet himnusz elhangzása után a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél és a Dugo­nics temetőheo levő emlék­műhél elhelyezték a meg­emlékezés és a kegyelet ko­szorúit az MSZMP megyei, városi és járási bizottsága, a megyei és a városi tanács, a fegyveres testületek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői. A Széchenyi téren a Kárász utca felöli emlék­műnél koszorúztak még a kommunális vállalatok pártbizottsága, a kéziszer­számgyár és a termelőszö­vetkezetek nevében a Tisza­Maros Szög Tsz megbízott­jai. A Takaréktár utca felöli emlékműnél a középfokú oktatási intézmények párt­bizottsága, a gyufagyár és a z egészségügyi pártvezető­ség koszorúit is elhelyezték. A Dugonics temetőben le­vő emlékműnél lerótták ke- kat az MSZMP megyei, vá­gyeletüket a Gabonater- rosi és járási bizottsága, a mesztési Kutatóintézet a megvei és városi tanács, a Magyar Nemzeti Bank és a fegyveres erők, a társadul/ Csongrád megyei Gabona- mi és tömegszervezetek kép. forgalmi és Malomipari Vál- viselői, valamint a panrika­lalat képviselői is. A Belvá- feldolgozó váljalat. a Csong­rosi temetőben álló. román rád megyei Tervező Válla­A Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél a pártbizott­ságok képviselői koszorúztak. Képünkön balról jobbra: <lr Somogyi Ferenc, a szegedi járási pártbizottság első titkára. Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára és Töriik József, a szegcdi városi pártbizottság első titkára hősi emlékmű talapzatánál szintén elhelyezték koszorúi. lat és a Számítástechnikai Vállalat dolgozói. A koszorúzási ünnepségek végén a katonai és munkás­őregységek tisztelgő menet­ben vonultak, el az emlék­művek előtt. A koszorúzási ünnepségek az Internació­nálé hangjaival fejeződtek be. Szocialista felIffdésHnk íve Dokumentumkiállítás nyílt Szegeden téssel és korszerűsítéssel eredményeként valószínűleg 1984-től teljesen ki tudják maid elégíteni a Magyar Posta igényeit olyan termé­kekből. amelyeket több mil­lió dolláért importálnak tő­kés piacokról. A rekonstruk­ciós költségek jelentős'részét koaxikális kábelek francia licens szerinti gyártása emésztette föl, az eredmény azonban kétségtelen: 1978­1979 óta kevesebb import alapanyagot hasznainak. S ez. ma rendkívül fontos. A vezetést annak alapján íté­lik meg. hogv tud-e motorja lenni a vállalati feladatok végrehajtásának. jól alkal­mazkodik-e a piaci igények­hez. meg van-e benne az ál­landó kezdeményezőkészség, képes-e gz ésszerű takaré­kosság szem előtt tartásával kapcsolatos tennivalókat. Az utóbbi két esztendőben az üzemi pártszervek 15 alka­lommai foglalkoztak beható­an a témával, s remélhető­leg ennek mind jobb ered­ményekben mutatkozik majd a hatása. A Hűtőipari és Kereske­delmi Rt. előjegyzési naptá­rába 1944. október 11-én, szerdán, a Piacidák és Bri­gitták névnapján valaki tin­tával a következő bejegy­zést írta: „Orosz bevonu­lás napja, reggel." Törté­nelmi dátum Szeged életé­ben. Tegnap volt 38 éve. Eb­ből az alkalomból nyílt szépen rendezett. gazdag anyagot fölvonultatva do­kumentumkiállítás Szege­cen, a Móra Ferenc Múze­um Horváth Mihály utcai Képtárában. A Csongrád megye 38 éve című tárlat eligazító kalauzok, statiszti­kai táblák és grafikonok, immár dokumentumértékű fer-j képek, röplapok, plaká­tok. térképek. makettek, nk'evelek. díiak s egvéb rá-gvak segítségével rajzol­ja föl az elmúlt, közel négv évtized, e tájra jellemző fejlődését. A Vörös Hadsereg csn­rafái 1944. szeptember 24­én szabadították fel az első Csongrád megyei települést. Csrnádpalotát. Az első fel­szabadult magvar város Ma­kő volt két nappal később, majd október 11-én Szeged­re is bevonultak a csillagos katonák. A felszabadulás pillanatait idéző fényképe­ffSl <m tói 1981 végéig 600 millió fo- eredményesen gazdálkodni rint értékű korszerű termé- Ezeket az elvárásokat a!ú­ket állitottak elő. A terme- húzva tűzték -ki az idei lés jelentős részét a Szov- munkaverseny-mozgalom jetunióba szállították az on- céljait is. ennek elérésére nan kapott kőolaj egy ré- ösztönöz a műszaki és az szenek ellentételeként. A be- j rányitó gárda prémium­ruházás tette lehetővé, hogy rendszere is. a szegedi gyár tavaly tete- Szegeden már napjaink­mes mennyiségben expor- ban, Kisteleken pedig 1983­tált tőkés piacra, és várha- ban olyan programot hajta­tban a következő években is nak végre, amely átalakítja jelentős részt tud vállalni a a gyár egész termékszerke­Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai kiiliigyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően, október má­sodik felében kerül sor Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére. Az első látogatók a ken egymásra telesei a le­bombázott Alsóváros és a Tisza partján újságot olva­so szovjet katonák csoport­ja. a fölrobbantott híd, cs az 1641 novemberében készült fénykép, melyen Lenin és S- áIin arcképei alatt az MKP makói szervezetének Ueja' láthatók. S olyan je­lentős, az egész nemzet si-isára kiható dátumok kö­tődnek megyénkhez és Sze­gedhez, mint 1944. decem­ber 3.. amikor a Szegedi Nemzeti Színházban meg­fakult a Magvar Nemzeti. Függetlenségi Front: 1945. március 29 . amikor a 18-1. a nagybirtokrendszer meg­szüntetéséről szóló rende­let nyomán Pusztaszeren megkezdődött a második honfoglalás, s kezdetét vet­te az a hatalmas történel­mi-társadalmi átalakulás, Nagy László - felvételi­dokumentumok előtt mely az utóbbi évtizedeket .ie.-lemes!tp.. A kiállítás tab­lói, információi a leglényeJ pt-sebb adatok és tények fö.'vonultatasa melleit pori­frsan és látványosan illuszt­rr/ijá A szocialista fejlődé­sünk legfontosabb állomása­it. az ipar, a mezőgazdaság; a kereskedelem, az egész­ségügy és a kultúra gyara­podását. országunk történel­mének eddigi legszebb ívét A Csongrád megye 38 éve rom" kiállítást tegnap, hét­főn délután dr. Koncz Já­nos a megyei pártbizottság tokára nvitotta meg. miután Wagner jstván. a ' megvei. múzeumok igazgatóhelyette­se köszöntötte az egybegyűl­teket. A kiállítást a Móra Ffrenr Múzeum úi- és leg­újabb kori osztálvának két munkatársa. Marjanucz I ászló és Tóth István állí­totta össze és rendezte.

Next

/
Thumbnails
Contents