Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

Péntek", 1982. oktőber 8. 7 A

Mecsekben az iparszerű bányászat kezé detét 1782-től számítják, akkor kelt a következő levél: „Alulírottak a Magyar Királyi Helytartótanácsnak alázattal jelentjük, hogy a pécsváradi uradalomhoz tartozó Vasas nevű, megyénkbeli falu határában bőven van kőszén, azaz bányászszén, amelyet könynyű szerrel lehet kivenni, s amelyet a pécsváradi kovács műhelyében tényleg fel is használ." Kereken 200 éves tehát a mecseki szénbányászat Itt található a hazai szénvagyon 32 százaléka. Az éves termelés 3 millió tonna, ebből 450 ezer tonna kokszolható szenet a Dunai Vasmű hasinál fel. Hazánk egyedüli kokszolható szene egyedülálló felelősséget ró a Mecseki Szénbányákra, ám ugyanakkor a lehető legnagyobb perspektívát kínálja... Űjabb 200 év megalapozása indult el ugyanis idén január 1-én, a sokat emlegetett liász-program keretében. A jövőről Gálfi Istvánt, a Mecseki Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettesét kérdeztük: — A szenet, mint energiahordozót a hatvanas évek vége felé szabályosan „leírták", alulmaradt a nagy vetélytárssal, az olajjal szemben. Ma újra mindenki a szénre esküszik ... — Nem véletlenül. Míg a háztartásokban, erőművekben helyettesíteni lehet a szenet, az iparban nem. Közép-Európában például 400 kilométer sugarú körben nincs olyan minőségű kokszolható szén, mint a Mecsekben. A cél maga magát kínálja: megduplázni a jelenlegi koksztermelést, ezáltal csökkenteni az importot, és ha lehet, exportra is termelni. Ezért született kormányprogram arról, hogy január 1-től számított 126 hónapon belül, 1992-ig, 23 milliárd forint beruházással fejleszteni kell a mecseki szénbányászatot — Melyek a liász-program legfontosabb lépései? A 23 milliárd forintbői a tneglevő üzemek közül PécsBányaüzemet, Vasast Kossuthot Bétát Zobákot kívánjuk fejleszteni, újabb területek megnyitására csak az ezredfordulón kerülhet sor. (Jelenleg egyébként kutatások folynak a Máza-dél és Váralja-dél elnevezésű lelőhelyeken, s a becslések szerint ott akkora szénvagyont rejt a föld mélye, mint amennyi a napjainkban üzemelő bánvák szénvagyona együttvéve.) Szó van természetesen a feltárás műszaki körülményeinek javításáról, a gépesítésről, a technológia korszerűsítéséről, az energiaátvitel megoldásáról, és természetesen lakásépítésről is. — A fejlesztés nyilván bizonyos feltételek megléte nélkül nem valósítható meg... — Sajnos, a Mecsek geológiai adottságai olyanok, hogy a szén kitermeléséhez három feltétel eleve nélkülözhetetlen: ember kell. ember. és megintcsak ember. Hiába csökkentik a létszámot a gépek, a termelés növelése újabb munkáskezeket • kíván. Kevesebb emberrel akarunk még többet termelni A liász-program keretében majd vállalati lakások is épülnek. Addig is egy-két éven belül otthonhoz juttatja a vállalat a fiatalokat az OTP-lakás nettó vételára 30 százalékának kifizetésével. Az ötödik ötévesterv-időszakban 2150 fiatal bányász kapott lakást Pécsett és Komlón. Minden hely kiadó Bányák és bányászok a Mecsekben Á Hárman rf Marosleiéről A fronton: fejtik a szenet a Kossuth Bányaüzemben Elsőnek Noviczki István hagyta ott a faluját, 1958ban. Vájáriskolásnak állt be Komlón. Majd Noviczki Ferenc is útnak induLt az Alföldről szerencsét próbálni. Még nem volt 18 éves. A Béta Bányaüzemhez 1962-ben szerződött. Utolsónak Noviczki Sándor érkezett, 1963-ban, hasonlóképpen, csillés lett Bétán. A három testvér és a népes család Komló legfiataAknatornyok Zobák-bányán labb városrészében, Szilvátalálta. Lakásokat, autókat, kiskertet mondhat magáénak a rokonság. — Nem panaszkodhatunk, mert jól keresünk —mondja Sándor —, de ezért a pénzért nagyon meg kell dolgozni. Akik itthagyják egy-két év után a bányát, azért csalódottak, mert azt hi6zik: egyik napról a másikra tízezreket vihetnek haza. A kezdő csillés bizony a jó vájár keresetének csak a 80 százalékát kaphatja. — Jobban is megfizethetnék a bányászokat? „Lépegető elefánt" Kossuth-bánya. A Mecseki Szénbányák legnagyobb üzeme. Bent, a harmincéves Komló szívében. Köré épült a város. Indul a „népes". Ürhajőszerű kabinokban némán ülnek az emberek. Alagút, amelynek csak bejárata van. Aztán a „kas". Megy lefelé, gyorsabban, mint a lift Sűrűn nyelnek a benne szorongók. Első szint második, negyedik, nyolcadik... Kiszállás. És hosszú folyosó, TH-gyűrűk biztosította mennyezettel. Sínek, vezetékek, váltók, csillék, amott egy mozdony egyedül. A falon vezetékek, ki tudja hány, oldalt kompresszor. Ajtók fából és légörvény. Huzat Bentebb egyre sötétebb, egyre ritkább a levegő. Közel a fejtés. Itt nem árulnak zsákbamacskát A Mecsek kincse próbára teszi a férfierőt, a magas hőmérséklet és a kemény munka pillanatok alatt megizzaszt, a bányászokról a szó szoros értelmében folyik a víz. Fekete víz. A szénpor rátapad az arcra, beissza magát a pórusokba. Alattomos. Aki azonban pár évet kibír, már nem szökik meg, vérévé válik a bánya. Nap mint nap beöltözik, leszáll. A munkahelyen, a fejtésben néhol meggörnyedve lehet csak dolgozni. Itt-ott meredek a fejtés. Omlik a szén, centiméterről centiméterre haladnak előre a szénfalban, biztosítják magukat a hidraulikus fémtámokkal, fejük felett a bordákkal, acélsüvegekkel. Itt egy hangos szót sem hallani : értik egymást beszéd nélkül is, adják egymás keze alá a munkát. Sötét van. A „kasban" felismert arcok a fejtésben egybemosódnak: állítólag — régi bányászok mondták — külön művészet megtanulni kormosán is felismerni a másikat. Csattog a láncos vonszoló, sivít a fejtőkalapács, a bányászlámpák keskeny fénypásztáihan. Kifelé menet a vállat húzza a mentőkészülék, a csípőt nyomja az akkumulátor. A gépesítésről már nem esik szó. Mert látni, mit enged meg a laza kőzet. Leginkább a kézi erőt szereti. Odafönt mutatnak egy képet, egy SOW—80 nevű biztosító pajzsról, amelyet lépegető elefántnak neveznek errefelé. Fedél alatt dolgozhatnak vele, miközben a hidraulikus fémtámlábak haladnak előre. Ilyeneket vesz majd a Mecseki Szénbányák, átalakítva, speciális kivitelben. a speciális körülményekhez. Ezt. a föld alatti dzsungelt nem gépeknek találták ki. Ez embernek való. Ember pedig kevés van. Kevesebb a kelleténél, a szükségesnél. Hely, kiadó hely akad bő- lehetőséget Szénre és héven. Mondhatni: minden nyászra egyre nagyobb szükhely kiadó. ség van. Ügy tudják, az elA Mecseki Szénbányák ső adandó alkalommal megtőbb ízben kért béremelési kapják...) .. ember kell, ember és megint esak ember." (Gálfi István, a Mecseki Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettese) -A műit hónapban 16 ezer forintot kerestem..." (Magyar István segédvájár) „;..• hatvanas évek eleje nem kényeztette el anynyira a bányászokat, mint a jelenlegi kormányprogramok egész sora." (Noviczki István vájár) A népes Noviczki család Sok múlik a fiatalokon Magyar István és felesége. A Térj Szegedről költözött a t Dunántúlra Magyar Istvánék történe- — A beosztása? te: a férj szegedi, de a Du- — Segédvájár vagyok. Tanántúlon, Szentlőrincen járt nulom a vájár szakmát, és szakközépiskolába. Majd pék emellett még bányaipari lett, Szegeden. Felesége ba- technikumba is járok. Jeranyai, hosszúhetényí. Isko- lentkeztem bányamentőnek, lába viszont Szegeden járt. képzem magam. Igaz, kevés Textilipari érettségije után szabad időm marad, de inismerkedett meg Magyar Ist- kább addig vállalok többet, vánnal. Éva apja bányász. arnfg íiatal vagyok, és amíg Hívta őket. Pécsre költöztek. nincs gyerek a láthatáron. non gyűlt össze, István lakásán. Egymás szavába vágva mesélnek. Arról, hogy a hatvanas évek eleje nem kényeztette el annyira a bányászokat, mint a jelenlegi kormányprogramok egész sora. Nehezen jutottak lakáshoz: munkásszállókon, albérletekben, anyóséknál laktak, míg az első garzonlakás kulcsát átvehették, évek múlva. A három testvér sorsa eközben is gyakran kereszteződött. Egyik a másik lakásába költözött, amikor valamelyikük kedvező körülmények között cserélni tudott. — Miért jöttek el valamennyien Marosleléről? — Szüleink földművesek voltak, apánkat korán el is veszítettük — viszi a szót Noviczki István. — Anyánk aztán belépett a téeszbe, nekünk se igen lett volna más választásunk. A mi generációnk azokban az időkben már nem lelte túl nagy örömét a mezőgazdasági munkákban. Volt egy ismerősünk Marosleién, aki még az ötvenes években vágott neki Komlónak. Noszogatott bennünket: próbáljunk szerencsét. Én kezdtem a sort, aztán jöttek a többiek. Anyánk sírt, egy ideig honvágyunk is volt, de aztán megszerettük a bányászéletet. A számításait lassacskán valamennyi Noviczki meg— Elkelne egy jelentősebb fizetésemelés. A nagyobb pénzek ugyanis csak pótműszakokkal, állandó éjszakázásokkal jönnek össze. — Mennyi volt a legutóbbi hűségjutalom? — Nem panaszkodhattam: 28 ezret vittem haza ... Noviczki István 13, Ferenc pedig 10 éve bányamentő. Ügy hozta az élet, hogy pár éve saját munkatársaikat mentették Bétán. De erről nem szívesen mesélnek. — Kétfajta ügyeletet tartunk a bányamentő állomáson — magyarázza Ferenc. — Van az egyhetes, amikor szombattól szombatig bent vagyunk úgy. hogy közben ki se mozdulunk —, ezért három és fél, négyezer forintot kapunk. Máskor meg a beosztástól függően, általában havonta egyszer egy héten át a saját műszakunk előtti nyolc órát töltjük állandó készenlétben. Eddig még csak a munkáról esett szó. Arról nem, hogy emellett még ketten munkásőrök, egyikük a marxizmus—leninizmus esti egyetemre jár. Tanulnak, élnek, dolgoznak, pihennek, gyerekeket nevelnek. Mint más magyar család. Csak éppen munkába menet jó napot helyett így köszönnek: „Jó szerencsét!" x — Így lettem bányász PécsBányaüzemben — mondja — Könnyen megtalálta a Magyar István. — Sose hit- helyet? tem volna. Két éve költöz- — Inkább nehezen. De tünk át, a lakást tavaly kap- szerencsém volt, mert jó brituk. gádha kerültem. FoglalkozTizedik, legfelső emelet, a tak velem az öregek. Sajnos, panoráma lenyűgöző. A pé- kevés a fiatal, kevesen tudcsi Siklósi városrész legszé- nak bizonyítani, pedig sok léről belátni az egész Me- múlik rajtuk. És itt bizonyícseket. a másik oldalon a tani kell, hosszú távon. Ez terjeszkedő várost. nem fáklyás menet, kemé— Kevés ilyen jól beren- nyen kell dolgozni, és semdezett lakást láttam... mi más. összetartunk, lent — Takarékoskodunk, ter- is, fent is, a többiekkel, veink vannak. Persze. a Mondhatni egymásért dolgopénzért keményen megdöf eunk. Ez a titka az egészgozom. A múlt hónapban 16 nek. ezer forintot kerestem, igaz, Éva csöndben hallgatja a állandó éjszakás voltam, és beszélgetést. A Pécsi Kenrátettem még öt pótműsza- derfonógyár hirdl üzemében kot dolgozik. Üzemi technológus. A fejtésbea