Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

mo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A 72. évfolyam 237. szám 1982J október 9., szombat Ára: 1,80 forint FSZá arw ES OSZI Napirenden: a közrend és közbiztonság helyzete, a vízgazdálkodás időszerű kérdései Pénteken délelőtt 10 óra­kor ismét megteltek a Par­lament üléstermének szék­sorai; megkezdődött az or­szággyűlés őszi ülésszaka. Jeles napon; éppen 80 éve, 1902. október 8-án ültek össze ebben az épületben először a képviselők. Legfel­sőbb államhatalmi, népkép­viseleti testületünk tanács­kozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke, a Központi Bi­zottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külkép­viseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páho­lyokban foglalt helyet Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékez­ve a nvári ülésszak óta el­hunyt Venéczt János képvi­selőről. Az elhunyt képviselő em­lékét az országgyűlés jegy­zőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egy­perces néma felállással rót­ták le kegyeletüket. Ezt követően az ország­gyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Ejnöki Ta­nácsának jelentését a nyá­ri ülésszak óta végzett mun­káról. és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről; 1. a belügyminiszter beszá­molója a közrend és közbiz­tonság helyzetéről az 19*7— 81. években; Z. az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről; 3. Interpelláció. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően Horváth István belügymi­niszter tett eleget alkot­mányban rögzített köteles­ségének, s tartotta meg be­számolóját. (Beszédét külön ismertetjük.) A közrend és közbiztonság helyzetéről elhangzott mi­niszteri beszámolóhoz hoz­zászólt Papp János (Veszp­rém megye 1. vk.), Dobos József né (Heves m. 6. vk.). Borbély Gábor (Budapest 13. vk.), dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. Havasi Béla (Borsod m. 2. vk.), Sebest Lászióné (Békés m. 6. vk.). Szűcs János (Szolnok m. 7. vk.). Kochmann Ferencné (Győr-Sopron m. 7. vk.). A kéoviselói felszólalá­sokra Horváth István vála­szolt. Az országgyűlés a bel­ügyminiszter beszámolóiát, valamint a felszólalásokra arWf- válaczát ióváhagvólag tnHomésni vette. Ezután Kovács Antal ál­)amfHVár az Országos Víz­iiyzi "ivatal elnöke tartotta mag beszámolóiét a vízgaz­dálkodás időszerű kérdései­ről. (Beszédét külön ismer­tetjük.) A vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről a képviselők kö­zül elmondta véleménvét és tapasztalatait Cselőtei Az országgyűlés őszi ülésszaka a Parlamentben. A képen: az ülésterem. (MTI-fotó: Pólya Zoltán felvétele. — Telefotó — KS) László (Pest megye' 2. vk.), az országgyűlés mezőgazda­sági bizottságának elnöke. Vadkerti Miklósné (Heves m. 12. vk.), Dohoczky Antal (Baranya m. 11. vk.), Nagy Sándorné (Hajdú-Bihar m. 18. vk), Ferenczi József (Csongrád m. 16. vk.) — beszédét lapunk 3. oldalán Ismertetjük — Ádám Im­réné (Bács-Kiskun m. 15. vk.), dr. Harmat László (Szabolcs-Szatmár m. 4. vk.), dr. Tóth Dankó István (Bor­sod m. 17. vk.). A vitában elhangzott képviselői észrevételekre Kovács Antal válaszolt, majd az országgyűlés az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökének beszámolóját, vala­mint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudo­másul vette. Végül interpelláció követ­kezett, Tornán Károlyné (Borsod m. 7. vk.) Önöd vá­rának rekonstrukciója tár­gyában intézett kérdést az építésügyi és városfejleszté­si miniszterhez. Az inter­pellációra Ábrahám Kál­mán miniszter válaszolt. Vá­laszát az interpelláló képvi­selő és az országgyűlés tu­domásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen fel­váltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Ferencné, Péter János — befejezte munká­ját. Horváth István expozéja — Az országgyűlés, a nép­hatalom és a népképviselet legfőbb szerveként, rendsze­resen napirendjére tűzi a társadalom fejlődését szol­gáló alapvető tennivalókat. Ezek során meghatározza a kormányzás irányát, és el­lenőrzi is a kormány, a kormányzati szervek mun­káját — kezdte felszólalását a belügyminiszter. — Most, amikor a Belügy­minisztérium tapasztalatai alapján teszek jelentést az ország közrendjéről és köz­biztonságáról az országgyű­lésnek — az igazságügy-mi­niszter, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság el­nökének ismétlődő beszá­molóira is emlékeztetve *— azt mondhatom, hogy a szükséges ellenőrzés sem itt, a legfőbb államhatalmi szervnél, sem a tanácsoknál nem szenved csorbát. — A mi hazánkban, a Magyar Népköztársaságban kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben tudunk foglal­kozni az életünket befolyá­soló kérdésekkel. Méghozzá azért, mert bár a nemzetkö­zi helyzet különböző feszült­ségei nyugtalanítóak és ag­godalomra adnak okot, a magyar nép nem gondok nélkül ugyan, de szilárd belső békében él. Nyugalom és biztonság — Életünket nem tilalom­fák erdeje veszi körül, nem parancsolgatás, nem fenye­getés szabályozza, hanem az előrehaladás fő medrét poli­tikáink és céljaink elfogadá­sa, normáink önkéntes kö­vetése alakítja. A társadal­mi rend, a belső béke, a nyugalom és a biztonság legfőképpen a jő politikán és a megvalósítását szolgáló módszereinken nyugszik. Ezek teremtettek olyan lég­kört országunkban, a párt politikája és a tömegek kö­zötti kölcsönös bizalomra építve, amely népünk, szo­cialista viszonyaink egyik legnagyobb értéke. Ez az ér­ték most különösen ország­határainkon túltekintve mu­tatja meg igazi lényegéi. — Gondjaink, amelyekkel idehaza küzdünk, nálunk is hagynak nyomokat, ezt hi­ba volna nem észrevenni. De a közös dolgainkban, az előrejutás szándékában való megegyezés, belső szilárdsá­gunk erőt és önbizalmat ad a nehéz feladatok megoldá­sához. — A közrend és a közbiz­tonság nemcsak társadalmi életünk kiegyensúlyozottsá­gára, belpolitikai stabilitá­sunkra épül. hanem egyút­tal arra a készségünkre és képességünkre, hogy a ren­det a megsértőivel szemben védelmezzük. Együttélési szabályaink védelme, meg­őrzése nem puszta védeke­zés. Ellenkezőleg, ez dina­mikus cselekvést igényel. A belügyi, az ügyészi és a bírósági szervek — az or­szág alkotmányos rendje alapján — döntő szerepet töltenek be a közrend és közbiztonság védelmében. E szervek a törvények, rendel­kezések előírásainak megfe­lelően végzik feladataikat, gondoskodnak az állam- és közbiztonság, a társadalmi tulajdon, a személyek élete, jogai és javai védelméről. — A nemzetközi helyzet feszültebbé válása államunk belső biztonsága szempont­jából sem hagyható figyel­men kívül — mondotta a továbbiakban. — Az impe­rialista speciális szolgálatok, ellenséges propagandaszer­vek hazánk elleni tevékeny­ségének intenzitása, mód­szere mindenkor igazodott az adott helyzethez. A nemzetközi feszültség fokozására tett lépéseikkel egyidejűleg speciális szolgá­lataik tevékenysége aktí­vabbá. agresszívebbé, arro­gánsabbá vált. Számunkra ez nem meslenetés, kellő éberséget és határozottságot tanúsítunk e tevékenységgel szemben. — Az utóbbi időben azt is taoasztalink. hoev a nem­zetközi viszonyok éleződésé­nek hatására és a fejlődé­sünk útján keletkezett nem (Folytatás a ?. oldalon) Elutazott hazánkból a brazil alelnök A magyar—brazil hivata­los tárgyalások befejeztével pénteken elutazott Buda­pestről Antonio Aureliano Chaves de Mendonca. a Brazil Szövetségi Köztársa­ság alelnöke. Búcsúztatására a Keleti pályaudvaron meg­jelent Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes. Ott volt Varga Sándor, hazánk Rio de Janeiró-i nagyköve­te és Francisco de Assis Grieco, a Brazil Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe. (A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki, melyet lapunk 3. oldalán is­mertetünk.) Lázár György fogadta Gsriiard Scirert Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Ger­hard Schürert, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesét, az állami tervbizottság elnö­két. Az elvtársi légkörű ta­lálkozón részt vett Faluvé­gi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Rudolf Rossmeisl, az NDK buda­pesti nagykövete. (MTI) Bővül cz árucsere Szilvasán Pálnak, a SZÖ­VOSZ elnökhelyettesének vezetésével pénteken haza­érkezett Romániából a fo­gyasztási szövetkezetek kül­döttsége, amely a román fogyasztási szövetkezeti szö­vetség, a Centrocoop veze­tőivel a választékcsere, a kishatármenti forgalom és az áruházi hetek kölcsönös bővítésének lehetőségeiről tárgyalt. A tervek szerint 1983-ban a választékcsere-forgalom 40 százalékkal növekszik. A gazdasági együttműködés mellett fejlesztik a kulturá­lis és sportkapcsolatokat is. (MTI) Moszkvai vendégek Csongrád megyében Koszorúzás, üzemlátogatás, barátsági gyűlés Gazdag programot bonyo­lított le tegnap, pénteken a hazánkban tartózkodó moszkvai munkások és szak­szervezeti aktivisták cso­portja. A barátsági delegá­ció tagjai délelőtt megko­szorúzták a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveket, majd üzemlátogatásokon vettek részt Hódmezővásár­helyen, ahol a HÖDIKÖT, a HODGÉP és az Alföldi Porcelángyár dolgozóival ismerkedtek, Szegeden pe­dig ellátogattak a Dél-al­földi Pincegazdaság márka­üzemébe és a Szegedi Ecset­és Seprűgyárba. Délután a MÁV Szegedi Igazgatósága MSZBT-tag­csoportjának * szervezésében a Szeged felszabadulásának 38. évfordulójára rendezett barátsági gyűlésen vettek részt a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Központjában.' Dr. Baláspiri Lajosné, a MÁV-igazgatóság MSZBT­titkára „mondott ünnepi be­szédet, majd a delegációval ér kezett moszkvai öntevé­keny művészegyüttes adott színvonalas, zenés-táncos műsort. A moszkvai vendé­gek ma, szombaton elutaz­nak Siófokra, és ma este újabb, 180 fős delegáció ér­kezik Szegedre. A szovjet művészegyüttes műsorának egy részlete

Next

/
Thumbnails
Contents