Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-10 / 238. szám

Vasárnap, 1982. október 10. Lengyelország Törvény a szakszervezetekről Varsó (MTI) szervezeti mozgalom újbóli utóbb megkezdik azok meg­© Washington (MTI) Ronald Reagan amerikai Szombaton folytatta mun- ,étrehozá»' Ennek a tör" alakítását. kaját a lengyel parlament, vény szerint három szakasza amely az előző napon két eszj.a.?ovő ev fleJe ol meg' jelentős törvényt fogadott el. "mSíkulá^ elnök „válaszul arra, hogy Ar. egyik a6zakszervezetek- c megalakulasa és g parlament felosz­ről. a mas.k az egyen! pa- rülhl^r ágaitokon belüh latta a Szolidaritás szerve­rajvttok társadalmi-szakmai , , ?[, a«azalOK°n peiun, ,„mhntnn ,-l1ihh szervezeteiről szél 1905 elejétől pedig szakszer- ze,tet- szombaton ujabb le­7 . .. ° - ,, vezetek közötti országos köz- P&eket jelentett be Len­Az első torvény elfoga- pontok létrehozására. Az gyelországgal kapcsolatban", dásával lezárult az a viha- i984 végéig számító átme. Mint emlékezetes, Reagan ros szakasz a lengyel szak- neti időszakban az az elv tavaly decemberben, a len­szervezeti mozgalom törté- érvényesül, hogy egy válla- gyelországi szükségállapot petében, amey 1989 augusz- íatnál csak egJ. szakszerveJ bevezetése után tilalmi ln­tl^L* SZUks/.8 P^ ^T ** működhet. tézkedéseket jelentett be vezetéséig, sot napjainkig Lengyelország és a Szovjet­tartott. A törvény értelmé- A vezetés számit arra, jó .. továbbá meetil ben törlik a hivatalos be- hogy a tiz ellenszavazat és ^^ertS cégeknek, kilenc tartózkodás mellett jegyzésből az összes eddigi —-azok nyugat-európai leánv­szakszervezeteket, és meg- elfogadott törvény fogadta- vállalatainak, valamint ame­kezdödik a szakszervezeti tósa nem lesz egységesen rikai licenceket felhasználó SkrT £rUS HTÍE ürnakk°r ^^ ÍS h^^SésekefSt' jáalakulása. «ámit hogy a dolgozók, gapak a gzfbéríát Nyugat­Szükségessé vált a szocla- akiknek nagyon hiányoz- Európával összekötő föld­iizmus alapján álló szak- nak a szakszervezetek, előbb- gázvezeték építéséhez. A hét 3 kérdése Hogyan mutatkozott be az új bonni kormány? rí — nagy fölénnyel győz- neokolonialista kapcsolatai­nek, akkor ez csak meg- nak. Nemegyszer fegyveres növelheti a keresztényszociá- segítséget nyújtott egyes af­övatos nyilatkozatok és úsok étvágyát. 1983 márciu- rikai vezetőknek. Zaire­kiszámltott gesztusok jel le- sában az FDP esetleges le- ban éppúgy megjelentek mezték a Kohl—Genscher tűnése után átvehetik a meg- francia ejtőernyősök, mint kormány első hetét. Sokat üresedő miniszteri tárcák egy Csádban, utaztak, és sokat tárgyaltak részét az új kabinet élén állók, alaposan megdolgoztak a fi­zetésükért (amely egyébként a takarékossági törekvések bizonyítására a jövőben százalékkal csökken'). öt Mit jelent a skandináv államok „nadrágszíj­meghúzása"? Mitterrand éppen a szán­dékok különbözőségét hang­súlyozta, amikor kijelentette hogy országa nem akarja a csendőr szerepét játszani egyetlen afrikai országban A korábban oly gazdagnak sem. Mindemellett, nyilván­Helmut Kohl kancellár el- tűnö. oly boldognak látszó való, hogy Párizs a régebbi ső útja Párizsba vezetett, sősorban a bérek — növe- gyarmati tapasztalatait sze­hogy az új bonni kormány kedésének megfékezésétől retné kamatoztatni, akár a nyugat-európai, közös piaci várják. Palme a szociálde- M]át egykori kolóniáin, akár elkötelezettsegét kifejezésre hi.Qkrata svéd kormányfő ' portugál juttassa, s hogy a meg De meghirdette az arak befa- a volt y£iey • P^féi­Gaulle es Adonauer áiUUót- gyantását, és hogy véget, vagy spanyol^ gyarmatokon, rehozott francia—nyugatné- vessen a svéd kororta ko- A kétségtelen segítőszándék rüli tőkés spekulációknak, párosulhat a francia ipar bejelentette Svédország nem­zeti valutájának 16 százalé­kos leértékelését. met szövetség folytatásót ki­látásba helyezze. Kohl el­ment Brüsszelbe is, a Kö­gös Piac székhelyére, egy villámlátogatás erejéig. Bonnban aztán az amerikai nyersanyag­veL és piacérdekei­Viszont szinte pártállásra való tekintet nélkül majd­Pálfy József nagykövettel éppúgy talál- nem azonosak ma a jel­kozott, mint. az éppen az szavak Stockholmban, Kop­NSZK-ban járó szovjet po- penhágában és Oslóban: litikussal, az Oroszországi vissza kell szerezni az ex­SZSZK miniszterelnökével, portképesseget, meg kell Szoloméncevvel. őrizni a foglalkoztatottságot, Genscher New Yorkban vissza kell szorítani a mun­jórt, felszólalt az ENSZ köz- kanélküliek arányát. Svéd­gyűlésén, és eszmecserét ország azon akar változtat­fólytatott Gromiko szovjet hogy a hajdan hfres külügyminiszterrel. meg svéd termékek a világpiacon Fischerrel, az NDK kül- 20 százalékkal visszaszorul­ügvmidíszterével. Mindezek lak. A dán panaszok között a találkozók, s az ott' el- Pedig ott van, hogy az or­hangzott megnyilatkozások ealg külföldi adósságainak azt voltak hivatva bizony- összege elérte a 14 milliárd gatni, hogy az NSZK kül- dollárt, politikája az előző kor­mányénak a folytatása. Ami az új kormány belső helyzetét illeti: máris szem­be került a szakszervezetek­kel, amelyek nem értenek úton van: Ruandában, egyet a Kohl-kabinet ter- rundiban, "a Kongói Hogyan alakul Párizs cs Afrika viszonya? Mitterrand francia köztár­sasági elnök afrikai kör­Bu­Népi vezett szigorú intézkedései- Köztársaságban, valamint az vei. A kancellár és minisz- egykori Belga-Kongóban, terei azt hajtogatják, hogy Zaireban tesz látogatást, most már a kötelességeket Utóbbinak a fővárosában, kell hangoztatni, nem pe- Kinshasában. részt vett egy dig a jogokat... Nagy kérdés, hogy való­ban lesz-e 1983 márciusában parlamenti választás? A kor­mánypártok közül csak a CSÜ. Strauss pártja sürge­ti igazán. Genscher pártja fél tőle, mert a liberális sza­vazók nagy része esetleg el­francia—afrikai csúcstalálko­zón. Negyvenkét afrikai or­szág vezetői gyűltek a Pá­rizsból érkezett politikus kö­ré. Mitterrandnak sikerült, ami az afrikai egységszerve­zetnek nem:, ilyen nagyszá­mú afrikai politikust egy­begyűjteni, hogy tárgyalja­nak akár a fejlődő orszá­mínium, vagy éppen a cu­kor ára — tehát azoké a nyersanyagoké, terménveké, amelyek ma is meghatáro­zóak egy-egy fejlődő or­Védelmünkben — védelemmel ilyen célokat szolgált a Pajzs '82? Hatalmas és hihetetlenül Nem volt ismeretlen a fő- nek megállítására", mond­korszerü haditechnika vo- parancsnokság előtt, hogy a ják — az agressziót, a fegy­nult fel a Varsói Szerződés NATO ugyanerre az idő- veres támadást is elfogad­óét tagállamának részvételé- szakra sohasem látott mé- ják, sőt, a szocialista rend­vei megtartott Pajzs '82 retű hadgyakorlatot tervez, szer megsemmisítését. hadgyakorlatán. A külső amely északon, a skandináv indokolt-e ennyi tudást­szemlélő, a megfigyelő — államokban kezdődik, s energiát-pénzt fektetnie a mint e sorok írója — szá- Anglián, Spanyolországon, haditechnikába a Varsói mára minden bizonnyal ez majd Olaszországon át. té.- szerzodes tagállamai na k? volt az első olyan tényező, ben lehúzódik délre, Török- Cgy vélem nem leíTet más amelyre fel kellett figyel- országig, és időben a késő válasz, mint amit az önvé­nie. Emlékszem korábbi — oszi időszakig. Okkal adtak deiem reflexei diktálnál* a Wltava, a Pajzs '72, a tehát a Varsói Szerződés Ránk kényszerített tempó Pajzs '76 — ilyen nemzet- bulgáriai hadgyakorlatának ez> amelytől szeretnénk sza közi hadgyakorlatokra, ame- feltételezett céljául olyas- badulni de legalább csök lyeken ugyancsak a Varsói mit, ami a saját csapatok kenteni. A Szovjetunió nem Szerződés több tagállamá- előtt is az egész világ előtt egy békejavaslata igazolj nak hadseregei vettek részt, is érzékeltette, hogy yédel- áliításomat. De olybá tűnik de egyikük-sem alkalmazott ™t rendszerünk védelmi a mai vüá bonvolultabh ilyen széles körben, vala- gyakorlatot tart. Nyilvános- ellenfeleink szándékai söté^ mennyi fegyvernem felvo- ságra is került, hogy a gya- tebbek annál mint amit nultatásával haditechnikai korlat a következő elképze- szeretnénk De mée ísv eszközöket. Még a legutóbbi, lés jegvében zajlott: Kelet- ennek tudatában is bizto a Pajzs '79 hadgyakorlat és Dél-Bulgáriának jelentős sak lehetünk abban hoev sem, amelyet nálunk, Ma- részét foglalták el ellensé- erőink kellöek ma i's azok gyarországon tartottak, pe- ges csapatok, s ezeket kell ]eSznek a jövőben i's az dig itt négy ország szövetsé- a szocialista szövetséges agressziót vissza tudják ver­ges erői vonultak fel. És erőknek visszaszorítaniuk nj az agresszor kezét le nemcsak azért voltak azok Észak-Buleária, tehát a szá- tudják fogni kisebb technikai jelentőségű razföld felől, valamint a gyakorlatok, mert hazánk tengerről hídfőállás elfog- A Pajzs '82 hadgyakorlat fekvése miatt nem lehetett látásával, továbbá a leve- va'°ban az új, a legkorsze­bevonni például a tengeré- gőből. eUőernvős deszantok rubb technikai eszközök be­szeti erőket. Más oka van a segítségével. Védelem volt vetesével zajlott. Szólhat­maí védelmi demonstráci- ez a javából, ami természe- "ánk például a MIG—27-es ónknak. A világhelyzetben tesen támadásba ment át. repülőgépekről, amelyek há­megtalálható az oka. hogy . Varsói czer2ődés had- ™mfor°s, hangsebességet Bulgária. Csehszlovákia, sefeg^ek sfótariában sem it^ Cl' íedtlzeti fegyvere­Len gye,ország. Magyaror- ™Uenek ugtan?s az nak c«k észle°^e % T"" szág. az NDK. Romáhia és olvan foeaimak mint a tá. "aK csak észlelnie kell ra­a Szovjetunió a Varsói £d3. X íeZmyorZ- c^-fő" ccL^"^ Szerződés tagállamaiként lás. Tehát a mi csapataink megnyomva egy gombot S 1982-ben a korábbinál mi- is támadnak, a különbség számítógépek-műszerek már ért mutattak meg többet azonban igen lényeges az mindent elvégeznek, a tá­abból, amijük van. vZ!lmlszöveTég főgépek megsem­nevetve. veaeimi szoveiseg mlsitéseig. De említhetnénk Ez a gyakorlat természe- a mienk, s a mi fegyveres a T j2-es harckocsit is tesen régóta szerepelt az erőink csak akkor fognak ameiy lézerirányítású rend­egyesitett fegyveres erők támadni, ha agresszió érte szereivel kétségkívül a viláa kiképzési tercben. -Ilyen őket. hazájukat, területüket, legmodernebb harckocsija gyakorlatot fiem is lehet Mi megtagadtuk az atom- Vagv m vannak azok a máról holnapra megtér^ fegyverek bevezetésében is tengérl partra szállftrt lég vezni. Sfereteít, ''áy ellCápielf az első Csapás alkalrná/á-f párnár Hajók, amllyek W­katonai feladatok törzsbeli sát m', „a,,. a vjsszacsapás zen is, sőt a szárazföldön is felvázolását, a gyakorlatoz- — megfelelő körülmények tatni kívánt haditechnikát ^gával élünk. A mai NATO me]]et( _ küomé^res már jóval korábban eldön- stratégiai tervekben — „a sebességgel közlekednek. tötték a főparancsnokságon, szocializmus terjeszkedésé- Napjaink stratégiai terveit! s kivitelezését alapvetően befolyásolja a rádiótechnika fejlettsége, hiszen a felde­rítéstől a modern harceszkö­zök irányításáig óriási sze­repet. kapott az ..éter", a rá­dióhullám. Gondoljunk csak epy rakétára — s ma már a kézi rakéták is ilyenek —, amelynek testébe olvan rá­diólokációs rendszert épí­tettek. ami nemcsak a cél felderítésére kénes. hanem annak követésére, fizikai és egyéb cseleinek az ellensú-' Ivozására is. A rádiótechni­ka mérhetetlen-félelmetes eszköz a felderítés szolgá­latában. Bízvást mondhat­tuk a Paizs '8' taoasztala­tai alapján is, hogy a Var­sói Szerződés hadseregeinek rádiótechnikája a mai — elképesztő — háború min­den igényét képes kielégí­teni. pártol az FDP-től, s a vé- ..., gén be sem kerülnek a Bun- gok eladósodónak csokken­j * > * i „6 téséről, és a nyersanyagok destagba. A bajorországi vá- • ' lasztás, amely most vasár- árának stabilizálásáról, akár nap zajlik le. bizonyos fo­kig jelzéssel szolgálhat: ho- —* mekk™ aegftséget gyan reagál az FDP eddi- ** afrikai orszá' gi tábora Münchenben és 8°knak. környékén Genscherék át- Emlékezetes, hogy elődje, állására? Ha pedig Strauss Valéry Giscard D'Estaing CSU-jának jelöltjei — a rendkívüli jelentőséget tu­közvéleménykutatás ezt ígé- lajdonitott Párizs és Afrika r Észak—Dél párbeszéd Oslóban 10 fejlődő és 11 fejlett ország képviselői talál- követelése sohasem lelt ál­koznak október 9-én és 10-én, hogy az úgynevezett Észak— talános, kedvező fogadtatás­Dél párbeszéd keretében a fejlődő világ adósságának kér- ra. A szocialista országok déseiről tárgyaljanak. támogatják a világgazdasági gondok átfogó orvoslásának A fejlődő világ országai delmek, ígv a bankok min- javaslatát, elzárkóznak vi­a hetvenes években^ teljes den korábbinál gondosabban SZOnt a „gazdagság" egysze­ri exportbevételüknek még mérlegelik, melyik adósnak rű újrafelosztásának köve­csak egytizedét, jelenleg kölcsönözzenek. telésétől. A szocialista or­már csaknem felét kénvte- Az R „ú^gy harminc, szagok elutasítják a gyar­lenek a korábban felvett hi- íöként fejlődő ország amely matosítás okán rájuk is ki­telek visszafizetésére fordí- képtelen a hiteleket' vissza- terjesztett kártérítési köte­tani. Ennek egyik oka az, £Uetnj és a töriesZtések el- lezettséget is. h^gy„az ,Óa'„k!b"U„króaí,?,: halasztását kéri, csak keser- Ami a fejlett ipari orszá­vesen jut újabb hitelekhez, gokat illeti, a nyugati világot Náluk fogalmazódik meg a napjainkban a munkanél­legerőteljesebben az igény: küliség. a gazdasági vissza­helyezzék . új alapokra a esés és a fizetési mérleg za­, • nemzetközi pénzügyi rend- varainak belső gondjai kötik szag gazdasagaban ma szert g magőnbankok he- ie — pénzügyi könnyítések­fele áron kelnek el a világ- lyett jussanak naevnbb sze- re nem. alapvető reformok­piacon, mint egv evvel ko- rephez a nemzetközi intéz- ra pedig még kevésbé haj­rábban Súlyosbodnak a mények a pénztőkék át- iandók törlesztes terhei azért ls. irányítósában. aho, a fejlődő . _ , mert egvre tobb ország kep- országok is befolyásolhat- 4 A ket;. úgynevezett fejlesz­telen kiszakadni az adossag- g hitelpolitikát' teremt- évtized keserű tapasz­sók meg a konjunkturális ^atai az „Észak" és a -r , '„•+ a hullámzásoktól mentes sta- "De' kozo" eevre mé!v"15 Tavaly 510 m.ll.ard dollárt. áruDÍacokat, s juttassák fakadék ellenére a oárbe­ez év vegere várhatóan már a fe.]őc,. „á t biztos ex. szed nem fulladt ki. Ma majdnem 6( 0 milliárdot tesz nortbevéte]ekhez _ ezek a ,mái' világgazdasag eevet­ki a fejlődő orszaaok telies fp országokban az len kérdese fm °,ldható adósságtömege. Akkora te- Ej^ak—Dél" párbeszéd fó- mefi ugvanls elszigetelten, a her ez, hogy semmi sem 'rumain mesfogalmazott igé- í°bbit51 elkülönítve. A leg­marad az égető belső gon- nvei/ Ezek az országok a tobb. ors7;aP,ls érdekelt dok. az éhezés, a városi túl- nversanyagoiacok stabili- ^e^^kb^ £ nóneseriós íz enereiaszűke zálását nemzetközi egvez- nversanyagaraKban tgv nepesedes. az energiaszuke ^ ^ a biztos export. számos kormány hozzá is orvoslasara. , járult a nemzetközi nvers­^ • Q bevételt pedie olvan nem" anyagalapok finanszfrozásá­„hamiatÜk világ" Snzüg^ zetközi várjf' hoz. Nem zárkózhatott el gondjai zavartalanul meg- amelyek szorosan egymás- teijesen a fejlett világ a oldhatók: az olajdollá.-mil- hez kapcsolják a kivitt és a nemzetközi szervezetek ol­liárdok a fejlett .•Eszak' behozott termékek ármozgá. csó hiteikerete,nek bővíté­bankjainak közvetítésével .. eljutnak a fejletlen ..Dél" a ' sétől sem. hiszem a fejlődő rászorultlalhoz. A nyolcva- A fejlődő világnak ez az yjiág adósságtömege már a nas években azonbwn már a újszerű, a hagyományos gaz- nernzetközi bankrendszer legtöbb olajtermelő ország dasági szemlelettel gvoke- ... biztonsagat ve. is hitelfelvételre szorult: resen szakító eszmerendsze- ege.szenek Diztonsagat ve megcsappantak az olajjöve- re, az új világgazdasági rend szélyezteti. telen kiszakadni az adósság törlesztések — újabb hitel­felvételek ördögi köréből. Folyton háborúról esik szó e sorokban, holott irtó­zik tőle, beleborzong min­den józan ember. Mégis, azoknak, akik hivatásul vá­lasztották és kapták a „fegy­verforgatást", állandóan együtt kell élniük a háború fogalmával és mindazzal, ami ehhez kapcsolódik. Együtt kell élniük, vagyis gondoskodniuk kell arról, hogy az erőegyensúly ne billenjen el, fennmaradjon, s a szocialista országok had­seregeinek eszközökben és tudásban meglegyen mind­az ami közösségünk védel­méhez szükséges. Mert csak ez lehet a biztosítéka an­nak. hogv ne szabaduljanak el a NATO-ban mind gvak­rafcban megnyilatkozó alan­tas szándékok. Ellenkezőleg: a józan észre apellálva sor kerülhessen a fegyverkezés megfékezésére, a valódi le­szerelésre. Szabó László ) 4 •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents