Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

Péntek", 1982. oktőber 8. 5 Vízparti városok fejlesztéséről Vízparti városok fejlesztési problémái címmel kezdődött kétnapos konferencia csütörtökön Szolnokon. Az eszmecserén Szeged, Szolnok. Győr és Baja várostervezői, vízügyi szakemberei azt vizsgálják meg. milyen hatással vannak n települések fejlesztésére az élővizek ós vízügyi létesítmények. Foglalkoznak továbbá a városok víznarti területeinek a kialakításával. Mint már a megnyitón is hangoztatták: napjaink zsúfolt városaink fő fejlesztési iránya a kapcsolatteremtés a természetes környezettel. A városokat érintő folyók partjai pedig különösen jó lehetőséget kínálnak a természetes zöldövezetek, pihenőhelyek kialakítására, szab^dstrandok létesítésére, a szabad idő hasznos eltöltésére. Lumineszcencia iskola Október 8—10. között Békéscsabán rendezik meg az V, Lumineszcencia Nyári Iskolát, amelyet az MTA spektroszkópiai albizottsága, a Szegedi Akadémiai Bizottság matematikai és fizikai bizottsága és a Békés megyei tanács tudományos koordinációs szakbizottsága szervez közösen. A lumineszcencia spektroszkópia módszert széles körben alkalmazzák mindennapi feladatok megoldásában Így a klinikai diagnosztikában, a kémiában, a vegyi és gyógyszeriparban, radioe ktív sugárzások "kimutatásában stb. A JATE-n folyó lumineszcenciakutatások tekintélyes helyet foglalnak el a nemzetközi tudományos életben. A nyári iskola munkájában jelentős szerepet vállalnak az egyetem munkatársai. Az Iskolát évenként másmás városban rendezik. Célja a hazai felhasználók és kutatók tapasztalatcseréjének biztosítása. Ezúttal öt összefoglaló előadás hangzik el. amelyek egy-egy kérdés átfogó elemzését adják, biztosítva ezzel a szakemberek továbbképzését. A hazai kutatások és alkalmazás során elért eredményekről több mint 20 előadás számol be. Az iskola programjához kapcsolódik a Békés megyei tanárok továbbképzése, amelynek során előadást hallanak a fizika néhány aktuális kérdéséről, és megismerkedhetnek a szegedi egyetemen kifejlesztett néhány úi lézerrel, illetve az oktatásban használt lézerdemonstrációs berendezéssel. A Békés megyei tanács kiváló feltételeket biztosított az iskola munkájához, melynek több mint ötven résztvevője egyetemekről, kutatóintézetekből, kórházakból, Ipari vállalatoktól érkezik. B Zs. Hétköznapok Medvecukor Van. Visszavitorlázott a nosztalgia hullámain. A nagymama fedezte fel, vett. egy tasakkal, s szaladt az unokához. — Ezt kóstold meg, csillagom! Az unoka megkóstolta, vágott egy savanyú grimaszt A medvecukor szemmel láthatóan nem aratott sikert. — Nem jó, mamikám — mondta a mami csillaga, s elintézettnek tekintette az ügyet, mert a medvecukrot visszacsomagolta a celofán tasakba, a tasakot meg elhelyezte a polcán, de annak is a legesleghátsóbb sarkában, hogy véletlenül se kerüljön többé a keze ügyébe. (Jól nevelt gyerek, tud 1a, hogy ajándékot nem illik az ajándékozó jelenlétében a szemet.esvödörbe dobni.) — Mondd neki, hogv jó — fordult ekkor a nagymama a fiához, aki addig, egyetlen szó nélkül fi évelte az események alakulását. — Meg kéne kóstolnom — mondta a gyermek apja, de a hangjából kitetszett, hogy egyáltalán nincs kedve megkóstolni a medvecukrot. Aztán mégis megkóstolta. de abban a pillanatban megfájdult az egyik foga. — Nem mondom — jelentette ki az apa. mert dühében az igazmondás bajnokává lett. — Pedig szeretted annak ideién! A nagymama szeme ekkor már felhős volt, látszott. hogy mindjárt elsírja magát. — Kóstold meg. mami — javasolta ekkor a gvermek, aki nvolcéves korára a kompromisszumok nagymestere már. A nagymama megkóstolta a medvecukrot. — Nem tudom — mondta —, mi változott meg. én vagy a medvecukor? Régen ízlett... A gverek közben kibontott egy tejcsokoládé táblát a sztaniolból. megkínálta a nagyanyját, ettek szép komótosan. A medvecukor a sárga fóliában vis-zakerült a polc legeslegsarkába. Maga a nagymama tette oda. — Jobb. ha csak emlékezünk — mondta. De ezt már az unoka nem értette, s az apa is örömmel vette tudomásul: tényleg nem érti! Késik az újság Ügy ülnek a padokon, szorosan egymás mellett, mint villanydróton a fecskék. A tegnapi meccs részleteit taglalgatják. kiki vérmérséklete szerint. Az egyik padon késhegyig menő vita folyik a főváros és a vidék viszonyáról a labdarúgás tükrében, a másikon egv gyanús helyzeten vitatkoznak. ami ugyebár Pesten nem lett volna les. vidéken viszont az, mert a bíró a pestieknek fúj. Ülünk és várakozunk. Az újságra várunk Nézem a sorstársakat, előző nap is néztem őket. akkor a lelátón ültünk, s nem egymást. meg az újságosbódét néztük, hanem a meccset Az eredményt az összeállításokat tudjuk, mégis vá_ rvnk. — Én megyek — áll föl hirtelen egv férfi. aki tegnap a leghangosabban hallgatott a mérkőzésen — nekem nincs niár időm! Felállók én is. Végtére is igaza van. A meccset láttuk, az eredményt tudjuk. Valaki utánam szól: — Azért az újságban mégis csak más. szakikám. ott is el kell olvasni a meccset. — Miért? Csönd van. Senki sem szól. Én mindenesetre visszaülök a várakozók közé. Várunk. Régen volt ilyen sikerélményem! P. F. Ilttörőtanácskozások Ülést tartott a Magyar Üttörök Szövetsége Országos Tanácsa Varga Lászlónak, a úttörőszövetség főtitkárának vezetésével. A tanácstagok csoportos üléseken — kedden Kecskeméten, szerdán Veszprémben és csütörtökön Budapesten — értékelték az 198l!i2-es úttörőév tapasztalatait. s határozták meg az idei mozgalmi esztendő fő teendőit. Varga László vitaindítója után a hozzászólók mindenekelőtt az úttörőmozgalomnak társadalmunk mai helyzetében betöltött szerepéről szóltak. Különös hangsúllyal foglalkoztak az úttörőmozgalom és a társadalmi segítők kapcsolataival. Az ötnapos munka, és tanítási hét bevezetésével megnövekedett az úttörőmozgalom szerepe a gyermekek szabad idejének szervezésében. az iskolai nevelő munka támogatásában. Konferencia falvainkról A Magyar Tudományos Akadémia településtudományi bizottsága október 14én és 15-én a magyarországi falusi településekkel foglalkozó tudományos konferenciát rendez Budapesten — jelentették be a szervezők csütörtöki sajtótájékoztatójukon. A konferencián a témában érdekelt tudományágak képviselői — építészek, közgazdászok, szociológusok, környezetvédelmi szakemberek — egyebek mellett azt vitatják meg, t£ytós-e a népességnek az agrártérségekből iparvidékekre, faluból városba, illetve városközeli községekbe való koncentrálódási folyamata. folytatódik-e ennek a mintegy tíz év óta tartó lalassulása, lehet-e és kívánatos-e befolyásolni a folyamat ütemét, és ha igen, ezt milyen eszközökkel lehet megtenni. A tájékoztatón Kőszegfalvi ^Vőrgy, a településtudományi bizottság titkára elmondta. hogy az utóbbi 4—5 évben a figyelem mindinkább a falvak felé fordul, hiszen ott tartalékok rejlenek: kihasználatlan gazdasági épületek, lakások, telkek vannak, s több helyütt hatékonyabban lehetne foglalkoztatni a városokba ingázó munkásokat is. A tanácskozáson a településekkel foglalkozó kutatók áttekintik, milyen feltételek mellett lehet helyben tartani a falusiakat, megőrizni a falvak népességeltartó és -megtartó képességét. Javaslatokat dolgoznak ki arra, hogyan válhatnak gazdasági, kulturális településsekké. Külön figyelmet szentelnek az utóbbi időben egyre népszerűbb falusi üdülési-turisztikai igények növekedésének, s annak is, milyen lehet az üdülés szerepe a falvak életében. hogyan alakítható ki az üdülési és egyéb funkciók összhangja. Ösztöndijak '82 Hogyan csinálják az orvosegyetemen? Az elmúlt tanév során beszámoltunk arról, hoev az ország felsőoktatási intézményeiben úi ösztöndíjrendszert vezettek, illetve vezetnek te. Az időbeli elválasztás szükséges, hiszen két lépcsőben történt: az úgynevezett általános (tanulmányi) ösztöndijak összegeit már a tavalyi második félévben önállóan határozták meg és osztották el az egyetemek és főiskolák, a hallgatók tuttatásainak másik részét, a szociális ösztöndíjakat pedig. az 1982—83-as tanévtől fizetik úi elvek szerint. Az elkövetkezendő Időben szeretnénk áttekinteni Szeged felsőoktatási intézményeinek az Ú1 ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos sajátosságait, az elosztás módozatait, mindazt hogyan fest az ösztöndí j helyzet — Itt és ott. Mint annvi más universitáson, az orvosegyetemen is nagv és komoly viták előzték meg az újítást. (Például: az általános ösztöndijkeret alsó határa az évfolyamonkénti átlageredmény, avagy másmiiven elv függvénye legyen-e?) A régi. többszörösen túlszabályozott, mechanikus rendszert felváltandó, a pénzbeli szociális támogatások esetében megszűnt a 1övedelmi kategóriák kötelező jellege, megváltozott a helybeliek és a vidékiek fizetési kötelezettségeinek aránva. Az intézmény ez utóbbit ú«v oldotta meg. hogv a felemelt kollégiumi díiakat a diákotthonok felszereltségének aranyában osztotta el: tizáavas szobáknál 400. négyágyasoknál 640. két-három ágyasoknál 700 forint a díj, A családok jövedelmét ellenőrző, minden érintett hallgató által kitöltött nyomtatványok alapján a vidéklek 1200 és 2200. a helybeliek 600 és 1200 forint között kaphatnak rendszeres szociális támogatást, az Idei tanévben pedig összesen 937 egyetemista „iön számításba" — a havi keret; 848 ezer 500 forint. Ami a kezdetben olv problematikus általános ösztöndíikeretet illeti, végül olvan megoldás született, amelynek lényege: ott dőliön el a dolog. ahol a legjobban -ismerik az illetőt — vagvis a K1SZalaoszervezetekben. melvek az egyetemen . tanulócsoportok szerint szerveződtek, következésképpen igen szoros egvséget tételeznek föl. A kibővített alaoszervi vezetőség javaslata alaoián a tagság vita után. nuílt szavazással dönt az összegről, amelv ezután lépcsőzetesen halad a véglegesen megállapítandó mennviség felé: évfol vámszinten a diákióléti bizottság üléséig korrigálják vagv ióváhagviák. maid a bizottság előterlesztése alanián végérvényesen a dékán dönt. Kz átlaghatárok kérdésében ésszerű kompromisszum jött létre: az általános orvostudományi kar és a fogorvosszak első három évfolyamán az átlaghoz mérve 3.6-os tanulmányi eredmenv számít alsó határnak, az utolsó három évben pedig 3.8. (A evóavszerésztudornánvi karon ez a határ egységesen 3.8.) Az igv megállapított összegek 200 és 1200 forint között mozognak, a havi általános tanulmánvl ösztőndíikeret a SZOTE-n 371 ezer 500 forint, idén mindez 774 hallgató zsebét érinti. Tizenöten részesülnek úgynevezett kiemelt tanulmánvl ösztöndíjban, népköztársasági ösztöndíjat nedlg 22 orvosegvetemista kap. „Mindenki tett — mehet." Körülbelül ez már a leiszó ös/töndíiügvekben a Szegedi Orvostudományi Ee vetemen Az persze nem állítható. hogy az úi rendszerrel mindenki maradéktalanul lói iárt — országos becslések szerint a hallgatók egyharmadának közömbös, illetve nem kedvező az úi forma —. viszont, hogy a többséanek. ha talán fenntartásokkal is. de elégedettebbnek kelL lennie, az biztosra vehető. Erről meggyőződni természetesen csak hosszabb idő utón lehetséges — a többi szegedi felsőoktatási iníézménv tapasztalataival kölcsönhatásban. D. L. ^ l Emlékezés dr. Selmeczy Istvánra A VIHARSAROK fia volt Száz évvel ezelőtt 1882. október 8-án született Mezőkovácsházán. A napszítta Alföld talajának heve égette talpát. Ismerte a táj életadó kincsét, a telt búzaszemeket, melyek úgy peregtek a kérges paraszti tenyéren, mint kovács szerszáma alatt a szikraeső. Belélegezte a levegőt, amelyben vízbe hullott izzó ólomcsepp gyanánt sistergett a forradalmas agrárnépesség indulata. Ebben a miliőben értő ésszel és érző szívvel nem lehetett közömbösnek maradni. És dr. Selmeczy István nem maradt az. Nem tudni. mi hozta Csongrádra. Abból, hogy a vagyontalanok által benépesített városrészben, a Csengeri utca 28. sz. alatt lakott, arra következtethetünk, hogy szegény szülők szegénynek maradt fiaként a szegények ügyvéde volt. Amikor 1919 tavaszán elérkezett a tiszai tájra is a proletárforradalom, nem volt nehéz őt megtalálni. Dr. Selmeczy különleges szerepét a csongrádi közéletben érzékelteti, hogy a Tanácsköztársaság helyi hatalmi szervének, a városi tanácsnak az alakuló ülésén, 1919. április 8-án ő tartott Megyénk kiildettei a Vöröskereszt VI. kongresszusán Ma, pénteken délután utaznak el Budapestre, ' a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusára a Csongrád megye Vöröskeresztes aktivistáit képviselő küldöttek. Az október 9-én és 10-én megrendezésre kerülő országos tanácskozáson megyénket dr. Alpári Lajos, dr. Bagdi Sándor, Bessenyei Zsoltné, dr. Csajtai Miklós, dr. Csergő Tibor. Dux Mária. dr. Gál György, dr. Hős Erzsébet, dr. Kassai Miklós, dr. Keszthelyi Béla, Pádár Lászlóné, Pásztor Imre, Rózsa Erzsébet, dr. Rózsa József, dr. Szél Eva; dr. Végh Gyula, dr. Vetró János, Zsarkó Imre (Szeged). Csapó Vincéné, Kocsis Györgyné Szabó László (Makó) dr. Hunyadi Ildikó (Csongrád). dr Molnár Gyula. Tamási Ilona (Szentes), Kiss Imréné (Hódmezővásárhely), Erhardt Arpádné (Mindszent), Fodor Albertné (Deszk), Kéri József (Bokros) és Kirí Lászlóné (Asotthalom) képviseli. tájékoztatót politikai helyzetről. Hogy miről szólhatott, azt tudjuk a történelemkönyvekből. E helyen nagyobb a jelentősége annak, hogy a tényeket milyen megközelítésből értékelte. Nem szól erről a jegyzőkönyv, de hogy a munkáshatalom mellé szólítja a város forradalomra eszmélt társadalmát, abban nem kételkedhetünk, hiszen januártól a Kommunisták Magyarországi Pártjának a tagja. Beválasztják a tanács intézőbizottságába. Ott van a járási és a megyei tanács tagjai között is. NEMCSAK a politikai, társadalmi, közigazgatási döntések kialakításához járult hozzá, mint a tömegek bizalmát élvező tanácsbéli; hivatását megalapozó tudását is a proletárdiktatúra szolgálatába állította. Április 4től a csongrádi forradalmi törvényszék vádbíztosaként tevékenykedett. Az igazságszolgáltatásban minden Időben nehéz felelősség az osztályhatalmat képviselni. Különösen nehéz volt ez a Tanácsköztársaság időszakában, amikor egy minőségileg teljesen új államiság szolgálatában a munkásosztály forradalmi törekvéseinek tisztaságát kellett vigyázni, amikor a történelmi viharban megbomlott rendet kellett megszilárdítana. Dr. Selmeczy István vállalta ezt az emberpróbáló, kivételesen nagy terhekkel járó küldetést. A forradalmi törvényszék elé került, és a befeiezést nyert ügyek csupán felületes áttekintése is elismerést kelt a kései érdeklődőben. Szabálysértő direktóriumi tagok, ellenforradalmárok. fegyverrel tegetők. árdrágítók, szesztilalom-megszegők, élelmiszer-haml*ítók, plakáttépők. rágalmazók, verekedők. a családi élet megrontói álltak a forrada'mi törvényszék ítélkező tanácsa előtt. Dr. Selmeezv Istvánnak kettős emberi tulajdonsága rajzolódik ki az eseményeknek e zord áradatában.'. Egyik az új reménveket felvillantó munkáshatalom iránt érzett mély bizalomból táp* lálkozik. Most, éppen most, az egymást kergető események zűrzavaros forgatagában, 1919. április 22-én, harminchét éves korában házasodik meg a csongrádi Fleischl Henrik Anna nevű lányával. Szépnek, biztatónak képzeli el a jövőt... A MÁSIK tulajdonsága törhetetlen forradalmiságára mutat. Amikor veszélyben van a munkáshatalom, kiválik a testületek és a törvényszék munkájából; nem habozik otthagyni éppen csak most rakott családi fészkét sem. Szolgálatra jelentkezik a 30. vörösgyalogezrednél. Ilyen módon tudom most a Tanácsköztársaságot a leghívebben szolgálni" — mondotta visszamaradt elvtársainak. Júniusban és a Léva körüli harcokban vett részt zászlöaliparancsnokként. Egy hónappal később a mindszenti, a szentesi és a szolnoki térség frontjainak tüzében küzd. Augusztus 1én román fogságba esett. Decemberben kiszolgáltatták az ellenforradalmi kormánynak. Büntetését a szegedi Csillag börtönben töltötte le. 1923-ban szahadult. Helye úgy sem lett volna az új kurzus ege alatf, Csehszlovákiába emigrált. 1931-ben elnverte a csehszlovák állampolgárságot. maid belénett a Szlovák Kommunista Pártba. »A második világháború során. 1944—45-ben. partizánként harcolt. 1947-ben visszaköltözött Magyarországra. Budapesten, a Népbíróságok Országos Tanácsának bírójaként tevékenykedett 1950 február l-ig. Utána. nvugdíiazásáig. állami közíegvző volt A fővárosban halt meg 1914-hen. KflZDFI.MEKKEL teli életpályája fényes (v. mely az eltiport Tanácsköztérsaságból áthajlik a megvalósult szocializmusba. Emléke elevenen él Csongrád város és az egész megve forradalmi hagyománvaihan. Sebestyén János